Paczolay Péternek, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökének megbízatása 2015. február 24-én lejár, utódját három hónappal korábban meg lehet választani az Alkotmánybíróság tagjai közül. Kövér László házelnök Lenkovics Barnabás alkotmánybírót javasolja a Taláros Testület következő elnökének.

Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság elnökét titkos szavazással választja. Az elnökjelöltről az összes képviselő kétharmadának szavazatával, azaz jelenleg legalább 132 igen szavazattal dönt a parlament. Eredményes választás esetén az új elnök ünnepélyes keretek között esküt tesz. Elnöki megbízatása 12 évre szól.

Zárószavazások

Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről.

A polgárok az egyes gazdasági, állami, önkormányzati szolgáltatásokat elektronikus kártyáva történő azonosítás, elektronikus kártyák segítségével, informatikai rendszerek útján veszik igénybe. A kártyakibocsátók száma folyamatosan nő, viszont jellemző, hogy a szigetszerűen megvalósított fejlesztések egymással nem kompatibilisek, nem átjárhatóak. Nem áll tehát rendelkezésre egy olyan rendszer, mely egységesen és hitelesen, az állam által garantált módon, elektronikus úton tudná biztosítani a felhasználók azonosítását; és ezzel személyhez kötött – akár az állam, akár piaci szereplők által garantált – szolgáltatások nyújtását, jogosultságok, kedvezmények igénybevételét.

A belügyminiszter által fémjelzett törvényjavaslat szerint az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszer nem közvetlen kártya-kibocsátást és felhasználást jelent, hanem egy olyan jogi-műszaki keretrendszert takar, amely megteremti az elektronikus kártyakibocsátás egységesítésének legfontosabb, alapvető technológiai, eljárási, szervezeti és egyéb keretfeltételei. Az állam által biztosított azonosítási szolgáltatással, valamint háttér-adatbázissal (a tervezet értelmében: a személyi adat-, és lakcímnyilvántartás segítségével) megszünteti az azonosításhoz kapcsolódó hitelességi hiányosságot (a nyilvántartás tartalmazza az egyes személyekhez tartozó kártyák adatait, biztosítja az ágazati vagy kereskedelmi rendszerekkel való kapcsolatot, ezzel garantálva azt, hogy az egyes

jogosultságok nem a kártyákhoz kapcsolódnak, hanem a ténylegesen arra jogosult személyhez).

A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazat szükséges. (Szövege: PDF)

+

A központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú törvények módosításáról.

A belügyminiszter által fémjelzett indítvány elsődleges célja az egységes címképzés és címkezelés lehetőségének megteremtése. Az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló 2013. évi CCXX. törvény felhatalmazó rendelkezéseinek módosításával a kormány felhatalmazást kap az egységes címszabvány és az országos szinten egységes címkezelés szabályainak kormányrendeleti szintű szabályozására, ezzel pedig lehetővé válik a központi címregiszter létrehozása és működtetése.

A központi címregiszter egy olyan nyilvántartás, amely csak címadatokat (címet, irányítószámot, címkoordinátát) tartalmaz. A központi címregiszterre a tervezett 2015. január 1-jei indulás időpontjában a személyiadat- és lakcímnyilvántartás és az ingatlan-nyilvántartás csatlakozik.

A törvényjavaslat elfogadása esetén kormányrendelet fogja megállapítani az egységes címképzés szabályait. Az egységes címképzés azt jelenti, hogy a kormányrendelet alapján elnevezett közterületeken létesített (lak)címek egységes formátumúak lesznek.

A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazat szükséges. (Szövege: PDF.)

+

Az egyes jogállási törvények módosításáról.

Az igazságügyi miniszter által benyújtott indítvány tucatnyi törvényt kíván módosítani, kiigazítani, összehangolni. Szükségesnek tartja például a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény technikai jellegű módosítását, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény módosítását, a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítását, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosítását, a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi

életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítását, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 . évi CLXXXIX. törvény módosítását.

Kiemelt célja, többek között, hogy rendezze a jogalkalmazási gyakorlat során felmerült problémákat, továbbá, hogy megteremtse az összhangot az uniós jog és a honi törvények rendelkezései között. Gondoskodik a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal átszervezése okán felmerülő technikai jellegű módosításokról is, továbbá megteremti az –Alaptörvényben nevesített, az Országgyűlés által választott – közjogi tisztségviselők igazolvánnyal való ellátásának jogi alapját is. A tisztség betöltését igazoló igazolványt ennek megfelelően a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Alkotmánybíróság elnöke és tagjai, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, az alapvető jogok biztosa és helyettesei, valamint az Állami Számvevőszék elnöke részére az Országgyűlés elnöke állítja ki. E mellett a javaslat a házelnök részére is biztosítana közjogi tisztségviselői igazolványt, amelyet a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke állít ki.

A törvényjavaslat egyes szakasza sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazat szükséges. (Szövege: PDF.)

+

Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer továbbfejlesztésével összefüggésben egyes törvények módosításáról.

A földművelésügyi miniszter által fémjelzett indítvány elsődleges célja az „OKIR Környezet- és természetvédelmi alapinfrastruktúra fejlesztése, alrendszerek továbbfejlesztése” nevű projekt megvalósításához kapcsolódóan a környezeti adatgyűjtési rendszer és ezzel párhuzamosan a környezettel kapcsolatos adatok, információk publikálásának korszerű, az elektronikus közigazgatási szolgáltatások rendszerébe illeszkedő átalakítása.

A javaslat elfogadásával a környezethasználók adatszolgáltatásának elektronikus alapokra helyezése valósul meg, vagyis a jelenlegi, döntően papíralapú adatszolgáltatás felváltása az ügyfélkapus adatszolgáltatási rendszerrel. A jogi szabályozás ezért főszabályként elektronikus adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. Kivételes esetekben, kifejezett jogszabályi rendelkezés esetén marad csak meg a papíralapú adatszolgáltatás.

A rendszerfejlesztés eredményeképpen létrejön az OKIR nyilvánosság tájékoztatásához szükséges publikus, internetes felülete. Az internetes honlapon megjelenő környezeti információk tekintetében deklarálni szükséges, hogy azok a továbbiakban ún. nyilvánosságra hozandó közérdekű adatok, így a lakosságnak nem kell a kiadásukat egyedileg kérelmezni, hanem mindenki számára korlátozásmentesen és ingyenesen hozzáférhetővé válnak. A rendszer fejlesztése révén a környezetvédelmi azonosító adatok kiadása a mainál gyorsabbá válik, a hatóságnak 3 napon belül ki kell adnia az eljárás-kezdeményezéshez és

adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges azonosítókat. (Szövege: PDF.)

+

Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény módosításáról.

Még tart az év, ezért is lett fölöttébb aktuális az idei esztendő központi költségvetéséről szóló törvény több ponton történő módosítása, lévén nem egészen az elképzelések, remények szerint alakultak a kassza bevételei, kiadásai. Voltak, amelyek ragyognak, s voltak, vannak, amelyeket jégeső is fenyegetett, fenyeget. A nemzetgazdasági miniszter  mindezekre tekintettel nyújtotta be az esztendő költségvetésének utólagos kiigazítását szorgalmazó indítványát. (Szövege: PDF.)

+

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról.

A gyakorlati tapasztalatok alapján a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényben több olyan problémás szabályra derült fény, amely mind a jogalkalmazó ügyfelek, mind a hatóság számára bizonytalan jogi környezetet teremtettek. A nemzeti fejlesztési miniszter indítványa elsősorban ezeknek a problémás kérdéseknek a megnyugtató megoldását szorgalmazza, a joghézagokat pótló előírások megalkotásával, illetve módosítás és dereguláció útján. E részletszabályok megalkotása mellett azonban számos figyelemre méltó téma szabályozása is megtalálható a javaslatban, amelyek új területeket vagy meglévő tevékenységeket hiányosan szabályozó rendelkezéseket kiegészítő szabályok bevezetésével lehetővé teszik a műszaki-biztonsági követelmények betartását, az emberi élet, az egészség, a környezet és az ásványvagyon fokozottabb védelmét, továbbá a hazai bányászatban tevékenykedő vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésével ösztönzik az ásványi nyersanyag vagyon hatékonyabb kitermelését. (Szövege: PDF.)

Viták „orrvérzésig”

Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról.

Sok száz oldal a 2015-ös költségvetési törvényjavaslatot terjedelme. December közepén várható az elfogadása. Addig vitatkoznak róla, s módosítgatják.

Tervezete 16 380,615 milliárd forint bevételi főösszeggel, 17 258,218 milliárd forint kiadási főösszeggel és 877,602 milliárd forint hiánnyal számol, 33 228 milliárd forint nominális GDP mellett - derül ki az Országgyűlés elé benyújtott dokumentumból. Az államadósság a GDP 75,4 százalékára csökken jövő év végére az idén év végén várható 76,3 százalékról. A 2015. december 31-ére tervezett adósság értéke 25 100,4 milliárd forint, 310,1 forint/euró, 255,2 forint/svájci frank és 230,1 forint/amerikai dollár árfolyam mellett számolva. A jövő évi költségvetési törvényjavaslat benyújtott szövege szerint a kormány az idén az eddigi 3,1 százalék helyett 3,2 százalékos GDP-növekedést, stagnáló fogyasztói árakat és 3,9 százalékos reálbér-növekedést vár.

A törvényjavaslat 2,5 százalékos GDP-növekedéssel, 1,8 százalékos éves inflációval számol. A bruttó átlagkereset 3,4 százalékkal, a nettó 3,6 százalékkal nő, az egy keresőre eső nettó reálbér 1,8 százalékkal emelkedik az előterjesztés szerint. A háztartások fogyasztása 2,1 százalékkal emelkedik, a közösségi fogyasztás 2 százalékkal csökken, a bruttó állóeszköz-felhalmozás (beruházás) 4,3 százalékkal emelkedik jövőre. A javaslat szerint a belföldi felhasználás 2,1 százalékkal, a termékek és szolgáltatások exportja 6,9, importja 7 százalékkal bővül 2015-ben. A folyó fizetési mérleg egyenlege a tervek szerint az idei 4,4 milliárd euróról 5,3 milliárd euróra nő, ami a GDP 4,9 százaléka. (Szövege: PDF.)

+

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2013. évi tevékenységéről.

Pénztől szól, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának a 2013. évi egységes költségvetéséről szóló beszámoló is. (Szövege: PDF.) 2013. évi költségvetését 47 351,2 M Ft, azaz negyvenhétmilliárd-háromszázötvenegymillió-kettőszázezer forint bevétellel és 33 054,3 M Ft, azaz harminchárommilliárd-ötvennégymillió-háromszázezer forint kiadással  zárta.

A Kulturális bizottság a beszámoló elfogadását javasolja. (Szöveges PDF.)

+

A Magyarországról történő elvándorlás okairól és a folyamat megállításának lehetséges megoldásáról – politikai vitanap.

(Kezdeményezők: Jobbik: Farkas Gergely, Staudt Gábor, Sneider Tamás, Bana Tibor, Szávay István, Apáti István, Lukács László György, Ander Balázs, Kepli Lajos, Magyar Zoltán, Vágó Sebestyén, Mirkóczki Ádám, Gyöngyösi Márton, Kulcsár Gergely, Egyed Zsolt, Hegedűs Lorántné, Z. Kárpát Dániel, Szilágyi György, Novák Előd, Dr. Gyüre Csaba, Dúró Dóra, Vona Gábor, Volner János. MSZP: Bangóné Borbély Ildikó, Korózs Lajos, Demeter Márta, Józsa István, Hiszékeny Dezső, Bárándy Gergely, Kunhalmi Ágnes, Szakács László, Dr. Legény Zsolt, Heringes Anita, Kiss László, Tukacs István, Harangozó Gábor István, Harangozó Tamás Attila, Tóth Bertalan, Tóbiás József, Tóth Csaba, Velez Árpád, Molnár Zsolt, Gúr Nándor . LMP: Schiffer András, Szél Bernadett, Ikotity István, Sallai R. Benedek, Schmuck Erzsébet.)

Korábban csak а sötétben tapogatóztunk а Мagyazországгó1 törtérő elvándorlás nagyságát illetően. Вecslésekre voltunk kénytelenek hagyatkozni, konkrét számokkal nem szembesülhettünk. Nemrég azonban а Központi Statisztikai Hivatal közzétette azt а tanulmányt, amely ezzel а kérdéssel foglalkozik. А tanulmány számai megdöbbentőek: az elmúlt időszakban hozzávetőleg 350 ezer fő vándorolt ki hazánkból, jellemzően Nyugat-Európába. Еzen belül is ijesztően magasa fiatal, friss diplomások aránya, akikből а jövő orvosai, mérnökei, jogászai, szakmunkásai válhattak volna Magyarországon, ha а hazai kilátástalanságot látva, nem а nyugati – sokszor kényszerű – emigráció mellett döntöttek volna. Megjegyezendő, hogy sokan – empirikus tapasztalatuk alapján – а KSН most közzétett számait is erősen alulbecsültnek tartják.

Az а tény, hogy az Országgyűlés napirendjére tűzi ezt а rendkívüli horderővel bíró kérdést jelzésértékkel bírhatnа a külföldön élő honfitársainknak, hogy Magyarország nem mond le róluk és foglalkozik azokkal а súlyos szociális és társadalmi kérdésekkel, amelyek kényszerű emigrációjukhoz vezetett. (Szövege: PDF.)

Nem kell attól tartania hogy némaság övezi a három ellenzéki párt indítványának általános vitáját.

A kormány képviselőjének időkerete: bevezető nyilatkozat (40 perc), viszonválasz (20 perc).

A képviselői felszólalások időkerete::4 óra (240 perc).

 

	vezérszónoki felszólalások	képviselői felszólalások	Összesen
Fidesz	15 perc	68 perc	83 perc
KDNP	15 perc	22 perc	37 perc
MSZP	15 perc	31 perc	46 perc
Jobbik	15 perc	26 perc	41 perc
LMP	15 perc	10 perc	25 perc
Független	-	8 perc	8 perc
Összesen	75 perc	165 perc	240  perc

+

A magyar zászló és címer napjáról.

Rogán Antal és Németh Szilárd István Fidesz-képviselők határozati javaslatának célja, hogy Magyarország zászlaja és címere minden évben ugyanazon a napon, március 23-án kerüljön az érdeklődés fókuszába, így emlékezvén az 1848 . évi XXI. törvénycikk elfogadásának napjára, amely nyilvános ünnepek alkalmával valamennyi közintézmény és magyar hajó esetében kötelezővé tette a nemzeti lobogó és az ország címerének használatát. Egyúttal alkalmat adva ezzel az oktatási, tudományos és kulturális intézményeknek, a médiának, civil szervezeteknek, közösségeknek a magyar zászló és címer közös megünneplésére, a hagyományőrzéssel kapcsolatos tudásuk és szándékaik megjelenítésére, kezdeményezések elindítására. Az országgyűlési határozat a magyar zászló és címer napjáról megerősítést, új lendületet adhat a zászló és címer iránti tisztelet és megbecsülés megélésének, az ebből fakadó felelős cselekvésnek. (Szövege: PDF.)

+

A hűség falvairól

Hende Csaba és Ágh Péter Fidesz-képviselők indítványa fejet hajtva a nyugat-magyarországi területek elszakítása ellen 1921-ben kibontakozó fegyveres küzdelem résztvevői és az 1922 . évi népszövetségi döntést kikényszerítő falvak lakosainak bátor magatartása előtt, Szentpéterfa, Olmod, Narda, Felsőcsatár, Horvátlövő, Vaskeresztes és Pornóapáti községeknek a „Leghűségesebb Falu” („Communitas Fidelissima”) címet adományozza. (Szövege: PDF.)

+

A közszolgálati médiaszolgáltatásra és a médiapiacra vonatkozó egyes törvények módosításáról. 

Dunai Mónika és Tuzson Bence Fidesz-képviselők indítványa a közszolgálati feladatokat ellátó, eddig önálló gazdasági társaságként működő négy médiaszolgáltató (Magyar Televízió Nonprofit Zrt ., Magyar Rádió Nonprofit Zrt., Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. és Duna Televízió Nonprofit Zrt.) összevonását szorgalmazza. 

A médiavagyonra vonatkozó szabályok összehangolása mellett a tervezet ezen felül több, a közmédia, illetve egyes rendelkezések vonatkozásában a teljes médiapiac napi működése vonatkozó módosítást irányoz elő, például a műsorterjesztés, a műsorkvóták, vagy a hallássérültek számára hozzáférhetővé tett műsorszámok szabályozásával kapcsolatban. (Szövege. PDF.)

+

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara működésével összefüggő egyes agrártárgyú törvények módosításáról.

Jakab István, és Győrffy Balázs Fidesz-képviselők indítványa annak érdekében, hogy a kamarai tagsággal kapcsolatos nyilvántartási feladatokat a Kamara megfelelően el tudja látni, szükségesnek tartja az adatszolgáltatási rendre vonatkozó szabályok pontosítását. 

Az agrártámogatási eljárási rendszerre vonatkozó új rendelkezés a tagállami és a közösségi pénzügyi érdekek sérelmét nem veszélyeztető eljárási könnyítéseket

is tartalmaz.

A szakképzési rendszerre vonatkozó módosítás megteremti annak az anyagi alapját, hogy a gazdasági kamarák, így az agrárkamara a vállalkozói érdekek figyelembe vétele mellett tudja magasabb színvonalra emelni ezen a területen folytatott tevékenységét. (Szövege: PDF.)

+

Az üzletek nyitva tartásáról.

(Semjén Zsolt, Harrach Péter, Latorcai János, Rétvári Bence, Móring József Attila, Aradszki András, Soltész Miklós, Hoffmann Rózsa, Vejkey Imre, Simicskó István, Rubovszky György, Seszták Miklós, Hargitai János, Firtl Mátyás, Földi László, SzászfalviLászló KDNP-képviselők indítványa.)

A törvényjavaslat egy régóta a közbeszéd középpontjában álló vita végére kíván pontot tenni annak meghatározásával, hogy az üzletek mikor lehetnek nyitva Magyarországon. Az előterjesztők álláspontja szerint mára már megérett a helyzet arra, hogy számos nyugat-európai példa – így az osztrák vagy német minta – alapul vételével hazánkban is törvény szabályozza a kereskedelmi elárusítóhelyek nyitva tartását.

A törvényjavaslat egyaránt törekszik arra, hogy a kereskedelmet – amely a nemzetgazdaság húzó ágazata – csak ésszerű mértékben, a nyilvánvaló kivételek alkalmazása mellett korlátozza, ugyanakkor elősegítse azt is, hogy a vasárnap valóban az ország döntő része számára pihenőnap legyen. Olyan szabadnap, amelyen a családi együttlétre nyitva álló rövid időt nem kurtítja még a vásárlással eltöltött idő is.

A javaslat kizárólag a vasárnap és a munkaszüneti napon tiltja meg az üzletek nyitva tartását. A kereskedelemben dolgozó szülők a Munka törvénykönyve alapján járó heti 2 pihenőnapjuk egyikét vasárnap kapnák meg kötelezően.

A javaslat a törvény hatályát nem terjeszti ki egyes létesítményekre, tevékenységekre (pl. üzemanyagtöltő-állomás, gyógyszertárak, dohányboltok stb.), továbbá egyes tevékenységekre (pl. újságárus, virágárus, pék) eleve különös rendelkezéseket tartalmaz. Másrészt megteremti a lehetőséget arra is, hogy a kormány – indokolt esetben – így különösen az érintett település(rész) sajátosságai, illetve turisztikai szempontok alapján kivételeket állapíthasson meg egy erre külön meghatározott eljárásrendben.

Fontos célkitűzése még a javaslatnak, hogy nem kívánja korlátozni a kis családi üzletek nyitva tartását akkor, ha ezek nem jelentős  alapterületű kereskedelmi egységek, és a tiltott időszakokban az üzlet tulajdonosai, illetve segítő családtagjaik maguk végzik a kereskedelmi tevékenységet. (Szövege: PDF.)