„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

–Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás" okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni.  Pillanatok alatt harmadnyian maradnak. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. Kivéve, amikor a miniszterelnököt szólítják. Időről időre, személyesen kell választ adnia a hozzá címzett kérdésekre. Garantált a telt ház.  A siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva – hangzavarokat, bekiabálásokat udvariasan sem idézve – tallózunk.

Háborúban vagy békében?

TARNAI RICHÁRD (KDNP): – Miniszter úr! Legutóbb az árvízi védekezéskor tapasztalhattuk a tartalékos honvédek felbecsülhetetlen erejét, hiszen ott voltak valóban a gátakon, és olyan munkát végeztek, amit nélkülük nem tudott volna más ilyen hatékonyan és ilyen szakszerűen elvégezni. Az önkéntesekkel összefogva sikerült megóvni az országot az árvíztől.

– Sokan felteszik a kérdést: mi szükség van békeidőben egyáltalán honvédelmi költségvetésre, miért kell helikoptereket beszerezni? Aztán amikor jött a víz és jött az ár, akkor például azt tapasztalhattuk Pest megyében, Szigetmonostoron, hogy ha nem lettek volna nem lettek volna helikopterek, és honvédek akik reggeltől estig, gyakorlatilag 0-24 órás szolgálatban látták el a feladatukat, akkor nem lehetett volna megvédeni Szigetmonostort. Tehát a honvédekre nemcsak háborúban,  hanem  is békeidőben is folyamatosan szükség van.

– Tavaly országos toborzásról lehetett hallani, és úgy tudom, hogy az önkéntesek száma szinte a nulláról került fölépítésre, most pedig, már több százan vagy akár több ezren is vannak ebben a rendszerben. A gólyatáborok hallgatósága arról számolt be, hogy a toborzóirodák megjelentek ott is, és hál’ Istennek, egyre több fiatal szeretne részt venni tartalékos honvédként ezekben a feladatokban, legyen szó akár veszélyhelyzetről, akár pedig békeidőről. Az is jó dolog, hogy a kormányhivatalok munkaügyi központjaival nagyon jó kapcsolat alakult ki a honvédség részéről, ezért amikor ilyen helyzet van, akkor együtt tud működni az állam minden egyes része, a honvédség, az államigazgatás, a közigazgatás is. Mégis kérdezem: 

• Milyen tapasztalatokról tud beszámolni a honvédelmi tárca az önkéntes tartalékos rendszer egészét és a fiatalok megszólítását illetően?

+

HENDE CSABA,  honvédelmi miniszter: – Képviselő úr! Köszönöm, hogy felidézte azt a hősies küzdelmet, amelyet az önkéntesekkel, más fegyveres testületek hivatásos állományával együtt a Magyar Honvédség is végzett a kora nyári nagy dunai árvíz idején. Egy olyan árhullámot sikerült lényegében veszteség nélkül kivédekeznünk, amilyet még soha nem láttunk, és amely árhullám számos más helyen emberéleteket és hatalmas anyagi áldozatokat is követelt.

Ebben a küzdelemben több mint 1400 önkéntes tartalékos katonánk vett részt. Ez azért figyelemre méltó, mert amikor 2010 kora nyarán, a kormány hivatalba lépését követően az észak-magyarországi árvíz idején feltette a kérdést a miniszterelnök, hogy hány tartalékost tudok kivezényelni a gátakra, akkor jelentettem, hogy tizennyolcat, ugyanis szétverték a Magyar Honvédség tartalékerejét.  

 – El kell mondanunk és meg kell állapítanunk: a rendszerváltoztatás óta a legnagyobb képességnövekedés a magyar haderő, a Magyar Honvédség életében az önkéntes tartalékos rendszer felállítása. A számok magukért beszélnek. Lényegében nem volt bevethető tartalékos katonánk, azóta a számuk meghaladta az ötezret. Ez rendkívül nagy eredmény. Megerősítve az ön által elmondottakat: egyre több fiatal vállal tartalékos szolgálatot. A 30 év alattiak aránya 2012-ben még csak 3 százalék volt, jelenleg 10 százaléknál tartunk. 2013 nyarán a nyári alapkiképzést már ötször annyian teljesítették, mint 2012-ben. Hét egyetemmel és főiskolával kötöttünk már együttműködési szerződést. Ez is ott van a számok mögött.

+

TARNAI RICHÁRD: – Miniszter úr! A számok valóban azt mutatják, hogy a semmiből létrejött egy önkéntes tartalékos rendszer, és ezt mindannyian tapasztalhattuk az árvíz idején. Persze, szocialista képviselőtársaim csak legyintgetnek, holott a kormányzásuk idején, az a mondás dívott, amire emlékszünk a magyar történelemből is, hogy nem akarok katonát látni. Nem is láttak, hiszen nem voltak önkéntes tartalékosok. Ha a 2010-es árvizet a kormányzásukkal kellett volna végigvinni, akkor nem lett volna a honvédségnek egyetlenegy hadra fogható embere sem. Hál’ Istennek, ez másképp történt: a magyar emberek belátták, hogy mi az ő érdekük, és ezért sikerült az önkéntes tartalékos rendszert felépíteni. Sikerült az árvíztől is kiválóan megóvni az országot,  akkor is, ha szocialista képviselőtársaim végigkiabálják a felszólalásomat.

+

HENDE CSABA: – Képviselő úr! Szeretném megköszönni nemcsak a támogató szavait, de azt a fáradhatatlan munkát is, amelyet Pest megye kormánymegbízottjaként elvégzett. Éjjel és nappal Pest megyei Duna-szakasz minden pontján találkoztunk. Akik itt a hátam mögött nevetgélnek és legyintgetnek, nekik pedig csak annyit mondanék, hogy ha valóban rajtuk múlt volna, akkor egyetlenegy tartalékos katonát sem tudtunk volna bevetni az árvízi védekezésben.  

Mi folyik itt?

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): – Államtitkár úr! Elrendeltek egy olyan vizsgálatot az MVH-botrány miatt, amiről pontosan lehetett tudni, hogy kivitelezhetetlen. Pontosan lehetett tudni, hogy az lesz a vége, ami lett. Az lett a vége, hogy nagyjából 35 milliárd forint előleg nem került kifizetésre. És ki tudja, hogy a végelszámolások hogyan tudnak realizálódni, hiszen eddig az MVH mindig ezzel a pénzzel rendezte az úgymond kétes ügyeket is..

– Államtitkár úr! Annak idején az hangzott el a miniszter úr részéről is, hogy régóta tudnak az MVH-s ügyről, és semmi problémát nem okoz. Én akkor azt mondtam: de fog! Nos, nem én, hanem kifejezetten a miniszter hazudott, mikor azt mondta, hogy minden rendben lesz. Ez az egyik problémám, ami miatt ezt az azonnali kérdést kértem. A másik pedig: azok a botrányos kamarai választások, amik most zajlanak. Amikről most már youtube-os felvételek is vannak az interneten, amitől nem lenne olyan nagy izgalom vidéken, ha nem a megválasztott szereplők lennének majd a magánföldek fölötti korlátlan urak. Én azt gondolom: ilyen Rákosi-módszereket meghazudtoló módszerekkel történő kiválasztás semmilyen jóra nem vezet, és továbbrontja azt a hangulatot, ami vidéken kialakult. Felháborodva kérdezem tehát:

• Mikor akarják ezt megállítani?
• Mikor intézkednek a normális választások és tiszta választások érdekében?

+

BUDAI GYULA, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Én úgy gondolom, hogy önöknek van a legkevesebb joga ebben a témakörben megszólalni, mert az önök kormánya alatt, 2005-ben azért volt háromhetes gazdatüntetés Budapesten, mert elfelejtették kifizetni a földalapú támogatásokat, majd ezt követően is hol kifizették, hol nem, de mindig késve. Viszont én úgy tudom: az ön által  és kedves édesapja által is tulajdonolt, támogatott cég megkapta a támogatást, tehát azért a családi öröm megvan önöknél. Tehát  úgy gondolom, önnek van itt legkevesebb joga ebben a kérdéskörben a parlamentben megszólalni.

– Képviselő úr!  2013. november 30-áig az MVH a 177 ezer ügyfélből 170 ezer ügyfél részére utalta  át a támogatást,  körülbelül 140 milliárd forintot fizetett ki. 7 ezer ügyfél maradt fönn a vizsgálati időszakban a rostán  a túligénylés miatt, amelyet ön is kifogásolt. Ha mi nem folytatjuk le ezeket a vizsgálatokat, amelyekre ön hivatkozott, akkor most, a mai napon azt a kérdést teszi föl nekem, hogy miért nem vizsgáltuk a jogtalan támogatást?

– Képviselő úr!  Nagyon jól tudom, hogy önöknek nem tetszik a jelenlegi agrárkamarai rendszer. Az ok nagyon egyszerű: kikerült belőle az a klientúra, akit önök tettek oda, azok a képviselők, volt párttitkárok, téeszelnökök és mindenki, akik az önök érdekeit képviselték. Az új  agrárkamara most alakult márciusban, adjuk meg a lehetőséget, hogy bebizonyítsák sokkal jobban működik, mint az önök kormányzása alatt.

+

GŐGÖS ZOLTÁN: - Államtitkár Úr! Tény, hogy 35 milliárd forint amiatt nem lett kifizetve, mert önök nem intézkedtek időben a maffiahálózat fölszámolására. Októberben elkezdtek kapkodni, miután én elmondtam, hogy itt iszonyatos nagy baj van, és nyilván olyan intézkedést hozott a miniszter, amit  után meg kellett volna neki mondani bátran, hogy ekkora hülyeséget nem lehet kitalálni, mert úgyse lesz vége.

– Államtitkár úr! Ez a kamarai választás arról szólt, szól, hogy a haverok hogyan kerüljenek majd olyan pozícióba, hogy korlátlanul rendelkezzenek a magánföldekről. Ez erről szól, ez semmi másról nem szól: itt megfenyegetnek embereket, ha nem lépnek vissza! Ez nem módszer, ezen sürgősen változtatni kell! Egyébként fogunk is, mert májusban az új kormányunk úgy ki fogja vágni ezt a kamarát, hogy írmagja se marad!

+

BUDAI GYULA: – Képviselő úr! Én nem minősítem az agrárkamara elnökét úgy, mint ön. Az agrárkamara elnökének szíve joga, hogy az MVH elnökének ír, és érdeklődik arról, hogy az általa képviselt tagság bizonyos tagjai miért nem kapták meg a támogatást. Én most válaszoltam önnek erre a kérdésre, tisztelt képviselő úr, ugyanakkor Nem értem, hogy önnek miért csak akkor esik le a tantusz, amikor a legfőbb ügyész ugyanazt válaszolta önnek az MVH-s büntetőeljárásban, amit én mondtam. Ugyanis az Alkotmányvédelmi Hivatal nyomozása derítette föl azt a maffiaszerű hálózatot, amelyre vonatkozóan mi adtunk tájékoztatást az Alkotmányvédelmi Hivatalnak és a hatóságoknak. Higgyen nekem, és miután a legfőbb ügyész is megerősíti önnek azt, amit én elmondtam, fogadja el az én válaszomat is ebben a kérdésben.

Ki jár jól az időhúzással?

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): – Államtitkár úr! Azáltal, hogy a devizahitel-károsultak helyzete továbbra sem került teljes körű megoldás alá, Magyarországon egy olyan helyzet állt elő, amely éppen a következő ciklus gazdaságpolitikáját vágja agyon, teszi tönkre. Mindez pedig egy olyan klímában zajlik, amikor az úgynevezett bankolási költségek egyes felmérések szerint 2012 második negyedévétől mintegy 42 százalékkal növekedtek Magyarországon. Ugyanez az arányszám az Európai Unió átlagában, jellemzően nyugati gazdaságokban pedig 1-2 százalék környékén volt. Látható tehát, hogy a bankrendszer érintett tagjainak a kifosztó szivattyúja továbbra is működik, miközben a kormányzat folyamatosan húzza az időt, mindig vár valamire, valamilyen hivatkozási alappal kerüli a teljes körű megoldás kivitelezését, mint amilyen, mondjuk, a hitelek felvételkori árfolyamon történő forintosítása lenne.

 – Államtitkár úr! Szeptemberben szó szerint azt mondták, hogy november 1-jéig a bankok kössenek új, immár tisztességes szerződést az ügyfelekkel, mert ha nem, akkor önöknek készen áll a károsultakat megmentő csomagjuk, amit csak be kell nyújtani a parlament elé. Az eredmény ismeretes: egy óriási, hatalmas nagy nulla. Most éppen december közepéig várnak a Kúria állásfoglalására, amellyel kapcsolatban teljes körű megoldást szintén nem várhatunk: ez a politikum dolga lenne, a törvényhozás dolga lenne, hiszen a bankok csak az erőből és a törvényekből értenek, semmi másból.

- Államtitkár Úr! Beszédes módon már most az Alkotmánybírósághoz fordultak újabb állásfoglalásért, így állandóan lesz hivatkozási alapjuk arra nézve, hogy miért csak egy-egy szerencsésebb kört segítsenek meg. És ne sorolják nekünk fel újra, hogy volt végtörlesztés, van árfolyamgát: mi tisztán látjuk, hogy a szerencsésebb és kisebb rétegeknek valamifajta későbbre történő teheráthárítást foganatosítottak, de teljes körű megoldást nem. A kérdés tehát az:

• Meddig hárítják másra a felelősséget?
• Mikor hajlandóak az utolsó forintig elszámoltatni a bankokat a bűntetteikért?

+

CZOMBA SÁNDOR, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Bár jelzi, hogy ne soroljuk azt, hogy mit tettünk eddig az adósokért, azért engedje meg, hogy néhány nagyon fontos elemet felsoroljak, hiszen nem mi voltunk azok, akik ölbe tett kézzel vártuk azt, hogy mi történik az adósokkal. 2010 nyara óta számos olyan intézkedést hozott a kormány, amely a devizahitelesek, valamint a nehéz helyzetbe került adósok érdekében segített. Az elmúlt évben indított programok több mint 360 ezer hiteladósnak nyújtottak segítséget, 170 ezer adós élt a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével, 171 ezer adós rendelkezik árfolyamgát-szerződéssel, az eszközkezelő több mint 12 ezer ingatlan-felajánlást fogadott be, a devizahitelek forintra váltásával mintegy 6 ezer hiteladós élt.

– Képviselő úr! Szárazak ezek a számok, de ezek mögött családok, emberek, létek és sorsok vannak. Ebből a szempontból azt gondolom, hogy nagyon jelentős, amit az elmúlt időszakban a kormány tett. A további intézkedések megtétele előtt azonban fontos iránymutatást adhat a Kúria jogegységi döntése, amely rendezhetné a vitatott kérdések jogi hátterét. A Kúria, tekintettel a kérdés társadalmi jelentőségére, a szerződések több százezres számára , és a szerződések érvényességét vitató perek jelentős számára, megindította a jogegységi eljárást. Az ügyben illetékes kollégium ülése december 16-án lesz. Úgy gondolom, ez egy fontos dolog: érdemes megvárni a Kúria döntését, és a következő időszak lépéseit hozzá igazítani.

+

Z. KÁRPÁT DÁNIEL: – Államtitkár úr! A hazai lakosság a bruttó hazai össztermék 2-3 százalékának megfelelő összeget törleszt külföldi intézeteknek. Ezért nem tud növekedni a gazdaság most se, négy év múlva sem, ha nem tesznek valamit. A tranzakciós illetéket, banki különadót százmilliárdos nagyságrendben hárítják át a lakosságra a bankok, miközben önök úgynevezett rezsicsökkentés címszava alatt, amúgy támogatandó módon, csupán 130 milliárdos spórolást idéztek elő.

 – Államtitkár úr! Még egyszer mondom: 43 százalékkal nőtt a bankok bevétele 2012 második negyedéve óta, ez már az önök kormányzására esik. Hogy fordulhat elő, hogy a pénzszivattyú változatlanul működik, a magyar családokat változatlanul kifosztják, önök pedig továbbra is visszamutogatnak az előző kormányzás idejére, és nem merik teljes körű módon megoldani a problémát? Nem mernek szembemenni a bankrendszerrel,  tárgyalgatnak a Bankszövetséggel, ahelyett, hogy diktálnának végre nekik.

+

CZOMBA SÁNDOR: – Képviselő úr! Vállalom a felelősséget, büszkén vállalom, mert úgy, ahogy az előbb említettem, rengeteg család és rengeteg ember sorsa van ezek mögött a számok mögött. Ami pedig azt a kijelentését illeti, hogy a magyar kormány a bankoknak kedvez, és nem velük szembeszállni, hát sok mindent el lehet mondani, de azt, hogy az embereket sújtja a bankok helyett, erőteljesen vissza kell utasítanom. Talán egy nyugodtabb pillanatában ön is úgy gondolhatja, hogy valóban ezt azért tényleg nem lehet mondani. Az, hogy sok teendő van még, hogy nagyon fontos, nagyon sok ember vár még valódi megoldásra e tekintetben, abban egyetértünk. A kormány azon dolgozik, hogy mindenkit kimentsen ebből a csapdahelyzetből.

Meddig vár az ellenőrzéssel az ÁSZ?

VÁGÓ GÁBOR (LMP): – Elnök úr! A tisztességes adófizetők tisztánlátást szeretnének. Ennek a lehetősége vagy egy politikai típusú vizsgálóbizottság, vagy pedig egy ÁSZ-ellenőrzés. Most a politikai típusú vizsgálóbizottságot az ön volt pártja, elutasítja, és nagy valószínűséggel nem is jöhet létre, ha a Fidesz leszavazza.

 – Elnök úr! ÁSZ-ellenőrzésre azonban nem csupán lehetősége, hanem jogi felhatalmazása is van és morális kötelezettsége is. Az adózás rendjéről szóló törvény 89. §-a, szerint az Állami Számvevőszék elnöke akkor rendelhet el ellenőrzést, ha a rendelkezésre álló adatok, körülmények arra utalnak, hogy az adóhatóság a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértésével mellőzi valamely adózó vagy adózói csoport vizsgálatát, illetve a lefolytatott ellenőrzések eredménytelensége mögött a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértése állt. Magyarul: ha ön számára is nyilvánvaló és a közbeszédben is mindenki arról beszél, hogy itt valami probléma van a NAV-nál, akkor önnek nemcsak lehetősége, hanem morális kötelessége is ezt az eljárást elindítani. Ezért kérdezem:

• Kaptak-e felkérést a kormánytól, hogy az adóhivatal eljárásait, adóellenőrzéseit vizsgálják a kirobbant botrány alapján?
• Ha igen, megkezdték-e, ha nem, akkor pedig a kormányfő állított valótlant?
• Miért nem él az ÁSZ elnöke a törvényben lévő lehetőségével?
• Megvannak-e egyáltalán az ÁSZ-ban a szervezeti feltételek erre a vizsgálatra?

+

DOMOKOS LÁSZLÓ, Állami Számvevőszék elnöke: – Képviselő úr! Az Állami Számvevőszék mint az Országgyűlés legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, a demokratikus intézményrendszer független alapintézménye. Az ÁSZ egy hivatal, nem pedig nyomozó hatóság. A közpénzügyi rendszert érintő ellenőrzéseit nyilvános ellenőrzési terv alapján végzi. És mint ahogy korábban is, Félévente, előre meghirdetett módon a jelentésnek, az ellenőrzési tervnek a megjelentetését megtettük az év végén, decemberben, illetve a nyár elején júniusban. Így azt tudom bejelenteni: igen, karácsony előtt nyilvánosságra hozom azt a korábbi gyakorlatnak is megfelelő ’2014 évi I. félévi ellenőrzési tervet, ami tartalmazni fogja, hogy az ÁSZ milyen módon ellenőrzi jövőre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tevékenységét. Az ellenőrzési tervet elsőként önöknek, az Országgyűlésnek nyújtjuk be, majd azt követően a széles közvéleményt is tájékoztatni fogom. Egyébként a témához kapcsolódóan fontos, hogy megvizsgáltuk, hogy az elmúlt tíz évben 23 ellenőrzés érintette a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, amelynek során működését és adóbeszedési és egyéb beszedési tevékenységét is vizsgáltuk. Legutóbb a 2012. évre vonatkozó ellenőrzést, amely – ez év augusztus 30-án hoztuk nyilvánosságra – az önök számára is ismert.

– Képviselő úr! A konkrét kérdésre pedig, hogy kaptam-e ezzel kapcsolatban felkérést, azt tudom mondani: igen,. Egy országgyűlési képviselő megkeresését, kezdeményezését kaptam meg írásban, amit a törvénynek megfelelően jelzésként kezelünk, és kockázatkezelési rendszerünkben elemezve figyelembe vesszük, hasznosítjuk azt, mint minden hasonló, egyébként évente több száz, hasonló tartalmú jelzést is.

+

VÁGÓ GÁBOR: – Elnök úr! Az elmúlt hetekben itt a kormánypárti politikusok és a különböző állami intézmények, mint forró krumplit dobálják egymás között ezt a NAV-botrányt. Senki nem meri vállalni a kivizsgálás felelősségét.

 – Elnök úr! Azok a vizsgálatok, amelyeket az ÁSZ végzett a NAV-nál, a NAV gazdálkodását és nem a belső folyamatait vizsgálta. Az áfára csak mint beszedett adótételre vonatkoztak az ÁSZ-vizsgálatok. Én úgy gondolom, hogy most azonnali és rendkívüli ellenőrzésre van szükség, hiszen erre a törvényi lehetősége is megvan, és a morális felelőssége is nagy.

 – Elnök Úr! Tisztában van azzal, hogy a LMP az ÁSZ-ra mint a korrupcióellenes harc egyik zászlóshajójára tekint? Ma, a korrupcióellenes világnapon valóban el lehet kenni egy ekkora ügyet az ÁSZ elnökének?

+

DOMOKOS LÁSZLÓ: – Képviselő úr! Szeretném jelezni: mint minden magyar államigazgatásban dolgozó közalkalmazott és köztisztviselő esetében, így a számvevőknek is feladata, ha és amennyiben bűncselekményre utaló jelet találnak, akkor rögtön a megfelelő nyomozó hatósági szervezetekhez fordulni.

– Képviselő úr Megvizsgáltam. Az elmúlt három évben messze több mint évente kettő átlagos ellenőrzés történt, de itt kell hangsúlyoznom: az ellenőrzés során a számvevőink, az ellenőreink nem találtak bűncselekményre utaló jelet a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, ennek megfelelően nem volt indokolt, hogy ilyen eljárást folytassunk. Minden egyéb gyanú esetében pedig ellenőrzés alapján teszünk feljelentést. A ellenőrzésnél tudunk ebben a kérdésben eljárni. Az ellenőrzéseinkhez azonban bőséges időtartamra van szükség, hiszen megfelelő, szakszerű véleményre számít nyilvánvalóan a Számvevőszék tekintetében a képviselő úr is.

Mit tesz a kormány a géntechnológiával módosított szervezetekre vonatkozó nemzeti stratégia hatékony megvalósítása érdekében?

PÓCS JÁNOS (Fidesz): – Államtitkár úr! Mindannyiunk számára ismeretes, hogy a génmódosított szervezetek kérdésköre itthon, az Európai Unióban, de a világ más részein is a figyelem központjában áll. Ez egy rendkívül összetett kérdéskör, mely számos problémát felvet: a mai napig tudományos, társadalmi és gazdasági viták kereszttüzében áll. A GMO-val kapcsolatban rengeteg mítosz és tévhit kering mind az emberek között, mind pedig a médiában. Egy biztos, rendkívül szerencsés helyzetben vagyunk, mert a Magyar Országgyűlés egyértelműen kijelölte országunk génmódosított szervezetekkel kapcsolatos jövőképét. Alaptörvényünk XX. cikke kimondja ugyanis, hogy mindenkinek joga van a testi-lelki egészséghez. Ennek a jognak az érvényesülését Magyarország többek között géntechnikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal segíti elő. Másrészt az Országgyűlés 2006-ban ötpárti konszenzussal határozatot fogadott el a géntechnológiai tevékenység alkalmazásával kapcsolatos magyar stratégiáról. Ebben részletesen meghatározza azokat a lépéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megőrizzük hazánk GMO-mentes státusát.

– Államtitkár úr! Meggyőződésem, hogy az ország GMO-mentessége és fenntartása szempontjából kiemelten fontos a társadalom- és szemléletformálás, valamint a mezőgazdasági ágazat szereplőinek naprakész tájékoztatása. Kulcsfontosságú az is, hogy tudjuk érvényesíteni az érdekeinket az Európai Unió különböző döntéshozatali fórumain, hiszen tudjuk, hogy a GMO-kat érintő kérdések, döntések zöme nem Magyarországon, hanem európai uniós szinten dől el. Mindezek jegyében kérdezem:

• Milyen lépéseket tett eddig és milyen lépéseket tervez a kormány a jövőben annak érdekében, hogy az Alaptörvényben, valamint az említett országgyűlési határozatban foglalt célok megvalósuljanak?
• Hogyan szerez érvényt a kormány az említett stratégiai célkitűzésnek az Európai Unió különböző döntéshozó fórumain?

 +

BUDAI GYULA, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A Vidékfejlesztési Minisztérium a múlt héten fejezte be azt a nyolc állomásból álló országjárást, amelynek fő mottója volt: „GMO-mentes Magyarországért!. Ezen rendezvénysorozat kapcsán nagyon sok gazdálkodóval és olyan civil szervezetekkel találkoztunk, akiknek szerettük volna elmondani, hogy valójában mi is annak a stratégiának a lényege, amelyet a kormány és a minisztérium képvisel ebben a kérdésben.

– Képviselő úr! Valóban, ahogy ön is mondta, az egyik legfontosabb döntés a 2012. január 1-jén hatályba lépett alaptörvényünk XX. cikkelyében rögzített GMO-mentes mezőgazdaság meghatározása. Nagyon fontos döntés volt ebben a kérdésben az a 2006-os országgyűlési határozat is, amely Magyarország számára a védzáradék lehetőségét rögzítette, és kimondtuk a GMO-növények termesztésbe vonásának tilalmát. De szintén nagyon fontos jogszabályi rendelkezés volt a 2013. július 1-jén hatályba lépett büntető törvénykönyv rendelkezése, amelyben új tényállásként szerepel a géntechnológiailag módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség megszegése. Dolgozik a tárca azon is, hogy Magyarországon GMO-mentes jelölésről szóló jogszabály jöjjön létre, vagyis az, hogy a lakosság, a fogyasztók, akik nap mint nap vásárolnak a különböző üzletekben, dönteni tudjanak, hogy milyen terméket kívánnak megvásárolni, és mi ezt a GMO-mentes jelöléssel kapcsolatban kívánjuk meghatározni.

– Képviselő úr! A hatóság is jelentősen végzi a munkáját. 2012-ben fokozott ellenőrzés indult, évente 400-500 élelmiszer- és takarmányminta ellenőrzése történik. Az ellenőrzött termékeknek mintegy 23 százaléka tartalmaz csak GMO-t, és ennek mindegyike a 0,1 százalék alatti mértéknél marad.

+

PÓCS JÁNOS: – Államtitkár úr! Meggyőzött arról, hogy a kormánynak a legfontosabb feladatai mellett – az ország fellendülése, a gazdaság fellendítése, a mezőgazdaság fellendítése, utak, épületek, járdák, iskolák átadása - a legfontosabb az emberek egészsége, az egészséges élelmiszer biztosítása. Mindannyiunknak tudnunk kell: az egészség nem minden, de a minden semmi egészség nélkül!

+

BUDAI GYULA: – Képviselő úr! Szeretném még arról is tájékoztatni, hogy nemcsak az élelmiszer-biztonság fontos a minisztérium számára, hanem az agrárágazatnak a vetőmagtermesztés is. 2013. november 19-éig összesen 845 vetőmagmintát vizsgáltunk meg: 23 esetben mutatott ki GMO-t, s ezen vetőmag-forgalmazókkal szemben eljárást indítottunk. Sajnos még mindig próbálkoznak a nagy vetőmag-forgalmazók, hogy akár kukorica, akár csemegekukorica, akár repce tekintetében GMO-val szennyezett vetőmagot hozzanak forgalomba. Ne felejtsük el: Magyarországon ez stratégiai ágazat, közel 190 milliárdos piac, Európában a harmadikok, a világon pedig a kilencedikek vagyunk. Meg kell őrizni a GMO-mentességünket, nemcsak az élelmiszerek vonatkozásában, hanem a vetőmagok vonatkozásában is!