„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

–Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás" okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni.  Pillanatok alatt harmadnyian maradnak. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. A siker azonban  egyik oldalon sem marad el: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva – hangzavarokat, bekiabálásokat udvariasan mellőzve – tallózunk.

Rekordszinten a foglalkoztatás!

FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): – Államtitkár Úr! A KSH augusztus végén megjelent gyorstájékoztatása szerint egy év leforgása alatt - 2014. május-július háromhavi átlagában – a 15–74 éves korosztályt tekintve 164 ezerrel többen, 4 millió 127 ezren dolgoztak Magyarországon, ami 22 éves rekordnak felel meg. Eközben a munkanélküliségi ráta 8 százalék alá csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, ami 2008 vége óta a legkedvezőbb adat. Ugyanezen időszakban a 15 és 24 év közöttiek esetében mintegy 3,3 százalékpontos emelkedést láthatunk. A nők foglalkoztatása emellett újabb csúcsot ért el, immár 1 millió 880 ezren dolgoznak, 82 ezerrel többen, mint egy évvel korábban.

– Az Eurostat közzétett adatai szerint a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 18 országban nő és csupán 5 országban csökken a foglalkoztatás. Az Európai Unió 28 országának átlagos növekedése 0,7 százalék, míg az euróövezetben 0,4 százalék volt. Ebben az időszakban a legjelentősebb mértékben, 3,1 százalékkal Magyarországon bővült a foglalkoztatottak létszáma, amit Nagy-Britannia követ 2,7, illetve Málta 2,6 százalékkal.

– Államtitkár Úr! A kormány az elmúlt négy évben számtalan programmal próbálkozott a foglalkoztatás bővítése érdekében, így többek között a munkahelyvédelmi akciótervvel, a közfoglalkoztatással vagy a kismamák foglalkoztatása érdekében elfogadott gyed extra programmal. Vajon ezen programok eredményének tudhatók be az európai viszonylatban is kiemelkedőnek számító foglalkoztatási mutatók?

+

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Valóban elég komoly európai szintű eredményei vannak az országnak a foglalkoztatás terén, hiszen a 2010-es állapotokhoz képest nagyon komoly eredményeket tudunk felmutatni, bár elégedettek még nem vagyunk. Engedje meg nekem, hogy távirati stílusban mondjak ebből néhányat!

– 340 ezerrel dolgoznak többen, mint a 2010-es kormányváltáskor. A versenyszférában ez a szám 240 ezer fő. Végre a foglalkoztatásban állók száma meghaladja a 4 millió 100 ezer főt. A munkanélküliségi ráta 7,9 százalék, ami 3,5 százalékkal jobb a 2010. májusi adathoz viszonyítva. A foglalkoztatottság mértékének növekedése az Európai Unióban a legnagyobb növekedési ütemet érte el. A fiatalok munkanélküliségi rátája 20 százalék, ami igen magas még mindig, de most már az Európai Unió átlaga alatt van.

– Komoly eredmények vannak a kis- és középvállalkozói szektorban is, hiszen a támogatást megtöbbszöröztük, 2 milliárdról évi 16 milliárd forintra. Négy év alatt összesen több mint 40 milliárd forint foglalkoztatási támogatásban részesült a kkv-szektor. 21 700 új munkahelyet létesítettek és 45 ezret megóvtak. De ugyanilyen szép eredmények vannak az „Első munkahely” garanciaprogramban is, ahol több mint 18 ezer fiatal helyezkedett el 2012 és 2014 között. A nyári diákmunkában is 24 ezer diák vett részt például 2014-ben. De nagyon komoly eredménye van a munkahelyvédelmi akciótervnek is, ahol 890 ezer fő foglalkoztatását tudtuk megőrizni.

– Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy megvannak az eredmények, az alapok, és a folytatásról kell beszélnünk.

+

FÖLDI LÁSZLÓ: – Államtitkár Úr! Én abból a térségből jöttem, ahol bizony a munkanélküliség elég magas volt, 14 százalék fölött korábban, és most 9 százalék alá ment, ami igen jó eredmény, hiszen nem egy nagyiparral rendelkező, hanem inkább mezőgazdasági jellegű terület a miénk. Tapasztaltam saját választókerületemben is, hogy a kis- és közepes vállalkozások az elmúlt években igen komoly támogatásokat kaptak, és nagyon remélem, hogy a következő esztendők uniós támogatása kapcsán ezek a kisvállalkozások a mi körzetünkben is tovább tudnak fejlődni, és még nagyobb számban tudnak munkaerőt alkalmazni. Biztatóak az előző évek eredményei, és én bízom benne, hogy a következő esztendőknek is meglesz még bőven a gyümölcse.

+

TÁLLAI ANDRÁS: – Képviselő Úr! A kormány egyértelmű célja, hogy a foglalkoztatottak és az adófizetők száma megközelítse vagy elérje az ötmillió főt. Hozzánk hasonló létszámú országoknál ez a szám körülbelül ennyi, ők előttünk járnak, Csehország, Portugália például. Ezért is van az, hogy a következő időszakban az európai uniós forrásokat teljes egészében a munkahelyteremtés és a foglalkoztatás bővítésre szánjuk, és mintegy 60 százalékát a forrásoknak a gazdaságfejlesztésre és a vállalkozók ösztönzésére fogjuk fordítani. Ezen belül a kis- és középvállalkozói szektor komoly támogatásban fog részesülni, munkahelyteremtésre mintegy 500 milliárd forintot fordítunk. De ugyanilyen jó eséllyel pályázhatnak majd az ifjúsági garanciaprogramban részt vevők és a közfoglalkoztatottak is, ahol az a cél, hogy a versenyszférába tudjanak majd átmenni, ezért a szakképzés terén is a duális képzésen dolgozunk, hogy ezzel jobb feltételeket teremtsünk a fiatalok számára is. Bízom benne, hogy sikeresek lesznek ezek a programok.

Földcsuszamlásszerű mutyik Siófokon!

HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN (MSZP): – Miniszter Úr! A nyugat.hu internetes hírportál 2014 áprilisában nyilvánosságra került hangfelvétele szerint Witzmann Mihály képviselőjelölt és Balázs Árpád, Siófok polgármestere arról beszélgetnek, hogy a siófoki kórházberuházás majd’ két éve azért áll, mert a Fidesz regionális vezetőjéhez, Bánki Erikhez kötődő kivitelező cég abban érdekelt, hogy álljon a munka, ugyanis így munka nélkül kapják a pénzt. Beszélnek egy közbeszerzésről is, ahol szintén az általuk „az Erik cégének” titulált vállalkozás nyert, holott kétszer olyan drága ajánlatot tett, mint a versenytársa. A hangfelvételeken Witzmann Mihály részéről továbbá elhangzott az is, hogy sor kerül majd a Miniszterelnökséggel történő egyeztetésre.

- Balázs Árpád az ügy mögött kőkemény érdekeket is sejteni vél. Milyen érdekekre utal, amely érdekek erősebbek lehetnek annál az állami akaratnál, hogy jól működő egészségügyi ellátása legyen a magyar embereknek? Hány millió forint kötbért fizettek ki a beruházás során? Van-e összefüggés azon események között, hogy az Európai Unió vizsgálja a Magyarországra érkező fejlesztési források pályázati és kifizetési rendszerét, illetve azon gyanús esetek között, amelyek Fidesz-politikusok érintettségét vetik fel a fejlesztési pénzek elosztása és kifizetése kapcsán?

– Miniszter Úr! Ön a kérdéseimet továbbította Polt Péter legfőbb ügyésznek, de ugye nem akarja komolyan azt mondani ezzel, hogy nem folyt vizsgálat egy ilyen ügy kapcsán az ön által érintett tárcában? Egyáltalán, miniszter úr, meddig tűri ezt a mutyit Siófokon?

+

 LÁZÁR JÁNOS, Miniszterelnökséget vezető miniszte): – Képviselő Úr! Ha bűncselekmény alapos gyanúja merül föl, akkor önnek kötelessége országgyűlési képviselőként is büntetőföljelentést tenni erről az ügyről. Ha nem teszi meg a följelentést, illetve ha nem merül föl bűncselekmény alapos gyanúja, akkor valóban helyes, hogy hozzám fordul és erről kérdez, hiszen európai uniós pénzek fölhasználásáról van szó. Még helyesebb lenne, ha Bánki Erik képviselőtársunkkal és Witzmann képviselőtársunkkal tisztázná személyesen - bemutatom szívesen önöket egymásnak -, hogy vajon mindenféle zagyvaságra vagy zagyválásra sor került-e avagy sem. Tehát ha nem bűncselekmény, akkor érdemes az érintettekkel szóba elegyedni és megbeszélni, hogy ugyan mit tesznek.

– Szeretném ugyanakkor aláhúzni: számos problémás beruházás van Magyarországon az Európai Unió által finanszírozva. A magas kockázatú, nehezen, lassan haladó, problémát okozó beruházások között előkelő helyen szerepelnek a kórházberuházások. Komoly fejtörést és gondot okoz a Miniszterelnökségnek és a fejlesztési pénzek koordinációját végző szervezeteknek, hogy hogyan tudjuk 2015. december 31-éig az összes folyamatban lévő, szerintem minden parlamenti képviselő politikai érdekeivel, társadalmi programjával egybeeső kórházfejlesztéseket befejezése. Ennek jegyében természetesen kormánypárti és ellenzéki polgármesterek előtt is folyamatosan nyitva áll az irodám, hiszen ezek részben önkormányzatoktól átvett projektek és programok. Nem tudok arról, hogy itt bármiféle visszaélés történt volna. Szívesen rendelek el soron kívül bármiféle vizsgálatot, ezt időközben meg is tettem, de amennyiben bűncselekmény alapos gyanúja merül föl, akkor önnek is büntető följelentést kell tennie.

+

HARANGOZÓ GÁBOR: – Miniszter Úr! Egy másik felvételen Siófok polgármestere arról tájékoztatja a Fidesz képviselőjelöltjét, hogy a Közgép vezetőjével megbeszélte, hogy miután a somi pályázaton nyertek, a Közgép beszáll a kampányba, ahogy ezt korábban is tette, majd ebből a pénzből egy jó kis lejárató kampányt indítanak ellenem október végén. Nem az az igazán felháborító ebben, hogy lejárató kampányt akarnak indítani, hanem hogy októberben valóban kimennek a szórólapok, a pályázati kiírás decemberben történik meg, majd a Közgép márciusban nyer a pályázaton.

– Miniszter Úr! Vezető fideszes politikusok járják az országot, és mindenhol arról győzködik az embereket, hogy szavazzanak fideszes polgármesterekre, mert akkor majd sok pénzt fognak nyerni a fejlesztéseken. Én ezek után azt gondolom, hogy azért kellenek a fideszes polgármesterek, hogy zavartalanul lehessen működtetni az ilyen pénzszivattyút. Nyilván egy ellenzéki polgármester nem fog asszisztálni az ehhez hasonló rendszerszerű lenyúlásokhoz.

LÁZÁR JÁNOS: – Megértem, hogy fölindult, hiszen személyesen érintett az ügyben képviselőtársunk. Ezért csak azt tudom javasolni, hogy Balázs Árpád nagy megbecsülésnek, köztiszteletnek örvendő polgármester kollégámmal is vegye föl a kapcsolatot, miként Witzmann képviselőtársunkkal és Bánki Erik képviselőtársunkkal is, hogy a helyzet tisztázásra kerüljön. Én a magam részéről személyesen támogatom az ön politikai munkáját, tehát rólam semmiképpen ne föltételezze föl, hogy összeesküdtem volna az érintettekkel.

– Másrészről a Közgépet illető kérdésére is nehezen tudok válaszolni, hiszen nem vagyok a Közgépnek sem tulajdonosa, sem vezetője. Egy dolgot tudok mondani: minden beruházás esetében, ami lelassult, és ez a beruházáscsomag is ebbe a körbe tartozik, meg fogjuk vizsgálni az összes körülményt. És természetesen nem fogunk olyan nyomásnak engedni, hogy a beruházás befejezésének időbeli szükségszerűségére tekintettel irreálisan, mondhatni szürreálisan emeljük fel a költségeket, és bárki is az európai uniós kassza vagy a költségvetés fosztogatásához kezdjen ez alapján. Tehát azt tudom önnek garantálni, hogy a siófoki vizsgálatról részletesen tájékoztatom, politikai küzdelmeiben pedig együtt érzek önnel.

Direkt szúrta el a kormány?

LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): – Államtitkár Úr! A kormány még az önkormányzati kampány közeledéseként jelentette be, hogy a korábban államilag nem támogatott, humán papilloma vírus - HPV - elleni védőoltást mindenki számára elérhetővé teszi ingyenesen, és meg is kezdi ennek októberi beadásával a védekezést. A gyors tempójú támogatottá tétel minden hetedik osztályos leánygyermekkel rendelkező szülőt döntési helyzetbe hozott, és tucatjával jöttek a kérdések, érdeklődések, hogy mit is kell tudni az oltásról és annak esetleges pozitív, illetve negatív következményeiről. A gyors és heves reakciók jelezték, hogy nem sikerült jól előkészíteni az oltás megismerhetőségét, pozitív és esetleges negatív hatásait.

– Ez a hirtelen nyilvánosság, valamint a szülők részére előkészítetlen kampányízű trükk hitelességi aggályokat hívott életre az oltással szemben. A kormány hibázott, amikor öncélú politikai haszonszerzésből, a szülői döntésre nyitva álló határidő előtt pár héttel rántotta ki a kampánykalapból az oltás ingyenes lehetőségét. Ezzel elmulasztotta, hogy a szülők és a diákok körültekintően megismerhessék a védőoltás körüli támogató és ellenvéleményeket, hasznokat és kockázatokat. A kormány így lehetőséget sem adott egy, a bevezetés előtt mindenképp szükséges szakmai, tudományos és társadalmi vitának, egyeztetésnek, amelyen a támogatók és az ellenvéleményen lévők egységes és szervezett keretek között olyan diskurzust folytathattak volna, amelynek teljes körű megismerését követően minden szülő felelősségteljesen és megalapozottan tudott volna dönteni az iskolakezdés utáni hetekben.

– Államtitkár Úr! Az ilyen kampánycélú és 1,7 milliárd forintba kerülő kapkodás egyáltalán nem használ a kötelező és ingyenesen biztosított védőoltások társadalmi elfogadottságának, másrészről szakmaiatlan és gyanakvásra ad okot szélesebb körökben. A kérdés pedig: vajon politikai haszonszerzésből, illetve kampány-trükkből vetették-e be az oltást, direkt vagy gondatlanságból szúrták el az oltás társadalmi megítélését?

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! Sokban segítette volna megérteni az ön motivációját, ha elmondja:  támogatja ennek az oltásnak a beadását vagy nem támogatja, hiszen itt egy olyan oltásról van szó, amely 93 százalékban képes a betegség későbbi kialakulását megelőzni. Tehát úgy gondolom: nagyon helyes, ha minél többen adatnak be ilyen megelőző védőoltást. Évek óta – különböző településeken, különböző önkormányzatoknál – ingyenesen megkaphatják már sokan, és elég nagy arányban kérték is ennek az oltásnak a beadását. Azért fontos ezt ebben az életkorban a lányoknak beadni, 7. osztályban, a 12. életév környékén, mert ekkor hat hónap eltéréssel csak két oltást kell beadni, míg a későbbiekben hármat, tehát sokkal egyszerűbben, sokkal gyorsabban lehet megoldani a védettséget. Természetesen maga a betegség általában nem a tizen-, huszonéves korú lányoknál, hanem a 45 év körüli nőknél jelentkezik, de nagyon fontos, hogy ebben a korban már megszerezzék a védettséget.

– Képviselő Úr! Ön azt mondja, hogy nem sikerült kellő mértékben támogatottságot szerezni ennek a programnak. Ezzel szemben a szülők 83 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szeretné, ha gyermekének beadnák ezeket az oltásokat. Ha a szülők 83 százaléka így nyilatkozott, akkor szerintem igencsak jól sikerült, hiszen ilyesfajta önkéntes nyilatkozattételben ez az arány messze-messze túlmúlt minden korábbi, bármilyen más védőoltásnál tett nyilatkozati arányokat. Ezek szerint a szülők 83 százaléka nemcsak hogy megismerte a részleteit, hanem pozitívan is döntött mellette.

– Képviselő Úr! A kormány büszke arra, hogy sikerült megoldanunk, igen, több milliárdos költségvetési áldozatvállalás mellett, de sikerült megoldanunk, hogy ez az oltás most már minden magyar 12 éves iskolás lány számára beadható, ezzel nagymértékben tudjuk az ő egészségüket megőrizni, és évtizedekkel később kialakuló betegségek kockázatát 93 százalékban csökkenteni. Örülünk, hogy a magyar szülők 83 százaléka egyetértett velünk ebben.

+

LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY: – Államtitkár Úr! Beismerésnek veszem, hogy ez egy kampány-trükk volt és a kampányra lett előkészítve, hiszen mélyen hallgat róla, meg sem említi, hogy végül is miért volt ez az időzítés. A másik, amire nem válaszolt: kikkel és milyen körülmények között konzultáltak? Elmondott egy számadatot, amiből jól látszik, hogy még mindig nem sikerült a szülőket meggyőzni, tehát a tájékoztatás nem volt megfelelő. Úgy gondolom és úgy tűnik, hogy önök egy hasznos és jó dolgot is képesek ügyetlenül felhasználni, és képtelenek megfelelő választ adni ezekre a kihívásokra, és képtelenek tisztába tenni ezt a történetet.  Én ezt a választ, illetve azt, amit ön mondott, egyáltalán nem tudom elfogadni. Mellébeszélés, illetve maszatolás történik az ügyben!

+

RÉTVÁRI BENCE: – Képviselő Úr! Kétszer lett volna lehetősége arra, hogy támogassa azt, hogy a méhnyakrák ellen beoltsák a magyar lányokat. Ön egyszer sem élt ezzel. Megpróbált itt valamiféle politikai tőkét kovácsolni ebből.

– Képviselő Úr!  Úgy gondolom, ahogy az előbb is elmondtam: ha a szülők 83 százaléka egyetért és beoltatja a lányát, akkor úgy gondolom, hogy a kormány nagyon helyes döntést hozott, és nagyon jó helyre teszi ezt a közpénzt. Ön is nagyon jól tudja, csak elhallgatja, hogy ez több éves program, tehát több évre elegendő vakcinánk van arra, hogy a fiatal diáklányokat beoltsuk. És ahogy mondtam önnek a bevezetőben is: évek óta már sok helyen ilyen HPV-oltást kapnak az önkormányzatok jóvoltából a diákok, most ezt országos szinten kapják. Ennek a többéves programnak hogyan lehetne köze a kampányidőszakhoz? Egyébként pedig bárki ebben az országban vagy bármilyen más országban, ha  HPV-védőoltás beadását ígéri meg bármilyen kampányban, azt hiszem, az az egyik legjobb ígéret, pláne ha a szülők 83 százaléka támogatja is. Erről kéne hogy szóljon a politika, hogy az emberek több mint négyötödének akaratát hajtsuk végre. Ebben a döntésben ezt sikerült nekünk elérni.

Mi van ezekkel a támogatásokkal?

SALLAI R. BENEDEK (LMP): – Miniszter Úr! 2013-ban, amikor kiderült jó néhány támogatás jogosulatlan igénybevétele, és az, hogy jó néhány támogatott offshore hátterű cégként kapott támogatást, akkor ön a sajtó nyilvánossága előtt arra tett ígéretet, hogy az ilyen jellegű támogatások visszavonása felől intézkedni fog. Arról volt szó gyakorlatilag , hogy a Csányi Sándor érdekeltségéhez tartozó Bólyi Mezőgazdasági Zrt.-től 22 millió forintot kellene visszakövetelni, de ezen kívül gyakorlatilag 700 olyan cég van, ahol megközelítőleg 50 milliárd forint visszakövetelésére tettek kezdeményezést.

– Miniszter Úr! Gyakorlatilag az elmúlt időszakban nemcsak egy játszóteres ügy, nemcsak a múlt évi területalapú támogatásos ügy, hanem több olyan került napvilágra, amivel kapcsolatban a kormányzatnak jogosulatlanul igénybe vett támogatásokat kellene mindenáron visszakövetelnie. Ezeknek a visszaköveteléseknek az eredményességéről nagyon kevés információ jut el a közvéleményhez. Tehát a bejelentések mindig megvannak, de nem nagyon halljuk azt, hogy mi az eredménye. Nem lehet tudni, mennyi pénz jött vissza, mennyi ellen léptek fel, mennyitől követelték vissza már eredményesen, hogyan szűrik ki az offshore hátterű cégeket a következő támogatásokból.

– Miniszter Úr! Arról hallanék szívesen, vagy akkor kapnék megnyugtató választ, ha látnám azt, hogy mindezek a cégek ma már nem férnek hozzá ezekhez a támogatásokhoz, és nem részesülhetnek közpénzekből juttatott forrásokból! Arra kérem miniszter urat, hogy a visszavont támogatásokról tájékoztatást adni szíveskedjen!

+

LÁZÁR JÁNOS, Miniszterelnökséget vezető miniszter: – Az  elmúlt időszakban több képviselőtársam is kérte, hogy bizonyos ügyek kapcsán konkrét vizsgálatok induljanak el. Ilyen volt az Öveges-program: Schmuck Erzsébet képviselőtársam kérte, hogy a kormányzat alaposan vizsgálja meg, mert összefonódás és csalás gyanúja merült föl. Ez a vizsgálat a hozzám eljutott visszajelzések alapján drákói szigorral zajlik jelen pillanatban is a Miniszterelnökség ellenőrzési főosztálya által. Ezt meghaladóan Szabó Sándor képviselőtársam a szegedi játszótér-beruházás kapcsán tett bejelentést, illetve kérést a kormányzat felé, az a vizsgálat is zajlik. Mind a kettőnek szeptember végén lezárása közeledik, amelyről érdemben fogom tájékoztatni az Országgyűlést. Tehát minden olyan ügyben, amiben ígéretet tettem a vizsgálat elindítására, a folyamat van.

– Ami az offshore hátterű cégeket illeti: 44 ezer magyar vállalkozás nyert 2007 és 2013 között az európai uniós pályázati rendszerben. Ezek átvilágítása megtörtént. Valóban kiszűrtünk pályázókat, velük szemben fölmerült az offshore-gyanú. Ebben az esetben a pénzért felelős tárcának kell lefolytatni szabálytalansági eljárást. Folyamatban vannak. Ezek végső szankciója kettős lehet. Az egyik szankció a visszafizetés, és van arra is jogi lehetőség, hogy ezeket a vállalkozásokat, amelyek ezt elkövették, kitiltsuk a következő hétéves ciklusra a rendszerből. Tehát folyamatban van az ezekkel kapcsolatos szabálytalansági eljárás.

Megjegyzem: nagy vita van a kormányzaton belül arról, hogy az Alaptörvény hatálybalépése előtti offshore cégekkel mi a helyzet. A Miniszterelnökség álláspontja az, hogy az átláthatóság követelményeinek nekik is meg kell felelni. Ezt nem osztja mindenki.

+

SALLAI R. BENEDEK:  – Teljesen véletlenül, itt az önkormányzati kampányban jutott tudomásomra az, hogy a tisztelt miniszterelnök úr nemrégen Kecskeméten egy konzervgyári üzemnél avatott valamit, ami, úgy tudom, norvég támogatásokban részesült. Azért is érdekes ez, mert ugye nem tudjuk, hogy a norvég pénz az végül is magyar közpénz vagy nem magyar közpénz. Ugyanakkor azt látjuk, hogy egy olyan cég kapott támogatást, amelynek valami belize-i hátterű cég a társtulajdonosa. Tehát a mai napig megvalósul, hogy ilyen jellegű offshore hátterű cégek esetleg támogatást kapjanak.

– Miniszter Úr! külön megköszönném. Ha a viszonválaszában még arra kitérne, tehát arra ami a konkrét kérdésem volt, hogy van-e már a költségvetés számára érezhető pénzbefolyás abból az 50 milliárdos támogatás-visszafizetésekből, amit ön egy évvel ezelőtt bejelentett, vagy minden még csak zajlik és folyamatban van?

+

LÁZÁR JÁNOS: – Képviselő Úr!  Tekintettel arra, hogy mivel a magyar költségvetésben szereplő, de európai uniós pénzekről van szó, ezért az Európai Unió eljárási szabályait kell alkalmazni, ami jogorvoslati lehetőségeket is fog biztosítani az érintettek számára. Legalább egy évbe fog telni az, míg bármilyen pénzt is vissza tudunk követelni; illetve nem mi tudjuk visszakövetelni, hanem az Európai Bizottságon keresztül Magyarország.

- Képviselő Úr! Az Európai Csalás Elleni Hivatal több vizsgálatot is folytat Magyarországon. Többek között jó néhány települési önkormányzatnál, kis önkormányzatnál 2008-ban és 2009-ben jelentős csalás történt vidékfejlesztési pénzek felhasználása, játszótérépítés, óvodaépítés kapcsán. Ezeknek a pénzeknek a visszatérítésére már megérkezett az OLAF határozata, itt azonban azzal kerültünk szembe, hogy az érintett polgármesterek már rég nincsenek hivatalban, és 1,3 milliárd forintot kellene visszafizetni az Európai Bizottság kasszájába. Ez körülbelül hatvan település azonnali csődjét jelentené. Ezt csak azért hoztam szóba, hogy jelezzem: ellentmondásos a társadalmi megítélés és maga a helyzet, hogy ha csalás történik és visszaköveteljük a pénzt, annak milyen következményei vannak. A kis önkormányzatokat most csőd fenyeget abban az esetben, ha az OLAF-határozatot a kormány végre fogja hajtani. Ez a válasz!

Lehet-e Miskolc, a szén és acél városából a kulturális fesztiválok városa?

CSÖBÖR KATALIN (Fidesz): – Államtitkár Úr! Miskolc eredetileg egy kisvárosi léptékű terület, amely egy milliós agglomeráció kulturális és funkcionális centrumaként szolgál. A régió szociális problémái közismertek, a foglalkoztatottság a hagyományos nehézipar megszűnésével romlott. A kulturális életbe történő bekapcsolódás elé komoly akadályokat gördít a térségben kimutatható társadalmi egyenlőtlenség. Az itt élők közel egyharmada szegény, alacsonyan iskolázott és a mindennapi megélhetésért küzd, ezért fontos feladatunk a különbségek áthidalása kulturális eszközökkel is.

 – A város egy már nem létező gazdasági alapra tervezett nagyváros, amelynek az elkövetkezendő években kulturális értelemben is új arculatot kell adni, hogy a régióban minél teljesebben képes legyen betölteni központi szerepét. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, olyan programokat kell megvalósítanunk, hagyománnyá tennünk a városban, amelyek vonzerőt gyakorolnak az itt élőkre és a térségre. Ha pedig olyan rendezvényekkel vagyunk képesek előállni, amelyek tartalmukkal, színvonalukkal szélesebb érdeklődésre tarthatnak számot, az idegenforgalmi szempontból is kedvező hatást gyakorolhat a város életére. A város fejlődése, jövője szempontjából tehát fontos szerep hárul a kultúrára, hiszen a hagyományok megtartása, új eredmények elérése hozzájárul az önbecsülés közösségi kereteinek megerősödéséhez, és célnak kell tekintenünk, hogy hozzájáruljon a művelődési különbségek csökkentéséhez.

– Annak idején Miskolc elindult az „Európa kulturális fővárosa” pályázaton, amelynek kapcsán Bozóki András, az akkori kulturális miniszter azt mondta: nemcsak a győztes Pécs, hanem a pályázaton elindult városok is nyertesek lesznek. A szocialista kormány ezt az ígéretét sem tartotta be. Kérdezem államtitkár urat most: mit tesz a jelenlegi kulturális kormányzat annak érdekében, hogy Miskolc kulturális felzárkózása a fővároshoz, illetve a dunántúli régióhoz mielőbb megtörténjen?

+

 HOPPÁL PÉTER, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Tisztelt Képviselő Asszony! Miskolc kulturális és szellemi élete fellendülőben van, ezt jól láthatjuk és tapasztalhatjuk, főleg az elmúlt négy esztendőben. Ezt a tendenciát a polgári kormány ígéretek helyett tettekkel segíti. Engedje meg, hogy néhányat ebből felvillantsak.

 – A napokban fejeződött be a nagyon sikeres CineFest nemzetközi miskolci filmfesztivál, amelynek sikerességét magam is megtapasztalhattam. Rengeteg külföldi kulturális turista érkezett erre a fesztiválra, és emlékeztetném képviselő asszonyt, hogy kormányzati, állami forrásból ennek a fesztiválnak a kétharmadát tudtuk finanszírozni. A Nemzeti Filmalap, a kulturális tárca, illetve az NKA miniszteri kerete 60 millió forinttal segítette ezt a kulturális fesztivált. Ezenkívül az első Orbán-kormány ideje óta, 2001 óta rendezik meg a Bartók Plusz operafesztivált, ami tulajdonképpen Európa és Magyarország egyik legimpozánsabb ilyen műfajú fesztiválja. Ezt a fesztivált az NKA három évre átnyúló finanszírozással támogatja.

De még sorolhatnám: a Herman Ottó Múzeum és a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum támogatásához 180 millió forinttal, és a II. Rákóczi Ferenc Könyvtárhoz is majdnem 200 millió forinttal járul hozzá a központi költségvetés. Azt gondolom, hogy a kulturális kormányzat nemcsak a fesztiválok szintjén, hanem a közművelődési és kulturális szervezetek, intézmények támogatása szintjén is a korábbiaknál jobban teljesít. Bízom abban, hogy a következő években Miskolc kulturális arculata tovább tud erősödni, ebben a kormány támogatni fogja önöket.

+

CSÖBÖR KATALIN: – Valóban, számos olyan rendezvényünk van, amelyet csak városi forrásból nem tudnánk megvalósítani, ezért a kormányzati támogatásra nagy szükségünk van. Számos olyan tervünk van - lásd avasi karnevál és avasi fesztivál vagy AvasFest -, amit szeretnénk a jövőben is megvalósítani. Úgyhogy megnyugtató számomra, hogy következő években a kormány továbbra is támogatja Miskolc nemes céljait.

+

HOPPÁL PÉTER: – Tisztelt Képviselő Asszony! Nyilvánvalóan az acélváros-imázsból fakadó hátrányokat le kell küzdeni, de az is látszik, hogy a miskolci városvezetés nagyon jelentős munkát végez, annak érdekében, hogy Európa kulturális térképére Miskolc is  felkerüljön. Abban bízunk, hogy a kultúra nem önmagáért való értékeket teremt és őriz meg és ad át, hanem hozzájárul a kulturális ipar fejlesztésén keresztül a helyi gazdaság megerősödéséhez is. Ebben, még egyszer mondom, továbbra is számíthatnak a kormány támogatására.