„Nemzeti alapon álló néppárti politikát kell folytatnia a következő években is!”

Az önkormányzati választást megelőző kéthetes szünet után Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdte munkát újra a Tisztelt Ház.

Nem titkolta: az önkormányzati választás eredménye megerősítette a kormányt eddigi politikájának folytatásában.

Kiemelte: a nemzeti alapon álló néppárti politikát kell folytatnia a következő években is, amelynek egyebek mellett a teljes foglalkoztatás és a családok támogatása áll középpontjában.

Hangsúlyozta: „A helyzet ugyan javul és az irány sem rossz, sőt inkább jó, azonban ez csak annyit jelent, hogy Európa pincéjéből följöttünk a földszintre és most kell, most kellene nekivágni az emeleteknek. A tegnapi választás azt mutatja, hogy van még szufla az országban. Még van lehetőség újabb munkahelyeket teremteni, van lehetőség, hogy újabb lépéseket tegyünk a munka-alapú társadalom felé."

+

Áder János levélben tudatta a Tisztelt Házzal, hogy dr. Bíró Marcelt, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkárát e tisztségéből 2014. október 4-ei hatállyal felmentette, s helyébe Kohut Balázst 2014. október 5-ei hatállyal kinevezte.

Balatoni Monikát, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárát 2014. október 4-ei hatállyal felmentette, s helyébe Magyar Leventét 2014. október 4-ei hatállyal kinevezte.

+

A hagyományokhoz híven  természetesen az interpellációk, azonnali és „mezítlábas” kérdések, válaszok is színesítették a hétfői napot.

+

A folytatásban a Házbizottság javaslatára egyetlen szavazással határoztak az előző Országgyűléshez benyújtott 25 beszámoló tárgyalás nélküli lezártnak minősítéséről. Régi időkről szóltak, számosan már elolvasásra sem tartották érdemesnek.

Az Országgyűlés a beszámolókat  125  igen szavazattal, 7 nem ellenében 1 tartózkodás kíséretében lezártnak minősítetve örökös nyugvásra az irattárba küldte őket. 

+

Döntöttek az MSZP képviselőcsoport tagjai által beterjesztett két olyan javaslatról is, amelyeket a Költségvetési bizottság előzetesen tárgyalásra alkalmatlannak minősített. Nos, az Országgyűlés sem vélekedett másként:  mindkettőt tárgyalásra alkalmatlannak minősítve.

+

Fő napirendi pontként a kormány által beterjesztett majd’ féltucatnyi nemzetközi szerződés általános vitája szerepelt. Íme:

– A Magyarország Kormánya és a Bahreini Királyság Kormány között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Manamában, 2014. február 24. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről. (Szövege: PDF.)

– A Magyarország Kormánya és a Szaúd-Arábiai Királyság Kormánya között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és vagyonadók területén, Rijádban, 2014. március 23. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről. (Szöveges PDF.)

– Magyarország Kormánya és Jersey Kormánya között az adóügyi információcseréről szóló, Londonban, 2014. január 28-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről. (Szövege: PDF.)

- A tajpeji Magyar Kereskedelmi Iroda és a Magyarországi Tajpej Képviseleti Iroda között az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló Megállapodás kihirdetéséről. (Szövege: PDF.)

– A Magyarország Kormánya és Románia Kormánya között, a magyar-román államhatáron átvezető közúti kapcsolatokról szóló megállapodás kihirdetéséről. (Szövege: PDF.)

+

Este megtartották még a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosításának (Szövege: PDF.) általános vitáját. Dr. Mengyi Roland (Fidesz) kezdeményezésű módosítás kimondaná, hogy a közvámraktárként üzemeltetett földgáztárolóban elhelyezett földgáz tulajdonjogának átruházása nem minősül a földgázellátási törvény szerinti engedélyköteles tevékenységnek.

KEDD

Megkezdték a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló, úgynevezett zárszámadási törvényjavaslat általános vitáját. (Szövege: HTML)

A könnyebb tájékozódást segítendő, a vitát kiegészítette az Állami Számvevőszék jelentése

Magyarország 2013. évi költségvetésének zárszámadásról, végrehajtásának ellenőrzéséről.

Kormány

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára cseppet sem rövid expozéjában legfőképpen hangsúlyozta: fenntartható pályára állt a gazdasági növekedés 2013-ban, ami jó alapot adott az idei évre a teljesítmény további erősödéséhez. A nemzetközi szervezetek és a befektetők is elismerik a kormány gazdaságpolitikájának és fegyelmezett költségvetési gazdálkodásának eredményeit, ezt mutatja a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése is.
A  kabinet tavaly folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett strukturális reformjait, amelyek fő célja a magas államadósság csökkentése, a versenyképességének javítása, a munkaerő-piaci aktivitás fokozása és az ország növekedési potenciáljának emelése volt.
Kimondottan pozitív eredményként sorolta: a magyar külkereskedelem dinamikusan növekedett, az exportteljesítmény jelentősen emelkedett, amihez nagyban hozzájárult a járműgyártási termelés felfutása. Magyarország bruttó hazai összterméke 2013-ban 1,5 százalékkal bővült. A növekedési fordulatban szerepet játszott egyebek mellett a beruházások felfutása, a mezőgazdaság teljesítménye és a külső konjunktúra élénkülése.  A gazdasági növekedés hosszú távú fenntarthatósága bizonyítéka, az is, hogy a fizetési mérleg masszív többletet mutat, és a költségvetési hiány is 3 százalék alatt maradt. Tavaly már a belső kereslet is pozitívan járult hozzá a gazdaság teljesítményéhez. A beruházások  5,2 százalékkal, a lakossági fogyasztás pedig 0,2 százalékkal nőtt. A fogyasztás élénkülésében szerepet játszottak a rezsicsökkentések, valamint az is, hogy a foglalkoztatottság rekordszintű bővülésén keresztül emelkedtek a reáljövedelmek, és javult a fogyasztói bizalom. A beruházások számottevő bővülése pedig azért is kedvező, mert a felépülő termelő és szolgáltató kapacitások nemcsak rövid, hanem hosszú távon is elősegítik a gazdasági növekedést.  A mezőgazdaság, a feldolgozó- és az építőipar is bővült, a munkaerőpiacon pedig folytatódott a foglalkoztatottak számának 2010 nyarán megindult növekedése.

A bérekről szólva kiemelte: a bruttó átlagkereset a nemzetgazdaság egészében 3,4 százalékkal növekedett. 2013-ban a félszuperbruttó kivezetésével érvényesült először tisztán az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer, ami a nettó bértömeg emelkedését e5redményezte. Nemzetgazdasági szinten a nettó keresetek 4,9, míg a reálbérek 3,2 százalékkal emelkedtek.

Az államháztartásról szólva seregnyi kedvező adatot idézett: a 2013. évi pénzforgalmi hiány 819,9 milliárd forint volt, ami a GDP 2,7 százaléka. Ezen belül a központi alrendszer hiánya az 1125,2 milliárd forintos előirányzathoz képest kedvezőbben, 932,8 milliárd forintra teljesült. A helyi önkormányzati alrendszer egyenlege a költségvetési törvényben szereplő 15 milliárd forintos deficit helyett jelentős, 112,9 milliárd forintos többlettel zárt. A kormányzati szektor európai uniós módszertan szerinti hiánya a GDP 2,4 százaléka lett. A központi költségvetési szervek és a fejezetek által kezelt egyes jogcímeken megjelenő programok, feladatok, támogatások 2013. évi kiadása 6707,2 milliárd forintra teljesült, ami 1640 milliárd forinttal, mintegy 32,4 százalékkal több a 2012-es évinél. A növekedés jelentős részét az önkormányzatoktól átvett intézmények kiadásai okozták. Az év végi aktuális kiadási az előirányzathoz viszonyított kifizetés viszont csak 88,7 százalék volt. A Nyugdíjbiztosítási Alap 1,3 milliárd forint többletbevétellel zárta a tavalyi évet,  az Egészségbiztosítási Alap hiánya pedig mindössze félmilliárd forint volt.

A nemzetgazdasági tárca államtitkára expozéja zárásaként nem feledte közzé tenni:  az előző évben a kifizetett uniós források a GDP több mint 5 százalékát tették ki, az uniós költségvetésből érkező források jóval meghaladták a hozzájárulásunk összegét.

Állami Számvevőszék 

Az Állami Számvevőszék elnöke, Domokos András hangsúlyozta: a főbb makrogazdasági mutatók a fenntartható költségvetést és a fejlődést szolgálják. Stabilizálódott az önkormányzatok gazdálkodása, a helyhatóságok kedvezőbb költségvetési egyenlege pedig hosszabb távon is fenntartható. Az európai uniós támogatások 45 százalékkal növekedtek az előző évihez képest. Az adó- és adójellegű bevételek 6,1 százalékos növekedést mutattak 2012-höz képest.

A folyamatokat elemezve rámutatott:   az ország 272 milliárd forinttal járult hozzá az unió költségvetéséhez, itthon 1583 milliárd forintnyi uniós forrás felhasználása teljesült. A kifizetések aránya a megelőző év mintegy 40 százalékáról 61 százalékra emelkedett. A költségvetés stabilizálása, a gazdasági növekedés elindítása, a foglalkoztatás bővítése és az adósságráta csökkentése javuló makrogazdasági környezetet eredményezett. A költségvetési kiadások növekedése összességében ugyan rontotta a kormányzati szektor egyenlegét, a közvetlen állami kereslet GDP arányos nagysága azonban 0,7 százalékponttal nőtt, és így hozzájárult a belföldi kereslet, a piac bővüléséhez. Az adó- és adójellegű bevételek 6,1 százalékos növekedést mutattak 2012-höz képest, a mintegy 534 milliárd forintos növekedés azonban 7,2 százalékkal elmaradt a tervezettől. A lakossági befizetések 2,8 százalékkal növekedtek, a cégek befizetései 0,4 százalékkal csökkentek, míg a fogyasztási adókból származó bevételek 9,5 százalékos emelkedést mutattak. A nyugdíjbiztosítási alap bevételének 9 százalékos volt az emelkedése, az egészségbiztosítási alapból a szociális hozzájárulás miatti kiesést a költségvetési hozzájárulás pótolta.

Az Állami Számvevőszék elnöke végezetül azt sem titkolta: az állam adósságkezelésre a korábbi évnél közel azonos összeget fordított, a gazdasági funkciókra azonban többet költött a 2012-es szintnél. Működési kiadásai emelkedtek, míg a jóléti funkciók finanszírozásának részaránya mérséklődött. Ellenőrzésük során 3,1 milliárd forint értékben tártak fel hibákat.

Fidesz 
A gazdasági fordulat éveként jellemezte a tavalyi esztendőt Szűcs Lajos, a Fidesz vezérszónoka.

Állította: egyidejűleg megvalósult a költségvetési stabilizáció, tartósan alacsony lett a hiány, Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól. A vártnál nagyobb gazdasági növekedést a saját forrásból megvalósított beruházások révén érte el. Az autói- és a feldolgozóipar jelentősen hozzájárult a gazdasági élénküléshez.

Kiemelte: egyebek mellett a rezsicsökkentés miatt alacsony maradt az infláció, és javult az uniós pénzek felhasználása is. A kormány több pénzt hagyott az embereknél és a növekedés gátjának tartott devizaadósság csökkentése érdekében is számos intézkedést hozott A végtörlesztés,  az árfolyamgátat és a Nemzeti Eszközkezelő létrehozása is ezt a célt szolgálta. Az állami adósságátvállalás pedig az önkormányzatokat is segítette.

Szólt még: a foglalkoztatás növeléséről és a munkanélküliségi ráta csökkenéséről, a bruttó átlagkereset növekedéséről, valamint arról is, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv 800 ezer munkavállaló munkahelyének megtartásához járult hozzá.
Végezetül hangsúlyozta: a kormány jó munkát végzett az előző évi költségvetés tervezésekor és végrehajtásakor, ezért mindenképpen elfogadásra ajánlja a zárszámadási törvényt.

MSZP

Az MSZP vezérszónoka  Burány Sándor  arról beszélt, hogy ma az államadósság nagyobb, mint valaha volt, nagyobb, mint 2010-ben Orbán Viktor kormányzásának kezdetén.

Hangsúlyozta: az államadósság elleni harcot a kormány elbukta, nem lehet csökkenő adósságpályáról beszélni, az államadósság aránya a gazdaság teljesítőképességéhez képest növekvő tendenciát mutat. 2013-at a növekvő adók, a leszakadó keresetek, brutális megszorítások jellemezték, továbbá kapkodó és kiszámíthatatlan volt a gazdaságpolitika. A Fidesz egyfajta állami piramisjátékot vezetett be, mely alapján, aki a piramis alján van, annak jövedelméből egyre többet vonnak el, míg a piramis csúcsán lévők egyre több kedvezményt kapnak.

Állította: a kormány több adót vezetett be, mint amennyit megszüntetett. Az egykulcsos adórendszer csak a legmagasabb jövedelmi sávba tartozóknak hozott adócsökkentést, az alacsony vagy közepes keresetűeknek nőtt az adója. Az előző évekhez képest mintegy 1000 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, az oktatásból, a nyugdíjrendszerből és a szociális ellátórendszerből. A kormány által hirdetett családbarát politika ellenére kétéves távlatban nézve csökkent a gyermekes családok reáljövedelme. Erős a gyanú, hogy a forint gyengülése tudatos gazdaságpolitika eredménye, ennek árát pedig a növekvő devizahitelekben, illetve az államadósságban fizeti meg az ország.
Bejelentette: az MSZP nem szavazza meg a zárszámadást.

KDNP

A kereszténydemokrata frakció vezérszónoka Latorcai János szerint a kiszámíthatóság, a biztonság és az átláthatóság jellemezte az ország költségvetését és gazdálkodását az elmúlt esztendőben.

Hangsúlyozta: a makrogazdasági számok tények, és a tények makacs dolgok, makacsul jelzik, hogy 2013 a gazdasági és a költségvetési fordulat éve volt. Tavaly Magyarország ismét képessé vált arra, hogy a saját lábára álljon, egy évtized után lekerült a szégyenpadról, és 2013 júliusában kikerült az ország a túlzottdeficit-eljárás alól. Mindez annak a tudatosan tervezett és kézben tartott költségvetési politikának az eredménye, ami a 2010-es kormányváltással kezdődött.
Rámutatott: az alaptörvény és az új számvevőszéki törvény alkotmányos szintre emelte a felelős közpénzügyi gazdálkodást, és végleg lezárta az eladósodásra épülő gazdaságpolitika időszakát. A stabilitási törvénybe épített az ország eladósodását megakadályozó garancia-rendszer biztosítja, hogy ne kerüljön az ország ismét kiszolgáltatott helyzetbe. Új alapokra kellett helyezni a közpénzügyi ellenőrzéseket, ez és a költségvetés innovatív tervezése, annak szabályos végrehajtása teremtette meg az alapját az államadósság csökkentésének, a gazdasági növekedés beindításának, és ezáltal a foglalkoztatás bővítésének.

Jobbik

Volner János, a Jobbik vezérszónoka szerint annak ellenére sem sikerül csökkentenie az államadósságot, hogy ezt a célt már a megelőző Orbán-kormány is kitűzte maga elé.
Hangsúlyozta: míg 2010 első negyedévének végén kereken 82 százalékos volt a GDP-arányos adósságmutató, az most meghaladja a 85 százalékot. Az elmúlt éveket hat különböző költségvetési kiigazító csomag jellemezte. Idén az államadósságnak a Széll Kálmán-terv alapján a GDP 65-70 százaléka körül kellene állnia. Eközben a korábban erőszakkal államosított, a GDP tíz százalékát kitevő, 3000 milliárd forintos magán-nyugdíjpénztári vagyont az állam elégette az államadósság-csökkentés oltárán..
Állította: az oktatási kiadások a 2010-es 11,6 százalékról 2013-ra 10,6 százalékra csökkentek. A szintén a munkaerő újratermelését szolgáló egészségügyben a 2010-es 9,1 százalékról 2013-ra 8,7 százalékra csökkent a ráfordítás aránya. A költségvetés adóbevételei 2013-ban 6,1 százalékkal nőttek, de a tényleges bevételek még így is 534 milliárd forinttal maradtak el az elvárttól – hangsúlyozta. A foglalkoztatási ráta pedig Ciprussal holtversenyben az OECD országok között a legalacsonyabb.

LMP 

Schmuck Erzsébet, a párt vezérszónoka szerint a magyar társadalom nagy árat fizetett a tavalyi költségvetésért.

Állította: a 2013-as büdzsé nem a magyarokról szólt, hanem arról, hogyan lehet még több bőrt lehúzni az emberekről, hogyan lehet még több pénzt vándoroltatni a kormány mögötti magánzsebekbe. A tavalyi költségvetéssel folytatódott Magyarország elszegényedése, a társadalom kettészakadása, ma a lakosság kétharmada rossz anyagi körülmények között él. 

Hangsúlyozta: 2013 az igazságtalan adóváltoztatások az adómaximalizálás éve, mert még soha nem szedtek be annyi adót, mint tavaly. Az államadósság elleni harc ugyancsak kudarc volt, és rosszul áll az ország az ígért egymillió új munkahely megteremtésében is. Ráadásul miközben forrásokat vontak ki az oktatásból, és csökkentek a lakhatási támogatások, aközben a kormány milliárdokkal többet költött propagandára.

Leszögezte: „újabb kidobott év áll mögöttünk!”

EGYÜTT PM:

Szelényi Zsuzsanna független országgyűlési képviselő, az Együtt-PM politikusa szerint „kormánykamu” a zárszámadási törvényjavaslat, miként az Állami Számvevőszék kapcsolódó jelentése is.

Állította: a törvény a valóság mélységes elhallgatásának eszköze. A kormány három ellentmondásos célt, a költségvetési hiány kordában tartását, a gazdasági növekedés beindítását és a jövedelemelosztás átalakítását próbálta nyilvánvaló sikertelenséggel megvalósítani.

Hangsúlyozta: 2013-ban nem volt növekedési fordulat, a gazdaság stagnálását átmeneti kampánnyal sikerült felturbózni. A 3 százalékos hiány fenntartása mellett a nemzeti versenyképesség súlyosan gyengült, a fizetésből élő emberek pénze egyre kevesebbet ér. Minden mutató, ami a növekedést mutatná, továbbra is tartósan alacsony. A költségvetési egyensúlyt csak papíron sikerült megvalósítani. A büdzsé tükörként mutatja az elszegényedést, a középosztály lecsúszását is.

Jelezte: egyik indítványt sem fogják elfogadni.

+

 Ellenzéki felszólalók további bírálataival, valamint a kormány és az ÁSZ ezekre adott reagálásaival ért véget a 2013-as költségvetés zárszámadásának több mint hét órán át tartó általános vitája.

+

Újabb két kormány által előterjesztett nemzetközi megállapodásról szó törvényjavaslat általános vitája is szerepelt az „étlapon”, ám vita egyiket sem kísérte. 

– Az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó, Genfben, 1975. november 14-én kelt vámegyezmény módosításának kihirdetéséről. (Szövege: PDF.)

– Az áruk ideiglenes behozataláról, Isztambulban, 1990. június 26-án kelt Egyezmény és mellékletei módosításának kihirdetéséről. (Szövege: PDF.)

+

A vitanapot a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény, valamint a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosításáról szóló indítvány (Szövege. PDF.) általános vitája zárta.

 Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára ismertette azt a kormányzati törvényjavaslatot, amely a legfrissebb uniós elvárásokat vezeti át a magyar jogrendbe a légiközlekedés biztonságának növelése érdekében. 
 Az előterjesztést a Fidesz nevében Völner Pál támogatta, míg a Jobbik padsoraiból Gyüre Csaba a polgári repülés még biztonságosabbá tétele mellett érvelt.