Az Országgyűlés hétfőn 209 igen, 171 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényt. Nem lesz jövőre 13. havi fizetés a közszférában, kivéve a bírákat és az Állami Számvevőszék alkalmazottait. Négypárti, 12 pontos politikai nyilatkozatot fogadott el a Szlovákiában tapasztalható, magyar vonatkozású, aggodalomra okot adó események kapcsán a Ház. Kevesebb szolgáltatás, kevesebb utas, több állami támogatás – így jellemezte Molnár Béla a MÁV új menetrendjét interpellációjában.
Elfogadta az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényt hétfőn, 209 igen, 171 nem szavazattal, tartózkodás nélkül. A költségvetésnél igennel szavazott az MSZP-frakció 188 tagja, 18 SZDSZ-es, az MDF-es Lengyel Zoltán, valamint a független Gyenesei István sportminiszter, és a volt fideszes, most független, nemrég miniszterelnöki megbízottá kinevezett Császár Antal. Nemmel szavazott 136 fideszes képviselő, 23 KDNP-s, 9 MDF-es és három független képviselő, Almássy Kornél, Vas János és Tóth András.
A jogszabály a központi költségvetés 2009. évi bevételi főösszegét 8.300,2 milliárd forintban, kiadási főösszegét 8.961 milliárd forintban, hiányát 660,8 milliárd forintban állapítja meg. A jövő évi büdzsé általános tartaléka 47,178 milliárd forint lesz, miután korábban az ellenzék olyan indítványt támogatott, amelynek nem volt forrása.
Elnöki szavazattal utasította el a parlament hétfőn azt a kormányjavaslatot, amely ellensúlyozta volna a költségvetés hiányát 3,6 milliárd forinttal növelő - múlt hétfőn elfogadott - rendelkezést, ugyanakkor megszavazták azt a módosítást, amely további mintegy 680 millióval növeli a hiányt. A 3,6 milliárd forintos hiány úgy keletkezett, hogy megszavazták az iskolák sporttámogatását és a pályafelújítás támogatását, de nem támogatták az ennek forrást biztosító indítványt, vagyis az önkormányzatoknál nem csökkentették települési sportfeladatok támogatását.
Nem lesz jövőre 13. havi fizetés a közszférában, kivéve a bírákat és az Állami Számvevőszék alkalmazottait, miután az Országgyűlés hétfőn megszavazta az erről szóló törvénymódosítást. A kifizetésre legközelebb 2010 decemberében kerülhet sor. A bírák és az Állami Számvevőszék dolgozói azért mentesülhettek a 13. havi bér elvétele alól, mert esetükben kétharmados támogatást igényelt volna a szabályok megváltoztatása.
Négypárti, 12 pontos politikai nyilatkozatot fogadott el a Szlovákiában tapasztalható, magyar vonatkozású, aggodalomra okot adó események kapcsán az Országgyűlés hétfői ülésén. Az Országgyűlés 343 igen, egy nem és 27 tartózkodás mellett fogadta el a nyilatkozatot, amelyhez a Ház kétharmadának támogatása kellett. Az MSZP, a Fidesz, a KDNP és az MDF egy-egy képviselője a múlt héten nyújtotta be az Országgyűlésnek azt a javaslatot, amely szerint a magyar parlament aggódva figyeli azokat a kisebbségpolitikai vonatkozású eseményeket, valamint a Magyar Köztársasággal és állampolgáraival szembeni politikai és hatósági megnyilvánulásokat, amelyekre az utóbbi időben a Szlovák Köztársaságban sor került. A dokumentum határozottan és egyértelműen elítél minden radikális ideológiát. Az SZDSZ nem értett egyet a nyilatkozat elfogadásával.
Amennyiben egy hitelintézet olyan helyzetbe kerül, amellyel az egész pénzügyi rendszer stabilitását veszélyezteti, akkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ennek a hitelintézetnek rendkívüli hitelt nyújthat a 377 igen szavazattal módosított MNB-törvény értelmében.
Nem fogadta el a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényjavaslatot hétfőn az Országgyűlés. A Ház 189 igen szavazattal, 188 ellenében, két tartózkodással utasította el a törvényjavaslatot, amely lehetővé tette volna a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjrendszer bevezetését.
A Szociális és foglalkoztatási törvények módosítását 199 igen, 179 nem szavazattal, egy tartózkodással fogadta el a Ház. A módosításokkal úgy változik a segélyezési rendszer, hogy a hangsúly a pénzbeli ellátások helyett az aktív eszközökre: a közfoglalkoztatásban és a képzésben, illetve a munkaerő-piaci programokban való részvételre helyeződik át.
A közúti, a vízi-, valamint a légi közlekedési törvényt módosító jogszabályt 218 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 158 tartózkodással fogadták el a képviselők. Ez felhatalmazza a kormányt, hogy teremtse meg az elektronikus útdíjfizetés feltételeit, és dolgozza ki a megtett úttal arányos úthasználat díját.
Az Országgyűlés 210 igen, 9 nem és 161 tartózkodás mellett elfogadta a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény módosítását. A törvény jelentősen csökkenti az eljárási időket, az ügyfelek terheit és kötelezettségeit, és a jelenleginél szélesebb körben teszi lehetővé az egyablakos ügyintézést.
Az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta a külföldre utazásról szóló törvény és a külföldre utazásra felhasználható más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó egyes törvények módosítását. Ennek alapján jövő évtől nemcsak a 14 éven felüliek, hanem már az újszülöttek is kapnak személyi igazolványt, mivel az uniós országok többségébe ezzel az okmánnyal is lehet utazni.
A képviselők 212 igen, 164 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadták a szerzői jogról szóló törvény módosítását. Az egyik lényeges módosítás a közös jogkezelő szervezeteket érinti, ugyanis az ezekkel kapcsolatos állami feladatok elkerülnek az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól az igazságügyi és rendészeti miniszterhez és a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz.
Az SZDSZ által benyújtott, a családon belüli erőszak miatt alkalmazható, távoltartásról szóló javaslatot 374 igen és 4 tartózkodással fogadták el. A törvény lehetőséget ad a bántalmazottnak, hogy még azt megelőzően kérhesse a hatóság segítségét, mielőtt súlyos vagy végzetes következménnyel járó bűncselekmény áldozatává válna.
Az egyes egészségügyi tárgyú törvényeket az Országgyűlés 217 igen és 162 nem szavazattal elfogadta. A változtatás érinti az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről, az egészségügyről, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, valamint a felsőoktatásról szóló törvényt, illetve a gyógyszer-gazdaságossági jogszabályt.
A képviselők 362 igen, 17 nem szavazattal elfogadták a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekkel kapcsolatos, etikus kereskedői magatartás kidolgozásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot. Font Sándor (Fidesz), Herbály Imre (MSZP), Medgyasszay László (KDNP) és Karsai Péter (MDF) azt javasolta, hogy az Országgyűlés kérje fel a kormányt, kezdeményezzen tárgyalásokat a mezőgazdasági és élelmiszeripari területen működő kereskedelmi vállalkozások érdekképviseleti szerveivel, és állapodjon meg velük, hogy tartózkodjanak a beszállítókkal szemben alkalmazott, az üzleti erkölcsöt és tisztességet sértő magatartástól. Amennyiben a megállapodás nem jön létre 2009. január 15-ig, a kormánynak be kell nyújtania egy törvényjavaslatot, amelyben tételesen meghatároznák a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek forgalmazásával kapcsolatos tiltott magatartásokat, és a megsértésük esetén alkalmazható jogkövetkezményeket.
Határoztak a fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról, és megszavazták a kormány által is támogatottakat. Támogatták azt a javaslatot, miszerint a büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha nemesfémet, nemesfém ötvözetét vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot lopnak el. A fémkereskedő begyűjtött vagy külön engedély nélkül értékesített fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot tizenhatodik életévét betöltött személytől vehet át.
Az Országgyűlés 361 igen, 17 nem szavazattal fogadta el az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő törvényjavaslatot. A büntető törvénykönyvben uzsorának minősül az, ha valaki a sértett rászorult helyzetét kihasználva üzletszerűen olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amelynek teljesítése a sértettet, illetve annak hozzátartozóját súlyos vagy további nélkülözésnek teszi ki. Ezt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik.
Szőlő és gyümölcsös után hektáronként 2.000, míg a szántóföld után hektáronként 800 forintot kell kötelezően befizetniük a termelőknek az agrárkár-enyhítési rendszerbe a hétfőn elfogadott törvény alapján.
Az Országgyűlés 361 igen szavazattal - 18 ellenében, tartózkodás nélkül - fogadta el azt a javaslatot, amely - a korábban tervezett 338,9 millió helyett - 348,0 millió forintot ad szociális továbbképzésre és szakvizsga támogatására.
Szintén nagy többséggel - 361 igen szavazattal, 17 ellenében, egy tartózkodással - szavazták meg a képviselők azt a módosítást, amely a helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatására a korábban tervezett 36 799,0 millió forint helyett 36 837,2 millió forintot biztosít.
Elfogadott a Ház még két, szintén az önkormányzatokat érintő módosító javaslatot. Eszerint - 191 igen szavazattal, 189 ellenében, tartózkodás nélkül - a közoktatási hozzájárulásokat csökkentették 144,6 millió forinttal; ugyanakkor a központosított előirányzatokat 827,5 millióval emelték.
A képviselők 376 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül egy tartózkodással fogadták el az Európa Tanács 2006. május 19-én Strasbourgban elfogadott, az államutódlás esetén bekövetkező hontalanság elkerüléséről szóló egyezmény kihirdetéséról szóló törvényjavaslatot.
A Szülőföld Alap 2007. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot 207 igen szavazattal, 170 ellenében két tartózkodással fogadták el.
A Ház 343 igen szavazattal, 18 ellenében, három tartózkodás mellett fogadta el Répássy Róbertnek (Fidesz) azt a kezdeményezését, hogy vegyék sürgős tárgyalásba az állami vagyonról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot.
Puskás Tivadar az egészségügyi minisztertől azt kérdezte, szorgalmazzák-e, hogy a megadott számú véradáson túllévők valamilyen kedvezményben részesüljenek. Emlékeztetett arra, hogy idén tízezerrel nőtt a véradók száma; az önkéntes véradás nélkül az egészségügyi ellátás összeomlana. Hangsúlyozta, hogy időszerű lenne, ha a véradók megbecsülésének kézzelfoghatóbb jelét adná Magyarország, ahogyan az Európa több országában ez már így van.
Az egészségügyi miniszter válaszában azt mondta, a véradók tevékenységét Magyarországon éppúgy nagyra becsülik, mint az egész világon. Székely Tamás hangsúlyozta: mindenképpen indokolt, hogy valamiféle pozitív megkülönböztetést alkalmazzanak a véradókkal szemben. Példaként említette a Pro Vita díjat, amellyel a száz véradás fölött járó véradókat tüntetik ki.Puskás Tivadar viszontválaszában közölte, hogy adókedvezménnyel lehetne a megbecsülést fokozni. Székely Tamás szerint az adókedvezmény preferálása nem biztos, hogy jó megoldás, mert kimaradnának belőle a nagyszámú nyugdíjas véradók.
Kevesebb szolgáltatás, kevesebb utas, több állami támogatás - így jellemezte a KDNP-s Molnár Béla a MÁV új menterendjét. A minisztérium megrendelése alapján kialakított új vasúti menetrend a szakmaiságot teljesen nélkülözve készült - jelentette ki a képviselő. Hozzátette: ennek az lehet az oka, hogy a miniszter teljesítménykorlátot rendelt el, de ennek hatására a MÁV költségei nem csökkennek arányosan és a megszűnt vonatok többsége utas nélkül, fantomvonatként közlekedik. Az ellenzéki képviselő szerint a MÁV elnöke is elismerte, hogy a szolgáltatás színvonala csökken, a Dunántúlon az ütemes menetrend bevezetése elmarad. Molnár Béla szerint minden alapot nélkülöz az állítás, hogy az önkormányzatok nem vettek részt a menetrend kialakításában, hiszen többségük beküldte véleményét, csak nem vették figyelembe azt.
A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter válaszában azt mondta, a 2009-es vasúti menetrend kialakításának elveit és követelményeit egyértelműen meghatározták. Gazdasági válság idején, amikor a gazdaság teljesítménye csökken, ugyanakkora költségvetésből kibocsátást növelni a MÁV-nál nem lehet - szögezte le Molnár Csaba.
Az interpelláló képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 191 igen, 180 nem és 3 tartózkodással igen.
Varga Mihály (Fidesz) szerint az állam a törvény teljes szigorával lesújtott arra a nagylelkű orvosra, aki úgy döntött, lemond saját jövedelme egy részéről betegei javára. Nagy Levente kunhegyesi fogorvos 327 ezer forintot és annak kamatait köteles megfizetni, mivel nem volt hajlandó vizitdíjat szedni - fűzte hozzá. Hogyan lehet valakit azért megbünteti, mert saját jövedelmét nem akarta kiegészíteni a vizitdíjjal ?- kérdezte a politikus. Az ellenzéki politikus szerint a magyar valóság furcsa fintora, hogy amíg Nagy Levente orvos a vádlottak padján ül, addig a vizitdíj élharcosa, Horváth Ágnes volt miniszter asszony súlyos pénzekért újabb testhez álló feladatot teljesítve celebkedik Afrikában.
Az Országgyűlés a kormánypárt álláspontjának megfelelően fogadta el hétfőn azt az öt interpellációt, amelyet korábban leszavazott a parlament. A KDNP-s Medgyasszay László november 17-én a megyei vidékfejlesztési hivatalok átszervezése miatt interpellálta a földművelésügyi tárcát. A szakbizottság szintén elfogadásra javasolta a kiegészített miniszteri választ, amit az Országgyűlés jóváhagyott.
A 2008-as évet értékelték a képviselők hétfőn napirend előtt, az Országgyűlés idei utolsó ülésnapján; az MDF, az SZDSZ és a Fidesz képviselője is azt hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás óta 2008 volt Magyarország legkevésbé sikeres éve.
Navracsics Tibor (Fidesz) úgy fogalmazott: az országnak nincs szüksége Gyurcsány Ferencre, mint miniszterelnökre. Szóvá tette, hogy a kormányfő az őszi ülésszak utolsó ülésén nem szólalt fel napirend előtt. Kiemelte, hogy az elmúlt négy év alatt folyamatosan csökkent a gazdasági növekedés.
Medgyasszay László a bábolnai nemzeti ménesbirtok sorsáról beszélt. A ménes, a gazdaság a csőd szélére sodródott - jegyezte meg. Elmondta, hogy a baj ott kezdődött, mikor az április elsejétől kényszerhasznosításba adott 11 ezer hektár megműveléséhez juttatott 800 millió forint tulajdonosi kölcsönből 360 millió forintot át kellett adni a gazdaság felszámolójának. Kiemelte: a ménesbirtok csődközeli állapotát a külső beszállító cégekkel szembeni tartozások okozzák. Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára reagálásában azt mondta, a kormány minden lehetséges eszközt igénybe vett annak érdekében, hogy a ménesbirtok működését konszolidálja és fenntartsa.
