Elfogadta a Ház hétfőn a munkájukat elvesztők lakáscélú hitelére vonatkozó állami garanciáról szóló törvényt. A képviselők 196 igen, 18 nem szavazattal, 155 tartózkodás mellett szavazták meg a javaslatot. A törvény értelmében áthidaló kölcsönt kaphat a banktól az az álláskereső, aki 2008. szeptember 30. után vesztette el a munkáját, és vállalja, hogy a lakásvásárlási, vagy -felújítási hiteléből a szerződés időtartama alatt havi minimum 10 ezer forintot törleszt.

Az Országgyűlés nem vette tárgysorozatba hétfőn a Fidesz három csapás elnevezésű, a büntető törvénykönyvet szigorító törvényjavaslatát. A képviselők 166 igen, 199 nem szavazattal, három tartózkodás mellett hozták meg döntésüket a hétfői szavazáson. Rubovszky György azt hangsúlyozta: a mostani javaslat egyes elemei a polgári kormányzás idején már hatályban voltak, azonban ezeket a szocialista kormány visszavonta. Közölte: a TASZ nem hivatkozik alkotmányellenességre e javaslat kapcsán. A politikus azt kérte, a Ház támogassa a javaslat napirendre vételét.

Puskás Tivadar az azonnali kérdések és válaszok órájában azt kérdezte az egészségügyi minisztertől, mikor és kik fogják használni a félautomata defibrillátorokat. Az eszközök jók, megbízhatóan működnek, életet menthetnek olyanok kezében, akik tudják használni és tudják, hol vannak a készülékeket. Azonban - mint hangsúlyozta - nem képezték ki az embereket ezek használatára. Székely Tamás egészségügyi miniszter válaszában közölte, a tárca tervei között szerepel egy egészségnyújtó tanfolyam, amelyet már a középiskolában is elkezdenének oktatni, várhatóan a következő tanévtől kezdődően. Kiemelte, hogy EU-s forrásból valósítják meg az Országos Mentőszolgálat fejlesztését, márciusban írják ki azt a pályázatot, amelynek keretében 3-3,5 milliárd forint értékben lehet pályázni például automata defibrillátorokra is.

Elenyésző azok száma, akik saját akaratukból mondanak le a családi pótlékról – mondta Veres János pénzügyminiszter hétfőn Lanczendorfer Erzsébet azon kérdésére, hogy nem bízik-e a kormány a felső tízezer önmérséklő magatartásában. Elfogadható-e az a kormányzati szándék, hogy a családi pótlékot a dolgozó szülő keresetéhez hozzáadják és megadóztatják bizonyos jövedelmi határ felett? – kérdezte Lanczendorfer Erzsébet interpellációjában. Hozzátette: a családi pótlék a gyermeket illeti annak ellenére, hogy azt a szülő veszi át. A nagycsaládosok 60 százaléka létminimum alatt él, a szegény gyerekek 45 százaléka pedig nagycsaládban – mondta.   

Gyorsított bírósági eljárásra van szükség a tanárok elleni erőszakot elkövetők ellen – mondta Hiller István oktatási miniszter hétfőn az Országgyűlésben egy interpellációra adott válaszában. Czomba Sándor interpellációjában az iskolai erőszakkal, a tanárverésekkel kapcsolatban hangsúlyozta: az erőszak okai között lehet a növekvő munkanélküliség, a családon belüli erőszak, a szociális ellátórendszer anomáliái, a nevelés terén a túlzott liberalizmus.

Leszavazták a legfőbb ügyész egy SZDSZ-es interpellációra adott válaszát hétfőn az Országgyűlésben. Kovács Tamás a Teve utcai rendőrszékházat ért fegyveres támadás kapcsán arról beszélt: az ügyészség nem akadályozza a rendőrség munkáját, gyanúsított egyelőre azonban nincs az ügyben. Juhász Gábor államtitkár szerint viszont szakmai véleménykülönbség van a fegyveres támadás miatt a rendőrség és az ügyészség között. A közelmúltban az országos rendőrfőkapitány arról tájékoztatta az Országgyűlés szakbizottságát, hogy a tettesek kiléte rég nem ismeretlen a rendőrség előtt. Szerintük az ügy vizsgálata azért áll, mert az ügyészség akadályozza azt, hogy a rendőrség nyílt eljárásban tudjon bizonyos nyomozati lépéseket végrehajtani. A KDNP-frakció jelenlévő tagjai támogatták a legfőbb ügyész válaszának elfogadását.

Selmeczi Gabriella (Fidesz) szerint a kormány tehetetlensége a mérgező anyagként ismert melamin kapcsán már a gyermekeket is veszélyezteti. Attól a brancstól, ahol a magyar embereknek ciántablettát ajánlgató klubtag is van, attól (...) ne számítsunk semmi jóra. Ma Magyarországon nincsenek biztonságban a vásárlók, nincsenek biztonságban az anyukák, és sajnos nincs élelmiszerbiztonság – jelentette ki Selmeczi Gabriella, aki nem fogadta el a választ. Az Országgyűlés ezután 204 igen, 164 nem és két tartózkodó szavazat mellett elfogadta az államtitkár válaszát.
   
A napirend előtti felszólalások sorát Mikola István (Fidesz) nyitotta meg. Mint mondta, a kormány az idén 30 milliárd forintot von ki az egészségügyi ágazatból, amivel szerinte megbünteti az embereket. Nagy Kálmán, a KDNP frakcióvezető-helyettese napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy az egészségügyi miniszter által bejelentett finanszírozási szándék a finanszírozásnak egy csonkított változata. Elmondta, hogy a kórházak az előző évi finanszírozásnak gyakorlatilag csak a 70 százalékát kapják meg biztosan. Hozzátette, hogy szinte az összes kórházigazgató úgy számol: 5-10 százalékkal kisebb összeget kapnak idén, mint az elmúlt évben, ami a kis kórházak számára tragédiát jelent. Mint mondta, a kormány azzal is sújtja a betegellátást, hogy 8-10 százalékkal meg fogja emelni a gyógyszerek betegek által fizetendő részének az árát.

Fodor Gábor (SZDSZ) azt hangsúlyozta, hogy a 2009-es esztendő a válaszút éve lesz. Dávid Ibolya az MDF frakcióvezető-helyettese napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy az Európai Unió (EU) lesöpörte a magyar lobbizást. A pártelnök kijelentette, ez az esemény is jelzi, (...), hogy véget ért a populizmus hosszú nyara és az EU nem hajlandó tovább finanszírozni a semmittevő politikát.
     
Az életének 80. évében elhunyt Aszódi Pál fideszes országgyűlési képviselőről néma felállással  emlékeztek meg a plenáris ülés elején az Országgyűlésben. Letette a képviselői esküt Dragon Pál (MDF), aki a képviselői mandátumáról lemondott Boross Péter helyét foglalja el a parlamentben, valamint Kőhegyi István Zsolt (MSZP), aki a január 27-én elhunyt Tasnádi Péter pécsi polgármester helyére került.

kdnp.hu
Forrás: MTI