„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.
– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás” okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni.  Pillanatok alatt harmadnyian maradnak. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. Kivéve, amikor a miniszterelnököt szólítják. Időről időre, személyesen kell választ adnia a hozzá címzett kérdésekre. Garantált a telt ház.  A siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Az esztendő utolsó összecsapásaiból szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallózunk.

Útvám, hídvám, újabb sarcolásra készül a kormány?

KISS LÁSZLÓ (MSZP): – Államtitkár Úr! Az előző héten bombaként robbant a hír, hogy a kormány meg kívánja sarcolni azokat, akik a nagyvárosokat elkerülő utakat használni kívánják. Így járnak majd azok, akik nem akarják szennyezni városaink levegőjét, hanem elkerülő utakon akarnak közlekedni. E terv napvilágra kerülését követően gyakorlatilag össztűz zúdult a kormányzatra. Kiderült, a javaslat önöktől megszokott módon nincs kidolgozva: nem tudjuk, vajon minden megyének külön matricája lesz-e, ha megvalósul e javaslat, nem tudjuk, pontosan mely szakaszok lesznek fizetősek. Erről mindennap mást mondanak.

– Most úgy tűnik, a Budapestet és a vidéki városokat elkerülő utak lennének fizetősök, de akár napról napra, óráról órára is változhat ez a sorrend. Nem tudjuk, vajon kell-e majd fizetni a Megyeri híd használatáért. Azért a hídért, amelyet a Bajnai-kormány épített fel, és amely összeköti egymással Békásmegyert és Káposztásmegyert. Érdemes tudni: a Megyeri híd hídvámja okozhatja azt, hogy hatalmas forgalom zúdulhat a Szentendrei útra és az Árpád hídra. Történik ez akkor, amikor nem történt meg az M0-ás körgyűrű továbbépítése Észak-Budán, és késik az esztergomi vasútvonal felépítése is. Késnek vagy elmaradnak azok a P+R-parkolók is a III. kerületben, amelyek lehetővé tennék, hogy a Megyeri híd vámjának bevezetése esetén az itt fellépő pluszforgalmat eltereljék.

– Államtitkár Úr! Káoszról árulkodik, hogy önök egyeztettek ugyan az érintett polgármesterekkel, de az egyeztetés eredményeként mást mond a minisztérium, és mást az érintettek. Az MSZP határozati javaslatot nyújtott be, hogy megakadályozza ezt a hídvámot, ezt az útsarcot. Ezért is kérdezem:

– Mikor vonják vissza a hídvámot és az útsarcot tartalmazó javaslatokat?

– Támogatni fogják-e az MSZP határozati javaslatát, amely arról szól, hogy ahol eddig sem kellett fizetni, ezután se kelljen hídvámot és útsarcot fizetni?

+

CZOMBA SÁNDOR, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Az úthasználati díjak révén közel 100 milliárd forint közvetlen bevételhez jut a költségvetés, amelyet nem hazai, hanem külföldi honosságú úthasználók fizetnek be, ezért valamennyi intézkedést ennek tükrében is vizsgálni kell, és vizsgálni érdemes. Az új rendszerrel, a közúthálózattal,  különösen az autópálya-úthasználattal kapcsolatban számos elvárás és követelmény fogalmazódik meg. Az egyik legfontosabb: a biztonságos közlekedés feltételeinek a biztosítása. Tehát elemi érdekünk, hogy az autópályákat mind a külföldi, mind a hazai magánemberek és vállalkozások vegyék igénybe.

– Ha az a kérdés, hogy mondjuk, Miskolc és Debrecen avagy Kecskemét és Budapest, vagy Székesfehérvár és Budapest között közlekedem, mert a munkalehetőségem így van adva, akkor a mostani rendszerben ugye, a teljes autópályadíjat kellett megfizetnem, míg ha a megyei rendszert vezetjük be, ez gyakorlatilag 5-10 vagy 15 ezer forintból megvalósítható. Tehát arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy akkor, amikor számadatokról és összegekről beszélünk, ami fontos és lényeges elem, azt is tisztán kell látnunk, hogy elemi érdekünk, hogy az autópályákat minél többen, minél nagyobb számban a biztonságos közlekedés érdekében vegyük, vegyék igénybe. Azok pedig, akik átmenő forgalomként használják ezeket a pályaszakaszokat, különösen külföldiek - és az autópályát lényegesen különböző súlykorlátozással, különböző úthasználati problémákkal terhelik – vegyék ki a rájuk eső részt.

+

KISS LÁSZLÓ: – Államtitkár Úr! Tisztelem, hogy megpróbált válaszolni erre a kérdésre, annak ellenére, hogy nem kaptunk arra választ, hogy a kormány támogatja-e az MSZP határozati javaslatát, amely arról szól, hogy ne vessenek ki hídvámot és útsarcot oda, ahol eddig nem kellett fizetni.

– Államtitkár Úr! Ezeket az utakat és hidakat elsősorban nem a külföldiek használják. Ha valaki például Békásmegyerről Káposztásmegyerre kíván menni, akkor a Megyeri hidat használja. Ennek a polgárnak kell majd hídvámot fizetnie a Megyeri hídon.. Azt gondolom tehát, hogy próbáljon meg államtitkár úr a kérdéseimre válaszolni, és akkor biztos közelebb jutunk.

+

CZOMBA SÁNDOR: – Képviselő Úr! Magyarországon 344 kilométer kiterjedésű a teljes díjmentes hálózat személygépkocsik részére, amelyből 162 kilométer Pest megyében található. Nem véletlenül idézem ezt az adatot, mert elsősorban a problémák jelentős része gyakorlatilag Budapest és Pest megye környékére koncentrálódik ebből a szempontból, hiszen a vidéki városok tekintetében kifejezetten előnyös, vagy előnyös lehet a megyei útdíjrendszer bevezetése. Ami pedig a Megyeri híd használatát illeti, abban bizonyára önök is tapasztalták, érzékelték, hogy nincs végleges kormányzati döntés. Tehát arra szeretném a képviselő urat kérni, hogy várja meg ezzel kapcsolatban a kormányzat véleményét!

Ami a cégeknek jár, az az embereknek mégsem?

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): – Államtitkár Úr!  Látható, hogy Magyarországon, ha egy cég vagy vezetője bajba kerül, különböző könnyítő megoldásokkal élhet, adott esetben még a tartozásai egy részének megfizetése alól is mentesülhet. Nem mondjuk azt, hogy helyes, hogy így van, de a csődeljárás tekintetében bizony mutatkoznak könnyítő lehetőségek számára. Adott ugyanakkor több mint 120 ezer szerződés és mögötte álló családtagok, akik esetében már bedőlt vagy törlesztőképtelen szerződésekről beszélhetünk, és akiken nem segít semmilyen körülmények között senki.

– A Jobbik álláspontja szerint a többször emlegetett családi csődvédelem vagy magáncsőd bevezetésével haladéktalanul segítő kezet kell nyújtani ezen érintett családoknak, mégpedig oly módon, hogy persze, fizessék vissza az indokolt tartozásukat, de egyértelműen csak annyit, amennyi indokolt, és addig is egy ingyenesen kirendelt családsegítő segítsen újratárgyalni az ő hitelüket, és amennyiben lehetséges, ingyenes átképzésekkel a munkaerőpiacra történő visszavezetésüket is.

– Látható, hogy a mi ötletünk nem arról szól, mint a KDNP korábbi felvetése, amely szerint egy csődgondnok megmondaná a családfőnek, hogy mire költhetnek, hogy jut-e az idős családtag gyógykezelésére vagy a gyermek iskoláztatására. Nem! A Jobbik nem szólna bele abba, hogy a család mire költse a pénzét, viszont olyan könnyítő lehetőséget biztosítana az út szélén hagyott minden magyar honfitársunk számára, amiből következően végre érezhetnék azt, hogy az állam és a felügyeleti rendszer mellett nem hagyja magukra a politikum sem teljes mértékben.  A multicégek és a bankok paradicsomában járva olyan lehetőséget kívánunk biztosítani és szavatolni, amely ezen 120 ezer család számára pótolhatatlan mentőövet nyújthat. Teljesen egyértelmű tehát a kérdés:

– Mi a kormányzat álláspontja a magáncsőd vagy családi csődvédelem bevezetéséről azt követően, hogy 2010-ben az egyik pártja ezzel kampányolt, 2012-ben megígérték, és a mai napig nem tettek ennek érdekében semmit?

+

RÉPÁSSY RÓBERT, igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! A probléma komplex. A csődvédelem önmagában csak egy védett időszak a hitelezőkkel szemben, de ezen túlmenően olyan megoldást kell kidolgozni, amely elősegíti a pénzügyi intézményekkel történő egyezségkötést. Olyan állami segítő hálózatot kell kiépíteni, amely az adós támogatójaként részt vesz a hitelintézetekkel történő kapcsolatfelvételben, képzési és foglalkoztatáspolitikai segítséget is nyújt a rászorulóknak.

A Kereszténydemokrata Néppárt frakciója eljuttatta javaslatát a kormány illetékes minisztériumainak, valamint a pénzügyi intézményrendszer állami felügyeletéért és a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzéséért felelős Magyar Nemzeti Banknak, akik jelenleg vizsgálják a KDNP-s szakértők javaslatait, és elvégzik a szükséges elemzéseket.  A KDNP által kezdeményezett családi csődvédelem legfontosabb feladata, hogy a családokat - mint a társadalom legfontosabb alappilléreit - támogassa a fizetési nehézségek esetén. Ehhez kellenek a családi csődbiztosok is.

– A javaslatcsomag célja az lesz, hogy úgy mérsékelje a családok válsághelyzetét, hogy közben a hitelezők esélyei is a lehető legjobbak legyenek a követeléseik megtérülésére. Fontos, hogy olyan eladósodott lakossági csoportoknak nyújtson segítséget a javaslat, akik az eddig bevezetett állami adósmentő intézkedéseket vagy nem tudják valamilyen okból igénybe venni, vagy pedig az említett intézkedések az ő esetükben nem bizonyultak elegendőnek a fizetőképesség helyreállításához. Az adósságok rendezése és az adósok érdekének védelme olyan szabályozással valósulhat meg, amely több lépésből áll. 

+

Z. KÁRPÁT DÁNIEL: – Arra kérném államtitkár urat, hogy vegyük egymást komolyabban, egy kicsit legalább! 2010-ben elhangzott választási ígéretről van szó! 2010. május 18-a: a családi csődvédelem első ígérete. 2012. június 27-e: sajtótájékoztató ugyanerről; 2014. április 15-e: Magyarország élőben, Hír TV. Hány évig fogják még ígérgetni a magyar családoknak azt, hogy bármilyen szintű segítséget nyújtanak nekik? Csak kampányidőszakban meg egyszer 2012-ben, amikor nincs ennek felelőssége? Meddig kell még várni arra, hogy, ami a multiknak jár, az önök stratégiai partnereinek is jár,  az járjon a magyar családoknak, a nehéz helyzetben lévőknek is? Az én fogadóórámra bejött egy hölgy, aki a 300 ezres hitelére most 470 ezerrel tartozik úgy, hogy hét éven át egymilliónál többet már kifizetett erre a tartozásállományra.  Nincs olyan jogszabályi környezet, amely ezt indokolttá, tarthatóvá tenné! Rendbe kéne tehát tenni egy fogyasztóvédelmi razziával az egész kérdéskört, de addig is kutya kötelességük a családi csődvédelmen keresztül legalább egy mentőövet biztosítani az érintettek számára. 

+

RÉPÁSSY RÓBERT, – Képviselő Úr! Arra készültem, hogy részletesen ismertetem a javaslatunkat, de inkább, mivel ön azzal támadott bennünket, hogy eddig nem tettünk semmit, szeretném ismertetni önnel, hogy milyen lépéseket tett eddig a kormány. 2011-14 közötti jogalkotási eredményeként az adósrehabilitáció, azaz a fizetőképesség megtartása a még folyamatban lévő szerződéseknél, másfelől azonban a késedelmes tartozások összegének emelkedése is megállítható az elfogadott törvények végrehajtása során. A magáncsődeljárás koncepciójának véglegesítése azért húzódott el, mert mindenképpen meg kellett előznie olyan törvények megalkotásának, amelyek eredményeként az adósoknak visszajár a tisztességtelen fogyasztói hitelszerződések alapján az az összeg, amivel a hitelintézetek jogalap nélkül gazdagodtak. A jogalkotó tehát helyes utat választott, amikor megkímélte a hiteladósokat az egyedi pereskedések költségeitől és a bizonyítási kockázatoktól.

Mit tesz a kormány az ünnepek előtt a fogyasztók, vásárlók védelmében?

MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): – Államtitkár Úr! A Fogyasztóvédelmi Hatóság az előző évek ellenőrzései során általában a vizsgált kereskedők harmadánál talált hiányosságokat. Tavaly több mint 650 karácsonyi ellenőrzést végzett a hatóság, és ezek esetében 42 százalékuknál talált szabálytalanságot. A hatóság elsősorban a nagy forgalmú bevásárlóközpontokra fókuszál, az ellenőrzések során kiemelt figyelemmel vizsgálják a továbbra is jellemző hibás árfelszámítást és a megtévesztő akciós ajánlatok jelenlétét. Az ünnepek idején kiemelten foglalkoznak a szezonális termékek vizsgálatával, és az egyre inkább teret nyerő internetes vásárlással kapcsolatban is jó tanácsokkal szolgálhatnak.

– Államtitkár Úr! A fogyasztóvédelemben gyökeres szemléletváltozás következett be, hiszen az Alaptörvény állami feladatként fogalmazza meg a fogyasztói jogok védelmét. A kormány egyértelművé tette, hogy kiáll a fogyasztói jogokért, határozottan fellép a kiszolgáltatott helyzet ellen, a vásárlói tudatosság erősödése mellett. A fogyasztói bizalom erősödése rendkívül fontos, hiszen gazdaságélénkítő tényező, jogszerű keretek között történő vásárlásra ösztönöz, és hozzájárul a gazdaság fehérítéséhez. A sajtóban megjelent hírek szerint a Fogyasztóvédelmi Hatóság munkatársai megkezdték a karácsonyi szezonhoz kötődő szokásos ellenőrzéseket. Mindezek alapján kérdezem:

– Milyen változások történtek az elmúlt időszakban a fogyasztói jogok védelme érdekében? Milyen intézkedéseket foganatosítanak a hatóságok a fogyasztók védelme érdekében a karácsonyi szezonban?

+

KARA ÁKOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – A karácsony minden család, minden ember számára fontos, ugyanakkor a karácsonyi időszak a kereskedelemben a legnagyobb bevételt adó időszak. Valóban kiemelt feladatot jelent a kormányzat, illetve mindannyiunk számára, hogy a fogyasztók megfelelő védelmet és tájékoztatást kapjanak. Ugyanakkor szintén fontos kormányzati cél, és azt gondolom, mindannyiunk közös szándéka, hogy a Magyarországon működő vállalatok és kereskedők is megfelelő partnerként részesüljenek a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság munkatársai által megfelelő bánásmódban.

– Valóban november utolsó hetében kezdték meg a Fogyasztóvédelmi Hatóság munkatársai az ünnepek előtti ellenőrzéseiket. A konkrét kérdésére a válasz: új szemlélet mellett, új szempontok alapján, nagyobb hangsúllyal kezelik az árfeltüntetést, tehát a fogyasztói jogokkal kapcsolatos megfelelő tájékoztatást, a vásárlói megkárosítások kiszűrését, továbbá az akciós ajánlatokra is nagyobb hangsúlyt helyeznek a mostani vizsgálatok során. A konkrét intézkedések mellett a fogyasztóvédelmi hivatal munkatársai új szemlélet alapján próbálják a munkájukat elvégezni. Ennek az új szemléletnek az a lényege, célja, hogy büntetés helyett elsősorban felhívják az eladók figyelmét arra, hogy a megfelelő jogszabályokat tartsák be. Ellenőrzik azt is, hogy a hiányosságokat a kereskedők a megszabott határidőn belül megszüntetik-e. Adott esetben persze nyilván bírsággal is kell számolniuk a szabályt szegő kereskedőknek.

+

MÓRING JÓZSEF ATTILA: – Államtitkár Úr! Különösen azt szeretném hangsúlyozni, hogy e tekintetben is szemléletváltás következett be, hiszen az ellenőrzések nem a vállalkozók és a vállalkozások vegzálását szolgálják, nem a büntetések kiszabása a cél, hanem a vásárlók pénztárcájának, sőt nagyon sok esetben az egészségének a védelme. Úgyhogy köszönöm a  válaszát.

+

KARA ÁKOS: – A karácsony előtti időszakban a Fogyasztóvédelmi Hatóság feladatait úgy tudnám összegezni, hogy a tájékoztatási feladat kiemelkedő jelentőségű a családok és a vásárlók érdekében. A későbbi problémák megelőzéséhez szükséges ismeretek rendelkezésre állnak az erre a célra összeállított kiadványokban. Azt gondolom, ez is nagyban segíti azt, hogy azok a kellemetlenségek, a rossz élmények, amelyek korábban érhették ebben az időszakban a vásárlókat, a családokat, egyre kevesebb számban forduljanak elő.

Hazudtak a munkavállalóknak a korkedvezményes nyugdíj rendszerének felülvizsgálatáról?

SZÉL BERNADETT (LMP): – Miniszter Urak! Államtitkár Urak! A kérdésemet valóban kérdőjellel a végén tettem föl, viszont pár perc múlva tudni fogjuk, hogy az állítás megáll-e, vagyis hazudott-e a munkavállalóknak a kormány a korkedvezményes nyugdíj rendszerének a felülvizsgálatáról, avagy sem. Igazából én azt kérdezem, mit csináltak ezzel az üggyel kapcsolatban az elmúlt két évben? Mert, amikor gyakorlatilag kivezették a korkedvezményes nyugdíjakat, és ellátássá alakították, úgy döntöttek hogy megtoldják a jogosultságszerzési időt, és most, ez év decemberére kialakítanak egy felülvizsgálati rendszert. Hogy konkrétan idézzem önöket, ez így hangzott: „Első lépésben a jelenleg korkedvezményre jogot adó munkakörök hivatalból történő, foglalkoztatónkénti felülvizsgálata indokolt. A felülvizsgálat két év alatt végezhető el, ezért annak lezárásáig, 2014 végéig a jelenlegi rendszer hosszabbodjon meg.” A kormány tehát teljesen világosan azt állította, hogy az elmúlt két évben elvégzi ezt a felülvizsgálatot, kidolgoz egy új rendszert, ami aztán ugyan szűkebb körben, de fenntartja a korkedvezmény lehetőségét. Kérem, mondja meg:

– Az elmúlt két évben kidolgozták-e ezt a rendszert vagy nem dolgozták ki?

– Mikor hazudtak a munkavállalóknak, két éve, hogy meg fogják csinálni, vagy most?

– És számíthatnak-e arra az egészségkárosodott emberek, akik a nyugdíjas kort már úgy élik meg, hogy valamilyen szinten károsodottak, hogy nem fognak semmit kapni a későbbiekben?

+

CZOMBA SÁNDOR, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Asszony!  Szeretném hangsúlyozni, hogy a kormány 2010-ben, amikor a kormányváltás volt egyértelművé tette, hogy a nyugdíjrendszer átfogó és alapos vizsgálatára kerül sor. Ennek mentén teljesen világossá tettük, hogy nyugdíjat csak a nyugdíjkorhatár betöltése után tudunk fizetni.

– 2011. december 31-éig élt a korkedvezményes nyugdíj rendszere, 2012. január 1-jétől átalakult a rendszer korhatár előtti ellátássá, ami nemcsak megszövegezésében, hanem tartalmában is lényeges változás. Való igaz, 2012-ben arról egyeztettünk a társadalmi partnerekkel, hogy vizsgáljuk felül, a jelenlegi több mint 800 munkakör - ismétlem, 800 munkakör -, aminek a 70 százaléka állami tulajdonban lévő cégeket érint, és 62 százaléka a tömegközlekedésben részt vevőket érinti, tehát buszsofőröket és egyéb alkalmazottakat. Ilyen a világon egyébként, zárójelben mondom, sehol nincs. Elismerték tulajdonképpen a szakszervezetek is, hogy ebben a formában ez a rendszer nem tartható fenn, azonban a társadalmi partnerek jelentős mértékben szerették volna a korkedvezményes nyugdíjazási rendszert fenntartani. A kormány vizsgálta annak a lehetőségét, hogy van-e olyan, lehet-e olyan legkisebb közös többszörös, amelyben mind munkáltatói, mind munkavállalói, mind kormányzati szerepkörben sikerül olyan lényeges szűkítést megvalósítani, amely egyébként segítheti a korkedvezményes nyugdíjrendszer fenntartását. Azonban teljesen egyértelművé vált, hogy a mostani, a korkedvezményes nyugdíjrendszer ilyen formában, mind munkaerő-piaci, mind költségvetési szempontból fenntarthatatlan.

+

SZÉL BERNADETT: – Államtitkár Úr! Én a történetet ismerem, egész Magyarország ismeri, és nem is a kormány álláspontját kérdeztem, azt is tudom, sokat beszélgettünk arról ebben a Házban. Önök alkotmányt sértettek, elvették ezektől az emberektől a szerzett jogukat, és megígérték nekik, hogy valamilyen formájában itt működni fog a rendszer. Ön azt állítja, hogy a világon ilyen rendszer nem működik, de tisztelt államtitkár úr, a világon valamilyenfajta rendszer működik, hogyha olyan munkavállalókról van szó, akik az egészségükkel fizetnek azért, hogy dolgoznak. Értse már meg végre: ezek az emberek nem ússzák meg ép bőrrel azt, hogy eljussanak a rendes nyugdíjkorhatárig, korábban tönkremennek bele! Komolyan azt akarja a Fidesz-KDNP, hogy ezek az emberek ott legyenek munkanélküli-ellátáson, amíg jár nekik, és utána mi lesz velük, mit fognak kapni?

– Államtitkár Úr! Értse meg,  gyakorlatilag nem velem szúr ki, , hogyha egy ilyen rendszert nem hoz létre, hanem gyakorlatilag az egész országgal. Ezek az emberek olyan munkaköröket látnak el, amelyekre szükség van a nemzetgazdaságban, és ezek az emberek megérdemlik azt, hogy valamilyen módon megköszönjük nekik azt, hogy értünk dolgoznak, és az egészségükkel fizetnek.

- Államtitkár Úr! Önök 2010-ben hazudtak. Akkor mondják ezt, és zárjuk le a dolgot, de vállalják fel!

+

CZOMBA SÁNDOR: – Képviselő Asszony! Mindenki, aki eddig jogosultságot szerzett korkedvezményes nyugdíjra, továbbviszi, ha 15 év múlva szerzett 3 évre, akkor továbbviszi ezt a jogosultságát. A mélyművelésű bányák esetében, akinek 25 évnél nagyobb időtartamban van munkaviszonya, bizonyára tudja ön is, az átmeneti bányászjáradék megmarad. Megmarad a nők 40 éves jogviszony után járó kedvezménye is. És ahogyan jeleztem korábban is, elismerem én is: vannak olyan munkakörök, ahol a munkáltatónak lenne kötelessége az egészséges és biztonságos munkafeltételekről gondoskodni, de ezt jelenleg sem tudjuk teljesíteni. Azért érdemes abban gondolkodni adott esetben, hogy akár munkaidő-kedvezménnyel, akár osztott, akár könnyített munkakörben, gondoljuk át ezt a következő időszakban, de az intézményesített korkedvezményes nyugdíjrendszert nem kívánjuk fönntartani.

Ki áll a dohányipari tüntetések mögött?

BÁNKI ERIK, (Fidesz): – Államtitkár Úr! Aki tegnap reggel a pesti Duna-partról a budai alsó rakpart felé nézett, egy hosszú összefüggő kocsisort láthatott. A kocsisor nem az éppen épülő budai fonódó villamos építési munkálatai miatt állt, hanem egy olyan tüntetéssel összefüggésben, amely elvileg egy alulról jövő kezdeményezésként a munkájukért aggódó civilek megmozdulásaként lett feltüntetve. Aki a kocsisort közelebbről is megnézte, az jól láthatta, hogy különböző dohányipari cégek autói sorakoztak fel. A szakszervezetek a magyarországi dohányipari vállalatok céges autóinak segítségével torlaszolták el a fél útpályát a budai alsó rakparton.

– Államtitkár Úr! A Fidesz-KDNP–frakciószövetség célja a dohányzás visszaszorítása, hiszen a dohányzás felbecsülhetetlen károkat okoz a magyar társadalomban és a magyar gazdaságban. Magyarországon évente közel 22 ezren halnak meg a dohányzás következtében. Ez olyan, mintha minden évben egy Mohács nagyságú várossal lenne kisebb az ország. Ráadásul a költségvetést is jelentősen megterhelik a dohányzás káros következményei, hiszen évente több mint 225 milliárd forintot fordít az állam a dohányzással kapcsolatos betegségek gyógyítására.

– A Nemzeti Dohányelosztó Központ jövő májusi felállítása okán hátrányba szoruló Philip Morris, British American Tobacco és Imperial, mint állítják, a munkavállalói érdekek iránt nyitott, felelős vállalatként járult hozzá a Liga akciójához. Természetesen megértjük a munkahelyükért aggódó emberek demonstrációját, azt azonban kifejezetten felháborítónak tartjuk, hogy a multinacionális cégek a dolgozóik érdekvédelme mögé bújva szervezik, sőt segítik az ilyen típusú tüntetéseket. Kérdezem ezért:

– Hogyan látják önök a kormány irányából, ki állhat a tüntetések mögött, és vajon mi lehet a valódi érdek a szervezkedés mögött?

+

CZOMBA SÁNDOR, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: –  Képviselő Úr!  Valóban „impozáns” látványt mutatott tegnap a rakparton az a több mint négyszáz kisteherautó. A magyar kormány számára teljesen egyértelmű volt, amit ön is jelzett, hogy a dohányzást, és különösen a fiatalkorúak dohányzását vissza kell szorítani. Ennek érdekében számos intézkedés történt, és ezek hatásai hál’ Istennek már mutatkoznak is. Ettől függetlenül, ameddig a dohányzást nem lehet kiszorítani, az a kérdés Magyarország számára, hogy ad-e lehetőséget külföldi vagy hazai cégeknek dohánytermékek feldolgozására és értékesítési láncba való bekapcsolására, ha ez munkahelyeket teremt, mint ahogy ezt meg is tette. Tehát magyarul, én azt gondolom: ez nemcsak munkahelyvesztéssel, hanem adott esetben munkahelyteremtéssel is járhat, ezért egyelőre ne előlegezzük meg a munkahelyvesztés veszélyét. A Nyírségben például több tízezer alacsony iskolai végzettségű ember dolgozik évente a dohányiparhoz kapcsolódóan, akiknek a munkájára a későbbi időszakban is számítunk.

+

BÁNKI ERIK: – Államtitkár Úr! Ahogy a felvezetőben említettem, én is azt látom, hogy itt a multinacionális nagyvállalatok állnak a szervezkedés mögött, és nyilvánvalóan a piacvesztéstől félnek igazán. Hogy munkahelyek elvesztéséről beszélnek, ezt megszokhattuk már, hiszen mindannyian emlékszünk még arra ebben a Házban, hogy amikor az egészségünk védelme érdekében egy új törvényt alkottunk, amelyben jelentősen korlátoztuk a dohányzás lehetőségét, sőt megtiltottuk azt éttermekben, munkahelyeken és minden egyéb zárt helyiségben, akkor mindenféle számításokkal álltak elő.

– Hangzatosan hangoztatták, – nyilvánvalóan szintén a dohánylobbi nyomására -, hogy hány munkahely fog megszűnni, hány étterem fog bezárni. Nos, az eredmény ezzel éppen ellentétes lett: nemhogy bezártak volna éttermek és nemhogy csökkent volna a forgalmuk, hanem nőtt a forgalom, mert sokkal kulturáltabb és egészségesebb körülményeket tudnak biztosítani. Azt gondolom, hogy ebben az esetben is erről lehet szó. A pécsi dohánygyár esetében például azért tartom különösen érdekesnek és érthetetlennek ezt az akciót, hiszen éppen a mai parlamenti döntésnek köszönhetően 2,5 milliárdnyi adókedvezményt kapott, hogy meg tudjuk védeni a munkahelyeket és azt a beruházást, amit Pécsen teremtett. 

+

CZOMBA SÁNDOR: – Valóban úgy van, ahogy a képviselő úr említi. Számunkra is furcsa, hogy egy ilyen jelentős támogatás után miért éppen az jut eszébe az egyik cégnek, hogy tüntessen és demonstráljon. Ha munkahelyteremtésről van szó, a magyar kormány, mint ahogy a korábbi időszakban is, ezután is partner lesz, hiszen még egyszer mondom, nemcsak a közvetlen munkahelyek, hanem a közvetett munkahelyek száma is - ami még nagyobb, nagyságrenddel nagyobb - fontos számunkra, azokban a térségekben, területeken, ahol egyébként is nagy a munkanélküliség. Bízom abban, hogy a következő időszakban nem demonstrációs keretek között, hanem tárgyalóasztal mellett tudunk kölcsönös eredményeket elérni.