„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

–Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek már  a címűkben hordozzák az  állásfoglalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltra emlékeztetnek, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

Valóban nőtt a dolgozói elszegényedés, milliók keresnek kevesebbet, mint hat éve?

GÚR NÁNDOR (MSZP): – Romlott az elmúlt négy esztendőben a bérből élők helyzete. Az anyagi helyzetük válságosabbá vált. Lehet itt bármilyen statisztikai számsorokat mutogatni, mondogatni, hogy a bruttó miképpen a bruttó, hamis az.. A nettó és a vásárlóerő-érték, az, ami a kézben van, az a fontos: 87 500 forint a létminimum egy főre vetítetten, a minimálbér pedig 66 500 forintnál tart. De ennek a vásárlóerő-értéke 2010-hez viszonyítva nagyjából 10 százalékkal kisebb, mint akkor volt: 53-54 ezer forintot ér. Tehát azok az emberek, akik minimálbért vagy annak a környékén keresnek, rosszabbul járnak, mint annak előtte.

– Ha csak a mikrovállalkozások azon részét nézzük, akik öt főnél többet foglalkoztatnak, akkor az a helyzetkép tárul elénk, hogy míg 2010 előtt 18 százalékuk keresett kevesebbet a létminimumnál, addig ma a 25 százalékuk. A helyzet az, hogy ma egy közfoglalkoztatott 51 ezer forintot keres, a létminimum pedig 87 ezer. 36 ezer a különbség. Ez 18 ezer volt  négy évvel ezelőtt, de most 36 ezer. Ezt hozta az Orbán-kormány. 2010 előtt a közalkalmazottak 4 százaléka keresett kevesebbet a létminimumnál. Most a négyszeresük, 16 százalékuk keres a létminimumnál kevesebbet. Nem véletlen, hogy azért tettem kísérletet arra, hogy Orbán Viktornak megajánljam: próbálja meg a 66 500 forintos minimálbérből való megélést!

– Államtitkár Úr! Három egyszerű kérdésem van: mikor lesz a minimálbér és a létminimum összege között minimalizálás? Mikor lesz közalkalmazotti béremelés? És mikor lesz a dolgozói szegénység megszüntetése?

+

CZOMBA SÁNDOR, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Egy számadattal hadd kezdjem én is: a 2007 és 2010 közötti négy évben a nettó minimálbér reálértéke minden évben csökkent, és a ciklus egészében kereken 10 százalékos zuhanás következett be. Nagyon fontos előrelépésnek tekinthető ehhez képest az, hogy a minimálbér vásárlóereje 2013-ban és 2014-ben már növekedett családi kedvezmény nélkül is, családi kedvezménnyel pedig 2014-ben 13 százalékkal egy eltartott gyermek után, két eltartott gyermek esetén pedig 27 százalékkal magasabb, mint 2010-ben. Kétségtelen tény, hogy 2007 és 2012 között a minimálbér és a létminimum közötti szakadék bővült, csak más volt a helyzet 2007 és 2010 között, és más volt 2010 és 2012-2013 között, akkor, amikor a magyar kormánynak egy válsághelyzetből kellett kihozni a gazdaságot és sok minden mást. Ehhez képest a felzárkózás valóban lassú volt.

De 2013-tól kezdődően  pozitív fordulat következett be, és megkezdődött a felzárkózás.

– Képviselő Úr! Ha mást nem, a mai KSH-adatokat szeretném a figyelmébe ajánlani. Azt mondja, hogy nemzetgazdasági szinten 6,5 százalékkal nőtt, a versenyszférában 5,2 százalékkal, a költségvetés területén 10 százalékkal, illetve a nonprofitoknál 8,4 százalékkal. Jelentősen nőtt a pedagógusok illetménye, emelkedett az egészségügyben dolgozók illetménye, a szociális ágazati pótlék, tehát sorban, erőnkhöz képest igyekszünk rlőtább lépni. Persze tudjuk, hogy a minimálbér még mindig alacsony szinten van, de azt a hibát semmiképpen sem szeretnénk elkövetni, amit önök elkövettek, hogy hitelből növekedtek, és gyakorlatilag gazdasági teljesítmény nélkül nőtt úgy a minimálbér, aminek az eredményét aztán 2010 környékén láttuk.

A Fidesz átvert egy országot?

MAGYAR ZOLTÁN  (Jobbik): – Államtitkár Úr! A korábban kommunikáltakkal ellentétben a Fidesz gyakorlatilag önmagához vette a helyi földbizottságok feladatköreit. Az általam is sokat bírált földforgalmi törvény kevés előremutató intézkedése között volt az, hogy ezen földbizottságok a földtulajdonváltás esetében mindenképpen jogkörökkel rendelkeznek. Ugyan nem azokkal a feltételekkel és minőségben dönthetnek ezek a bizottságok, ahogy a Jobbik azt szerette volna, de vitathatatlan, hogy a bizottságokon keresztül akár a helyi gazdák is jogköröket kaphatnának. Ugyanakkor beigazolódott a gyanú: több tucat településen rendkívül gyanús körülmények között lettek ezek a bizottságok megalakítva.

– Gyakorlatilag csak egy szűk belső kört informáltak ezen bizottságok megalakulásakor -, nyilvánvalóvá vált, hogy a Fidesznek esze ágában sincs a helyiek akaratára bízni a földek sorsát. A Jobbik már ekkor felhívta a figyelmet arra, hogy az agrárkamara égisze alatt megalakult bizottságok kamucélokat testesítenek meg. Amikor felvetettük ezt a problémát, hogy mégis miért alakulnak meg ezek az agrárkamarán belüli bizottságok, akkor például olyan nevetséges válaszokat kaptunk, hogy a kakaskukorékolást kell megvédeni továbbra is vidéken, és majd ezen bizottságok önök felé jelzik azt a problémát, ha valahol el akarnák némítani ezen kakasokat. Mára világossá vált: a valódi cél az volt, hogy a Fideszhez lojális kisebbség kezébe kerüljön a földtulajdonváltás feletti döntés. Ezért kérdezem államtitkár urat: hogy mikortól kívánják a földbizottságok működését a törvényben meghatározott feltételekkel biztosítani?

+

NAGY ISTVÁN, földművelésügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselőtársam! Mindennek rendelt ideje van, minden következik a maga idejében. A földforgalmi törvény rendelkezései szerint a települési önkormányzat közigazgatási területén földet használó földművesek, mezőgazdasági termelőszervezetek, más természetes és jogi személyek településenként helyi gazdálkodói közösséget alkotnak. A helyi gazdálkodói közösség képviseleti szerve a közösség tagjai közül megválasztott helyi földbizottság, melynek megalakulásáról és működéséről nem a törvény, hanem külön kormányrendelet rendelkezik.

– A helyi földbizottság a település közigazgatási területén a törvény hatálya alá tartozó földek tulajdonjogának forgalmát a helyi gazdálkodói közösség érdekeinek érvényesítése érdekében a földbirtok-politikai célokkal összhangban vizsgálja. A helyi földbizottság elutasító döntése köti az engedélyező hatóságot, azaz vétójoga van, amelyhez azonban elengedhetetlen, hogy a helyi földbizottságok megkérdőjelezhetetlen jogi alapokon kerüljenek felállításra. A demokratikus legitimáció megköveteli, hogy amennyiben a közhatalom elnyerése valamely hatalmi ág közreműködésével történik, annak akkor is visszavezethetőnek kell lenni a szuverén néphez.

– A helyi földbizottságok tagjait a földforgalmi törvény hatályos rendelkezései szerint a településen földet használó gazdálkodók választották volna, azonban ezen önigazgatási rendszer legitimációja nem tekinthető teljesnek, hiszen megválasztásuk nem vezethető vissza a település választópolgárainak teljes közösségére. Ezzel a rendszerrel szemben alkotmányosan, valamint az EU felé is megnyugtató megoldást jelent, hogy a településen gazdálkodók a helyi földbizottság tagjai megválasztása során a jelöltállításban vesznek részt, de maga a választás és ezzel a közhatalmi felhatalmazás már a választópolgárok által megválasztott helyi képviselő-testületek hatáskörébe került.

Mit tesz а kormány a magyar lakosságot sújtó szállóporszennyezés érdemi csökkentéséért?

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): – Mindössze 54 millió forint szerepel az idei költségvetésben а szállópor-, PM10-szennyezettség csökkentésére, miközben az érdemi beavatkozások nyilvánvalóan milliárdos ráfordításokat igényelnének. Eközben jelenleg is kötelezettségszegési eljárás folyik hazánk ellen а rendszeres határérték-túllépések miatt. Tanulmányоk szerint évente több mint 16 ezer idő előtti halálért és akár egymillió megbetegedésért okolható a szállóporszennyezés. А probléma az utóbbi években а gazdasági válság, а magas tüzelőanyagárak és az úgynevezett vegyes tüzelésű kazánok terjedése miatt egyre súlyosabb. A szilárd fűtőanyag együttégetésére alkalmas kazánokban а fűtési és а hulladékszállítási költségek csökkentése érdekében úgyszólván minden ház körüli hulladékot eltüzelnek. Ez а gyakorlat egyértelműen jogellenes A  vonatkozó levegőminőség-védelmi kormányrendelet szerint ugyanis az otthoni kályhában а kereskedelmi forgalomban lévő tüzelőanyagokon kívül csak fa- és papírhulladékot szabad égetni, ám az ellenőrzésre az önkormányzatoknak nincs eszközük, illetve kapacitásuk, az elvileg létező több százezres büntetések kivetésére pedig alig akad példa.

– А települések levegőjében - különösen а szélcsendes, felhős téli időszakokban – feldúsuló szennyezőanyagok rövid távon is súlyos egészségkárosodást okozhatnak. Egyedül а műanyagok háztartási égetése során több mint kétszázféle rákkeltő vegyület keletkezik, а legveszélyesebbnek tartott dioхinokból és a furánokból akár az egészségügyi határérték százszorosa is távozhat а kéményen. Kérdezzük tehát: mikor kívánnak hatékonyan fellépni а szállóporszennyezés érdemi csökkentése érdekében, és mikortól biztosítja ehhez а szükséges anyagi és intézményi eszközöket а kormány?

+

NAGY ISTVÁN, földművelésügyi minisztériumi államtitkár: – Kedves Képviselő Asszony! Minden ellenkező híresztelés ellenére a levegőminőségi adatokból egyértelműen látszik, hogy Magyarország levegőminőségében határozott javulás figyelhető meg. A mérőállomások mérési eredményei alapján megállapítható, hogy sem 2012-ben, sem 2013-ban nem volt éves szállóporhatárérték-túllépés. A helyzet komplexitására ugyanakkor rámutat, hogy a kialakuló PM10-szennyezettségért 70-80 százalékban az országhatáron túli légszennyező források felelősek. Tehát nem elégséges hazai szinten csökkenteni a részecskekibocsátást, hanem nemzetközi szinten is fel kell lépnünk ennek érdekében.

– Képviselő asszony téved az idei költségvetésben a szennyezettség csökkentésére rendelkezésre álló forrás nagyságát illetően. A PM10-kibocsátás csökkentése érdekében megszületett intézkedési program alapján az ön által említett forrás nem a teljes program, hanem csak a földművelésügyi tárca éves ütemezett feladatainak ellátására szolgál. Számos, a program fő súlypontját képező, a közlekedési területre előírt intézkedésre a feladatok végrehajtásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányoz elő éves szinten forrást. A levegőminőséget javító intézkedések közül kiemelendők az energiahatékonysági beruházások és távfűtési rendszerek korszerűsítése, az elkerülőút-építések, helyi járatú autóbusz-állományok lecserélése, az avar és a kerti hulladék égetésének korlátozása, több ezer lakás energiahatékonysági felújítása. Budapesten több nagyarányú közlekedésfejlesztési beruházásra került sor. Az energiahatékonysági intézkedések bemutatására is szolgál  a tavalyi év végén készült beszámoló jelentés, mely a PM10-program honlapján nyilvánosan is megismerhető.

Mikorra várható az M3-as zajvédő fal jobb oldali szakaszának megépítése?

LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): – 1979-ben épült az M3-as budapesti bevezető szakasza, amely éket vágott Rákospalota lakóterületei közé, benne a MÁV-teleppel. Ez az autópálya a városba történő bejutást ugyan egyszerűbbé teszi, de ezzel az egyre nagyobb forgalmú út mentén élőkre óriási zaj-, bűz-, porterhelés hárul. Az M3-as autópálya a Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő városi autópálya. A főváros már a kilencvenes évek elejétől tervezi a környezeti károk enyhítését, orvoslását, ám erre az állandó pénzhiány miatt csak 2009-ben, de leginkább 2010-től, az második Orbán-kormány megalakulása után nyílt lehetőség. Ekkor a norvég alapból - a két érintett kerülettel összefogva - csaknem 800 millió forintot kapott a projekt.

– A XV. kerületben azonban az akkori városvezetés asszisztálása mellett hét vállalkozó ellenállásán megbukott a zajvédő fal jobb oldalán, a Wesselényi út és a Szentmihályi út közötti szakaszon a zajvédő fal építése. A fal hiánya súlyosan érinti a lakókat, egészségkárosodást is okoz. 2011-ben mérést végeztek az egyik érintett, Gábor Áron utcai ingatlannál. És itt a hangnyomásszint nappal 72 decibel, éjjel 68 decibel volt, tehát nappal 7, éjjel 13 decibel túllépés volt megállapítható. A kerületi önkormányzat 2011-ben a zajvédő fal lejárt építési engedélye aktualizálására tett javaslatot, és forrást is rendelt hozzá. 2012-ben jelentős összeget, 200 millió forintot ajánlott fel a fővárosnak ingatlan-ellentételezéssel. A 2014-es költségvetésben a zajvédő fal tervezéséhez járultunk hozzá nettó 5 millió forinttal  és 50 millió forintot szánunk a passzív zajvédelem érdekében. Tehát látható, hogy újra és újra kezdeményezünk. Kérdésem államtitkár úrhoz: mikorra várható az M3-as zajvédő fal jobb oldali szakaszának megépítése?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Egyetértek a felvetésével. Az M3-as budapesti bevezető szakaszán mindkét oldalon indokolt lenne megépíteni a zajárnyékoló falat. A fejlesztési igényt amellett is jogosnak tartom, hogy az autópálya-szakasz teherforgalma az M0-ás körgyűrű folyamatos fejlesztésének köszönhetően egyébként örvendetes módon lényegesen csökkent. A fejlesztési tárca illetékességébe tartozó „zajtérképezés EU-tagállami feladatai” költségvetési sor uniós kötelezettségként zajvédelmi intézkedési tervek elkészítését fedezheti. Az úgynevezett TEN-T nemzetközi közlekedési hálózat hazai gyorsforgalmi és főúti szakaszain az Új Széchenyi-terv forrásaiból indítottuk a zajárnyékolófal-építési programot. Az 1,2 milliárd forintos keretösszeg mintegy 27 ezer négyzetméter felületű fal megépítését teszi lehetővé egyebek mellett az M3-as autópályán Mogyoródnál és Gödöllőnél is.

– A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő M3-as bevezető azonban nem a TEN-T-hálózat része, így az uniós finanszírozási szabályok szerint hasonló beruházás közösségi hozzájárulással sajnos itt nem támogatható. Az önkormányzatok tulajdonában és kezelésében lévő utak fejlesztését és fenntartását a tulajdonos köteles finanszírozni. A kormány egyébként még nem rögzítette az uniós források felhasználási céljait, a Fővárosi Önkormányzat által előkészített számos közlekedési és környezetvédelmi projekt rangsorolásáról, ütemezéséről helyben szükséges dönteni. Remélem, hogy ezekhez egyébként központi források is lesznek.

Magyarországot már az Egészségügyi Világszervezet is visszaminősíti?

HERINGES ANITA (MSZP): – Magyarországon az elmúlt két évben meghétszereződött a hepatitis A, azaz fertőző májgyulladásban szenvedők száma. Erre a szomorú tényre már sárga óriásplakátok is felhívják a figyelmünket. Ez a májgyulladás az egyik legismertebb fertőző betegség. Hazánk járványügyi helyzete is úgy romlik, ahogy egyre nő az elszegényedés. A szociális háló szétzúzásával egy időben, úgy tűnik, a közegészségügy rendszerét is sikeresen szétverték. Az elmúlt két évben jóval gyakoribb lett a hepatitis A-megbetegedések előfordulása, ennek köszönhetően pedig a vírussal történő megfertőződés esélye is. Mára már mindenkinek ajánlott a hepatitis A elleni védőoltás.

– A romló közegészségügyi helyzetnek köszönhetően sajnálatos módon Magyarországot az Egészségügyi Világszervezet 2014 januárjában visszaminősítette a közepesen fertőzött országok sorába. A kormány ebben is, látszik, jobban teljesít. A korábban világszínvonalon működő hazai közegészségügyet a Fidesz-kormánynak sikerült középszerűvé silányítania. A betegség lappangási ideje alatt a tünetmentes vírushordozók könnyen megfertőzhetik környezetüket anélkül, hogy észrevennék, így könnyen kialakulhat egy-egy járvány. A vírus gyorsan terjedhet óvodákban, iskolákban, nyilvános mosdókban, tömegrendezvényeken, közintézményekben.

– Mindezek miatt kérdezem:  államtitkár urat: hány óvodás, iskolás fertőződött meg hepatitis A-vírussal az elmúlt két évben? Mely fertőző megbetegedések száma növekedett az elmúlt években, és ezek az ország mely megyéiben a legelterjedtebbek? A jövő évi költségvetésben az ideihez viszonyítva mennyivel kívánnak többet költeni közegészségügyre és a fertőző megbetegedések elleni küzdelemre?

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Valóban, az 50-féle különböző legfertőzőbb betegségek közül 10-nek úgy nőtt a fertőzöttsége, az elterjedtsége, hogy közben 40-nek, mint például a tbc-nek, csökkent. Tehát 40 visszaszorulóban van, és 10 van olyan, amelynek növekedett a fertőzöttsége. Ugyanakkor ez nem Magyarország-specifikus, hiszen az a fajta átminősítés, amit képviselő asszony mondott, nemcsak Magyarországra vonatkozik. Az összes közép-európai országot ugyanúgy átminősítették, mint Magyarországot. Ez a minősítés tehát egyáltalán nem a kormányról szól, hanem egy közép-európai tendenciáról, aminek megvannak a maga okai.

– A  80-as években viszonylag nagy számú megbetegedés volt, akkor nagyon erősen felléptek ez ellen, éppen ezért akkor csökkent ezeknek a megbetegedéseknek a száma. A később felnövő fiatalokban, mivel már nem találkoztak ezzel a vírussal, nem  alakult ki az immunitás ezzel szemben. Éppen ezért ciklikusan, néha vissza-visszatér. De ez nem egy nagy szám, bár egyértelműen foglalkozni kell vele: 274 azoknak az óvodásoknak és általános iskolás gyerekeknek a száma, akik megbetegedtek. 2012-ben Budapesten, 2013-ban pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legelterjedtebb ez a fajta fertőzés.

– Nemcsak a magyar kormány, hanem a lengyel, a szlovák, a cseh vagy a horvát kormány is fellép ezzel szemben. Amire ön hivatkozott, az egy 2010-es folyóiratban jelent meg először, ami az 1990 és 2005 közötti állapotokat mutatta be. Azokat a reklámokat pedig, amelyekre ön hivatkozik, nem a kormány, hanem egy cég teszi ki; a profitját akarja növelni, ezért a saját termékét reklámozza. De mindenki nyilván a saját orvosától bővebb felvilágosítást tud kapni.

Elősegíti-e az orosz–ukrán konfliktus békés rendezését az, hogy a kormány katonai szövetséget ajánl Ukrajnának?

 KULCSÁR GERGELY (Jobbik): – Miniszter Úr! A múlt héten került nyilvánosságra, hogy a visegrádi országok vezérkari főnökei üdvözölték Ukrajna csatlakozási szándékát a 2016-ra felállítandó v4-harccsoporthoz. Benkő Tibor vezérkari főnök azt is kijelentette, hogy a katonai vezetők a közös védelmi feladatok ellátása érdekében azt javasolják a v4-országok politikai vezetőinek, hogy hivatalosan is hívják meg Ukrajnát a harccsoportba. Magyarország 670 katonát ajánlott föl a katonai egységhez, amely a tervek szerint lengyel szárazföldi parancsnokság bázisán fog tevékenykedni. 

– Miniszter Úr! A Jobbik álláspontja szerint, mivel Ukrajna a visegrádi országokkal ellentétben nem tagja a NATO-nak, így bevonása egy ilyen jellegű együttműködésbe azzal fenyegetne, hogy Magyarország ismét idegen érdekek miatt és teljesen szükségtelenül sodródna bele egy rendkívül veszélyes konfliktusba. Ennek a szerződésnek beláthatatlan következményei lennének hazánk és ezzel együtt Közép-Európa stabilitására és biztonságára nézve. Ez a katonai szövetség nyílt fenyegetés Oroszország irányába, és egyértelműen az Egyesült Államok terjeszkedő politikáját szolgálja.

– Miniszter Úr! Legutóbb egy kérdésemre adott válaszában a következőket mondta: „Lehetőség szerint még az említés szintjén se keverje bele a Magyar Honvédséget az ukrán válságba. Magyarország a krízis békés politikai megoldásában érdekelt, és ehhez is kíván hozzájárulni.” Nos, olybá tűnik, hogy nem én vagy a Jobbik, hanem maga a kormány akar beleavatkozni az ukrán válságba, méghozzá olyan súlyosan felelőtlen lépéssel, amely Oroszországgal szembeni konfrontációhoz vezet vagy vezethet. Kérdezem tehát: ön szerint elősegíti-e az orosz–ukrán konfliktus békés rendezését az, hogy hazánk katonai szövetséget ajánl Ukrajnának?

+

HENDE CSABA, honvédelmi miniszter: – Képviselő Úr! Először is szeretném nyomatékosan megismételni korábbi kérésemet. Kérem önt, hogy lehetőség szerint még az említés szintjén se keverje bele a Magyar Honvédséget az ukrán válságba. És most akkor a válasz a kérdéseire.

1. Hazánk nem ajánl katonai szövetséget Ukrajnának.

2. A visegrádi 4-es harccsoport felállítása nem a NATO, hanem az Európai Unió keretei között történik, és mint ilyen, semmi köze nincs az Egyesült Államokhoz.

3. A visegrádi 4-es harccsoport sem nagyságrendjében, sem időtávlatában nem jelent fenyegetést, nem is jelenthet fenyegetést Oroszország számára, minthogy egyrészt zászlóalj méretű alakulatról van szó, másrészt mindössze egyetlen félévre jön létre, esetleges uniós feladatok ellátására.

4. A harccsoport felállításáról szóló szándéknyilatkozatot jóval, nagyon sokkal az ukrán–orosz válság előtt, 2011-ben írtuk alá, Ukrajna pedig már két éve, még 2012-ben jelezte, hogy részt kíván benne venni. Így világos, hogy az egésznek semmi köze nincs és nem is lehet a jelenlegi krízishez. És még sorolhatnám tovább.

– Képviselő Úr! Viszont szeretném jelezni: ha minden héten ugyanezzel az összeesküvés-elmélettel fog előállni, akkor én minden egyes héten arra fogom kérni önt, hogy lehetőség szerint még említés szintjén se keverje bele a Magyar Honvédséget az ukrán válságba.