Harrach Péter napirend előtti felszólalása

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház!

Az utóbbi napokban két népszavazási kezdeményezéstől volt hangos a közélet. Az egyik a kormányé volt a kötelező betelepítési kvótáról, a másik pedig az MSZP-é a szabad vasárnap kérdéséről. Engedjék meg, hogy most ezzel az utóbbival kezdjem. Két kérdésben egyetértek az MSZP-vel, a harmadikban viszont nem.

Tehát kezdjük azzal, mi az, amiben egyetértés van közöttünk. Módosítani kell a népszavazásról szóló törvényt, mégpedig elsősorban az eljárásjogi kérdésekben, hogy ne legyen olyan méltatlan helyzet, mint amiben az elmúlt napokban részünk volt. Abban is egyetértünk, mivel ugyanazon a politikai játéktéren szerepelünk, és ismerjük ezeket a játékszabályokat, hogy kell egy témát találnia egy politikai pártnak, amit ha felvet, akkor a társadalom egy részének támogatásával találkozik. Ez így eddig rendben van.

Mi az, amiben nem értünk egyet? A kérdésfeltevéssel. Én inkább azt kérdeztem volna meg, hogy egyetért-e ön azzal, hogy a kiskereskedelemben dolgozó közel 200 ezer embertől elvegyük az egyetlen közös pihenőnapot. Vagyis a munkavállaló és nem a munkaadó oldaláról közelítenénk a kérdést, és ezzel a szolidaritást erősítenénk a társadalomban, nem pedig az egyéni és kényelmi szempontokat.

Van Európában egy olyan ország, nincs is olyan messze, ahol a multinacionális kereskedelmi cégek kezdeményezésével szemben az alkotmánybírósággal összefogtak a baloldali szakszervezetek. Hiszen ez elsősorban szociáldemokrata kérés. Kétségtelen, hogy egy szociáldemokrata párt hiányában a keresztényszociális párt is megteheti ezt.

Mivel riogattak kezdetben ennek a kérdésnek az ellenzői? Elbocsátásokkal. Ezzel szemben kijelentette a legnagyobb láncolat képviselője, hogy ő egyetlen embert sem bocsát el. Forgalomcsökkenéssel. Több mint 5 százalékos forgalomnövekedés volt. Még egyszer szeretném megemlíteni, hogy mi a szolidaritásra apellálunk, amikor ezt a kérdést támogatjuk.

Engedjenek meg néhány mondatot a kormány kötelező betelepítési kvóta elleni népszavazási kezdeményezéséről. Ez egy nagyon súlyos kérdés, sokkal súlyosabb, mint az előző. Igazságtalan az, hogy befogadjuk azokat, akiket nem mi hívtunk be. Egyébként ezek nagyrészt áldozatok. Rajtuk otthon segíteni kell!

De miért tehetetlen a Nyugat? Én két okot emelnék ki. Az egyik ideológiai ok. A hagyományos európai értékek megtagadásával az egyik legfontosabb, a jó és a rossz közötti különbségtétel is elveszett. Helyette maradt a mindenféle másság tisztelete. Mert a másik embert tisztelni kell, ez nyilvánvaló. De a másik ember mindenféle cselekedetét nem kell tisztelni. És a bevándorló tömegek cselekedetei olyanok, amelyek nem érdemelnek tiszteletet.
A másik a foglalkoztatási és demográfiai hiány. Be kell látni, hogy ezekkel a tömegekkel egyiket sem lehet pótolni. Amikor a népszavazást mint eszközt szorgalmazzuk, akkor ezzel a kormány kezébe szeretnénk adni egy olyan lehetőséget, a legdemokratikusabb intézmény lehetőségét, ami súlyt ad a nemzeti törekvéseknek Európában. Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Ismét Rogán Antal miniszter úré a szó.

ROGÁN ANTAL, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter: Köszönöm szépen.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim!

Először engedjék meg nekem, hogy azzal kezdjem, hogy szemben az ellenzéki állításokkal, azért csak az elmúlt egy esztendőben négy olyan, az önök politikai közösségéhez, tehát a baloldali politikai közösséghez tartozó elindított népszavazási kérdés is volt, amelyekben egyébként teljes körű aláírásgyűjtést folytattak le, mindegyikben sikertelenül. Azt gondolom, ebből látszik , hogy nem mindig találkozik az önök szándéka adott esetben a választópolgárok akaratával.

A másik, amit szeretnék leszögezni, tisztelt képviselőtársaim: sem én, sem más nem örül annak, hogy amikor az MSZP elindul népszavazási kérdést beadni a Választási Irodára, akkor úgy tűnik, mindig balhé van. Ez történt a legutóbb is, és ez történt egyébként most is. Hogy ez miért van, az egy jó kérdés természetesen, de én azt gondolom, egyvalamire mindenképpen rámutat: az a népszavazási törvény, amelyik egyébként ezt lehetővé teszi, és amely ennek a Háznak a közös munkája, azt gondolom, ebben a formában nem egy túlságosan sikeres népszavazási törvény. A kormánynak az az álláspontja, hogy a népszavazási törvényen módosítani kell.

A kormány azonban nem kívánja ezt saját maga megtenni, hanem felkértük a Nemzeti Választási Bizottság elnökét arra, hogy a Nemzeti Választási Bizottság fogalmazza meg a javaslatát arról, hogy egyébként a népszavazási törvényt hogyan változtassuk meg. A Nemzeti Választási Bizottság választott testület, a pártok delegáltjai is benne vannak, azt gondolom, megvan a lehetőség arra, hogy a pártok közötti egyeztetés is megvalósuljon a Nemzeti Választási Bizottság keretein belül. Őszintén remélem, hogy ez a javaslat megszületik, és akkor viszont arra szeretném kérni az ellenzéki pártokat, hogy támogassák a Nemzeti Választási Bizottság jövendő javaslatát, és azt gondolom, közösen végezzük el azt a munkát, hogy ahol kell, ott módosítsuk a népszavazási törvényt.

Ami pedig a kormány által indított népszavazási kezdeményezést illeti, ott szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat arról, Orbán Viktor miniszterelnök úr ezt a nyilvánosság előtt megtette, hogy a kormány a legutóbbi ülésén azt a döntést hozta, hogy él az alkotmányban biztosított jogával, és népszavazást kezdeményez. Ez a népszavazási kezdeményezés értelemszerűen ugyanazt az utat járja be, mint egyébként bármely más felvetés, tehát ugyanúgy végig fog menni a jogorvoslati fórumokon, és azt követően kerül ide, a tisztelt Országgyűlés elé, ahol az Országgyűlés, itt a képviselőtársaim fogják meghozni a népszavazási kezdeményezéssel kapcsolatos végső döntést.

Szeretném tájékoztatni önöket arról, hogy a kormány a maga részéről miért tartja fontosnak ezt a népszavazási kezdeményezést. Azért, mert azt gondoljuk, hogy ma Magyarország számára, sőt egész Európa számára az egyik legnagyobb veszélyt az Európába már beáramlott, illetve az Európába folyamatosan beáramló migránsok kötelező jelleggel történő széttelepítése jelenti. Ez jelenti mind Magyarország, mind Európa számára azt az egyik legnagyobb veszélyt, ami azt gondolom, a jövőnket, alapvetően az életünket és értelemszerűen kultúránkat, vallásunkat, mindent minden formában újraírhat az Európai Unióban, illetve akár Magyarországon is.

Mi azt gondoljuk, hogy ilyen fajsúlyú kérdésről nem hozhat más döntést, csak és kizárólag az emberek, hiszen itt a jövendő nemzedékek életéről is szó van. Ne felejtsük el, hogy Európa bizonyos országaiban a migránsok tömeges befogadása gyakorlat, azonban ezzel párhuzamosan sajnos kiderültek ennek a betegségei is. Kiderült az, hogy ahol tömegesen fogadtak be migránsokat, ott nagyon sokszor nem sikerült az integráció, párhuzamos társadalmak alakultak ki, „no-go” zónák vannak európai országokban, ahol nem érvényesül az adott ország joga, sőt semmilyen formában nem érvényesül az európai jog. Az, amit Európában fontosnak tartunk, például a nők és férfiak egyenjogúságát, a nők tiszteletét, tisztelt képviselőtársaim, ezekben a „no-go” zónákban nem érvényesülnek.

Mi azt gondoljuk, a magyar embereknek el kell dönteniük, hogy ilyenből kérnek-e vagy sem, és sajnos ma Európában ezt az európai vezetők nem tekintik demokráciakérdésnek. Európa vezetői úgy gondolják, hogy meg lehet hozni ezt a döntést az emberek feje fölött; hogy rá lehet kényszeríteni akár több millió ember szétosztását a következő öt-hat évben Európában úgy az emberekre, hogy egyébként arról nem tudnak véleményt nyilvánítani.
Mi ezt nem így gondoljuk, éppen ezért azt gondoljuk, hogy a most, március elején az európai uniós csúcson elinduló kötelező szétosztási mechanizmusról Magyarországon az embereknek kell dönteni, mert csak az emberek döntése lehet az, ami alapján a kormány elfoglalhatja az egyik vagy a másik álláspontot. Ezért kérem önöket, hogy amikor majd idekerül az Országgyűlés színe elé, akkor támogassák a népszavazási kezdeményezést. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.