A szegénység elleni küzdelem világnapjáról, a hétvégi tatai és devecseri időközi választásokról, a keresztényüldözésről és a nemzeti konzultációról volt szó hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben. Rétvári Bence a KDNP alelnöke, az Emmi államtitkára beszámolt a múlt heti keresztényüldözés elleni nemzetközi konferenciáról, amelyen a vallási vezetők egyike sem kérte, hogy tömegesen kvóta szerint embereket telepítsenek be Európába, ellenben megköszönték Magyarország segítségét.
Rétvári Bence a KDNP alelnöke, az Emmi parlamenti államtitkára
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt mondta: az MSZP ismét elbagatellizálja a bevándorlás kérdését, amikor „erőspistához” hasonlítja a Magyarországra és Európára leselkedő veszélyt. Hozzátette: az az MSZP beszél most szociális érzékenységről, amely kormányzása alatt minden esetben a multik érdekeit szolgálta ki, emelte a gáz és a villany árát, elvett egy havi nyugdíjat és egyhavi bért a közszolgálatban dolgozóktól. Ezzel szemben a Fidesz növelte a nyugdíjat, életpályamodelleket indított és többet költ oktatásra is.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára elmondta: a kormány hivatalba lépése óta számos eszközzel segítette a devizahiteleseket, de ezek jelentős részét a Jobbik nem támogatta. Az időközi választások közül a tatait emelte ki, ahol a fideszes jelölt nyert, a jobbikos viszont a harmadik lett, az MSZP-s mögött. „Azt majd vitassák meg egymás között, hogy ki a kihívó, Gyurcsány Ferenc vagy egy másik oligarcha, akinek történetesen egy pártja is van” – fogalmazott.
A Jobbik „balliberális fordulatáról” szólva kiemelte: a Helsinki Bizottság és a Jobbik is megtámadta a nemzeti konzultációt.
Rétvári Bence elmondta: a valóság az, hogy a Momentum nagyon az LMP sarkában van, ezért muszáj radikálisabb hangot megütni a Parlamentben. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány munkahelyteremtéssel és adócsökkentéssel küzd a szegénység ellen, és pár éve, 2012-ben még 2,5 millióval több ember mondta, hogy egy váratlan kiadás gondot okozna neki.
KDNP: Magyarország támogatja az üldözött keresztényeket
Rétvári Bence (KDNP) a kormány keresztényüldözés elleni tevékenységéről szólva azt mondta: miközben Brüsszelből támadást indítottak Magyarország ellen 1200 fő kvóta szerinti áttelepítése miatt, a magyar kormány a Irakban és Libanonban közel ezer család lakhatásáról gondoskodott, vagyis jóval több embernek biztosította az újrakezdési lehetőséget, mint amennyiről a kvóta szólt.
A képviselő beszámolt a múlt heti keresztényüldözés elleni nemzetközi konferenciáról, amelyen közlése szerint a vallási vezetők egyike sem kérte, hogy tömegesen kvóta szerint embereket telepítsenek be Európába, ellenben megköszönték Magyarország segítségét.
Balog Zoltán miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben az ügyben teljes egyetértés van a pártok között, hiszen egyhangúan fogadta el a Ház az erről szóló határozatot.
Fidesz: indokolatlan, hogy a kormány a véleménynyilvánítás szabadságát akarják korlátozni
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője a devecseri időközi választásokra reagálva azt mondta: el kell ismerni, hogy a Jobbiknak is lehet egy választáson esélye, ha a kormánypártok nem állítanak jelöltet.
A frakcióvezető a nemzeti konzultációról szólva indokolatlannak tartotta, hogy a Helsinki Bizottság, amely a legliberálisabb módon képviseli a szabadságjogokat, korlátozni akarja a kormány véleménynyilvánítási szabadságát. AZ LMP-t arra kérte, hogy járjon közben az európai zöldeknél, hogy ne kerüljön sor egy újabb „Tavares-féle ámokfutásra” az Európai Parlamentben. Felhívta a figyelmet arra: lehetetlen helyzetet eredményezne egy olyan terv elfogadása, amelyben állandó felső keret nélkül, egy menekült kérelmező automatikusan kötelezően nyerne elhelyezést, az ezt nem vállaló tagállamok ellen pedig szankciókat léptetnének életbe.
Dömötör Csaba államtitkár szerint a magyar ellenzéki vezetők azon versenyeznek, ki tudja hangosabban elbagatellizálni a bevándorlás ügyét, miközben gőzerővel zajlik Brüsszelben az ezzel kapcsolatos terv végrehatása.
Az idősek házi gondozásáról, a tűzifa áráról, a termőföld-értékesítésről és a magyar diplomaták munkájáról is szó volt az interpellációk között hétfőn a parlamentben.
A napirend elfogadása előtt elhangzott: Áder János köztársasági elnök átiratot küldött a parlamentnek, amely szerint a Miniszterelnökség államtitkárává nevezte ki Horváth Istvánt és Simon Róbert Balázst.
Horváth István (b) és Simon Róbert Balázs, a Miniszterelnökség államtitkárai (j), miután átvették kinevezési okiratukat Áder János köztársasági elnöktől (j2) a Sándor-palotában 2017. október 16-án. Mellettük Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter (b2). MTI Fotó: Bruzák Noémi
Az Országgyűlés határozott arról, hogy – a kormány kezdeményezésére – kivételes eljárásban tárgyalja a felsőoktatási törvény módosítását, amelyről így már kedden szavazhatnak.
Interpellációk
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta: az MSZP-kormányok rezsit emeltek, és elvettek egyhavi nyugdíjat a nyugdíjasoktól. Közölte: 2010-ben 75 ezren részesültek házi gondozásban, most 107 ezren, ami 40 százalékos emelkedés, és az időseket otthon gondozó emberek száma is jelentősen nőtt.
Fidesz: a magyar diplomáciai karnak kötelessége a magyar érdekek képviselete
Németh Szilárd (Fidesz) arról beszélt, hogy az SZDSZ ugyan megszűnt, ám „politikusmúmiái” időről időre külföldi „turnéra indulnak”, és megszólalásaik lényege – „a baloldali hagyományok egyenes folytatásaként” – a hazudozás, az ország pocskondiázása. Demszky Gábor volt főpolgármester például a magyarországi sajtószabadság lábbal tiprásáról beszél, Magyar Bálint volt oktatási miniszter pedig szintén lejárató cikket írt hazájáról, majd az Egyesült Államokban tartott előadást, ahol egy magyar diplomata azonban szembesítette a „hazudozót” – mondta.
A magyar diplomáciai karnak kötelessége a magyar érdekek képviselete külföldön – jelentette ki.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára azt felelte: a magyar diplomaták a jövőben is meg fogják védeni az országot. Az pedig, hogy ez sokáig nem így volt, a szocialista, majd az azt követő posztszocialista múltból fakad – mondta. Szerinte ez a korábbi időszak a nemzeti önbecsülés szisztematikus rombolását hozta, a külpolitika egyedüli zsinórmértéke a megfelelési kényszer volt. Az elmúlt évek azonban bizonyították, hogy „szakítottunk ezzel, és kiállunk országunk becsületéért” – tette hozzá.
KDNP: hogy változott a református egyház és a kormány megállapodása?
Szászfalvi László (KDNP) arról kérdezett, hogy mely területeken újult meg a kormány és a Magyarországi Református Egyház közötti megállapodás. A korábbi, 1998-as megállapodásban a kormány és református egyház közötti viszony alapelveit erősítették meg – emlékeztetett.
Soltész Miklós államtitkár először Korózs Lajos korábbi szavaira reagált. Felszólította a szocialista frakciót és a képviselőt, hogy kérjen bocsánatot a „minősíthetetlen, elfogadhatatlan trágárságért”.
A református egyház által fenntartott közfeladatokat ellátó intézmények az állami, önkormányzati intézményekkel azonos működési és fejlesztési forrásokra pályázhatnak – közölte. A kormány figyelembe veszi, hogy az egyház hitéleti és közcélú tevékenységének érdekébe adó és más kedvezményben is részesülhet – emelte ki. A kabinet elismeri, hogy a kórházakban és az egészségügyi intézményekben végzett lelkészi szolgálat a testi és lelki egészséghez való jog érvényesülésének fontos része, ezért a lelkészek számára biztosítják az adott intézményben dolgozó egészségügyi alkalmazottak juttatásait – mondta.
Fidesz: pénzükhöz jutnak a Czeglédy Csaba által becsapott diákok?
Budai Gyula azt firtatta, hogy pénzükhöz jutnak-e a Czeglédy Csaba által becsapott diákok. Kitért arra, hogy a baloldali politikus költségvetési csalás gyanúja miatt előzetes letartóztatásban van, a gyanú szerint az általa irányított bűnszervezet 2013-16 között több mint 3 milliárd forintos kárt okozott a magyar költségvetésnek. Megjegyezte: a Gyurcsány Ferenchez köthető Altustól 80 milliós kölcsönt vett fel Czeglédy Csaba, hogy a diákok elmaradt bérét kifizesse, de ezt nem tette meg. Idén május-júniusban fizetésképtelenség következett be, s közel ezer diák nem kapta meg a járandóságát, egészen a mai napig. Azt kérdezte: tervezi-e a kormány a mintegy ezer diák kártalanítását?
Völner Pál államtitkár kijelentette: az a legfontosabb, hogy a kárrendezés minél előbb megtörténjen. Megjegyezte: megdöbbenve értesültek arról, hogy sajtóhírek szerint több baloldali politikus azt tervezi, nyíltan kiállnak Czeglédy Csaba mellett, aki tisztességes diákokat rövidített meg. Jelezte: a Fidesz frakcióvezetője október 10-én országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be, s ebben méltányosságon alapuló kárrendezésre kéri a magyar kormányt. Ezzel út nyílna a lehető leggyorsabb kárrendezésre, reméli a szocialisták is támogatják majd a javaslatot. Ugyanakkor a károkozó ezzel nem mentesülne a kár megfizetésének kötelezettsége alól – jelezte.
