„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás” okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni.  Pillanatok alatt harmadnyian maradnak. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. A siker azonban egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva – hangzavarokat, bekiabálásokat udvariasan mellőzve – tallózunk.

Van-e kettős mérce?

HERINGES ANITA  (MSZP): – Miniszter Úr! Ismert tény, hogy 177 ezer olyan tisztességes és felelősségvállaló állampolgár volt, akik 1,1 milliárd forintot ajánlottak fel a személyi jövedelemadójuk 1 százalékából azért, hogy segítsenek a parlagfű-allergiával küzdő társaikon. A  Földművelésügyi Minisztérium azonban visszaélt az adózók bizalmával. Az Orbán-kormány a magyarok parlagfű-mentesítésre felajánlott adóforintjainak nagy részét teljesen másra használta fel, többek között végkielégítésekre, gépkocsivásárlásra, fesztiválon való részvételre és még sok más dologra. Ez felháborító és elfogadhatatlan!

– Miniszter Úr! A Kehi-jelentés többek között az alábbiakat tartalmazza: „A kedvezményezettek több esetben a pályázati céllal összefüggésbe nem hozható költségeket is elszámoltak a támogatás terhére. A feltárt körülmények több esetben megalapozzák az új Btk. 396. § (7) bekezdésébe ütköző költségvetési csalás elkövetésének gyanúját.”  Tekintettel arra, hogy az 1,1 milliárd forintból 642 millió forint elköltése az eredeti célokkal összefüggésbe nem hozható ezért kérdezem:

– A Kehi-jelentés alapján indul-e vizsgálat a Földművelésügyi Minisztériumban a parlagfűvel kapcsolatos 1 százalékok kapcsán?

– Ki a felelős azért, ami történt a Földművelésügyi Minisztérium jogelődjénél, vagy csak egyszerűen kettős mérce van-e, mint sok minden másban?

+

LÁZÁR JÁNOS, Miniszterelnökséget vezető miniszter: – Kedves Képviselőtársam! 2011-ben a mintegy 1,1 milliárd forintból, amelyet valóban az adófizetők címkéztek a parlagfű elleni küzdelemre a Gazdasági Minisztérium előterjesztése alapján a kormány 642 millió forintot zárolt, amelyhez az érintett civil szervezetek nem tudtak hozzájutni.

– A hiánycsökkentés volt a zárolás apropója. Miután Magyarország 2004 óta az Európai Unió tagja, így az eljárást azokkal szemben lehetne elkezdeni, akik Magyarországra 3 százalékos kötelező költségvetési hiánycélt kényszerítenek a magyar európai uniós társulási megállapodás alapján. Ha a hiánycélt nem kellene tartanunk, akkor természetesen nem lett volna szükség 2011-ben sem az akkori zárolásokra. Mi 10 százalékos hiánnyal vettük át a Magyar Szocialista Párt kormányzásának romjait, és ezt tartjuk 2,5-2,9-es tartományban.

– Summa summarum: azt tudom önnek mondani, hogy a kormány a holnaputáni ülésén a Gazdasági Minisztériummal közösen, a Miniszterelnökség és a Földművelésügyi Minisztérium alap-előterjesztése alapján dönt a 642 millió forint visszapótlásáról, és azt eljuttatja az érintett civil szervezeteknek.

+

HERINGES ANITA: – Miniszter Úr! Csak egyetlenegy dolog van: várjuk a holnapi döntésüket. Viszont, ha ez a döntés nem úgy fogalmazódik meg, ahogy ennek lennie kell, akkor az állampolgárok adófizetése és az állampolgárok bizalma önökben megrendülhet. Adókérdésekben önökre így is rájár a rúd. Hiszen adótörvényeket módosítunk, költségvetést fogadunk el akkor, amikor a NAV vezetése éppen külföldön nyaral. Netadót akarnak bevezetni; amikor látják, hogy teljes a felháborodás, korosztálytól függetlenül. Szappanadót, kafetéria megadóztatását, művirágadót vezetnek be, amikor a vezetők éppen kint nyaralnak.

– Miniszter Úr! A választópolgárok nem erre hatalmazták fel önöket. Egy európai demokráciát kéne fenntartani, ezt várjuk el önöktől!

+

LÁZÁR JÁNOS: – Kedves Képviselőtársam! Jó hírt tudok közölni:  a Földművelésügyi Minisztérium és a Gazdasági Minisztérium gyümölcsöző együttműködése révén a parlagfű ellen küzdő társadalmi szervezetek  ezt a 642 millió forintot vissza fogják kapni. Örül a kormány, hogy helyrehozhatja ezt a hibát. Egyébként pedig ebben a világban, amelyben élünk 2004 óta, az úgynevezett Európai Unióban adószakértőként mindig a baloldali pártokat lehet felsorolni. Az európai adórendszer, amely a teljesítményt, a sikert, az eredményt bünteti, egy totálisan baloldali találmány. Ha valakinek van elszámolnivalója adóügyben, adózási ügyben, az kifejezetten a baloldali pártok európai tömörülése, benne az MSZP is. Érdemes megnézni, hogy 2002 és 2010 között milyen adókat vezettek be, és hogyan gyakorolták az adópolitikát önök.

Miért nem tartja be a kormány a családoknak tett választási ígéretét?

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): – Államtitkár Úr! A nemrég benyújtott adótörvények joggal borzolják a polgárok kedélyét. Itt nemcsak az internetadóra gondolok vagy arra, hogy az önkormányzatoknak szinte korlátlan jogai lesznek a lakosok bármilyen mértékű megadóztatására, hanem arra is, hogy a kormány az önkormányzati választások előtt határozottan megígérte, duplájára emelik a kétgyermekes családoknak járó adókedvezményt.

A Jobbik már többször elmondta, elengedhetetlen a családi adókedvezmény rendszerének igazságosabbá tétele. Egyszerű nyelvezetre lefordítva: jelenleg az állam a második gyermek születését 10 ezer forinttal, míg a harmadik gyermek születését 80 ezer forinttal támogatja. Ez nyilvánvalóan túlzott különbségtétel a két- és háromgyermekes családok között.

– Államtitkár Úr! Elengedhetetlen, hogy gyorsan kell cselekedni. Mindenkinek tisztában kell lenni azzal, hogy ha nem születik elegendő gyermek, akkor nem lesz, aki a nyugdíjak értékét megteremtse. Ha nem születik elég gyerek, akkor lehet, épp önök fogják nemsokára megemelni a nyugdíjkorhatárt, vagy az MSZP-hez hasonlóan csökkenteni a nyugdíjakat. Márpedig nem lehet tovább emelni a nyugdíjkorhatárt.

– Államtitkár Úr! A Jobbik benyújtotta az adótörvény módosítását annak érdekében, hogy választási ígéretüket megtartsák, és 2015-ben duplájára emeljék a családi adó- és járulékkedvezmény mértékét. Nagyon határozottan követeljük, hogy vegyék komolyan ígéretüket. Ne azért, mert az önök szavahihetősége foszlik szét újból, hanem azért, mert ez a nemzetünk legfontosabb kérdéséről szól: életet adni, jövőt adni a nemzetnek, a gyermekes családoknak és a most nyugdíjba vonulóknak.

– Államtitkár Úr! 50 milliárd a tét. Ezt akarják a jövő év utáni évben bevezetni úgy, hogy akkor is csak nagyon apránként, adagolva.

– Kifújt a lendület?

– Már nem égető kérdés, hogy eltűnik-e nemzetünk a Föld nevű bolygóról?

– Már nem égető kérdés, hogy mielőtt eltűnünk, összeomlik a társadalombiztosításunk, a nyugdíjrendszerünk?

+

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! A Fidesz-KDNP parlamenti többsége és a kormány teljesíteni fogja a választási ígéretét. Tehát a családi adókedvezményt az egy- és kétgyermekesek esetében ebben a ciklusban a duplájára fogja emelni, 10 ezer forint/hóról 20 ezer forintra. Ez a program 2016-tól fog indulni, és 2019-ben fog befejeződni. Ezt már tartalmazza a jelenlegi adótörvény is. Mindamellett a Fidesz volt az a 2010-es kormányváltást követően, aki teljes egészében átalakította a személyi jövedelemadó rendszerét, és azt mondta, hogy egységes közteherviselés mellett azok részesüljenek előnyben, akik gyermeket nevelnek. Ezért a családi adókedvezményt visszaadta az egy- és kétgyermekes családok számára, illetve a lehetőségekhez mérten az elmúlt négy évben is emelte. Olyan értelemben is kiterjesztette, hogy most már nemcsak az adóból, hanem a járulékokból is igénybe lehet venni az adókedvezményt 2014. január 1-jétől.

– Képviselő Úr! Úgy gondoljuk, hogy ezt az üzenetet a társadalom megértette, és azok a családok, akik gyermeket nevelnek, üdvözlik és támogatják.  Támogatják, mert látják: átgondolt és következetes a Fidesz-KDNP-többség családi adókedvezmény-rendszere.

+

SNEIDER TAMÁS: – Államtitkár Úr! Önök kétszer ígérték meg, hogy 2015-től - ismétlem: 2015-től - duplájára emelik az adókedvezményt és a járulékkedvezményt a kétgyermekes családok számára. Mind a kétszer választás volt, egyszer az uniós választás előtt egy nappal előtte ígérték meg, majd az önkormányzati választás előtt megint. Gratulálni tudok a kommunikációs ámító csapatuknak, hogy sikerült kétszer is elsütni választások előtt ezt a javaslatot, amit most nem hajlandók beterjeszteni a parlament elé.

– Államtitkár Úr! Ön azt mondta, hogy meg fogják valósítani ezt az ígéretüket. Akkor nem tehetnek mást, mint megszavazzák a Jobbik módosító indítványát, amely arról szól, hogy jövőre ígéretükhöz híven, amit kétszer megjelentettek a médiában és kijelentettek államtitkári, miniszteri szinten, megvalósítják. Úgyhogy nagyon határozottan kérjük, tegyék ezt, ne ötezer forintjával adogassák ezt a pénzt majd valamikor, amikor már lehet, nem is önök lesznek kormányon, hanem most, amíg lehet tenni, tegyék meg! 50 milliárdról van szó. Önök egyszer már bátrak voltak, 180 milliárdot adtak, adják meg ezt a lehetőséget is a családoknak, pont a kétgyermekes családoknak, akikből a legkevesebb van ma már Magyarországon, mert éppen az ő számuk fogy a legnagyobb mértékben a statisztikák szerint.

+

TÁLLAI ANDRÁS: – Képviselő Úr! Nagyon örülök annak, hogy a Jobbiknak ennyire tetszik a Fidesz családtámogatási rendszere. Lényegében azt üzeni a szavazóinak, hogy szavazzanak a Fideszre, mert mégiscsak a Fidesz alapozta meg és találta ki ezt a családtámogatási rendszert, nem pedig a Jobbik. Egy ellenzéki pártnak persze abban semmilyen felelőssége nincs, hogy a költségvetési egyensúlyt egy országban hogyan lehet tartani. Semmilyen felelőssége nincs abban, hogy a 3 százalékos hiányt hogyan lehet tartani, hogy alig várja az Európai Unió, hogy Magyarországot újra túlzottdeficit-eljárás alá vonja. Önöknek ebben semmi felelőssége nincs, sőt talán még örülnének is neki. Nekünk viszont van felelősségünk, és csak azt tudjuk megígérni és törvénybe tenni, amit az ország elbír! Úgy látjuk, hogy ebben a ciklusban azt fogja elbírni, hogy a családi adókedvezményt az egy- és kétgyermekesek vonatkozásában négy év alatt a duplájára fogjuk emelni. Ezt az ígéretünket teljesítjük!

Ki mit tud?

SZÉL BERNADETT (LMP): – Miniszter Úr! Két hete merült fel a gyanú, hogy az Egyesült Államok bizonyos, a kormányhoz közel álló személyek beutazását korlátozta az Egyesült Államokba, és láthatóan a kormány nem tett semmit azóta, hogy megvédje azt a több százezer kormánytisztviselőt és köztisztviselőt, aki most gyanúba keveredhetett és azt a több száz, teljesen ártatlan NAV-alkalmazottat, akinek szintén most a gyanú árnyéka lengi be az életét.

– Miniszter Úr! Önök azzal, hogy ködösítenek és összevissza vádaskodnak, megkockáztatják, hogy teljesen ráég a korrupció bélyege a magyar államigazgatásra és a NAV-ra is. Összevissza beszéltek, ön sem kivétel ez alól. Emlékszünk rá, ott ültünk a bizottsági ülésen, kiderült, hogy önök még nem kérdezték meg ezt, de azt mondta, hogy majd konzultálnak róla. Aztán utána kijelentette, hogy mégsem fogják megkérdezni. Ott volt Varga Mihály is, aki azt mondta, nem hajlandó megkérdezni Vida Ildikót, mert elképzelhető, hogy magánemberként lett kitiltva, ami teljes nonszensz, hiszen akár magánemberként, akár szakemberként van kitiltva, az mindenképpen nemzetbiztonsági kockázatot jelent erre az országra. De ott van a miniszterelnök úr is, aki nyilván tudja, hogy kikről van szó. Hadd idézzem, a riporter azt kérdezte tőle:  „köztisztviselőkről van szó?”. Orbán Viktor: „Ezt tudjuk?” A riporter: „Ezt mondta a Magyarországra akkreditált amerikai ügyvivő nagykövet Budapesten”. Orbán Viktor válasza: „Akkor ez nem esik egybe a valósággal, is-is a válasz, magánszemélyek és állami alkalmazásban állók.”

– Miniszter Úr! Teljesen nyilvánvaló, hogy a miniszterelnök úr pontosan tudja, ki az a hat ember, akiket az Egyesült Államok kitiltott az országba való beutazástól. Ráadásul törvényben garantált joga van ahhoz, hogy ezt megkérdezze. A Ksztv. 18. §-a tér ki arra, hogy a miniszterelnök az Alaptörvényben meghatározott feladatkörében eljárva a kormány irányítása alatt álló, illetve a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek vezetői számára feladatokat határozhat meg, továbbá tájékoztatást kérhet tőlük. Joggal kérdezem tehát:

– Orbán Viktor miért nem él ezzel a lehetőséggel, és miért hagyja, hogy a korrupció ráégjen úgy a NAV-ra, mint a teljes közigazgatásra?

+

LÁZÁR JÁNOS, Miniszterelnökséget vezető miniszter: – Képviselőtársam! Azt hiszem, a miniszterelnök úr világosan fogalmazott több alkalommal is ebben a kérdésben, és ez a kormány egységes álláspontja. Magyarországon egy ilyen súlyos kijelentés, mint amit az Amerikai Egyesült Államok ügyvivője tett, mármint hat kormánytisztviselőre vonatkozóan, azt igényli, hogy aki állít, az az állítás mellé felsorakoztassa a bizonyítékait is. Nagyon csodálkozom azon, hogy Magyarország Országgyűlésében az esküt tett parlamenti képviselő nem az Amerikai Egyesült Államok ügyvivőjét kérdezi. Miért nem kérdezi meg őt, a magyar kormánytisztviselőket kollektíven megvádoló Amerikai Egyesült Államok ügyvivőjét, hogy vajon mi az a vád, az az állítás, ami alapján bármelyik magyar polgártársunkat, akiknek a jogvédelmére esküt tett minden magyar parlamenti képviselőtársunk, bármelyik magyar polgártársunkat kitiltják az Amerikai Egyesült Államokból?

– Nekem az a véleményem, hogy mindaddig, amíg nem áll elő az Amerikai Egyesült Államok egyértelmű és világos bizonyítékokkal, amelyek legalább a bűncselekmény alapos gyanúját előrevetítik vagy legalábbis megalapozzák, addig a magyar kormánynak nincs mit tennie az üggyel. Mint ahogy egyébként maga az ügyvivő is megjegyezte, hogy ez nem közügy, az Amerikai Egyesült Államok és az érintettek magánügye, ebben a magyar kormánynak, nincs további tennivalója. Ezt mondta az Amerikai Egyesült Államok ügyvivője.

– Képviselőtársam! Azt szeretném kérni önöktől, ha már az Amerikai Egyesült Államok nem hajlandó szövetségesként segíteni a magyar kormánynak, tegyék meg önök, mint esküt tett magyar parlamenti képviselők, legyenek szívesek, forduljanak az Amerikai Egyesült Államok budapesti ügyvivőjéhez. Talán ön ismeri, talán találkoztak már. Talán önök beszéltek már az Amerikai Egyesült Államok ügyvivőjével, képviselő asszony. Kérdezze már meg tőle, mint esküt tett magyar képviselő, hogy vajon kit és mivel vádol az Amerikai Egyesült Államok, és ezek után sem önnek,  sem az Amerikai Egyesült Államoknak nincs akadálya, hogy feljelentést tegyenek.

+

SZÉL BERNADETT: – Lázár Úr! Érdekes figyelni az ön kommunikációját. A bizottsági ülésen még ugyancsak vékony volt a hangja, amikor kijelentette, hogy mennyire szereti az Egyesült Államokat, azóta meg folyamatosan az Egyesült Államokra mutogat, és nem veszi észre, hogy ezt az országot nem az Egyesült Államok vezeti, hanem jelenleg önök. Ez itt a probléma: ugyanis én öntől tudom megkérdezni, hogy konkrétan kik azok az emberek, akik korrupció vádjával ki lettek tiltva az Egyesült Államokból, és ez az a kérdés, amire sem ön, sem a kollégái, sem a miniszterelnök úr nem válaszolnak.

– Tudja miről van itt szó, miniszter úr? Arról van szó, hogy van egy kőkemény vád, amivel kapcsolatban önök nem képesek megvédeni az országot. Önöknek a legfontosabb dolga az lenne, hogy átvilágítsák például a NAV-ot, és megkérdezzék azokat az embereket, akik a kormányhoz közel állnak. Meg kell tenni, mert beláthatatlan következményei vannak annak, ha ebben az országban a korrupció úgy tud elharapózni, hogy már a tengerentúlról is látszik, viszont a saját kormányuk semmit nem tesz annak érdekében, hogy ezt felderítse.

+

LÁZÁR JÁNOS:. – Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy önnek attól kellene megkérdeznie, aki állít valamit, hogy miért állítja ezt. Semmi nem akadályozza meg, képviselőtársam, hogy bejelentkezzen az Amerikai Egyesült Államok ügyvivőjéhez, és kérdezze meg mint esküt tett magyar parlamenti képviselő, aki egyébként köteles a NAV-dolgozókat is képviselni, hogy vajon miért állítják ezt.

Magyarországon bővül legjobban a foglalkoztatottság egész Európában, hogyan támogatja a kormány a további munkahelyteremtést?

TIBA ISTVÁN (Fidesz): – Államtitkár Úr! Egy ország gazdasága csak akkor lehet sikeres, ha támogatja a munkát, és segíti, hogy a polgárai minél nagyobb számban dolgozhassanak. Ezért is örömteli, hogy továbbra is dinamikusan növekszik a foglalkoztatás hazánkban. A KSH múlt heti jelentése szerint már 4 millió 182 ezren dolgoztak a 2014. július-szeptemberi időszakban, ami 192 ezerrel több, mint egy évvel ezelőtt. A munkanélküliség újabb mélypontra, 2,4 százalékponttal, 7,4 százalékra esett egy év alatt. A foglalkoztatás növekedéséhez ráadásul egyre jelentősebb mértékben járul hozzá a versenyszféra, ami a kormányzat jól működő, aktív foglalkoztatási programjainak köszönhető. A korábbi szocialista kormányok foglalkoztatáspolitikájával szemben 2010 óta a kormány a munkaalapú gazdaság felépítése mellett kötelezte el magát annak érdekében, hogy minél több embernek legyen tisztességes megélhetése Magyarországon. Az elmúlt években munkahelyteremtés kapcsán meghozott intézkedéseknek köszönhetően mára jelentős eredményeket sikerült elérni. Ma több mint 430 ezerrel több ember dolgozik, mint 2010 elején. Csupán az elmúlt egy évben közel 200 ezer fővel emelkedett hazánkban a foglalkoztatottak száma, ráadásul az európai uniós tagállamok közül Magyarországon nőtt a legjobban, 3,1 százalékkal a foglalkoztatás 2014 második negyedévében.

– Államtitkár Úr! Véleményem szerint a foglalkoztatás növekedésében jelentős szerepe van a munkahelyvédelmi akcióprogram járulékkedvezményeinek, valamint a gyed extra bevezetésének, hiszen az idei évtől kezdődően már a gyed megtartása mellett munkát is vállalhatnak a kisgyermekes édesanyák. A munkahelyvédelmi akcióprogram következtében az elmúlt időszakban csökkentek a foglalkoztatás terhei, így új beruházások és munkahelyek jöhetnek létre hazánkban. Ezért is kérdezem:

– Hogyan támogatja a kormány a további munkahelyteremtést?

+

CZOMBA SÁNDOR, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, az elmúlt négy évben a foglalkoztatás tekintetében óriási eredményeket sikerült elérni. Valóban, az Eurostatnak a legfrissebb adatai is azt bizonyítják, hogy év/év alapon megint Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a munkanélküliség. A teljes Európai Uniót figyelembe véve, azonban látnunk kell, hogy ezekkel a pozitív adatokkal is nagyságrendileg most az Unió kétharmada környékén tartunk, tehát rengeteg még a teendőnk.

– Képviselő úr azt kérdezi, hogy mi lesz azokkal a programokkal, amelyeket eddig vittünk. Visszük tovább - röviden, tömören ennyit tudnék mondani. Sőt, kiszélesítjük a munkahelyvédelmi akciótervben részt vevők lehetőségét és minden más programot. Emlékeztetnék az „első munkahely” garanciaprogramra vagy adott esetben a fiatalok vállalkozóvá válására. Emellett talán a legfontosabb üzenet az, hogy a 2014-2020 közötti időszakban az összes rendelkezésre álló forrás mintegy 60 százaléka kifejezetten a gazdaságfejlesztésre, a munkahelyteremtésre fog koncentrálni. Az úgynevezett gazdaságfejlesztési innovatív program első és ötödik lába fog arról gondoskodni, hogy a foglalkoztatás bővülése a versenyszférában a következő időszakban is fennmaradjon, sőt bővüljön. Ezért a szakképzésre és a felnőttképzésre is nagyon komoly hangsúlyt kell a következő időszakban fektetnünk. A legnagyobb probléma a fiatalok körében van, ezért az ifjúsági garanciaprogram keretében nagyon jelentős fejlesztéseket, forrásokat kívánunk a következő években bevonni.

+

TIBA ISTVÁN: – Államtitkár Úr! . A szocialista kormányok által elvesztegetett évek során folyamatosan emelkedett a munkanélküliség, hiszen 2002 és 2008 között 238 ezer főről közel a kétszeresére, 474 ezer főre növekedett, ráadásul a foglalkoztatás terén nemzetközileg is komoly versenyhátrányba kerültünk. A lakossága tekintetében Magyarországhoz hasonló méretű Portugáliában vagy Csehországban is közel egymillió fővel többen dolgoztak, mint hazánkban. A polgári kormány intézkedései révén azonban Magyarország nemcsak a foglalkoztatottság javulása terén, de a munkanélküliség csökkentésében is éllovasnak számít Európában. Az elmúlt egy évben Magyarországon csökkent egész Európában az egyik legnagyobb mértékben a munkanélküliségi ráta, 2,4 százalékponttal.  Kérem az államtitkár urat, hogy a továbbiakban is kövessenek el mindent ennek érdekében.

+

CZOMBA SÁNDOR: – Ez egészen biztosan így lesz, képviselő úr. Első körben mintegy 36 milliárd forint értékben 2016-ig hat hónapon túl 24 év alatti fiatalokat szeretnénk a rendszerbe bevonni képzéssel, átképzéssel, különböző munkához jutási lehetőséggel. Szeretnénk azt is elérni, hogy azokban a térségekben, területeken, ahol jelen pillanatban csak a közfoglalkoztatás keretében tudunk lehetőséget biztosítani, a kilépés lehetőségét is megteremtve, akár több tízezres vagy százezres nagyságrendben is a következő 3-4 esztendőben képesek legyünk arra, hogy minél több honfitársunk a versenyszférában találja meg a munkalehetőségét.