„Hogyan változik a bölcsődei ellátórendszer?”

HOLLIK ISTVÁN (KDNP): - Képviselőtársaim! Az elmúlt évekhez hasonlóan a magyar kormány az idei és a következő években is igyekszik lehetőségeihez mérten fejleszteni az ország szociális ellátórendszerét, megadva ezzel minden segítséget a rászorulóknak, első helyen a családoknak. A KDNP képviselőjeként kifejezetten örülök, hogy a bölcsődei ellátórendszer átfogó reformjára is sor kerülhet a 2017. január 1-jei új működési rend létrejöttével. Jövőre a szülők már hagyományos bölcsődébe, minibölcsődébe, munkahelyi bölcsődébe vagy akár családi bölcsődébe is beírathatják a három év alatti gyermekeiket. Emellett januártól 1-jétől azoknak az önkormányzatoknak is kötelező bölcsődei ellátást biztosítaniuk, amelyek területén legalább 40 három év alatti gyermek él, vagy ahol legalább öt olyan gyermek van, akinek a szülei igénylik az ilyen típusú ellátást.

- Magyarországon nemzetközileg is elismert színvonalon működik a nagy múltú bölcsődei rendszer, ezt a hálózatot fejlesztve még jobban a családok igényeihez lehet alakítani. Ebben a tekintetben fontos eredményeket ért el a kormány már eddig is, hiszen a Statisztikai Hivatal adatai alapján míg 2000-ben 532, addig tavaly már 749 bölcsőde működött országszerte, és ami talán még fontosabb: az akkori mintegy 25 ezer férőhelyhez képest már majdnem 40 ezer gyermeket tudtak elhelyezni a szülők, idén pedig a családi napközis férőhelyekkel együtt ez a szám már 47 ezer. A kormány terveinek és reményeinek megfelelően pedig tovább bővülhet a rendszer, így még több család számára lesz elérhető ez a típusú állami szolgáltatás.

- Az anyagi ráfordítást tekintve Magyarország GDP-arányosan jóval átlag feletti összeget fordít a családok támogatására. A januártól elinduló új rendszerhez kapcsolódóan ezt a részarányt tovább javítja a Fidesz-KDNP-kormány. Kérdezném: a jövő év elején elinduló új bölcsődei ellátórendszerhez kapcsolódóan milyen konkrét lépésekre számíthatunk, és mekkora pénzeszköz áll a kormány rendelkezésére? Mire számíthatnak a nem önkormányzati, azaz egyházi vagy nemzetiségi, vagy éppen civil szervezetek által működtetett bölcsődék? A bölcsődei kisgyermeknevelők anyagi és szellemi megbecsülésében hogyan tudott és tud segíteni a jövőben a kormány? Milyen esetleges további intézkedéseket tervez a kormány a gyermekek és a családok életkörülményeinek javítása érdekében?

***

VERESNÉ NOVÁK KATALIN: (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Ha valaki nem teheti meg azt, hogy maga vigyázzon a gyermekeire vagy nincsen nagyszülői segítség, nem tudja esetleg megfizetni a bébiszittert, akkor bizony nagy segítség lehet, ha ilyenkor a bölcsődei ellátórendszerhez fordulhat. A bölcsődei ellátás fejlesztése egy hosszabb távú folyamatba illeszkedik, ez a kormány családpolitikájának egy fontos eleme, hiszen azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy támogassuk, hárítsuk el az akadályokat a gyermekvállalás elől, és ezzel párhuzamosan támogassuk a már gyermeket nevelő családokat is, a már gyermeket nevelő, dolgozó szülőket. Ezt a munka-család egyensúlyt igyekszik segíteni a bölcsődei rendszer fejlesztése is, ami nem egy egyedülálló lépés, hiszen több eleme is van. Szorosan kapcsolódik ehhez a gyed extra bevezetése, ami szintén a munka-család egyensúlyt támogatja, a munka törvénykönyvének módosítása vagy a részmunkaidős foglalkoztatás fejlesztése, vagy éppen a munkahelyvédelmi akció bevezetése.

- A bölcsődei rendszer átalakítása több elemből is áll: az egyik ilyen fontos elem a férőhelyek bővítése, az új bölcsődei férőhelyek létrehozása; a másik a kapcsolódó jogszabályok kialakítása, az új típusú bölcsődei rendszer jövő év január 1-jétől való beindítása; a harmadik elem pedig a bölcsődei dolgozóknak a korábbiaknál is nagyobb mértékű elismerése, anyagi értelemben vett megbecsülése. Ami az új típusú bölcsődei ellátórendszert illeti: nagyon fontos elem, hogy sokkal több család számára lesz hozzáférhető a bölcsődei ellátás, mint korábban. Jelenleg a jogszabályok csak a 10 ezer fő feletti települések számára írják elő a bölcsődei ellátás megszervezésének kötelezettségét. Ez január 1-jétől úgy változik, hogy minden olyan településen, ahol minimum 40 három év alatti kisgyermek van, vagy minden olyan településen, ahol legalább 5 három év alatt gyermek szülei igénylik ezt, kötelessége lesz az önkormányzatnak megszervezni a bölcsődei ellátást. Ezt a mostaninál több formában, rugalmasabban tehetik: a hagyományos bölcsődék mellett minibölcsődéket is üzemeltethetnek, a családi napköziket felváltják a családi bölcsődék, és munkahelyi bölcsődék létrehozásához is fogunk adni anyagi támogatást.

- Az önkormányzatok és a civilek sem maradnak magukra ennek a feladatnak az ellátásában, a költségvetési támogatást, a finanszírozást javítjuk 2017-ben, fejlesztési forrásokból támogatjuk a férőhelyek létrehozását. Csak bölcsődei, óvodai fejlesztésekre a következő fejlesztési ciklusban 100 milliárd forint áll rendelkezésre. A teljes finanszírozás 2017-re 30 százalékkal meghaladja majd a 2010-es támogatási összeget, ez összesen 14 milliárd forintot jelent a 2017-es költségvetésben. Minden egyes bölcsődetípus finanszírozása javul. A hagyományos bölcsődékkel azonos finanszírozást, támogatást fognak kapni a minibölcsődék is, és a családi bölcsődék is 30 százalékkal jobb finanszírozás mellett fognak tudni működni.

- Sokat tettünk a bölcsődei dolgozók elismerése érdekében is: 900 fő felsőfokú végzettségűt emeltünk be a pedagógus-életpályába, az ő bérük havi 40-60 ezer forinttal emelkedett, és további 3,5 százalékkal most szeptember 1-jétől. Másfél milliárd forint áll rendelkezésre a jövő évi költségvetésben a középfokú bölcsődei dolgozók béremelésére, és a képzésnél is látszik az, hogy a felsőfokú végzettség megszerzésére két és félszer annyian jelentkeztek, mint az ezt megelőző évben. Egy miniszteri biztos is foglalkozik most már ezzel a területtel, ez is jelzi azt, kiemelten fontos számunkra, hogy a dolgozó családoknak tudjunk segíteni a kisgyermekek napközbeni felügyeletében.

***

HOLLIK ISTVÁN: - Megnyugtató volt hallani, hogy a korábbi baloldali kormányokkal szemben a Fidesz-KDNP-kormány valóban mindent megtesz annak érdekében, hogy a bölcsődei ellátórendszert fejlessze és a jelenkor kihívásaihoz hozzáigazítsa, ezzel is lehetőséget adva az édesanyáknak arra, hogy gyermekük hároméves kora előtt el tudjanak menni dolgozni, és ha máshogy nem tudják ezt megoldani, akkor a gyermeküket bölcsődébe tudják adni. Arra szeretném kérni az államtitkár asszonyt hogy a továbbiakban is tegyék lehetővé azt, hogy a bölcsődei ellátórendszert, akiknek szükségük van rá, igénybe tudják venni. Köszönöm a válaszát, elfogadom.

„Milyen célokat, beavatkozási irányokat kíván kijelölni Magyarország élelmiszer-gazdasági programja?”

FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): - Államtitkár Úr! Magyarországon a gazdasági és környezeti szempontból is fenntartható, egészséges és minőségi élelmiszert előállító mezőgazdaság kialakítása a legfontosabb cél. Ehhez szükséges egy hosszú távú nemzeti élelmiszer-gazdasági program, amelynek tervezetét a minap bocsátotta társadalmi vitára a földművelésügyi tárca. Úgy gondolom, azzal mindannyian egyetértünk hogy meg kell becsülnünk azokat az erőforrásainkat, amelyeket őseinktől örököltünk, és amelyek ma is rendelkezésünkre állnak: szülőföldünk kincset érő termőföldjét, halállományban gazdag vizeinket, vadjainknak élőhelyet adó erdőinket.

- Fenntartható módon kell gazdálkodnunk, miközben szem előtt kell tartanunk azt is, hogy a magyar élelmiszerek legnagyobb értéke természetességükben van. Biztos vagyok abban, hogy a magyar élelmiszer-gazdaság képes a világ és Európa magas szintű fogyasztói igényeinek kielégítésére. Szinte minden ágazatban benne van a növekedés, a termelés felfutásának a lehetősége. Tudjuk, hogy a piaci lehetőségek kihasználásához szervezett és rendben működő termékpályákra, gazdatársulásokra és szövetkezésekre van szükség, a minőségi termelés érdekében pedig értékként kell megőriznünk GMO-mentességünket, óvnunk kell termőföldjeinket és vizeinket.

- Államtitkár Úr! A magyar mezőgazdaság versenyképességének megőrzése érdekében, illetve a hosszú távon is fenntartható mezőgazdaság kialakítása érdekében milyen célokat és beavatkozási irányokat tervez kijelölni a nemzeti élelmiszer-gazdasági program?

***

Dr. NAGY ISTVÁN, (földművelésügyi minisztériumi államtitkár): - Ahhoz, hogy helyes választ tudjak, néhány számot hadd mondjak a válaszom elején: 2050-re 9 milliárdan leszünk ezen a Földön, 2035-ig a lakosság fehérjeigénye, azaz a húsigénye 40 százalékkal fog nőni a mostanihoz képest. Amikor körülnézünk a magyar mezőgazdaság potenciálját illetően, akkor azt látjuk, hogy körülbelül 60 százalék még benne van lehetőségként a magyar mezőgazdaságban, amellyel többet és jobbat tudnánk előállítani. Ez a potenciál serkent minket arra a felelősségre, hogy megalkossuk azokat a kitörési pontokat, amellyel ezeknek az évszámoknak a kihívásaira a megfelelő választ meg tudjuk adni. Az első legfontosabb, amit mindenképpen le kell szögeznünk, az a minőségi élelmiszer iránti vágyunk. Ezért a célért kell mindent elkövetnünk!

- A magyar mezőgazdaságnak alapvető szerkezete volt eddig, hogy alapanyagot termelt. Amiben jelentősen el vagyunk maradva, és a 2050-ig tartó stratégiában mindenképpen első helyre kell tenni, az a minőségi élelmiszer előállításának kérdése, azaz a feldolgozottsági szint növelése. Nem lehet hagyni azt, hogy kiváló termőhelyi adottságunk mellett, kiváló alapanyagot előállítva elvigyék tőlünk ezeket az alapanyagokat, majd mi drágán visszavásároljuk. Úgy, ahogy diktáltunk és zászlóvivők voltunk a GMO elleni harcban, úgy kell lennünk továbbra is szilárd meggyőződésűnek abban, hogy a minőségi élelmiszerrel szemben semmilyen kompromisszumot nem leszünk hajlandók elfogadni. Azokat a stratégiákat tűztük ki célul, hogy a hagyományos mezőgazdaságra alapulva, a legkorszerűbb technológiával ki tudjuk használni azokat a természeti adottságainkat, amellyel a legkiválóbb minőségű élelmiszert tudjuk majd megfelelő minőségben és mennyiségben letenni az asztalra.

***

FÖLDI LÁSZLÓ: - Államtitkár Úr! Én két területet emelnék ki viszonválaszomban: az egyik a GMO-mentesség kérdése. Meggyőződésem, hogy mivel Magyarország az elmúlt években a GMO-mentességnek élharcosa volt itt Európában, és hogyha ezt meg tudjuk őrizni, akkor a magyar minőségi élelmiszer nemcsak Magyarországon, hanem Európa minden országában abszolút versenyképes lesz. A másik terület pedig a gyerekeink étkeztetése, a közétkeztetés kérdése. Ahhoz, hogy a gyerekeink jó minőségű élelmiszert kapjanak, és jó ételeket ehessenek iskolában, óvodában, bölcsődében, ahhoz minőségi mezőgazdasági árura van szükség. Bízom benne, hogy ez az élelmiszer-biztonsági program elvezet oda, hogy mindkét területen komoly fejlődést fogunk elérni.

***

Dr. NAGY ISTVÁN: - Képviselőtársam! Pontosan így van, a GMO-mentességünk elérése nagyon jó úton halad. Már elértük, hogy nem kerülhet olyan vetőmag a talajba, amely génmódosított. Meghatároztuk azt is, hogy olyan  állati eredetű takarmányt sem etethetünk, amely génmódosított szójából van. Ezek a kutatási eredmények lezárultak, pozitív eredményei vannak, jó eséllyel rendelkezésünkre áll az a rendelet, amely megnyitja a GMO-mentes védjegy használatát, már úgy jöhetünk ki tejjel, hússal, tojással, hallal és mézzel, hogy rajta lesz a génmódosítás-mentes védjegy.

- Ez az első lépése annak, hogy mindezt garantálni tudjuk. Innentől kezdve a megnyílt európai uniós pályázatok, a GINOP-os pályázatok biztosítják azokat a forrásokat, amelyek megfelelő hűtőházakat, feldolgozóüzemeket, új élelmiszeripari technológiákat és üzemeket tudnak Magyarországon hadrendbe állítani, Ezek tudják majd biztosítani a mezőgazdaság termelésében rejlő potenciál sokkal jobb kihasználását, azaz a gyerekeink jövőjét, hogy olyan élelmiszert kaphassanak és fogyaszthassanak, amely minőségi és az egészségüknek megfelelő.