„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

 

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. A mentelmi jog birtokában szabad keserűen igazat mondani, valóságot leleplezni, és szabad hazudni, sértegetni, vádaskodni. A siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját!  Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva – hangzavarokat, bekiabálásokat , egy kivétellel udvariasan mellőzve – tallózunk.

Mintagazdaság Mezőhegyesen, de hogyan?

GŐGÖS ZOLTÁN, (MSZP): – Miniszter Úr! Nem kellett volna elmondanom most ezt a kérdést, ha tegnap eljön a demonstrációra, amire én külön is hívtam, hogy beszélgessünk ott az emberekkel, hogy mi lesz a jövője ennek a településnek; nem a cégnek, hanem a településnek.

Ezért azt gondolom, – ha tudjuk – beszéljük meg itt, hogy nagyjából hogyan képzelik azt a mintagazdaságot, ami majd a lovas kft. alapjain jön létre. Ebben terveznek-e olyan intézkedéseket, ami a mostani agrárkultúrát ott át tudja menteni? Ugyanis az a baj, hogy az a szétlőtt terület, ami ott maradt abból a nagyobb egységből, amin dolgoznak ők nagyon régóta, nem alkalmas vetőmag-előállításra, és nem alkalmas az állattartás érdemi fenntartására sem, márpedig a valós foglalkoztatást ez a két ágazat adja Mezőhegyesen.

– Miniszter Úr! Olyan érzésem volt, amikor megláttam, hogy ez a mezőhegyesi történet elindult, mintha a Bazilikát azért akarnák elbontani, hogy a címeres Esterházy-téglához valakik hozzáférjenek. Tehát én úgy gondolom, hogy ez a cég úgy volt jó, ahogy volt. Lehet azon vitatkozni, hogy kellett-e privatizálni vagy sem, ezt vissza is lehetne államosítani; ebben is partnerek lehetnénk, sőt én úgy tudom, a cég vezetése is. De egy dolgot nem tehetnek meg, hogy úgy tesznek tönkre valamit, hogy az egyetlen érdemi foglalkoztató, illetve az a beruházó, aki lenne majd elmenjen ebből a városból  és megszűnjön az a fajta mintagazdaság, ahol egyébként olyan nagy élelmiszer-előállító is van, amely a szántóföldtől az asztalig produkál.  Önök azonban az állami földeket, ahelyett, hogy ilyen célra hasznosítanák, hogy a szántóföldektől az asztalig az állam felügyeljen valamit, most még el is adják. Tehát arra lennék kíváncsi alapvetően, avasson már be minket, mert erre nagyon kíváncsiak a helyiek:

– Hogy lesz ott mintagazdaság, az négyszáz munkahely milyen módon és hogyan tartható meg a következő társasági formában?

***

LÁZÁR JÁNOS, Miniszterelnökséget vezető miniszter: – Köszönöm képviselő úrnak a visszafogott fölszólalását, amit a tegnapi provokációval ellentétben most itt a parlamentben tanúsított. Azért mondom, hogy provokáció, mert az az, ha embereket vezetnek meg, tévesztenek meg vagy zsarolnak a munkahelyükkel és az életfeltételeiket jelentő állásaikkal. Először is, egy tételmondat, amit kimondott: úgy volt jól, ahogy volt, de akkor miért privatizálták, képviselő úr? Ha ön abban hisz, hogy úgy volt jól, ahogy volt 1785-től 2005-ig, akkor miért adták el? Miért nem maradhatott állami mintagazdaság?

– A Fidesz megpróbál egy új állami mintagazdaságot megszervezni, azok után, hogy önök az egészet privatizálták. Tegnap, önök egy magántulajdonban álló nagybirtok mellett szerveztek tüntetést, azoknak az embereknek a megzsarolásával, megfenyegetésével és helyzetükkel visszaélve, akik ott dolgoznak. Ez súlyos felelőtlenség, képviselő úr. Ezeknek az embereknek mi azt tudjuk ajánlani, hogy alapítunk egy új mintagazdaságot a maradék területekből, akár még földrendezést is végrehajtva, és garantálni fogjuk az állásaikat.

– Képviselő Úr! Az egy álszent dolog, hogy privatizálnak egy céget, majd most tüntetést szerveznek az állami mintagazdaság ellen, egy privát gazdaság érdekében. Azt gondolja baloldali politikusként, hogy Békés megyének és a Dél-Alföldnek egy nyolcezer hektáros megagazdaságra van szüksége magántulajdonban? Azt gondolja, hogy annak a megyének több száz év óta egy nyolcezer hektáros nagybirtokra van szükség, miközben Európában az összes baloldali politikus a kisbirtok mellett teszi le a voksot?

– Tegnap önök összeálltak, a teljes magyar baloldal, és egy nyolcezer hektáros nagybirtok mellett kampányoltak azért, mert a nagybirtokosok érdekeit képviselik, és az az érdekük, hogy ebben az országban élők cselédek legyenek. Nekünk meg az az érdekünk, hogy ebben az országban élők önálló egzisztenciák legyenek.

***

GŐGÖS ZOLTÁN: – Miniszter Úr! Én egy korrekt kérdést tettem fel, amire ön egy undorító, mocskos választ adott! (Felzúdulás a kormánypártok soraiban.) Undorító, szemét, tróger választ! (Felzúdulás, közbeszólások a kormánypártok soraiban.) Tudja, miért? Tudja, miért, miniszter úr? (Budai Gyula: Ki kell vezetni a teremből!) Mi nem hergeltünk senkit Mezőhegyesen, világosan megmondtuk, nem a menedzsmentért álltunk ki tegnap hanem azért a négyszáz szerencsétlen emberért, akikből önök földönfutót csinálnak. És nemcsak ott, hanem még nagyon sok helyen az országban, csak máshol ez nem okoz szociális katasztrófát, mert van más foglalkoztató. Mezőhegyesen nincsen. (Közbeszólások a kormánypártok soraiban.)

– Miniszter úr, még egyszer ne mondja többször, hogy én adtam el bármit, mert ezért felelnie kell! Én semmit nem adtam el soha, meg nem is fogok! (Közbeszólások a kormánypártok soraiban.) Az, hogy történt egy privatizáció, ahogy az önök idejében is történt, az egy dolog, de attól egyetlenegy munkahely sem ment tönkre, miniszter úr, attól a gazdaság ugyanúgy működött!  És mi fog ott működni egy szétlőtt területen? Ezt magyarázza nekem meg! Maguk utolsó gazemberek! (Felzúdulás a kormánypártok soraiban. Az elnök csenget,   újra csenget.)

***

LÁZÁR JÁNOS: (Zaj. – Az elnök csenget.) – Azért tekintek el attól, hogy az elnök a házszabállyal kapcsolatos jogaival éljen, mert nem azt kell nézni, hogy mit mond az ember, hanem azt, hogy ki mondja, ezért nem tartom szükségesnek, hogy bármilyen feddésben részesítsük Gőgös képviselőtársamat. Ezt a stílust a képviselő úrtól és a pártjától már megszoktuk, tehát ebben semmi nóvum nincs. Ha önök kormányoznának, az várna az országra, amit ön képvisel személyében és stílusában. Ettől mentsen meg bennünket a Jóisten és a választók bölcsessége! (Taps a kormánypártok soraiban.)

– Ami pedig a tartalmat illeti, képviselő úr: ne velem kiabáljon, és ne velem durváskodjon!  Ön annak a politikai pártnak a tagja, amely ezt a helyzetet előállította azzal (Gőgös Zoltán: Nem igaz, hogy mi adjuk el a földet! Mi adjuk el? Ti adjátok el! ‑ Közbeszólás a Fidesz soraiban: Vizet kérünk!), hogy privatizálta ezt a gazdasági vállalkozást.  2002 után, odaadta a Mezőhegyesi Ménesbirtokot privát kézbe, most pedig harcol ezekért a privát érdekekért, megsanyargatva embereket, akiknek a személyes egzisztenciája múlik ezen. Ez nem korrekt dolog! (Zaj. – Az elnök csenget,   újra csenget.)

– Mi itt létrehozunk egy 2200 hektáros céget (Gőgös Zoltán: 2200 hektár?), amiben foglalkoztatni fognak 400 embert. Higgadtan és nyugodtan, képviselő úr, nem azzal a stílussal, ahogy ön most itt föllépett. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Gőgös Zoltán: Kit fog foglalkoztatni? Senkit! Megsimogatják a Mészáros lovait? Vagy mi lesz? ‑ Közbeszólások a Fidesz soraiban: Ne ordíts! ‑ Nem az MSZP-kocsmában vagy! Gőgös Zoltán: Utolsó gazemberek vagytok. Az elnök csenget,   újra csenget: - Gőgös képviselő úr, szeretném tisztelettel kérni, indulatait fegyelmezze egy kicsit. Derültség és taps a kormánypártok soraiban.)

Közlemény

A magyar gazdák elleni indulattól hajtva Gőgös Zoltán szocialista képviselő  ma olyan elfogadhatatlan és példanélküli hangnemet engedett meg magának Lázár Jánossal szemben az Országházban, ami miatt itt lenne az ideje lemondásának. Nemcsak a  stílus, hanem a tartalom is elfogadhatatlan. Felszólítjuk Gőgös Zoltánt, hogy kérjen bocsánatot és vonja vissza minősíthetetlen hangnemben előadott szavait. A baloldal előző nap ugyanis egy magántulajdonú nagybirtok mellett szervezett tüntetést Mezőhegyesen, miközben  a szocialisták voltak azok, akik kormányzásuk alatt a nagy múltú és korábban állami tulajdonú mezőhegyesi ménesbirtokot –  oly sok más állami vagyonnal együtt – magán kézre játszották és ma is csak azért tiltakoznak, hogy nehogy a magyar gazdák vásárolhassák meg a termőföldeket. A polgári kormány a mezőhegyesi ménesbirtok mintagazdasággá átalakításán dolgozik, amely továbbra is munkahelyeket fog biztosítani a térségnek.   - Kiadó: Fidesz-frakció.)

  Mikor lép fel a kormány kellő eréllyel az idegenek betelepítésével szemben?

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, (Jobbik): – A Jobbik ‑ mint korábban jelezte ‑ támogatja azt a fájdalomcsillapítónak is tekinthető lépést, ami a Fidesz aláírásgyűjtő-kampányát illeti migrációs témában, bár a nemzetközi térben ez nem kötelez igazából senkit semmire, ennek a legitimációs ereje sokkal korlátozottabb, mint a Jobbik javaslataié, mégis azt kell mondjuk, egy jó irányba mutató lépésről van szó, ezért felül kell emelkednünk az abszolút pártpolitikai érdekeken. Ugyanakkor ennél egy fokozattal erősebb módszert is a kormányzat figyelmébe ajánlottunk, mégpedig egy olyan országos népszavazást, amelynek értelmében közvetlen módon  olyan legitimációs erőt lehetne behozni a magyar politikai erőtérbe, amely adott esetben nemcsak a mostanit, de a mindenkori magyar kormányt is kötelezi arra, hogy bizony a magyar választópolgárok által kikövezett úton járjon, abban a mederben maradjon, amelyet a magyar választók egyértelmű akarata határolt körbe. Álláspontom szerint 90 százalék fölötti lenne azok aránya, akik elutasítanák, hogy akár kvóta alapján, akár visszatoloncolások útján bármilyen idegen országból származók tömegeit telepítsék Magyarországra.

– Annak érdekében, hogy egy ilyen országos népszavazást kezdeményezhessünk, bizonyos jogi aggályokat el kellett hogy mossunk. Ennek útja pedig csak és kizárólag egy alaptörvény-módosításon keresztül lehetséges. Az is látható, hogy a Jobbik ezen alaptörvény-módosító kezdeményezését már jóval a párizsi események előtt benyújtotta. Megdöbbenéssel álltunk ugyanakkor az előtt, hogy az Igazságügyi bizottság még napirendjére sem vette. Nem engedett teret a Jobbik kezdeményezésének, tehát nem akarta ez a bizottsági többség országos népszavazáson megkérdezni a magyar embereket arról a hosszú távon a társadalom szociokulturális mélyszöveteibe ható kérdésről, amely együttélésünk feltételeit hosszú távon befolyásolja.  Adódik tehát a kérdés:

– Miért nem hajlandó a kormányzat közvetlen véleménynyilvánítást kérni a magyar választópolgároktól ezen ügyben?

***

LÁZÁR JÁNOS, (Miniszterelnökséget vezető miniszter): – Minden bajra a jó orvosságot kell felírnia az orvosnak, és a betegnek pedig azt kell beszednie. Első lépésben egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy Magyarországon a végrehajtó hatalom által igénybe vehető eszközök közül az Európai Bírósághoz való fordulás lehetőségét kövesse a kormány, ami a kötelező európai betelepítési kvótával kapcsolatos. Mint ismeretes, megszületett, véleményem szerint nem legitim jogi formában egy olyan európai bizottsági döntés, amely Magyarországra ezrek betelepítését kényszerítené rá úgy, hogy még nem találkoztam olyan magyar emberrel, aki azt mondaná, hogy erre szüksége lenne az országnak.

– 750 ezer aláírást gyűjtött össze eddig a Fidesz és a KDNP. El kell oszlatnom a képviselő úr kételyeit: én azt tapasztalom, hogy azok is aláírják, akik 2014-ben nem ránk szavaztak, és 2018-ban sem tervezik. Jó néhány olyan választópolgárral találkoztam, aki soha nem volt és nem is lesz fideszes, mégis támogat bennünket ebben az ügyben, hiszen a kormánynak nemcsak arra a törvényre van szüksége, hanem szüksége van a társadalom támogatására is. Nem zárom ki azonban annak a lehetőségét, hogy a jogvitával párhuzamosan vagy annak a kimenetelétől függően akár népszavazás is legyen ebben a kérdésben Magyarországon, tekintettel arra, hogy Magyarországnak semmilyen érdeke nem fűződik a betelepítéshez.

– Mi Európában a bevándorlást nem megszervezni, hanem megállítani akarjuk! Az a meggyőződésünk, hogy Magyarországon egy darab bevándorlóra nincs szükség. Hogyha valakire szükségünk van, akkor maximum azokra, akik a határ másik oldalán magyarként élnek. Következésképpen egyetlenegy bevándorlót sem fogunk befogadni, és magam mint parlamenti képviselő vagy mint végrehajtó hatalmi ember, végrehajthatatlannak gondolom azt az európai bizottsági döntést, hogy Magyarországra ezreket telepítsenek be. Nincs olyan települési önkormányzat, amely lakást meg szociális segélyt adna ezeknek az embereknek Magyarországon. Úgy gondolom, hogy a súlyos társadalmi krízis elkerülése érdekében minden lépést meg kell tennünk, hogy megakadályozzuk a kötelező betelepítési kvóta hatálybalépését.

***

Z. KÁRPÁT DÁNIEL: Miniszter úr, meg fog lepődni: egyetértek önnel. Mindent meg kell tenni azért, hogy megakadályozzuk, akár kvóta alapján, akár visszatoloncolva, hogy embereket telepítsenek be ide idegenből, tömegesen. „Csak” kérdezem: mikor szembesítik magukat a saját teljesítményükkel? Jelen pillanatban is több száz ember őrizetesként vagy visszatoloncoltként Magyarországon tartózkodik. Menjenek el Martonvásárba, nézzenek körül más intézményekben! Itt vannak ezek az emberek, és minden eszközt meg kell ragadni, hogy ne legyenek itt hosszú távon.

– Érthetetlen az, hogy miközben ön látszólag nyitva hagyja a kaput egy országos népszavazás előtt, és én remélem, hogy efelé mozdul el a kormányzat, a saját képviselőtársa délelőtt bizottsági ülésen azt mondta, hogy ez hosszadalmas, erre nincsen lehetőség, és takaróznak egy európai bírósági kezdeményezéssel, ami kétéves is lehet, aminek nincsen felfüggesztő hatálya addig sem. Tehát arra szólítjuk fel önöket, hogy minden eszközzel érjék el azt, hogy sem kvóta, sem visszatoloncolások alapján ne lehessen idegeneket Magyarországra letelepíteni. És azért kell a népszavazás, hogy ez ne csak önöket kösse gúzsba, ne csak egy esetleges, leendő Jobbik-kormányt, hanem a  mindenkori magyar kormány számára jelölje ki az utat.

***

LÁZÁR JÁNOS: – Ami a visszatoloncolást illeti: Magyarország jelezte a partnereinek, különösképpen Németországnak és Ausztriának, hogy akik Magyarországról léptek be az érintett országokba, fizikai képtelenség, hogy azok az Európai Unió területére Magyarországon lépjenek be. Őket Görögországba kell visszatolni vagy más származási országokba, de nem Magyarországra. Ezért mindenhol azt képviseljük, a Németországgal folytatott tárgyalásokon, az Ausztriával folytatott tárgyalásokon, hogy ez a rendszer megbukott, ez a rendszer alkalmazhatatlan; találjunk ki egy másik megoldást, de ezeknek az embereknek a visszatoloncolását nem fogadjuk el.

– Ma Magyarországon 700 olyan ember van, aki illegális bevándorló. Ezek egyik fele nyílt táborban, a másik fele pedig őrzött zárt táborban. Folyamatosan hagyják el az országot, hiszen mi Szerbia felé toloncolunk vissza napi rendszerességgel. A bevándorlás ügyében pedig azt tudom mondani önnek, hogy én személy szerint, jó néhány képviselőtársammal együtt, soha nem fogok részt venni semmilyen betelepítési akcióban.

Családbarát ország!

 

HOLLIK ISTVÁN (KDNP): – 2010 óta a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy azok, akik gyermeket terveznek, úgy érezzék, hogy ebben az országban érdemes családot alapítani, és annak anyagi terheivel nem egyedül kell megbirkózniuk. Ugyanakkor mindannyian tudjuk, hogy a gyermekvállalás a csodálatos oldala mellett egy életre szóló anyagi elköteleződést is jelent, így a szülőknek az erről szóló döntésben nemcsak az érzelmi, hanem az anyagi szempontjai is megjelennek. A kormány 2010-ben célul tűzte ki a családbarát ország kialakítását és a gyermekvállalás anyagi terheinek a csökkentését. A gyed extra intézkedéscsomag kedvezményeivel, az első házasok kedvezményének és a családok otthonteremtési kedvezményének a bevezetésével, a családi adókedvezmény járulékokra történő kiterjesztésével, valamint annak a kétgyermekes családok esetében a jövő évtől történő fokozatos emelésével mára sikerült jelentős családbarát fordulatot végrehajtani. Ennek eredményeként a gyermekvállalási kedv a 2010-es 1,26-os szintről 2014-re 1,44-re emelkedett.

– A nők, édesanyák számára a családi élet és a munkavállalás összeegyeztethetőségének lehetősége mind érzelmi, mind anyagi szempontból befolyásolja a gyermekvállalásról szóló döntést. Kérdezem tehát:

– A család és a munka összeegyeztetése terén hozott intézkedések megfelelően segítik a kisgyermekes édesanyákat a munkaerőpiacra történő visszailleszkedésben?

– Milyen eredményeket tud Magyarország felmutatni ezen a területen?

– Milyen erőfeszítéseket tett és készül tenni a jövőben a kormány annak érdekében, hogy Magyarország valóban családbarát országgá válhasson?

***

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – A családbarát ország egy célkitűzés, amit el szeretnénk érni, és amihez nagyon sok mindent tettünk már az elmúlt öt esztendőben, de még nagyon sok teendőnk van. Mi egy olyan adókörnyezetet, jogszabályi környezetet és olyan támogatási rendszert igyekeztünk létrehozni, amelyben mind az édesanyák, mind az édesapák számára a gyermeknevelés, a munkavállalás és a karrier elérése ugyanúgy fontos cél lehet, és azt véghez is tudják vinni.

– A munkahelyi sikerek és a gyermeknevelés sikere egyaránt fontos számunkra. A munkahelyvédelmi akcióterv révén a családanyák sokkal könnyebben tudnak visszatérni, hiszen a munkáltatóknak a járulékok teljességét nem kell hogy megfizessék két évig, majd a harmadik évben is csak a felét. Ezen túlmenően pedig a gyed extra intézkedés keretében az édesanyáknak nem kell választaniuk, idén az első évtől, jövőre már a hatodik hónaptól, hogy a gyest veszik föl vagy pedig dolgoznak. A gyes mellett a munkavállalás lehetősége is megnyílik a számukra. És ha munkát vállalnak az édesanyák, akkor természetesen a gyermekeket el kell helyezni: 2010-2014 között mintegy 10 ezerrel növeltük a bölcsődei és a családi napközis férőhelyek számát. A célunk 2018-ra 60 ezer férőhely. Éppen ezért a parlament asztalán is fekszik az a jogszabály-módosítás, amely egy rugalmasabb, többféle bölcsődetípust felsoroló bölcsődei lehetőséget nyit meg. Rugalmasabb lesz a kisgyermekek napközbeni ellátása, és így az édesanyáknak a munkába való visszatérése is egyszerűbbé válik.

***

HOLLIK ISTVÁN: – Azok az intézkedések, amelyeket felsorolt, egyértelműen előremutatóak, ugyanakkor fontos kérdés az is, hogy nemzetközi viszonylatban hogy áll Magyarország, elengedhetetlen ugyanis a nemzetközi proaktív fellépés és az annak során gyűjthető tapasztalat a magyar intézkedések további irányainak meghatározása érdekében. A nemrégiben széles körű és nemzetközi szakértői részvétel mellett megrendezett budapesti demográfiai fórumon elhangzottak alapján melyek azok a legfontosabb benyomások, következtetések ezen a területen, amelyekről érdemes itt beszámolni?

***

RÉTVÁRI BENCE: – 18 ország képviselői voltak itt a budapesti demográfiai fórumon, Törökországtól egészen az Egyesült Államokig, a természetesen nagyon sok európai részvevő mellett. Az egyik legfontosabb konklúzió az, amit köszöntő nyilatkozatában a lengyel köztársasági elnök is hangsúlyozott, és sokan mások is felszólaltak ez ügyben, hogy számtalan olyan európai fórum van, amelyik gazdasági kérdésekkel foglalkozik, az áruk szabad áramlásával, szabadalmi kérdésekkel, vállalkozási támogatási kérdésekkel, de nagyon kevés olyan van az Európai Unión belül, amely demográfiai kérdésekkel foglalkozik. Ahogy arra miniszterelnök úr is utalt, valószínűleg azért, mert az egész demográfiával, családpolitikával kapcsolatos szókészlet, gondolatrendszer nincs benne az európai politikusok politikailag korrekt beszédmódjában. Ezért nekünk az a feladatunk, és annak a 18 országnak is, amely ott volt ezen a találkozón,  hogy az Európai Unióban megfelelő szintre emeljük a demográfia kérdését, mert a mi válaszunk a modern kori népvándorlásra a demográfiában rejtőzik, nem pedig az illegális bevándorlók kvóta szerinti szétosztásában.

Miért költ a kormány százmilliárdokat egy kétes megvalósíthatóságú atomerőmű-beruházásra?

SZÉL BERNADETT (LMP): – Miniszter Úr! 2014-ben még azt mondták, hogy önök Brüsszellel mindent egyeztettek, és minden rendben van. Mára látjuk, hogy minden azért mégsem, sőt, ahogy telnek a napok, egyre többet látunk ebből. Az üzemanyag-szállításról szóló szerződést gyakorlatilag fel kellett bontani és újra kellett írni. Önök teljesen meghátráltak, és mindent elfogadtak, amit az Európai Unió kért, például azt is, hogy most már a kiégett fűtőelemeket sem lehet visszavinni Oroszországba. Kérdés, hogy mi lesz velük, hacsak nem akarnak önök Magyarországból egy nukleáris temetőt csinálni.

– Azóta két kötelezettségszegési eljárás is indult. Az egyiket már múlt héten nyilvánosságra hozták: a közbeszerzési szabályok megkerülése miatt számíthatnak önök arra, hogy magyarázkodni kell, és utána ki tudja, mi lesz ennek a projektnek a sorsa. Ma pedig az vált nyilvánossá, hogy tiltott állami támogatás miatt is kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Unió. A véleményem egyébként az, hogy még a környezeti információ titkosításával kapcsolatban is problémáik lesznek.

– A Lehet Más a Politika kezdettől fogva ellenezte a paksi bővítést, minden egyes fillért, amit az adófizetők pénzéből erre költenek, azt mi károsnak és rossznak tartunk. És most már látjuk, könnyen lehet, hogy a végeredmény az lesz, hogy vissza az egész, a projektet nem lehet megvalósítani. Ez azt is jelenti, hogy pocsékba fog menni sok milliárd forint, amit már most költenek, mert azért emlékeztetném önt arra, hogy 28 milliárd már most szerepel a költségvetésben, jövőre pedig 113 milliárdot tettek be, az OAH kapacitásbővítésétől elkezdve rengeteg olyan járulékos költség van, amit az adófizető polgárok már most fizetnek ezzel a projekttel kapcsolatban. Annyiféle ködös választ kapunk ezzel kapcsolatban, úgyhogy szeretném öntől megtudni:

– A hitel, ami rendelkezésre áll, az még csak a jövő zenéje, vagy már lehívtak belőle?

– Hozzányúltak-e már a hitelhez vagy sem?

***

LÁZÁR JÁNOS, Miniszterelnökséget vezető miniszter: – Szeretném megnyugtatni az Országgyűlést, Paks megy előre. Ennek jegyében fogadta el az Európai Bizottság a fűtőanyag-beszerzéssel és a műszaki notifikációval kapcsolatos előterjesztésünket, valamint 2014. január 14-én Barroso elnök úr aláírásával köthette meg Orbán Viktor Magyarország és Oroszország atomenergetikai együttműködési megállapodását.

– Közeli, nagyon közeli, belátható távolságra került a 12 milliárd euró elköltése. Ezért az Európai Bizottság, úgy is mint az európai piac képviselője, törekszik olyan szempontok érvényesítésére, amelyek egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak minden európai nagyvállalat számára. Ennek jegyében kéri az Európai Bizottság az európai versenyszabályoknak a betartását, .ennek jegyében kéri annak biztosítását, hogy ne legyen tiltott állami támogatás a programon. Nos, magyarul: az itt beruházó vállalatok nem kapnak a magyar államtól extra támogatást, és mindenki számára ugyanilyen piaci föltételek vannak a hozzáférésre, illetve hogy maga a program a saját lábán megáll, extra állami támogatásra nincs szükség.

– Szeretném önt is megnyugtatni, hogy az Európai Bizottság eddig semmit nem talált, ami dokumentálná, hogy tiltott állami támogatásról lenne szó. Azt is szeretném az Országgyűlés számára tájékoztatásul elmondani, hogy a magyar kormánynak, a magyar törvényhozásnak és Magyarországnak érdeke az, hogy verseny legyen. Mi azt vállaltuk az oroszokkal kötött megállapodásban, hogy a beszerzéseknél legalább 60 százalékban nyílt közbeszerzést és nyílt versenyt hirdetünk. Ennek a tendernek a kiírása folyamatban van. Nem csoda, hogy az Európai Bizottság elkezdett érdeklődni, azt hiszem, az európai vállalatok szálláscsinálójaként nem először és nem az első ügyben.

***

SZÉL BERNADETT: – Miniszter Úr! Remélem, azért most már a kérdésemre is fog válaszolni, mert az, hogy belátható távolságra került a hitel lehívása, még mindig nem tudja számomra egyértelműen megmondani, hogy akkor lehívták vagy nem hívták le, vagy már számláztak, jön a számla, egyáltalán akkor a hitellel kapcsolatban mi a helyzet? Kérem, ezt tisztázza, mert ellenkező esetben azt fogom gondolni, hogy önök valami miatt ködösítenek ezzel kapcsolatban.

– Az Európai Bizottsággal kapcsolatban egy dolgot tudok mondani: ennek az atomerőműnek uniós térben kell tudni működni, innentől kezdve fontos az, hogy az Európai Bizottság jóváhagyja minden lényeges pontját. A gond az, hogy ahány kérdésben közeledtek önök vagy próbáltak egyeztetni az Európai Bizottsággal, annyiszor kaptak piros lapot, ez ilyen egyszerű. Én irigylem az ön hurráoptimizmusát, bár én lennék ennyire optimista azzal kapcsolatban, hogy mi lesz Magyarország jövője akkor, ha ezt a hatalmas hitelt a magyar adófizető állampolgároknak ki kell tudni nyögni. A másik pedig az, hogy én továbbra sem tudom, hogy mi lesz azzal a rengeteg fűtőelemmel, amit elhasználunk majd ebben az atomerőműben, azt hova fogják tenni? Most 60 százalékot emlegetnek, pontosan mikor és kivel beszélték meg, mert 40 százalékról már hallottunk, 60 százalékról még nem.

***

LÁZÁR JÁNOS: – Látva az LMP támogatottságát azt látom, hogy az a nagy felelősség, amely a hitel visszafizetéséért terhelné a kormányzatot, önöket még nem fenyegeti, tehát egyelőre még nem kell azon gondolkodnia, hogy önök hogyan fogják a hitel visszafizetését megszervezni. Természetesen a hitel lehívására nem került sor, egyetlenegy forint lehívása nem történt meg, szeretném önnek jelezni.

– Két érdemi vitája volt eddig Magyarországnak az Európai Bizottsággal: az egyik kérdés a műszaki notifikáció, a másik pedig a fűtőanyagok elszállítása. Mind a kettőben kompromisszummal végződött a tárgyalás, mind a kettőben közös sikert arattunk. Tehettük ezt azért, mert az Európai Bizottság számára Magyarország ebben a kérdésben is megbízható partner, nyitott partner, minden kérdésben egyeztetünk, így van ez a tiltott állami támogatás vizsgálatánál és a beszerzési szabályok vizsgálatánál is. Állunk a rendelkezésére az Európai Bizottságnak, és egészen biztos vagyok benne, hogy jó megoldás fog születni, amely érinteni fogja az európai nagyvállalatokat és gazdaságot is, ‑ előnyösen.

Mit tesz a magyar kormány azért, hogy hazánk Közép-Európa vezető országa legyen az elektromos közlekedés fejlesztése és elterjesztése terén?
 

GALAMBOS DÉNES (Fidesz): – Jedlik Ányos, a 215 éve született feltaláló, természettudós, oktató a XIX. század kiemelkedő alakja volt, aki nemcsak lépést tartott az európai tudomány haladásával, hanem sok esetben – például az elektronika területén – meg is előzte azt. Hasonló kísérletet tesz a magyar kormány is azáltal, hogy idén elfogadta a Jedlik Ányos-tervet és hozzá kapcsolódóan azt a kormányhatározatot, amely a tervhez tartozó jogalkotási feladatokkal összefüggésben felkéri a nemzetgazdasági minisztert, a nemzeti fejlesztési minisztert és a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalt a további, elektromos autózást érintő fejlesztések, jogszabályi változtatások előkészítésére. Ez a döntés egyedülálló siker Közép-Európában, mivel az elsők között sikerült egy átfogó és koherens stratégiai dokumentumot készítenie Magyarországnak.

– A cél nem más, mint az e-mobilitás, az elektromos autózás feltételeinek megteremtése Magyarországon. Elsők között kívánunk belépni azon országok közé, amelyek kiemelten segítik elő az elektromobilitás térnyerését, legyen szó akár járműgyártásról, akár a kiszolgáló infrastruktúra fejlesztéséről. Ezeket a területeket mi is kiemelten kezeljük a dunaújvárosi térségben; a kezdő lépéseket meg is tettük. Már az első körben létesítendő 150 darab villámtöltőberendezés -helyszínek között ott tudunk lenni a töltőállomásunkkal, amelyet a Dunaújvárosi Főiskola által rendezett „tudomány hete” keretében 2015. november 11-én avatott fel Varga Mihály miniszter úr. Elmondható tehát, hogy ma már a vidéki Magyarország világa, Dunaújváros és térsége is megközelíthető az elektromos autók számára. Kérdezem:

– Milyen további intézkedésekkel kívánják támogatni az e-mobilitás térnyerését?

***

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Úgy van, ahogy ön is mondta: az elektromobilitás elterjedésének elősegítése érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium kidolgozta a Jedlik Ányos-tervet, amelyet a kormány ez év július 21-én kormányhatározatban fogadott el, és említette, a közép-európai térségben Magyarország az első olyan ország, amely ilyen átfogó koncepciót fogadott el. Úgy gondoljuk, hogy ez jelentős nemzetközi sikerként értékelhető.

– Időközben megkezdődött a cselekvési tervnek a végrehajtása is. A szén-dioxid-kvóta értékesítéséből származó bevétel 25 százaléka fogja ezen célokat szolgálni, tehát az elektromobilitás infrastruktúrájának a fejlesztését és kialakítását. Ebben az évben a költségvetésben 7 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből mintegy 150 darab villámtöltő berendezés kiépítését tervezzük, elsősorban az autópályák mentén, illetve a megyei jogú városokban, hogy minél könnyebben bejárható legyen az egész ország ilyen autókkal. Ezzel párhuzamosan a jogszabályok kialakítása is történik a környezetkímélő járművek ösztönző használatát illetően, így például már jogszabály teszi lehetővé, hogy az egyszerűsített engedélyezési eljárás keretében a hatályos szabályokhoz képest sokkal olcsóbb és gyorsabb legyen a töltőpont létesítése. A kormány a Jedlik Ányos-terv keretében telepített töltőkkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokat is kiemelt üggyé nyilvánította. Emellett adózással is próbáljuk ösztönözni ilyen gépkocsik elterjedését, hiszen nem kell gépjárműbeszerzési illetéket, gépjárműadót fizetni ezen járművek után, de más kedvezmények is ösztönzik az elterjedését. 

***

GALAMBOS DÉNES: –  Engedjék meg, hogy gratuláljak a múlt pénteki, a minisztérium által szervezett „Új úton az elektromobilitás az Európai Unióban” című konferenciához, amelyen a köztársasági elnökünk is beszédet mondott, és a kelet-közép-európai országok a lehető legmagasabb kormányzati és diplomáciai szinten képviseltették magukat, csakúgy, mint az elektromos autózásban érintett gyártók, akik kivétel nélkül a felső vezetőiket delegálták. Emellett szeretném kiemelni azt is, hogy nemcsak környezetvédelmi szempontok miatt kell ösztönözni az elektromos közlekedés térnyerését Magyarországon, hanem mert hazánk gazdasági érdeke is, hogy minél több magyarországi kutatóműhely, kis- és közepes vállalkozás vegyen részt az elektromos járművek fejlesztésében. A Dunaújvárosi Főiskola is ezen akció mögött áll.

***

TÁLLAI ANDRÁS:  – Szeretném folytatni: 2015 szeptembere óta a környezetkímélő járművek esetében zöld alapszínű rendszám igénylésére van lehetőség. A kormány vizsgálja annak a lehetőségét, hogy ezek az autók használhassák a buszsávot, és egy esetleges szmogriadó során is közlekedhessenek, ne kelljen a garázsban tartani őket.  Úgy gondolom, hogy a magyar reformok működnek az elektromos autók bevezetése terén is.