„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek már  a címűkben hordozzák az állásfoglalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltra emlékeztetnek, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat - tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

Miért kell erővel átnevezni a szegedi Ságvári Gimnáziumot, mikor erre egyértelmű törvényi felhatalmazása nincsen?

SZABÓ SÁNDOR (MSZP): – Államtitkár Úr! Az elmúlt hetekben, heves tiltakozást váltott ki Szegeden a minisztérium azon elképzelése, miszerint át akarják nevezni a Ságvári Gimnáziumot. Orvosok, művészek, hírességek, tanárok és tanulók egyaránt léptek fel a minisztérium elképzelése ellen, hiszen egy hatvanéves intézményről van szó. Egy olyan intézményről, amely ez alatt a név alatt ért el kiváló eredményeket és sikereket a magyar közoktatásban, és nemcsak a városban, hanem az országban is egyfajta brand alakult ki a Ságvári név alatt.

– Államtitkár Úr! Törvényi kötelezettségre, valamint a Tudományos Akadémia állásfoglalására hivatkoznak. Nos, a Tudományos Akadémia állásfoglalása nem tilt, hanem egyfajta ajánlást fogalmaz meg, ami arra vonatkozik, hogy nem javasolja a Ságvári elnevezést, de vannak akadémikusok, akik azt mondják, hogy a helyi közösségekre kell ezt a döntést bízni. A törvény pedig, ami az önkényuralmi jelképekről szól, valamint a közterületek, közintézmények elnevezéséről, az pedig egész egyszerűen nem vonatkozik az egyetemek gyakorlógimnáziumaira. A gyakorlógimnáziumokra az egyetemi törvény alapján a tavaly megváltoztatott felsőoktatási törvény vonatkozik, amely végső soron egész egyszerűen a miniszter hatáskörébe utalja a névváltoztatás jogát, azaz kizárólag a miniszter szándékán, akaratán múlik, hogy meg akarja-e változtatni az intézmény nevét.

– Államtitkár Úr! Kikényszeríteni egy ilyen névváltoztatást semmi másról nem szól, mint erőfitogtatásról, amit nap mint nap tapasztalunk itt a parlamentben az eszement törvényalkotásukkal, ami egyébként nem szól semmi másról, mint az erőpolitizálásról társadalmi egyeztetések nélkül. Joggal kérdezem tehát:

– Miért akarják megváltoztatni a Ságvári Gimnázium nevét, amire egyértelmű törvényi felhatalmazásuk nincs?

– És ha megváltoztatják, akkor mikor és hogyan teszik ezt meg?

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! Magyarországon nagyon sok intézmény viselte Ságvári Endre nevét a rendszerváltásig, egyes intézmények akár a legutóbbi évekig. Ezek a névtáblák azonban lekerültek akár utcák, terek elnevezéséről, lekerültek az iskolák a kollégiumok bejáratai mellől.

– Volt Nagykátán is vagy a III. kerületben ilyen nevű utca, az most már Sinkovits Imre nevét viseli, még Komlón is átnevezték, a XXI. kerületben, Pécsett, Dömsödön, Szolnokon, Martfűn, az V. kerületben, Balkányban, Szarvason, Zsámbékon, Tapolcán, Mosonmagyaróváron, és még sokáig tudnám sorolni, hogy hol hogyan nevezték el. Mondjuk, Balmazújvárosban Liszt Ferenc utca lett a korábbi Ságvári Endre utca, Szolnokon Sándor István utca lett az egykori Ságvári utca. Ezeken a területeken, ezeken a településeken nem okozott ez ilyesfajta gondot és problémát, törvényi kötelezettség nélkül sem.  Ugyanígy Kazincbarcikán sincsen már Ságvári iskola, Zalaegerszegen is most már Kölcsey Ferenc Gimnázium van, Oroszlányban is Hunyadi Mátyás Általános Iskola van. Tatabányán is átnevezték, Dunaújvárosban is Dózsa György Általános Iskola lett a neve, Győrben és még sorolhatnám, Tokajban is Tokaji Ferenc Kollégium van az egykori Ságvári Kollégium helyén.

– Ami a gyakorlóiskolákat illeti: Budapesten is volt egy Ságvári Endre Gyakorlóiskola, ezt most ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolának hívják és nagyon jó névre tett szert. A kilencvenes évek előtt és után is nagyon jó gimnázium volt, és a névváltás semmit sem változtatott azon a közösségen, azon az iskolán, az onnan kikerülő diákok eredményein. Éppen ezért bízom benne, hogy sikerül a törvényességet és az MTA ajánlását itt, ebben az esetben is betartanunk.

Támogatják-e a mindenki számára elérhető alapszintű internetszolgáltatás bevezetését?

FARKAS GERGELY (Jobbik): – Államtitkár Úr! A Jobbik évek óta következetesen képviselt programpontja a mindenki számára elérhető alapszintű internetszolgáltatás térítésmentes biztosítása. Ez ügyben kezdtünk most egy országos aláírásgyűjtő akciót is, amellyel célunk a további nyomásgyakorlás a kormányra. Tudjuk jól, hogy milyen sok előnnyel járna az internet terjedése - csak néhányat kiragadva: segítené a távmunka terjedését, a távügyintézés és az elektronikus közigazgatás kiterjesztését -, ennek ellenére hazánkban a harmadik legalacsonyabb a szélessávú mobilinternettel rendelkezők aránya az EU-s országokban.

– Államtitkár Úr! Az internetadó elhibázott, múltba tekintő tervét önök most azzal próbálják kompenzálni, hogy célként tűzték ki 2018-ra azt, hogy mindenhol legyen szélessávú internet, de tudjuk jól, hogy ez csak ott válhat reálissá, ahol meg tudják fizetni a nemzetközi viszonylatban is magas díjakat. A szélessávú internet elterjesztésének fontosságáról beszélt egyébként a Fidelitas újonnan megválasztott elnöke is néhány napja. Tekintsünk el most azoktól a rosszindulatú megjegyzésektől, akik köpönyegforgatásnak nevezik ezt a magatartást, mondván, hogy néhány hónapja még az internetadó bevezetésének tervével pont hogy akadályozták volna ennek a szolgáltatásnak a terjedését. Ne is foglalkozzunk tehát velük, hisz egészen biztosan csak rosszindulatú emberekről van szó, olyanokról, akik azt sem átallottak mondani, hogy ezzel csak a fiatalok között is megcsappant népszerűségüket szeretnék visszaszerezni. Én inkább úgy gondolom, hogy önök végre megértették az idők szavát vagy épp a Jobbik érveit, és belátták, hogy ez igenis szükséges lépés lenne hazánk versenyképességének megteremtéséhez. Kérdésem tehát mindezek alapján:

– Támogatják-e a mindenki számára elérhető, alapszintű internetszolgáltatás bevezetését, mely terv a reklámadó bevételéből könnyen kivitelezhető lenne?

– Mit kívánnak tenni, hogy jelentős árcsökkentés következzen be a szélessávú internet előfizetési díjában?

+

KARA ÁKOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Internetadó nincs, internetkonzultáció van! A Fidesz következetesen képvisel egy programot, elkötelezett a szélessávú internetelérés elterjesztésében. A kormány hosszú előkészítés után már 2014 februárjában, tehát több mint egy esztendővel ezelőtt döntött a szélessáv-fejlesztési célokról, azóta is tartjuk az ezzel kapcsolatban megállapított határidőket. A szélessávfejlesztés másfél millió háztartást érint. A reklámadó bevételéből mindenki számára elérhető internetszolgáltatást megítélésem szerint nem lehet biztosítani az összegszerűség miatt, tehát az ön által felvetett állítás nem helytálló. Ez akár azt is jelentheti, hogy a Jobbik akár új adónem bevezetésével vagy adóteher növelésének bevezetésével valósítaná meg ezt a célját.

– Képviselő Úr! Az internethasználat elterjedése elengedhetetlen Magyarország fejlődéséhez. A mai világban valóban egyre kevésbé lehet sikeres az, aki nem rendelkezik megfelelő internet-hozzáféréssel. Az internet-hozzáférés segít a mindennapi tájékozódásban, a családtagokkal való kapcsolattartásban, a munkavégzésben, munkakeresésben, de akár az egészségügyben is, és sok minden másban is, ami fontos a jövő Magyarországa számára. Nincs és nem is lehet köztünk vita ezért abban, hogy az internet további terjedését, a magyar emberek internethasználatát folyamatosan ösztönöznünk és támogatnunk kell.

– Képviselő Úr! A kormány ezért 2018-ig, de legkésőbb 2020-ig lehetővé teszi azt, hogy minden magyar háztartás számára elérhető legyen legalább a 30 megabites szélessávú internetelérés. Ennek érdekében indítottuk el a komplex fejlesztési programunkat, amelyben minden rendelkezésre álló hazai és EU-s eszközzel támogatjuk és ösztönözzük Magyarország teljes szélessávú lefedettségét és azt, hogy minden magyar ember, minden magyar család elérhető áron tudjon csatlakozni a világhálóhoz.

Miért csak látszatsegítséget nyújt a kormány a Buda-Cash-botrány miatt bajba jutott önkormányzatoknak?

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): – Államtitkár Úr! Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek azok az önkormányzatok, amelyek a bedőlt DRB-bankcsoport valamelyik bankjánál vezették számláikat. Ismert, hogy a Buda-Cash-botrány miatt ezek az önkormányzatok egyik napról a másikra nem fértek hozzá a pénzükhöz, és arra is alig látszik remény, hogy valaha még megkapják ott tartott vagyonukat. Az önhibájukon kívül kialakult helyzet következtében súlyos gondot jelent a számukra az önkormányzati dolgozók bérének a kifizetése, de a segélyek folyósítása is veszélybe került. Az érintett önkormányzatok a kormánytól kértek segítséget. A segítség azonban inkább hangzatos, mint valódi. A legnehezebb helyzetbe került 67 önkormányzat összesen 244,71 millió forint gyorssegélyt kapott, de azt csak előre meghatározott célokra költhette, ráadásul június 30-áig teljes mértékben vissza is kell fizetniük.

– Államtitkár Úr! Ez így nem valódi segítség! A kormány eleve az elveszett pénznek, amely megközelítette a 3 milliárd forintot, csak a töredékét biztosította, ráadásul azt is néhány hónapon belül visszaköveteli. Teszi ezt úgy, hogy az elmúlt években teljesen kivéreztette az önkormányzatokat, amelyek vélhetően már az alapműködésüket is csak a helyi adók kivetésével tudják a legtöbb helyen finanszírozni. Egy ilyen bankcsőd pedig önerőből megoldhatatlan helyzetbe sodorta őket, önkormányzatok önhibájukon kívül kerültek kilátástalan helyzetbe.

– Államtitkár Úr! A brókerbotrányban a csaló cégek mellett a kormány és a jegybank a valódi felelősök, amelyek nem tudták megfelelő szabályozással és ellenőrzéssel garantálni a hatékony felügyeletet! Kérdezem ezért:

– Miért csak látszatsegítséget nyújtanak a bajba jutott önkormányzatoknak?

– Miért nem térítik meg azok teljes kárát, úgy, hogy azt ne kelljen visszafizetniük?

+

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Asszony! Azt szeretném először is leszögezni, hogy semmilyen törvény és jogszabály nem írja elő sem az Országgyűlésnek, sem más állami szervnek, hogy ilyen helyzetben támogatást biztosítson bármelyik szervezetnek, önkormányzatnak vagy más gazdasági társaságnak, állami hatóságnak. A kormány azonban a nehéz helyzetbe jutott önkormányzatoknak segít, segít annak érdekében, hogy működőképességük megmaradjon, éppen azért, hogy ki tudják fizetni a bért, a segélyt, a támogatásokat. És ez meg is történt február hónapra egyébként.  Ha a kormány nem avatkozik be, akkor sok ezer ember maradt volna juttatás nélkül.

– Való igaz, hogy az első körben a gyors segítség volt a fontos, mégpedig az, hogy a februári járandóságokat ki lehessen fizetni, mert 67 önkormányzat már azt sem tudta volna kifizetni. Ez a támogatás természetesen nem visszafizetendő támogatás, technikailag így lehetett megoldani, miután kérelmet sem tudtak még – olyan gyorsan kellett dönteni - beadni ezek az önkormányzatok a támogatás megítélésére. Az önkormányzatok megsegítése azonban nem fejeződött be ezzel, sőt, igazából most kezdődött el. De ahhoz, hogy segíteni lehessen, pontosan tudni kell a károkat. Tudni kell, hogy hány önkormányzat helyezett el befektetésre pénzeket a Buda-Cashnél vagy a Quaestornál. Ez a felmérés folyamatban van, rövid időn belül le fog zárulni az önkormányzatok adatszolgáltatása alapján, és akkor készülhet egy átfogó előterjesztés a kormány részére, és abban születik döntés, hogy milyen további támogatásokat tud biztosítani a kormányzat.

– Képviselő Asszony! A kormány nem hagyja cserben az érintett, nehéz helyzetbe jutott önkormányzatokat!

Hogyan bővülhet Magyarországon a börtönök férőhelyeinek száma?

TUZSON BENCE (Fidesz): – Államtitkár Úr!  Nagyon fontos kérdés: hogyan bővülhet a büntetés-végrehajtási intézményekben a férőhelyek száma, hiszen ma a magyarországi büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltak, átlagosan 161 százalékos. És vannak kiemelkedő helyek is az országban, így például Baranya megyében, ahol eléri a 200 százalékot is a túlzsúfoltság, de  vannak olyan területek, például Budapesten is, a Venyige utcában, ahol szintén nagyon magas ez a szám.

– Magyarországon jogszabály határozza meg azt, hogy mekkora helyet kell biztosítani egy elítélt számára. Ez a fiatalkorú esetében 3,5 négyzetméter, 3,5 négyzetméter a nők esetében is, a férfiak esetében pedig 3 négyzetméter. Mindenképpen fontos tehát, hogy ezt a túlzsúfoltságot valamilyen formában megpróbáljuk csökkenteni. Ezért örömteli az, hogy vannak olyan önkormányzatok, mint például Bátonyterenye vagy pedig Balassagyarmat, ahol csatlakozna ehhez a programhoz, valamilyen formában, mondjuk, ingatlan felajánlásával is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ezek az intézmények megépülhessenek, és így új munkahelyek is keletkezhessenek. Ennek megfelelően kérem államtitkár urat, válaszoljon a kérdésre:

– Hogyan bővülhet Magyarországon a börtönök férőhelyeinek száma?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Jó hírt tudok mondani, hiszen ma délelőtt adtuk át a Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet martonvásári objektumának új részlegét, amely 126 új férőhellyel bővült, egy héttel ezelőtt pedig a Budapesti Fegyház és Börtön Gyűjtő körletének átadására került sor, amely 36 fő elhelyezését biztosítja. Ezen túlmenően még az idén, tehát még 2015-ben 396 férőhellyel bővül a Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet is. Előkészítés alatt áll továbbá az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet solti objektumának 108 férőhelyes bővítése, amelynek kivitelezése az év második felében kezdődhet meg, és várhatóan 2015. év végén vagy 2016. év elején be is fejeződik. Terveinkben szerepel a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet szirmabesenyői ingatlanán új, 500 férőhelyes büntetés-végrehajtási intézet építése. A beruházás teljes költsége mintegy 4,5 milliárd forint. A kivitelezés már az idei év második félévében megkezdődhet, és várhatóan 2016 végén, 2017 elején el is készül.

– Képviselő Úr! Magyarországon már több évtizedes probléma a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltsága, amelynek a megoldása ránk vár. A büntető jogszabály szigorítása eredményeképpen ma több mint 18 ezer fogvatartott van az intézetekben. A kormány jóváhagyásával a Belügyminisztérium és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága olyan programot dolgozott ki, amelynek célja, hogy 2019-ig száz százalékra mérsékeljük a börtönök zsúfoltságát. Remélem, hogy a felvetett kérdésére megnyugtató választ adtam.

Mi volt a döntésük oka, indoka?

TUKACS ISTVÁN (MSZP): – Államtitkár Úr! Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rendőrfőkapitányát indoklás nélkül felmentették, pedig napokkal ezelőtt, március 15-én magas kitüntetésben részesült. Bizonyára ön is tudja: az Országos Polgárőr Szövetség ismerte el munkáját, nyilván nem a feljebbvalói véleménye nélkül. Ugyanakkor a hetekkel ezelőtt lezárult értékelés a főkapitányság munkájáról: 98 százalékos eredményt állapított meg az ORFK.

– Államtitkár Úr! A megbízás átadásakor a megyei önkormányzat pozitívumként értékelte a leendő főkapitány szakmai munkáját, valamint a helyi kötődését. Most a helyi közösség kíváncsi; kíváncsi arra, hogy mi történt, és ha a kíváncsiságát nem elégítik ki, akkor bizony találgatások fognak lábra kapni, bosszúálló fideszes képviselőről, aki haragosa fiát akarja eltávolítani a főkapitányságról, és különféle egyebekről.

– Államtitkár Úr! Nincs ez így jól! Nincs, mert az „indoklás nélkül” ilyen szakmai életút, illetve előzmények után bizony-bizony minimum gyanús. Ezért kérem, nyugtasson meg bennünket, ha tud. És kérem, ne válaszolja azt, hogy csak. Erre a válaszra az önök frakciójában van egy hölgy, aki erre rendszeresítve van, és ebben verhetetlen. Ebben ön ne versenyezzen vele!  Kérném tehát érdemi válaszát: ebben az ügyben, már csak azért is, mert a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek kíváncsiak rá:

– Mi történt valójában?

– Mi volt a döntésük oka, indoka?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Legelőször is szeretném megköszönni a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közvélemény támogatását a rendőrség munkájához. Úgy gondoljuk, hogy a rendőrség, a polgárőrség, az önkormányzatok, a civil szervezetek, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közvélemény támogatása is hozzájárult az eddigi jó eredményekhez, amelyekről ön is beszélt.

– Képviselő Úr! Ma a rendőrség a feladatát a rendőrségi törvény alapján, pártpolitikai befolyástól mentesen, az ország érdekében látja el. Ezért kérem a képviselő urat, hogy a rendőrséget ne használja politikai céljai eléréséhez. A rendőrség személyi ügyei, tisztelt képviselő úr, ma nem politikai ügyek, úgy, ahogy sok esetben az önök kormányzása alatt, 2002 és 2010 között voltak. Az ön által kérdezett rendőri vezető megbízatásának visszavonására a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 75/B. § (3) bekezdése első fordulata alapján került sor. Ez arról rendelkezik, hogy a hivatásos állomány tagja a vezetői beosztásából indokolás nélkül, azonnali hatállyal felmenthető. Az országos rendőrfőkapitány a felmentett megyei főkapitány részére az Országos Rendőr-főkapitányságon beosztást ajánlott föl.

– Képviselő Úr Szeretném megnyugtatni a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közvéleményt, az ott élő embereket, hogy a Belügyminisztérium és a rendőrség a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy az ott élő emberek biztonsága tovább javuljon.

Tudta, hogy Magyarországon már komplett házat is lopnak?

EGYED ZSOLT (Jobbik): – Államtitkár Úr! Elmondok önnek egy rövid történetet. Pista bácsi a szülei halála után megörökli a családi házat, de mivel van sajátja, komoly terveket sző. Esetleg hétvégi háznak hagyja meg, ahol szőlőt termeszt, kertészkedik. Talán a megspórolt pénzéből rendbe hozza, és büszkén adja át gyermekeinek, hogy segítse őket. Amíg terveit szövögeti, megdöbbenve tapasztalja a mindennapi betöréseket. A családi örökséget menekíteni kell, mert fosztogatják, tönkreteszik. Szól a rend őreinek, akik csupán kutyavásárlásra biztatják Pista bácsit. Vesz egy komoly házőrzőt, ami úgy megharapja a kezét, hogy napokig kórházban fekszik. Amire hazaér, már se ablaka, se ajtaja a háznak. Aztán levelet kap az önkormányzattól, hogy életveszélyessé vált házát dokumentálva, szakszerűen bontassa le. Mivel világéletében törvénytisztelő ember volt, megteszi. Ezután elmorzsol egy könnycseppet, és bezárná maga mögött a volt szülői ház kapuját, – ha lenne!

– Államtitkár Úr! Kezükben volt a jogszabályi háttér biztosítása, amivel önök csúnyán visszaéltek.

– Tudják, kik a Pista bácsik, a sok-sok munkában megőszült, idős magyar emberek, akiket maguk cserbenhagytak?

– Mikorra tervezik, hogy valós cselekedetekkel védik meg azt a sok-sok lakóingatlant, amelyek üresen állva várják következő tulajdonosukat?

– Miért alakult ki az az állapot Magyarországon, hogy a hatóságok előtt már ismert sorozatbetörők folyamatosan szabadlábra bocsátással folytatják tulajdonaink, környezetünk pusztítását?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Pista bácsi azt üzeni, hogy ma nagyobb biztonságban él, mint öt évvel ezelőtt. Pista bácsi azt is mondja, örömmel tapasztalja, hogy a szülőfalujában mindennap találkozik rendőrrel, hiszen a rendőrség jelenléte mindennapos az ő településén. Pista bácsi azt is mondja, örül annak, hogy a parlamentben szigorú törvényeket hoznak a törvényhozók, ezzel is segítik az ő biztonságát. Pista bácsi azt is elmondja, sajnálja, hogy van a parlamentben egy olyan képviselőcsoport, amelyik rendért kiált, a rendet kéri számon a kormányon, majd amikor oda kerül, hogy tehetne ezért a rendért, farizeus módon nem szavazza meg ezeket a törvényeket.

– Képviselő Úr! Pista bácsi nem elégedett az önök munkájával! Nem elégedett azzal, hogy önök így állnak a rend megteremtéséhez. Pista bácsi azt várja el önöktől is, hogy a rend megteremtése érdekében ezeket a törvényjavaslatokat támogassák. Pista bácsi annak is örül, hogy a rendőrség új akciót indít, például legutóbb a lakásbetörések megelőzése érdekében, összefogva a polgárőrséggel, összefogva a civil szervezetekkel. Ezek az akciók elriasztják a betörőket.

– Képviselő Úr! Pista bácsi annak viszont nem örül, hogy a lakásbetörők, akiket ön a kérdésében megjelölt, esetleg enyhe büntetésekkel kijönnek. De, ön is tudja, hogy az ítéleteket nem a kormány hozza. Mi a törvényeket alkotjuk, a törvényeket hozzuk, az ítéletek meghozatala a bíróságra tartozik.

– Képviselő Úr! Pista bácsi annak örülne, ha a jövőben is erős, szigorú törvényeket hozna a parlament. Annak örülne, ha tovább erősítenénk létszámában, technikai felszereltségében, egyéb működési feltételeiben a rendőrséget, és ezáltal is hozzájárulnánk az ő biztonságához.

Miért kell éveket várni a földpályázati rendszer tényleges átalakítására?

SALLAI R. BENEDEK (LMP): – Államtitkár Úr! Már írásban leadott kérdésemben is felívtam a figyelmet arra, hogy egyre több a dühös gazda, akik jogosan elégedetlenek a szaktárca tevékenységével. Elégedetlenségük oka az, hogy az átalakult pályázati rendszerben nagyon sokan kerültek olyan helyzetbe, hogy meglévő állatállománnyal nincs meg a megfelelő legelő, a szálastakarmány-betakarító helyszín, és nyilvánvalóan ez a pályázati rendszer is sok-sok tekintetben nem felel meg a szempontjaiknak.

– Államtitkár Úr! Tettünk javaslatot korábban arra, hogy ez a pályázati rendszer legyen átláthatóbb, és esetleg vehessenek részt benne a gazdaszervezetek, vehessenek részt benne a parlamenti pártok, hogy feltárjuk és átláthatóbbá, tisztábbá tegyük ezt a pályázati rendszert. Ezen indítványainkat a kormányzat nem fogadta el. Arra kérem nagy tisztelettel államtitkár urat, ne arról beszéljen, hogy milyen volt a rendszer az MSZP idején, ne arról beszéljen, hogy régen mennyi pályázó volt és mennyi van most a rendszerben, hanem arról, hogyan lehet megszüntetni azt, hogy folyamatosan emberek kerülnek a gazdálkodásukkal együtt olyan helyzetbe, ami ellehetetlenítheti őket.

– Államtitkár Úr! Remélem, hogy a következő időszak új földpályázati kiírásai erre lehetőséget teremtenek. Az lenne jó, hogyha ezeket az új kiírásokat esetleg egy új rendszer osztaná már el, ami sok szempontból jobb lenne, mint az előző. Arra kérem államtitkár urat, hogy vázolja fel nekünk a lehetőségeit:

– Mikor várható az, hogy átalakul ez a pályázati rendszer?

– Mikor lesz átláthatóbb?

– Mikor van arra esély, hogy immár lényegesen nagyobb transzparenciával és sokkal korrektebb szakmai döntésekkel szülessenek meg a pályázatok?

+

BITAY MÁRTON ÖRS, földművelésügyi minisztériumi államtitkár:

– Képviselő Úr! 2014 őszén lett átalakítva a pályázati rendszer, sok esetben pont azért, amilyen kritikák érték, és eltelt egy időszak, amely alapján érdemes volt átalakítani. Sajnálom, hogy ez elkerülte a figyelmét, mert komoly horderejű átalakítás történt, ha mondjuk, a hiánypótlás lehetőségének megteremtésére gondolok; ha mondjuk, arra gondolok, hogy csak saját tulajdonú állatállománnyal lehet pályázni, ha mondjuk, arra gondolok, hogy a művelési ág szerinti állatállománnyal, tehát egy legelő vonatkozásában legelő állatállománnyal lehet csak pályázni, vagy mondjuk, a nyilatkozatokra, amelyeket leegyszerűsítettünk, illetve az új földforgalmi törvényhez igazítottunk. Az adott közigazgatási területről pályázó gazda még több többletpontot kap, mint amit korábban kapott. A kiírás után alakult cég vagy lakhelyet változtatott személy viszont már nem tud pályázni, a fiatal gazda pályázók azonban a korábbihoz képest még több többletpontot kaptak; és számos bürokratikus egyszerűsítésen is végigment.

– Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy nyitott ajtókat dönget, a pályázati kiírási feltételeket, amiket ön említett, módosítottuk. Az átláthatóssággal kapcsolatosan szeretném jelezni: per pillanat nincsen olyan bírósági eljárás, amely az átláthatósággal kapcsolatosan ne zárult volna megnyugtató módon, ne lennének jogerős ítéletek. Pontosan tudjuk, hogy mi a jogerős ítélet. Tehát ebben nincsen már olyan eljárás, ami még függőben lenne.

– Képviselő Úr! A felvetését ezúton is szeretném megköszönni. Az állatállomány-pusztulásról pedig  csak annyit: 40 ezer birka Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Hajdú-Bihar megyében összesen nincsen, mint amennyivel riogatnak most.