Hazának füstje is kedvesebb, mint idegen országnak tüze.

 Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva – egy kivétellel, udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat - tallózunk.

Csak kampányfogás volt a vagyonőröknek tett ígéret?

HARANGOZÓ TAMÁS ATTILA (MSZP): – Államtitkár Úr! Tavaly októberben interpellációban hívtam föl a Belügyminisztérium és a közvélemény figyelmét a vagyonőrök foglalkoztatásának tarthatatlan körülményeire. Rámutattam arra, hogy a piacon jellemző átlagos vállalási ár még a vagyonőrök minimálbéres alkalmazását sem fedezi, ennek egyenes következménye a munkajogi szabályozás totális semmibevétele a területen. Államtitkár úr, az ön akkori válasza szerint ezzel a helyzettel a kormányzatnak nincs tennivalója, mert - idézem önt szó szerint – „Az árat a piac, a kereslet és a kínálat határozza meg, az állam pedig nem tud mást tenni, mint hogy az alacsony árajánlatok közül választ a közbeszerzések során.” A minimális ár garantálása a BM tavaly októberi álláspontja szerint – szintén idézem – „ellentétesen hatna a piaci egyensúlyra”. Ez egy valódi konzervatív, mondhatnánk ortodox igazolása annak, miért hagyták sorsukra a kiszolgáltatott munkavállalókat.

– Idén februárban azonban, a választási kampány közepén hirtelen felpuhult ez a szigorú elvi álláspont, és törvényben rendelkeztek a magánbiztonsági szektorban alkalmazandó minimális rezsióradíjról. Ennek bevezetéséhez a szükséges rendeletek tervezetei is elkészültek, csupán Orbán Viktor miniszterelnök aláírása hiányzott. Azonban a választási kampányban tapasztalt nagy lendület mostanra látványosan alábbhagyott. Hiába történt meg hetekkel ezelőtt a kormányalakítás, a kormányrendeletre még mindig nem került rá Orbán Viktor kézjegye. Minden héttel erősebb lesz a gyanú, hogy a minimális rezsióradíj bevezetésének ígérete sem volt több puszta kampányfogásnál. Kérdezem tehát:

– Mikor mondtak igazat?

– Jelenleg az ön múlt év októberében megfogalmazott sarkos álláspontja az irányadó, vagy a tavaszi tervek szerint valóban bevezetik a minimális rezsióradíjat a területen?

– Ha ígéretük nem csupán kampányfogás volt, kérem, nyilatkozzon, mikor jelennek meg az erről szóló rendeletek?

– A minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj el fogja-e érni a Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság és a szakmai kamara által hivatalosan önöknek javasolt 1889 forintot?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár:  – Képviselő Úr! Úgy látszik, hogy ön már megkezdte a kampányolást az önkormányzati választásokra, azonban ezt anélkül teszi, hogy a szükséges háttérismeretekkel tisztában lenne. A vagyonőrök foglalkoztatási helyzetének javítása érdekében 2014 márciusában hatályba lépett a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény módosítása, ennek értelmében csak és kizárólag a közbeszerzési eljárások esetében bevezettük a minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj intézményét. Tájékoztatom, hogy a piaci árképzést a továbbiakban sem kívánjuk befolyásolni.

– A törvénymódosítás által biztosított felhatalmazó rendelkezések alapján lehetőség nyílt a vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj megállapítására vonatkozó eljárási szabályokról szóló kormányrendelet tervezetének megalkotására. Ez a tervezet tartalmazza a vagyonvédelmi rezsióradíj megállapítására vonatkozó eljárási szabályokat, amelyeket mind a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarával, mind pedig a Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottsággal közösen, részletesen egyeztettük. Az eljárási rend kidolgozását követően nyílt lehetőség a minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj 2014. évi mértékéről szóló BM-rendelet kidolgozásának megkezdésére.

– Képviselő Úr! A törvény módosítása alapján a közbeszerzési eljárások során lehetőség nyílt arra, hogy a minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj összegét el nem érő ajánlati összeg esetén az ajánlatkérő az aránytalanul alacsony ár vizsgálatára vonatkozó közbeszerzési szabályokat alkalmazza, és annak keretében az ajánlattevőtől kért indokolást a gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősítse. Kiemelendő azonban, hogy a minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíjat az aránytalanul alacsony ár vizsgálatakor csak figyelembe kell venni, annak be nem tartása azonban még nem vezet automatikusan az ajánlat érvénytelenné nyilvánításához. Ezáltal biztosított, hogy a szabályozás összeegyeztethető legyen az európai bírósági gyakorlattal is, amely szerint nem határozhatók meg olyan árszintek, amelyek automatikus kizárást jelentenek, hanem minden esetben az ajánlattevő és az ajánlatkérő párbeszéde alapján, a körülményeket mérlegelve kell dönteni az ajánlat megvalósíthatóságáról.

– Képviselő Úr! Tekintettel arra, hogy a törvény módosításával már egyértelmű döntés született a vagyonvédelmi rezsióradíj megállapításáról, megnyugtathatom, hogy az nem csak kampányfogás volt. A kormány dolgozik a végrehajtását szolgáló jogszabályok megállapításán, amelyek elfogadásukat követően a Magyar Közlönyben kihirdetésre kerülnek.

+

HARANGOZÓ TAMÁS ATTILA: – Államtitkár Úr! Szerintem kezd egy kicsit kínos és szánalmas lenni, hogy miután engem kioktat, nem válaszol egyetlenegy kérdésemre sem. Válaszát emiatt sem és egyébként az érintett területen dolgozó sok tízezer ember bizonytalanságban tartása miatt sem lehet elfogadni.

+

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont 102 igen, 44 nem ellenében,  tartózkodás tartózkodások nélkül az államtitkári választ elfogadta.

Megkezdi-e végre a kormány a valódi szabadságharcot?

BANA TIBOR (Jobbik): – Államtitkár Úr! Az idei európai parlamenti választásokkal összefüggésben a politikai viták középpontjába került az Európai Unió jövőjének kérdése, vagyis az, hogy megfelelő-e a további mélyítés útja, vagy különböző hatásköröket vissza kellene adni a nemzetállamoknak. Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter még jelöltként kiemelte a nemzeti érdekérvényesítés fontosságát. Úgy fogalmazott, hogy ahol szükséges, ott a magyar érdekek melletti kiállás jegyében a konfliktust is vállalni kell. Ezzel kapcsolatban mi, jobbikosok meglehetősen szkeptikusok vagyunk, igyekszem megvilágítani, hogy miért is.

– Ahhoz, hogy tisztán lássunk, érdemes megvizsgálni, hogy mi történt az előző Orbán-kormány időszakában uniós vonatkozásban. Orbán Viktor miniszterelnök úr idehaza, akár itt, a Magyar Országgyűlésben is több alkalommal felemelte szavát az EU központosító törekvéseivel szemben, ám Brüsszelben, az Európai Tanács ülésein már teljesen másként fogalmazott, nem állt a sarkára a nemzeti önrendelkezésünk csorbítását eredményező ügyekben. Bár a kormány és a Fidesz a nemzetek Európája melletti kiállásról beszél, a gyakorlatban, a szocialistákhoz hasonlóan, támogatásukat adják a birodalomépítő törekvésekhez. Az összeütközést csak azokban az esetekben vállalták, amikor saját hatalmuk bebetonozása szempontjából lényeges kérdésekről volt szó.

Konkrét példát is hoznék az önök által alkalmazott kettős beszédre, a „nem leszünk gyarmat” molinó alatt vonuló, sokszor euroszkeptikus véleményeket is megfogalmazó, választópolgárok megtévesztésére alkalmas színjátékra. 2011 decemberében Orbán Viktor a bizottsági önállóságunk jelentős mértékű feladását eredményező költségvetési paktummal kapcsolatban még komoly fenntartásainak adott hangot. Parlamenti felszólalásában úgy fogalmazott, hogy megfontolandó lenne a brit álláspont támogatása. Csehország nemcsak megfontolta a brit álláspontot, hanem maga is úgy döntött, hogy kimarad ebből a paktumból. Alig másfél hónappal később, 2012 januárjában miniszterelnök úr Brüsszelben mégis rábólintott a javaslatra, akkor már nem hangoztatta ellenvetéseit.

– Államtitkár Úr! Kétségeink erősek, de bízunk benne, hogy az új kormány megalakulását követően ez a helyzet változni fog. Így érdemben felmerülhet például csatlakozási szerződésünk nemzeti érdekeinknek megfelelő módosításának kezdeményezése, ami termőföldünk védelme szempontjából feltétlenül szükséges lenne. Kérdezem tehát:

– Megkezdi-e végre a kormány a valódi szabadságharcot, vagy továbbra is csak a szavak szintjén védik Magyarország érdekeit, amikor pedig érdemi lépésekre lenne szükség, akkor támogatják az európai egyesült államok építésének hazánk szempontjából végzetes útját?

– Ígéreteiknek megfelelően valóban megjelenik-e a kabinet határozott véleménye a Közösség jövőjével, a hatáskörök elosztásával kapcsolatban?

– Vállalják-e az összeütközést?

+

SZIJJÁRTÓ PÉTER, külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Először is szeretném leszögezni: 2010 óta Magyarország kormánya és a magyar miniszterelnök minden kérdésben határozottan kiállt Magyarország és a magyar nemzet érdekei mellett. Szeretném leszögezni azt is, hogy minden szükséges vitát megvívtunk és minden szükséges megállapodást megkötöttünk abból a szempontból, ami Magyarország érdekeit szolgálta. Így volt ez minden esetben, az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekben is, hiszen világosan nemet mondtunk minden egyes olyan kezdeményezésre, amely lopakodó módon módosítani akarta a szerződéseket. Világosan nemet mondtunk minden olyan kezdeményezésre, amely kevésbé vagy többé, de észrevétlenül módosítani akarta volna az intézmények hatásköreit úgy, hogy a túlterjeszkedés esete állt volna fenn. Ugyanakkor határozottan támogattunk minden olyan kezdeményezést, amely kezdeményezések erősítették Európát és erősítették benne Magyarországot.

 – Képviselő Úr! Arra mindenképpen alkalmas ez a hely és időpont, hogy talán megértse, hogy mit is gondolunk az Európai Unió és maga Európa jövőjéről. Azt gondolom, hogy Európának és az Európáról szóló politikának meg kell változnia, meg kell újulnia. Azt gondoljuk, hogy olyan politikát kellene folytatni Európában, ami világossá teszi, hogy Európa végre újra az európaiaké, magyarul, hogy mi európaiak képesek vagyunk kezelni saját magunk problémáit, képesek vagyunk megtalálni a válaszokat az előttünk álló kihívásokra. Először is Európának újra versenyképesnek kell lennie, vagyis fel kell hagyni azzal a politikával, amely az európai uniós tagállamokat eladósítja. Végre észre kellene vennünk, hogy ha a világ népességének 8 százaléka él itt és mi állítjuk elő a világ GDP-jének 20 százalékát, akkor valószínűleg versenyképtelenné tesz minket az a helyzet, ha a világ jóléti kiadásainak 50 százalékát is mi akarjuk elosztani. Nyilvánvalóan a versenyképesség ellen hatnak a rendkívül magas energiaárak, ezért azt gondoljuk, hogy ha az Európai Unió nem képes egy olyan közös politika kialakítására, amely európai szinten csökkenti az energiaköltségeket, akkor Magyarországnak tovább kell folytatnia azt a politikáját, amely Magyarországra vonatkozólag megoldja ezt a kérdést. Addig azonban,  amíg az Egyesült Államokban a gazdasági szereplők egyharmad áron tudják venni az energiát, mint itt Európában, addig a versenyképesség jelentős javulásáról nem tudunk beszélni.

 – Képviselő Úr! Olyan Európát szeretnénk, amely segély helyett munkát tud biztosítani az európai embereknek, és ha a piac erre nem képes, ott az állami szerepvállalás nagyobb mértékét is meg kell fontolni. Olyan Európát szeretnénk, amely képes garantálni tagjainak energiabiztonságát, és az ezt szolgáló szerződések végrehajtását érvényesíteni tudja. Olyan Európát szeretnénk, amely tiszteli és megbecsüli a családokat, nem fogadjuk el a család kiüresítését, relativizálását, pláne nem a kigúnyolását. Végezetül: olyan Európát szeretnénk, amely tiszteletben tartja a tagállamok alkotmányos identitását, és felismeri, hogy az Európai Unió  akkor tud sikeres lenni, ha a tagállamai is sikeresek, a kettő egymás nélkül ugyanis nem létezik.

+

BANA TIBOR: – Államtitkár Úr! A válaszából egyértelműen kiviláglik, hogy ugyanazt az utat kívánják folytatni, mint eddig. Vagyis a szavak szintjén kiállnak a nemzeti érdekekért, itthon csörtetik a kardot, odakint pedig hozzájárulásukat adják a birodalomépítő, a szuperállami berendezkedés irányába ható intézkedésekhez. Ez elfogadhatatlan Magyarország nemzeti érdekei szempontjából! Különösen akkor, amikor látható, hogy a választópolgárok egyre jelentősebb része ellenzi azt az irányt, amit az Európai Unió az elmúlt években felvett, és amikor jó néhány európai ország határozottan kiáll nemzeti érdekeikért.

 – Államtitkár Úr! A Jobbik Magyarországért Mozgalom minden egyes alkalommal szembesíteni fogja önöket azokkal a helyzetekkel, amikor szavaik és tetteik még csak köszönő viszonyban sincsenek egymással. Szembesíteni fogja, mert elfogadhatatlan a választópolgárok ilyen szintű megtévesztése!

+

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont 98 igen, 34 nem, 3 tartózkodás kíséretében az államtitkári választ elfogadta.

Az összeomlásra várva?

SZÉL BERNADETT  (LMP): – Államtitkár Urak! Bizonyára önök is ismerik, hogy az ENSZ megújuló energiákkal foglalkozó testületének létezik egy jelentése, amely szerint rekordszintre nőtt a világ megújulóenergia-termelése. Immár a végső energiafelhasználásnak az egyötödét adja a megújuló energia, hogyha áramról van szó, de 2013-ban a beépített kapacitások 56 százaléka származik nem atomból, hanem napból, szélből, biomasszából, vízből vagy éppen a földhőből. Az irány, amelybe a világ halad, az teljesen ellentétes azzal, amerre önök viszik Magyarországot, sőt a legújabb független felmérések szerint ellentétes azzal is, ahogyan a magyar állampolgárok gondolkodnak a saját jövőjükről.

 – Az egyre nagyobb teret nyerő zöldenergia-gazdaság mindenütt arra a filozófiára épül, hogy a helyi energiaigényeket a felhasználás helyszínéhez minél közelebb kell kielégíteni, kicsi és elosztott rendszerekben, így az energiafelhasználás bevétele is helyben tud maradni, a helyi gazdaságot erősíti. Ez az, amiről az LMP évek óta beszél. Na most, Magyarország egy teljesen másik vonatra szállt, és ez a vonat töretlenül robog a semmibe. Nálunk a megújulóipar a kormányzati lépések nyomán egészen egyszerűen tragikus helyzetbe került. Amióta önök nekiálltak kormányozni elkeserítően alacsony szinten stabilizálódott, évek óta nem változik, eközben egész Európában nő. Ráadásul ezt a gyászos helyzetet önök változatos győzelmi jelentésekkel próbálják ellensúlyozni, ilyeneket mondanak, hogy a teljes energiafogyasztáson belül a megújulók részesedése még nőtt is, csak éppen nem teszik hozzá, hogy az egész azért van, mert a válság miatt csökkent az energiafelhasználás. De olyanokat is mondanak, hogy egy év alatt nagyjából megháromszorozódott a napenergia alapú villamosenergia-termelés. Arról persze szemérmesen hallgatnak, hogy a napenergia a teljes megújulóenergia-rendszeren belül egy százalékon van. Egyetlenegy darab százalékon Magyarországon!

 – De beszéljünk a szélenergiáról! Önök voltak az a kormány, amely az elmúlt négy évben egyetlen szélkereket sem fejlesztett ebben az országban. Hogy idézzem a jelentést: 2013 végén a beépített szélerőművi kapacitás 328,93 megawatt volt, ami az előző évhez képest kifejezetten stagnált. Na most, mi ennek a stagnálásnak az oka? A jelentés szerint az, hogy önök nem írtak ki pályázatot. Eközben egyre nagyobb pénzeket tolnak bele az atomenergiába, ezzel Vlagyimir Putyin adósrabszolgájává teszik a nemzetet, centralizálják és drágítják az energiaellátást. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Orvost!)  A magyar kormány úgy gondolja, hogy ennek ellenére önök a megújulóenergia-szektor fejlesztésén dolgoznak. Tudni szeretném, tisztelt államtitkár urak:

– Egész pontosan hogyan fog ez kinézni?

– Mit terveznek önök a megújulószektorban?

– Lesz valami váltás, vagy ezt a mozit nézzük tovább?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – A kormány az energiapolitikát az Országgyűlés által 2011-ben elfogadott nemzeti energiastratégia mentén, a civil és tudományos szervezetekkel, valamint az iparág képviselőivel egyeztetve valósítja meg. Ennek megfelelően az energiahatékonyság növelése és az állam aktív energiapiaci szerepvállalása mellett a jövőben is támogatjuk a megújuló energiaforrások alkalmazását, és a Paksi Atomerőmű kapacitásfenntartása érdekében is megtesszük a szükséges lépéseket. Az LMP-vel ellentétben a kettőt mi nem egymással szemben, hanem egymást feltételezve valósítjuk meg.

– A TNS Hoffmann által az MVM-csoport számára 2014. április 30. és május 14. között végzett reprezentatív, személyes megkérdezésen alapuló közvélemény-kutatás szerint a lakosság 74 százaléka támogatja, hogy Magyarországon atomerőmű működik. A Paksi Atomerőmű kapacitásfenntartásával a magyar lakosságnak 58 százaléka kifejezetten egyetért, felismerve az energiaellátás biztonságának és megfizethetőségének alapvető kérdéseit. A megkérdezettek a villamos energia árának megfizethető szinten tartását és az ország energiafüggőségének csökkentését tartják a paksi beruházás legfőbb eredményének.

Az új atomerőműblokkok létesítése kedvezően hat a szén-dioxid-kibocsátásmentes energiatermelésre, és ennek is van gazdaságélénkítő hatása.

– Minden bizonnyal elkerülte az LMP figyelmét az a tény, hogy az Európai Unió bizonyos országaiban olyan mértékű végfelhasználói áremelkedést és rendszerszabályozási problémákat okoztak az attraktív támogatási rendszerek, hogy az EU-nak legalább 12 országában negatív tartalmú, visszamenőleges hatályú szabályozásra volt szüksége. Mindez az Európai Bizottságot is intézkedésre sarkallta. Az idén április 9-én megjelentetett, 2014-2020 közötti időszakra nyújtott környezetvédelmi és energetikai támogatásokra vonatkozó új iránymutatásban szigorú feltételeket írtak elő a megújuló energia alapú villamos energia létesítményeinek támogathatóságára. Ezeknek a folyamatoknak az ismeretében a kormány számára megerősítést nyert, hogy a megújuló energia azon alkalmazását kell előnyben részesíteni, amely egyértelműen hozzájárul mind a lakossági, mind az ipari energiaárak csökkentéséhez. Ezért a 2020-ig tartó időszakban a már működő termelési támogatási elv fenntartása mellett, azzal egyidejűleg a fajlagos felhasználás csökkentését, és elsősorban a fűtési célú megújulóenergia-felhasználás növelését tervezzük. Ehhez kérjük az LMP támogatását is.

+

SALLAI R. BENEDEK (LMP): – Államtitkár Úr! Ön állítja, hogy kedvező a magyar társadalom megítélése az atomenergiáról. Ha ekkora a meggyőződése, akkor miért nem támogatnak bármilyen népszavazást ebben az ügyben, hogy véleményt lehessen nyilvánítani?

 Másodszor. Ha azt mondja, hogy minden esetben szükséges támogatni a megújuló energiaforrásokat, akkor mitől van az, hogy addig, míg atomreaktor fejlesztésére kölcsönt vesznek fel, és százszázalékos állami finanszírozásban zajlik, addig mindazokat a fejlesztéseket, amelyek megújuló energiaforrásokat fejlesztenének a kistérségekben, épületgépészettel, szigeteléssel, azokat miért nem támogatják kellő mértékben? 

 – Tehát összességében, megnézve a német és az európai rendszereket és ott a megújuló energiaforrások részesedését, egyértelműen azt lehet látni, hogy Európa próbál felzárkózni a 2020-as célkitűzésekhez, míg Magyarország elmarad ettől.

+

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont 105 igen, 28 nem, 16 tartózkodás kíséretében az államtitkári választ elfogadta.

Hogyan segíti a stabil gazdasági növekedés a magyar családok gyarapodását?

RIZ GÁBOR (Fidesz): – Államtitkár Úr! A KSH által közzétett első negyedéves magyar GDP-adat 3,5 százalékos bővülést mutat az előző évihez képest. Így Románia és Lengyelország után jelenleg Magyarország rendelkezik a harmadik leggyorsabb gazdasági növekedéssel az Európai Unióban. Ez azt támasztja alá, hogy 2014 egészében a korábban várt 2 százalékos növekedésnél magasabb, akár 2,5 százalékos bruttó hazai termékbővülés sem elképzelhetetlen. A folyamatosan javuló exportteljesítmény mellett a belső kereslet és a fogyasztás is pozitívan teljesített, ami azt mutatja, hogy a gazdasági növekedés kiegyensúlyozottabbá tudott válni. 2014 áprilisában például 4,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom az előző év hasonló időszakához képest, az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes-kiskereskedelem 8,2 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelem pedig 6,6 százalékkal bővült.

 – A lakossági fogyasztás várhatóan tovább növekedhet az idén az alacsony infláció és az emelkedő reálbérek miatt. Az elmúlt évek gazdasági folyamatai egy olyan növekedési pályát rajzolnak fel, amelynek végén elérhetővé válhat az a cél, hogy közelebb kerüljünk a fejlettebb európai tagállamokhoz. A javuló gazdasági és költségvetési eredmények lehetővé tették a családok támogatásának bővítését. A 2011-ben bevezetett családi adórendszer a gyermekvállalás ösztönzése érdekében, jövedelemkorlát nélkül, már az első gyermek vállalását is támogatja. Az adórendszer átalakításának köszönhetően idén már közel 230 milliárd forinttal több jövedelem marad mintegy 900 ezer magyar családnál.

 – Államtitkár Úr! A történelmien alacsony inflációs szint és a kereskedelem folyamatos növekedése az elmúlt egy évben közel 3 százalékos reálbér-növekedést eredményezett. A foglalkoztatás bővülése, a bérek növekedése és az igénybe vehető családi adókedvezmények hatására jelentősen javult a magyar családok pénzügyi helyzete, amit a bizalmi indexek erősödése is nagyon jól mutat. Ezért kérdezem:

– Hogyan segíti a stabil gazdasági növekedés a magyar családok gyarapodását?

+

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! A 2010-ben hivatalba lépett kormány az ország gazdasági, pénzügyi helyzetének stabilizálása során fenntartható és kiegyensúlyozott növekedési pályára állította a gazdaságot, valamint döntő fordulatot ért el a munkaképes korú emberek minél nagyobb arányú munkába állásáért folytatott küzdelemben.

A kormány eredményességét támasztják alá az utóbbi hónapok -nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő - makrogazdasági adatai: 2014 első negyedévében a magyar gazdaság növekedése 3,5 százalékra gyorsult; ilyen erőteljes bővülést utoljára 2006-ban regisztrálhattunk.

– A gazdaság élénkülésével párhuzamosan a munkaerőpiacon is kedvező fejlemények figyelhetők meg. A munkahellyel rendelkezők száma túlszárnyalta a 4,1 milliót. A négy évvel ezelőtti helyzethez képest ma 320 ezerrel többen dolgoznak. Az Unióhoz újonnan csatlakozott országok körében hazánk élen jár a munkahelyteremtésben. A munkajövedelemmel rendelkezők száma térségünkben egyedül Magyarországon haladta meg a válság előtti, 2008-as szintet. Az álláshelyek mennyiségi növekedésével összhangban az aktívak aránya is emelkedett. Magyarország e téren az utóbbi években egyaránt meghaladta a régiós versenytársak, illetve az Európai Unió átlagát, miközben a munkanélküliségi ráta az Unió átlaga alá csökkent. A nettó keresetek az elmúlt négy évben 14 százalékkal lettek magasabbak, vásárlóértékük 2013-ban közel 7 százalékkal emelkedett. A kormány visszaállította a munka becsületét.

 – A családi adókedvezményeknek köszönhetően a gyermeket nevelők jövedelme az átlagnál is jobban emelkedett. A rezsicsökkentés hatására olyan alacsony szintre mérséklődött az infláció, amilyenre 1968 óta nem volt példa. A magyar családok megtakarításai az elmúlt négy évben 2500 milliárd forinttal gyarapodtak. Ehhez számottevően hozzájárult, hogy a lakásfenntartási költségek csökkenésével évente több mint 300 milliárd forinttal több marad a családi kasszákban.

 – A kormány jelentős eredményeket ért el a devizahitelesek helyzetének megoldásában is: a végtörlesztés, az árfolyamgát, a hitelek kedvezményes forintra váltási lehetősége és a Nemzeti Eszközkezelő segítségével eddig közel 400 ezer devizahitelesen tudott segíteni a kormány.

A kiegyensúlyozott és stabil gazdasági növekedésnek köszönhetően folytatódik a munkahelyek számának emelkedése, aminek várható eredményeként tartósan 4 millió fölött lesz az állással rendelkezők száma Magyarországon. A további emelkedést a versenyszektor növekvő munkaerő-szükségletétől és a bővülő közfoglalkoztatástól együttesen várhatjuk majd.

 – A  magyar családok pénzügyi helyzetének javulását egyértelműen tükrözi a kiskereskedelmi forgalom elmúlt hónapokban tapasztalt dinamikus emelkedése, a fogyasztói bizalmi indexek tartósan magas szintje pedig a háztartások fogyasztásának további élénkülését vetíti előre, amit a kormány lakossági terheket mérséklő lépései is elősegítenek.

 – Összességében tehát a foglalkoztatás bővülése, a keresetek vásárlóértékének emelkedése, a lakásfenntartási költségek csökkenése, a személyi jövedelemadó csökkenése együtt eredményezik a családok jövedelmi helyzetének stabilizálását és anyagi gyarapodását.

+

RIZ GÁBOR: – Államtitkár Úr! Megnyugtató a magyar családok számára, hogy az Orbán-kormány, ahogyan azt korábban ígérte, a gazdaság stabilizálódása után, a növekedés beindulásával lehetővé teszi, hogy további pénzek maradjanak a családok kasszájában, további források álljanak rendelkezésre az életminőség javítására, a gyermekek nevelésére és a közös pihenésre is.

– A gazdaság teljesítőképességének növekedése még az olyan, korábban gazdasági depressziós térségekben is, mint a választókerületem, Ózd és térsége, érezteti már pozitív hatását. Az ott működő kis-, középvállalkozások mintegy 1000-1500 fővel bővítették az elmúlt három évben foglalkoztatásukat. A teljesítőképesség javulása a dolgozó családoknál már érezteti a hatását a fogyasztás bővülésében és a szolgáltatások iránti kereslet növekedésében. Az ő nevükben is köszönöm a válaszát, elfogadom.