Változatlan lelkesedéssel folytatja munkáját a Tisztelt Ház. A hagyományokhoz híven, hangzatos „beszólások” színesítették a zárószavazáshoz érkezett javaslatokat is. Íme, a legfrissebben elfogadottak. 

Közveszély színhelyén elkövetett lopás

Szigorúbb büntetőjogi szankcionálásáról szólt Gulyás Gergely és Kocsis Máté Fidesz-képviselők a közveszély színhelyén elkövetett lopásról szóló törvényjavaslata.

Indoklása szerint a közveszély színhelyén elkövetett lopás társadalomra veszélyessége különösen jelentős, hiszen a cselekmény azon kívül, hogy megvalósítja a jogtalan eltulajdonítást, annak következményeként jelentős károkat is okoz a társadalom egészének. Az elmúlt időszakban megszaporodott a katasztrófa-helyszíneken elkövetett lopások miatt az állampolgárok számára egyes létfontosságú szolgáltatások akár több napig sem voltak elérhetőek, az elkövetők a közvagyonban okozott káron kívül a szolgáltatóknak és az állampolgároknak is nagyon súlyos vagyoni és nem vagyoni károkat okoztak.

A közveszély színhelyén elkövetett lopást jelenleg vétségként rendeli büntetni a hatályos Büntető Törvénykönyv és a büntetési tétele két évig terjedő szabadságvesztés. A módosító javaslat szerint a katasztrófahelyzet vagy természeti csapás színhelyén elkövetett lopás vétség helyett bűntettnek minősül. Így szigorodik a szabályozás mivel alapesetben kettő helyett három éves büntetés lesz kiszabható, a különösen nagy értékre elkövetett lopás esetén pedig a büntetési tétel felső határa tíz év lesz. (A javaslat szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a közveszély színhelyén elkövetett lopás szigorúbb büntetőjogi szankcionálásáról szóló törvényjavaslatot 309 igennel 6 nem kíséretében, tartózkodások nélkül elfogadta.

Gárdonyi Géza emléknap

Zöld útra számíthatott Gyimesi Endre, L. Simon László, Nyitrai Zsolt önálló indítványa is. A Fidesz-képviselők azt kérték az Országgyűléstől, hogy irodalmunk egyik legkiválóbb alkotójának, Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulóján, az Egri vár védőinek a török seregek felett aratott dicsőséges győzelmének napját, 2013. október 17-ét nyilvánítsa „Gárdonyi Géza Emléknappá”. 

Gárdonyi Géza legnépszerűbb és legolvasottabb alkotása az „Egri csillagok”, amely azóta is minden magyar ember számára követendő példát mutat a hazafiasságra és hazaszeretetre. Neve e művén keresztül összefonódik az Egri vár ostromával.

Az indítványozók szorgalmazták azt is, hogy az oktatásért felelős miniszter javasolja a köznevelési intézményeknek, hogy ezen a napon Gárdonyi Géza: „Egri Csillagok” című művével foglalkozva emlékezzenek az íróra és a magyar történelem e kiemelkedő eseményére. (A javaslat szövege: PDF.)

Az Országgyűlés Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulóján, az Egri vár védőinek a török seregek felett aratott dicsőséges győzelmének napját, 2013. október 17-ét 325 igennel, 1 nem ellenére fogadta el.

Balaton-törvény

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosítása négyről hat évre hosszabbítja meg a településrendezési eszközök elkészítésének határidejét. Az önkormányzatok emellett szabadabb kezet kaptak a zöld területek kijelölésében. Ugyancsak meghosszabbítja - 2018 végéig - a balatoni kistelepülések szennyvízkezelési programját is. (A javaslat szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosítását 60 nem ellenére, <span '="">33 tartózkodás kíséretében  fogadta el.

Az elektronikus információ biztonságáról

Felismerve az információs rendszerek veszélyeztetettségét és a kibertér védelmének szükségességét nyújtotta be a kormány az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényjavaslatát.

Kötelezettségként írja elő a törvény hatálya alá tartozó szerveknek, hogy számot vessenek elektronikus információs rendszereik jelenlegi biztonsági helyzetéről, és ezt kiinduló állapotként rögzítsék további feladataik végrehajtásához. A törvény hatálya alá tartozó állami és önkormányzati szerveknek, a részükre adatkezelést végzőknek 1-től 5-ig terjedő skálán kell elektronikus információs rendszereiket biztonsági osztályba sorolni, és a szervezetük biztonsági szintjét meghatározni.

A törvényjavaslat az elektronikus információs rendszerek védelme érdekében felügyeleti rendszert kíván létrehozni, továbbá rögzíti az elektronikus információs rendszereket működtető szervezetek alapvető jogainak és kötelezettségeinek meghatározását. Megfogalmazza a kormányzati eseménykezelő központ alapfeladatait is, így a biztonsági események kezelése érdekében végzett hálózatbiztonsági helyzetértékelést és folyamatos, 24 órás biztonsági ügyelet működtetését írja elő.

A tudatosságnövelés érdekében hangsúlyt helyez arra, hogy az elektronikus információs rendszer biztonságáról megfelelő képzettséggel és folyamatosan megújuló ismeretekkel rendelkező szakemberek gondoskodjanak. Kötelezővé teszi e személyek képzését, továbbképzését és a képzési követelmények meghatározásához kapcsolódó további intézkedéseket.

Az információbiztonságot szolgáló törvény célja az állami és önkormányzati szervek elektronikus információs rendszerei működésének és az azokban kezelt adatok védelme és a hosszú távú biztonságukhoz szükséges intézkedések megalapozása. A törvényjavaslat keretjellegű, számos kormány- és miniszteri rendelet kiadására ad felhatalmazást. Ezekben nyílik majd lehetőség a szakmai részletszabályok pontos kidolgozására, a jogalkalmazást segítő rendelkezések meghatározására. (A javaslat szövege: PDF.)

Az országgyűlés az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényjavaslatot 260 igennel, 41 nem ellenére, 33 tartózkodás kíséretében  fogadta el.

Magyar-szlovén közúti kapcsolatok

Magyarország kormánya és a Szlovén Köztársaság kormánya között az államhatáron átvezető közúti kapcsolatok fejlesztéséről szóló keret-megállapodás legfontosabb szerepe, hogy a határt keresztező utak építésének lehetőségét biztosítja. A XX. század elején a mai magyar-szlovén határ térségében a két külön országba került települések közt addig megszokott mindennapi, szerves kapcsolatok fokozatosan elsorvadtak. Ehhez a folyamathoz jelentősen hozzájárult a század második felében megszigorodó határellenőrzés. Az érintett térségek periférikussá, fejlődésükben korlátozottá váltak. Az addig természetes családi, társadalmi, gazdasági kapcsolatok visszafejlődtek. Miután a schengeni határnyitás felszabadította a határtérségben élőket a szabad mozgásukat érintő korábbi korlátozások alól, egyre fokozódó igény jelenik meg arra, hogy a régi, használaton kívül helyezett utak ismét megépüljenek, illetve igény szerint új közlekedési kapcsolatok jöhessenek létre.

A keret-megállapodás nemzetközi jogilag is lehetővé teszi, hogy ezek a beruházások fokozatosan megvalósuljanak a helyben rendelkezésre álló forrásokból, illetve EU-s, vagy más támogatással. Az utak megépülése elő fogja segíteni a térség gazdasági és társadalmi életének fejlődését, a határ két oldalán élő családok, vállalkozások kapcsolatainak megszilárdulását, szervessé válását.  (A Keret-megállapodást 2012. november 26-án, Ljubljanában írta alá Orbán Viktor magyar és Janez Jansa szlovén miniszterelnök. (Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a Magyarország kormánya és a Szlovén Köztársaság kormánya között az államhatáron átvezető közúti kapcsolatok fejlesztéséről szóló keret-megállapodást 283 igennel, ellenszavazat és tartózkodások nélkül elfogadta.