Városliget

TÓTH CSABA, (MSZP): - Továbbra is ragaszkodnak-e a Városligetbe tervezett új épületekhez?

Dr. HOPPÁL PÉTER, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Nyilvánvaló, hogy a korábbi félretájékoztatás következménye az, hogy sokan még mindig úgy gondolják, ez egy rossz irányba haladó program. Sok minden tisztázásra került az elmúlt hónapokban, így nagyon bizakodóak vagyunk, hogy a Liget Budapest programnak köszönhetően mind a zuglóiak, mind pedig a budapestiek és az idelátogató turisták is, azt fogják tapasztalni, hogy a főváros és Magyarország számára is egy hagyományokon alapuló és szervesen fejlődő új régió létrejöttéhez tudtunk segítséget nyújtani.

- Nagyon komoly nemzetközi tervpályázaton kerültek kiválasztásra azok az épületek, amelyek gazdagíthatják a magyar múzeumi világot a Ligetben. Ezekhez a világszínvonalú épületekhez, amelyek reményeink szerint új innovációt jelentenek majd Közép-Európában, hozzájárul az a zöldfelület-növelés is, amit annak az előnyére tudunk majd alkalmazni, hogy jelenleg az egész Liget területén nagyjából mintegy 60 százalék körüli a zöldfelület aránya. A többi le van betonozva, így a beton kárára, a beépítéseken kívül mintegy 65 százaléknyi, tehát 5 százalékkal növekvő zöldfelületet tudunk adni a Városligetnek. Bízunk abban, hogy a beruházás és a rekonstrukció idején is látogatható Liget új formájában mindenkinek megelégedésül fog szolgálni.
 

Visszatoloncolás
 

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, (Jobbik): - Hajlandóak-e kiterjeszteni a népszavazási kérdést nemcsak a kvótára, de a visszatoloncolás minden formájára is?

DÖMÖTÖR CSABA, (Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára): - Képviselő Úr! Amikor a kvótákról szóló javaslatokról beszélünk, két dolgot világosan külön kell választanunk. Az egyik kérdés, az egyik ügy a múltról szól. Az Európai Unió korábban egy egyedi döntést hozott összesen 120 ezer bevándorló betelepítéséről. Magyarország Szlovákiához hasonlóan ezt a döntést nem fogadta el, és pert nyújtott be ellene. Azt gondoljuk, hogy ezt a döntést jogszerűtlenül erőltették Magyarországra, és azt akarjuk, hogy ezt az Európai Bíróság is kimondja. A cél az, hogy hatályon kívül helyezzék ezt a döntést.

- A másik javaslat a jövőről szól. Az Európai Unió ugyanis most azt akarja a közép-európai országokon áterőltetni, hogy azok az országok, amelyek jelenleg befogadnak bevándorlókat, kötelező erővel szétoszthassák őket más országok között. Ez tehát nem egy egyedi döntés lenne, mint tavaly, hanem egy állandósult eljárás. Arról van tehát szó, hogy létrejönne egy olyan állandó mechanizmus, amely alapján olyan bevándorlókat telepítenének Magyarországra, akiket mi egyébként nem engednénk be.

- A kormány álláspontja egyértelmű: a kötelező kvóta növeli a terrorveszélyt, emellett értelmetlen is, hiszen meghívót jelent további milliók számára. Emellett jogtalan is, hiszen sem a magyar embereket, sem az európai állampolgárokat nem kérdezték meg arról, hogy támogatják-e ezeket az elképzeléseket. A Magyar Országgyűlés véleményét sem kérdezték meg. Emellett pedig egy olyan kérdésről van szó, amely alapjaiban befolyásolja kontinensünk jövőjét.

- Azt szeretnénk elérni, hogy a magyar emberek szabadon dönthessenek arról, hogy kivel akarnak együtt élni és kivel nem. Mivel a kötelező betelepítési kvóta elvitatja ezt a jogot, ezért szembemegy az alapvető demokratikus alapelvekkel. Mindezek miatt a kormány minden eszközzel fellép az ilyen kvóták ellen, a betelepítési kvóták ellen, és minden javaslatot meghallgat, amely ezt a célt szolgálja. Ezt szolgálja egyébként az erről szóló népszavazás is. Egy sikeres kvótaellenes népszavazás világos üzenet lenne, amelynek a lényege az alábbi: az Európai Unió nem mehet túl, nem lépheti át azokat az alapelveket, amelyek alapján létrehozták!
 

Az oktatás finanszírozása

SCHMUCK ERZSÉBET, (LMP): - A leendő oktatási reformok kapcsán számíthatunk-e az oktatási kiadások visszapótlására, érdemi emelésére, a magyar iskolarendszer biztonságos működését szolgáló forrásbevonásra?

TÁLLAI ANDRÁS, (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): - Képviselő Asszony! Először is, szeretném önt pontosítani a hivatkozott oktatási kiadási számokat illetően: az érintett köznevelési kiadások teljesítése 2014-ben 1084,3 milliárd forint volt, míg a 2015. évi költségvetésben tervezett kiadási előirányzat pedig 1230,5 milliárd. Az összehasonlító számok alapján megállapíthatjuk, hogy az oktatási rendszerbe a köznevelési kiadásokat tekintve pluszforrás került, mégpedig 146,2 milliárd forint összegben, gondoljunk például a pedagógusbér-emelés finanszírozására.

- Önnel ellentétben azt is ki kell jelentenünk, mert ez a valóság és ez a tény, hogy a köznevelés intézményrendszere az átalakítást követően is működött, és jelenleg is működőképes. Azonban az is tény, hogy a reformok kiteljesedése még nem teljes, tehát folyamatban van. Az ország területén eltérő feltételek között, eltérő forrásigénnyel valósíthatók meg a kitűzött célok, ezért a rendszer több helyen módosításra szorul, változtatni szükséges. Rövidesen elindul a parlament előtt is a 2017. évi költségvetés előkészítése. Ennek egyik fő prioritása a köznevelés finanszírozási rendszerének átalakítása. A kormány felelősséget érez az oktatás finanszírozásáért és az intézményrendszer teljes és optimális átalakításáért a szükséges források biztosítása tekintetében.
 

Fejlesztések az egészségügy területén
 

VÉCSEY LÁSZLÓ, (Fidesz): - Tervez-e további fejlesztéseket a felelős szaktárca a 2014-20-as uniós fejlesztési ciklusban? Amennyiben igen, azok az egészségügy mely területét érintik, továbbá milyen információkat lehet tudni az elektronikus egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggésben?

Dr. ÓNODI-SZŰCS ZOLTÁN, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Az előző ciklusban több mint 500 milliárd forintnyi fejlesztés történt az egészségügyben, és van egy stratégiai tervünk is, az „Egészséges Magyarország”, amit szeretnénk folytatni. Ennek megfelelően EFOP-os programokból, ami a minisztérium saját programjait tartalmazza, több mint 90 milliárd forintnyi fejlesztés fog történni az egészségügyben. Azonban ez még nem lenne elegendő számunkra, ezen túlmenően 22 milliárd forintot látunk már most a fejlesztés tekintetében, amelyek a TOP-os programokban fognak megvalósulni majd, és amit még nem tudunk tisztán, de szintén jelent számunkra forrást, az a GINOP lehetősége.

- Szeretnék néhány pontot azért önnek tényszerűen felvetni, hogy miket jelent majd ez a fejlesztés. Fogjuk fejleszteni a gyermek sürgősségi ellátást, rengeteg helyen fog új skill-labor kialakulni. Az új hívószavunk a betegbiztonság, és szeretnénk, ha minél több szakképzett dolgozóval rendelkezne az egészségügy. Lesz gyermek- és ifjúságpszichiátriai fejlesztésünk, a nővérszállókat szeretnénk felújítani. Szeretnénk a népegészségügyi intézményrendszert javítani. Összességében több mint 100 milliárd forintnyi forrást szeretnénk felhasználni a következő egy-két évben. Az egészségügyi elektronikus tér fejlesztése tavaly év végén lezárult. Hála Istennek közben az elektronikus személyi igazolvány is működésbe lépett, így annak az akadálya, hogy az eszközparkját használjuk majd autorizációra, azaz arra, hogy be lehessen lépni ebbe a térbe, elhárult előlünk. Terveink szerint 2017 második félévére az összes kórház és az összes patika csatlakozni fog ehhez a rendszerhez.
 

Fiatal szakemberek külföldre vándorolása

GÚR NÁNDOR, (MSZP) azt kérdezte, hogy mit tesz a kormány annak érdekében, hogy a fiatal szakemberek ne hagyják el az országot?

CSERESNYÉS PÉTER, (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Ha tájékozódott volna, akkor ezeket a kérdéseket valószínűleg nem teszi föl. Hiszen az elmúlt időszakban számtalan olyan lépés történt, amelyek annak érdekében kerültek bevezetésre, hogy az ön által is szorgalmazott szakképzés jobb legyen, minőségibb munkaerő kerüljön ki a munkaerőpiacra, és minél több olyan fiatal hagyja el az iskola padját, vagy éppen felnőttképzésből a felnőtt, aki a napi munka­erőpiaci igényeknek meg tud felelni. 

- Folyamatosan növekszik a reálbér is, 2010 és 2015 között, ha a családi adókedvezményt is beszámítjuk, 15 százalékkal növekedtek. Ezt bizonyára ön is tudta volna, ha utánanézett volna. Ezenkívül természetesen a szakképzést is átalakítottuk; ha tájékozódott volna, akkor tudta volna, hogy 2015-től új szakképzési modell került bevezetésre, amelyik pontosan azokat a célokat tűzte ki maga elé, amit ön is az előbb itt kérdésként megfogalmazott.

- A kormány célja a felsőoktatási képzések és a gazdasági igények közötti összhang további erősítése, a képzési tartalmak megfelelő fejlesztése. 2015-ben a felsőoktatásban is bevezetésre került ‑ nem csak középfokon ‑ a duális képzés elérhetősége. 2016-ban az oktatók-kutatók garantált életminimuma emelésre került, a felnőttképzésben is a második szakma ingyenes lehet, és 25 évre terjesztettük ki az első szakma megszerzésének lehetőségét. És számtalan olyan intézkedést tudnék még elmondani, ami az ön figyelmét talán szándékosan elkerülte. De ajánlom továbbra is a figyelmébe a tájékozódást, lévén minden olyan kérdésre, amit az előbb feltett, előre megkaphatott volna választ, ha utánanézett volna a meglévő anyagokban.
 

Az egészségügy helyzete

RIG LAJOS, (Jobbik): - Államtitkár úr, milyen intézkedéseket tervez a kormány az elkövetkezendő egy hónapban a tapolcai kórház adósságrendezése ügyében?

Dr. ÓNODI-SZŰCS ZOLTÁN, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Megint csak a tényekre szeretnék rátérni, mert azt gondolom, az sokat segít nekünk. Az elmúlt időszakban több mint 500 milliárdnyi fejlesztés történt. Azt gondolom, hogy akkor van ennek igazán értelme, ha azt is hozzátesszük, hogy ez 2,5-szer több, mint amennyi fejlesztés az előző húsz évben összesen volt Magyarországon. Nyilván ön is tudja, hogy Tapolcán ebből 2,3 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg. Azonkívül nyilván azt is tudja, hogy a tavalyi évben 60 milliárd forintnyi olyan extraforrás került be a rendszerbe, ami nem az E-alapból került hozzánk, ezzel tudtuk elérni azt, hogy jelentősen csökkent az adósságállomány.

- Mondok még két tényszámot, csak azért, hogy ez teljesen világos legyen. 2014 decemberében az intézményrendszer összadóssága több mint 70 milliárd forint volt, 2015 decemberében ez 38 milliárd forint, és teszem azt hozzá még szintén, hogy az intézmények készpénzállománya ekkor több mint 10 milliárd forint. Tehát ha valaki azt mondja, hogy nem csökkent az adósságállomány, akkor azt gondolom, hogy az nem ismeri a tényadatokat. A valóság az, hogy csökkent. Ettől még lehetnek eltérések helyenként, de összállapotát tekintve az intézményrendszer sokkal előrébb van, mint egy évvel ezelőtt.
 

A játékosvédelmi rendszerről szóló kormányrendelet

IKOTITY ISTVÁN,  (LMP) a játékosvédelmi rendszerről szóló kormányrendeletről kérdezte a kormányt.

TÁLLAI ANDRÁS, (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Tájékoztatom önt, egyébként ön is valószínűleg tudja, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium 2015 második felében elkészítette az új játékosvédelmi szervezetek és az érintett szervezők bevonásával az új játékosvédelmi rendszerről szóló kormányrendeletet.

- Ez a kormányrendelet nagy hiányosságot, húszéves lemaradást pótol.  2015. november 11-től 24 órás játékosvédelmi zöldszámot biztosít az érintettek számára. Az elmúlt három hónapban több mint 150 hívás érkezett, és az úgynevezett játékosvédelmi nyilvántartásban pedig több mint 300 személy regisztráltatta magát. Ez nagy eredmény, hiszen gondoljuk el, hogy itt bírósági döntés alapján korlátozás, gondnokság alatt álló személyekről van szó, és a másik esetben is ‑ ez a több ‑ olyan személyek vannak, akik jelentős önkorlátozó nyilatkozatot tesznek.

- Azt gondolom, ez a kormányrendelet áttörést hoz a játékosvédelem tekintetében, hiszen három tárca összefogva, az Igazságügyi Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a mi tárcánk egységes koncepciót dolgozott ki, játékosvédelmi tájékoztatókat szerkesztett, amelyeket a szervezők honlapjain közzétesznek, a játékhelyeken, az értékesítő helyeken pedig nyomtatott formában, ingyenesen a játékosok rendelkezésére bocsátják. Ez a rendszer most indult, nyilván a tapasztalatait értékelni kell. Az első ilyen átfogó értékelés a jogszabály értelmében a következő év február 20-án történik meg, akkor lehet szó ennek a rendszernek a felülvizsgálatáról és esetleges módosításáról.
 

A helikopterbeszerzés felgyorsítása

DEMETER MÁRTÁT, (MSZP) az érdekelte, hogy miért a Miniszterelnökséghez került ezen alapvetően katonai beszerzés ügye?

LÁZÁR JÁNOS, (Miniszterelnökséget vezető miniszter): - Azért került a Miniszterelnökséghez a beszerzés koordinálása, mert bár Magyarország komoly kötelezettséget vállalt a hadsereg fejlesztésére a következő időszakot illetően, vannak olyan polgári igények is a magyar állami szervezeti renden belül, amelyeknek a teljesítése ettől nem elválasztható. Abban a parlamentben katonai vagy polgári biztonsági kérdésekkel foglalkozók is egyetérthetnek, hogy Magyarországnak földrajzi adottságait és biztonsági helyzetét illetően elsődleges kötelezettsége, hogy a szállító kapacitást próbálja erősíteni, növelni és ehhez helikopterekre van szükség nemcsak a katonai, hanem a polgári szektorban is. Szüksége van a katasztrófavédelemnek is helikopterekre, és szüksége van a  mentőszolgálatnak és rendőrségnek is jelentős számú helikopterre. A kormány meggyőződése, hogy mindezt párhuzamosan kell kezelni.

- Nyilvánvaló, hogy a NATO vonatkozásában a kötelezettségeink teljesítése megvalósulhat úgy is, hogy új katonai szállítógépek beszerzésére kerül sor, és úgy is, hogy még ezen kívül katonai harci gépek vásárlását is megejtjük. 2016-ban tavasszal olyan költségvetés-tervezetet fog az Országgyűlés elfogadni, amelyben a ’17-es, ’18-as, ’19-es kitekintés is benne lesz, és meglátjuk azt, hogy a gazdasági növekedés engedi-e, hogy a katonai kiadásokat növeljük, illetve hogy a polgári védelem költségeit érdemben tudjuk növelni. Összességében 150-200 milliárdról beszélünk. Egyelőre ennek a fedezete a ’16-os és ’17-es költségvetésben nem áll rendelkezésre.
 

Tőkés László ügye és a védhatalmi státus

SZÁVAY ISTVÁN,  (Jobbik) azt kérdezte a kormánytól, hogy kiáll-e Tőkés László és a védhatalmi státus mellett?

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, (Miniszterelnökség államtitkára): - A  magyar kormány értetlenül áll Tőkés László kitüntetéseinek visszavonása előtt, tekintettel arra, hogy Tőkés Lászlónak a romániai forradalomban és a rendszerváltás elindításában betöltött meghatározó szerepe elvitathatatlan. Kitüntetésének megvonása nemcsak személye, hanem az egész erdélyi, de mondhatjuk nyugodtan, az egész magyar nemzet szempontjából sértő és provokatív.

- Határozottan kiállunk amellett, hogy Tőkés Lászlónak joga van elmondania álláspontját; ez a demokrácia alapvető értéke. Egyetértünk vele abban, hogy Magyarországnak védelemben kell részesítenie Erdély, Kárpátalja, a Felvidék, a Délvidék és a diaszpóra magyarságát is, hiszen a mindenkori magyar kormányoknak Alaptörvényben rögzített kötelességük, hogy felelősséget viseljenek a határon túli magyarok sorsáért. Kötelességünk, hogy támogassuk egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását.

- A magyar kormány minden eszközzel támogatja az erdélyi magyarok autonómiatörekvéseit is. A Trianonban elszakított magyarság mellett állva a többségi nemzetekkel együtt kell támogatást keresnünk a magyarság jogos és méltányos igényére, hogy az ősei által megszerzett javaival szabadon élhessen, kultúráját és nyelvét a XXI. századi Európának megfelelő módon gyakorolhassa, önmaga igazgatását megszervezze. Kiállunk a megfélemlített polgármesterek, tisztviselők mellett, Mezei János, Antal Árpád, Ráduly Róbert és társaik mellett is.
 

Bürokráciacsökkentés

HORVÁTH IMRE, (MSZP) arra volt kíváncsi, hogy a bejelentett bürokráciacsökkentés mikor lesz érezhető a magyar lakosság körében?

CSEPREGHY NÁNDOR, (Miniszterelnökség államtitkára):  - A 2014-ben elindított programnak az volt a cél­ja, hogy az állam olcsóbb, hatékonyabb és gyorsabb legyen. Ezért hoztuk létre a kormányablakokat, amelyekben az állampolgárok közel mintegy 600 ügyet tudnak ma intézni, és év végére, mire ez a folyamat teljes egészében elkészül, az ügykörszám mintegy 2000-re fog emelkedni. De természetesen a bürokráciacsökkentés nem csak új intézmények létrehozásáról szól. Szól azokról a szabályokról, amelyek tavaly év végén kerültek a parlament elé, és amelyből jó néhányat az MSZP-frakció is támogatott, ami azt a kérdést tűzte napirendre, hogy törvény mó­do­sítással próbáljuk meg valóban egyszerűbbé tenni a bürokráciát.

- Mikor érezhető ez a hétköznapi emberek számára. Például január 1-jétől, hiszen január 1-jétől növekedett azoknak az ügyköröknek a száma, amelyen belül az államnak vagy bármelyik másik hivatalnak 8 napon belül kell döntést hoznia, és számtalan esetben csökkent 21 napra a bonyo­lultabb ügyek esetében is az ügyintézési határidő. Érezhető a hétköznapi emberek életében ez a döntés abban is, hogy például a személyazonosító igazolvány esetében ingyenességet tudunk ígérni. Érezhető abban a kérdésben is, hogy az erkölcsi bizonyítványok is ma már ingyenesen kérhetőek. Érezhető abban a döntésben is, amelyben a 300 négyzetméternél kisebb lakóingatlanok ese­té­ben csak bejelentési kötelezettség van, és illeték­mentesen érhetik el ezt is az emberek, és érezhetőek ott is, amikor felsőoktatásba jelentkezik egy család bármelyik tagja, akkor ezt ingyenesen teheti meg. Azt kérjük önöktől és ezt kérjük a parlamenttől, hogy a következő hónapokban beterjesztendő javas­latokat is támogassák, ezáltal tovább csökkentve a bürokráciát Magyarországon.

Állatvédelmi törvény
 

EGYED ZSOLT, (Jobbik) azirán érdeklődött, hogy milyen hatást vár a kormány az új állatvédelmi törvény életbe lépésével?

Dr. VÖLNER PÁL, (igazságügyi minisztériumi államtitkár): - Az Igazságügyi Minisztérium konzultációt hirdetett az állatvédő szervezetekkel, ennek szervezését már meg is kezdtük. Csaknem száz szervezetet keresünk fel e-mailes adategyeztetés céljából, és ha minden a terveknek megfelelően zajlik, rövid időn belül össze is tudunk ülni velük. Ami a tárgyalások célja iránt érdeklődő kérdését illeti, fontosnak tartom kiemelni: úgy látjuk, a szankciók mellett még nagyobb figyelmet kell fordítani a megelőzésre is, hiszen az elsődleges cél az, hogy senki se okozzon kínszenvedést az állatoknak. Remélem, hogy minél előbb sikerül a társtárcákkal és az ügyben illetékes és jártas szervezetekkel olyan újításokat kidolgoznunk, amelyek hatékonyabbá teszik az állatvédelmi rendszerünket, és a meglévő szabályozást tovább finomítják.