Magyarországon a felszíni vizek, a felszín alatti vizek és azok képződményei a Magyar Állam tulajdonában vannak. A vízkészletekkel való gazdálkodás és a vizek minőségi védelme a Magyar Állam és az erre a célra létrehozott állami hatósági és igazgatási szervek, intézmények feladata és felelőssége.

Az uniós támogatással megvalósuló Mezőgazdasági Vízhasználat Információs és Ellenőrzési Keretrendszer célja egyrészt az öntözéssel kapcsolatos vízjogi engedélyezési eljárás elektronizálása, a mezőgazdasági öntözéssel kapcsolatos vízgazdálkodási, fenntartói, hatósági, adózási és kutatási-statisztikai feladatok támogatása, másrészt valamennyi vízilétesítmény és vízhasználat vonatkozásában integrált hatósági ügyviteli rendszer  bevezetése, amelyhez közhiteles e-vízikönyvi rendszer, valamint a vízkészletjárulék elektronikus megállapítása, bevallása és megfizetése is kapcsolódik.

A projekt rendeltetése ügyfélbarát, rugalmas, hatékony hatósági feladatellátás megteremtése, szem előtt tartva a kormányzati szándékot a bürokrácia- és költségcsökkentésre és az e-közigazgatás vízügyi hatósági munkába történő átvezetésére. A projekt keretében kialakításra kerülő elektronikus felülethez kapcsolódó jogalkotási munka részeként a vízügyi hatósági eljárások egyszerűsítése is elvárt követelmény. (Szövege: PDF)

Előadó: Pintér Sándor belügyminiszter.

***

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka:

- A napirenden lévő, a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat 26 törvénymódosítást tartalmaz, amelyek egymással összefüggő módon nagyon széles skálájú területeket érintenek, így többek között az illetékekről, a közalkalmazottak jogállásáról, a vízgazdálkodásról szóló törvények mellett módosításokat eszközöl további törvények tekintetében is. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvények módosítása is helyt kap a törvénycsomagban, de az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvények módosítását is tartalmazza.

- A belügyi feladatokat érintő törvényjavaslat két területére szeretném ráirányítani a tisztelt Ház figyelmét. Elsőként a vízkészletek hosszú távú fennmaradása és a víz minőségének megőrzése érdekét szolgáló módosításokhoz kapcsolódóan szeretnék szólni arról a felelősségről, amelynek a törvényhozásban hangsúlyt kell kapnia a vízkészletek védelmét szolgáló, az ahhoz fűződő érdekek maradéktalan érvényesítését biztosító szabályozásnak,  beleértve a vízgazdálkodási, a műszaki, a biztonsági és a vízvédelmi szabályokat. A fe­lelősség törvényi kötelezettsége azzal van összefüggésben, hogy a felszíni vizeink és a felszín alattiak, továbbá azok képződményei a magyar állam tulajdonát képezik. Mindehhez az értékelvű világszemlélet és világkép elválaszthatatlanul társítja azt az erkölcsi felelősséget, amellyel a természeti környezetre mint gondozásra, fejlesztésre kapott, teremtett örökségre tekint, amit nem elpusztítanunk kell, hanem megóvni, gyarapítani.

- A vízre alkalmazva mindezt, annak a jó állapotba hozása, illetve jó állapotának, a minőségének megőrzése, mindezek szakmai feltételeinek megteremtése és biztosítása, beleértve a törvényit is, a közérdek és a közjó szolgálatában történik. A mezőgazdasági vízhasználat információs és ellenőrzési keretrendszer, a VIZEK kialakítása, amellyel összefüggően tartalmaz törvényi módosításokat a javaslatcsomag, közvetlenül és közvetve is ezeket a célokat szolgálja. Fontos, hogy ezen a területen, a hatósági feladatellátás területén messzemenően érvényesüljön a rugalmasság, a hatékonyság, összhangban a kormányzati szándék szerinti bürokrácia- és költségcsökkentéssel, a közigazgatás hatékony átvezetésével, illetve alkalmazásával. A VIZEK-projekt, amelyet egyébként az EU is támogat, konkrét célja a vízjogi engedélyezési eljárás folyamatában a különálló közigazgatási informatikai rendszerek összekapcsolásával magasabb szintű, ha­tékonyabb szolgáltatás elérése, a mezőgazdasági célú vízhasználók üzemeltetési adatszolgáltatási kötelezettségeihez tartozó adminisztratív terhek csökkentése, az adatok átláthatóságának és ellenőrizhetőségének növelése, valamint az öntözésfejlesztés támogatása és a hatékony vízkészlet-gazdálkodás, valamint ezekkel összefüggésben a támogatások célirányosabb, költséghatékonyabb felhasználásának támogatása, elősegítése.

- A vízjogi eljárások elektronizálása területén egyetlen elemet szeretnék kiemelni, amely annak szemléltetése, amiként a törvénymódosítás a gyakorlatban a környezet, a víz védelmén túl, illetve azzal együtt az emberek boldogulását, a közösségek gyarapodását nagyon is közvetlenül szolgálja. A bevezetendő rendszer megakadályozza a negatív következményeket: megszűnik a hazai vízbázisok veszélyeztetése, az ivóvízbázisok elszennyeződését megakadályozza, fejleszthetővé válnak a gazdaságok, miközben a vidékfejlesztési program a korábbi összeg többszöröse, közel százmilliárd forintra biztosít pályázati lehetőségeket, melynek igénybevételét éppen az eddigi papíralapú bürokrácia akadályozza.

- A törvénycsomag másik általam kiemelendő területe a katasztrófavédelem és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása. Ez egy kiegészítés annak érdekében, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az iparbiztonság és veszélyes áruk szállítása, ellenőrzése során kezelhesse az ügyfelek iratait, továbbá tartalmazza a hatóság feladatait is. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állománya szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása a jogalkalmazói tapasztalatok alapján gyakorlatból levonható következtetések alapján tesz javaslatot a rendvédelmi, egészségkárosodás esetén az eljárás rendjére, az elektronikus személyügyi ügyintézés, a kiemelt készenlét és az összeférhetetlenségi szabályozás módosításának végrehajtása érdekében.

- A létfontosságú rendszerek és létesítmények azo­nosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény módosításával az Európai Parlament és Tanács  2016/1148. számú irányelvének , a NIS-irányelvnek az  átültetése történik a hazai jogrendszerbe. Ez biztosítja az egész Unióban egységesen a magas szintű biztonsági intézkedéseket, a hálózati és információs rendszereknek. A megfelelés érdekében a tagállamoknak ezt 2018. május 9-ig el kell fogadniuk, és ki is kell hirdetniük.

- Az elmondottakra tekintettel a KDNP frakciója támogatandónak tartja a T/17458. számú, a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításának javaslatát! (Taps a kormánypártok soraiból.)

***

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 119 ”igennel” (Fidesz-KDNP), 34 ”nem” (MSZP- LMP- függetlenek) és 23 ”tartózkodás” (Jobbik) kíséretében elfogadta.