Viharos találkozót hoztak az Országgyűlés hétvégi rendkívüli ülésén a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő törvények módosításai. Egyebek mellett gyorsabbá és hatékonyabbá teszik, tehetik a menekültügyi eljárásokat, bővítik az ország határainak védelméhez szükséges intézkedések körét, valamint szigorítják az embercsempészeket sújtó büntetőjogi szabályozást.
kdnp. hu – Bartha Szabó József
ELFOGADVA
Az illegális határátlépések száma a tavalyi évhez drasztikusan növekedett. Mivel a migráció, különösen annak törvénytelen formái komoly gazdasági megterhelést jelentenek az ország számára, indokolttá vált a probléma megoldásának több szempontú vizsgálata, amely az érintett jogszabályok módosítását vonta maga után.
A kormány törvénycsomagja a polgári perrendtartásról, a környezet védelmének általános szabályairól, az épített környezet alakításáról és védelméről, a menedékjogról, az államhatárról, a termőföld védelméről, a büntetőeljárásról, a Büntető Törvénykönyvről, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról, valamint a büntetések, intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény módosítását tartalmazza.
A módosítások megpróbálják lehetővé tenni, hogy a vonatkozó magyar jogszabályok rendelkezései megoldást teremtsenek a rohamosan növekvő illegális bevándorlás következtében kialakult válsághelyzet kezelésére.
A törvényeket módosító csomag bevezeti a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fogalmát, ezt az érintett megyei vagy fővárosi rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének kezdeményezésére, miniszteri javaslatra a kormány rendelheti el legfeljebb fél évre, ám utána meghosszabbíthatják. Az ilyen válsághelyzet kezeléséhez – kártalanítás ellenében – ideiglenesen igénybe lehet venni az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingó- és ingatlan vagyont.
Az államhatártörvény módosításával azokon a határszakaszokon, amelyeket a leginkább érint a tömeges bevándorlás, úgynevezett tranzitzónák lesznek kialakíthatók, ahol a nagy számban érkező migránsokat mindaddig elhelyezhetik, amíg lefolytatják a menekültügyi eljárásukat. E zónák miatt 60 méteresre bővítik azt a határ menti sávot, amelyen belül az ingatlanok közérdekű használati joggal terhelhetők, amiért pedig kártalanítás jár.
A sok kérelem megfelelő kezelése érdekében speciális, még a tranzitzónában tartózkodás alatt lefolytatható eljárást is bevezetnek, amivel összefüggésben változtattak a polgári perrendtartási törvényen is. A speciális eljárásban a menekültügyi hatóságnak soron kívül, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül kell döntenie a kérelem elfogadhatóságáról. Fontos szabály, hogy a határon lefolytatott eljárás szabályai nem alkalmazhatók a különleges bánásmódot igénylőkkel szemben. Változás továbbá, hogy a menekültügyi eljárásban a bíróság a szakhatóság döntését nem változtathatja meg, de a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és új eljárást írhat elő.
Az útdíjtörvény módosításával biztosították, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésébe bevont – 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, ezáltal útdíjköteles – járművek feladatuk ellátása során mentesüljenek a díjfizetés alól.
Jelentős tétel a törvénycsomagban a büntetőeljárási és a büntetések végrehajtásáról szóló törvény módosítása. Ezek alapján önálló büntetőjogi tényállás lesz a Btk.-ban a határzár tiltott átlépése, megrongálása és a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása. Ezek elkövetése esetén a szabadságvesztés mellett - bizonyos esetekben halasztó hatállyal - a kiutasítás büntetését is ki kell szabni. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben ezekben az ügyekben minden mást megelőzően kell majd a büntetőeljárást lefolytatni.
Szigorodik az embercsempészet büntetése is. Tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel lehet majd büntetni az embercsempészés szervezőit, irányítóit, és a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett vagyont is el kell tőlük kobozni.
Változik a termőföld-, a környezetvédelmi és az építésügyi törvény is, utóbbi kiterjeszti az egyedi szabályozási lehetőséget válsághelyzet esetén a nemzetbiztonsági célú építmények létesítésére. Így például válsághelyzetben építési tilalom alá eső területen is lehet nemzetbiztonsági célú építményt létesíteni. Tömeges bevándorlási válsághelyzetben a kormány rendeletben meghatározhatja a területfelhasználás és -beépítés feltételeit.
Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett kormányjavaslatot 140 igen szavazattal,(Fidesz:102, KDNP: 15, Jobbik: 23) 33 nem ellenében,(MSZP:21,LMP:4, Független:8), tartózkodások nélkül fogadta el a Tisztelt Ház. A törvénycsomag rendelkezései a kihirdetést követő napon, illetve szeptember 15-én lépnek hatályba. (Szövege: PDF.)
***
Döntöttek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítás is. A lényege: 2016 helyett csak a 2017-ben elkészítendő adóbevallásokban teszi kötelezővé minden érintettnek az adóazonosító használatát a családi adókedvezmény igénybevételekor.
A törvénymódosítás arra kötelezi az adóhatóságot, hogy hivatalból hozza létre minden 25 év alatti adóazonosító jelét, így azt az érintetteknek nem kell egyénileg igényelniük. A változtatások eredményeként az adóazonosító jelet a családi kedvezmény érvényesítéséhez csak a 2016-ról elkészítendő adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban, valamint a 2017-ben adott adóelőleg nyilatkozatokban kell kötelezően alkalmazni.
A 2017. január 1. előtt megtett nyilatkozatokban adóazonosító jel hiányában továbbra is elegendő lesz az eltartottak személyazonosító adatait és lakcímét megadni. (Szövege: PDF.)
A Fidesz képviselők (dr. Selmeczi Gabriella, dr. Völner Pál, Bánki Erik, Dunai Mónika) által fémjelzett javaslatot miután a parlament előtte való nap, csütörtökön már hozzájárult a házszabálytól eltérő gyorsaságú határozathozatalhoz, 174 igen szavazattal, elutasító voks és tartózkodás nélkül fogadta el a Tisztelt Ház. (Fidesz: 102, KDNP: 15, MSZP: 21, Jobbik: 23, LMP: 5, független: 8.)
DÖNTÉSRE VÁRVA
A szavazásokat követően a kormánypártok két, illegális bevándorlással kapcsolatos előterjesztéséről tárgyaltak a képviselők. Ezek egyike új feladatokat és jogosítványokat bízna a honvédségre a határőrizetben, míg a másik arra kötelezné az Országgyűlést, hogy határozatban szólítsa fel az Európai Unió vezetőit a kontinens és polgárai védelmére.
– Egyes törvények Magyarország államhatárának hatékonyabb védelmével és a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról. Előterjesztők: Rogán Antal, dr. Gulyás Gergely, Tuzson Bence, Németh Szilárd István, Font Sándor, dr. Völner Pál, Bánki Erik (Fidesz), Móring József Attila, Harrach Péter, Firt Mátyás (KDNP) képviselők. Szövege: PDF.
– Üzenet az Európai Unió vezetőinek. Előterjesztők: Rogán Antal, dr. Gulyás Gergely, Tuzson Bence, Németh Szilárd István, Font Sándor, dr. Völner Pál, Bánki Erik (Fidesz), Móring József Attila, Harrach Péter, Firt Mátyás (KDNP) képviselők. Szövege: PDF.
A papírforma a vita során nem változott: az ellenzék látványosan szapulta mindkét kormánypárti indítványt. Dönteni róluk azonban a legközelebbi, már nem rendkívüli ülésen lesz mód.