• Párt
  • Történelem
  • Parlamenti Frakció
  • Fővárosi Frakció

Országgyűlési tudósításNapló

A reklámadóról és az élelmiszerláncokról szóló törvénymódosításokról vitázik a Ház

A Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője, Harrach Péter (KDNP) az Országgyűlés szerdai ülésnapján a jövő évi költségvetés céljairól beszélt napirend előtt, kiemelve, hogy nő a munkajövedelmekhez kötött családtámogatás, és az életpályamodellek miatt számos területen lesznek béremelések, sőt: minden terület többet fog kapni. A nap folyamán kezdi tárgyalni a parlament a reklámadóról és az élelmiszerláncok működéséről szóló törvények módosítását is.

Napirend előtt

KDNP: minden terület többet fog kapni



Harrach Péter (KDNP) a jövő évi költségvetés céljai között említette az államadósság és a munkanélküliség csökkentését, a foglalkoztatás növelését, a családok helyzetének javítását. Elmondta, nő a munkajövedelmekhez kötött családtámogatás, emellett az életpályamodellek miatt számos területen béremelésre lehet számítani, és nő a minimálbér, illetve a garantál bérminimum is. Úgy összegzett: minden terület többet fog kapni, az ország jó helyzetben, sőt egyre javuló helyzetben van. Hozzátette: a támogatások a munkaalapú társadalmat szolgálják, de a költségvetésben megjelenik az ország biztonságának növelése is.

Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára azt mondta, a 2018-as büdzsé célja, hogy a munka megbecsülése nagyobb, a családok megélhetése könnyebb legyen, hogy a biztonságot megőrizzék. Elmondta, jövőre az összes családi kedvezmény összege meghaladja a 300 milliárd forintot a költségvetésben. Jelezte, a biztonság területén több mint 80 milliárd forint többlettel számolnak. Hangsúlyozta, az adócsökkentések, többletkiadások fedezetét a gazdaság 4,3 százalékos várható bővülése biztosítja.

Fidesz: a jövő évi költségvetéssel mindenki jobban jár majd

Bánki Erik (Fidesz) is a foglalkoztatást, a családtámogatást és a biztonságot nevezte a jövő évi költségvetés alappilléreinek. Szerinte messzire jutottak 2010-hez képest, amikor „egy csődben lévő" országot vett át a kormány, azóta stabilizálták a költségvetést úgy, hogy közben csökkentek az adók. A fideszes politikus ismertette a 2018-as büdzsé főbb számait, a többi között azt, hogy 3 százalék az infláció tervezett mértéke, aminél nagyobb nyugdíjemelésre lehet számítani. Véleménye szerint a jövő évi költségvetéssel mindenki jobban jár majd, a cél nem változik: a teljes foglalkoztatás elérésre. Banai Péter Benő válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy az otthonteremtésre az eddiginél magasabb összeg, 225 milliárd forint lesz. Ez a támogatás – a kedvezőtlen demográfiai viszonyok megfordítása mellet – segíti a gazdaság bővülését is a lakásépítésekkel – mondta. Kitért arra, az infláció mérsékelt szintű, 3 százalék lehet jövőre. A nyugdíjak megőrzik reálértéküket, és azzal számolnak, hogy idén és jövőre a 3,5 százaléknál nagyobb gazdasági növekedés miatt nyugdíjprémiumot tudnak fizetni – közölte.


Határozathozatalok

Jelentésben foglalt állást a parlament az uniós energetikai tervekkel szemben

Az Országgyűlés elfogadta azt a jelentést, amely úgynevezett indokolt véleményt fogalmaz meg a villamos energia belső piacáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet- és irányelvtervezetekkel szemben, mivel az abban szereplő változtatások a magyar álláspont szerint sértik a szubszidiaritás elvét. Az erről szóló határozatot 144 igen, 30 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett fogadták el. A kormány szerint a szóban forgó tervezetek elfogadása a rezsicsökkentés eredményeit veszélyeztetnék, ugyanis a változtatások már a hatálybalépéstől számított öt éven belül szigorú feltételekhez kötné a villamos energia áraiba történő állami beavatkozást, ezt követően pedig teljes mértékig az Európai Bizottság úgynevezett diszkrecionális hatáskörébe utalná ennek a döntésnek a jogát. A magyar kabinet ezzel szemben úgy gondolja, a nemzeti hatósági árszabályozás jelent megfelelő eszközt a megfizethető energiaárak biztosítására.

Nemzetközi szerződések kihirdetése

A parlament több nemzetközi szerződés kihirdetéséhez is hozzájárult. A képviselők elsőként a magyar és a japán kormány között kötött, az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló megállapodást támogatták, majd megszavazták a magyar és a kínai kabinetek között a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának építéséről született egyezmény második mellékletét is. Ezt követően a Magyarország és a Vietnami Szocialista Köztársaság között létrejött három egyezményt hagytak jóvá, amelyek alapvetően a két ország közötti kiadatást szabályozzák.

Jogharmonizációs célú változtatások

A Ház az igazságügyi miniszter kezdeményezésére európai uniós jogharmonizációs céllal több ponton módosított az EU és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvényeket, valamint az ezekhez kapcsolódó más jogszabályokat, amelyeknek egyes részeinek elfogadásához kétharmados többség kellett. Szintén uniós jogharmonizációs céllal módosították az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés szabályairól szóló törvényt a nemzetgazdasági miniszter javaslatára. A parlament 146 igen, 30 nem szavazattal hagyta jóvá Varga Mihály indítványát.

Több mint harminc ponton módosították a halgazdasági törvényt

Az Országgyűlés több mint harminc ponton módosította a 2013-ban elfogadott halgazdasági és halvédelmi törvényt a kormány kezdeményezésére. A képviselők 117 igen, 52 nem szavazattal és 6 tartózkodás mellett fogadták el a földművelésügyi miniszter javaslatát. A változtatások egyike lehetőséget ad arra, hogy a külföldiek a saját hazájukban kiállított igazolvánnyal is vásárolhatnak horgászjegyet, továbbá a vakok és gyengén látók felmentést kapnak az írásbeli horgászvizsga alól, míg a halvédelmi bírság a jövőben nemcsak magánszemélyekre, hanem gazdasági társaságokra is kiszabható lesz.

Pontosították az agrárkamara adatkezelési jogait

A parlament pontosított a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara adatkezelési jogosultságait, a tagok pontosabb nyilvántartása érdekében. Az Országgyűlés 117 igen, 59 nem szavazattal fogadta el az erről szóló kormánypárti javaslatot. A változtatások egyike kimondja, hogy mivel az egyéni vállalkozó kamarai tagok esetében a lakcímnél nagyobb jelentősége van a székhelynek, telephelynek, illetve fióktelepnek, ezért a kamara a jövőben ezeket az adatokat is nyilvántartja.


Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank

Államtitkár: az AIIB-tagság új lehetőséget jelent a magyar vállalatoknak az ázsiai régióban


Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár elmondta: a javaslat célja, hogy biztosítsa Magyarország taggá válását a pekingi székhelyű Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankban (AIIB), ennek megfelelően rendelkezik az AIIB létrehozásáról és működéséről szóló 2015-ös Alapokmány és az AIIB Kormányzótanácsa a tagfelvétel feltételeit rögzítő határozatának kihirdetéséről. Hangsúlyozta: az AIIB-hoz való csatlakozással Magyarország a világ egyik legnagyobb, a közelmúltban létrehozott multilaterális fejlesztési bankjának lesz tagja, amely 100 milliárd dolláros jegyzett tőkéjével és 57 meglévő, valamint a most csatlakozó 17 új tagországgal egyenrangú partnere az ázsiai térségben aktív Világbank-csoportnak és az Ázsiai Fejlesztési Banknak. Mint mondta: a közép-európai régióból Lengyelország után Magyarország csatlakozik másodikként az AIIB-hoz, és várhatóan az Egyesült Királyság által vezetett, jelenleg hét európai országból álló csoport tagja lesz. Kiemelte: a javaslat elfogadásával Magyarország az AIIB dinamikusan fejlődő portfóliójához, új projektlehetőségekhez kap közvetlen hozzáférést, és ezzel új lehetőséget biztosít a magyar vállalatok számára, hogy az ázsiai piacokon beszállítóként vagy közvetlenül megjelenjenek. Hozzátette: az AIIB tagság tovább bővíti Magyarország nemzetközi pénzügyi és külgazdasági kapcsolatrendszerét, segíti a gazdasági növekedésre és a vállalati versenyképességekre vonatkozó célkitűzések magvalósítását. Közölte: a javaslat előírja, hogy a Magyarország által befizetendő 20 millió dollár tőkerész teljesítését 2017 és 2021 között éves egyenlő részletekben kell végrehajtani, valamint a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a Magyar Nemzeti Bankot jelöli ki a letéteményesi feladatok ellátására.

A Fidesz támogatja a javaslatot

Balla Mihály, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a kormánypárti frakció támogatja a javaslatot, figyelemmel arra, hogy új nemzetközi rend formálódik, amelyben kiemelt szerepe lesz Kínának és az ázsiai országoknak. Hozzátette: az AIIB-hoz történő csatlakozás elősegíti Magyarország pénzügyi és külgazdasági kapcsolatrendszerének fejlesztését, valamint erősíti a magyar vállalatok ázsiai piacokon történő megjelenését. Hozzátette: a tagság megkönnyíti, hogy a magyar vállalatok részt vegyenek a pénzintézeten keresztül finanszírozott fejlesztésekben.

Az elnöklő Latorcai János lezárta az általános vitát.


Pénzügyi piacok

Kormány: a javaslat a pénzügyi közvetítői rendszer további erősödését szolgálja

Hornung Ágnes, a nemzetgazdasági tárca pénzügyekért felelős államtitkára uniós jogharmonizációval indokolta a módosításokat, mint mondta, a szabályrendszer pillérei változatlanok, azonban a válság tanulságait is felhasználva szigorításokat tartalmaz az irányelv és új tárgyköröket is beemel. Kifejtette, hogy az aktualizált szabályrendszert 2018. január 3-tól kell az EU tagállamaiban alkalmazni, így a piaci szereplőknek fél évük lesz az informatikai és szervezeti felkészülésre. Tájékoztatása szerint a módosítás a befektetési vállalkozókat, az adatszolgáltatást és a tőzsdét is érinti.

Az államtitkár elmondta: a tőzsde lehetőséget kap, hogy szervezett kereskedési rendszert működtessen és adatszolgáltatási tevékenységet végezhessen; egy pénzügyi eszköz felfüggesztése vagy kereskedésből törlése pedig az annak árától függő további eszközök felfüggesztését vagy törlését is maga után vonja. Az irányelv a tőzsdei kereskedésre való jogot is felülvizsgálja, emellett a befektetők védelmének indokával további szigorításokat rögzít. Hornung Ágnes példaként hozta a tanácsadás díjának közzétételi kötelezettségét, a tanácsadás alapját, továbbá azt, hogy személyre szólóan milyen választékot vesz figyelembe.

Az adatszolgáltatási tevékenységet végzőkre vonatkozóan az adatok átláthatóságának javítását, az információkhoz könnyebb hozzáférést emelte ki. Az államtitkár kitért arra is, hogy az uniós szabályból fakadóan módosítják a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt is. Úgy értékelt: a javaslat hozzájárul ahhoz, hogy a pénzügyi közvetítői rendszer tovább erősödjön és a befektetők érdekei hatékonyabb védelemben részesüljenek.

Fidesz: az indítvány hozzájárul a bizalom erősödéséhez

László Tamás, a Fidesz vezérszónoka a keretrendszer korszerűsítéseként jellemezte a jogharmonizációs javaslatot, amely szabályozza a többi között a befektetési vállalkozások és hitelintézetek által nyújtott szolgáltatásokat. Értékelése szerint bővül és színesedik a felügyeleti eszköztár, a módosítások hozzájárulnak a bizalom erősödéséhez, ebből pedig mind a szolgáltatók, mind az ügyfelek profitálhatnak. Kitért arra, hogy a javaslatnak pénzügyi vonzatai is lesznek, ezek mértéke a szolgáltató palettájától függ, arányban áll a végzett tevékenységgel. A kormánypárti politikus közölte: támogatják a módosítást, mert az átlátható piaci környezetet teremt, egységességet és transzparenciát ígér az ügyfeleknek.

KDNP: uniós irányelv átültetéséről van szó 

Hollik István, a KDNP vezérszónoka szerint a javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló EU-s irányelv továbbfejlesztéséről, jogharmonizációjáról szól. A javaslat 16 törvény módosít, ebből kettőt, a tőkepiacról, és a befektetési vállalkozásokról szóló szabályozást jelentősebben – tette hozzá. Szerinte ugyanakkor nem jelenti a befektetési szolgáltatási szektor szabályozásának teljes átgondolását, csak jogharmonizációt. A legfontosabb módosítások között említette a kereskedési adatok átláthatóságának javulását, tőzsde által végezhető tevékenységek változását, az árualapú származtatott ügyeletek vonatkozásában megjelenő új elemeket, valamint a felügyelet hatáskörének erősödését, ami hatékonyabban tudja megvédeni a befektetőket.

Hornung Ágnes államtitkár a vitában elhangzottakra válaszolva azt hangsúlyozta, hogy a javaslat a transzparenciát és az ügyfélvédelmet helyezi a középpontba.


Reklámadó

Tállai: az Európai Bizottság határozatának végrehajtását szolgálja a reklámadóról szóló javaslat

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára elmondta: a javaslat elsődlegesen az Európai Bizottság határozatának végrehajtását szolgálja. Szerinte a reklámadó megalkotása, 2014 óta az Európai Bizottság „célkeresztjében áll", mert a sávosan progresszív mértékrendszer miatt a nagy árbevétellel rendelkező vállalkozásoknak magasabb adót kellett fizetniük, „ennek ürügyén" pedig Brüsszel 2015-ben felfüggesztette a reklámadó alkalmazhatóságát. Hozzátette: ezért a szabályozás úgy módosult, hogy minden adóalanynak egységes, 5,3 százalékos kulcsot kellett alkalmaznia az adóalapja 100 millió forintot meghaladó része után.

Tállai András szerint azonban „a brüsszeli bürokratáknak ez sem volt elég", így „megalapozatlan kifogásuk tárgyává" az a szabály vált, hogy a 100 millió forintot el nem érő árbevétel esetén nem kell adót fizetni. Kiemelte: a bizottság ezért hozott egy – a magyar kormány szerint uniós jogot sértő - határozatot, amelyben a reklámadót olyan állami támogatásnak titulálta, amely gazdasági előnyt biztosít az alacsony árbevételű adóalanyok számára. Ez a határozat arra kötelezte Magyarországot, hogy visszamenőleges hatállyal fizetesse meg az adót azokkal a kisvállatokkal, amelyeknek azt nem kellett megfizetniük, vagy térítse vissza az adóalanyonak az adó összegét – ismertette. Jelezte: a kormány az Európai Bíróságon jogorvoslattal élt a határozat ellen, ez azonban nem halasztó hatályú.

Közölte: a törvényjavaslat a határozat végrehajtása érdekében elrendeli a már megfizetett összes reklámadó visszatérítését az adó-visszatérítés általános szabályai szerint, előírja az állami adóhatóság számára, hogy erről értesítést küldjön, továbbá rendelkezik arról is, hogy a korábbi adóévekre bevallott, de meg nem fizetett adót nem kell megfizetni. További változásként említette, hogy az elhatárolt veszteség 50 százalékának 2014 évi adólapból való levonhatóságára vonatkozó szabály hatályát veszti.

Kiemelte: a kormány reklámadóval kapcsolatos célja nem változott, továbbra és úgy véli, hogy a jelentős reklámpiaci szereplőknek kiemelt szerepet kell vállalniuk a társadalmi terhek viselésében, miközben a kisebb vállalkozásoknak adminisztratív költségeit nem szabad növelni. Ezért a javaslat szerint a nettó árbevétel százmillió forintig mentes lesz adó alól és a saját célú reklám közzététele nem lesz adóköteles.

Elmondta: a javaslat értelmében az adó mértéke 2017. január 1. és 2017. május 31. között – annak érdekében, hogy egyetlen adózó esetén se következzék be visszamenőleges hatályú tehernövekedés – egységesen 0 százalék, 2017. június 1-jétől pedig 9 százalék lesz.

Közölte: az utóbbi kulcsot az adóalanyoknak a 2017-es adóévben időarányosan számított adóalapjára kell alkalmazni, így az átlagos adómérték 2017-re nézve 5,25 százalék lesz, vagyis némileg kisebb, mint a jelenlegi 5,3 százalékos kulcs. Szerinte ezért „szó sincs évközi adóemelésről", sőt tekintettel arra, hogy a korábban megfizetett reklámadó visszajár, összességében jelentős adócsökkentésről lehet beszélni 2017-re vonatkozóan.

Jelezte: az előterjesztő nyitott arra, hogy a reklámadó mértékére vonatkozó javaslatokat érdemben megvizsgálja és megvitassa. Megjegyezte: a törvény elfogadásának és kihirdetésének tervezett napjára tekintettel várhatóan módosítani kell az új adómérték alkalmazásának kezdőnapját és a törvény hatályba lépésének napját is.

A Fidesz támogatja a reklámadóról szóló javaslatot

Bányai Gábor, a Fidesz vezérszónoka felidézte reklámadóval kapcsolatos európai bizottsági eljárást, és úgy vélte, hogy a bizottság legfontosabb kifogása a kis reklámcégek ellen szólt. Jelezte, hogy a Fidesz-frakció támogatja a javaslatot, és a többi képviselőcsoporttól is a támogatást kért.

KDNP: a reklámadó jó eszköz

Hollik István, a KDNP vezérszónoka
szerint az EU-nak nem a reklámadóval van baja, hanem annak egyes részelemeit vitatja. A képviselő szerint reklámadó önmagában jó és olyan innovatív eszköz, mint korábban a bankaadó volt. A vállalatokat adóztatjuk meg, hogy azt odaadjuk a magyar családoknak és a dolgozóknak – tette hozzá. Hangsúlyozta: Magyarország nem akar kilépni az EU-ból, ezért még ha vitatjuk is az állításokat, a kötelezettségeknek eleget teszünk.

Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a vitára úgy felelt: valószínűleg júniusban már nem tud hatályba lépni a törvény, és az előterjesztő nyitott a 9 százalékos adómérték csökkentésére is, de ha annyi is maradna, akkor is erre az évre 4,5 százaléknyit kell majd fizetniük az érintetteknek; a teher összértéke még jövőre sem éri el a 20 milliárd forintot. Az európai bíróság is vizsgálja a kérdést - ismertette, és hangot adott azon reményének, hogy a kormánynak adnak majd igazat. Szerinte az ellenzék továbbra is a multik oldalán áll, azokat védi, hogy ne kelljen a nagy árbevételű cégeknek reklámadót fizetniük. Kitért arra is: a Jobbik elfogadja Simicska Lajostól a támogatást, a reklámfelületet, de arra a kérdésre, hogy mennyiért és miből reklámoznak, nem tudnak válaszolni – mondta. Az LMP álláspontjával nem nagyon kell foglalkozni – jegyezte meg –, mert az egyik képviselőjük bevallotta, hogy azért fejezi be a politikát 2018-ban, mert amit mondott, arra az emberek nem figyeltek oda. Válaszát úgy zárta: a 2014 óta napirenden lévő reklámadó most remélhetőleg olyan szakaszba kerülhet, amelyet az unió is elfogad majd.


Állatvédelem

Egy európai uniós irányelv átvételével indokolta az álltavédelmi törvény módosítását a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára. Zsigó Róbert emlékeztetett: még kötelezettségszegési eljárás is indult az ország ellen az átvétel elmulasztása miatt. A javaslat az állatkísérletekkel kapcsolatos szabályozást egységesíti az unióban, hogy az azok alkalmazásával előállított termékek minden tagállamban értékesíthetők legyenek. Kifejtette: a jövőben csak olyan állatkísérlet végezhető, amelyet egy erre létrehozott etikai tanács értékelt és javasolt, és csak olyan tenyésztők, beszállítók és felhasználók működhetnek a területen, amelyek rendelkeznek az állatvédelmi hatóság engedélyével. Ezen hatóság az engedélyt szükség esetén később vissza is vonhatja – tette hozzá. Az előterjesztés pontosítja az állatkínzás fogalmát. Kimondja, hogy az állat bántalmazása minden körülmények között tilos, így a hatóságnak nem kell vizsgálnia, hogy az szükségtelennek minősül-e – folytatta. A javaslat önálló fejezetbe rendezi az önkormányzatok állatvédelmi feladatait, megjelölt ebek országos elektronikus adatbázisára, a hatósági eljárás és ellenőrzés általános szabályaira vonatkozó rendelkezések. A módosítás önálló fejezetbe rendezi a befogott kóbor állatokkal kapcsolatos szabályokat vagy a kísérleti célra tenyésztett állatokkal kapcsolatos előírásokat. A települési jegyzők feladatait eddig kormányrendelet írta elő, most törvényi szintre emelkednek a jegyző állatvédelemmel, valamint az állatok nyilvántartásával, biztonságos elhelyezésével, a szökésük elleni védelemmel kapcsolatos teendőinek előírása – mondta Zsigó Róbert.

Fidesz: fontos az állatvédelem oktatása

Pócs János (Fidesz)
kiemelte a kóbor állatok befogásával kapcsolatos szabályokat vagy azt, hogy pontosítják a feladatok pénzügyi fedezetét. Mint mondta, erre a központi költségvetés tartalmaz forrásokat, valamint az ebrendészeti hozzájárulás biztosít alapot. Fontosnak nevezte az állatvédelemmel kapcsolatos oktatást, de az önkormányzati feladatok szabályozását is. Beszámolt a többi közt az ügyész szerepének szabályozásáról az állatvédelemben és a települési jegyzők az állatok védelmével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatainak törvényi szabályozásáról. Egyértelművé válnak a veszélyes állatokkal kapcsolatos szabályok is  ismertette.

KDNP: tiltani kell az állatok bántalmazását

Földi László (KDNP)
az állatok bántalmazása ellen szólalt fel, ez ellen eredményes fellépést sürgetett, és azt mondta, ezt szolgálja a javaslat. A tagállamoknak már 2012-ben át kellett volna ültetni és 2013 januárjától alkalmazniuk a hivatkozott uniós irányelvet, amit Magyarország nem tett meg, ezért uniós kötelezettségszegési eljárás indult ellene – emlékeztetett. Rámutatott ugyanakkor arra: az irányelv átültetésén túl néhány jogalkalmazási probléma feloldását is célozza a javaslat. Új közfeladatot a javaslat nem teremt, a jegyzők feladatai azonban kormányrendeletből törvényi szintre emelkednek – hangsúlyozta.

Vita az állatvédelmi törvény módosításáról

Minden ellenzéki felszólaló kritizálta az állatvédelmi törvény módosításáról szóló földművelésügyi minisztériumi előterjesztést.
Az elnöklő Jakab István lezárta a vitát.

Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára zárszavában azt mondta: a törvényjavaslat olyan pontokat érint, amelyekben az Európai Bizottságnak vitája volt a kormánnyal. Az állatvédelmi törvény módosítása viszont nem tekinthető lezártnak, a civil szervezetekkel zajlik az egyeztetés – jelezte.


Az élelmiszerlánccal kapcsolatos egyes törvények módosításáról

Expozé


Zsigó Róbert, a földművelésügyi tárca államtitkára kiemelte: a 2013-ban elfogadott élelmiszerlánc-biztonsági stratégia új és korszerű alapokra helyezte az ezért felelős szervezetek viszonyát. A stratégia Európában is példaértékű szemléletének eredményességét a szakterület elmúlt időszakban elért eredményei igazolták. Hozzátette: a stratégia maradéktalan végrehajtásához ugyanakkor szükséges az élelmiszerlánccal összefüggő jogszabályok felülvizsgálata, erről szól a javaslat. Kifejtette: ennek keretében módosítják az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényt. Állatjárványok kitörése vagy annak gyanúja esetén felhatalmaznák az országos főállatorvost az országos és helyi járványvédelmi központ létrehozására, valamint válságstáb felállítására. Ezen rendelkezésekkel eleget tesznek az uniós jog által támasztott követelményeknek is – mondta Zsigó Róbert.

Jelezte: ezen központok az esetleges vészhelyzetek hatékony kezelését szolgálják. Kitért arra is, hogy a törvényjavaslat alapján az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerre vonatkozó szabályok kiegészülnek. A fogyasztók érdekeinek védelmében kiépítik a garanciális feltételeit annak, hogy csak legális termékek és tevékenységek jelenhessenek meg a piacon. Az élelmiszer-rendészre vonatkozó alapvető szabályokat is megteremtik – jelezte. Pontosítják továbbá a felügyeleti szervek jogosítványait. Kiemelt célként jelölte meg a fogyasztók jobb minőségű élelmiszerekkel ellátását és az étkezés körülményeinek javítását. Élelmiszerbiztonsági és minőségi szempontokat magában foglaló minőségbiztosítási rendszert kell működtetni – tette hozzá Zsigó Róbert, aki beszámolt arról, hogy eddig csaknem 3500 közétkeztető, főző- és tálalókonyha minősítése történt meg.

Fidesz: hatékonyságot növelő pontok a javaslatban

Horváth István, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: a javaslat rendezi a növényvédelmi gépek műszaki felülvizsgálatával összefüggő alapvető kérdéseket. Üdvözölte az országos főállatorvos lehetőségeinek bővítését. Ezáltal tovább növelhető az állatokat veszélyeztető járványok elleni védekezés hatékonysága – mondta. Kiemelte az adatkezelési szabályok pontosítását is, amelyek a hatékonyság növelését szolgálják.


Élelmiszerlánc

KDNP: igen a módosításokra


Földi László, a KDNP vezérszónoka szerint a javaslatra a gyakorlatban felmerült problémák rendezése érdekében van szükség. A változásokkal pontosítják az élelmiszerlánc-hatósági felügyelet alá tartozó tevékenységeket és törvényi szintre emelik az ökológiai gazdálkodás területén a szabad tanúsítószervezet-váltás jogát. Írásbeli szerződéshez kötik a növényvédelmi szolgáltatás végzését – közölte. A módosítás pontosítja a vendéglátóipari létesítmények minősítésére vonatkozó előírásokat és megteremti annak lehetőségét, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv honlapján közzétegyék a minősítés eredményét. A KDNP támogatja a javaslatot – mondta a kormánypárti politikus.

Zárszó

Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára zárszavában a szocialistákat arra kérte, hogy támogassák a jogszabály-módosítást, mert az fontos ügyeket szabályoz. Az államtitkár kijelentette: a kormány elkötelezett a GMO-mentesség megőrzése mellett. Úgy látta, az élelmiszerrendészet létrehozása segíteni fogja azt, hogy a magyar családok asztalára egészséges, biztonságos élelmiszerek kerüljenek.


Egyes földügyi tárgyú törvények módosítása

FM: az egységes joggyakorlat kialakítása a cél


Az egyes földügyi tárgyú törvények módosításának általános vitájában Nagy István, az FM parlamenti államtitkára azt mondta, az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében szükséges a törvénymódosítás. „A törvényjavaslat vállaltan salátajellegű törvény" – fogalmazott – , mert olyan kis terjedelmű módosításokat kezdeményeztek az érintett öt törvényben, hogy azok külön tárgyalásával a kormány az ülésszak végén nem akarta terhelni az Országgyűlést.

Egyértelműsítik a részarány-földtulajdon helyének meghatározása során kialakítható területnagyságokat – ismertette. Magyarázatként elmondta, eddig nem volt egyértelmű, hogy a területi minimum a kérelmet benyújtók számára kialakított földrészletre, a visszamaradó területekre és az egyéb kötelezően kialakítandó földrészletekre nem vonatkozik.

Beszélt a részarányföld-kiadás estén tervezett változtatásról is. A cél az, hogy kizárólag a polgári törvénykönyv szabályai szerint, valós megosztási szándék alapján lehessen vázrajzot záradékolásra benyújtani az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás megindulása után – mondta.

Nagy István az ingatlan-nyilvántartási törvény módosítását szövegpontosítással indokolta. Hozzátette: a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény módosítása a gyakorlati problémák miatt szükséges. A honvédség és a katonai nemzetbiztonsági szolgálat díjmentesen juthatna hozzá bizonyos adatokhoz – jelezte.

Elmondta, határidőket is módosítanak a háromdimenziós ingatlan-nyilvántartás megteremtése, a szolgalmi jogok térképi ábrázolása, a társasházi alaprajzok térképi adatbázisba felvétele esetén, mivel azok technikai feltételek miatt nem tarthatók.

Nagy István a Nemzeti Földalapról (NFA) szóló törvény módosításával kapcsolatban közölte: nincs olyan egységes rendszer, amely az állami tulajdonban lévő erdők értékének megállapítására alkalmas, de számos más ingatlan esetében sem mutat reális képet az értéken való nyilvántartás. Megteremtik annak a lehetőségét – folytatta – , hogy az NFA-hoz tartozó ingatlanvagyont érték helyett térmértékben, illetve aranykorona-értéken tartsák nyilván.

Közölte, termőföldön megvalósuló kis teljesítményű erőműhöz helyszíni szemle nélkül is meg kell adni az engedélyt, de csak akkor, ha az érintett termőföld nem minősül kiváló, jó termőhelyi adottságú területnek – rögzítette. Jelezte azt is, hogy a szélerőmű és a szélerőműpark nem minősül kis teljesítményűnek ebben a jogszabályban.

Fidesz: az osztatlan közös tulajdon felszámolásának tapasztalatain alapszik a módosítás

Horváth István (Fidesz) azt mondta, hogy a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény módosítása részben az osztatlan közös tulajdonú területek felszámolásának eddigi tapasztalatain alapszik. A cél az, hogy csak a polgári törvénykönyv alapján lehessen vázrajzot benyújtani az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárások megindítása után – közölte. Az ingatlan-nyilvántartási törvény módosítása azt a problémát kezeli, hogy az eljárások során mikor kell értesíteni a tulajdonost a határozatokról. A termőföldvédelmi törvény módosítását leginkább a kis teljesítményű erőművek létesítéséhez szükséges eljárások bevezetése indokolja, míg az NFA-törvényt a nemzeti vagyonról szóló törvény egyes rendelkezései alapján kell pontosítani – közölte. A képviselő a javaslatok támogatását kérte a parlamenttől.

Kormány: fel kell számolni az osztatlan közös tulajdont

A vitában elhangzottakra válaszolva Nagy István azt felelte, hogy emberfeletti harcot vívnak az osztatlan közös tulajdon felszámolásáért. Ezért ezzel a javaslattal is serkenteni akarják az embereket, hogy kiváljanak az osztatlan közös tulajdonból – tette hozzá. Később viszont egyezségre kell majd jutni, hogy mekkora az a terület, amelyre az állam azt mondja, hogy azt már nem osztja tovább – hangsúlyozta. Az államtitkár hatalmas mértékű feladatnak nevezte az értékmeghatározást és azt mondta, arra kell törekedni, hogy a reális árat a verseny alakítsa ki. Egyúttal hangsúlyozta, hogy az ország különböző tájegységein ugyanolyan területek egész más áron kelnek el. A kormány úgy döntött, hogy az energiatermelés típusai közül nem a szélerőmű-parkokat akarja támogatni – válaszolta Sallai R. Benedeknek.

Ezt követően Lezsák Sándor levezető elnök a vitát lezárta.


Vita a hulladékgazdálkodási törvény módosításáról

A kormány az eddigi tapasztalatok alapján módosítaná a hulladékgazdálkodás szabályait. V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában kifejtette: a módosítás egyik fő területe az üveghulladék gyűjtésének elősegítése úgy, hogy bővítik azon üzletek számát, amelyeknek át kell venniük az üveget akkor is, ha nem bizonyítható, hogy ott vásárolták a terméket. Ennek okaként az államtitkár az üveggyűjtőhelyek alacsony számát jelölte meg.

További változtatásokat eszközölnének a hulladékgazdálkodás jogszabályi környezetében, egyebek közt a stabilitás biztosítása, a közszolgáltatás folyamatos, zavartalan ellátása és az egységes színvonal biztosítása érdekében. Az államtitkár elmondása szerint az anomáliák megszüntetése és kezelése is célja a javaslatnak, de biztosítani szeretnék a közszolgáltatás nonprofit működését is. Utóbbi érdekében előírják, hogy a közszolgáltatók alvállalkozói is csak nonprofit formában működhetnek.

Emellett a tervezet rendelkezik arról is, hogy a fizetési felszólításokat egységes tartalommal készítsék el, és személyes adatok kezelésével is megbízzák a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.-t.

Bartos Mónika, a Fidesz vezérszónoka – amellett, hogy frakciója támogatásáról biztosította az előterjesztést – kiemelte az üveggyűjtéssel és a nonprofit működéssel kapcsolatos pontokat is.

Földi László (KDNP) azt hangsúlyozta, hogy szükségessé vált a szabályok felülvizsgálata, biztosítani kell a stabilitást és az együttműködést.


A kormány változtatásokat javasol a takarékszövetkezeti törvényben

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nevében Fónagy János parlamenti államtitkár ismertette a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő törvénymódosító javaslatot. Az indítvány indoklása alapján a változtatások az integráció hatékonyabb irányítása érdekében egyértelműen elkülönítik a szövetkezeti hitelintézetek integrációs szervezetének prudenciális, illetve a központi banknak az üzleti funkcióit. A tárca előterjesztése emellett új informatikai rendszer és egységes adatbázis létrehozását is kezdeményezi, amely szándékaik szerint a szektor működésének átfogó ellenőrzését és a kockázatok hatékony felmérését is segíti majd.

A javaslat vitájában a fideszes Galambos Dénes érvelt a javaslat mellett, hangsúlyozva, hogy a változtatások tovább erősíthetik a vidéket, különös tekintettel az ott dolgozó vállalkozásokra.

Az ülést vezető Latorcai János mindkét általános vitát lezárta.


Öt energiatárgyú törvényt is módosítana a kormány

Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkára
ismertette a kormány azon módosító javaslatát, amely egyszerre változtatna öt energetikai tárgyú jogszabályon. Ismertetése szerint a bányászati, az atom- és villamos energia, valamint a kőolaj-behozatal és a bürokráciacsökkentés területén kezdeményeznek változtatásokat. A módosítások egyike kimondja, hogy a kormány előzetes elvi hozzájárulása szükséges a radioaktívhulladék-tároló tulajdonjogának megszerzéséhez és a használat bármilyen jogcímen való átengedéséhez is, az ugyanis más módon nem ruházható át. A változtatás emellett azt is egyértelművé teszi, hogy az új nukleáris létesítmények és a radioaktívhulladék-tároló létesítési engedélyét csak az Országos Atomenergia Hivatal módosíthatja.

A vitában felszólaló Riz Gábor (Fidesz) közölte, támogatja a kormány javaslatát, és kiemelte egyebek között a bányászatról szóló javaslatot, valamint az atomtörvény módosítását.
Aradszky András államtitkár azt mondta, a lakossági energiaárak nem függenek a világpiaci áraktól.


Közlekedési tárgyú törvények

Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára a közlekedési tárgyú törvények módosításával kapcsolatos előterjesztést úgy mutatta be, hogy az hat törvényt is módosít a jogalkalmazási tapasztalatok tükrében, de uniós jogharmonizációs kötelezettség miatt is kerültek a javaslatba passzusok. Kiemelte az útügyi műszaki előírásokra, valamint a túlméretes szállítmányra vonatkozó szabályok módosulását, pontosítását, és beszámolt arról is, hogy a jövőben a Magyar Közút látná el a kerékpárutak közútkezelői feladatait, ugyanakkor a tulajdoni viszonyok nem változnának. Szintén megemlítette a vasúti törvény, amelyben a tervezett módosulások a kisvasutaknak kedvezőbb jogszabályi környezetet biztosítanak, és csökkennek a kötöttpályás közlekedésben az eljárási díjak és az adminisztrációs terhek is. A személyszállításról szóló törvény módosításai közül az elővárosi közlekedés határának 70-ről 100 kilométerre történő változtatását emelte ki.

Manninger Jenő (Fidesz) előremutatónak nevezte a javaslatot és támogatásáról biztosította az előterjesztőt.

Napirend után

Jakab István levezető elnök
lezárta az ülést, a képviselők csütörtök reggel folytatják a munkát.

kdnp.hu – MTI