Megszokott dolog: harcos napirend előtti szócsaták színesítik, élénkítik az Országgyűlés atmoszszféráját. Ezúttal eltérünk békés hagyományainktól, s egy alkalommal közvetítjük, – természetesen szolidabb köntösben –  a reagálásokat, beszólásokat is.

Tovább dőlhetnek a fideszes bankbotrány dominói!

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): – Képviselőtársaim! Egymás után dőlnek be a fideszes bankbotrány dominói. Először bedőlt a Töröcskei István érdekeltségébe tartozó Széchenyi Bank. Annak a Töröcskei Istvánnak, aki nemrég még az Államadósság Kezelő Központ vezetője volt, önök nevezték ki. Aztán a takarékszövetkezetekből lett fideszes DRB-bankcsoport dőlt be, ott maradt benne az emberek pénze. Legutóbb pedig a Quaestor, amelynek Tarsoly Csaba, a Fidesz egyik legismertebb gazdasági háttérembere a vezetője, a miniszterelnök úr bizalmasa, Szijjártó miniszter úr nagyon jó barátja. Ő vezeti ezt a bedőlt céget, és még mindig mosolyogva mászkál Magyarországon, és egyre kevesebb magyar ember érti, hogy miért van még szabadlábon.

– A fideszes háttéremberek eddig a közös kasszából vitték a pénzt, most már az emberek bankban elhelyezett megtakarításaira fáj a foguk. Nem tudom, azért tették-e Matolcsy urat az MNB élére, hogy ezt lehetővé tegye, aki egyébként három hete eltűnt és nem szólal meg, viszont ő engedélyezte a Quaestornak azt, hogy 10 milliós törzstőkével 60 milliárdos kötvényt bocsásson ki, és utána még 150 milliárdos kötvénykibocsátást csináljon illegálisan.

– Tisztelt hölgyeim és uraim, ez az önök felelőssége! A kezemben tartok egy 2010. április 8-ai végzést, amelyben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete megtiltja a Quaestor-csoportnak, hogy úgy tájékoztassa az ügyfeleit, mintha az ő termékei mögött állami garanciavállalás lenne. Néhány nap múlva az önök kormánya lépett hatalomra, utána öt évig zavartalanul csinálta ezt a Quaestor, és e végzés ellenére önök egy szót sem szóltak hozzájuk. Így tudták ellopni ezt a rengeteg pénzt.

– Hölgyeim és Uraim! A Magyar Nemzeti Banknak több százmilliárdos nyeresége van, s ebből a nyereségből kell kártalanítani mindenkit, akinek a Quaestorban beragadt a pénze. Nem felesleges ingatlanvásárlásokat, nem festményeket kell ebből venni, nem semmire se való képzési programokat kell indítani, hanem ebből kell őket kártalanítani. Tudom, hogy azt mondják, a Nemzeti Bank független, de tisztelt hölgyeim és uraim, a magyar nép képviselete a magyar parlament, és ha a magyar nép képviseletében a magyar parlament tulajdonosi jogokat akar gyakorolni, akkor arra a banknak is oda kell figyelnie. Egyébként azt kérjük az ügyészségtől, hogy közérdekű keresetet indítson a felügyelet ellen, mert ha abban megállapítja a felelősségét, akkor az államnak jót kell állni azokért a pénzekért, amik beragadtak.

– Annak is utána kell nézni, hölgyeim és uraim, igazak-e azok a hírek, hogy a botrányok kirobbanása előtt többen kimenekítették ezekből a cégekből a pénzeiket. Mert ha ez így volt, ennek a gyanúja felvetődik, hogy ezt valaki megtette, akkor a 2012-ben elfogadott büntető törvénykönyv szerint három év börtönnel sújtható. A bennfentes információval való visszaélés azt jelenti, hogy valakik idejében kaptak egy fülest, egy jó tippet, és a botrány kirobbanása előtt ki tudták menteni a pénzeiket. Az a kérdésünk, hogy vannak-e olyanok, akik e botrányok előtt, a pénzek zárolása előtt kivették a pénzüket. Kik ezek? Mennyi pénzt vettek ki, és mikor vették ki ezeket a pénzeket? Erre önöknek válaszolni kell, ezeket a válaszokat nemcsak mi várjuk, hanem az emberek is, mert lassan nyílt titokként kezeli a társadalom, hogy vannak ilyen emberek. Vannak ilyen hivatalos személyek, és vannak olyan kiváltságosok, akik ki tudták venni a pénzüket, mielőtt kitört a botrány. Tudni akarjuk, hogy a február 23-át megelőző két hétben hányan, kik és mennyi pénzt vettek ki, ennek nyilvánosságra kell kerülnie.

– Hölgyeim és Uraim! Mi segíteni akarunk az embereken, segíteni akarunk azon a 200 ezer emberen, akinek a kis pénze, az utolsó megtakarítása maradt benn ebben a bankban. Látjuk, hogy a miniszterelnök úr a győri foci miatt aggódik, ahelyett, hogy a 200 ezer ember miatt aggódna, akik most ott állnak a pénzük nélkül, és nem tudják, hogy mi lesz a jövőjükkel. Nem a győri focit kell megmenteni elsősorban, hanem a 200 ezer kisembert kell megmenteni, akinek a pénze beragadt!

– Hölgyeim és Uraim! A Magyar Szocialista Párt érdek-képviseleti fórumot hozott létre. Kinyitottuk az irodáinkat, keressenek minket! Oda fogunk állni az emberek mellé, és segíteni fogunk, hogy ez a fideszes botrány, ez a fideszes tolvajlás ne vigye el az utolsó pénzüket is. Mindig azon leszünk, hogy ezek a fideszes tolvajok elnyerjék a büntetésüket.

+

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! (Az elnök csenget,  úja csenget.) Elég érthetetlen az MSZP-nek ez a zajongása. (Gőgös Zoltán: Milyen zajongás? - További közbeszólások az MSZP soraiból.) Valószínűleg ezt csak egy mondás indokolja, mégpedig az a mondás, hogy a legjobb védekezés a támadás. (Felzúdulás az MSZP soraiban.) Az MSZP a brókerbotrány ügyében védekezésként a támadást választotta. Az a párt választotta a támadást, amelyik egyébként kormányzása alatt semmit nem tett azért (Gőgös Zoltán: Nem igaz!), hogy Magyarországon a pénzügyi rendszer átlátható legyen, Magyarországon a pénzügyi rendszer, a pénzügyi szolgáltatók ellenőrizve legyenek, és azok az emberek, akik visszaélnek ezekkel a lehetőségekkel, megkapják büntetésüket. Éppen ezért az MSZP-nek, mielőtt vádaskodik, választ kell adnia a következő kérdésekre, Gőgös Zoltán is jobban tenné,  ha válaszolna, hogy 2002-ben, amikor önök átvették a kormányzást, még kétévente volt a pénzügyi szervezetek felügyeleti ellenőrzése. Kérdezem, miért kellett ezt a jogszabályt 2004-ben megváltoztatni? Válaszoljanak!(Közbeszólások az MSZP soraiból.) Miért kellett megváltoztatni? 2004-ben miért kellett önöknek olyan jogszabályt hozni, ami egészen 2009-ig volt hatályban, hogy lényegében a befektető szolgáltatókat nem kell ellenőrizni? Csak az IMF kérésére és nyomására tették? (Lukács Zoltán: Nem igaz!) És ha a mai napig önök lennének kormányon, akkor ez ma is így lenne? (Gőgös Zoltán folyamatosan közbeszól.” Mutogat”. Folyamatos, nagy zaj az MSZP soraiban.. Az elnök csenget,  úja csenget.)

– Persze, most már segíteni akar az MSZP, ugye, amikor ellenzékben van, és törpe frakcióként itt ücsörögnek, és nagyon sok ember kellene mögéjük. (Kunhalmi Ágnes: Lesz is!) Kérdezem azt, hogy 2004-ben mit csinált az önök pénzügyi szervezete, miért nem szólt az embereknek, hogy ne vegyétek föl a devizahiteleket sok millióan? (Gőgös Zoltán: Ne erről beszélj!) De erről beszélek, mert ez volt az önök pénzügyi ellenőrzési rendszere! Önök nemhogy megakadályozták volna az embereket, hogy ne menjenek bele a bajba, hanem még ösztönözték is őket. (Lukács Zoltán: András, te egy tisztességes ember vagy.) Vagy válaszolni kellene arra is, hogy a Magyar Nemzeti Bank akkori elnöke, Simor András (Közbeszólás az MSZP soraiból: Hol van most?), aki 25 milliárd forint veszteséget,  megismétlem:25 milliárd veszteséget hozott össze, és önök erre büszkék? (Közbeszólások az MSZP soraiból.  Ebből van Matolcsy úrék nyeresége! Az elnök csenget..)

– Igen, a mostani Nemzeti Bank, így van, nyereséges. (Zaj. Az elnök úja csenget.) Mondják meg nekem, mi volt az oka annak, hogy Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke offshore-cégbe helyezte a befektetését? (Lukács Zoltán: Őrület ez a beszéd! ) Igen, Offshore-cégbe, és külföldre vitte a befektetését. Mi volt az oka? Elmondom, hogy mi volt az oka. Na, őneki volt bennfentes információja arról, hogy Magyarországon a pénzügyi rendszer és a pénzügyi szolgáltatók hogyan működnek. Neki volt! (Lukács Zoltán és Gőgös Zoltán közbeszól.) És ő úgy látta, hogy a saját pénze nincs Magyarországon biztonságban. (Folyamatos, nagy zaj az MSZP soraiban. Az elnök csenget, úja csenget.)

– Vagy, válaszoljanak arra a kérdésre, hogy a Buda-Cash ellenőrzése miért a 2010-es országgyűlési választások eredményének ismeretében, tudatában történt meg? Miért nem előtte, és miért nem utána? (Gőgös Zoltán: Szász Károly!)Ebben is tudatosság van. Az a tudatosság van, hogy ötévente kell az önök rendszere szerint ellenőrizni, és ez a következő ellenőrzést  csak a 2014-es választások tette lehetővé. (Bangóné Borbély Ildikó: Katasztrófa.) Ha most, 2014-ben nem a Fidesz nyer, akkor ez a disznóság, ami történt ezeknél a cégeknél, a mai napig nem derült volna ki.(Zaj. Az elnök csenget. Kiss László: Akkor meg sem történt volna.) Ugyanúgy folytatták volna, és erre játszottak a Buda-Cash vezetői. (Zaj. Az elnök csenget, úja csenget.)

– Képviselő Úr! Elmondok önnek a Quaestorral kapcsolatban is egy kérdést. Képzelje, nem a Fidesz-kormány építette az első stadiont! (Folyamatos közbeszólások az MSZP soraiból.) Ha hiszi, ha nem, az MSZP-kormány építtette a Quaestorral az első csodálatos stadiont Győr városában! (Taps a kormánypárti padsorokban.) És nem 12 milliárdért, hanem 17 milliárd forint hitelből, amit a Magyar Fejlesztési Bank adott a Quaestornak. Amikor a Quaestorról, Fidesz-kapcsolatokról beszél, akkor számoljon el ezzel a 17 milliárddal, amit a Magyar Fejlesztési Banktól hitelként kapott! Egyébként pedig nem kértek jelzálogot a stadionra. Ezt már a Fidesz-kormánynak kellett megtenni 2012-ben. (Lukács Zoltán: Több százmilliárd forint! Közbeszólások az MSZP soraiból. Zaj. Az elnök csenget, úja csenget.)

– Uraim! Önök elősegítették a csalást, a korrupciót, és most itt a vége! Ezt vegyék tudomásul! (Gőgös Zoltán: Milyen vége?) A Fidesz-kormány derítette föl, és a Fidesz-kormány vet annak véget, amit csináltak. Ennek az évtizedes pénzügyi korrupciónak, amit önök létrehoztak ebben az országban, eljött a vége! És ezt a Fidesz csinálta! Köszönöm. (Nagy taps a kormánypárti padsorokban. – Lukács Zoltán: Tapsoljatok utoljára, aztán mentek beszélőre. Tartós  zaj. Az elnök csenget, többször csenget.)

***

A Jobbik állítása szerint Gőgös Zoltán szocialista képviselő lövöldözős mozdulata egyértelmű volt. Az ellenzéki pártnál úgy látják, hogy Gőgös Zoltán ezzel a mozdulatával mutatta meg, mit is tenne politikai ellenfeleivel, ha újra hatalomra jutnának. Lemondásra szólították fel.

Gőgös Zoltán elismerte: – Iszonyatosan kemény vita volt a Quaestor-ügyben. Tállai András az MSZP-re akarta kenni a botrányt. Ezt a mozdulatot az indulat szülte, eldurrant az agyam. Nem személy ellen irányult, nem is a jobbikosok felé, mert nem is arra ülnek, csak a levegőbe mutattam. A mozdulat arról szólt, hogy ha nekik még mindig fontosabb a győri futballcsapat, mint az ügy felderítése, akkor ennek nagyon csúnya vége lesz. Egyébként elismerem: egyértelműen hülyeség volt így jelezni, elnézést kérek  De nem hiszem, hogy egy elkapott kézmozdulatért le kellene mondanom, mutassanak olyan embert, aki még életében nem követett el hülyeséget! Lemondani tehát nem fogok.

Hova vezet a Fidesz és az MSZP felelőtlensége?

VOLNER JÁNOS (Jobbik): – Képviselőtársaim! Mindannyiunk előtt ismert, hogy egy olyan brókerbotrány-sorozatra került sor a közelmúltban, amelynek a jelenlegi állása szerint 300 milliárd forint kár érte Magyarországot. Érdemes górcső alá venni, hogy az önkormányzatok pénzét, a vállalkozók pénzét, magánemberek ezreinek pénzét eltüntető hitelintézetek, brókerházak hogyan tevékenykedhettek éveken keresztül zavartalanul, hogyan lophatták el az emberek pénzét.

– Hölgyeim és Uraim! Két tucat független brókercég van Magyarországon, ezt a két tucat független brókercéget sem a szocialista kormányok nem ellenőrizték le hivatali idejük alatt, sem a Fidesz-kormány  nem ellenőrizte. Jelenleg ott tartunk, hogy miközben egy magyar kisvállalkozó alapít egy vállalkozást, az üzleti évének első évében már ellenőrzés alá vonja az adóhivatal, ezzel szemben több tíz és száz milliárd forintot úgy lophattak el a brókercégek, hogy egyszer sem ellenőrizte őket a pénzügyi felügyelet. Érdekes megnézni, hogy mi is történik ebben az esetben annak a pénzügyi felügyeletnek a vezetőjével, aki három éven keresztül vezette a PSZÁF-et. Vajon megkérdezték-e őt arról, hogy mit csinált ebben az időszakban, hogy nem volt ideje a PSZÁF-nek ellenőrizni három éven keresztül ezeket a brókercégeket. Annyira elégedett volt a kormány Szász Károly munkájával, hogy március 15-e alkalmából ki is tüntette őt, idézem a szó szerinti indoklást: „a  korszerű és európai színvonalú hazai pénzügyi felügyelet megteremtésében játszott meghatározó szerepe, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének folyamatos modernizálásával elért kimagasló eredményei” miatt!

– Hölgyeim és Uraim! Önök ennyire elégedettek voltak ebben az időszakban a PSZÁF munkájával? Érdemes megnézni azt is, hogy kibe mikor jön meg a bölcsesség azt illetően, hogy mit kellene tenni a pénzügyi szektor szigorúbb ellenőrzése érdekében. Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Gazdasági bizottságban járt, és megfogalmazta a Magyar Nemzeti Bank részéről azokat a javaslatokat, amelyekkel a jövőben meg lehet akadályozni az emberek pénzének ellopását, és meg lehet akadályozni a hasonló brókerbotrányok kirobbanását. Az ötéves ellenőrzési időszakot javasolják lecsökkenteni és a 

20 millió forintos vezetői felelősség határát javasolják felemelni. Én már 2010 novemberében letettem azt a javaslatot az Országgyűlés asztalára írásban, ami ezt célozta. A Fidesz és az MSZP közösen, nagykoalícióban leszavazta. 2010 novemberében elrettentő szankciókat is kértem a fogyasztóvédelem területén: azt, hogy jelentős mértékben, 5 milliárd forintig emeljék meg a nevetséges 100 millió forintos bírság határát, ha pedig az emberek tömegét érinti a károkozás, akkor 20 milliárd forintig emeljék.  Mit csinált a kormánykoalíció? A szocialistákkal nagykoalícióban ezt a javaslatot is leszavazták.

– Képviselőtársaim!  Összesen 24 darab olyan javaslatot tettem, amivel ez a brókerbotrány törvényi erővel megelőzhető lett volna. Most pedig 300 milliárd forintos kár érte Magyarországot azért, mert önök politikai alapon foglalnak állást, politikai alapon utasítják el, nehogy támogatniuk kelljen a Jobbik előremutató szakmai javaslatait. Fontosnak tartjuk, hogy a kártalanításra a bankok pénzéből kerüljön sor, ne az adófizetők állják a számlát. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a Quaestor-ügyben megismert Tarsoly Csabánál nézzük meg azt, hogy milyen szocialista és fideszes kötődésű üzletemberek és politikusok tartoztak hozzá. Vajon van-e a fideszes képviselők, politikusok között olyan, aki a Quaestornál fialtatta a pénzét, és ennek köze lehet-e ahhoz, hogy több éven keresztül nem számoltatják el a hitelintézetet? 

Csak jelezni szeretném:  eddig a pillanatig a Jobbik az egyetlen olyan parlamenti erő, amelyik nyilvánosságra hozta a családtagok vagyonnyilatkozatát. Önök ezt nem tették meg. Vajon hány milliárd forint van Quaestor-számlákon a szocialista és a fideszes politikusok részéről? 

+

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Valóban, egy évtizedes pénzügyi korrupció derült ki Magyarországon az elmúlt hetekben, és az is igaz, hogy a végére kell járni, hogy mi okozhatta azt, hogy ez megtörtént Magyarországon. Mi vezetett ide, hogy emberek pénze, önkormányzatok pénze, közpénzek tűntek el, legalábbis a mostani ismereteink szerint. Minek lett ez az eredménye, hogy a pénzügyi vállalkozói szektor, a befektetői szektor néhány tagja, valószínűleg bűncselekmények sorozatát követte el?

– Megnyugtatom képviselő urat: nem a Jobbik parlamentbe jutásával kezdődtek a bajok,  hanem sokkal előbb. 2002-ben, a kormányváltáskor a hatályos törvény azt írta elő a szocialista kormánynak, hogy kétévente ellenőrizze, ellenőriztesse a pénzügyi vállalkozásokat. A szocialistáknak ez nem tetszett, és 2004-ben egy törvénymódosítással lényegében megszüntették. Megszüntették úgy, hogy öt éven keresztül semmi nem írta elő, hogy a brókereket ellenőrizni kelljen. És bizony az akkori PSZÁF nem is élt ezzel a lehetőséggel, így nem is ellenőrizte ezeket a pénzügyi vállalkozásokat. Tehát öt év telt el a két szocialista kormányzás alatt, hogy nem volt szabályozás arra, hogy milyen időközönként és milyen módszerekkel kell ellenőrizni ezeket a pénzügyi vállalkozásokat. Ügyesen vigyáztak arra, hogy a szocialista brókercég, a Buda-Cash ellenőrzése csak a 2010-es választások eredményének tudatában kezdődjön meg, és lényegében a kormányváltás előtt záruljon is le.

– Az is tény, hogy személyi átfedések voltak az akkori szocialista kormány és a brókercég között. Hol a brókercégből ment valaki a kormányzati feladatok ellátására, hol a kormányzati feladatok ellátását követően ment vissza a szocialista brókercéghez. Ugyanez a helyzet a másik befektetőcéggel, a Quaestorral. Itt azt szeretném elmondani: közpénzt csak a szocialista kormányok adtak ennek a cégnek, mégpedig nem is akármennyit! A Magyar Fejlesztési Bank 17 milliárd forintot adott ennek a befektetési vállalkozásnak, ami lényegében megalapozta a működését. Nagyon érdekes összefüggést figyelhetünk meg: a devizahitel-botrány, ami kialakult Magyarországon 2009-2010-re,  és a brókerbotrány lényegében ugyanabban az időszakban indul el. A szocialisták kormányzása alatt, 2004 körül. 2004-ben veszik rá az embereket arra, hogy vegyenek föl devizahitelt, 2010-re pedig egyértelműen kiderült, hogy ezeket az embereket átverték, ezeket az embereket becsapták.

– Képviselő Úr! A pénzügyi korrupció évtizedes volt. Az első, a Magyar Nemzeti Bank keretében végzett ellenőrzés azonban azonnal felszínre hozta ezt az évtizedes pénzügyi csalást, ezt az évtizedes pénzügyi korrupciót. Úgy gondolom: a Fidesz-kormány felelősen járt el akkor és az Országgyűlés is, amikor összevonta a Magyar Nemzeti Bankot és PSZÁF-et, mert megteremtette egy hatékony felügyeleti ellenőrzés lehetőségét. Való igaz: ezt a rendszert tovább kell erősítenünk. Erre vonatkozóan a Nemzetgazdasági Minisztérium már elkészített egy törvényjavaslatot, amely nyilvános és minden párt számára elérhető, véleményezhető.

Közös célunk kell hogy legyen itt a parlamentben, bármelyik oldalon is ülünk, az, hogy Magyarországon ez soha többet nem fordulhasson elő. Éppen ezért olyan törvényeket kell alkotnunk e Házban, hogy ez újra ne történhessen meg!

Kétoldali hazaárulás!

SCHIFFER ANDRÁS (LMP): – Múlt héten napvilágot látott a hír, hogy az illetékes brüsszeli szerv, az Euratom nem hagyta jóvá az Orbán-Putyin-paktumnak a fűtőanyag-beszerzésre vonatkozó részét. Új helyzet állt elő. Azt eddig is tudtuk, hogy Paks II.-nél a hiteltörlesztési idő alsó hangon is 21 év, mire megtérülhet, miközben például egy szélerőmű-beruházás 6-8 év alatt megtérülhet. Tudjuk azt is, hogy a hitel-visszafizetési időszakban az áram ára, amit Paks II. megtermel, 27 és 31 forint per kilowattóra között lesz, ha feltételezzük azt, hogy időben elkészül ez az erőmű; ha feltételezzük azt, hogy nem lesz pluszköltség-növekedés. Ez az ár háromszorosa a jelenlegi árnak, ez az ár kétszerese a piaci árnak és három-négyszerese annak az árnak, amit ma például szélenergiával ki lehet nyerni.

– Államtitkár Úr! Nem igaz az, amit önök az ország energiabiztonságáról állítanak. Olyan konstrukciót terveznek, ami alapján az ország áramellátásnak 60 százaléka egy központból lesz. Ez hihetetlen biztonsági kockázatot jelent! Azt a 3000-4000 milliárdot - és nem beszélve most a járulékos költségekről -, amit terveznek elkölteni Paks II.-re, energiahatékonysági beruházásokra, el lehetne költeni 6-8 év alatt megtérülő szélerőmű-beruházásra, megújuló energiaforrások fejlesztésére. Ezzel lehetne munkahelyeket teremteni, lehetne erősíteni a helyi gazdaságot, lehetne csökkenteni Magyarország importfüggőségét. És szólni kell arról is, hogy miközben pókerjátszma folyik Magyarország részéről Kelet és Nyugat között, a miniszterelnök kezében egy lap e pókerjátszmában az Európa-USA közötti szabadkereskedelmi egyezmény. Azt látjuk, hogy a két héttel ezelőtt megrendezett vitanapon egyetlenegy szektort tudtak megemlíteni, ahol vélhetően Magyarországnak bizonyos előnye származhat: ez az autóipar.

– Államtitkár Urak! Önök tényleg azt gondolják, hogy Magyarországnak egy összeszerelő országnak kell maradnia, hogy be kell fagyasztani azt a jellegét a magyar nemzetgazdaságnak, hogy multik összeszerelő üzemeiben robotolnak éhbérért a magyar munkások? Egy olyan egyezménybe kívánják betolni Magyarországot, ahol nemcsak a környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági, de a munkajogi védelmet is leépítik? Az a közös a két paktumban, hogy az egyiknél a tárgyalási folyamat 30 évre titkosított, a másiknál pedig gyakorlatilag minden szerződéses dokumentumot 30 évre titkosítottak. Az a helyzet, hogy a két függőség, a kétoldali függőség nem kioltja, hanem felerősíti egymást, és a két függőség – összesítve - végzetes veszélybe sodorhatja Magyarország nemzeti szuverenitását. Ennél azonban még kézzelfoghatóbb dolgokról is szó van. Az egyik függőség, az egyik árulás, a paksi paktum azzal fenyeget, hogy a következő évtizedekben akár háromszorosára is emelkedhet az áram ára, a másik oldalon az Európai Unió és Amerika között tervezett szabadkereskedelmi paktum pedig azzal fenyeget, hogy a magyar bérek, a magyar emberek bérei soha meg sem fogják közelíteni az európai átlagbéreket. A két függőség azzal a veszéllyel jár, hogy az emberek kevesebbet fognak keresni és többet fognak fizetni az áramért.

+

MAGYAR LEVENTE, külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Több évtized alatt fog megtérülni ez a beruházás, ez magától értetődő, egy 3000 milliárdos beruházásnál, azt gondolom, hogy ennél csekélyebb idejű megtérülési időszakkal ábránd volna számolni. Azt mondja, hogy a szélerőművek 6-8 év alatt visszahozzák a befektetést. Kérdezem én, kiszámolta-e valaki, kiszámolták-e esetleg önök, hogy hány szélerőművet kéne Magyarországon építeni egy 3000 milliárdos nukleáris beruházás kapacitásainak a kiváltására? Megköszönném, hogyha ezeket a számokat a rendelkezésünkre bocsátanák.

– Képviselő Úr! A háromszoros ár, ez egyszerűen nem igaz. A paksi beruházásra éppen a kormány azon meggyőződésének értelmében kerül sor, hogy Magyarországnak versenyképes energiaáron kell üzemeltetni a gazdaságát. Versenyképes ár nélkül ugyanis mind Európa, mind Magyarország le fog maradni abban a globális versenyben, amelyben jelenleg az Egyesült Államok, illetve vetélytársaink éppen az olcsó energia miatt jelenleg sokkal kedvezőbb pozícióban vannak. Várjuk természetesen várjuk az alternatívákat, képviselő úr, mert minden egyes alkalommal elmondják, hogy miért túl drága, miért nem transzparens, miért nem jó, hogyan lehetne jobban, de konkrétumokról soha nem beszélnek. Eddig azt mondták, hogy ha csak az oroszokkal csináljuk, az a rossz. Most pedig azt, ha bevonunk mást is, az a rossz. 

– Képviselő Úr! Az önök reményével ellentétben az Európai Unió nem blokkolja a paksi megállapodást. Objektíven bizonyítható, hogy nem érdeke a paksi beruházás megfúrása, ahogyan ezt többen felvetették az elmúlt napokban. Egyik legfontosabb törekvése ugyanis, az úgynevezett energiaunió létrehozása, aminek alapkoncepciója az, hogy jöjjön létre egy egységes, versenyalapú európai energiapiac, ahol minden egyes fogyasztó versenyképes áron juthat energiához. És ami a legfontosabb érvünk, képviselő úr az önök az önök által sokat emlegetett szempontjából, ez pedig a CO₂-kibocsátás drasztikus csökkentése.

Közos dolgainkról

ROGÁN ANTAL (Fidesz): – Képviselőtársaim! Valóban,  az elmúlt heteket a brókerbotrányok, amelyek mögött évtizedes pénzügyi visszaélések húzódnak, határozták meg. Mindez köszönhető annak, hogy a Kulcsár-ügyből annak idején a szocialista kormányok és a szocialista többségű parlament nem azt a következtetést vonta le, hogy szigorítani kell a szabályokon, hanem épp az ellenkezőjét: 2004-től 2009-ig gyakorlatilag Magyarországon semmilyen törvényi kötelezettség nem volt arra, hogy a brókercégeket ellenőrizzék. Az összes lopássorozat akkor kezdődött el. És mindez nem véletlen. Ezeket az ügyeket azért sikerült feltárni, mert hosszú évek küzdelme után létrehoztuk a Magyar Nemzeti Bank és a pénzügyi felügyeletek egyesítését. Létrehoztunk egy erőteljes, határozott kezű, minden információval rendelkező szuperhatóságot, amelyik képes arra, hogy megvédje a fogyasztók érdekeit. Mindezt előbb is megtehettük volna, ha önök támogatták volna a Nemzeti Bank és a pénzügyi felügyeletek egyesítését. Mi ugyanis ezt nem 2013-ban kezdeményeztük először. Nem, korábban is! Már megadtuk volna Simor Andrásnak is az ehhez kapcsolódó jogosítványokat, önök  azonban nem elég, hogy itt leszavazták, még az Európai Bizottságban is feljelentettek érte. Azt nem tudom, hogy Simor András akarta volna-e ellenőrizni a brókercégeket, azt nem tudom, de mi megadtuk volna neki is azt a lehetőséget, hogy minden további nélkül megtehesse.

– Képviselőtársaim! Kérem, hogy utólag minden olyan döntésnél, változtassák meg azt a véleményüket, amit korábban tanúsítottak. Elvégre a brókercégekhez hasonló bajok lehetnének ma a pénzügyi szektor jelentős részében, ha az elmúlt években nem csinálunk rendet, ha nem világítjuk át a bankokat, ha nem hozunk olyan törvényt, amely a fair bankokról szól, ha nem rendezzük a devizahitel-problémákat. Önök ezeket mind nem támogatták itt a parlamentben, ugyanúgy, ahogy a takarékszövetkezeti rendszer rendbetételét sem. A takarékszövetkezetek esetében, ha nem csináljuk meg az integrációs programot, akkor, nagyon sok ember lenne ma nagyon nagy bajban.  Nézzék meg: a takarékszövetkezeti integrációból 11 pénzintézet maradt ki, abból 9 már gyakorlatilag csődben van. Ezekre a lépésekre szükség volt. Először rendet csináltunk a bankszférában, rendet csináltunk a takarékszövetkezeteknél, és most kerül sor a brókercégekre. Én azt gondolom, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a kormány megtette a maga javaslatait, amiket mindenkinek ajánlok a figyelmébe, és kérem a Tisztelt Házat, hogy ezeket minél hamarabb fogadjuk el. A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja nevében szeretném jelezni: ki fogjuk egészíteni a benyújtandó törvénycsomagot. Mi azt akarjuk, hogy azok az emberek, akik a brókercégek csaló tulajdonosai és vezetői voltak, a személyes vagyonukkal is feleljenek a kártalanításért.

– Képviselőtársaim! Tegnap volt a legnagyobb nemzeti ünnepünk, március 15-e. Arra szeretném kérni főleg a baloldali ellenzéki pártokat, hogy a provokátoraikat a nemzeti ünnep rendezvényeiről hívják vissza. Amikor 2006-ban önök kormányon voltak, akkor rendőröket küldtek a békés ünneplőkre. Most ezt nem tehetik meg, most provokátorokat küldenek. Azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy rájuk sincsen szükség.