A kormány célja, hogy csökkentse azon emberek kiszolgáltatottságát, akik távfűtéses lakásban élnek – jelentette ki Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter hétfőn napirend előtt a parlamentben a távhőszolgáltatásról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban. Soltész Miklós (KDNP) szerint a kormány által benyújtott törvényjavaslat „semmi más, mint kapkodás”. Az Országgyűlés nem vette napirendre a Fidesz javaslatát, hogy szavazzanak a miniszterelnök által korábban nyilvánosságra hozott Megegyezés című programról.
Napirend előtt a távhőszolgáltatásról
A kormány célja, hogy csökkentse azon emberek kiszolgáltatottságát, akik távfűtéses lakásban élnek - jelentette ki Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter hétfőn napirend előtt a parlamentben a távhőszolgáltatásról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban. Hozzátette: 645 ezer távfűtéses lakás számíthat energiatámogatásra. A miniszter szerint a javaslat eredményeképpen a gázzal és a távhővel fűtött lakások fűtési költségei közeledni fognak egymáshoz.
Soltész Miklós (KDNP) szerint a kormány által benyújtott törvényjavaslat "semmi más, mint kapkodás". Mint mondta, hónapok óta jelzik a kormány felé azt a helyzetet, hogy ebben az évben 35-40 ezer forinttal emelkedik átlagosan egy panellakásban élő család éves távhődíja.
Szijjártó Péter (Fidesz) véleménye szerint a törvényjavaslat alkalmatlan arra, hogy a családok terheit csökkentsem, a Fidesz és a KDNP úgy gondolja, hogy a távhődíj áfatartalmának húsz százalékról öt százalékra való csökkentése lenne a jó megoldás.
Katona Kálmán (MDF) közölte: pártja nem támogatja a javaslatot. Kóka János (SZDSZ) azt emelte ki: a liberális párt nem támogatja, hogy adóemelés árán próbáljon a kormány úrrá lenni a problémán. Szanyi Tibor (MSZP) a távhődíj áfa-tartalmának húsz százalékról öt százalékra való csökkentése kapcsán közölte: aki ezt tartja a jó megoldásnak, az a pazarló rendszer további fenntartása mellett szavaz.
A Ház 366 igen szavazat mellett, egy tartózkodással fogadta el, hogy az alkotmányügyi bizottság által benyújtott, a pártalapítványokkal összefüggő törvénymódosítások szóló javaslat során is eltérjenek a házszabálytól.
Korábban Csiha Judit, az Alkotmányügyi bizottság szocialista elnöke közölte: a törvénymódosításra azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság (Ab) még április végén több ponton alkotmánysértőnek találta a pártok finanszírozásával kapcsolatos kétharmados törvényt. A nyáron sokfordulós ötpárti tárgyalások zajlottak, ennek eredménye a bizottság javaslata, amely ugyan nem rendez minden kérdést, de az Ab-határozatának eleget tesz – mondta Csiha Judit. Az új számítási módszer szerint az MSZP Táncsics Mihály Alapítványa éves szinten 24,9 millió forinttal, a Fidesz Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítványa 61,5 millió forinttal kaphat több állami támogatást. Rosszabbul járna viszont a másik három ellenzéki párt: az MDF Antall József Alapítványa 29,6 millióval, az SZDSZ Szabó Miklós Alapítványa 28,8 millióval és a KDNP Barankovics István Alapítványa 52,9 millió forinttal kaphat kevesebbet a büdzséből.
A parlament nem egészítette ki az ülés napirendjét a mind a négy ellenzéki frakció egy-egy képviselője által jegyzett, Tibet ügyében címmel benyújtott módosító javaslat határozathozatalával. A képviselők közül 181-en szavaztak igennel, 183-an nemmel és négyen tartózkodtak.
