Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Egy viszont biztos: énekes madár mindkettő. A legutóbbi asszóikból szolidan és „stilizálva" tallózunk.

Lehet-e büntetett az energialopás?

SPALLER ENDRE (KDNP): – Fontos, hogy azok a fogyasztók, akik szerződésszerűen teljesítenek, ne kerülhessenek megalázó helyzetbe, és ne nekik kelljen megmagyarázniuk, hogy nem lopták az energiahordozót. Szólnunk kell azonban azokról is, akik különböző okokból nem megfelelően vételezik az energiát, mondjuk ki: lopják. Miközben a szolgáltatóknak mindent meg kell tenni azért, hogy az ártatlan fogyasztókat védjék, támogatnunk kell őket abban is, hogy megvédjék a saját tulajdonukat. Nem egyszerű azonban tetten érni, és a lopás mértékét meghatározni. Képzeljük csak el azt a helyzetet, hogy valaki kiépíti mondjuk az elektromos áram lopására alkalmas hálózatot, ám amikor felelősségre vonják, azt mondja, hogy abba a dugaljba ő soha semmilyen eszközt nem csatlakoztatott. Máris nehéz rábizonyítani. Vagy megtalálják valakinél a mérőórát elkerülő gázvezetéket, az illető be is ismeri, hogy valóban ő építette, de azt mondja, sose merte használni, vagy a lelkiismerete nem engedte, hogy használja. A bűncselekmény máris bizonyíthatatlan. A helyzet azonban még ennél is kacifántosabb. A legtöbb esetben ugyanis nem kikerülik a mérőórát, hanem manipulálják azt. A gázórák mágnesezése mindenki által ismert jelenség. De a probléma java része nem ebből áll, hanem abból, hogy a plombákkal követik el a visszaéléseket. A lézergravírozás időszakában nem csodálkozhatunk azon, hogy a mérőórák plombáját olcsón, minden gond nélkül hamisítják. Rendőrségi adatok szerint olyan plombanyomót is lefoglaltak már, amiről a szakember sem tudta volna megmondani, hogy hamisítvány. A plombát leszedik, az órát visszatekerik, és így kevesebb fogyasztást mutat. A különbözeten a bűnözők és az órával rendelkező fogyasztók osztoznak. Szervezetten, ipari segítséggel végzik. A fogyasztók egy részét kényszerítik. E bűncselekmények szociológiai jellemzői hasonlóak az uzsora bűncselekményekhez. E csoportok a szegénység vámszedői.

– Államtitkár úr! Több tízezer olyan ház lehet Magyarországon, ahol valamelyik energiahordozót nem vagy nem teljesen fizetik ki a fogyasztók. A jelenség mérete, elterjedtsége indokolja, hogy az állam szigorúbban lépjen fel e területen. Talán az új Btk. megalkotása alkalmas pillanat lehet erre. Kérdezem:

• Tervezi-e a kormány, hogy a Btk.-ban nevesítse az energialopást és annak elősegítését mint kriminológiai tényállást?

+

RÉTVÁRI BENCE, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Az ön által említett áramlopás – csakúgy, mint a gázlopás – a hatályos Btk. szerint bűncselekmény, ennek valamelyest ki is kristályosodott az eljárási, bírósági gyakorlata is. A büntetési tétel tekintetében igen szigorú, hiszen a kártól függően, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés is lehet a szankció. Összehasonlításként elmondhatjuk: ez több mint az erős felindulásból elkövetett emberölés vagy a halált okozó testi sértés büntetési tétele. De ahogy ön is mondja, nem egyszerű ezeket a bűncselekményeket tetten érni, és nem egyszerű meghatározni azt sem, hogy mekkora a pontos érték.

– Képviselő úr! A kormány büntetőjogi kodifikációs elve az egyszerűsítés irányába hat, tehát igyekszünk minél kevesebb paragrafusba tömöríteni a büntető törvénykönyvet is a későbbiekben, és a túlburjánzó különös részi tényállások helyett olyan kerettényállásokat meghatározni, amelyek minél több büntetést tesznek lehetővé minél szigorúbban. Tény, hogy e bűncselekmény felderítése és nyomozása gyakran nehézkes. Célunk hogy a bűnfelderítés, bűnüldözés minél nagyobb mértékű, minél eredményesebb legyen. Az új Btk. szigorítást eredményez sok területen, de jól tudjuk, hogy nem csak a büntetés szigora, de a büntetés elkerülhetetlensége, az ami leginkább a bűnözőket visszatartja a bűncselekmény elkövetésétől.

– Képviselő úr! Az elmúlt években a rend hiánya, a törvény szigorának a felpuhítása volt az, ami sokakat felbiztatott. Mindazonáltal az új büntető törvénykönyv az ön által említett területen is változást hoz. Korábban a mérőóra manipulálásával elkövetett jogtalan energia- és vízvételezés esetében nem volt lehetséges a csalás bűncselekményének megállapítása, mivel a büntetőjogi értelemben vett kár fogalma korábban, azaz még a most is hatályos büntető törvénykönyvünk szerint nem terjedt ki a meg nem fizetett szolgáltatás ellenértékére. Az új Btk. azonban a fogalmat immár erre is kiterjeszti. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a bűncselekmény ez esetben sem marad büntetlenül, mivel a Legfelsőbb Bíróságnak egy 1998-as határozata értelmében a lopás ilyenkor is megállapítható volt. Az új büntető törvénykönyv tehát szigorúabban és egyértelműbben fog fellépni az energialopással szemben is.

+

SPALLER ENDRE: – Államtitkár úr! Ahogy ön is fogalmazott, bizonyítani nagyon nehézkes. A legszegényebbek érdekében kérem és remélem, hogy e bűncselekményeket - és úgy, ahogy ön említette - sokkal szigorúbban szabályozza az új Btk., és remélem, hogy ezzel meg lehet előzni ezeket a bűncselekményeket. A válaszát elfogadom.

Beszélgessünk!

TUKACS ISTVÁN (MSZP): – Államtitkár úr! Ha megvizsgáljuk a 2010 óta eltelt időszakot, és azt a kérdést tesszük fel, hogy vajon az egészségügyi rendszer jobb lett-e vagy sem, akkor a rövid válasz az, hogy nem. Azért, mert nem lettek kiszámíthatóbbak a betegutak, nem lett világosabb a járó- és fekvőbeteg-ellátásnak a helyzete, nem csökkentek a várólisták, nem történt minőségi változás. Azt a gyanút is meg kell osztanom a T. Házzal, hogy nagy valószínűséggel kevéssé tud ellenállni lobbi-érdekeknek, érkezzenek ezek területi vagy financiális oldalról. Szembeszökő, hogy, a jelenlegi átalakításokról az egészségügyi kormányzat nem közöl információkat, fogalmazhatok úgy is, hogy titkolózik. Nem kívánja megosztani azokat az információkat a betegekkel, a helyben lakókkal és a különféle egészségügyi szereplőkkel. Kérdezem:

• Hogyan alakul a kórházak helyzete a megyében, hány kerül bezárásra ezek közül?
•  Hogyan fogja ez érinteni az ott dolgozók létszámát?

+

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Tisztázzuk az alaphelyzetet! Önök a kormányzásuk elmúlt nyolc évében az ön támogatásával is több mint 250 milliárd forintot vontak ki az egészségügyi rendszerből. Az ön támogató szavazatával megszavazták a vizitdíjat, a kórházi napidíjat, a gyógyszerárakat pedig oly mértékben emelték meg, mint azóta sohasem. Mi már akkor is elutasítottuk az önök nemzet- és betegellenes javaslatait. Mi - önökkel ellentétben - nem szavaztuk meg a fizetős egészségügyet és nem szavaztunk a betegterhek növelésére sem.

– Képviselő úr! Nyolc év kormányzás önöknek nem volt elegendő ahhoz, hogy egy megvalósítható egészségügyi programot dolgozzanak ki és hajtsanak végre. Magyarország nem engedheti meg magának, hogy még egyszer olyan káosz, felfordulás, csődközeli állapot legyen az egészségügyben, mint a szocialista-liberális kormányok idejében volt. Önökkel ellentétben a mi kormányprogramunkban kiemelt szerepe van az egészségügy újjáélesztésének, a Semmelweis-terv pedig megmutatja a helyes irányt. Már másfél éve nyilvános, csak biztosan elkerülte az ön figyelmét.

– Képviselő úr! Ön azt kérdezi, hogy hány kórházat fogunk bezárni. Sokszor elmondtuk már, de az ön kedvéért elismétlem: nem zár be kórház! A legfontosabb célunk, hogy az ország területén mindenki egyenlő eséllyel férjen hozzá a betegségének megfelelő legjobb ellátáshoz a legnagyobb betegbiztonság mellett. Ön azt is kérdezi, hogy mekkora létszámleépítésre kell számítani. Ezt is már többször elmondtam: nem lesznek elbocsátások a struktúraátalakítás során! Megnyugtatom: orvos, szakápoló, szakszemélyzet ma Magyarországon nem marad munka nélkül. Az lehet, hogy valaki nem az eddigi osztályán fog dolgozni, hanem új feladatot kap. Hangsúlyozom azonban, hogy munkája, megélhetése, állása minden gyógyításban dolgozónak lesz. Kérem, ne riogasson!

+

TUKACS ISTVÁN: – Önök nem növelték a betegterheket, mondja az államtitkár úr. Ezt mondja akkor is, amikor az egészségügyi járulék, a már más névre keresztelt járulék megemeléséről döntött az önök többsége a parlamentben? Egy sokszoros vizitdíjnyi összeget fizetnek most meg a munkavállalók ezen a címen. És miután azt mondja, hogy nem változik a kórházi struktúra, és nem lesz elbocsátás, akkor mélységesen kíváncsi lennék, hogy hogyan oldja fel azt az ellentmondást, hogy ebből a megtakarításból óhajtanak majd fizetésemelést adni egészségügyi dolgozóknak.

A képviselő nem, az Országgyűlés az államtitkári választ 173 igen szavazattal, 86 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Milyen lehetősége van a nehéz helyzetben lévő, elsősorban kistelepülési önkormányzatoknak, hogy már 2012 szeptemberében állami fenntartásba adják iskoláikat?

PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): – Számos önkormányzati fenntartásban lévő iskola hosszú évek óta küzd komoly anyagi nehézségekkel, és ez alól sajnos nem kivétel az idei tanév sem. A nemzeti köznevelési törvény értelmében 2013. január 1-jén veszi majd át az állam a települési önkormányzati iskolák fenntartását. Több települési önkormányzat azonban tanácstalan a tekintetben, hogy 2012 szeptemberétől, még ebben az évben hogyan fogja tudni finanszírozni iskoláit a hátralévő négy hónapon keresztül.

– Konkrét példa, államtitkár úr. A Csobánkai Közösségi Műhely nevű, általános művelődési központi rendszerben működő általános iskolába például mindössze 48, többségében roma diák jár. A falu általános iskolás korú gyermekeinek száma 300 fő körül van. Az önkormányzat szerint az elmúlt években mindent megtettek a költségek csökkentése érdekében, az iskola fenntartását azonban a település képtelen tovább ellátni. A 2012-2013-as tanévben egy új diák beiratkozása várható, hiszen az első évfolyamba lépő 31 helyi gyermekből 30 esetében már jelezték a szülők, hogy máshová viszik gyermeküket. A csobánkai önkormányzat helyzetét nehezíti, hogy mivel többcélú intézményről van szó, két új közoktatási intézményt és egy új közművelődési intézményt kell alapítani még 2012-ben. Emiatt új igazgatóra van szükség, valamint szakértőt kell megfizetnie az önkormányzatnak. Ráadásul a kormányhivatal döntése értelmében további három tanárt is fel kell vennie az iskolának. Ezek az átszervezések milliós nagyságrendben növelik a település oktatási kiadásait. A polgármester asszony és a képviselőtestület nem lát más lehetőséget a helyzet rendezésére, mint az iskola állami kézbe adását már akár az idei esztendőben. Kérdezem:

•  Milyen lehetőségeik vannak a csobánkai iskolához hasonlóan nehéz helyzetben lévő, elsősorban kistelepülési önkormányzatoknak, hogy már 2012 szeptemberében állami fenntartásba adják az iskoláikat?
• Ha erre nincs mód, milyen módon juthatnak anyagi segítséghez a bajban lévő települési önkormányzatok?

+

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A csobánkai példa is érzékletesen mutatja, hogy azokon a településeken, ahol sok szegény, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek él, kevesebb pénz jut a gyerekek nevelésére, oktatására. Ráadásul az önkormányzat is szegény. A szocialisták 8 éves kormányzásuk során számtalan iskolát zártak be, a kistelepüléseken, az előző két kormányzati ciklusban a postahivatalok bezárásával, a vasúti közlekedés felszámolásával, a kisiskolák bezárásával ellehetetlenítették a falvakat.

– Képviselő úr! A nemzeti együttműködés kormánya, ígéretéhez híven lépéseket tett a kisiskolák újranyitása és megőrzése érdekében. A jelenlegi kormány ugyanis meg akarja őrizni a magyar falvak, községek iskoláit is. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium költségvetésében 300 millió forintot különített el e célra. A 2011-2012-es tanévben négy település, Érpatak, Lipót, Pecöl, Siklósnagyfalu újranyitotta iskoláját, 24 bajba jutott település pedig gyorssegélyt kapott, hogy megőrizhesse iskoláját. A nehéz helyzetbe kerülő önkormányzatok érthetően az államhoz fordulnak segítségért. Erre az áldatlan helyzetre jelenthet megoldást az állami szerepvállalás növelése, ami azt jelenti, hogy végre vállalni akarjuk a felelősséget a magyar gyermekekért, magas színvonalú nevelésükért és oktatásukért. Ezt a célt szolgálja a nemzeti köznevelési törvény, valamint a hamarosan kiadásra kerülő Nemzeti alaptanterv is.

– Ami a konkrét esetet illeti: a közoktatás központi költségvetése 2012 decemberéig ugyanazokat a támogatásokat biztosítja a fenntartók számára, mint a 2011-2012-es tanévben. Vagyis idén év végéig még megmaradnak a normatív költségvetési hozzájárulások, központosított előirányzatok, kötött felhasználású támogatások igénylésének rendje a Magyarország 2012. évi költségvetéséről szóló törvény szerinti összegekkel. Ezen kívül a települési önkormányzatok élhetnek azokkal a támogatási lehetőségekkel, amelyek a központi költségvetésből a működésképtelen helyzetbe került önkormányzatoknak a már megszokott módon nyújthatók. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatására közel 25 milliárd forintot irányzott elő a 2012-es költségvetési törvény. A kiegészítő támogatást az önkormányzatok önállóságuk és működőképességük megőrzése érdekében igényelhetik. Az igénylést 2012. április 30-áig, szeptember 10-éig és november 5-éig lehet benyújtani. A költségvetési törvény értelmében támogatási igényt egy önkormányzat évente legfeljebb két alkalommal nyújthat be, kivéve, ha olyan előre nem látható esemény következik be, amely az önkormányzat működőképességét veszélyezteti. A települési önkormányzatnak lehetősége van továbbá arra is, hogy 2012 szeptemberétől valamelyik másik település iskolájának tagintézményeként működtesse általános iskoláját.

+

PÁNCZÉL KÁROLY: – Államtitkár úr! Minden alkalmat meg kell ragadnunk arra, hogy köszönetet mondjunk azoknak az iskolafenntartó önkormányzatoknak, amelyek az elmúlt több mint két évtizedben a törvény által rájuk rótt feladatnak igyekeztek megfelelni. Arra kérem önöket, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy még az idén a nehéz helyzetbe került iskolafenntartók minél több forráshoz jussanak, mert a legfontosabb cél. hogy a minőség ne romoljon, a leszakadó gyerekek ne kerüljenek további hátrányba. Köszönöm, a válaszát elfogadom.

Évtizedes mélyponton a bűnügyi statisztikák Magyarországon, ki a felelős?

STAUDT GÁBOR (Jobbik): – Többször kértük számon a közbiztonság helyzetét a Belügyminisztériumon és ezen keresztül a kormányon. Számtalanszor elmondtuk, hogy a rendőrségnél még mindig a statisztikai szemlélet a meghatározó, miközben az emberek közbiztonsági érzete nem javult. A valódi közbiztonság helyett önök a statisztika világában élnek, de úgy tűnik, hogy hazai pályán is vesztésre állnak. A Legfőbb Ügyészség által az egyik gazdasági hetilap részére szolgáltatott adatokból kiderült, hogy egy évtizede nem volt olyan magas az ismertté vált bűncselekmények száma Magyarországon, mint tavaly.  Az ország bűnügyi fertőzöttsége 2011-ben a 2009-es évhez viszonyítva 13 százalékos növekedést mutat. A Központi Statisztikai Hivatal 2011 első három negyedévének statisztikái is alátámasztják, példának okáért, hogy a regisztrált bűncselekmények száma a közrend elleni bűncselekmények terén 21 százalékos, a gazdasági bűncselekmények esetében 19 százalékos emelkedést mutat.

– Államtitkár úr! A tények makacs dolgok. Nemhogy rend nem lett, de folyamatosan nő a bűncselekmények száma és ezzel együtt az ország bűnügyi fertőzöttsége. Ennek tükrében kérdezném, a velem együtt hazánk közbiztonságra vágyó polgáraival együtt:

•  Mikor fordulnak meg végre a lovon, és kezdenek neki a valódi rendteremtésnek?
• Mivel magyarázza az egyre rosszabb statisztikai adatokat, valamint mikorra várhatunk bármilyen látványos javulást hazánk közbiztonságában?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A közbiztonság megerősítése érdekében szigorú törvényeket alkottunk. A „három csapás” törvény, a tulajdon elleni szabálysértések elzárással történő büntethetősége és az egyéb szigorítások, például a büntetőtörvénykönyv-módosítások az uzsora-bűncselekmények terén mind kifejezetten eredményesek. Máig mintegy 2800 fővel növeltük a rendőrség állományát, és ez az év közepére el fogja érni a 3500 főt. A megnövekedett létszámú rendőrség eredményes munkája következtében hatékonyabban jár el. Összességében, a vizsgált két év távlatában megállapítható, hogy míg 2009. évről 2010. évre minden megyében nőtt az elkövetések száma, addig a tendencia 2011. évre megfordult, 12 megyében csökkent vagy stagnált a regisztrált bűncselekmények száma. A vagyon elleni bűncselekmények száma 7,8 százalékkal csökkent. Ez az elmúlt öt esztendő legalacsonyabb eredményszámát jelenti a regisztrált bűncselekmények terén a tavalyi évben. A tulajdon elleni szabálysértések mára a bolti lopások terén például 40 százalékos csökkenést mutatnak. Kiemelten fontos feladatként a rendőrség erőteljesen lépett fel az uzsora, a hivatalos személy elleni erőszak-bűncselekmények elkövetése esetén, illetve a gyermekek és időskorúak elleni bűncselekmények körében.

- Képviselő Úr! Nőtt a lakosság szubjektív biztonságérzete, de természetesen nem lehetünk elégedettek. Még többet kell tennie a rendőrségnek azért, hogy az emberek biztonságérzete még tovább javuljon. Amit tehát elmondhatok, tisztelt képviselő úr, a következő: amennyiben ezeket a kedvező folyamatokat ön valóban szeretné elősegíteni, valóban azt szeretné, hogy Magyarországon tovább javuljon a közbiztonság, tovább erősödjön a közrend, akkor arra kérem, hogy a parlament előtt lévő törvényjavaslatokat „igen” szavazatukkal támogassák, mert ezzel is hozzájárulnak ehhez a fontos célhoz.

+

STAUDT GÁBOR: – Államtitkár úr! A felderített bűncselekményekről és a megoldott bűnügyekről lehetne vitatkozni, de itt regisztrált bűncselekményekről van szó. Ezekben a statisztikákban az is benne van, ami természetesen jó, csak ez az emberek biztonságérzetét kevésbé befolyásolja. Egy dologban viszont igazat adok az államtitkár úrnak: a bűncselekményi vagyoni értékhatárt valóban megemelték. Tehát ez lesz az az egy tényező, ami miatt a bűncselekmények csökkenés lehetséges. Mi arra fogunk törekedni, hogy ezt a csökkenést megfelelően a helyén tudjuk értékelni, és ez ne a bűncselekményi értékhatár emelkedésének legyen köszönhető, hanem az emberek valódi közbiztonságérzete is javuljon.

A képviselő nem, az Országgyűlés az államtitkári választ 174 igen szavazattal, 85 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

A kormány hogyan tudja biztosítani a Malév felszámolásának átláthatóságát?

SCHEIRING GÁBOR (LMP): – Államtitkár úr! Március 5-én azonnali kérdést intéztem önhöz arról, hogyan lett Varga Jenő a Malév vagyonfelügyelője. A bíróság a csődtörvény módosítása alapján csak a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft.-t nevezte ki felszámolónak. A Hitelintézeti Felszámoló Kft. tulajdonosa a magyar állam, a tulajdonosi jogok gyakorlója a PSZÁF, a cég felügyelőbizottságának tagja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő delegáltja is. Ez alapján joggal feltételezhető, hogy önöknek tudnia kellett, hogy a Nemzeti Vagyonkezelő által felügyelt társaságban hogyan lett Varga Jenő a Malév felszámolóbiztosa.

– Államtitkár úr! Fontos kérdés a felszámolási eljárás átláthatósága. Semmit nem tudni az értékes vagyonelemek, az úgynevezett slotok, leszállási jogok értékéről, holott ezek bizonyulhatnak a legértékesebb vagyonelemeknek. A törvény alapján a hitelezői választmány összeüléséig több hónap is eltelik, addig az érintettek nem kapnak elegendő információt az értékesíthető vagyonról.

– Államtitkár úr! A felmondás alatt lévő dolgozók szerint a cégvezetés kísérletet tett - megdöbbentő módon - közös megegyezéssel való távozásra a felmondás helyett. Malévos szakszervezetek szerint nem kapnak információt a dolgozói juttatások kifizetésének alakulásáról, nem látják, a követelésükből mennyire számíthatnak. A dolgozók és képviselőik szerint a cégvezetés szeretné gyorsan lezárni a dolgozói követeléseket, miközben a hitelezői választmány még nem ült össze. Addig is a felszámolónak indokolt lenne tájékoztatni a szakszervezetek képviselőit.

• A tárca a felszámoló cég felügyelőbizottságán keresztül milyen információt kapott Varga Jenő felszámolóbiztosnak való jelöléséről?
• Hogyan lett Varga Jenő a Hitelintézeti Felszámoló Kft. által delegált felszámolóbiztos?
• Mit kíván tenni a kormány, hogy a nemzetgazdaságilag stratégiai fontosságú Malév felszámolása során a hitelezői választmány összeüléséig a hitelezők elegendő információt kapjanak a felszámolási eljárás alakulásáról?
• Milyen eljárással tudják biztosítani, hogy a vagyonelemek értékesítése és a bevételek felhasználása kellően ellenőrzött és átlátható legyen?
• Mit kíván tenni a kormány, hogy a dolgozók, a szakszervezetek megfelelő információt kapjanak a dolgozói követelések várható mértékéről, amíg összeül a hitelezői választmány?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A kormány a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény alapján a Malév Zrt.-t nemzetgazdasági jelentőségére tekintettel stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítette. A kormány e döntése alapján a társaság fizetésképtelen helyzetének rendezésére különleges felszámolási szabályokat kell alkalmazni. E különleges eljárás egyik meghatározó eleme a rendkívüli moratórium, amely alapján az adós társaság speciális védelmet élvez. A csődtörvény felhatalmazása alapján a kormány a csődeljárásban és felszámolási eljárásban vagyonfelügyelőként, illetve felszámolóként - ahogy kérdésében ön is említette - a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft.-t jelölte ki. A rendelet a felszámolóbiztos személyéről nem rendelkezett.

– Képviselő úr! A bíróság 2012. február 14-én jogerőre emelkedett végzésével a Malév Zrt. adós felszámolását fő eljárásként elrendelte, és kijelölte az előbb említett Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft.-t felszámolóként, dr. Varga Jenő urat pedig felszámolóbiztosként. Tehát a bíróság. Varga Jenő személyének kijelölése nem a tulajdonában lévő társaság kijelölését jelenti, a bíróság végzése szerint egyértelmű, hogy a felszámolást a jogszabályban megjelölt állami tulajdonban lévő Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft.-nek kell elvégeznie.

– Képviselő úr! A felszámolási eljárás a hatályos jogszabályoknak megfelelően nyilvánosan zajlik. A törvény szabályozza a felszámolási eljárások menetét, a felszámoló és a felszámolóbiztos tevékenységét, valamennyi eljárásra egyformán érvényes, vagyis a Malév felszámolási eljárása során sincs lehetőség a jogszabályi előírások megkerülésére.

Mint bizonyára azt képviselő úr is tudja, a hitelezői érdekek védelme és képviseletük ellátása a hitelezői választmány feladata. A hitelezői választmány kíséri figyelemmel a vagyonfelügyelő és a felszámoló tevékenységét, valamint képviseli a bíróság előtt a felszámolóval való kapcsolattartás során a választmányt létrehozó hitelezőket.

– Képviselő úr! Tájékoztatom, hogy a felszámoló jelentős értékesíthető vagyont nem talált, tekintettel arra, hogy a Malév az elmúlt időszakban teljesen eladósodott, bérelt ingatlanokban, lízingelt repülőgépekkel üzemelt. A parlamenti vizsgálóbizottság remélhetően választ talál majd arra, hogy pontosan milyen döntések vezettek a Malév nagyarányú vagyonvesztéséhez az elmúlt kormányzati ciklusok alatt.

– Képviselő úr! Bizonyára tájékozódtak már arról is, hogy a slotok nem képezik a Malév tulajdonát, így nem is értékesítheti azokat. A slot ugyanis egy olyan, lényegében repülési jog, amely egy nem működő társaság esetében automatikusan megszűnik, annak újbóli kiadására pedig az állam jogosult a megfelelő feltételekkel rendelkező légitársaság számára.

+

SCHEIRING GÁBOR: – Államtitkár úr! Még mindig nem kaptunk megnyugtató választ arra, hogy Varga Jenő hogyan lett felszámolóbiztos. A bíróság ugyanis a Hitelintézeti Felszámolót jelölte ki. Varga Jenőről annyit tudunk, hogy egyszer csak a semmiből előbukkant, illetve annyit tudunk róla, hogy van egy közös cége Pintér Sándorral, amit nemrég alapítottak, illetve annyit tudunk róla, hogy a feleségét még a szocialisták jelölték alkotmánybírónak, tehát meglehetősen szoros politikai kapcsolatot ápol minden irányban.

– Államtitkár úr! Nem látjuk a garanciát arra, hogy a Malév vagyonelemeinek felszámolása során a vagyon értékesítéséből, felszámolásából származó bevételek hogyan fognak a munkavállalókhoz és a költségvetéshez jutni, és nem pedig mindenféle, politikához közeli oligarchákhoz. Sajnos a folyamat eddigi átláthatatlansága meglehetősen nagy kérdőjelet tesz a mellé, hogy a Fidesz mennyire elkötelezett az átlátható és a köz érdekének megfelelő felszámolási eljárás mellett.

A képviselő nem, az Országgyűlés az államtitkári választ 166 igen szavazattal, 87 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.