„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek már  a címűkben hordozzák az állásfoglalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltra emlékeztetnek, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

Miért tesznek tönkre mindent, ami jól működött?

HERINGES ANITA (MSZP): – Államtitkár Úr! Egyre inkább végzetesnek tűnik az a rombolás, amelyet a kormány az elmúlt években véghezvitt a hazai hulladékgazdálkodás rendszerén. A közeljövőben tényleg valósággá válhat az a rossz kép, hogy nápolyi körülmények uralkodnak majd a hazai települések utcáin. Az a probléma, hogy amíg Nápolyban a helyi maffia miatt, hazánkban a kormány hibájából marad az utcákon a lakossági hulladék. Az elmúlt években hiába figyelmeztettük a kormányt, hogy rossz az irány, ma már világos és egyértelmű: a hazai hulladékgazdálkodási rendszer jelenlegi helyzete tragikus és fenntarthatatlan, olyannyira, hogy a legújabb hírek szerint számítani kell arra, hogy sok közszolgáltató heteken belül már nem tudja elszállítani a lakossági hulladékot. Egyszerűbben fogalmazva: a hulladékfeldolgozás területén vészhelyzet alakulhat ki az országban.

– Államtitkár Úr! A kormány jelenleg a helyzet megoldása helyett a katasztrófavédelemmel próbálkozik, de kiderült, hogy pluszforrást nekik sem biztosítanak ehhez. A katasztrófavédelem is már most is likviditási problémákkal küzd, ezért kérik egyfolytában a velük szemben fennálló követelések átütemezését, azaz a katasztrófavédelemnek sincs már pénze, sőt szakemberük, eszközállományuk sincsen arra, hogy megszervezzék például Pest megyében a 300 ezer ember üzemszerű, rendszeres hulladékszállítását. Mi most be fogunk nyújtani egy határozati javaslatot, hogy ösztönözzük önöket a probléma megoldására, hátha meghallják az emberek és a szakma szavát, nem csak a politikáét.  De azért kérdezem:

– Mit kívánnak tenni a probléma megoldása érdekében?

– Meghallják végre a nonprofit szakemberekből álló cégek javaslatait, hogy egy fenntartható rendszert hozzanak újra létre, ami régen működött?

– Mikor kívánják benyújtani a módosítást?

+

V. NÉMETH ZSOLT, földművelésügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő Asszony! A közszolgáltatás ellátását végző cégek napjainkban valóban számos kihívással szembesülnek, hiszen egyszerre kell olcsó, korszerű és európai uniós vállalásainkat is teljesítő elvárásoknak megfelelni. A hulladékot minden településről elszállítják, Magyarország területén nincs ellátatlan település. Jelenleg a közszolgáltatásban hosszú távú építkezés van folyamatban, amelynek egyik jelentős eredménye, hogy ma már ezt a tevékenységet kizárólag hazai, állami, önkormányzati többségi tulajdonnal bíró nonprofit cégek végzik.

– Képviselő Asszony! Bizonyára ön is tudja, a közszolgáltatás biztonságos fenntartása és a közszolgáltatók pénzügyi helyzetének stabilitása érdekében a Földművelésügyi Minisztérium egyedi kérelem benyújtását tette lehetővé. Ennek kerete 7,1 milliárd forint. Eddig 6 milliárd forint igénnyel 65 egyedi kérelem érkezett. Látható tehát, hogy ebben az átmeneti állapotban is a kormány teszi a dolgát, ugyanis amennyiben az önkormányzat nem tud szolgáltatóval szerződni, az érintett területen a közszolgáltatást a katasztrófavédelmi hatóság megfelelő közszolgáltató kijelölésével biztosítja. Ebből is látszik, hogy a kormány nem érzéketlen a közszolgáltatók problémái iránt, annál is inkább, mert köztulajdonban vannak, de sokkal érzékenyebb a lakossági elvárások iránt. Lehet, hogy a közszolgáltatóknak ezen időszak gondokkal teli, de az embereknek ez a helyzet jó, mert három éve nem emelkedtek a díjak, és olcsón kapnak egy egyre korszerűbb szolgáltatást. 

Mi várható a megígért Vas megyei útfejlesztésekkel kapcsolatban?

BANA TIBOR (Jobbik): – Államtitkár Úr! Orbán Viktor miniszterelnök úr tavaly nyáron így fogalmazott: „Hiába szép és híres város Körmend, ha alig lehet ide elvergődni. A mostani látogatásom alkalmával értettem meg igazán, el is fogadtam V. Németh Zsolt képviselő úr és Bebes István polgármester úr érvelését, hogy a határ felé legalább olyan fontos megépíteni a négysávos utat, mint Budapest felé. Megértettem az érveiket, és úgy látom, hogy valóban a következő egy-két évben meg kell kezdenünk azt a munkát, amely lehetővé teszi, hogy a várost elkerülő út megépüljön, és aztán az osztrák-magyar határig négysávos autóúton lehessen eljutni, miközben egyébként a Budapest felé irányuló szakasz építése is zajlik. „Dolgozunk azon, hogy az országnak ez a része két irányban is bekapcsolódjék az európai vérkeringésbe, a magyar irányban és az osztrák irányban is.”

– Államtitkár Úr! Vas megyében egyetlen kilométer autópálya sincs, és jelen állás szerint a közeljövőben nem is lesz. Természetesen üdvözlöm, hogy zajlik az M86-os út Csorna és Szombathely közötti szakaszának fejlesztése, de egyéb fontos ígéreteket is megfogalmaztak, amelyekre emlékeztetni szeretném önöket. Az egyik ilyen a 8-as út néhány éven belüli négysávosítása, a másik pedig a 86-os út Szombathelytől délnyugati irányban történő fejlesztése. Nem elhanyagolható tény, hogy az M1-es autópálya után a 86-os úton a legnagyobb a kamionforgalom hazánkban.

– Államtitkár Úr! A közlekedésbiztonság javítása és a balesetek megelőzése érdekében elengedhetetlen lenne a 86-os útnak a vasi megyeszékhelytől a szlovén határig terjedő szakaszának érdemi fejlesztése. Orbán Viktor miniszterelnök úr szavai, egy-két éven belüli munkakezdéssel kapcsolatban megfogalmazott ígéretei alapján kérdezem:

– Mi várható a 8-as út Vas megyei fejlesztésével kapcsolatban, különös tekintettel a szentgotthárd–jakabházi és a körmendi elkerülő szakaszra?

– Mire számíthatunk a 86-os út Szombathelytől délnyugati irányba történő, szintén a közeljövőre megígért fejlesztése ügyében?

– Tartják-e a szavukat?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Az M8-as autóút Körmend-kelet és országhatár közötti szakaszát érintően egy önök és az ország számára örvendetes változás történt: az eddigi kétszer egysávos, később továbbfejlesztendő megvalósítás helyett a projekt egy ütemben történő, kétszer kétsávos kiépítéséről született döntés. Ennek finanszírozását a közelmúltban meghirdetett uniós gazdaságélénkítő csomagterv, az európai stratégiai beruházási alap felhasználásával tervezzük. Az M8-as ügye a korábbi kormányok ígérete miatt 10-12 évre nyúlik vissza, most azonban meg is fog valósulni.

– Képviselő Úr! A kitűzött fejlesztések megvalósulását ugyanakkor hátrányosan érinti, hogy a korábbi kormányok úgynevezett PPP-konstrukcióban jelentős munkákat végeztek, évente több mint százmilliárd forintot kell ezekre kifizetni, 2037-ig ez viszi el az útdíjbevételeknek több mint kétharmadát. Jelenleg az Országgyűlés előtt van az infrastruktúra-fejlesztések gyorsabb megvalósítását elősegítő törvényjavaslat, a beruházásokat akkor tudjuk gyorsabban megvalósítani, hogyha ezt önök is támogatni fogják.

– Képviselő Úr! Vas megyét érintően a 86-os számú főút fejlesztését kiemelten kezeljük, folyamatosan napirenden tartjuk. A Zala megyei szakasz 11,5 tonnás burkolaterősítése 2011-ben befejeződött. Zalalövő–Nádasd elkerülő szakaszok építése, valamint Zala  megye határ–Körmend közötti szakasz építése is folyamatban van. Az M9-es fokozatos kiépítése is előtérbe került, az idén áprilisban megszületett kormányhatározat pedig előírja a Vasvár–Zalaegerszeg gyorsforgalmi szakasz tervezésének megindítását is.

Mikor tervezi a kormány a tömegközlekedés kedvezményes áfakörbe sorolását?

SALLAI R. BENEDEK (LMP): – Államtitkár Úr! Gyakorlatilag a mai vidékfejlesztési berendezkedésben éppúgy, mint a főváros berendezkedésében egyre nagyobb szerepe van a tömegközlekedésnek a munkába járásban, hiszen a legtöbben sajnos nem lakóhelyük közvetlen közelében találnak munkát. Ennek megfelelően a tömegközlekedésre való igény, az ezzel kapcsolatos feladatok egyre jobban hárulnak a kormányzatra. A központosítás, a járási hivatalok, az egészségügy színvonalas működésének biztosítása szintén igényelné azt, hogy a tömegközlekedés, illetve a közösségi közlekedés feltételei javuljanak. Magyarországon a nyugat-európai országokhoz képest az átlagjövedelmekhez viszonyítva nagyon magasak a tömegközlekedési árak, és ez jelentős mértékben nehezíti ennek az igénybevételét a legszélesebb körben. A kérdéseim egyértelműen arra irányulnak, hogy nagyon nagy mértékben hozzá tudnánk járulni ahhoz, hogy a lehető legszélesebb körben segítsük az emberek életét, jobb, színvonalasabb tömegközlekedési és közösségi közlekedési ellátásokkal és az ehhez való hozzáféréssel. Erre várnék választ:

– Van-e esélye annak, hogy a tömegközlekedési árakat valamilyen szinten olcsóbbá, elérhetőbbé tegyük, és lehetőség szerint minél szélesebb körnek segítsük az ehhez való hozzáférést?

– Tervezi-e a kormány azt, hogy áfa-kedvezménnyel segíti a tömegközlekedés és közösségi közlekedés igénybevételét? 

- Amennyiben igen, akkor mikor valósulhat ez meg és hogyan, amennyiben nem, akkor mi az oka annak, hogy ez nem valósulhat meg?

– Lenne-e mód arra, hogy a tömegközlekedési bérlet adómentes juttatások közé sorolódjon, és ezt a munkavállalók igénybe vegyék?

– Amennyiben látnak erre lehetőséget, mikor látják, hogy ez megvalósulhat,  és amennyiben nem, mi az oka annak, hogy ha  ez nem valósul meg?

– Tervez-e a kormány változtatni a tömegközlekedések kedvezményeinek a rendszerén?  

+

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Úgy látom, hogy az LMP is eszmélt, és az áfacsökkentő, adócsökkentő versenybe is kezd beszállni. De mégis, mint a másik két ellenzéki pártnak, nyilván ki kellett találni valamit, hogy valami szépet és jót tudjanak mondani az embereknek.

– Képviselő Úr! A tömegközlekedés tarifája 2002 és 2010 között 140 százalékkal emelkedett. A 2010-es kormányváltást követően a 15 százalékos fogyasztásiárindex-növekedést a kormány nem érvényesítette. Más módszerekkel tette olcsóbbá, költségkímélővé a tömegközlekedést. És el kell hogy mondjam önnek most is: a kafetériában kedvezményezés adóval lehet átvállalni a munkáltatóknak a dolgozóik helyi közlekedési bérletét. Ezen túl pedig mintegy 40 jogcímen 7 millió embert érint a különféle kedvezmény, amit a tömegközlekedési eszközökön a bérletekre a munkáltatók tudnak biztosítani.

– Képviselő Úr! A kormány adópolitikája egyértelmű: alapvetően a jövedelemadók csökkentése a cél, ezen belül is a személyi jövedelemadó csökkentése, hogy a családoknál több maradjon, és ezáltal több mindenre tudjanak költeni, tudjanak vásárolni, igényüket kielégíteni. A mostani költségvetésben, illetve adótörvény-javaslatban benne van az alapvető élelmiszerek sertésáfájának a csökkentése is. Tehát ezen az úton indult el a kormány.

–  Képviselő Úr! Azt tudom önnek mondani: először a személyi jövedelemadó-csökkentés, másodszor az alapvető élelmiszerek áfájának a csökkentése, és majd csak ezután jöhet az, amit ön kérdez, a tömegközlekedés áfájának a csökkentése. 

Magyarország harmadik legnagyobb acélműve épülhet meg Miskolcon, Hogyan segíti ez a magyar ipar újbóli fellendülését?

MENGYI ROLAND (Fidesz): – Államtitkár Úr! Az elmúlt időszakban egyre többen beszéltek arról, hogy folynak a tárgyalások az 1770-ben alapított diósgyőri kohászat feltámasztásáról. Noha a gyár 2009-es bezárását követően rögös út vezetett odáig, hogy a termelés újrainduljon, az álom mégis valóra vált, ha nem is a régi helyen, hanem néhány száz méterrel arrébb. Ehhez Európa egyik legkorszerűbb kompakt acélművét építik meg a diósgyőri ipari parkban. A beruházás az ország harmadik legnagyobb acélműve lesz, amely egy energiatakarékos hulladék-előmelegítő technológiával üzemelő acélműből és egy hozzá szervesen illeszkedő hengerműből áll majd. Diósgyőrben a meglévő hagyományra és tudásra alapozva, magyar szakértelemmel ötvözve használják majd a modern gépeket és technológiát.

– Államtitkár Úr! 240 évig volt kohászat Diósgyőrben, és amikor 2009-ben bezárt az acélmű, nem lehetett tudni, hogy ideiglenes vagy végleges lesz ez a szomorú helyzet, ám most már szerencsére nem kell ilyenen gondolkodnunk. A fejlesztés valószínűsíthetőleg további beruházásokat vonz majd, a tervezett acélműben készülő világszínvonalú nyersanyag autóipari és egyéb innovatív vállalkozásokat hozhat a térségbe. A beruházás 55-60 millió euróba kerül. A munkálatok már ezekben a hetekben megkezdődnek. Az acélmű termékstruktúrája döntően minőségi ötvözött termékekből áll majd, elsősorban az autó-, járműipari, olaj- és gázipari minőségi gépipari acélgyártók, valamint beszállítók számára fog alapanyagot teremteni. A tervek szerint évi mintegy 120-150 ezer tonna importot váltanak ki a termeléssel. Az üzem korszerű volta mellett 320 szakember megélhetését is biztosítja majd és a szakmai kultúra fenntartását, fennmaradását Miskolcon. Nem csoda tehát, ha kérdezem:

– Hogyan segíti stratégiailag a miskolci acélmű a magyar ipar újbóli fellendülését?

+

 SZABÓ LÁSZLÓ, külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Nagyon örülök, hogy van alkalmunk ilyen sikerekről beszélni, és hogy Diósgyőrben 2009 óta először elmondhatjuk, hogy egy nagyon komoly beruházás indul el. Az, hogy 245 éve Fazola Henrik megalapította a diósgyőri acélgyártást, az már önmagában egy hatalmas eredmény; 2009-ig ez folyamatosan működni tudott.  Viszont ez azt is jelenti, hogy olyan hatalmas képzett munkaerő áll rendelkezésre itt Északkelet-Magyarországon, Miskolcon, Diósgyőrön és környékén, hogy ezt bűn nem kihasználni. Igaz, hogy az angol szakkifejezésből „mini acélműnek” fordították a nevét ennek az acélműnek, de azért nagyon komoly acélmű. A kompakt technológiákra vonatkozik ez a „mini” megnevezés, valóban Magyarország harmadik legnagyobb acélműve fog elkészülni hamarosan, ami több száz tonna exportképes acéltermék, illetve hengerműben gyártott termék kibocsátására lesz alkalmas. Ami még nagyon jó hír: körülbelül 120 millió tonna hulladékacél importjától tudunk elállni azáltal, hogy a magyarországi hulladékacélt fel tudja használni, és minőségi ötvözött termékeket tud majd létrehozni. Ami még nagyobb hír számunkra: az építkezés körülbelül 700 munkahelyet ígér, ám a tulajdonosok becslése alapján, a beszélgetéseink során kiderült, hogy több mint ezer indirekt munkahelyet is teremt a környéken.

– Képviselő Úr! Ez egy nagyon jó hír Diósgyőrnek, és bízom abban, hogy a korábbi Bosch-beruházás például vagy a Takata-beruházás okán is, ami már ott van Miskolcon, még több autóipari vállalkozás fog majd ezzel a lehetőséggel élni. A  minőségi acéltermékeknél nagyon fontos az, hogy milyen közel van a gyártás. Azért, mert közel lesz, a távolság kicsi lesz, valószínűleg költséghatékonyan tudjuk ezt a minőségi igényt kielégíteni majd további vállalatok számára is Miskolc környékén. 

Ki lesz a következő, - Radnóti Miklós vagy József Attila nevét is száműznék az intézményi elnevezésekben?

SZABÓ SÁNDOR (MSZP): – Tisztelt Ház! Nem véletlen a cím, hiszen azt látjuk, a minisztérium annyira belejött az intézmény-átnevezési hullámba, hogy tulajdonképpen teljesen mindegy már, kiről van szó a magyar történelemben, íróról, költőről vagy éppen néprajztudósról. Teljesen mindegy a teljesítménye, elég, ha a Fidesz, a minisztérium értékrendjébe nem fér bele, akkor azonnal kikerül a mai intézményi elnevezésekből.

– Államtitkár Úr! Szegeden Ságvári Endre után itt a következő idézőjeles bűnös ember, Ortutay Gyula néprajztudós, akinek a nevét a kollégium visel. Egyébként a nagy intézményi államosítás idején az önök minisztere nevezte el így, úgyhogy érthetetlen számomra, mi történt, miért hivatkozik a minisztérium a törvényi háttérre, miszerint Ortutay Gyula neve nem felel meg a jogszabályi követelményeknek. Egyébként a Tudományos Akadémia Ortutay Gyuláról kialakított állásfoglalásában önkényuralmi politikai rendszerre való hivatkozások egyáltalán nincsenek, csupán életrajzi adatok szerepelnek, így aztán végképp kérdéses, hogy a KLIK és az EMMI mire alapozza azon véleményét, hogy a Szegedi Ortutay Gyula Városi Kollégium névhasználata nem felel meg az érintett jogszabályoknak. Okkal-joggal kérdezem tehát:

– Önöknek tényleg nincsen jobb dolguk akár az egészségügy, akár a szociális ágazat, akár az oktatás, akár a felsőoktatás területén, mint hogy folyamatos intézményi átnevezésekkel sokkolják a közvéleményt?

– Mért akarnak megint erőszakkal átnevezni egy intézményt, amire egyébként törvényi felhatalmazás önöket nem is kötelezi?

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ön is nagyon jól tudja, hogy itt egy konzultációs eljárásról van szó. Minden esetben, ha a KLIK mint fenntartó bármilyen intézmény esetében bármilyen átalakítást akar végrehajtani, akkor előtte konzultációt kell lefolytatnia. Ahogy minden előző évben, idén is, május végén születhetnek meg az iskolák átszervezésével, átnevezésével kapcsolatos döntések, hogy a következő tanévre pontosan mindenki lássa, milyen új jogi helyzetben kell tevékenykednie. Ebben az esetben is előzetes konzultációs levelet küldött ki a KLIK, erre fognak beérkezni a válaszok, és nyilván az alapján lehet bármilyen döntést is meghozni.

– Képviselő Úr! A KLIK a 20/2012. EMMI-rendeletre hivatkozott, amelynek értelmében a köznevelési intézmény elnevezéseként kiemelkedő tevékenysége alapján ismert személy neve, tájnév, földrajzi név, településnév, közterület neve, fenntartó neve, mese, mitológiai szereplő, irodalmi alak neve, kifejezés vagy mozaikszó adható. Ennek a követelménynek szeretne a KLIK itt is nyilván eleget tenni.

– A Ságvári-ügyben az elmúlt hetekben hét vagy nyolc olyan szervezet is megnyilatkozott, civil szervezet, akik a kommunizmus áldozatait tömörítik, és egységesen azt kérték, ha egy mód van rá, akkor Ságvári Endre neve ne szerepeljen példaképként. Sőt ennél még élesebben is ebben fogalmaztak: elfogadhatatlannak tartják, hogy 25 évvel a rendszerváltás után ez még akár vita tárgya is lehessen. Ortutay Gyula tevékenysége is ellentmondásosnak mondható, ugyanis ismert, hogy különböző, legalább három rendszert szolgált ki, és sokan mondják, hogy a helyezkedésnek is nagymestere volt. Ezzel kapcsolatban ott az eljárás lefolytatódik, és utána lehet bármifajta döntést meghozni.

Ki a felelős az ápolók semmibevételéért?

EGYED ZSOLT (Jobbik): – Államtitkár Úr! Több nővér állapotleírását összefoglalva közvetítem ön felé. Az egy főre jutó betegek száma általában 15 fő fölött van, akik közé sok esetben súlyos műtét utáni megfigyelés alatt lévők is tartoznak. Egész nap megállás nélkül rohanniuk kell, hogy minden beteget el tudjanak látni, és az adminisztrációt is el tudják végezni. A rohanásban benne van a tévedés veszélye azért is, mert napi 12 órán át dolgoznak, tehát kimerültek. Mindezért például egy 34 éves dolgozó nővér nettó 110 ezer forintot kap, így tehát gyakran másodállást is kénytelenek vállalni, ami miatt fáradtan kezdik a következő 12 órás betegápolást.

– Államtitkár Úr! Most szó szerint idézek egy nővért: „3 óra 30-kor kelek, és 19.30-ra érek haza. A beutazásom 86 százalékát a munkáltató fizeti, de a saját büdzséből kell előfinanszírozni, és hetek múltán kapom csak meg. Védőruhát az ágy mellett dolgozó nővér számára a munkáltató köteles lenne biztosítani. Ehhez képest a legtöbben kínai pólóban, turkálóban vásárolt göncökben dolgozunk, mert védőruhát, munkavédelmi cipőt évek óta nem kaptunk. Juttatásokat sem kapunk már nagyon régóta, se Semmelweis-jutalom, se 13. havi fizetés, se Széchenyi-kártya, se kafetéria, se rekreációs szabadság.”  Az ő nevében is joggal kérdezem tehát:

– Miért kellett ilyen fontos, tiszteletet, megbecsülést érdemlő szakmát végző embereket tönkretenni, kizsigerelni?

– Minek és főleg kinek köszönhető, hogy a betegek életét veszélyeztető szintre hagyják süllyedni a betegellátást?

– Ön  és hivatala kormányra lépésük óta milyen intézkedéseket tett, hogy ez a gyalázatos állapot megszűnjön?

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! Az ápolók valóban olyan emberek, akik sokszor emberfeletti munkát végeznek a kórházakban., s ez nyilván egy hosszabb beszélgetést is megérne. De arról szeretnék most önnek pár fontosabb részletet elmondani, hogy mi az, ami 2010 óta történt, és nem negatív irányba, mint azt megelőzően - például a 13. havi bér elvételével, ami egy általános 8 százalékos fizetéscsökkenést jelentett a nővérek számára is -, hanem egyfajta pozitívabb irányba próbálta a helyzetüket befolyásolni, bár tudjuk, itt még azért a munkájukhoz méltó bértől messze van az az illetmény, amiben most részesülnek, de mégis több, mint négy-öt évvel ezelőtt.

– Képviselő Úr! 76 milliárd forinttal többet költünk az egészségügyben dolgozók bérére. 2012-13-ban 95 ezer egészségügyi dolgozónak, ezek közül 75 ezer ön által érintett egészségügyi szakdolgozónak sikerült a fizetését körülbelül 23-24 százalékos mértékben megemelni. Közel az egynegyedével visznek többet haza átlagosan, mint négy-öt évvel ezelőtt. Ezen túlmenően még 2011-ben a nagyobb munkaterheléssel járó munkakörben dolgozók számára az illetménypótlék háromhavi összegének megfelelő egyszeri juttatást is tudtunk kínálni.

– Képviselő Úr! Ön is talán ismeri, hogy a kormány döntése nyomán a 2016-os költségvetésben 15 milliárd forint pluszforrás szerepel 43 ezer ápoló fizetésének a további emelésére, továbbá 17 ezer orvos fizetésének az emelésére. Egy szakképzési programot is indítottunk azok számára, akik OKJ-t megelőző régi szakképesítéssel rendelkeznek, ők 2,5 milliárd forintos támogatást kaphatnak. A kötelező továbbképzéseket is térítésmentessé tettük, ez szintén félmilliárd forintnyi támogatást jelent.

A régészeti munkák felgyorsítása esetén mi garantálja a történelmi és kulturális örökség megőrzését?

IKOTITY ISTVÁN (LMP): – Államtitkár Úr! A Lehet Más a Politika véleménye szerint az elmúlt évek intézményi és jogszabályi módosításai a nagyberuházók érdekeit emelték a kulturális és örökségvédelmi szempontok elé. Ennek több példáját is láthattuk a közelmúltban, gondoljunk csak a győri vár esetére, ahol a kulturális emlékhely pusztult el, vagy éppen a szegedi Dóm tér szakrális maradványainak lerombolására.

– Államtitkár Úr! A Lehet Más a Politika határozottan tiltakozik a parlament előtt fekvő, kiemelt közlekedési beruházások felgyorsításáról szóló törvényjavaslat ellen, amely tovább gyöngítené a kulturális és örökségvédelmi szempontokat. Eredményeképpen megsemmisülhet vagy aszfalttakaró alá kerülhet az ország régészeti örökségének fontos része. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleményben mentegetőzött: egyetlenegy érvük volt mindössze, ígérték hogy a közlekedési beruházások felgyorsítása mellett a régészeti munkát is felgyorsítják, miközben garantálják a nemzeti történelmi és kulturális örökség megőrzését.

– Államtitkár Úr! A Lehet Más a Politika osztja a régészek és a szakértők véleményét, miszerint ez a kettő együtt képtelenség. Már most sem adnak elég időt a régészeti feltárásokra, ahogy a szegedi dóm átépítésénél tették. Az Alaptörvény kimondja többek között, idézem: „A kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”  Erre hivatkozva is kérdezem:

– A régészeti munkák felgyorsítása esetében mi garantálja a történelmi és kulturális örökség megőrzését?

– Milyen rövid távú politikai érdek indokolja, hogy átlépjenek az örökségvédelmi szempontokon?

+

TASÓ LÁSZLÓ, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Az autópályák országhatárig történő kiépítésével és a megyei jogú városok gyorsforgalmi bekapcsolásával az elmúlt években elmaradt közlekedési fejlesztéseket fejezzük be annak érdekében, hogy a társadalmi mobilitás erősödjön, és a vidéki gazdasági térségek is helyzetbe kerüljenek. A közlekedési fejlesztések felgyorsítását nem rövid távú politikai érdek vezényli, hanem az ország és a fejlesztésekkel érintett települések lakosainak érdekei motiválják. Ezek a beruházások sok évre, tíz-húsz-harminc évre határozzák meg a térségek fejlesztési lehetőségeit és versenyképességét is. Ha a következő években nem csináljuk ezt meg és nem tesszük határidőre, akkor olyan uniós források veszhetnek el, amelyeket nem tudunk pótolni. Ez történelmi bűn lenne minden esetben, ezért nem akarunk ebbe a bűnbe esni, elkövetünk mindent annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban végezzük be azokat a beruházásokat, amelyeket elterveztünk.

– Képviselő Úr! Ma is léteznek a régészettel kapcsolatos speciális szabályok, amelyek természetszerűen a megőrzésére és annak érdekében vannak megfogalmazva, hogy ezeket alapos munkával el is tudják végezni a beruházás időszakában. A javaslatban ugyanúgy fognak érvényesülni ezek a szemléletek és az ebben lévő kötelezvényeink sem szűnnek meg:  a régészeti munkafolyamatok során:  nem iktatunk ki semmiféle garanciát a szabályozásból.

Sőt, olyan szabályokat is beemel amely a kiemelt jelentőségű beruházások során is hatékonyan tudja majd segíteni a régészeti munkák elvégzését.

– Képviselő Úr! A kormány a régészetért felelős szakterület bevonásával készítette el az előterjesztést és azzal a céllal, hogy a régészeti intézményrendszer a felgyorsított fejlesztési folyamatok okozta többletterhelést is tudja bírni, és legyen lehetősége erőforrásokat még bevonni ehhez a munkához. Biztosítom kedves képviselő urat, hogy a régészeti munkák felgyorsítása semmilyen módon nem veszélyezteti az Alaptörvényben is nevesített kulturális értékeink megőrzését. Higgye el, vigyázunk értékeinkre! 

Százötven új töltőállomás, milyen jövő előtt áll a hazai elektromos közlekedés?

VÖLNER PÁL (Fidesz): – Államtitkár Úr! Magyarország célja a térség elektromobilitás területén való vezető szerepének megszerzése. A kormány már számos ponton jelezte, hogy az elektromos közlekedés elterjesztése politikájának szerves részét képezi. Idén februárban került sor az Exelron Technológiai Tudásközpont alapkőletételére Szikszón. Az ipari park nem kisebb eseménynek lett az otthona, mint az első hazai elektromos jármű gyorsfeltöltő állomásának felavatása. A központ létesítése kiváló alap arra, hogy a megújuló energiaforrásokkal és elektromobilitással kapcsolatos hazai és külföldi tudástőkét összpontosítsa, és szellemi műhelyt képezzen a terület innovációja számára.

– A magyarországi járműgyártásról immár köztudott, hogy a kontinentális elitbe tartozik. Hasonlóan van ez a hazai buszgyártás esetében is. Március 9-én, az Evopro magyar gyártású és fejlesztésű elektromos buszainak bemutatóján azt is megtudtuk, hogy Magyarország bekapcsolódik a tömegközlekedés korszerűsítésébe. Hazai mérnökök által kifejlesztett kompozit szerkezetű, nullemissziós buszcsalád 65 utas szállítására lesz alkalmas, a projekt 57 százalékos magyar értékhányaddal rendelkezik.

– A hazai közlekedési kultúra modernizálása nem lehetséges a megfelelő infrastruktúra nélkül, ezért is döntő jelentőségű az a kormányzati intézkedés, amelynek értelmében 150 új elektromos töltőállomás jön létre. Az intézkedés fokozott ösztönző hatással bír a közúti és tömegközlekedés reformjához, hiszen megteremti az elektromobilitás hazai tárgyi feltételeit.

– Államtitkár Úr! Kiemelt jelentőségű, hogy a kormány tudatosan elébe menjen a területet érintő infrastruktúra megújításának. Az átalakítás megkívánja a területhez tartozó jogszabályok felülvizsgálatát, meg kell teremteni a feltöltési és parkolási lehetőséget az elektromos járművek számára. Mindezekre tekintettel kérdezem:

– Milyen jövő előtt áll a hazai elektromos közlekedés?

– Milyen lépéseket tervez a kormány a terület megerősítésére?

– Illeszkedik-e az elektromos közlekedés fejlesztése a Jedlik Ányos-programba?

+

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! A kormány valóban célul tűzte ki az új energiahatékony technológiák minél nagyobb arányú bevezetését. Az elektromos meghajtású járművek, illetve azok alkatrészeinek, részegységeinek gyártása, az akkumulátorokhoz kapcsolódó tevékenységek jelentős hozzáadott értékkel bírnak iparfejlesztési szempontból, köszönhetően az innovációs értéküknek.

– A Jedlik Ányos-terv a környezetvédelem szempontjait alapul véve a hazai kutatás-fejlesztés támogatásának, az infrastrukturális háttér megteremtésének és a kapcsolódó befektetések ösztönzésének eszközeivel, valamint a jogi és adózási környezetben megvalósítható ösztönzők beépítésével kívánja támogatni az elektromobilitás elterjesztését. Elfogadásával és végrehajtásával hazánk az egyik első uniós tagállam lehet, amely rendelkezik a vonatkozó EU-s irányelv szerinti elektromobilitási stratégiával, amely jelentős nemzetközi sikerként értékelhető.

– Az elektromobilitás elterjedésének ösztönzése kiemelt jelentőségű kormányzati feladat. A Jedlik cselekvési terv végrehajtása során figyelemmel kell lennünk a támogató szabályozási környezet kialakítására, így vizsgálnunk kell többek között a villamos energiáról szóló, az épített környezet változtatásával kapcsolatos jogszabályok változtatásának lehetőségét is. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban jelenleg kidolgozás alatt állnak az olyan indirekt ösztönzőkkel kapcsolatos jogszabályok módosításai, mint az egyes forgalmi sávok használatára vonatkozó jogosultság, vagy a parkolási kedvezmények bevezetésének feltétele. Ezek az őszi ülésszak során kerülnek a tisztelt Országgyűlés elé. Bízom benne, hogy ezek is elő fogják segíteni a Jedlik-terv végrehajtását. 

k