Három törvényjavaslat részletes vitájával zárták a képviselők a hétfői ülésnapot, nem sokkal 23 óra előtt.

Részletes viták a törvények deregulációjáról, sportról és egészségügyről

A képviselők három részletes vitát folytattak le a határozathozatalokat követően. A törvények deregulációjáról részletekbe menő vita nélkül beszélgettek. A sporttörvény módosításával kapcsolatban a szocialista Pál Béla azon módosító javaslatára hívta fel a figyelmet, amellyel szigorítanák a beruházással érintett területek elidegenítését. Elmondása szerint törvényben mondanák ki, hogy csak akkor lehetne elidegeníteni sportcélú ingatlant, ha ugyanolyan sportág űzésére alkalmas létesítményt építenek helyette. Azt is kérte a képviselő, hogy vegyék figyelembe a szakmai szervezetek véleményét is.

Szilágyi György (Jobbik) szerint olyan törvényt akarnak elfogadni, amivel azon sportlétesítmények privatizációját készíti elő a Fidesz, amelyek értékes területen fekszenek. A Jobbik módosító javaslatával ezt a kiskaput zárná be - szögezte le a képviselő. A rövid vita után az egészségügyi törvény módosításával kapcsolatos részletes vitát folytatta le az ülésteremben lévő mintegy tucatnyi képviselő.

Göndör István (MSZP) elmondása szerint frakciója azt kezdeményezi módosító javaslat formájában, hogy az orvosok 150 százalékos büntetését 100 százalékra mérsékeljék. A képviselő kérte a kormányt, gondolja végig az ingyenes fogorvosi ellátás korhatárának módosítását is, szerinte ugyanis nincs ok arra, hogy 60 évre csökkentsék azt.

Ehhez a javaslathoz csatlakozott a jobbikos Gyenes Géza, az LMP-s Szilágyi László pedig az orvosok 150 százalékos bírságolásában értett egyet Göndör Istvánnal, de az LMP-s képviselő a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével megterhelt összeget fizettetné vissza.

Kiss Sándor (Jobbik) arról nyújtott be módosító javaslatot, hogy a TB-támogatott gyógyászati segédeszközöknél 27 százalékról csökkentsék az áfatartalmat, de a csökkentett mértéket nem közölte. A képviselő azt kérte, ne hozzon a kormány úgy döntést, hogy a szakmával nem egyeztetett.

Szócska Miklós államtitkár a vitát követően megköszönte a konstruktív hozzászólásokat, és jelezte, több, a vitában felemlegetett problémát kapcsolódó módosító javaslattal orvosolni lehet.

Napirend után a vidékről

Napirend utáni felszólalásokra három képviselő jelentkezett. Magyar Zoltán (Jobbik) folytatta "Mi lesz veled vidék?" című sorozatát, amelyben Bárdi Bálint agrárszakemberről emlékezett meg. Baráth Zsolt (Jobbik) Rákóczi Ferencről és korszakáról, Ágh Péter (Fidesz) pedig a honvédség helytállásáról beszélt a honvédelem napja alkalmából.

Simicskó István államtitkár Baráth Zsolt szavaira úgy reagált, vannak örökérvényű értékek, amelyekhez ragaszkodni kell, erőt pedig múltunk dicsőséges pillanataiból meríthetünk. Ágh Péternek pedig azt válaszolta, örül, hogy képviselőként elkötelezett a haza védelmének ügyében és felszólal ez ügyben.

Ezt követően az elnöklő Balczó Zoltán lezárta a hétfői ülésnapot, a képviselők kedd reggel 9 órakor folytatják a munkát.

További szavazások eredményeként csak felnőtt képviselőjük beleegyezésével szerződtethetnek fiatalkorú sportolókat, szigorúbban büntetik a gyermekekkel szembeni bűncselekményeket, valamint felfüggesztették az ittasan karambolozó fideszes képviselő mentelmi jogát.

Csak felnőtt képviselőjük beleegyezésével szerződtethetnek fiatalkorú sportolókat

A Sporttörvény módosításával a jövőben a tizennyolcadik életévüket be nem töltött sportolókkal csak törvényes képviselőjük előzetes írásbeli beleegyezése után lehet szerződést kötni. A képviselők 279 igen szavazattal, 60 nem ellenében és tartózkodás nélkül fogadták el az erről szóló változtatást. A parlament kimondta még, hogy ügynökök nem közvetíthetnek fiatalkorú amatőr sportoló sporttevékenységével, igazolásával, illetve átigazolásával kapcsolatos szerződéseket. Újdonságot jelent továbbá, hogy a több osztályban is bajnoki indulási joggal rendelkező sportvállalkozások ezentúl átadhatják egy másik szervezetnek az egy alacsonyabb bajnoki osztályban meglévő nevezési jogukat.

Az országos levéltár kezelheti a Politikatörténeti Intézet anyagait

Az egykori állampárt – az MDP és az MSZMP –, valamint társadalmi és ifjúsági szervezeteinek iratai az állam tulajdonát képezik – mondja ki a levéltári törvény elfogadott módosítása, megalapozva, hogy a Politikatörténeti Intézet levéltárában őrzött közokiratok az országos levéltárhoz kerüljenek. A változtatás arról is rendelkezik, hogy a jövőben megyei levéltárak beolvadnak a Magyar Nemzeti Levéltár néven működő Magyar Országos Levéltárba, és annak megyei szintű szervezeti egységei lesznek. A megyei levéltárak intézményi önállósága a módosítás által megszűnik, a közfeladat-ellátás tartalmi elemei azonban nem változnak.

Szigorúbban büntetik a gyermekekkel szembeni bűncselekményeket, meghosszabbodik az elévülési idő

A jövőben szigorúbban büntetik a 18 éven aluliakkal szemben elkövetett egyes bűncselekményeket és az elévülési idő is meghosszabbodik, így a sértett 23 éves koráig tehet feljelentést az őt kiskorúként ért sérelem miatt. A gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló törvénymódosításokat hétfőn fogadta el az Országgyűlés. Az új szabályozás szerint a 18 éven alulival szemben erős felindulásban elkövetett emberölés, személyi szabadság megsértése, az emberrablás, az emberkereskedelem, a nemi erkölcs elleni bűncselekmények, valamint a három évnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés elévülési ideje meghosszabbodik addig, amíg a sértett betölti vagy betöltötte volna 23. évét. Változás az is, hogy a jövőben emberölés tetteseként kell felelnie annak, aki 14 év alattit öngyilkosságra bír rá.

A következmények alkalmazása nélkül is kérhető a szerződések érvénytelenítése

A parlament kormánypárti képviselők javaslatára úgy módosította a Polgári törvénykönyvet (Ptk.), hogy a jövőben a bíróságtól úgy is kérhető a szerződések érvénytelenségének megállapítása, hogy az érvénytelenség következményeinek alkalmazására nem tartanak igényt. Az Országgyűlés döntése értelmében a Ptk. új rendelkezéseit az ügyészi perindítás esetén is alkalmazni lehet.

Új törvényt hoztak a közadatok újrahasznosítására

Az új törvény újrahasznosítás alatt a közadatok olyan kereskedelmi, vagy nem kereskedelmi célra történő felhasználását érti, ami kívül esik azon az eredeti célkitűzésen, amelyre a közadatot előállították. A jogszabály nem befolyásolja a közérdekű adatok megismerésének korábbi módját, az újrahasznosítás céljából rendelkezésre bocsátható adatok körét, illetve az azért kérhető díjakat a miniszterek, a helyi önkormányzatok képviselő testületei és az önálló szabályozó szervek: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) állapíthatják meg.

Felfüggesztették az ittasan karambolozó fideszes képviselő mentelmi jogát

Az Országgyűlés felfüggesztette a fideszes Tilki Attila mentelmi jogát. A politikus februárban autójával szalagkorlátnak ütközött az autópályán, a vérvétel pedig jelezte, hogy alkoholt fogyasztott. A balesetben senki sem sérült meg. A kormánypárti politikus már akkor tudatta, hogy vállalja a történtek jogi következményeit. Mentelmi jogának felfüggesztéséről – amelyet a parlamenti szakbizottságnak írt levelében ő is kért – a Ház 313 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett döntött.

Határozathozatalokkal folytatódott a parlament hétfői ülésnapja, ennek nyomán az állampolgárok tájékoztatásához és véleményének megismeréséhez neveket és lakcímeket kérhet ki a jövőben a Miniszterelnökség, a Szovjetunióba hurcoltak emléknapjává tették november 25-ét, illetve a sporttörvény módosításával csak felnőtt képviselőjük beleegyezésével szerződtethetnek fiatalkorú sportolókat.

Költségvetési támogatással valósul meg a CERN budapesti adatközpontja

A költségvetés módosításával biztosítja a Parlament, hogy a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) informatikai adatközpontja Budapesten jöjjön létre. Három fideszes képviselő – Koszorús László, Csizi Péter és Ékes József – ezt célzó módosító javaslatát 290 igen szavazattal, 14 ellenében fogadta el az Országgyűlés. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpont által összeállított pályázat eredményeként 2013. január 1-jétől Csillebércen működhet a CERN részecskegyorsító kutatóintézet informatikai adatközpontja. Az ennek érdekében a szükséges beruházást így még idén meg kell valósítani. A kormánypárti politikusok arra hivatkozva kezdeményezték az ez évi költségvetés módosítását, hogy a bruttó 8,5 milliárd forintos beruházáshoz nélkülözhetetlen az állami szerepvállalás és a költségvetési támogatás.

Módosul a fővárosi forrásmegosztás

Az idegenforgalmi adóra vonatkozó szabályok egyértelműsítése miatt módosította a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvényt az Országgyűlés. Pintér Sándor belügyminiszter indítványában az Állami Számvevőszék fővárosi forrásmegosztásra vonatkozó ajánlásával indokolta a módosítás szükségességét. Az idegenforgalmi adó kivetéséről szóló döntés joga a kerületi önkormányzatok hatáskörébe került; azon városrészek, amelyek nem élnek ezzel, a forrásmegosztási törvény szerint juthattak adóbevételhez. Korábban a forrásmegosztási törvény nem rögzítette a megosztással kapcsolatos szabályokat.

Neveket és lakcímeket kérhet ki a Miniszterelnökség

Az állampolgárok tájékoztatásához és véleményének megismeréséhez neveket és lakcímeket kérhet ki a jövőben a Miniszterelnökség az ezeket tartalmazó nyilvántartásból. A kihirdetése utáni napon hatályba lépő szabályozás értelmében a kormány által meghatározott ügyekben a Miniszterelnökség az emberek személyre szóló tájékoztatása, valamint álláspontjának megkérdezése céljából neveket és lakcímadatokat kérhet ki a nyilvántartásból. A kérés teljesítését abban az esetben kell megtagadnia a nyilvántartónak, ha az adatok kiadását az állampolgár letiltotta, illetve ha a kérelmező az adat felhasználásának célját vagy jogalapját nem vagy nem megfelelően igazolta.

A Szovjetunióba hurcoltak emléknapjává tette november 25-ét a parlament

A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává minősítette november 25-ét az Országgyűlés. A képviselők 330 igen szavazattal, 9 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett fogadták el a fideszes Menczer Erzsébet erről szóló határozati javaslatát. A parlament a kormánypárti képviselő indítványára a központi államigazgatási szerveket, az oktatási intézményeket, az egyházakat, a civil szervezeteket, valamint a közszolgálati médiumokat és az önkormányzatokat is felkéri, hogy méltóképpen emlékezzenek a Szovjetunióba hurcoltakról. A határozat alapján arra a mintegy 800 ezer magyarról van szó, akiket 1944 őszétől hadifogolyként, vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak több éves kényszermunkára, illetve akiket a II. világháborút követően 5-25 évre száműztek a Gulag rabtelepeire a „magyar hatóságok hathatós közreműködésével, koholt vádak alapján".

A fenntartható vadászatért szavaztak meg indítványt

Az Országgyűlés 266 igen 59 nem és 1 tartózkodó szavazat mellett elfogadta az Egyesült Nemzetek kiváltságairól és mentességeiről New Yorkban, 1946-ban született nemzetközi egyezményben biztosított kiváltságoknak, mentességeknek és könnyítéseknek a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) Magyarországon működő intézményeire és tisztségviselőire való kiterjesztéséről szóló indítványt. A szervezet célja a fenntartható vadászat, mint a természetvédelem fontos eszközének hirdetése és elősegítése. A jogszabályra azért van szükség, mert a magyar jog alapján a CIC jelenleg nem rendelkezik nemzetközi szerződés megkötéséhez szükséges jogképességgel, azaz vele ilyen dokumentum nem köthető. A törvény értelmében a szervezet mindenkor köteles együttműködni a magyar hatóságokkal az igazságszolgáltatás rendes menetének megkönnyítése érdekében, és a rendőri szabályok megtartásában.

A Mal Zrt. által alkalmazott technológia veszélyeiről, az állampapírok értékesítéséről, a Szép-kártya felhasználásáról és a segélyhívószámok rendszeréről is kérdezték az ellenzéki politikusok a kormány tagjait az Országgyűlésben.

Jobbik: visszaállítják-e a devecseri szűrőközpontot?

A kérdésekre áttérve Ferenczi Gábor (Jobbik), utalva a Mal Zrt. gyáraiban bevezetett száraz technológiára, arról beszélt, hogy ennek következtében veszélyes por lepi el a környező településeket, és csütörtökön az egészségügyi határérték 2,5 szeresére nőtt a porkoncentráció a rendkívül erős szél hatására. A kihelyezett mérőműszerek folyamatosan az egészségügyi határérték feletti koncentrációt mérnek, ez pedig komolyan veszélyezteti az ott élők egészségét - közölte. Az ellenzéki politikus arra volt kíváncsi, visszaállítják-e a devecseri szűrőközpontot, és mit szándékoznak tenni, hogy ne szenvedjenek a térségben élők egészségkárosodást. Halász János államtitkár válaszában kifejtette: a kiporzás megszüntetésére több lépés is történt. Kitért arra, hogy bírságot szabtak ki a Mal Zrt.-re, és intézkedési terv benyújtására kötelezték a céget. Emellett büntetőeljárást kezdeményeztek a környezetbe juttatott por légszennyezése miatt. Utalt arra is, hogy a kiporzást öt napon belül meg kell szüntetni. A devecseri központ a kihirdetett vészhelyzet alatt 2010. december 15-től 2011.december 31-ig működött, feladata a vörösiszap feltételezett hatásainak vizsgálata, és az érintett településen élők egészségügyi állapotának figyelemmel kísérése volt. A központ tapasztalatai szerint a vörösiszap okozta késői egészségkárosodásra utaló jelek nem fordultak elő és a vizsgálati eredmények sem tértek el a távolabbi területeken mértektől.

LMP: miért drágán értékesíti a kormány az állampapír-kötvényeket?

Scheiring Gábor (LMP) a lakossági államkötvény-értékesítéssel kapcsolatban azt kérdezte a kormánytól, hogy mi értelme van drágán rövid távú papírok értékesítésére költeni többmilliárd forintot, és a kormány miért nem törli el inkább az egykulcsos adót és állítja vissza a bizalmat, ami tízmilliárdos spórolást jelentene az államnak. Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában elmondta: az utóbbi időben megnőtt a külföldiek aránya az adósság finanszírozásában, ami a bizalom erősödését jelenti, bár elismerte, hogy ez extra kockázatot is jelent, ezért célszerű a lakosság bevonása is a finanszírozásba. Hozzátette: a futamidőket tekintve széles a megvásárolható kötvények választéka és a többség 3-5 éves futamidejű kötvényeket vásárol.

MSZP: miért nem lehet a Szép-kártyát utazásra is igénybe venni?

Pál Béla (MSZP) arról kérdezett, hogy miért nem lehet a Széchenyi Pihenő Kártyát (Szép-kártya) utazásra is igénybe venni, mert a szegényebb családok az éves nyaralásukra szívesen utaznának autóbusszal vagy vasúttal, erre azonban a jelenlegi keretek között nincs lehetőség. Cséfalvay Zoltán államtitkár leszögezte: a Szép-kártya elsődleges célja többletkereset generálása a turizmusban. Eddig több mint 350 ezer kártya került forgalomba és 15 ezer elfogadóhely csatlakozott a programhoz. Hozzátette: a szaktárca még a bevezetés előtt vizsgálta a közlekedési célú igénybevételt is, de végül azért nem támogatták, mert szerintük ezzel a turizmus többet veszítene, mint amennyit nyerne.

Jobbik: miért ragaszkodik a kormány a 112-es segélyhívóhoz?

Bertha Szilvia (Jobbik) szerint elhibázott kormányzati szándék, hogy 2013-tól csak a 112-es segélyhívó maradna meg, a 104, 105, 107-es számok megszűnnének. A Jobbik szerint ez a rendszer időveszteséget okozhat, valamint szakképzett mentős diszpécserek hiányában emberéletekbe kerülhet. Emlékeztetett rá, hogy az EU bár előírja a 112-es hívószám használatát, de lehetővé teszi a nemzeti hívószámok szolgálatban maradását is. Kontrát Károly államtitkár válaszában hangsúlyozta: a 112-es egységes uniós segélyhívószám bevezetésével nem jár együtt a nemzeti számok kivezetése. A 104, 105 és 107-es számokat csak akkor tervezi kivonni a használatból a kormány, ha a pusztán 112-es számon működő rendszer már jól működik és a tapasztalatok szerint is beválik.

A pályázati feltételek esetleges egyszerűsítéséről, a veszélyes hulladékkezeléséről és kormány gazdaságpolitikájáról volt szó az azonnali kérdések között a parlamentben. A kérdések során többi között a devecseri szűrőközpont visszaállításának  lehetősége is téma volt.

MSZP az üdülési támogatásról

Nemény András a Pál Bélával (MSZP) közösen feltett, az Erzsébet-utalványról szóló kérdésében azt mondta, hogy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány olyan áron kínálja a kedvezményes üdülési lehetőséget, amit ugyanazon a nyaralóhelyen állami támogatás nélkül is el lehet érni. A képviselő azt kérdezte, hogy miért kerül az államilag támogatott nyaralás többszörösébe, mint az egyéb üdülések. Cséfalvay Zoltán államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a béren kívüli juttatások rendszerének átalakítása zajlik, aminek lényege, hogy egy eddiginél tisztább profilú rendszer támogatás jöjjön létre. Hangsúlyozta, hogy az Erzsébet-utalvány jó annak a több mint másfélmillió munkavállalónak, akik azzal több tízezer helyen fizethetnek, az elfogadóhelyeknek és azoknak a családoknak, akik az Erzsébet-program révén kedvezményes üdüléshez juthatnak. Azt kérte, hogy ha a képviselő az általa említett problémát látja, azt írásban juttassa el hozzájuk.

Egy cég utáni nyomozásról kérdezett a Jobbik

Rubi Gergely (Jobbik) arról beszélt, hogy gyanúsítottként hallgatták ki a debreceni Pannon Guard Zrt. vezérigazgatóját. A képviselő azt kérdezte, a nyomozás kiterjed-e majd arra, hogy a cég hány éven keresztül kapott és hány milliárd forint értékben kapott közbeszerzés nélkül állami támogatást és önkormányzati megrendelést. Egyúttal megkérdezte, hogy Kósa Lajos debreceni polgármester miért nem tett lépéseket a törvénytelen állapotok megszüntetésére. Kontrát Károly belügyi államtitkár leszögezte, hogy senki nem állhat a törvények felett, aki megsérti azokat, annak viselnie kell a következményeket.

KDNP: lehet egyszerűsíteni a pályáztatást a feltételeknek meg nem felelő jelölteknél?

Bús Balázs azt kérdezte, hogy lehet-e egyszerűsíteni a pályázati eljárás lefolytatását a törvényi feltételeknek nem megfelelő pályázókkal szemben? A folyamatot ismertetve, és egy  III. kerületi oktatási intézményi példát hozva közölte: az eljárás lefolytatása több hónapig tart. Ha egy pályázó nem felel meg a feltételeknek miért kell az eljárást lefolytatni, és miért nem lehet automatikusan elutasítani – firtatta a kormánypárti képviselő. Hoffmann Rózsa államtitkár azt mondta: a köznevelési rendszer egyik legkényesebb kérdése az igazgatóválasztás. Joggal fogalmazódik meg a kérdés, hogy miért nyújtanak be diplomások úgy pályázatot, hogy nem felelnek meg a feltételeknek. Arra tett ígéretet, hogy megvizsgálják ennek lehetőségét és azt, hogy milyen kockázatokkal jár egy előszűrő alkalmazása. Mindenképpen egyszerűsíteni akarják az eljárás rendjét, és nyitottak a kérdésre, de megoldást még nem látják – jelezte.

LMP: ki kezelheti a veszélyes hulladékot a Duna közelében?

Szilágyi László arra volt kíváncsi, kinek szabad kezelnie a veszélyes hulladékokat a Duna közvetlen közelében? Mint kifejtette: minden európai országban erre az lenne a válasz, hogy senkinek, Magyarországon a szabályok azonban unortodox módon működnek. Azt várják hónapok óta, hogy új engedélyezési eljárásban mi az amit meg lehet tenni, és mit nem Almásfüzitőn, „a vörösiszap tetején" – mondta, majd kijelentette: az engedély visszavonását várják. Illés Zoltán államtitkár közölte: ha cinikus lenne, köszönetet kellene mondani, hogy felvetette a politikus a kérdést, és beszélhet róla. Normális helyen, és Magyarország is az, se a Duna partján, se máshol se odahordani, se kezelni nem lehet ilyen hulladék. Almásfüzitőn a tározó 1950 óta nyitva van - jegyezte meg. Az érintett cégnek 2015-ig szóló engedélye van, amit nem lehet visszavonni, mert a bíróság visszaadná azt. A végső megoldás, egy másik helyen felépíteni egy veszélyes hulladéktároló helyet, az ehhez szükséges 30 milliárdos forrás azonban nem áll rendelkezésre – jelezte.

Jobbik: milyen további adókat tervez a kormány

Bana Tibor azt kérdezte meddig folytatja a kormány a megszorító politikáját, milyen további adókat tervez? A ciklus félidejéhez érkezve kimondható: a kormány rossz gazdaságpolitikájának következményeit az emberekkel kívánja megfizetetni. Az egykulcsos adó nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, a kormány újabb és újabb sarcokat vet ki az emberekre. Ebbe illeszkedik a telefonadó is – jegyezte meg, és utalt a Telenor bejelentésére az adó árakban való érvényesítéséről. Cséfalvay Zoltán államtitkár kiemelte: a kormány képes tartani az államháztartási hiányt, képes az adósság csökkentésére, és egy komoly pénzügyi stabilitási időszakot lezárni. Ez megnyitja a lehetőséget arra is, hogy a növekedéssel többet tudjanak a jövőben foglalkozni. A telefonadó alanya a távközlési szolgáltató, ez egy forgalmi típusú adó - mondta, hozzátéve: ez egy olyan szektor, ahol különösen erős a verseny. A fenti szolgáltató azt jelezte: lépésük arra a féléves időtartamra vonatkozik, amíg a távközlési és szektorális adó párhuzamosan fut.

A földpályázatokról, a komplex telep-programról, az üdülési támogatásokról és a családon belüli erőszak visszaszorításáról is szó esett a parlamentben az azonnali kérdések során.

A diákmunka jogi rendezése és a születésszám növelése is szóba került az interpellációk sorában, az Országgyűlés hétfői ülésén.

Farkas Gergely (Jobbik) a diákmunkával kapcsolatban felmerült problémákat vetette fel. Mint mondta, sokan más munkát kapnak, mint ígérték nekik, mások nem vihetik haza a szerződésüket, hogy áttekintsék. Előfordul az is, hogy az órabér sem tisztázott előre. Az adójóváírás eltörlése is rontotta a diákmunkában részt vevők helyzetét - vélekedett, majd feltette a kérdést: miért nézi tétlenül a kormány, hogy a diákokat rabszolgaként dolgoztassák? Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint a szabályozás értelmében írásbeli szerződéssel végezhető a munka, amely folyamatos ellenőrzés mellett zajlik. Hangsúlyozta: mind a bérről, mind a munkáról előre meg kell állapodni, a 18 év alattiakat pedig speciális rendelkezéseket védik. Az új munka törvénykönyve is megtartotta a korábbi szabályokat, a diákmunka tehát szerinte a megfelelő szabályozási és ellenőrzési keretek mellett végezhető.

Jobbik: a kormány adós maradt a születésszám növelésének javaslatával

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a születésszámmal kapcsolatban jelentette ki, hogy a kormány adós marad a megoldási javaslattal. A politikus a gyermekvállalás ellen ható tényezőket sorolta, például munkahelyek megszűnését, vagy rossz mintát mutató, káros tévéműsorok sugárzását. Szerinte a kormány terveivel szemben áll az az intézkedés is, miszerint a gyermeket váró kismamák könnyebben kirúghatók munkahelyükről. Halász János államtitkár statisztikai adatok alapján jelentette ki, hogy idén – egy kivételével – minden hónapban több gyermek született, mint egy évvel korábban, együttesen csaknem négyezerrel emelve a születésszámot. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy megnőtt a fiatalok gyermekvállalási kedve, eközben pedig csökkent az abortuszok száma is. „Bár ez még valóban nem baby boom, de valami megmozdult a magyar családok körében" – jelentette ki.

A földpályázatokról kérdezett az MSZP

Az azonnali kérdések sorát nyitó Gőgös Zoltán (MSZP) arról beszélt, hogy az állami földbérleti pályázatokon a Fideszhez „ezer szállal kötődő" emberek az átlagosan kiosztott 37 hektár sokszorosát kapták. Budai Gyula államtitkár válaszként azt mondta, hogy a szocialisták kormányzása alatt több ezer hektár állami földet adtak el úgy, hogy kijátszották a törvényt az úgynevezett pályázati egység létrehozásával. Amelyik területeket nem tudták eladni, azt húsz évre odaadták az általuk támogatott nagygazdaságoknak – tette hozzá. Egyúttal hangsúlyozta, hogy az általa említett ügyben az MSZP-s politikus semmilyen konkrétummal nem tudott előállni.

A külföldiek földszerzése ellen szólalt fel a Jobbik

Magyar Zoltán (Jobbik) azt mondta, hogy a kormány nem volt hajlandó megálljt parancsolni a külföldiek „földszerzési offenzívájának". Hangsúlyozta, hogy a leggazdagabb egy százalék viszi el a földtámogatási összegek negyven százalékát, miközben a kis- és középbirtokos gazdák egyre kisebb arányban jutnak uniós pénzekhez. Budai Gyula államtitkár a kormányzati intézkedéseket sorolva elmondta, hogy az előhaszonbérlet megszüntetésével elérték, a korábbi bérlők nem tudják megszerezni a földeket. Hozzátette, hogy a zsebszerződés önálló törvényi tényállásként szerepel az új Btk. koncepciójában. Hangsúlyozta, hogy az ügyészségnek keresetindítási jogot kívánnak biztosítani azért, hogy fel tudjanak lépni a zsebszerződések ellen.

LMP: a komplex telep-program a szegregációt mélyíti

Szabó Tímea (LMP) felszólalásában arról beszélt, hogy Magyarországon jelenleg körülbelül 1600 gettó van, és ezeket a lakosság összetétele miatt „nyugodtan nevezhetjük és nevezik is őket cigánytelepnek". Hangsúlyozta, hogy ezeken a szegregált településeken emberhez méltatlan körülmények között él több százezer ember, elsősorban romák. Szavai szerint hiába áll rendelkezésre körülbelül ötmilliárd forint a komplex telep-program címén, a program nem a telepek felszámolását szolgálja, hanem a szegregációt mélyíti, mert a legfontosabb elemek nem szerepelnek kötelezően a pályázatokban. Soltész Miklós államtitkár kijelentette, hogy a kormány által biztosított támogatási összeg jó helyre fog kerülni. Hozzátette, nem elég csupán a lakhatással foglalkozni, legalább ugyanilyen fontos az oktatás és a nevelés kérdése.

A családon belüli erőszak visszaszorítását sürgette a Fidesz

Talabér Márta (Fidesz) azt akarta megtudni, hogy mit akar tenni a kormány a családon belüli erőszak megelőzéséért. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a parlamenti frakciók képviselői és társadalmi szervezetek is szorgalmazták, hogy az eddigieknél komolyabban lépjenek fel az együtt élők közötti lelki bántalmazás illetve erőszak ellen. Szavai szerint számos érv szól amellett, hogy önálló tényállásként állapítsák meg az együtt élők közötti lelki bántalmazást.

A Malév-dolgozók kifizetéséről, az egészségügyiek bérrendezéséről, valamint a közmunkaprogramról is szóltak az interpellációk az Országgyűlés ülésén.

Az interpellációkat megelőzően a Ház napirendjére tűzte Selmeczi Gabriella (Fidesz) indítványát a magán-nyugdíjpénztári törvény módosításáról, amely azt szabályozná: a magán-nyugdíjpénztárak csak pénzben vagy állampapírban adhassák át a pénztártagok vagyonelemeit az államnak. Az előterjesztést kivételes, sürgős eljárásban tárgyalja a Ház, kedden az összevont általános és részletes vitáját folytatja le, csütörtökön pedig a határozathozatalra és a zárószavazásra is sor került. Kövér László házelnök azt is bejelentette: felkérte az alkotmányügyi bizottságot annak eldöntésére, megfelel-e az országgyűlési törvénynek az ellenzéki kezdeményezésű „oligarchabizottság" felállítása. Mivel az alkotmányügyi bizottság erről még nem döntött, a bizottságról így hétfőn nem szavazott a Ház.

Interpellációk

MSZP: mikor lép az állam az egykori Malév-dolgozók érdekében?

A szocialista Simon Gábor a Malév csődjének gazdasági következményeire figyelmeztetett és arra, hogy Budapest központi elosztó szerepét Bécs vette át. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szakszervezetek demonstrációt szerveznek, mert a mai napig nem kapták meg a felmondási időre járó bérüket és végkielégítésüket. Mint mondta, attól tartanak, hogy erre nincs is fedezet. Választ várt arra: mikor avatkozik be az állam a helyzet rendezése érdekében? Fónagy János államtitkár szerint mind az erkölcsi, mind a politikai felelősség a szocialistáké a repteret ért károkért, és kijelentette azt is: a munkavállalóknak jövedelmet biztosító bérgarancia alappal kapcsolatos szabályok is szocialista kormány alatt születtek. Mint arra rámutatott: a márciusi járandóságot az alap már kifizette, az áprilisit pedig már megigényelte a felszámoló. Hozzátette: az alapban még 50 millió forint áll rendelkezésre.

Jobbik: mikor folytatódik az egészségügyi bérrendezés?

Gyenes Géza (Jobbik) szerint a kormánynak több ezer egészségügyi dolgozó elvesztésére volt szüksége annak belátásához: az egészségügy megmentése nem történhet meg a dolgozók bérviszonyainak rendezése nélkül. Feltette a kérdést: mikor kívánják valamennyi egészségügyi dolgozó munkáját úgy beárazni, hogy az tükrözze tudásukat, felelősségüket, és regenerálódásukat is biztosítsa. Halász János államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a kabinet méltányolja a pályán lévők tudását, erőfeszítését, munkáját. Hozzátette ugyanakkor, hogy a szektort csőd közeli helyzetben vette át ez a kormányzat, és emlékeztetett arra is, hogy tavaly 27 milliárd forintos támogatást kaptak a kórházak. Felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket a szektorért tett a kormányzat, és elmondta: tervezik, hogy a bérrendezést valamennyi egészségügyi dolgozókra terjesztik, de a forrásról még folynak a tárgyalások.

LMP: mikor változtat a kormány a közmunkaprogram feltételein?

Az LMP-s Szél Bernadett a pusztaottlakai közmunkaprogram visszásságairól szólva kijelentette: emberhez méltatlan módon dolgoztatják a közmunkásokat, akik azért nem mennek táppénzre, mert az üzemorvosok nem írják ki nekik azt. Mint mondta, hiányos a foglalkoztatottak védőfelszerelése is. Arra várt választ: mikor változtat a kormány az áldatlan viszonyokon. Tállai András államtitkár elmondta, hogy a közfoglalkoztatás célja az értékteremtés lett, valamint az, hogy ez a foglalkoztatási forma csak átmeneti állapot legyen. Emellett anyagilag is a munkára kívánják ösztönözni az embereket. Kijelentette: nem fedi a valóságot, hogy nem kapnak táppénzt a dolgozók, mint ahogy az sem, hogy ne kapnának védőfelszerelést. Szerinte, ha a képviselő kiment volna a munkaterületre, „nem mondta volna el interpellációját és nem járatta volna le saját pártját".

Fidesz: támogatja-e a kormány a borászatot?

Font Sándor (Fidesz) az uniós szőlőültetvény-telepítési támogatásokról szólva elmondta: a gazdák már a 2013-as támogatási keretet is kimerítették. Arra várt választ: lehetőség van-e annak engedélyezésére, hogy jövőre a 2014-es források terhére telepítsenek szőlőt a borászok. Czerván György államtitkár: elmondta, hogy az unió erre valóban lehetőséget biztosít, a felhasználáskor azonban a hatékonysági és minőségi követelményeket is át kell tekinteni az ésszerű forrásfelhasználás érdekében. Mint mondta, idén és jövőre mintegy 13 milliárd forint jut szőlőültetvények szerkezetátalakítására.

MSZP: csökkent-e a Magyar Nemzeti Galéria tartozása?

A szocialista Lukács Zoltán felhívta a figyelmet: egy tartozás miatt végrehajtási eljárás indult a Magyar Nemzeti Galéria ellen, valamint arra, hogy  az állam tavaly is, idén is 85-85 millió forintot vont el az intézménytől. A végrehajtó emiatt nyolc festményt foglalt le a tartozás fejében. Arra várt választ: csökkent-e a galéria tartozása? Halász János államtitkár szerint „a szocialisták sosem szerették a kultúrát, hol tűrték, hol tiltották, hol politikai céljaik elérésére használták." Úgy vélte: most is ez történt, a galériában „szocialista csontváz került elő", hiszen a Hiller István egykori szocialista kultuszminiszter által kinevezett intézményvezető halmozta fel a tartozást. A minisztérium megfelelően kezeli a helyzetet, már tavaly kinevezett egy költségvetési felügyelőt - mondta.

Az abortusztabletta, a földpályázatok, az "oligarchabizottság", valamint a kormány gazdaságpolitikája került szóba a napirend előtti felszólalások aorán hétfőn, az Országgyűlésben.

Nagy Kálmán (KDNP) az abortusztabletta regisztrációja kapcsán arról beszélt, a KDNP az abortusz minden formáját elutasítja, legyen akár ellenzékben, akár kormányon. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon 100 élve születésre 43 abortusz jut, ezzel szemben az EU alapító országaiban ugyanez a szám 7-15 között van, valamint 2011-ben Magyarországon 38 ezer művi terhesség-megszakítást végeztek.
    
Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár hangsúlyozta: a regisztráció nem jelenti azt, hogy azonnal alkalmazható is lesz a szer, az alkalmazás, beszerzés és az OEP-engedélyezés egyelőre nyitott kérdések. Az államtitkár leszögezte: az alkalmazás kockázatai jelenleg is vita tárgyát képezik, ezért az OEP-befogadás és a fekvőbeteg intézményekben történő bevezetés sem történik meg ezek tisztázása előtt.
 

Hétfőn több szervezet is nyilatkozatban tiltakozott az abortusztabletta ellen. Az Összefogás a Magyar Családokért Országos Egyesület kiemeli: „Az abortusztabletta a megfogant emberi életet öli meg.” Véleményük szerint „Meg kell tenni mindent az oktatási, nevelő, egészségügyi, szociális intézményeknek a jogalkotókkal és alkalmazókkal közösen, hogy a nem kívánt áldott állapotban élő nő és annak családtagjai, hozzátartozói, ismerőse a gyermek megszületéséhez és felnevelkedéséhez kapcsolódó minden segítséget megkapjanak.” A Magyar Nemzet hétfői számolt be róla, hogy tüntetést szervez az abortusztabletta bevezetése ellen az Alfa Szövetség. A szerről, mely most kapta meg a forgalomba hozatali engedélyt a szülész-nőgyógyászok véleménye nem egyöntetű.

Horváth István (Fidesz) az állami földbérletek pályázatai kapcsán arról beszélt: szerinte jó jel, hogy már 16 ezer hektár földről 500 nyertes pályázóval sikerült "korrekt szerződést" kötni a területek hasznosítására, munkahelyet adva ezzel több ezer magyar embernek. Ahol nem zajlik "hangulatkeltés", ott minden rendben van. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter válaszában hangsúlyozta: nem igazak azok a vádak, hogy óriási földterületeket ad bérbe az állam, hiszen az átlagos terület 37 hektár. Emellett egységesen 1250 forint aranykoronánként a bérleti díj, így lehetőség sincs egyedi bérleti díjak megállapítására. Hangsúlyozta: szerinte pont ez nem tetszik az "ellenfeleiknek", mert ők a régi rendszer szerint szeretnének nagy profitot elérni. Aki az állattartás ellen van, az a jó minőségű magyar húsáru ellen és a földspekuláció mellett van.

Gyöngyösi Márton (Jobbik) szerint a Fidesz 2010-ben arra kapott felhatalmazást, hogy a hatalom és a gazdasági elit rendszerváltás utáni összefonódását végre megszüntesse, ezzel szemben a kormány "más zászló" alatt, de ugyanúgy folytatja az MSZP-kormányok által folytatott tendenciát. Hozzátette: ennek tükrében felháborító, hogy a Fidesz nem támogatja a "kormány körüli oligarchák" tevékenységének kivizsgálását célzó bizottság felállítását. Fónagy János államtitkár válaszában leszögezte: ezt a témát a parlamenten belül kérdésekkel és interpellációkkal is lehet megnyugtatóan rendezni, nincs szükség vizsgálóbizottság felállítására; ha a jobbikos politikusok kérdést tesznek fel, akkor a kormány részletesen válaszolni fog. Leszögezte: ha bárki bármilyen jogellenes tettet látott, megtámadhatta volna a közbeszerzési eljárások eredményeit, ezt mégsem tette meg senki. Végül felkérte a Jobbikot, hogy ha bármilyen olyan eljárást, vagy eredményt észlelnek, amely bűncselekmény alapos gyanúját veti fel, akkor tegyenek feljelentést, de "ne politikai látványt és hozamot próbáljanak meg elérni".

Mesterházy Attila (MSZP) felszólalásában azonnali fordulatot követelt a kormány gazdaságpolitikáját illetően. Cséfalvay Zoltán válaszában a kormány komoly eredményének nevezte az államháztartási hiány három százalék alá csökkentését és az alatt tartását, valamint az államadósság csökkentését is. Szerinte az emberek nem a mostani kormány, hanem az elmúlt 8 év hibáit fizetik meg.