Tizenhárom törvényt, törvénymódosítást fogadott nyári rendkívüli ülésszakának utolsó napján a Tisztelt Ház. A kimerítő vitanapok után megváltásnak ígérkezik a jól megérdemelt nyaralás idehaza vagy a világ bármely egzotikus táján.

 „Diversitas delectat!”

Messze egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől

Hosszú küzdelem, látványos szócsaták után  megszavazta a Tisztelt ház a jövő évi költségvetés fő számait.  Ennek alapján az államháztartás

– bevételi főösszegét 15.083 milliárd 554,3 millió forintban,
– kiadási főösszegét 15.737 milliárd 431,3 millió forintban,
– hiányát 653 milliárd 877 millió forintban

állapította meg.

A költségvetés a bruttó hazai termék 1,6 százalékos növekedésével számol, míg az inflációt pedig 4,2 százalékra prognosztizálja.

+

A parlament több ponton is változtatott Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter június 15-én benyújtott eredeti javaslatán. Ő még 14 799 milliárd 701,6 millió forint bevétel mellett 15 476 milliárd 978,6 millió forint kiadást és 677 milliárd 277 millió forint hiányt tervezett. Az államadósság GDP-hez mért arányát 78-ról 76,8 százalékra kívánta csökkenteni.

A módosítások a bevételeket 283 milliárd 852, millió forinttal, a kiadásokat pedig 260 milliárd 452,7 millió forinttal növelték, ami az eredeti előterjesztésnél 23,4 milliárd forinttal kisebb hiányt eredményezhet.

A kormány szerint a költségvetési bevételi és kiadási szerkezete a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés bővülésének lehetőségét biztosítja a munkát terhelő adók helyett a fogyasztási forgalmi adók előtérbe helyezésével, az állami működési kiadások szűkítésével, a Startmunka-program és az európai uniós források felhasználásával, valamint az állami ellátórendszerek átalakításának folytatásával.

A büdzsé bevételei között új adónemként szerepel egyebek között a biztosítási és a távközlési adó, illetve a tranzakciós illeték. Utóbbiból mintegy 240 milliárd forintos bevétellel számolnak, melyből 123 milliárd a kereskedelmi bankoktól, a fennmaradó rész pedig az államkincstár befizetéseiből érkezhet.

A Nyugdíjbiztosítási Alap bevétele és kiadása egyaránt 2.795 milliárd 816,1 millió forint; az Egészségbiztosítási Alap bevétele 1.710 milliárd 101,4 millió forint, kiadása pedig 1.735 milliárd 623,9 millió forint.

Az államháztartás funkcionális mérlege szerint az állami szolgáltatásokra, a jóléti kiadásokra és az adósságtörlesztésre is valamivel több, gazdasági funkcióira viszont kevesebb jut.

A kormány szerint az IMF/EU-tárgyalások lezárása a jelenleginél kedvezőbb hozamokat eredményezhet, aminek köszönhetően 100 milliárd forinttal csökkenhet a kamatkiadás.

+

Indítványához 333 módosító javaslat érkezett. A legtöbbet, száznál jóval többet a Jobbik jegyzett, de nem sokkal maradt el tőle az LMP sem. Indítványaik rendre elvéreztek, néhányat azonban a kormány, s pártjai sajátként beépítettek. Az MSZP „elvi megfontolásból” nem nyújtott be egyetlen egyet sem.  

A parlament által elfogadott módosítások közül a kormány munkahelyvédelmi tervével összefüggő indítványa változtatta meg leginkább a költségvetést. A munka világát érintő 300 milliárd forintos tehercsökkentő csomagról a Fidesz-KDNP-frakciószövetség állapodott meg a Nemzetgazdasági Minisztériummal. Ennek keretében vezetik be jövőre a kisadózók számára a terhet csökkentő tételes adót, a kisvállalati adót, valamint a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, a gyedről, gyesről, gyedről visszatérők, és a tartósan munkanélküliek alkalmazását segítő kedvezményeket.

Az Állami Számvevőszék gyors-értékelésében tarthatónak nevezte a 2,2 százalékos hiánycélt a bruttó hazai termék tervezett 1,6 százalékos növekedése mellett. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a büdzsé bevételi kockázataira, és megjegyezte, hogy az adóbevételeknek csak 58 százaléka megalapozott, 30 százaléka viszont nem alátámasztott.

A Költségvetési Tanács is a növekedési kockázatokra figyelmeztetett és alternatív makrogazdasági prognózis elkészítését, valamint az Országvédelmi Alap előirányzatának megemelését javasolta. A kormány ennek megfelelően ötvenről százmilliárdra emelte az előirányzatot.

Az MSZP teljes mértékben elutasította. Állítottak és állítják: „homokvárra épült" és máris megbukott. Tíz-tizenkét évre eladósítja az ország jövőjét, drágább államról és a tönkremenő önkormányzatokról szól. Minden 100 forintból 40-re ráteszi a kezét, az aktív betegellátás szűkítése pedig „intézményesített népirtás”. Az elmúlt 22 évben nem látott mértékű adóterhekre, az elmúlt 16-17 év legnagyobb inflációjára, évi 4 százalékos reálbércsökkenésre és versenyszférában sohasem tapasztalt mértékű munkahelyek megszűnésére lehet számítani. Mindezt egyenesen  bűnnek nevezték, melyért személyes felelősség terhel minden kormánypárti politikust, és minden, a költségvetést megszavazó képviselőt. Megígérték: őszre alternatív költségvetést, „igazságos” többkulcsos adórendszert dolgoznak ki, és több százmilliárd forintos átrendezésre tesznek majd javaslatot, amellyel stabilizálni lehet az államháztartást.

A Jobbik szerint a 2013-as költségvetés szociális témájú kiadásainak csökkenése azt eredményezi, hogy jövőre sem szűnik meg az elszegényedés, Magyarország a 4 millió koldus országa lesz. Nem emelkedik a családi pótlék, a gyes, a gyed, sem az ápolási díj, csökken viszont a hajléktalan ellátórendszerre szánt összeg, a mozgáskorlátozottak támogatásai, a gyermekápolási táppénz, a civil és a nonprofit szociális szervezetek támogatása, valamint a drog-revencióra szánt összeg is. Keveslik a külhoni magyarok támogatására szánt összeget is. „Mély felháborodással tapasztalták”, hogy – a százmilliós elvonásokat és az inflációt is figyelembe véve – reálérték tekintetében közel egymilliárd forintos megszorítással sújtja a külhoni magyarságot. Összességében 14 milliárd forintot szán a kabinet a külhoni magyarok támogatására, „ez összeg nem éri el a teljes költségvetés egy ezrelékét sem, azaz  a magát nemzetinek mondó, „az elszakított nemzetrészek ügyét elvileg szívén viselő kormány kevesebb támogatást biztosít nemzetpolitikai célokra, mint Gyurcsány Ferenc tette”. 

Az LMP nagyjából 800 milliárd forintos átrendezést szeretett volna végrehajtani a jövő évi büdzsében. Több más mellett megszüntetnék volna a Terrorelhárítási Központot  és nem engedték volna felállítani az Országgyűlési Őrséget sem. A két szervezet felszabaduló forrásaiból 8,8 milliárd forintot a rendőrségnek adták volna. 300 millió forinttal emelték volna a polgárőrök támogatását, és 200 millió forint juttattak volna a költségvetésben egyébként nem nevesített Szomszédok Egymásért Mozgalomnak. A bányajáradékból tervezett 95 milliárd forintos  bevételt több mint 26 milliárd forinttal, míg a bírságbevételek 32 milliárdos előirányzatát 29 milliárddal, a 39 milliárd forintos cégautó-adót pedig 25 milliárddal növelték volna. meg. A környezetterhelési díjból származó bevételt 6 milliárddal emelnék, a 39 milliárd forintos cégautó-adót pedig 25 milliárddal. Az állami osztalékbevételeket megkétszereznék.

A parlament ősszel folytatja a jövő évi költségvetés – a fő számok elfogadása után újra megnyitott, majd elnapolt – részletes vitáját.

A szavazás nem hozott meglepetést. Az Országgyűlés 252 igennel, 49 nem ellenében, tartózkodások nélkül fogadta el a jövő évi a költségvetés fő számait.  Az MSZP (öt nemmel szavazó kivételével), és a tőle elfüggetlenedett Gyurcsány-csapat látványosan távol tartotta magát a szavazástól. Az LMP és a Jobbik (az igen gombot megnyomó Vágó Sebestyén kivételével) egységesen nemmel voksolt.

Útravaló

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítását olyan szakmapolitikai indokok miatt vált szükségessé, melyek a közlekedésbiztonság fokozásának előtérbe helyezésével váltak hangsúlyossá.

Az elfogadott módosítások megerősítik a gyorsforgalmi hálózat tavaly nyári kormányhatározatban foglalt hosszú távú fejlesztési programját. Az útépítések és -bővítések rövidebb előkészítési idővel, egyszerűbb és gyorsabb engedélyezési eljárással juthatnak el a kivitelezésig.

A friss módosítás szakaszolás és időbeli ütemezés nélkül emelte törvényi szintre a korábbiakban elhatározott beruházások listáját.

A fejlesztések megvalósításával hosszú távon is érezhetően javulhat Békés, Dél-Somogy, az északkeleti határtérségek és Nyugat-Zala megközelíthetősége.

Pontosítja a közút melletti reklámtáblák elhelyezésére vonatkozó tilalmakat, és előírja, hogy a szabályozásba ütköző reklámhordozókat idén szeptember végéig el kell távolítani.

Újdonság az is, hogy kedvezőtlen időjárási körülmények esetén a közútkezelők átmenetileg korlátozhatják vagy elterelhetik a forgalmat.

Az autópálya vagy autóút kezelője a jövőben eltávolíthatja vagy eltávolíttathatja a gyorsforgalmi út olyan területén veszteglő járművet, ahol a megállás tilos. Ehhez azonban az üzembentartó vagy a tulajdonos és a rendőrség előzetes értesítésére van szükség.

A törvénymódosítás egyértelműen kimondja azt is, hogy ugyanazon a napon, egyazon díjköteles helyen díjfizetés nélkül történő parkolás esetén csak egyszer lehet pótdíjat kiszabni.

A módosítás a gyakorlati tapasztalatok ismeretében, a hatályos előírások pontosításával, kiegészítésével mérsékli a külföldi rendszámok jogszerű magyarországi használatához kapcsolódó terheket. A jármű belföldi rendszámmal való ellátására a belföldi üzembentartó köteles. Az elfogadott szabályváltozással a magyarországi lakóhellyel rendelkező, de életvitelszerűen (azaz legalább az év 185 napján) külföldön tartózkodó autósoknak nem kell magyar rendszámot kiváltaniuk. Így a lakóhelyet több országban is fenntartó személyek a szokásos tartózkodási helyük szerinti jogszabályoknak megfelelő módon regisztráltathatják járművüket. A más tulajdonában lévő, külföldi rendszámú jármű belföldön történő eseti használatának lehetősége egy napról 30 napra emelkedik. Az ellenőrzés során a szokásos tartózkodási hely az okiratok hivatalos, hiteles fordítása nélkül is igazolható.

+

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény jogharmonizációs módosítása révén a közösségi vasutak biztonságáról szóló 2004/49/EK irányelv egyes rendelkezései kerültek a magyar jogszabályba átültetésre. Átvezetését az indokolta, hogy az Európai Bizottság a késése miatt Magyarországot már elmarasztalta.

Az Országgyűlés 276 igen, 31 nem, tartózkodás nélkül biztosított zöld utat a törvénymódosításnak.  A Jobbik támogatta, az MSZP, LMP és a Függetlenek (Endrésik Zsolt kivételével) egységesen ellene voksoltak.

<>Kutya, a bilincs, elektromos sokkoló

 

Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító törvény módosítása célja, hogy egységes szabályozás és követelményrendszer jöjjön létre a Magyarország területén tevékenykedő azon személyek vonatkozásában, akik - a rendvédelmi szerveken túlmenően – rendészeti jellegű tevékenységet is ellátnak és ennek során kényszerítő eszközök és intézkedések alkalmazására jogosultak.

A törvénymódosítás lényegesen kiegészíti a közrend fenntartásában közreműködő szervezetek (természetvédelmi őrség, a közterület-felügyelet, a mezőőrség, az erdővédelmi szolgálat, az önkormányzati természetvédelmi őrség, hivatásos vadászok, biztonsági őrök, személy és vagyonőrök) intézkedési jogosítványait. A teljesség igénye nélkül néhány: bővül a ruházat, a csomag és járművek átkutatásának lehetősége, megengedi a bilincs, illetve önvédelmi célból a szolgálati kutya alkalmazását.

Az intézkedések között találjuk a cselekmény abbahagyására történő felszólítást, az elkövető feltartóztatását, az igazoltatást és a személyazonosság igazolására történő felszólítást, a jármű feltartóztatását, ruházat, csomag, jármű átvizsgálását, a jogtalanul szerzett, vagy az elkövetéshez használt dolog visszatartását és az előállítást. A kényszerítő eszközök között szerepel a testi erő, a könnygázszóró, a szolgálati kutya, a bilincs, az elektromos sokkoló, a gáz-és riasztó fegyver, a szolgálati lőfegyver és a vadászlőfegyver.

A törvény lehetővé teszi az intézményeknek, hogy iskolaőröket alkalmazhassanak, a rendőrségnek pedig azt, hogy akár testi kényszerrel is az iskolába vihessék az iskolakerülő diákokat. A rendelkezés szerint ha egy 14 évnél fiatalabb diák, nem tudja hitelt érdemlően igazolni, hogy engedéllyel hiányzik a tanításról vagy a kötelező iskolai foglalkozásról, és nincs vele nagykorú, akkor - az iskolával való előzetes egyeztetés után - az igazgatóhoz kísérheti.  „Hitelt érdemlő igazolást" az iskola, az orvos vagy a szülő állíthat ki.

Az Országgyűlés 252 igen révén, 43 nem, 34 tartózkodás kíséretében a törvénymódosításokat elfogadta.  A Jobbik egységesen tartózkodott, az MSZP az LMP és a függetlenek kart-karba öltve ellene voksoltak. 

Vagyonrendezés: templomok, parókiák és kápolnák

Az állami vagyonnal összefüggő egyes rendelkezésekről szóló törvény első paragrafusa az állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának ingyenes átruházásáról szólt. 

Hozzájárult, hogy az állam tulajdonában levő pécsi Apáca utca 4. szám alatti ingatlan ingyenesen a Zirci Ciszterci Apátság tulajdonába kerüljön oktatási, kulturális, szociális és hitéleti célokra, azzal a feltétellel, hogy a az ingatlant terhelő kötelezettségeket teljes körűen átvállalja. Az épület 1950-es államosításáig az apátság tulajdonában állt, a Nagy Lajos Gimnáziumához tartozó, az oktatók elszállásolását, valamint a helyi cserkészcsapat működését segítette elő. Állapota leromlott, felújítása jelentős ráfordítást igényel.

Lehetővé tette, hogy az állam tulajdonában levő Siófok, Deák Ferenc sétány 41. szám alatti ingatlan is, szociális, kulturális, oktatási és hitéleti célokat szolgálva, ingyenesen a Zirci Ciszterci Apátság által alapított Familiare Társadalomszervező Központ tulajdonába kerüljön. A szervezet célja, hogy megismertesse és erősítse a társadalomban a család összetartó erejének, mint a társadalom alapkövének jelentőségét, elősegítse a keresztény tudatú értékteremtő gyermeknevelést, és közösséget teremtsen a gyermeket vállaló fiatal családosok számára.

Rendelkezett, hogy az állam tulajdonában levő Budapest, III. ker. Dévai Bíró Mátyás tér 28 . szám alatti ingatlan hitéleti  célokat szolgálva, ingyenesen az Óbudai Evangélikus Egyházközség, a Budapest, XIII. ker. Kassák Lajos u. 22. szám alatti ingatlan pedig az Angyalföldi Evangélikus Egyházközség  tulajdonába kerüljön.  Jogsértés az orvoslása történt, ugyanis a két budapesti evangélikus templom és paróka úgy került állami tulajdonba, hogy az érintett egyházközségek a templomokat zavartalanul és folyamatosan használták, nem is volt tudomásuk az államosításról.

Lehetővé tette, hogy az állam tulajdonában levő Budapest, XVIII. ker. Margó Tivadar utcai kápolna a Budapest-Szentlőrinci Mária Szeplőtelen Szíve Főplébánia, a Budapest, III. ker. Vendel utca 10. szám alatti kápolna a Békásmegyeri Szent József Plébánia, a Tatabánya, Május 1. park 5. szám alatti  kápolna a Székesfehérvári Egyházmegye, a Visegrád, Fő utca 65. szám alatti kápolna pedig (telekmegosztással) a visegrádi Keresztelő Szent János Plébánia tulajdonába kerüljön ingyenesen, hitéleti és közösségi célokat szolgálva. Ezeket a katolikus kápolnákat megszakítás nélkül használták a plébániák, nekik sem volt tudomásuk az államosításról.

Rendelkezett. hogy az állam tulajdonában levő Miskolc, I. kerület, Szentpéteri kapu 72-76. szám alatti ingatlan a Miskolci Apostoli Exarchátus tulajdonába kerüljön telekmegosztással hitéleti és közösségi célokra.  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Korház területén bérleti szerződés alapján a Miskolci Apostoli Exarchátus által használt két szintes épületről van szó, amelyben korábban koraszülött osztály működött, azt követően pedig üresen állt. A szóban forgó épület-szárnyban az Exarchátus jelentős beruházásokat  végezve, 2009-től bölcsődét és óvodát működtet, ahol a kórházi dolgozók gyermekeinek napközbeni ellátása történik.

Lehetővé tette, hogy az állam tulajdonában levő Budapest, XI. kerület, Tas vezér u.13. szám alatti ingatlan  közösségi és hitéleti  célokat szolgálva, ingyenesen a Magyarországi Református Egyház Zsinata tulajdonába kerüljön. A II. világháború után a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet birtokában volt, egyházi célra épült, adakozásból. A Magyarországi Református Egyház bejegyzett kezelői joggal 1992 óta használja.

Rendelkezett, hogy az állam tulajdonában levő Budapest, XVIII. kerület, 665-ik utca alatti ingatlan hitéleti és közösségi célokat szolgálva, ingyenesen a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete tulajdonába kerüljön. Az ingatlan-nyilvántartásban kezelőként bejegyzett a templomot az egyház, megszakítás nélkül használta, használja.

Lehetővé tette, hogy az állam tulajdonában levő Kisléta, Bogáti u. 5. szám alatti ingatlan egyötöd része hitéleti és közösségi célokat szolgálva ingyenesen a Görög Katolikus Egyház tulajdonába kerüljön. A templomot folyamatosan megszakítás nélkül használja az egyházközség. Az 1950-es években államosításra került az ingatlan 1/5 tulajdoni hányada, erről azonban nem tájékoztatták az egyházközséget. Erre tekintettel született a mostani orvoslás.

Az idei költségvetéshez benyújtott módosító javaslat a  Fidesszel szövetséges Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetségnek is juttat ingyenesen ingatlant a fővárosban. A VIII . kerület, Bezerédi utca 17. szám alatti épület korábban óvoda volt. A döntés indoklása szerint a Lungo Drom a cigány nemzetiségi politikában és annak gyakorlati végrehajtásában meghatározó szerepet tölt be, az ingatlanjuttatás a szövetség közösségi céljainak megvalósítását segíti. 

+

A törvényjavaslat 2. §-ában a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény módosításával az új cégbírósági és adóhatósági szabályok alóli felmentés lehetőségét bővítette. Lehetővé tette, hogy nehéz helyzetben levő vállalkozásokat finanszírozási technikákkal is lehessen segíteni, megelőzve az esetleges csődhelyzeteket és a köztartozások felhalmozódását.

A 3. § alapján a Magyar Fejlesztési Bank az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az MFB Zrt. által a forrásszerzés céljára külföldről és belföldről felvett hitelekből, valamint a kötvénykibocsátásokból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért. A törvényjavaslat rögzíti, hogy az MFB Zrt. forrásbevonási ügyletei esetén a hitelező állam által kezességvállalási díj felszámolása nélkül a vállalt készfizető kezességen túl további fedezet előírására nem köteles, ezáltal az MFB kedvezőbb feltételekkel tud forrásokhoz jutni, amely alapvetően fontos nemzetgazdasági érdeket segít elő.

Folytatásként módosította a nemzeti mobil fizetési szervezetről szóló szabályozást. Célja, hogy a jelenlegi rendelkezés garanciáinak megőrzésével rugalmasabb megoldást nyújtson. A módosítás értelmében nemcsak közvetlenül az állam százszázalékos tulajdonában levő szervezet jelölhető ki nemzeti mobil fizetési szervezetként, hanem az ilyen szervezet százszázalékos tulajdonában álló leányvállalat is.

Felhatalmazást adott a kormány részére az Információs Hivatal vonatkozásában rendelet alkotására. Az Információs Hivatal irányító felügyeleti szerve minisztériumi hatáskörből a Miniszterelnökséghez kerül,  ezáltal a Miniszterelnökség miniszteri rendelet helyett kormányrendeletben tudja az Információs Hivatalra vonatkozó szabályozásokat átruházni, átadni.

Az utolsó paragrafusokban az Eximbank és a Mehib Rt. esetében - szakmai és gyakorlati okokra hivatkozva – úgy döntött, hogy ne egyszemélyi vezetés, hanem testületi ügyvezetés alakuljon.

Az Országgyűlés rábólintott: a 248 igent, tartózkodás nélkül, 69 nem kísérte. Az ellenzéki és a független padsorokban egy kivétellel egységesen nemmel voksoltak. A kivételt – igen szavazatával – a szocialisták híres harcosa, dr. Szanyi Tibor személyesítette meg. 

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Az elektronikus hírközlést érintő egyes törvények módosításának jóvoltából a jövőben a fejlesztési tárca helyett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság  (NMHH) készítheti el a hírközlés területén a szakmai koncepciókat és stratégiákat. Átveszik a hatóságoktól a frekvencia- és spektrumgazdálkodással és a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos hatásköröket is.

Változnak a katasztrófariasztással kapcsolatos szabályok is: a lakosság védelme érdekében megszakíthatók lesznek a televízió- és rádióműsorok, hogy tájékoztató közleményeket közölhessenek. Ezzel kapcsolatban a jogalkotási hatáskörök is az NMHH elnökéhez kerültek.

A kiskorúak védelme érdekében egyértelművé teszi, hogy a műsorterjesztő csak titkosított formában továbbíthat egy kizárólag 18 éven felülieknek szóló tartalmat, és az ennek feloldására szolgáló kódot csak nagykorúaknak adhatja át.

A módosítás nemzetközi kötelezettségből adódó jogalkotási feladatoknak is eleget tesz: pontosítja a hírközlési jogviták kezelésének eljárását is, szabályozva, mikor fordulhat a hatóság az európai távközlési szabályozókat tömörítő szervezethez.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete adatigénylési jogköre a bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély nélküli szolgáltatás, valamint a vállalat felvásárlás ellenőrzésének esetein túl – egy európai uniós rendelet-módosításának megfelelve – a short vagy hitel-nemteljesítési ügyletekkel kibővült. A PSZÁF a felsorolt esetekben a verseny védelme érdekében telefon- vagy forgalmi nyilvántartásokkal kapcsolatban a szolgáltatóktól adatokat igényelhet.

A változtatások értelmében az elektronikus hírközlési szolgáltatók korábbi koncessziós szerződéseit hatósági szerződéssé alakítják át.

Az Országgyűlés nem tétovázott: a 251 igen, a 45 nem, és a 35 tartózkodás a papírformát igazolta. A Jobbik tartózkodott, az LMP, az MSZP és a tőlük elfüggetlenedettek fegyelmezetten ellene voksoltak.   

Kiigazítás

A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. számú törvényt az Országgyűlés a 2011. december 19-ei ülésnapján fogadta el. Az azóta eltelt időszakban felmerült finanszírozási és szabályozási problémák haladéktalan rendezése érdekében születettek a mostani módosításai. Egyaránt érintik az államháztartás központi alrendszerének bevételi és kiadási főösszegeit. Mindkettő növekedett.

A változtatással az ez évi büdzsé bevételi főösszege 14.437 milliárd forint, kiadási főösszege 15.013 milliárd forint lett. A hiány összege viszont nem változott: 576,16 milliárd forint maradt.

A finanszírozási problémák kezelése során forrást biztosított az uniós támogatású projektek helyzetének javítására, a humán normatívák háttérszámításokkal és becslésekkel megalapozott növelésére, valamint egyes sport- és oktatási létesítmények PPP-konstrukciójának megszüntetésére és a beruházások befejezésére.

Helyre tette az önkormányzati alrendszer átalakításával, az intézmények és a feladatok, valamint létesítmények átadásával kapcsolatos problémák adott körét, rendezte az Emberi Erőforrások Minisztériuma névváltozásával kapcsolatos átvezetéseket, az MFB Zrt. hitelnyújtásaihoz és kezességvállalásaihoz kapcsolódó kezesi díj megállapításának átalakítását.

A szavazás nem okozott csalódást: az Országgyűlés elfogadta a 2012. évi központi költségvetés kiigazítását. A 249 igen, 80 nem, 1 tartózkodás hűen igazolta: mindenki maradt a kaptafánál. A Jobbik-LMP-MSZP trió, kiegészülve a velük szimpatizáló függetlenekkel elfogadhatatlannak minősítette. Az árván, egymagában tartózkodó a Fidesz padsorában ülő Tállai András volt.

Világörökség

A 2012. január 1-jén hatályba lépő világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény hat hónapot biztosított a miniszter számára a világörökségi helyszínen található, állami tulajdonban lévő vagyonelemek hasznosítására vonatkozó bérleti, vagyonkezelési és egyéb használati jogviszonyt alapító szerződések felülvizsgálatára. Tekintettel azonban arra, hogy a felülvizsgálat nyolc világörökségi helyszín nagyszámú ingatlanát érinti, a rendelkezésre álló hat hónap nem bizonyult elegendőnek. Erre tekintettel az új  módosítás hat hónappal meghosszabbította a teljesítés határidejét.

Az Országgyűlés többsége elfogadta a törvénymódosítást: a 259 igen mellett a 41 nem, 33 tartózkodás nem okozott akadályt, meglepetést azonban hozott: az LMP igennel, a Jobbik nemmel voksolt, az MSZP viszont tartózkodott, Fideszből pedig ketten (dr. Bohács Zsolt, dr. Mihalovics Péter) kilógtak a sorból, a nem gombot nyomták meg.

Ebtenyésztő szervezetek

A hazai ebtenyésztés területén az elmúlt másfél évtizedben súlyos, az ágazat normális működését gyakorlatilag ellehetetlenítő belviszály alakult ki, melyet ez idáig sem jogalkotási eszközökkel, sem pedig szankciók alkalmazásával, illetve törvényességi felügyeleti jogkörben nem sikerült orvosolni. dr. Simicskó István (KDNP) az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvényt módosító javaslata lehetőséget biztosít az ebtenyésztő szervezetek számára az egymással való kiegyezésre, legkésőbb 2013. június1-jei határnappal.

A tenyésztő szervezeteknek az egymással való normális együttműködés megvalósításán túl ezen időpontig olyan állami elismerésre alkalmas szervezetben való működésben kell megállapodniuk, amely képes a hazai ebtenyésztő társadalom számára a magas szakmai színvonal biztosítása mellett költséghatékonyabb formában szolgáltatni a tenyésztőszervezeti feladatokat, megkülönböztetett figyelmet fordítva mind hazai, mind pedig nemzetközi színtéren elismeréssel bíró származásigazolási és törzskönyvezési rendszerre.

Erre a várható megegyezésre tekintettel a törvénymódosítás 2013. június 1-jéig eltekint az állattenyésztési bírság alkalmazásától. Amennyiben megegyezés nem jön létre, a jelenlegi hatályos jogszabályok érvényesülnek, további mentesség adására nem lesz lehetőség. A bírság szankció mellőzése nem mentesít azonban olyan jogszabályi kötelezettségek betartása alól, mint például a közokirat-hamisítás vagy a jogosulatlan törzskönyvezés.

Az Országgyűlés csendben elfogadta: 242 igenjét 86 nem kísérte, tartózkodás nélkül.  Az ellenzék, már megszokásból, egységesen ellene voksolt. Meglepetésként a Fideszből négyen is (Ángyán József, Horváth László, Koszorús László, Láng Zsolt) velük tartottak, ráadásként pedig csatlakozott hozzájuk a KDNP-ből a pártelnök, Semjén Zsolt is.