HÉTFŐ

Csere lesz az MSZP frakciójában. Miután Botka Lászlót Szeged polgármesterévé választották, e tisztsége az új szabályok szerint már nem fér össze az országgyűlési képviselőséggel. Döntenie kellett, s döntött is: búcsút int a parlamentnek. Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese, a párt agrárpolitikusa „örökli” a mandátumát.

Két új tagot is delegál az Országgyűlés a Hungarikum Bizottságba. Lezsák Sándor és dr. Simicskó István tehet ünnepélyesen esküt az új feladat vállalására.

Pislákoló remény

A napirend előtti szócsatákat követően két ellenzéki indítvány tárgysorozatba vételéről vagy elutasításáról döntenek.

Az Európai Unió és a NATO értékei melletti kiállásról szóló határozati javaslatot Tóbiás József, dr. Harangozó Tamás Attila, dr. Tóth Bertalan, Lukács Zoltán és Tóth Csaba MSZP-képviselők jegyzik. (Szövege: PDF.) Miután az Európai ügyek bizottsága előzetesen tárgyalásra alkalmatlannak minősítette, a parlamenti vitát követően sem számíthat kedvezőbb „ítéletre.” 

Hasonló sors várhat a Déli Áramlat nemzetközi földgázvezeték magyarországi szakaszának megépítésével kapcsolatos megállapodás megkötésének folyamatát felügyelő eseti bizottság létrehozását szorgalmazó határozati javaslatra is. (Szövege: PDF.) A jobbik szószólói próbálják meggyőzni a Tisztelt Ház többségét arról, hogyVona Gábor, Kepli Lajos, és Gyöngyösi Márton által jegyzett indítványt a Gazdasági bizottság szakmai érveket figyelmen kívül hagyva politikai okból minősítette tárgyalásra alkalmatlannak.

Zöld úton

Zárószavazáshoz érkezik és szebb fogadtatás reményében bizakodhat  viszont a  mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi  CLXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló kormányjavaslat. (Szövege:PDF.)

A földművelésügyi miniszter indítványának elfogadása esetén a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer elektronizálásának köszönhetően a termelők a kárbejelentést és a kárenyhítő juttatás iránti kérelmüket a megyei kormányhivatal földművelésügyi  igazgatóságánál az eddigi személyes vagy postai ügyintézés helyett kizárólag elektronikus úton tehetik.

Az elektronikus adatbázis megkönnyítheti a kockázatkezelési rendszer valamennyi szereplőjének feladatát: a termelők kárenyhítő juttatás igénylését és biztosítás kötését, a hatóságok ellenőrzését, a rendszer hatékony irányítását. Az összegyűjtött adatok lehetőséget teremthetnek a  kockázatkezelési rendszer elemzésére, továbbfejlesztésére, valamint a vezetői döntések megalapozott előkészítésére.

Az eljárásjogi módosítások fontos része, hogy a kárbejelentésekről és a termelő kárenyhítő juttatás iránti kérelemről – a jelenleg is alkalmazott hatósági bizonyítvány helyett – bevezetésre kerülnek az ún. érdemi vizsgálat nélküli elutasító okok, amely jogintézménnyel már a kárenyhítő juttatás iránti eljárás korai szakaszában kizárhatóak lehetnek a megalapozatlan termelői igények. 

Továbbra is uniós előírás, hogy az adott növénykultúrára jellemző káreseményre biztosítási szerződés hiányában a károsult termelők az egyébként járó kárenyhítő juttatás felére lesznek jogosultak.

+

Az autópályák, autóutak és főutak használatáért  fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítását is a kormány jegyzi. (Szövege. PDF.)  Zárószavazása aligha okoz meglepetést.

Az előterjesztés szerint az elektronikus útdíjszedési rendszer bevezetésével az útdíj megfizetése önbevallás útján történik. Az önbevallás történhet előre megváltott  viszonylati jegy útján vagy fedélzeti eszköz  segítségével.

A jogszerű magatartás  kikényszerítésére az eljáró hatóság (rendőrség) bírságot szabhat ki, helyszíni megállítás esetén akár a járművet is visszatarthatja.

Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a törvény módosító javaslatának indoklásában azonban hangsúlyozza: a kialakított rendszer az útdíj megfizetésének kikényszerítését és nem a bírságolás elterjedését célozza. A bírság megfizetése alól egyszeri alkalommal mentesítést lehet adni. A mentesítés a bírság megfizetésére kötelezett kérelmére, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. által kiállított igazolás alapján történhet.

Általános viták a lezárásig

A határozathozatalokat követően, fontos napirendi pontként szerepelnek a kormány által beterjesztett nemzetközi szerződések általános vitái is.

KEDD

Kedden nem lesz szavazás, így a teremben ülök száma fölöttébb megcsappan. Ettől függetlenül harcos szónoklatok várhatók, kormányzati és ellenzéki oldalon egyaránt. 

Büntetőeljárások

Bemelegítésként a büntetések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. Törvényről és a hozzá kapcsolódó más törvények módosításáról tárgyalnak. Az igazságügyi tára által előterjesztett javaslat egyes szakaszai az Alaptörvény vonatkozó szakaszai alapján sarkalatosnak minősülnek, ezért a majdani elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők  kétharmadának „igen” szavazatára lesz  szükség. (Szövege: PDF.)

A módosítások alapvetően négy csoportba sorolhatók Az elsőbe a nemzetközi  kötelezettségeknek való megfelelés érdekében történő kiegészítések tartoznak, így különösen a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról és a bűncselekmények áldozatainak támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról.

A második csoportba a jogalkalmazók részéről felmerült javaslatok tartoznak. Itt a büntetés-végrehajtás kiépülő új rendszerét segítő változtatásokat érdemes kiemelni, melyek egyrészt a végrehajtási folyamatban érintett szervek (bíróság – BVOP – büntetés-végrehajtási intézet) közötti hatékonyabb kommunikációt és információáramlást, másrészt a kiépülő rezsimrendszer eredményes működését fokozzák, (iratbetekintés és másolatkészítés szabályainak módosítása, büntetés-félbeszakítás kérdésének rendezése, elítéltről készült összefoglaló jelentés megismerésének szabályozása stb.).

A harmadik csoportba az olyan korrekciók tartoznak, amelyek a jogértelmezést segítik, és a törvény jelenlegi szövegében meglévő ellentmondásokat, pontatlanságokat orvosolják.

Végül a negyedik csoportba a pártfogó felügyeletet érintő, időközben bekövetkező változások miatt szükségessé váló módosítások tartoznak.

Az indítvány módosítja a  büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelők feladatkörét, a  tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek  esetében pedig a bevezetendő különleges kegyelmi eljárás szabályozását. Ez utóbbi rendelkezései  rögzítik, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt személyek esetében különleges, nem kérelemre  induló kegyelmi eljárást kell lefolytatni. Ezzel kívánja biztosítani a magyar jogrendszer az Emberi Jogok  Európai Bírósága  által 2014. május 20-án Magyarországot elmarasztaló ítéletében kifejtett azon követelményt, hogy – ha a szabadságvesztésből már megfelelő hosszúságú idő eltelt –  legyen vizsgálható, hogy a büntetés büntetőpolitikai indokai továbbra is fennállnak-e.  A javaslat  az erőszakos többszörös visszaesők tekintetében tisztázza, hogy a kötelező életfogytig tartó  szabadságvesztés mely esetekben szabható ki, illetve a visszaesők ezen kategóriájával szemben a  halmazati büntetés kiszabásának szabályait is a korábbinál egyértelműbben rendezi. A  joggyakorlat egységesítése érdekében került megalkotásra azon új rendelkezés is, amely  egyértelműen kimondja, hogy az összbüntetési eljárás lefolytatásához szükséges hozzájárulását az  elítélt visszavonhatja.

A bevezetni kívánt további változtatások között vannak olyanok is, amelyek a nemzetközi együttműködést igyekeznek fejleszteni, és vannak olyan  módosítások is, amelyeket a joganyag belső összecsiszolásának szándéka motivált (személy- é s  vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény, valamint a  rendészeti törvény megváltozó szabályaira figyelemmel indokolttá vált korrekciók). 

Az Európai Parlament és a Tanács 2011/99/EU számú, az európai védelmi határozatról szóló  irányelvét a tagállamok 2011 végén fogadták el . Az irányelv átültetési határideje 2015 . január 11-én  jár le. Ez azt jelenti, hogy annak érdekében, hogy Magyarország a késedelem miatt ne kerüljön  automatikusan kötelezettségszegési eljárás alá, az „átültetendő” jogszabályi rendelkezéseknek  hatályba kell lépniük..

Adók és vámok

A nap fő összecsapásának az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításának vitája ígérkezik. A nemzetgazdasági miniszter által fémjelzett törvényjavaslat egyes szakaszai az Alaptörvény vonatkozó  szakasza alapján sarkalatosnak minősülnek, ezért  majdani elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők  kétharmadának „igen” szavazata szükséges. (Szövege: PDF.)

A majd 300 oldalas indítvány mindvégig a pénzről szól.  Ad, elvesz, átrendez. Tallózva közöttük, íme néhány.

A személyi jövedelemadóról szóló törvényt módosítása lehetővé teszi, hogy nevelt gyermekek után a családi pótlékra eddig nem jogosult házastárs is jogosult lehessen.

A javaslat szerint 2016-tól négy év alatt a duplájára emelkedik a két gyermekes családok kedvezménye, a jelenlegi 10 ezer forintról 2018-ra 20 ezer forintra, (évente 2500 forinttal) nő.

A tervezet a házasságkötési kedv növelése érdekében „első házasok kedvezménye” néven új adóalap-csökkentő kedvezmény bevezetését kezdeményezi: 2015-től minden olyan ifjú pár, ahol legalább az egyik fél első házasságát köti, 24 hónapon keresztül együttesen havi 5000 forint mértékben csökkentheti az adóalapját.

A törvényjavaslat a munkabéren kívül adható juttatásokat terhelő közteher-rendszer jelentős átalakítását is kezdeményezi. A béren kívüli juttatásként adható juttatások köre változatlan marad, megnő viszont a juttatások után a kifizető által fizetendő közteher: a juttatások értékének 1,19-szerese után 16 % szja-t és 27 % eho-t kell fizetnie a munkáltatónak.

A biztosítási szabályokkal összefüggő módosítások többsége a nyugdíjbiztosítások kedvezményi rendszerét érinti. A teljes életre szóló életbiztosítások 2017 után azonos adójogi kezelés alá esnek az egyéb megtakarítási jellegű biztosításokkal. A WL rendszeres díjának adómentessége 2017 után megszűnik. A korábban adómentes díjfizetéssel rendelkező szerződések szolgáltatási ágon egyéb jövedelemként adóznak továbbra is, míg a 2018-tól kötött ilyen biztosításokból származó jövedelem kamatjövedelemként adózik.

Az energiaadózás területén az üveg-, csempe-, tégla-, cserép-, cement-, mész-, gipsz-, betongyártáshoz felhasznált villamos energia és földgáz után adó-visszaigénylési lehetőség nyílik.

A jövedéki adózás területén az uniós szabályokkal kapcsolatos harmonizáció céljából módosul a bérfőzés és magánfőzés szabályozása: megszűnik a tömény szeszes italokra alkalmazott differenciált jövedéki adómérték.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény  módosítása révén a települési önkormányzatok adóztatási mozgástere jelentősen bővül: az önkormányzatok települési adókat vezethetnek be bármely adótárgyra, ha az nem képezi törvényben szabályozott közteher tárgyát.

Az adóköteles cukrozott készítmények köréből kikerülnek azok a termékek, amelyek méztartalma legalább 20 %, ugyanakkor cukortartalma nem haladja meg a 40 %-ot. 

A távközlési adóról szóló 2014 . évi LVI. törvény módosítása – összefüggésben az internetes kommunikáció térnyerésével – kiterjeszti az adó hatályát az internet-hozzáférés szolgáltatás nyújtására is.

Az illetékekről szóló törvény módosítása a jogértelmezési kérdések egyértelműsítésén túl az illetékbélyegek használatának visszaszorítását is célozza.

A kisvállalatokra vonatkozó törvénymódosítás valamennyi adózó számára lehetővé teszi a negyedéves előleg bevallási és befizetési kötelezettség megállapítását, a tárgyévi várható bevételtől függetlenül.

A társasági adó tekintetében jelentős változás az elhatárolt veszteség felhasználásának időbeli korlátozása, a K+F adóalap-kedvezmény minősítési eljáráshoz kötése, a statisztikai szűrések alkalmazásának bevezetése. Új kedvezmények bevezetéséről is gondoskodik, így például a felsőoktatási intézményeket támogató társaságok részére társasági adóalap-kedvezmény válik elérhetővé.

 Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény módosítása különadó fizetési kötelezettség előírásáról gondoskodik. Lehetővé teszi a bankadó fizetésére kötelezett hitelintézet számára a 2015. évi bankadó összegéből az olyan értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés levonását, amelyet a hitelintézet az ukrajnai illetőségű leányvállalatában fennálló részesedésére, illetve a részesedéshez kapcsolódóan kimutatott üzleti vagy cégértékre tekintettel számol el.

Az általános forgalmi adózás módosítása 2015. január 1-jétől 27 %-ról 5 %-ra csökkenti a köztes terméknek minősülő, nagy testű élőállatok (szarvasmarha, juh és kecske) és vágott testek értékesítésére alkalmazandó áfa kulcsot, valamint megteremti a haditechnikai eszközök és szolgáltatások nemzetközi megállapodáson alapuló beszerzésének áfa mentességét.

A közösségi vámjog módosításával a szabálysértési bírság és a szabálysértési elzárás helyett vámigazgatási bírság kerül kiszabásra, melynek meg nem fizetése esetén az eljáró szerv végrehajtási eljárást foganatosít, illetve külföldi elkövető esetében a vonatkozó jogszabály szerint kiutasítás alkalmazható.

Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása szól a feltételes adómegállapítás iránti kérelemmel kapcsolatos eljárási határidők módosításáról, továbbá arról, hogy a személyes konzultáció díja 100 ezer forintról 500 ezer forintra emelkedik.

Elsősorban az általános forgalmi adóra elkövetett csalások visszaszorítása érdekében létrehozzák az úgynevezett Elektronikus Közúti Aruforgalom Ellenőrző Rendszert (EKAER), melynek célja az áruk valós útjának nyomon követése, az árubeszerzések, értékesítések során keletkező közterhek megfizetésének előírása, valamint az, hogy Magyarországon ne kerülhessen forgalomba olyan áru, amely előzetesen nem volt bejelentve az adóhatósághoz.

A környezetvédelmi termékről szóló törvény egyre növekvő terhet ró a besorolt termékekre. A díjszabás bázisalapon történik, az egyes kategóriákhoz rendelt súlyszámmal szorozva. Nő   például  a reklámhordozó papír termékdíjtétele, 2015. január 1-jétől pedig kibővül az egyéb műanyag termékekkel  (művirág stb.), vegyipari termékekkel (mosószer, tusfürdő stb.), a jelenlegi szabályozás hatálya alá nem tartozó elektromos, elektronikai berendezésekkel (ipari méretű berendezések stb.) is.

+

Bőségesen lesz idő a szabad vélemények kifejtésére.

Porondon az ÁSZ

Csendesebb találkozást ígér a nap zárásaként az Állami Számvevőszék 2013. évi szakmai tevékenységéről és az intézmény működésérő szóló beszámoló, – (Szövege: PDF.) – és a Gazdasági bizottság róla szóló határozati javaslatának együttes vitája, – (Szövege: PDF.).

+

Az Állami Számvevőszék a magyar közpénzügyi ellenőrzési rendszer egyetlen alkotmányos szintre emelt külső ellenőrző szerve, mely a kormányzattól teljesen függetlenül folytatja szakmai tevékenységét. E szerep nem csupán kötelezettségeket jelent, hanem felelősséget is. Az adófizető polgárok joggal várják el, hogy az Országgyűlés legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve rajta tartsa a szemét a közpénzügyeken és a legégetőbb gazdasági és társadalmi problémákra fókuszálva iránymutatást is adjon a közpénz felhasználóinak.

Az új számvevőszéki törvénynek köszönhetően lényegesen eredményesebben tudott hatni az ÁSZ az ellenőrzött szervezetek működésére, belső folyamataik szabályozottságára. 2013–ban 347 címzettnek (296 önkormányzati és 51 nem önkormányzati) 2249 intézkedési kötelemmel járó megállapításon alapuló javaslatot tettek. Ezek közül 68 vonatkozott felelősség felvetésére.

Az ÁSZ stratégiájának megvalósítása elképzelhetetlen az Országgyűléssel és bizottságaival történő szorosabb együttműködés nélkül. Ennek megfelelően elsődleges cél volt, hogy az ellenőrzési témák kiválasztásával olyan számvevőszéki jelentések szülessenek, melyeket mind az országgyűlési képviselők, mind a bizottságok hasznosítani tudtak. 2013-ban 35 parlamenti ülésnapon hivatkoztak a képviselők az ÁSZ jelentéseire, megállapításaira, tevékenységére., mindemellett pedig 50 alkalommal 47 számvevőszéki anyagot vagy azok tapasztalatait tárgyaltak az Országgyűlés különböző bizottságai.

2013-ban 192 számvevőszéki jelentésből 174 önkormányzati témájú volt. Az ÁSZ stratégiai célkitűzése között szerepelt, hogy a közpénzfelhasználás korábban nem ellenőrzött területeit is lefedje. Így került sor többek között a települési nemzetiségi önkormányzatok és a gazdasági kamarák ellenőrzésére. Kiemelkedő ellenőrzési feladatot jelentett, hogy visszafordítsa a közpénzügyi rendszer önkormányzati területen való meggyengülését, ugyanis a 2010. évet megelőzően csaknem két évre megszűnt az önkormányzatok törvényességi felügyelete. Támogatták az ellenőrzött önkormányzatokat a pénzügyi egyensúly megteremtésében., a vagyongazdálkodással és a belső kontrollrendszerrel kapcsolatos ellenőrzésekkel pedig a gazdálkodás minőségének előmozdítását. A többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok ellenőrzése nagyban hozzájárult a nyílt vagy rejtett eladósodás feltárásához.

Az ÁSZ ellenőrzési tevékenysége mellett, egyre inkább előtérbe került a tanácsadási és elemzési funkciója. E két tevékenységével hatékonyan és eredményesen tudta támogatni a magyar közpénzügyi rendszer megújulását, az államadósság csökkentésére vonatkozó alkotmányos kötelezettségek teljesítését.

Az államadósság folyamatos csökkentése Magyarország Alaptörvényében rögzített alkotmányos kötelezettség, mely alapvetően meghatározza az ÁSZ tevékenységét.  Az Alaptörvény ugyanis olyan gazdaságpolitikai célt is rögzít, amelynek eléréséhez az Állami Számvevőszéknek is hozzá kell járulnia. Állítják: 2013. évben valamennyi fő területén érvényesítették ezt a szemléletet, vagyis egyfajta iránytűként szolgált számunkra az államadósság- mutató csökkentésének kötelezettsége. Az ellenőrzési tervek összeállítása során olyan területek kerültek előtérbe, melyek hatással vannak az államadósság-mutató alakulására. E területek egy része  ugyanis – mint az önkormányzatok pénzügyi helyzete vagy az önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok gazdálkodása – rejtett vagy nyílt kockázatot jelentenek az államadósság alakulása tekintetében. Más ellenőrzési témák az ország versenyképességének javításához, a gazdasági növekedés felgyorsulásához közvetlenül hozzájáruló területekre fókuszáltak.

Összességében tehát kijelenthető: az ÁSZ mindegyik ellenőrzése kapcsolódik valamilyen módon az államadóssághoz. Ellenőrzéseik fokozottan hasznosultak, mind a törvényalkotás, mind az ellenőrzött szervezetek szintjén, támogatva ezzel a „jó kormányzást” és a közpénzek eredményes, hatékony és gazdaságos felhasználását.

+

Az Országgyűlés Gazdasági bizottsága október 21-ei ülésén a beszámolót megvitatta, és azt az Országgyűlésnek elfogadásra javasolta. Megállapították: az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségeit teljesítette, és elfogadja az intézmény 2013. évi tevékenységéről, valamint az intézmény gazdálkodásáról készített, független könyvvizsgáló által felülvizsgált és hitelesnek minősített pénzügyi beszámolót. Hangsúlyozták: elismerik és támogatják az Állami Számvevőszék társadalmi szerepvállalását a pénzügyi kultúra fejlesztésében, annak érdekében, hogy jövőben is aktív kezdeményezőként, ellenőrzési tapasztalatait felhasználva, erős szakmai-tudományos hátterével egyfajta katalizátorszerepet, támogató funkciót tudjon betölteni.