KDNP: a dekarbonizációnak még nagyobb teret nyit a paksi atomerőmű-beruházás


Móring József Attila, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője

Móring József Attila (KDNP) szerint Magyarországon jól megfér egymás mellett az atom, a szén, lignit és a megújuló energiaforrások. Hozzátette: az energiamixen belül a fosszilis energiahordozók aránya az 1990-es szinthez képest 12 százalékkal 70 százalékra csökkent. Jelezte, Európa egészéhez hasonlóan a fosszilis energiahordozók területén Magyarországnak is jelentős az importfüggősége. A dekarbonizációnak még nagyobb teret nyit a paksi atomerőmű-beruházás – mondta. Aradszki András (KDNP), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkár azt mondta, függetlenedni akarunk a függőségtől, vagyis az ország csökkenteni akarja a harmadik országból származó energiaforrások arányát és teljesíteni akarják a vállalt dekarbonizációs célokat. A kormány kötelezettsége, hogy a környezetvédelme mellett garantálja az energiabiztonságot – közölte.


Fidesz: emlékezés a kiskunhalasi Nagy Szeder Istvánra

Lezsák Sándor (Fidesz) Nagy Szeder István volt kisgazda politikusról emlékezett meg. Ismertetése szerint Nagy Szeder Istvánt 1947-ben kizárták a kisgazdapártból, majd internálótáborba került. Hozzátette: ezt követően helytörténészként, építészmérnökként visszavonult életét élt Kiskunhalason, ahol kezdeményezésére 1956. november 1-jén szabad önkormányzati választást tartottak. Rétvári Bence (KDNP), az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta, hétről hétre újabb büszkeségpontok jönnek létre az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékéve alkalmából, tíz éve azonban nem ünneplés volt, hanem rendőrterror.


Határozathozatalok

Nemzetközi szerződések kihirdetése

Az Országgyűlés összesen tizenhárom nemzetközi szerződés kihirdetéséhez járult hozzá. A képviselők a szomszédos országokat érintően jóváhagyták Horvátország részvételét az Európai Gazdasági Térségben, a tiszai hajózásról szóló magyar-szerb kormányközi megállapodást, valamint a magyar-ukrán határon álló közúti határhidak fenntartására vonatkozó egyezményt, módosították továbbá a Magyarországot és Szlovákiát összekötő új Hernád-hídról szóló megállapodást. A magyar törvényhozás egyebek mellett ratifikálta az Európai Unió és Kanada közötti stratégiai partnerségi megállapodást, hasonlóan a magyar kormány és a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége közötti megállapodáshoz.


Szigorították a jogi határzárat

A jogi határzárat szigorító módosításokat fogadott el kedden az Országgyűlés a kormány javaslatára. Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztését 138 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 22 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. Kiegészítették a menedékjogi törvényt a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre vonatkozó eljárási szabályokkal. Így ilyen időszakban menedékjogi kérelmet alapesetben a menekültügyi hatóság előtt személyesen, kizárólag a határon lévő tranzitzónában lehet benyújtani, a menedékkérőnek pedig a kérelme jogerős elbírálásáig ott kell várakoznia.

Elfogadták a jegybank 2015-ös jelentését

Az Országgyűlés elfogadta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015-ről szóló üzleti jelentését és beszámolóját. A képviselők 1115 igen szavazattal, 52 nem ellenében hagyták jóvá Matolcsy György jegybankelnök tájékoztatását. Az MNB elnöke a javaslat általános vitájában azt mondta, kivételesen sikeresen működött 2015-ben az általa vezetett intézmény, mert a kormány és a jegybank stratégiai szövetségben, összehangoltan, koordináltan tevékenykedett. Kiemelte, a jegybank 2015-ben folytatta azt a lazító, az üzleti környezetnek kedvező monetáris politikát, amit 2013 márciusában indított el. A sikerek nem önmagában a jegybank, hanem a magyar állam sikerei: Magyarország bizonyította, hogy lehet olyan állami intézményeket működtetni, amelyek szabályozzák a piacot, de levegőhöz is engedik a vállalkozásokat, segítik a növekedést és foglalkoztatást, de nem avatkoznak be olyan módon az üzleti életbe, amely gátolná annak önállóságát – fejtette ki Matolcsy György, hozzátéve, a siker elérésében kiemelten fontos volt a 2010-es kormányváltás utáni gazdasági fordulat is.


Uniós irányelvek szerint módosították a rövid távon közlekedő buszsofőrök pihenőidejét

A parlament – 115 igen, 49 nem és 3 tartózkodás mellett – az uniós irányelveknek megfelelően módosította a menetrend szerinti helyi, valamint az ötven kilométert meg nem haladó helyközi menetrend szerinti buszsofőrök pihenőidejének szabályait. Ez alapján az ilyen távokon közlekedő sofőröknek a napi pihenőidő két részben is kiadható, egy három és egy 9 órás szakaszban, amennyiben az utóbbi esik a következő napi munkakezdést közvetlenül megelőző időre. Ez alól csak a rendkívüli közlekedési helyzet adhat felmentést, ekkor ugyanis a szolgáltatás fenntartása érdekében a hosszabb pihenőidő akár 8 órára is csökkenthető, de az így kieső pihenő időt a következő napon pótolni kell. A pihenő idő alatt a munkavállalónak sem rendelkezésre állási, sem más egy egyéb kötelezettsége nem lehet a munkáltatója felé.


Munkaszünetté nappá nyilvánították nagypénteket 

A parlament 163 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, valamint Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere és Varga Mihály nemzetgazdasági tárcavezető erről szóló egyéni képviselői indítványát. Két független képviselő, Fodor Gábor (Liberálisok) és Szabó Szabolcs (Együtt) tartózkodott.

A Ház a munka törvénykönyve mellett további négy jogszabályban rögzítette az új munkaszüneti napot, amellyel Magyarországon tizenegy olyan munkaszüneti nap lett, amelyek hétköznapra esnek, illetve eshetnek: január 1-je, március 15-e, nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20-a, október 23., november 1-je, december 25-e és 26-a.

A nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek, amelyen a keresztények Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről emlékeznek meg – emlékeztetnek az előterjesztők indítványukban, hozzátéve, a munkaszüneti nap nagypéntek méltó megünneplését segíti elő.

Ennek a napnak az üzenete, hogy áldozat nélkül nincs ünnep, halál nélkül nincs föltámadás, nagypéntek nélkül nincs húsvét – fogalmazott Balog Zoltán a javaslat általános vitájában, hozzátéve, az Országgyűlés ezzel a lépéssel a rendszerváltoztatás elmúlt 25 évének egyik fontos adósságát törleszti.

Balog Zoltán tájékoztatása alapján a nagypéntek Európában 14 országban ünnep. A miniszter kitért arra is, hogy a munkaszüneti napok száma nem felétlenül befolyásolja egy ország gazdasági teljesítményét. Példaként említette, hogy Németországban 17 munkaszüneti nap van, Bulgáriában 16, Szlovákiában 15, Horvátországban 14, Ausztriában, Csehországban, illetve Lengyelországban 13, Dániában, Franciaországban és Belgiumban 12.

Orbán Viktor miniszterelnök 2016 októberében, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának emlékülésén jelentette be, hogy munkaszüneti nappá kívánják tenni nagypénteket.


Másfél milliárd forint jut a jégkárok megelőzésére az agráriumban

A parlament a vidékfejlesztési miniszter indítványára elfogadta azt a törvénymódosító csomagot, amelynek eredményeként évente legfeljebb 1,5 milliárd forintot fordítanak jégkármegelőzésre az agrárium kárenyhítési alapjából. A tárca indoklása szerint a Dél-Dunántúlon már működő rendszer tapasztalatai azt mutatják, hogy a mezőgazdaságban az ilyen típusú ráfordítás minden forintjával több mint harminc forint értékű terményt lehet megmenteni. A 162 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogadott javaslat egy másik eleme kibővíti az aszály definícióját, így az agrár-kárenyhítési rendszerben kompenzálhatóvá válnak a nyári időszakok hősokkja miatti károk is.


Szigorúbb feltételek mellett lehet ingatlanokat árverezni

Az eddigieknél szigorúbb feltételek mellett, az ingatlan becsértékének száz százalékán lehet ezentúl árveréseket tartani – többek között ezt tartalmazza a bírósági végrehajtásról szóló törvény kedden elfogadott módosítása, amelyet 165 igen szavazattal, 1 nem ellenében hagytak jóvá a parlamentben a képviselők KDNP-s kezdeményezésre.

A módosítás értelmében egy év sikertelen árverezés után is csupán a becsérték 90 százalékán lehetne elárverezni a végrehajtás alatt álló ingatlant.

A kereszténydemokrata képviselők által eredetileg javasolt változtatás az érték 80 százalékra csökkentésére adott volna lehetőséget, végül azonban a törvényalkotási bizottság módosító javaslata nyomán ezt megemelték 90 százalékra.

A fentiek mellett, a végrehajtásban érintett összes fél – vagyis az adós és mindenki, aki felé tartozása van – közösen megállapodhat egy alacsonyabb összegben is, amelyért árverés során értékesíthető az ingatlan. Ebben az esetben azonban megszűnik minden fennmaradó követelés és tartozás.

További feltétel, hogy egyetlen lakóingatlana legyen az adósnak, és hat hónapja ott lakjon a végrehajtás előtt.

A változtatással az előterjesztők annak a mintegy 145 ezer családnak szeretnének segíteni, amelyik reménytelen helyzetbe kerülne a kilakoltatási moratórium március 1-jei lejárta után. A törvénymódosítás célja, hogy a lefoglalt ingatlanokat minél magasabb áron értékesítsék, valamint, hogy a fennálló követelések is a lehető legnagyobb mértékben térüljenek meg.


A Nemzetközi Műholdas Távközlési Szervezetre (ITSO) vonatkozó megállapodásról szóló törvényjavaslat megtárgyalásával folytatta keddi munkáját az Országgyűlés, majd a konyakos meggyet előállító csokoládégyártóknak kedvező jövedéki adót módosító előterjesztést vitatták meg.

Műholdas távközlés

Államtitkár: Magyarország sokat profitálhat a ITSO-tagságból

Kara Ákos, infokommunikációért felelős államtitkár arról beszélt: a jövő a digitalizációé, ami nélkül már nem képzelhető el sem a gazdaság, sem az állam hatékony működése. Hozzátette: a digitalozáció kiemelt területe továbbra is a távközlés, a kommunikációban pedig egyre nagyobb a jelentősége a távközlési műholdaknak, amelyek kiegészítik, gyakran helyettesítik a földi rendszereket. Ugyanakkor – folytatta – a műholdak üzemletetése nagy anyagi terhet róna az országokra, ha egyedül próbálnák meg ezt megoldani, ezért a hatékonyság és a gazdaságosság szempontjait szem előtt tartva döntöttek arról, hogy nemzetközi szakmai szervezeteken keresztül, más országokkal összefogva aknázzák ki ezeket a lehetőségeket. Hangsúlyozta: Magyarországnak az az érdeke, hogy részese legyen ezeknek a nemzetközi összefogásoknak, hiszen így tudja a legolcsóbban, leghatékonyabban kihasználni a műholdas távközlési technológia előnyeit. Hozzátette: reményeik szerint a szervezeti tagságból sokat profitálhat Magyarország, hiszen hozzáférhetnek a szervezet által nyújtott távközlési szolgáltatásokhoz, a szervezet biztosíthatja Magyarország számára a műholdas helymeghatározó rendszereket valamint a műholdas műsorszóráshoz és a műholdas tévéadáshoz szükséges infrastrukturális hátteret. Közölte: a javaslat Magyarország jogi státuszának megerősítését célozza a szervezetben.

A Fidesz, a Jobbik és az MSZP támogatatja a javaslatot

A Fidesz vezérszónoka Csenger Zalán Zsolt, az MSZP vezérszónoka Velez Árpád és a Jobbik vezérszónoka Egyed Zsolt is frakciója nevében támogatta a javaslat elfogadását.


Jövedéki adó

Fidesz: ne háruljon elviselhetetlen teher a vállalkozásokra

A jövedéki adóról szóló törvény módosítását Galambos Dénessel együtt benyújtó Törő Gábor (mindketten Fidesz) elmondta, a javaslat korrekciót, adókönnyítést tartalmaz, mert a jövedéki adóváltozások kedvezőtlenül érintenek egy területet. Emlékeztetett arra, hogy az új jövedéki szabályok április 1-jén lépnek hatályba, a reform célja a többi között a gazdálkodók adminisztrációs terheinek csökkentése. Emlékeztetett arra is, hogy a dohánygyártmányok esetében már hatályba léptek a gazdálkodóknak előnyös intézkedések. A rugalmas ármeghatározás érdekében már január 1-jétől lekerült az ár a termékekről, de az adójegy megmaradt – részletezte. Átalakul az adóraktári rendszer is; az adóraktár üzemeltetésére szigorúbb szabályok vonatkoznának egyes esetekben, ez számos gazdálkodót érintene, köztük a bonbonmeggy-gyártókat, amelyek jelenleg tevékenységükhöz adómentesen használnak fel jövedéki termékeket – magyarázta. Törő Gábor szerint a cél az, hogy feleslegesen ne háruljon elviselhetetlen teher a vállalkozásokra az új szabályozással.

Kormány: jövedéki engedély nélkül gyárthatják továbbra is a bonbonmeggyet

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a javaslat elsődleges célja, hogy a lé nélküli alkoholos gyümölcsfelhasználás esetén a hatályos szabályozáshoz hasonlóan jövedéki engedély nélkül történhessen továbbra is a csokoládégyártás. A visszaélések kockázata alacsony, mert a csokoládégyártáskor nem keletkezik melléktermékként emberi fogyasztásra alkalmas alkoholos lé – mondta. Hozzátette: a javaslat meghatározza a lé nélküli alkoholos gyümölcs fogalmát, és előállításához adómentességet ad. A csokoládégyártáskor való felhasználásakor pedig adóraktári engedélykötelezettség alóli mentesülést mond ki – közölte. Az államtitkár elmondta, a javaslat pontosítja a dohánytermékekkel kapcsolatos rendelkezéseket is, amelyek révén megadóztathatják az új dohánytermékeket.

Zárszó

Törő Gábor elmondta, választókerületében van egy cég, amely alkoholos meggyel foglalkozik. Árbevétele egymilliárd forint, annak 90 százaléka exportból tevődik össze – mondta, jelezve, Magyarországon nagyon sok ilyen cég van. A családi vállalkozások gerincét adják ezek a cégek, és a munkahelyek megvédése fontos – mondta.


Geszti Tisza-kastély

Ingyenesen a Magyarországi Református Egyház tulajdonába adná a geszti Tisza-kastélyt az ingatlan felújítása után a magyar állam – az erről szóló, kétharmados támogatást igénylő javaslatot Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ismertette kedden az Országgyűlés ülésén.

Lázár János: a református egyházé lenne a geszti Tisza-kastély

Lázár János emlékeztetett arra, hogy a 2010 után hozott jogszabályok szerint csak kétharmados többséggel van lehetőség vagyont kivenni az állami körből. Elmondta: a kormány szándéka szerint 2,5 milliárd forintból felújítják a geszti Tisza-kastélyt, amelyben emléket akarnak állítani Tisza Kálmán és Tisza István volt miniszterelnököknek, valamint oktatási központot és találkozási pontot hoznának létre a magyar reformátusságnak. Hozzátette: a felújítás után 2024-ig évi 160 millió forinttal támogatnák a központ fenntartását. Lázár János a javaslatot indokolva hosszasan beszélt a két miniszterelnök érdemeiről, a tiszántúli protestantizmusban betöltött szerepükről és arról is, hogy Geszt az ország 12. legelmaradottabb járásában fekszik. Elmondta: a kormány különleges felelősségének tekinti, hogy Békés megyének segítsen, hiszen itt sok helyen még olyan útviszonyok vannak, amelyekkel kevés helyen lehet már találkozni Magyarországon. Közölte: az ingatlanból kiköltözik az ott működő iskola, és vállalták, hogy 1 milliárd forintért új iskolaépületet és a csarnokot építenek, amelyet 2017 őszén adnak át. Hozzátette: emellett az önkormányzat óvodát és közkonyhát is épít a településen, amely 2017 májusában lesz kész.

Fidesz: az ellenzék is támogassa a javaslatot!

Demeter Zoltán, a Fidesz vezérszónoka szerint a geszti Tisza-kastély tökéletes helyszín lehet a református egyház számára, hogy oktatási és a továbbképzési központot működtessenek. Hozzátette: remélik, hogy az épület külsőleg visszanyeri eredeti szépségét, belsejébe pedig újra református szellemiség költözhet. A fideszes képviselő az támogatást kért a javaslathoz az ellenzéktől is.

KDNP: nemzeti kulturális érték a geszti kastély

Szászfalvi László, a KDNP vezérszónoka hangsúlyozta: a geszti Tisza-kastély nemzeti kulturális érték, amelynek megmentése és a közjó szolgálatába állítása erkölcsi kötelesség. Hozzátette: a református Tisza család kastélyának felújítása a közjót, a nemzeti örökség megmentését és a hátrányos helyzetű települések megmentését szolgálja.

Lázár: településrehabilitációs programról is szó van

A vezérszónokokra reflektálva Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy egy terület- és településrehabilitációs programról is szó van. Miután egy egyház országos intézménye kerül az épületbe, közösségi érdeket szolgál az intézkedés, ami Gesztnek is óriási jelentőséggel bír – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az épületet körülölelő parkot állami tulajdonban tartják, de kezelésbe adják. A tárcavezető azt is mondta, hogy a református egyháznak kötelessége ápolnia a Tiszák emlékét.

Fidesz: indokolt Békés megye fejlesztése

Kovács József (Fidesz) Békés megyei országgyűlési képviselő különösen indokoltnak nevezte a térség fejlesztését, majd üdvözölte, hogy Geszten útfelújítás is volt az elmúlt időszakban. Felidézte a geszti Tisza-kastély történetét, az épület református egyházhoz kerülésével kapcsolatban pedig hangsúlyozta: a Békés megyei reformátusok büszkék hitükre. A Geszten létrehozni kívánt oktatási-kulturális központ nemcsak a református egyházat és a települést szolgálja majd, hanem a Tisza család emlékének méltó megőrzésére is lehetőséget ad – mondta Kovács József.

Ezt követően az elnöklő Latorcai János, az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke lezárta a vitát.


Sárgaláz

Nemzetközi egészségügyi egyezmény: nem kell megismételni a sárgaláz elleni védőoltást

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár expozéjában elmondta: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályai 7. mellékletének – a sárgaláz elleni védőoltással kapcsolatos – módosítását be kell illeszteni a magyar jogrendbe, ehhez a parlamentnek is jóvá kell hagynia a változtatást, amit a kormány javaslata tartalmaz. Az új rendelkezések értelmében a sárgaláz elleni védőoltás egész életre szóló védettséget biztosít, azaz nem kell tízévente megismételni az oltást védettség fenntartásához. Az előterjesztést a Fidesz-, az MSZP- és a Jobbik-frakció felszólaló képviselője is támogatta.

Latorcai János levezető elnök ezután lezárta az általános vitát.


Nemzetközi magánjog

IM:  a javaslat rendezi, mikor járhat el magyar bíróság

A külföldi határozatok könnyebb elfogadását is lehetővé tenné az új nemzetközi magánjogról szóló kódex, amely a többi közt rendezné annak kérdését is: mikor járhat el a magyar bíróság, és mely ország szabályokat kell alkalmaznia – mondta a törvényjavaslat ismertetésekor Kecsmár Krisztián, az igazságügyi tárca államtitkára. Kijelentette: a nemzetközi vonatkozású ügyek szabályainak egyetlen kötetben rögzítése a jogalkalmazók dolgát is könnyíti, a többi közt a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőkét, a gyámhatóságét gondnoksági ügyben vagy az anyakönyvi szervekét az apaság megállapításakor. A szabályozás felülvizsgálatát – amelyet 2015 óta egy erre a célra felállított szakértői testület végezte - az uniós jogi környezet változása is indokolta. Az államtitkár a javaslat újdonságai között emelte ki, hogy az nagyobb teret biztosít a feleknek a jogválasztásban. Mint mondta, ahol nem indokolt ezt szigorúan előírni – ilyen például a családjog – , ott a bíróság megválaszthatja, mely ország joga áll közelebb az ügyhöz. Ugyanakkor a kódex – specifikus rendelkezések hiányában – az érintetteket elvezeti az alkalmazandó joghoz. Az előterjesztés leszögezi azt is: mellőzni kell a külföldi jogot, ha annak alkalmazása súlyosan sértené a magyar jogrendszer alkotmányos alapjait, alapvető értékeit, vagyis az előterjesztés egy eszköz az alkotmányos identitás megőrzésére.

Az államtitkár a lényeges változások között említette a természetes személyek státuszával foglalkozó rendelkezéseket, a legfontosabb gyakorlati problémák között említve a két vagy több állampolgársággal rendelkezők vagy a külföldön élő magyarok családi állásának ügyeit. Mint mondta, sokan önhibájukon kívül rendelkeznek eltérő identitással két államban, mert az egyikben például nem ismerik el a családi állásuk vagy a nevük változását. A változtatás azonban már a másik állampolgárság figyelembe vételét is megengedi, ha ahhoz szorosabb szál fűzi a kérelmezőt. A családjog területén a leglényegesebb változás a gyermekeket érinti: általánossá teszi a gyermekre nézve kedvezőbb jog alkalmazásának lehetőségét, a házastársak számára pedig lehetővé válhat a jogválasztás a vagyoni viszonyaikat illetően. Mint elmondta, a javaslat fizetésképtelenséggel összefüggő nemzetközi szabályokat is megállapít a vállalkozásokra nézve. Az államtitkár kijelentette: a javaslat a bizonytalanságok feloldására és a szerteágazó joggyakorlat tisztázására is hivatott.

Fidesz: 1979-es törvényerejű rendeletet vált fel az új kódex

Répássy Róbert (Fidesz) frakciója támogatásáról biztosítva a javaslatot elmondta, hogy egy 1979-es törvényerejű rendeletet vált fel az új nemzetközi magánjogi kódex, a módosítást az új polgári törvénykönyv és a nemrég elfogadott polgári perrendtartásról szóló jogszabály is indokolja. Szerinte a határokon átnyúló modern életviszonyok egy rugalmasabb és megfontoltabb szabályozást tesznek szükségessé. A javaslat főbb céljai közül kiemelte: a külföldön élő, illetve kettős állampolgársággal rendelkező magyar állampolgárok személyállapota  és családi jogviszonya kapcsán kiszűri a különböző jogrendszerek összeütközése miatti problémákat. Ezt úgy magyarázta, előfordulhat, hogy az érintetteknek a különböző országokban eltérő családi jogállása, neve van. Hozzátette: a javaslat több rendelkezése is hozzájárul a gyermekek legfőbb érdekeinek érvényre juttatásához, valamint a vállalkozásokat érintő olyan újításokat is tartalmaz, amelyek elősegítik a kiszámíthatóbb és versenyképesebb jogi környezet megteremtését.

Répássy Róbert az újítások között említette, hogy általános jelleggel rögzítik, a törvény szabályait csak az olyan jogviszonyokra kell alkalmazni, amelyekre az EU közvetlenül alkalmazandó joga vagy nemzetközi megállapodás hatálya nem terjed ki. Kitért arra, névviselés esetén lehetőség lesz a jogválasztásra, vagyis az érintettek az általuk preferált jog alapján kaphatnak nevet. Hozzátette: a személyhez fűződő jogok megsértése esetén a sértett – korlátozott esetben – választhatja annak az államnak a jogát, amelyben érdekszférájának középpontja van. Elmondta, ha a felek a szerződésben valamely állam polgári törvénykönyvére, például az olaszra hivatkoznak, az az ügy többi körülményének figyelembe vétele mellett arra utaló magatartás, hogy közöttük az olasz jog alkalmazására hallgatólagos megállapodás van.

KDNP: a világban végbe ment erőteljes változások indokolják a törvényjavaslatot

Vejkey Imre (KDNP) szerint a nemzetközi magánjogot szabályozó törvényerejű rendelet megfelelt az elmúlt évtizedek elvárásainak, de napjainkra erőteljes változások mentek végbe a gazdasági, társadalmi és a politikai életben. Az EU-s, majd a schengeni csatlakozással a munka és tőke szabad áramlásával rendkívül megnőtt Magyarországon a határon átnyúló személyi és vagyoni forgalom, így emelkedett a nemzetközi vonatkozású jogviszonyok száma – indokolta a törvénymódosítást.

A kormánypárti képviselő ismertette a javaslat fontosabb rendelkezéseit, kiemelte az „általános kitérítő klauzulát", miszerint a bíróság vagy hatóság kivételesen mellőzheti a jogszabály által kijelölt jog alkalmazását feltéve, ha az adott ügy körülményei egy másik joggal szorosabb kapcsolatot mutatnak. Ez a megoldás lehetővé teszi az ügyek egyesítését – mutatott rá.

Vejkey Imre közölte, a személyes jog meghatározása továbbra is elsődlegesen az állampolgárság alapján történik. Amennyiben egy embernek több állampolgársága is van, egyik közülük a magyar, akkor személyes joga a magyar lesz – mondta. Jelezte, ez a szabály a határon túl élő, magyar állampolgárságot visszaszerzett emberek esetében fokozott jelentőséggel bír majd.

Kormány: szakmai egyeztetésen alapul az indítvány

Kecsmár Krisztián, az igazságügyi tárca európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára zárszavában megköszönte a támogató szavakat és jelezte, hogy a javaslatról szakmai egyeztetést folytattak egyebek mellett az Országos Bírósági Hivatallal, a Kúriával és a Magyar Ügyvédi Kamarával. Az elhangzottakra reagálva kifejtette, hogy a közrendre vonatkozó rendelkezések is egyeztetésen alapulnak és céljuk, hogy jogbiztonságot teremtsenek a jogalkalmazónak. A csalárd kapcsolással kapcsolatban azt felelte, hogy a kitérítő klauzula orvosolni tudja az aggályokat, a bíróság pedig dönthet az eset körülményeire tekintettel, hogy mely állampolgárság alapján alkalmazza a személyes jogot.

Ezt követően az elnöklő Latorcai János lezárta az általános vitát.


Büntetőjogi törvények

Völner Pál: módosulnak a bíró eljárásból kizárásával kapcsolatos szabályok

A büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatot Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a jogbiztonsággal indokolta. Emlékeztetett ugyanis, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) a pártatlanság követelményére hivatkozva úgy döntött: a nyomozási bírót ki kell zárni az ügy érdemi elbírálásából. A jogalkotó ezért most az Ab-határozatnak megfelelő módosítást javasol a büntetőeljárási és a büntetés-végrehajtási jogban. Ha a Ház elfogadja az előterjesztést, a törvény kimondja: a vádemelés után a bíróság további eljárásából ki van zárva az, aki a vádemelés előtt nyomozási bíróként vagy annak határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt.

Tágítanák ugyanakkor a nyomozási bíró hatáskörét, aki így az előzetes letartóztatás meghosszabbítása és az ideiglenes kényszergyógykezelés felülvizsgálata ügyében az elrendeléstől számított egy éven túl is döntést hozhatna – ismertette Völner Pál. A javaslatnak arról a részéről is beszámolt, amely a határzárral összefüggő bűncselekmények eljárását érinti. Az ombudsman is kritizálta – idézte fel –, hogy ezen a területen nem érvényesítették a fiatalkorúakra vonatkozó külön eljárási szabályokat, megkülönböztetett bánásmódot. Ezen most változtatnak, és alkalmazni fogják a rájuk érvényes eljárási előírásokat.

Fidesz: a módosítás erősíti a büntetőeljárás garanciális szabályait

Répássy Róbert (Fidesz) támogatásáról biztosította a javaslatot, amellyel szerinte erősödnek a büntetőeljárás garanciális szabályai. Ő is felidézte, hogy az Ab szerint csak az a helyzet felel meg a pártatlanság követelményének, ha a bíró semmilyen módon nem vett részt az érdemi ítélethez vezető büntetőeljárás megelőző szakaszában. Ennek érdekében a büntetőeljárási törvény a jövőben úgy rendelkezik majd, hogy aki nyomozási bíróként eljárt, nem vehet részt az ügy érdemi megítélésében. Ismertette azt a tervezett módosítást is, amely alapján a határzárral kapcsolatos bűncselekmények elbírálásánál – a gyorsaság veszélyeztetése nélkül – külön eljárás vonatkozik majd a fiatalkorúakra.

KDNP: indokolt a módosítás

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka indokoltnak tartotta a jogszabály-módosítást, amelynek egyik legfontosabb elemeként hivatkozott a bírák kizárására vonatkozó rendelkezéseire. Szerinte ez egy alkotmányos követelmény, az AB is úgy foglalt állást, hogy a korábbi szakaszban részt vevő bíró később ne járhasson el.

A kormánypárti politikus üdvözölte azt is, hogy a határzárral összefüggő bűncselekményt elkövető fiatalkorúakra külön eljárási szabályok vonatkoznak, s szerinte a módosítás nem vezet a hatékonyság romlásához.

Egyetértett továbbá a motozás tartalmi elemeinek pontosításával is.

Kormány: minden a leterheltség csökkentését szolgálja

Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára válaszában megköszönte a felszólalók szakmai támogatását, a szocialista vezérszónoknak pedig azt felelte, hogy bíróságok bővítése meghaladja jelen javaslat kereteit. Minden intézkedés azt szolgálja, hogy csökkenjen az ágazat leterheltsége – tette hozzá.

Ezt követően az elnöklő Sneider Tamás lezárta az ülésnapot, a parlament szerda reggel folytatja munkáját.