• Párt
  • Történelem
  • Parlamenti Frakció
  • Fővárosi Frakció

Országgyűlési tudósításNapló

Költségvetésről és honvédelemről a parlamentben

"A költségvetés fő számai semmilyen módon nem változnak. Marad a 3,1 százalékos gazdasági növekedési elképzelés, a 2,4 százalékos hiánycél, és ennek megfelelően tovább fog csökkenni az államadósság" - fogalmazott a KDNP vezérszónoka.

A módosításoknak nincs hatása az államadósságra!

A költségvetés fő számai semmilyen módon nem változnak. Marad a 3,1 százalékos gazdasági növekedési elképzelés, a 2,4 százalékos hiánycél, és ennek megfelelően tovább fog csökkenni az államadósság.

Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépéséről szóló  javaslat a kiszámíthatóságot erősíti Megőrzi  a stabilitás értékeit, kizárólag a jövő évi költségvetés elfogadása óta felmerült jogszabályi változásokat, és a törvény alkalmazása során felmerült pontosítási igényeket kezeli. Célja, hogy a meghatározott tartalék képzésére és a befizetési kötelezettség teljesítésére kellő idő álljon rendelkezésre. A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása jelentősen átalakította a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályozást, mely szükségessé teszi a költségvetési törvény költségvetési szervekre vonatkozó szabályainak pontosításátEzen túlmenően folyamatban van a hazai közbeszerzési szabályozás megújítása, ennek keretében a módosítása. Állítja:a közbeszerzési kötelezettség értékhatárának emelkedése jelentős egyszerűsítés a legkisebb értékű beszerzések esetén.(Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)

A KDNP vezérszónoka szerint  helyesen teszi a kormány, ha már az év közepén elfogadja a következő év költségvetését. Ugyanakkor persze ez azzal is jár, , hogy a már elfogadott költségvetési törvényt pontosítani kell.

HARGITAI JÁNOS (KDNP):  - Tisztelt Országgyűlés! Természetesnek tekintem, ha egy képviselő elrugaszkodik a konkrét törvényszövegtől, és általános társadalompolitikai kérdéseket is feszeget, hiszen az adótörvények és a társadalompolitika összefügg egymással. A költségvetési törvény módosítása bár nagyon szűk körre korlátozódik, mégis megadja a lehetőséget az ellenzéki képviselőknek is, hogy társadalompolitikai kérdéseket feszegessenek. A most beterjesztett kicsi kis módosítás kapcsán a szocialista vezérszónok átláthatatlanságról beszélt. Önmagában az is gondot jelent a számára, hogy már több éve az év közepén elfogadjuk a költségvetést. Mi azt gondoljuk, hogy ettől áttekinthetőbb a rendszer. A költségvetés érintettjei, az adózók, magánszemélyek, vállalkozások, így sokkal inkább rá tudnak készülni az adott költségvetési évre.

- Mi pozitívumnak tekintjük, hogy képesek vagyunk fél évvel korábban megalkotni a következő év költségvetését. Nem mindig volt ez így. A szocialisták követték azt a tradicionális gyakorlatot, hogy az év végén fogadják el a költségvetést. Na, abban az időben az átláthatóság és a tervezhetőség olyan volt, hogy még véletlenül sem tartották be azokat a számokat, amiket megterveztek. Soha nem tudták betartani a növekedési célt, soha nem tudták tartani a hiánycélt, azaz a költségvetésnek egyetlen fő száma sem teljesült. Nem véletlenül voltunk a túlzottdeficit-eljárás hatása alatt, ahonnan ez a kormány vezette ki Magyarországot. Nem véletlenül taszítottak minket bóvliba, ahonnét ez a kormány hozta fel az országot. Ezek után bírálni azt a költségvetési tervezési gyakorlatot, ami kétségtelen, hogy az előreláthatóságot segíti, számomra egyszerűen felfoghatatlan és érthetetlen.

- Azt gondolom, helyesen teszi a kormány, ha már az év közepén elfogadja a következő év költségvetését. Ugyanakkor persze ez jár ‑ kétségtelenül ‑ azzal, hogy a már elfogadott költségvetési törvényt pontosítani kell. Itt is erre teszünk most kísérletet. A költségvetés fő számai semmilyen módon nem változnak. Marad a 3,1 százalékos gazdasági növekedési elképzelés, a 2,4 százalékos hiánycél, és ennek megfelelően tovább fog csökkenni az államadósság.

- Abban, hogy a személyi jövedelemadóban hoztunk egy szabályt és most ehhez igazítjuk a költségvetési törvényt, nem látok az égvilágon semmi gondot, sőt, ezt kell tennünk. Azt, hogy december 20-a helyett 28-ig adunk lehetőséget a költségvetési szerveknek arra, hogy befizessék a központi költségvetésbe azt, amit fizetniük kell, vagy tartalékot képezzenek, abszolút technikai kérdésnek tekintem. Átalakítottuk az oktatás rendszerét, és mostantól kezdve Klebelsberg Központnak hívjuk azt, amit tegnap másként hívtunk, és ezt átvezetjük a költségvetési törvényben. Nem látok ebben az égvilágon semmi kivetnivalót. Ezek annyira technikai kérdések, hogy egyszerűen nem is érdemes beszélni róla.

- Mindig a költségvetési törvényben határozzuk meg a közbeszerzéseket érintő fő számokat. Az értékhatárt itt árubeszerzés esetén 8-ról 15 millióra növeljük, építési beruházás esetén 15-ről 25 millióra, szolgáltatási koncesszió esetén  pedig 25-ről 30 millióra, amikor nem kell közbeszerzést lefolytatni. Amikor azt mondják innen a parlament magasságából, hogy ezzel átláthatatlanok leszünk, meg ez tarthatatlan, ez tragikus, és mindenki az, aki közbeszerzést bonyolít. Nos, nem a központi kormányzat folytatja ezeket, mert nyilvánvalóan a központi kormányzat vagy a nagy intézmények nem 15 millióval vacakolnak.

- Azt gondolni, mondani, állítani, hogy minden költségvetési szerv vezetője gazember, és ki akarja játszani a szabályokat, egyszerűen sérti azokat, akik közbeszerzésekkel foglalkoznak. Az is életszerű, hogy évente kiigazítjuk ezeket a számokat és szabályokat. És nem az élettől elrugaszkodott számok jönnek ide, hanem olyanok, amit az élet diktál. Az, hogy a közbeszerzési törvényt tudjuk‑e úgy változtatni, hisz ez is napirenden van, hogy az átláthatóságot növelje, hogy a kiszámíthatóságot növelje, hogy a visszaélésekkel szemben fel tudjunk lépni, az nem ennek a költségvetésnek a kérdése, nem ennek a törvénynek a kérdése,  nem ezeken a tételeken múlik.

- Tisztelt Ház! Ez a törvénytervezet csak technikai átvezetéseket tartalmaz. Az a kritizált gyakorlat pedig, hogy túl korán megtervezzük a költségvetést, és ezért sokszor hozzá kell nyúlni téves. Nem kell sokszor hozzányúlni. A korai költségvetési tervezés bizalomnövelő, segíti az átláthatóságot és a tervezést. Az egész gazdaság gondolkodását ösztönző lépés. Egyébként ezt a gyakorlatunkat a hitelminősítők és mindenki más elismeri. Úgyhogy én azt gondolom, hogy ezt a gyakorlatot folytatni kell, ez a törvénytervezet meg úgy, ahogy van, támogatható! Köszönöm! 

 

Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezeléséről

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésével, valamint a terrorizmus elleni intézkedésekkel összefüggő tapasztalatok szükségessé teszik, hogy a honvédségre vonatkozó jogi környezet hatékonyabban szolgálja a kívánt célok elérését.

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosításának célja a gyakorlati alkalmazásából eredő tapasztalatoknak, valamint Magyarország szövetségi és nemzetközi katonai vállalásainak megfelelőbb szabályozási környezetet kialakítása. Ennek megfelelően a Magyar Honvédség megváltozott feladatrendszerével összefüggő tapasztalatokhoz igazodva kívánja elősegíteni a hatékonyabb, gördülékenyebb feladatellátást, szem előtt tartva a jogállami követelményeket, valamint a szövetségesi vállalások prioritásait, a feladatrendszer változásával összefüggő képességfejlesztési törekvéseket, illetve szervezeti változásokat. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésével, valamint a terrorizmus elleni intézkedésekkel összefüggő tapasztalatok szükségessé teszik, hogy a javaslatban szereplő módosításokkal a honvédségre vonatkozó jogi környezet hatékonyabban, cizelláltabban szolgálja a kívánt célok elérését. Emellett Magyarország az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagjaként is jelentős feladatokkal rendelkezik, amelyek további pontosító szabályozást tesznek szükségessé. (Előterjesztő: honvédelmi miniszter.  Szövege: PDF.)

A kereszténydemokraták vezérszónoka  hangsúlyozta: a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésével, valamint a terrorizmus elleni intézkedésekkel összefüggő tapasztalatok szükségessé teszik, hogy a honvédségre vonatkozó jogi környezet hatékonyabban szolgálja a kívánt célok elérését.

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): - Tisztelt Ház! A törvényjavaslatot az a megváltozott biztonsági környezet teszi szükségessé, amely a tömeges bevándorlás által okozott válsághelyzettel, valamint a terrorveszély fokozott megjelenésével állt elő, és amelyet a megváltozott, illetve folyamatában változó feladatrendszer teljesítése, az akadályoktól mentes végrehajtás biztosítása, a hatékony, működőképes kezelés tesz szükségessé. Köztudott, hogy a migráció által veszélyeztetett magyar törvényes rend helyreállítása és polgárai védelme érdekében a kormány által eddig eredményesen alkalmazott hármas védelmi rendszer egyik eleme a jogi szabályozás a fizikai és a fegyveres védelmi rendszer mellett. Szigorítottuk az eddigi jogszabályainkat, új védelmi jogszabályokat alkottunk. A gyors, hatékony megoldás érdekében több olyan, a honvédelem és a Magyar Honvédség eddigi gyakorlati tapasztalatát figyelembe véve a hatékonyabb, a konkrét feladatteljesítést érdemben segítő, a folyamatosan változó körülményekhez igazodó jogszabály-módosítást kezdeményeztünk, mint amilyen a most tárgyalt is, amelyeket a fokozódó terrorfenyegetettség tesz szükségessé a magyar állampolgárok védelmében.

- Tisztelt Ház! A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésében betöltött honvédségi szerepvállalás, továbbá az ezzel összefüggő fokozódó terrorfenyegetettség elleni hatékony fellépés megfelelő jogi környezetének megteremtése, továbbá az eredményes feladat-végrehajtás körülményeinek biztosítása részint olyan feladat, amely a kormány felelőssége. Másrészt mindez megteremti az alapvető feltételeket a honvédelem feladatellátása számára, amelynek során a jogállami követelményeknek a szövetségi kötelezettséggel feltétlenül összhangban kell lenniük, továbbá a szükséges képességfejlesztési módszereket és szervezeti átalakításokat is azokkal összhangban kell megtenni. A törvénymódosítások, illetve -alkotások közepette szükséges azt is hangsúlyozni, hogy a tényleges védelem és biztonság eredményes biztosításán és a kötelezettségteljesítésen túl mindezek hatékonyságához ‑ azaz a törvényalkotási munkához is ‑ nagyban hozzájárul honvédjeink eddigi helytállása, helyzetértékelése, tapasztalata, amiért ezúton is köszönetet mondok.

- A gyakorlati tapasztalathoz való igazítás, finomítás mellett természetesen Magyarország szövetségi és nemzetközi katonai vállalásaival összefüggően, azok sajátosságaihoz igazítva kell megtenni a szükséges módosításokat. A jogszabálytervezet érinti a honvédelmi felkészültségben vállalható önkéntes részvételt, továbbá a különböző feladatokkal összefüggő törvényi szabályozást. Jogtechnikai pontosítást, illetve átvezetést is tartalmaz a törvényjavaslat Magyarországnak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében való tagságával összefüggésben, a feladatvállalások maradéktalan teljesítését biztosítva.

- Tisztelt Ház! Az elmondottak értelmében, mindarra való figyelemmel, hogy a törvényjavaslat a honvédelem és a Magyar Honvédség működését, tehát az ország biztonságát hatékonyan és eredményesen szolgálja, a KDNP-frakció nevében elfogadásra ajánlom.

 

Törvényjavaslat a jogérvényesítés megkönnyítése érdekében

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény és egyes törvények eljárásjogi kérdésekkel összefüggő módosításai  nagyban hozzájárulhatnak a bürokrácia csökkentéséhez és a jogalkalmazó közönség érdekeinek széles körű kiszolgálásához.

 

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításával a javaslat egyrészt a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránt megindított perekkel kapcsolatos jogalkalmazói problémákra kínál megoldást. Eljárásjogi eszközzel akadályozza meg például ál azt,  hogy ugyanazon tárgyban egymással párhuzamosan két per is legyen, és mindezt úgy, hogy a hatályos jogszabályokhoz képest semmilyen jogot nem von el a felektől.

A törvényjavaslat a jogérvényesítés megkönnyítése érdekében, a bíróságok által nagy számban követett gyakorlatot ültet át jogszabályba. Azért, hogy a félnek a végrehajtás megszüntetésére irányuló keresete esetleges elutasítását követően ne kelljen újabb pert indítania a korlátozás iránt, a törvényjavaslat előírja a bíróság számára, hogy a korlátozás lehetőségére a feleket figyelmeztesse, és lehetőséget biztosítson a felperesnek a kérelme megváltoztatására és az alperesnek  pedig az azzal szembeni védekezésre.

A törvényjavaslat az elektronikus okiratokra vonatkozó szabályokat is kiegészíti. Rögzíti azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén az archivált elektronikus okirat aláírt vagy bélyegzővel ellátott adatai az ellenkező bizonyításáig meg nem hamisítottnak tekintendők. Egyszerűsíti az elektronikus kapcsolattartást is. A módosítással az érintettek igényeinek való megfelelést kívánja biztosítani, a szabályozás így nagyobb rugalmasságot enged, és kevesebb terhet jelent a felhasználók számára.

A bírósági végrehajtásról szóló  törvény módosítása kapcsán fontos kiemelni, hogy a javaslat egyrészt jogharmonizációs célú módosításokat tartalmaz az európai számlazárolási végzéssel kapcsolatban, másrészt a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek becsértékével kapcsolatos visszaélések lehetőségét igyekszik csökkenteni.

A jogi segítségnyújtásról szóló törvény módosítása több célt kíván elérni. Jogharmonizációs rendelkezéseket tartalmaz a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról az  európai parlamenti és tanácsi irányelvvel kapcsolatban. Emellett egyértelműsíti, hogy a jogi segítői névjegyzékbe a jogi segítők a jogi segítségnyújtó szolgálattal kötött szolgáltatási szerződéssel és nem hatósági aktussal kerülnek.

A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló törvény módosítása 2018. január 1-jei hatállyal az Érdi Járásbíróság felállításáról rendelkezik. A szükséges infrastrukturális beruházás biztonságos megvalósíthatóságát szolgálja, hogy felállításának határidejét egy évvel, 2019. január 1-jére meghosszabbítja. Illetékességi területe a hatálybalépést követően hét településre terjed majd ki, amelyek jelenleg a Budaörsi Járásbíróság illetékességi területéhez tartoznak. Ezek: Diósd, Érd, Pusztazámor, Sóskút, Százhalombatta, Tárnok, Törökbálint. (Előterjesztő: igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.)

A kereszténydemokraták vezérszónoka  az elektronikus eljárás bevezetésével kapcsolatos aggodalmai mellet  üdvözölte, hogy Budaörs helyett a Pest megyei közigazgatási bíróság Érden lesz.

RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP) : - Tisztelt Ház! Ez a törvényjavaslat, amikor az elektronikus eljárásról tárgyal azt az átmenetet időszakot kívánja rendezni, amely 2017. január 1-jétől 2018. január 1-jén való hatálybalépéséig tart. Fokozatosságot vezet be, amit helyesnek tartok. Egy veszélyre azért szeretném felhívni a figyelmet, és ez tulajdonképpen a jogi segítségnyújtással kapcsolatos leglényegesebb kérdés. 1970 óta, túl vagyok a 46 éven,  vagyok tagja a Budapesti Ügyvédi Kamarának, ami meglehetősen szép múlt. Az én korosztályom már nagyon nehezen fogja megtanulni az elektronikus eljárást. Emlékszem arra, hogy komoly szenvedést és komoly igénybevételt jelentett a cégeljárás. A saját korosztályom kétharmad része nem foglalkozik társasági joggal, mert a cégeljárás elektronikus dolgait nem képes és nem is hajlandó végigcsinálni. Ilyen körülmények között ez azért egy komoly veszélyt jelent.

- Több szemlélete lehet ennek a dolognak. Az egyik az igazságszolgáltatás gyorsítása. Ebből a szempontból minden további nélkül talán indokolt az elektronikus eljárás, viszont van egy olyan társadalmi réteg, amelyiknek a jövedelme abból áll, nem azt mondom, hogy még mindig Erika írógépen kopog,  de azért a mai eljárási igényekhez képest meglehetősen fapados módon végzi a tevékenységét. Ezek az idős emberek egyre jobban kikerülnek az ügyvédi gyakorlás lehetőségéből. Szeretném egy nagyon igazságtalan döntésre is fölhívni a figyelmet. Addig, ameddig az átlagdolgozók és az átlagemberek jövedelmét a nyugdíj-megállapításnál úgy számolják ki, hogy a régebbi években keresett jövedelmeket valorizálják, addig az ügyvédeknél volt egy törvény, hogy maximum 20 ezer forintig vehető figyelembe, azon túl nem. Ennek az a következménye, hogy az ügyvédek, akármennyi társadalombiztosítást is fizettek, rettenetesen alacsony nyugdíjjal mehetnek csak nyugdíjba. Ilyen körülmények között van egy olyan réteg, amelynek a megélhetése komoly veszélyben van.

- Tisztelt Országgyűlés! Amire még szeretnék kitérni, az a bíróságok székhelyével és illetékességi területével kapcsolatos kérdéskör. Én támogatom azt, hogy egy évvel később, 2018. január 1-jétől legyen felállítva az Érdi Járásbíróság, de mi nagyon reménykedünk abban, hogy a közigazgatási bíróságok is valahogy létre fognak jönni, és ebben a kereszténydemokratáknak van egy olyan indítványuk, hogy Budaörs helyett a Pest megyei közigazgatási bíróság Érden legyen. Ilyen körülmények között nyilvánvalóan olyan beruházásra és olyan befektetésre kell gondolni, ami lehetőséget biztosít arra, hogy ha sikerül összehoznunk ezt a közigazgatási bíráskodást, az gyakorlatilag a szakmaiság érdekeit képviseli. Nem minden törvényszék mellett, hanem emlékeim szerint, hat lenne csak az országban. Ilyen körülmények között ez nyilvánvalóan Érdre mutat, annál is inkább, mert Pest megye területén a kiemelt fővároson kívül van még egy megyei jogú város, ez Érd.

- Tisztelt Országgyűlés! Egy kissé nagyobb figyelmet kérnék a jogi segítségnyújtásban szereplő, idősebb ügyvédek megítélésében. Mindezek figyelembevételével a kereszténydemokraták az előterjesztett törvényjavaslatot támogatják és kérjük,  hogy a  Tisztelt Ház szíveskedjen elfogadni!

kdnp.hu - Bartha Szabó József