A választási tapasztalatokat idéző napirend előtti hangos parlamenti összeszólalásokat megszakítva Harrach Péter a KDNP-frakció vezetője fontos csendes, ám a párt életében fölöttébb fontos évfordulóra emlékezett, emlékeztetett.
kdnp.hu – Bartha Szabó József
Hangsúlyozta.: – Pontosan 70 évvel ezelőtt, 1944. október 13-án alakult meg a Kereszténydemokrata Néppárt, amely jogelődje a KDNP-nek, és amely olyan történelmi gyökerekre megy vissza, mint a keresztényszociális mozgalmak! 1891-ben jelent meg a Rerum novarum, ami megalapozta ezt a mozgalmat, hiszen elismerte a munkavállalók szervezkedésének és önvédelmének jogosultságát. Három nagy nevet kell említenünk a keresztényszociális mozgalmak történetében: Giesswein Sándort, Prohászka Ottokárt és Kerkai Jenőt. Az utóbbi alapította meg a KALOT-mozgalmat 1935-ben, amely mozgalomnak több tagja volt, mint ma az összes politikai pártnak együttvéve, félmillió tagot számolt. Ez a szervezet és a mellette megalakuló EMSZO és a Hivatásszervezet képviselte azt a mozgalmat, amely tulajdonképpen politikai kategóriákba nem volt sorolható, hiszen inkább az akkori baloldali törekvéseket szolgálta – földosztás, szociális intézkedések javaslata –, ugyanakkor természetesen eszmeiségében nem odatartozott.
Küzdelmes napokat idézett: – Eljött 1947. augusztus 31-e, a választások napja, amikor a Demokrata Néppárt – amely ezekből a mozgalmakból fejlődött ki, tehát nagy társadalmi bázissal rendelkezett – 16,5 százalékot szerzett, ami akkor a második legnagyobb parlamenti pártnak a képviseletét jelentette. Gondoljunk arra, hogy ez volt a kékcédulás választások időszaka, ennek ellenére sikerült ezt az eredményt elérni. Természetesen a Rákosi-korszakban feloszlatták, és itt kell megjegyeznem azt, ami a mai napig büszkeséget jelent számunkra, hogy egyetlen képviselő sem lett áruló. Volt, aki emigrációba kényszerült, volt, akinek az életútját törték ketté, és persze volt, aki börtönbe került hosszú időre; a leghosszabb ideig, 19 évig ült az egyik képviselő.
– Az ’56-os forradalom idején a párt újraalakult, Keresztes Sándor és Mihalics Vid fogalmazták meg Nagy Imreminiszterelnökhöz címzett beadványukat. Természetesen a november 4-ei szovjet katonai invázió után be kellett szüntetni a pártszerű tevékenységét. De ’89-ben újjáalakult a Kereszténydemokrata Néppárt, és ebben Keresztes Sándornak nagy szerepe volt.
– A rendszerváltó Antall-kormányban is jelen volt a KDNP, de ugyanúgy elérte ezt a pártot is a rendszerváltás jobboldali pártjainak a szomorú sorsa, és volt egy időszak, amikor úgy nézett ki, hogy végleg be kellett szüntetnie a tevékenységét. Azonban Varga Lászlónak, a parlament akkori korelnökének köszönhetően ismét újra tudott indulni. Azóta részese egy olyan szövetségnek, amely szövetség ma sokat emlegetett kétharmados többségével megvalósítja azt a célt, amit a keresztényszociális és kereszténydemokrata gondolat képvisel.