Júniustól 15 százalékkal csökkenhet a miniszterek fizetése, miután az Országgyűlés 206 igen, 156 nem szavazattal, 1 tartózkodással elfogadta az erről szóló törvényt hétfőn.

Az Országgyűlés 360 igen szavazattal, egy ellenében tartózkodás nélkül fogadta el a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény és a hegyközségekről szóló törvények módosítását. Eszerint a bor- és a hegyközségi törvény módosítása nyomán ez év augusztusától lényegesen változnak Magyarországon a bor eredetvédelmének szabályai.

A parlament 200 igen szavazattal, 160 ellenében egy tartózkodással fogadta el a felsőoktatásról szóló törvény módosítását. Eszerint a felsőoktatási intézmények szenátusainak kétharmados támogatásával a rektorhelyettes, a főigazgató és a dékán megbízatását második alkalommal is meg lehet hosszabbítani.
   
A Ház 361 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény betétbiztosítást érintő módosításait. Eszerint a kártalanítás összege 13 millió forintról 50 ezer euróra módosul, míg a kifizetés ideje 3 hónapról 20 munkanapra csökken.

A képviselők 359 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, egy tartózkodással fogadták el a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslatot. Eszerint csak súlyos jogsértés esetén nem lehetnek ajánlattevők közbeszerzési eljárásokban a cégek, viszont ekkor az állami támogatásokból is kizárják magukat.

Az Országgyűlés 202 igen szavazattal, 158 ellenében, két tartózkodással fogadta el a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény támogatott módosító javaslatait. Elfogadták azt a javaslatot is, mely szerint a fogyatékos személy segítő kutyáját bevihesse közintézmények területére. 

A képviselők 362 igen és 1 nem szavazattal fogadta el az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit jelölő eseti bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslatot. Az Országgyűlés elnöke a 8 tagú bizottság elnökének Kovács Tibort (MSZP), alelnökének Tállai Andrást (Fidesz), tagjainak: Boldvai Lászlót (MSZP), Farkas Imrét (MSZP), Kékesi Tibort (MSZP), Dancsó Józsefet (Fidesz), Rubovszky Györgyöt (KDNP) és Lakos Imrét (SZDSZ) jelölte.

A képviselők határoztak bizottsági tagcserékről is. A környezetvédelmi bizottságba Katona Kálmán (független, korábbi MDF) helyére elnökké Nagy Andort (KDNP - képünkön), míg a sport és turisztikai bizottságba Lengyel Zoltán (független) helyére Szijjártó Pétert (Fidesz) a bizottság alelnökévé választotta.

Nagy Andor 1963-ban született Csornán.

Középiskolai tanulmányait Győrben végezte, 1981-ben érettségizett a Révai Miklós Gimnáziumban. 1982-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára járt, ahol 1987-ben szerezte meg jogász diplomáját. Az egyetem elvégzése után Soros ösztöndíjban részesült. 1988-ban a Present Kisszövetkezet jogi előadója. Még ebben az évben Budapest Fővárosi Tanács lakáscsere osztályán helyezkedett el, mint jogi előadó. 1989-től négy éven keresztül a berlini Freie Universität-en folytatott jogi és szociológiai tanulmányokat. 1994-1995-ben ügyvédjelölt, majd 1997-ben szakvizsgát tett. 2004-ben a Harvard Business School-on Bostonban tanult.
1983-tól a Bibó István Szakkollégium hallgatója. 1988-ban a Fidesz alapítói között volt, jelenleg a XII. kerületi szervezet tagja. 1994-ben egyéni önkormányzati képviselőjelölt Terézvárosban. 2000-től két éven keresztül a Joint Venture Szövetség társelnöke. 2001-ben megkapta a Francia Becsületrendet (Commandeur de la Légion D'Honneur). 2001-től a Magyar-Baden-Württembergi Vegyes Bizottság társelnöke. 2002-ben Baden Württemberg miniszterelnökétől Staufermedaille kitüntetést kapott.
1993-tól ügyvédjelölti gyakorlatának megkezdéséig német referensként a pártelnöki kabinet tagja. 1995-től az 1998-as országgyűlési választásokig a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnökének kabinetfőnöke. Az 1998-as kormányalakítást követő négy évben Orbán Viktor kormányfő kabinetfőnöke, miniszterelnökségi politikai államtitkári rangban. A 2002-es választások után a magánszférában üzletviteli tanácsadással foglalkozott. A 2004. november 14-re és 28-ra kiírt - az európai parlamenti képviselővé választott és ezért összeférhetetlenség miatt mandátumáról lemondott, Surján László megüresedett helyéért – időközi választások második fordulós nyerteseként elfoglalhatta a szécsényi kerület képviselői székét. Parlamenti esküjét december 13-án tette le; december 20-tól 2005. február 20-ig az Országgyűlés jegyzője. A 2006. évi országgyűlési választásokon Nógrád megye 3. választókerületében egyéni mandátumot szerzett. 2006. május 30-tól a környezetvédelmi bizottság alelnöke.
2006-tól a KDNP frakció tagja, 2007-től a Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának tagja. 2008. októberétől a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tagja, 2009. márciusától a tanács társelnöke. 2009. márciusától az NFFT-MTA Víz Munkabizottságának társelnöke.
1999 óta nős, felesége egyetemet végzett, jelenleg két leánygyermeküket gondozza és neveli.
Felsőfokon beszél németül és angolul.

Az Országgyűlés 193 igen és 169 nem szavazattal elfogadta a közhasznú szervezetekről szóló törvény módosítást.
   
A képviselők 200 igen szavazattal, 155 ellenében, 6 tartózkodással fogadták el a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló, és az ehhez kapcsolódó törvényekhez benyújtott, a kormány által támogatott módosításokat.
   
Az Országgyűlés 332 igen szavazattal - ellenszavazat nélkül, egy tartózkodással - részletes vitára bocsátotta a 2009. április 18-án, a Budai Várban megtartott neonáci rendezvénnyel kapcsolatos rendőri intézkedések szakszerűségét és jogszerűségét vizsgáló bizottság  létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot.

Az MSZP-frakció módosítaná az idén április 18-án a Budai Várban megtartott neonáci rendezvénnyel kapcsolatos rendőri intézkedést kivizsgáló parlamenti bizottság összetételét azt követően, hogy az alkotmányügyi bizottság ellenzéki képviselőcsoportnak minősítette az SZDSZ-frakciót - erről Bárándy Gergely beszélt hétfőn az Országgyűlésben.

A képviselők 356 igen szavazattal, öt ellenében tartózkodás nélkül fogadták el az UD Zrt.-vel kapcsolatos vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat támogatott módosító indítványait.

A kormány idén ősszel számoljon be a tanyák helyzetéről, majd szintén még az őszre készítsen cselekvési tervet e települések fejlesztésére - mondta Lezsák Sándor a tanyák és tanyás térségek megőrzéséről, fejlesztéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájában hétfőn az Országgyűlésben.

Az országos vasúti pályahálózat működtetése is legyen közszolgálat - mondta módosító javaslatát ismertetve Fónagy János (Fidesz). Úgy vélte, a pálya biztonsága, a fejlesztése ugyanúgy benne van a közszolgálatban, mint a gördülőelemekkel biztosított szolgáltatások. A mozdonyvezetők minimális életkorával kapcsolatban azt mondta: figyelemmel a mozdonyvezetők munkájának súlyára, arra, hogy mögötte a szerelvényekben 600-800 utas is lehet, ezt a tevékenységet 20. életév betöltéséhez kellene kötni. A menetrendszerű autóbusz közlekedésről szóló törvényhez a Fidesz nem nyújtott be módosító javaslatot, hiszen ezt a tervezetet ebben a formájában a frakció nem tudja támogatni - mondta Fónagy János.

A felnőttképzésről szóló törvény módosítás részletes vitájára nem került sor, mivel az Országgyűlés nem bocsátotta részletes vitára.

Miért nem környezetkímélő módon szállítják a négyes metró alagútjából kitermelt földet - tette fel a kérdést Rétvári Bence. A KDNP-s politikus elmondta: a tervek szerint a Szent Gellért térről indulnak majd a földdel megrakott autók, s a városvezetők közlése szerint sem a Dunát, sem a pesti síneket nem veszik majd igénybe. Várhatóan óránként hat megrakott autó halad el a Bel-budai részen, s hat tér üresen vissza, megnövelve a balesetveszélyt, rontva az utak állapotát. A vízi szállítás mellett érvelve kiemelte: a kitermelt föld egy része az előzetes információk szerint Gödre kerül. Kling István, a tárca államtitkára elmondta, megvizsgáltatja a környezetvédelmi hatóság engedélyét, s ha nem kielégítő a válasz, felül fogja vizsgáltatni a határozatot. Ha szükséges az engedélyhez is hozzányúlnak majd - mondta.

Nagy Kálmán (KNDP) felszólalásában arra mutatott rá, hogy a Semmelweis egyetem ortopédiai klinikájának - ahol a végtagpótlások jelentős részét végzik Magyarországon - a protézisekre kapott éves kerete, mintegy 20 millió forint, április végére elfogyott. Válaszában Vojnik Mária, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára elmondta: az alsó végtagok protézisei esetében 2.126 betegnek több mint 2.380 millió forint értékben támogatták a működéspótló eszközt.

Szászfalvi László azt kérdezte, támogatja-e a kormány az M7-es autópálya és a 2010-re elkészülő horvát A12-es autópálya összekapcsolását a berzencei átkelőhelyen. Ezzel szerinte egy évtizedek óta hátrányos helyzetű térség, a csurgói kistérség gazdasági és infrastrukturális felzárkózását segítenék. Válaszában Oláh Lajos, a közlekedési tárca államtitkára közölte: félreértésen alapul az a sajtóhír, miszerint Horvátország két év alatt az országhatárig megépítené az A12-es és az A13-as gyorsforgalmi utat Barcs és Berzence felé.

Puskás Tivadar arról beszélt, hogy a külföldi példákkal ellentétben Magyarországon a pénzbeli és a természetbeli adományokat is megadóztatják. A képviselő ezt egyszerűen elképzelhetetlennek tartotta. Hozzátette: az áfa emelése, az elvonások és a járulékcsökkentés tovább rontják az egészségügy helyzetét. Vojnik Mária egészségügyi államtitkár erre úgy reagált, hogy nagyon nehéz jót csinálni és jól csinálni. Közölte, hogy az áfa emelkedését a munkaadói járulék csökkentése fogja némiképp kompenzálni.

Kupper András a kérdések órájában arról beszélt, hogy csak tavaly 730 orvos, 117 fogorvos, 53 gyógyszerész, 11 szülésznő és 153 ápoló kért külföldi munkavállaláshoz engedélyt. Ezzel ötéves rekord dőlt meg, s elsősorban a negyven év alattiak hagyják itt Magyarországot - jegyezte meg.

A Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíj utalásában történt késlekedés okáról kérdezte Kovács Zoltán (Fidesz) az oktatási tárca vezetőjét. Hiller István oktatási és kulturális miniszter válaszában elismerte, hogy valóban késedelem történt, ennek oka egy új szoftver.

Ki a felelős azért, hogy a felsőoktatási nyilvántartási rendszer nem működik? - kérdezte Révész Máriusz (Fidesz) hétfőn az Országgyűlésben az interpellációk között.    Hiller István oktatási és kulturális miniszter szerint a felsőoktatási információs rendszer megfelelő, az adatok feltöltése gyorsított ütemben folyik.

Tele van aggályokkal a digitális táblák beszerzésére kiírt pályázat - mondta Nyitrai Zsolt (Fidesz). Hozzátette: az első közbeszerzési pályázat meghiúsult, csupán két érvényes pályázattevő tudott megfelelni a feltételeknek.
   
A Fidesz egyebek között a munkahelymegőrzésért tett intézkedésekről, a KDNP pedig a daganatos fiatalok végtagpótlásáról kérdezte a kormány képviselőjét hétfőn az azonnali kérdések és válaszok órájában, az Országgyűlésben. A fideszes Bernáth Ildikó közölte: 15 éves csúcson van a munkanélküliség az országban.

Az egészségügyi tárca tegyen lépéseket a több műszakban dolgozó nővérek helyzetének javítására - mondta Nagy Kálmán interpellációjában hétfőn az Országgyűlésben. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara lapjában közölt felmérés alapján a válaszadók 75 százaléka műszakonként nappal mintegy 10, éjszaka pedig több mint 10 gyermek ápolását látja el. Hozzátette: az összes megkérdezett 64 százaléka 12 órás folyamatos műszakban dolgozik. Nagy Kálmán elfogadhatatlannak nevezte, hogy az elmúlt években a kormány gyakorlatilag semmit nem tett az ápolók problémáinak megoldására.

Vojnik Mária, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára válaszában közölte, az ápolók minden aggodalma és a munkakörülmények javítását sürgető javaslata teljesen jogos, igyekeznek azoknak eleget tenni. Felhívta arra a figyelmet, hogy az ápolók a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján pótlékokra jogosultak (pl: ápolási pótlék az illetményalap 120 százaléka). A választ az ellenzéki képviselő nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 200 igen, 159 nem szavazattal és két tartózkodással elfogadta.

A sövénykúti fogyatékos fiatalokat oktató intézmény bezárásáról kérdezte Hoffmann Rózsa interpellációjában hétfőn a szociális tárca vezetőjét. Elmondta: április 24-én jelentették be indoklás nélkül az iskola bezárását. Az itt tanulók hasonló intézményekbe mehetnek, nem túl közeli városokba. Az ellenzéki képviselő arra volt kíváncsi, hogyan lehet bezárni egy olyan intézményt, amely a sérült fiataloknak életesélyt adhat, miközben a fogyatékkal élők száma egyre nő. Hogyan talál munkahelyet az itt dolgozó mintegy 30 pedagógus és más szakember? - tette fel a kérdést.

Korózs Lajos államtitkár azt ígérte, figyelemmel kíséri az intézmény sorsát, ahogy ezt tette eddig is. Azt mondta, hozzá nem az az információ jutott el, hogy indoklás nélkül kezdeményezték az iskola bezárását. A szakképzési lehetőségek a térségben megnövekedtek, nagyon kevesen jelentkeztek ebbe az intézménybe - közölte, hozzátéve: a cél a fogyatékkal élő tanulók integrálása a többségi iskolába. Megemlítette azt is, hogy az iskolában tanuló 27 diák közül 11-nek kell évet ismételnie, ami az ott működő oktatás színvonalát is jelzi. Míg 2003-ban 84-en tanultak itt, addig a következő tanévben 20 maradna, s 11 diák jelentkezése várható. Hoffmann Rózsa a választ nem fogadta el, s megjegyezte, hogy fogyatékkal élő emberekről lévén szó, nem humánus azzal minősíteni az intézmény működését, hogy hányan buknak meg. A parlament 203 igen, 157 nem szavazat mellett elfogadta az államtitkári választ.

A KDNP a családok csődvédelméről szóló határozati javaslatot nyújtott be - mondta hétfői, napirend előtti felszólalásában a parlamentben Harrach Péter. A KDNP frakcióvezető-helyettese arról beszélt, hogy a miniszterelnök válságkezelés címén hozott intézkedései nem érinthetik a jövőnket például a kutatás-fejlesztést, az oktatást és a családokat. Kijelentette: a család pótolhatatlan intézménye korunkban törékennyé vált,  több oldalról - például az eszmék és a kormányzati intézkedések oldaláról - is veszély fenyegeti. Az otthonteremtési támogatás csökkentése például a fiatal párok házasságkötési szándékát akadályozza, a gyes és a gyed visszafogása pedig az otthon, gyermekük mellett maradó anyák helyzetét nehezíti. Hozzátette, hogy a kormány a családi pótlékot is megnyirbálta.

A kormány részéről válaszoló Kórozs Lajos azt mondta, senki nem vesz el egy fillért sem a családi pótlékból. A szociális államtitkár hozzátette, hogy a parlamentben korábban konszenzus alakult ki arról, hogy a társadalombiztosítási alapból kifizetett juttatásokat társadalombiztosítási jogviszonyhoz kötik. Azt mondta, a kormánynak nincs más szándéka, csak az, hogy a megváltozott körülményekhez igazítsák hozzá a juttatásokat. Kijelentette, a kormány szándéka az, hogy segítsen az édesanyáknak visszajutni a munkaerőpiacra. Hozzátette, hogy a gyermeknevelési és az anyasági támogatás, illetve a bölcsődei és óvodai szolgáltatásokhoz járuló állami normatívák évről évre nőttek.

A Fidesz szerint az elmúlt napokban nyilvánosságra került gazdasági adatok azt mutatják, értelmetlenek voltak a kormány által bevezetett megszorítások - mondta Varga Mihály (Fidesz) napirend előtt az Országgyűlésben. Hol vannak azok az eredmények, amelyeket a kormány a megszorításoktól várt? - kérdezte a fideszes politikus. Elmondta, hogy az ország bruttó államadóssága elérte a bruttó hazai termék 82,7 százalékát. Hozzátette: az országban 568 ezer regisztrált munkanélküli van, míg ősszel csak 424 ezer volt. Elkeserítő adatnak nevezte, hogy Magyarország az Európai Unió tagállamai között a második helyen áll az átlagbér adóterhelését tekintve. Varga Mihály szerint az ingatlanadó azt jelenti, hogy azt akarják most megadóztatni, amit egy átlag magyar polgár egy élet munkájával hoz össze.

Fodor Gábor napirend előtti felszólalásában azt javasolta, hogy kezdjenek négypárti egyeztetést, amely arról szólna, hogy hogyan lehetne egy jogszabály-módosítással büntethetővé tenni a holokauszttagadást. Avarkeszi Dezső igazságügyi államtitkár válaszában elmondta, egyetért a liberális Bőhm András gondolatával, amely szerint olyan Magyarországban hisznek, ahol a rasszista kijelentéseknek elsősorban társadalmi izoláció és egyöntetű helytelenítés a szankciója.