Életveszélyt okozó gondatlanságból elkövetett testi sértés vétsége megalapozott gyanúja miatt kérte Arató Gergely oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár, szocialista országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a Legfőbb Ügyész. 

Az indítvány szerint: „2008. május 11-én kerti grillsütés előkészülete során Arató Gergely - szülői felügyeleti kötelességeit megszegve - elmulasztotta 6 éves gyermekét a tűz közeléből elküldeni, aki a kicsapó láng miatt közvetlenül életveszélyes sérülést szenvedett."

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2009. szeptember 15-i ülésén tárgyalta, ahol Arató Gergely képviselő úr elmondta: gyermeke azóta meggyógyult, jól van. Mentelmi jogával kapcsolatosan úgy nyilatkozott, hogy a bizottság illetve az Országgyűlés döntését elfogadja.

A bizottság az eset körülményeinek mérlegelése után azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Arató Gergely országgyűlési képviselő mentelmi jogát „az adott ügyben" ne függessze fel.

+

A Pesti Központi Kerületi Bíróság kérte Szijjártó Péter országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A Fidesz képviselője ellen Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter és Szilvássy György (azóta menesztett) polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter nyújtott be pótmagánvádat rágalmazás vétsége miatt.

A vádindítvány szerint: Szijjártó Péter a Fidesz szóvivője 2008. szeptember 27. napján az Országos Sajtószolgálat útján az alábbi közleményt adta ki: „A lehallgatási botránnyal kapcsolatos legújabb hangfelvételek mindenki számára világosan bizonyítják, hogy a Fidesz és politikusai semmilyen törvénytelen ügyletben nem vettek részt. Törvénysértést a Gyurcsány-Szilvásy--Draskovics-féle, kommunista időket idéző hálózat követett el, amikor - nem először - ellenzéki képviselőket hallgatott le, és próbált alaptalanul besározni. Ha a titkosszolgálat képviselőket hallgat le, azzal nem egyszerűen megsért egy törvényt, hanem az egész demokrácia ellen vét. A Fidesz a törvényesség és a rend pártja, a történtek nem maradhatnak komoly jogi és politikai következmények nélkül."  Draskovics Tibor és Szilvássy György szerint a közleményben foglalt szöveg azon részei, amelyek tényállításként arról szólnak, hogy ellenzéki képviselőket hallgattak le, nem felelnek meg a valóságnak, ezért a becsület csorbításár alkalmasak.

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2009. szeptember 15-i ülésén tárgyalta. Megoszlottak a vélekedések. A kisebbségi álláspont szerint „azért indokolt a mentelmi jog felfüggesztése, mert a pótmagánvád tárgyává tett nyilatkozat egyes részei olyan valótlan tényállításokat tartalmaznak, amelyekre nem vonatkozik a véleménynyilvánítási szabadság." A bizottsági tárgyalás során kialakult többségi álláspont szerint viszont „azért nem indokolt a mentelmi jog felfüggesztése, mert a közszereplők egymás közötti ügyeiben a mentelmi jog felfüggesztése éppen a politikai vita lényegét szüntetné meg; különösen érvényes ez a pártok és politikai csoportok szóvivői esetén." Utaltak továbbá arra a mentelmi bizottsági gyakorlatra is, amely szerint ilyen ügyekben szinte kivétel nélkül mindig a mentelmi jog fenntartását javasolták. 

Mindezen meditáló viták után a bizottság 3 igen 6 nem és 1 tartózkodás mellett azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Szijjártó Péter országgyűlési képviselő mentelmi jogát „az adott ügyben" ne függessze fel.

+

Az Országgyűlés hétfői ülésén dönt: a mentelmi jog felfüggesztéséhez a jelen lévő képviselők 2/3-ának „igen" szavazata szükséges.

Bartha Szabó József