Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az egyszerű, „mezítlábas kérdések” műfaját.  Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Az ellenzékiek harsányabban, a kormánypártiak szolidabban. Szólásaik majd mindig költőiek, már a címűkben hordozzák ítéletüket. Persze a válaszok sem piskóták. Szolidan stilizálva tallózzuk legutóbbi szónoklataikat.

A levél is nyugdíj?

HORVÁTH ANDRÁS TIBOR (MSZP): – Miközben újabb megszorításokat tervez a kormány, a miniszterelnök új levelet ír a nyugdíjasoknak. Orbán Viktor levélben garantálja a nyugdíjak értékállóságát, továbbá azt is, hogy a gáz, a villany, a távfűtés, a víz és a csatorna díja nem nőhet nagyobb mértékben, mint a nyugdíjak. Ez annyira megható, hogy érdemes gyorsan áttekinteni, miket is ígért már meg a miniszterelnök úr és a Fidesz.

– Orbán Viktor és a Fidesz garantálta, hogy megvédik a nyugdíjpénztári befizetéseket. Ez annyira jól sikerült, annyira megvédték, hogy inkább magukhoz vonták az egészet. Orbán Viktor és a Fidesz garantálta, hogy a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetése miatti alkotmánymódosításra csak a rendvédelmi dolgozók miatt van szükség. Ma már tudjuk, hogy minden korhatár előtti ellátásban részesülőt érintenek a változások. Orbán Viktor és a Fidesz garantálta, hogy nem veszik el a rokkantellátásra jogosultak ellátásait, senki nem marad ellátás nélkül, de ma már tudjuk, hogy igen, sőt az eddigi jogosultaknak is kérniük kell az új megállapítást.

– Egyértelmű tehát, hogy a kormány ismét egy propagandaakcióval fényezi magát, miközben a háttérben ki tudja, mi készül. Ráadásul - mint azt Szijjártó Pétertől megtudhattuk: a levelezés költségeit a Nyugdíj-biztosítási Alapból finanszírozza. A szóvivő elmondta, hogy a miniszterelnök úr nyugdíjasoknak írt leveleinek költségeiről az Országos Nyugdíj-folyósítási Főigazgatóságnál kell érdeklődni, ezért államtitkár urat kérdezem, mint ezen intézmény irányításáért felelős személyt:

• Mennyibe kerül a 3 millió nyugdíjas tájékoztatása?
• Miért a nyugdíjalapból fizetik a kormánypropagandát?
• Ön szerint az áfa emelése nem érinti a nyugdíjasokat?
• A kártérítési különadó miként fogja érinteni a nyugdíjasokat?
• Tervezik-e, hogy csökkentik a nyugdíjakat?
• Ha nem, akkor mi szükség volt az ezt lehetővé tévő, önök által hozott szabályok meghosszabbítására?

+

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Mindenekelőtt kérem, engedje meg, hogy ezúton utasítsam vissza azt a magatartást, ahogy önök lenézik a nyugdíjasokat. Önök a kommunista időket idéző hazugságpropagandával akarják átverni az idős embereket, ugyanakkor a kormánynak az a kötelessége, hogy hiteles, valós információkkal lássa el őket.

– Képviselő úr! Megértem, hogy nem tetszik önöknek a miniszterelnök úr levelének a tartalma, hiszen abból világosan kiderül, hogy amikre önök képtelenek voltak, azt a mi kormányunk megvalósítja. Önökkel ellentétben garantáljuk, hogy a nyugdíjak megőrzik értéküket. Önökkel ellentétben biztonságba helyeztük a nyugdíjakat. Önökkel ellentétben lábra állítjuk a nyugdíjkasszát, és önökkel ellentétben féken tartjuk az önök által az egekbe emelt rezsiköltségeket. A képviselő úr ezen mosolyog, pedig most egészen más a helyzet. Kérem, vegye figyelembe a tényeket is, ne csak a saját propagandaszövegüket!

– Ami pedig az idős embereket tájékoztató levelet illeti: a kézbesítéssel kapcsolatos adminisztrációs feladatok egyértelműen, értelemszerűen az illetékes kormányzati intézményrendszer, tehát a nyugdíjigazgatás feladatkörébe tartoznak. A tájékoztatás 30 forint 40 fillér és postaköltség levelenként, amelynek költségét a Nyugdíj-biztosítási Alap az ellátások kiadásaitól függetlenül, tehát nem azok rovására fedezi. A feladatokhoz kapcsolódó posta- és egyéb végrehajtási költségeket ugyanis az alap költségvetése elkülönítetten tartalmazza.

Biztos, hogy senkit nem hagynak az út szélén? Mert nem úgy tűnik?

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): – Több mint egy éve vált nyilvánossá a Semmelweis-terv, amely többek közt azt a megállapítást is tartalmazza, hogy nagy szükség van egy korszerű, betegközpontú pszichiátriai intézményhálózat kialakítására és egy módszertani-szervezési, a betegfolyamatokat követő és bizonyos speciális területeket kiemelt módon ellátni képes központ újjászervezésére. Indokolja mindezt azzal, hogy hazánk vezető helyet foglal el a mentális betegségek vonatkozásában. Az alkoholizmus magyar népbetegség, a súlyos neurológiai, krónikus problémák, a demencia emberek százezreit érinti.

– Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet 2007. évi bezárása mellett jelentős, 24 százalékos ágyszám-leépítés történt az elmúlt években, miközben a krónikus férőhelyek minimálisan 4 százalékos bővülése volt jellemző. Ez azt eredményezi, hogy Magyarországon jelenleg a pszichiátriai fekvőkapacitások tekintetében Magyarország az európai rangsorban a 23. helyet foglalja el. Fontos e tények felemlegetése, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztérium állítólag közel 3 milliárd forintot spórolna a mentális problémával, illetve a fogyatékossággal élő emberek közösségi alapú szolgáltatásain. A kormány költségvetési tervezete szerint a tavalyihoz képest nagyjából reálértékben 4 százalékkal csökkentené a szociális célú tevékenységekre fordított támogatásokat. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a kevesebb pénzből több feladatot kellene ellátniuk a szolgáltatóknak. Saját bevallásuk szerint ez azért is aggasztó, mert már a 2011. évi források is csak a válságmenedzselésre voltak elegendőek.

Államtitkár úr!

• Mit lehet tudni a közösségi alapú szolgáltatásokat érintő 3 milliárd forintos spórolás ötletéről?
• Mikor várhatóak előrelépések az országos pszichiátriai és addiktológiai intézet létrehozásában, amelyet az új OPNI-ként szokás emlegetni?

+

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A kormány célja, hogy a közösségi ellátások a rászorulókat, köztük a pszichiátriai betegeket és a szenvedélybetegeket is saját otthonukban segítsék az önálló életvitel fenntartásában, és segítséget nyújtsanak a munkaerő-piaci elhelyezkedésben. Mindenkinek segítünk, aki engedi, hogy segítsünk neki.

– Képviselő úr! Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet 2007-es megszüntetése több szempontból érintette negatívan a pszichiátriai ellátórendszert. A legfontosabbak ezek közül, az aktív ágyszám jelentős csökkenése mellett, a pszichiátriában rendkívül meghatározó orvos-beteg kapcsolat felbomlása. A kormányzat ezért is elkötelezett az országos pszichiátriai és addiktológiai intézet kialakítása mellett. Az új intézet speciális járó- és fekvőbeteg egységei révén biztosítaná azokat az ellátásokat, amelyek a legmagasabb progresszivitási szintet teszik szükségessé, és jelenleg nem vagy csak korlátozott mértékben biztosítottak az ellátórendszerben. A Semmelweis-terv megvalósításáról szóló kormányhatározat szerint 2011. december 31-éig kell elkészíteni az új országos pszichiátriai és addiktológiai intézet megvalósíthatósági tanulmányát. E dokumentum elkészítésén az egészségügyért felelős államtitkárság jelenleg is dolgozik.

– Tisztelt Képviselő úr! Legyen nyugodt, a kormány elkötelezett a rászorulók megsegítésében. Senkit nem hagyunk az út szélén!

Mi a célja a fagyasztott húsokkal kapcsolatban indított társadalmi konzultációnak?

PÓCS JÁNOS (Fidesz): – Államtitkár úr! A közelmúlt hírei között szerepel, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium vizsgálja a fagyasztott húsokkal kapcsolatos szabályozást. Látva a tárca elkötelezettségét a magyar fogyasztók védelmében, a minél magasabb élelmiszer-biztonsági szint biztosításában, arról szeretnénk érdeklődni:

• Milyen lépéseket terveznek önök, hogy ezt a rossz folyamatot visszafordítsák?
• Mi volt a tárca célja a fagyasztott húsokkal kapcsolatban indított társadalmi konzultációnak?
• Az élelmiszer-biztonsági és minőségügyi okok indokolják-e a fagyasztott húsok minőség-megőrzési idejének szabályozását?
• Jelenleg van-e olyan közösségi vagy nemzeti szabály, amely meghatározza e termékek lejárati idejét? 
• Meddig várják ezeket a véleményeket?
• Amennyiben a szabályozás kiadása mellett dönt a tárca, fogják-e elemezni, hogy milyen hatásai lehetnek az új szabályoknak a hazai húspiacra?
• Okozhat-e fennakadást, és ösztönzi-e majd a belföldi termelést?
• Van-e a tárcának egyéb eszköze is, amellyel a hazai fogyasztók élelmiszer-biztonsági szintje emelhető, és kiküszöbölhető, hogy hazánkban kerüljenek értékesítésre más tagállamokban keletkezett, lejárat közeli fagyasztott húsok?

+

KARDEVÁN ENDRE, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Kiemelten fontos számunkra, hogy jó minőségű, megbízható élelmiszerek kerüljenek a magyar boltok piacaira. Egyre gyakrabban merül fel az az igény, hogy a fagyasztott húsokat bizonyos idő után ne lehessen felhasználni húskészítmények előállításához, mert a minőségük a tárolási folyamat hosszával egyenes arányban romlik.

– A közösségi előírások szerint a fagyasztott hús minőség-megőrzési idejének meghatározása a gyártó felelőssége. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió nem szabályozza a fagyasztott húsok használhatóságának időtartamát, a tárca társadalmi konzultációt kezdeményezett a kérdésről annak érdekében, hogy minél pontosabban megismerjük a magyar fogyasztó véleményét, és megnyugtatóan rendezni tudjuk a kérdést. Tisztázni szeretnénk, van-e társadalmi igény a fagyasztott húsok felhasználásának szabályozására. Szakmai körök részéről is elhangzott, hogy az Európai Uniónak kellene meghatározni, hogy egy bizonyos idejű fagyasztás után a húsok emberi fogyasztásra ne legyenek felhasználhatók. Ugyanakkor fontos szem előtt tartani, hogy a húságazatban előforduló termelési csúcsok lecsillapításának egyik eszköze a húsok lefagyasztása - ez a technológiai lépés továbbra is rendelkezésre kell hogy álljon. Lehetséges, hogy a tervezett szabályozás átmenetileg fennakadásokat idézhet elő a behozatalban, de ez a hazai alapanyagok felhasználására ösztönözné a feldolgozókat.

– A témáról a Vidékfejlesztési Minisztérium október 10-én társadalmi konzultációt kezdeményezett, amelynek keretében november 7-éig vártuk a fogyasztók, illetve a kereskedők, az előállítók és az állattartók véleményét. A beérkező vélemények értékelése folyamatban van, az eredmény alapján teszi meg a tárca a szükséges intézkedéseket. Annak érdekében, hogy a magyar fogyasztót  magas szintű élelmiszer-biztonsági szabályok és ezekre épülő ellenőrzési rendszerek védjék, előzetesen bevezettük a másodlagos élelmiszer-ellenőrzést.

Egymillió év alatt tíz új munkahely?

KAUFER VIRÁG (LMP): – A KSH-adatok szerint 2011. év IX. hónapjában a legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményekben foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbinál 1,1 százalékkal kevesebb volt. Ugyanakkor a mai gyorsjelentés alapján elmondható, hogy 11 százalékra nőtt a női munkanélküliség, a fiatalok körében pedig változatlanul 17 százalék a munkanélküliség.

– Államtitkár úr!A jövő évi költségvetés-tervezet jelentős létszámcsökkentést ír elő az államigazgatás keretein belül, ami önmagában további 1 százalékos romláshoz is vezethet a foglalkoztatott létszám tekintetében. Az új adótörvénynek, a minimálbér munkáltatói költség emelésének és az új munka törvénykönyvének külön-külön is jelentős foglalkoztatás csökkentő hatása lesz. Továbbá, a Moody’s múlt csütörtökön éjjel leminősítette hazánkat a bóvli kategóriába, ami azt jelenti, hogy valószínűleg az ország nem lesz képes teljesíteni középtávú céljait a költségvetés konszolidációjában és az állami szektor adósságának lefaragásában, különösen úgy, hogy rendre csökkennek az ország növekedési kilátásai. Mindezek együttes hatását felbecsülni se merjük.

– Pedig lenne, lehetne megoldás arra, államtitkár úr, hogy a foglalkoztatás bővülése ne csak egy álom legyen. A célzott járulékcsökkentésre, a közszolgáltatások minőségének javítására - különösen a leszakadó térségekben - és a célzott területi fejlesztésekre sürgős szükség lenne. Növelni és nem csökkenteni kellene a munkahelyteremtésre, a munkaerő-piaci mobilitásra szánt forrásokat, de ahogy a mostani KSH-adatok is mutatják: jövőre a magyarok csak közmunkára számíthatnak, és arra is valószínűleg csak a belügyminisztertől. Kérdezem:

• Milyen lépéseket terveznek önök, hogy ezt a rossz folyamatot visszafordítsák?
• Mikor ismerik be végre, hogy tévedtek, és vonják le a szükséges konzekvenciákat?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Tisztelt Képviselő asszony! Mindenekelőtt módosítanék egy apróságot: a Moody’s nem leminősítette hazánkat, nem minősítette le a magyar embereket - a Moody’s megfogalmazott bizonyos kockázatokat a magyar állam hosszú távú adósságával kapcsolatban. És csak a hitelesség érdekében: a legfrissebb statisztikai adatot is idézte a képviselő asszony, én is idézem, de még pontosabban: a 15-64 évesek körében a foglalkoztatottak száma az egy évvel ezelőtti 3 millió 792 ezerről 3 millió 827 ezerre növekedett, vagyis 36 ezer fővel bővült.

– Növekszik a foglalkoztatás, tisztelt képviselő asszony, ez az alaphelyzet, ebből következően növekszik a foglalkoztatási ráta is, mely három éve nem volt ilyen magas Magyarországon. Túl vagyunk egy trendfordulón, az adatok szerint valamikor tavaly tél folyamán fordult meg, onnantól kezdve fokozatosan bővül a foglalkoztatás. Való igaz viszont, hogy a közszférában és a költségvetési szférában csökken a foglalkoztatás, vele átellenben, a versenyszférában azonban sokkal gyorsabban növekedik, és ez egy jó trend. Valóban azt szeretnénk, hogy egy karcsú és hatékony állam jöjjön létre Magyarországon, ami együtt jár egyébként a költségvetési szférában a foglalkoztatás csökkentésével. Azt szeretnénk, hogy a versenyszférában legyen minél bővebb a foglalkoztatás. Tehát, én úgy gondolom, hogy ez a trendváltás is jó irányba mutat, az arányszámokat nézve is elindult végre a foglalkoztatás bővülése, szeretnénk persze, hogy ez még nagyobb legyen.

Gyermekeink egészségének megőrzése érdekében!

NYAKÓ ISTVÁN (MSZP): – Minden gyermek azonos érték a fővárosban és Abaújban is. Minden gyermek megkapja a védőoltásokat, részt vesz az előírt szűrővizsgálatokon, de jelentős területi különbségek vannak a tanköteles gyermekek iskola-egészségügyi szolgáltatásának minőségében és elérhetőségében. Az iskolaorvosok alulfizetettek, és nincs meghatározva, mit kell teljesíteniük a szűrésen, a védőoltáson túl. Fontos lenne az iskolaorvos és a tanulók-szülők, illetve az orvos és az iskola közötti kommunikáció. Sok szülő, illetve tanuló ugyanis egyáltalán nem tud az iskolaorvos elérhetőségéről, a szűrővizsgálatokról és azok eredményéről, jelentőségéről. Ugyanakkor az orvos sem kap visszajelzést a szülőktől, a diákoktól arról, hogy elvitték-e szakvizsgálatra az általa kiszűrt és megfelelő szakorvoshoz utalt gyermeket.

– Államtitkár úr! Az iskola sincs megfelelően tájékoztatva a kötelezően elvégzendő szűrővizsgálatról, azok várható időtartamáról, miközben a mereven előírt óraszámból kellene felszabadítani időt az alapos szűrővizsgálatokra. Nincs meghatározva a minimumellátás, amelyet a szűrésen és a védőoltáson túl biztosítani kell. Ebből adódóan az sincs szabályozva, hogy az iskolaorvosnak, védőnőnek mennyi időt kell az iskolában tartózkodnia. Az iskola-egészségügyi ellátás az alulfinanszírozott tevékenységek közé tartozik, a feladatot részfoglalkozásban ellátó orvosok bruttó díjazása tanulónként mindössze 40 forint havonta. Kérdezem, ennek tükrében:

• Mikor dolgoznak ki szakmai protokollokat az egészségügyi ellátásokra vonatkozóan annak érdekében, hogy gyermekeink azonos feltételekkel, azonos színvonalú ellátásban részesüljenek?

+

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Önök 8 évig kormányoztak. Ezen idő alatt egyetlen lépést sem tettek az iskola-egészségügyi szolgáltatás megújítása érdekében. Több százmilliárd forintot vontak ki az egészségügyből, kórházakat zártak be, és minden negyedik aktív ágyat megszüntették. Mindezek mellett önök, szocialisták, a fizetős egészségügyre szavaztak, bevezették a vizitdíjat, bevezették a kórházi napidíjat és a gyógyszertámogatásokat is drasztikusan csökkentették. Abban megvan az ön felelőssége is, tisztelt képviselő úr, hogy olyan súlyos és szomorú örökséget hagytak ránk, amelynek eredményeként az egészségügy a fenntarthatóság peremére sodródott. Most pedig feláll, és az önök alkalmatlansága miatt kialakult problémákat kéri számon a kormányon. Ugyanakkor, valóban nagyon fontos kérdésre irányítja rá a figyelmet, olyanra, amit önök, szocialisták nem tudtak megoldani.

– Képviselő úr! Az iskola-egészségügyi ellátásra a jövőben is szükség van, de megújított formában. Az iskolás korosztály egészséges környezetének, egészségtudatos magatartásának kialakítása a szakemberek sokirányú együttműködését igényli. Ennek része az iskolapszichológusi rendszer és az iskolai szociális munkás rendszer megerősítése, illetve kiépítése is. Az iskola-egészségügyi hálózat korszerűsítésével az iskola-egészségügyi ellátásban a szűrések helyett fő feladatként az egészségnevelés, az egészségfejlesztés, a népegészségügyi feladatok és a közegészségügyi, a közösségi egészségügyi ellátás kerülhetnek előtérbe.

Mikor fáj jobban a tetanuszoltás?

KISS SÁNDOR (Jobbik): – Tisztelt képviselőtársaim többségének is volt szerintem tetanuszoltása, és eszébe jut az azzal járó fájdalom, de a tetanuszoltásról az utóbbi hónapokban más is eszünkbe juthat. Magyarországon a történelmi okok és a gyógyszerésztudományok fejlett művelése okán igen fejlett volt az oltóanyaggyártás Gödöllőn, a Humán Oltóanyag-termelő Rt. közreműködésével, de bizony ezt is, mint sok mást, sikerült leépíteni az elmúlt 20 évben. A tetanusz is, mint sok más oltás életmentő gyógyszer. Tehát az, hogy teljesen ki vagyunk szolgáltatva a külföldnek ezen életmentő gyógyszerekkel való ellátással kapcsolatban, igen komoly aggályokat vet fel.  Hiszen megvan hozzá a megfelelő szakember-kapacitás. Kérem önöket, hogy fordítsanak erre sokkal nagyobb figyelmet, és amikor támogatnak mindenféle külföldi beruházásokat, akkor gondoljanak arra, hogy még megvan az a szellemi kapacitás Magyarországon, amivel ezt az ágazatot is újjá lehetne virágoztatni. Természetesen gondolnunk kell arra is, hogy az itthon gyártott oltóanyag itt teremt munkahelyet, itt lesz belőle adóbevétel. Tehát kérdezem: 

• Lehetséges-e még az, hogy az oltóanyaggyártás területén is ugyanolyan magas színvonalú és ugyanolyan nagy volumenű gyártás valósuljon meg, mint a rendszerváltás előtt?

+

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Magyarországon életkorhoz kötötten jelenleg tízféle fertőző betegség ellen kötelező a védőoltás. Ezekhez az állam ingyen biztosítja az oltóanyagot. Szintén térítésmentes a pneumococcus elleni oltás, illetve az influenza elleni oltóanyag beszerzésére évente 1,3 milliárd forintot költ az állam. Az utóbbi kivételével az oltóanyagokat multinacionális cégek vagy azok leányvállalatai állítják elő. A beszállításokban eddig gyakorlatilag nem volt fennakadás. A jelenleg beszerzett oltóanyagok többnyire korszerűbbek, mint a korábbi hazai oltóanyagok voltak. Példaként említeném a diftéria-pertusszisz-tetanusz oltóanyagot, amely a korábbi hazai oltóanyaggal szemben már öt komponenst tartalmaz, és 7 éves koron túl is alkalmazható. Az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokhoz szükséges oltóanyagokat két-három külföldi cég is gyártja, így a közbeszerzés általi versenyeztetés árcsökkentő hatása realizálható.

– Képviselő úr! A kormány egyértelmű célja, hogy az egészségügyben a betegterhek ne növekedjenek. Ennek érdekében bevezettük a vaklicit intézményét is, így az elfogadott új fogyasztói árak árszintje összességében közel 10 százalékkal csökken. A költséghatékonyság érdekében egységesítjük továbbá az egészségügyi intézmények gyógyszerbeszerzését is. Egy oltóanyag hazai gyártása önmagában azonban még nem garantálná, hogy olcsóbb lenne. Természetesen mi is gondolkodunk azon, mi módon lehetne tovább fokozni az oltóanyag ellátásának hatékonyságát, biztonságát, és ennek érdekében milyen lehetőségeink vannak az állam szerepének erősítésére, illetve az oltóanyagok hazai előállítására. Az erre vonatkozó konkrét javaslatait a továbbiakban is köszönettel vesszük.