Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések" műfaját. A tévé már nem közvetíti. Az újságírók is elmente. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek, a címűkben hordozzák a reményt vagy az elmarasztalást. A válaszok sem piskóták. Pótlandó a nyilvánosság hiányát, idézzük - szolidan stilizálva - legutóbbi szónoklataikat.

Az ígéret is úgy száll el, mint a szó?

GÚR NÁNDOR (MSZP): – Komolyan gondolják, komolyan hiszik azt, hogy jót tettek az emberekkel, akkor, amikor olyan társadalmi különbségeket okoztak, mint ami tapasztalható volt az elmúlt hónapokban? Címszavakban mondom: radikális adócsökkentés, de nem a tehetőseknek; 1 millió új munkahely, ehelyett 684 ezer munkanélküli, 1 hónap alatt 93 ezerrel növekvő számával; közbiztonság, úgy, hogy 20 százalékkal nőtt a bűnesetek, 30 százalékkal pedig az ember ellen elkövetett erőszakos bűncselekmények száma.

• Az ígéret is úgy száll el, mint a szó?

CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Azért lássunk tisztán: a társadalmi különbségek és a társadalmi egyenlőtlenségek rendszere egy nagyon bonyolult dolog, a jövedelem csak az egyik kérdése, legalább ilyen fontos a vagyon, a családi állapot, a lakóhely, a képzettség. Nem hinném, hogy fél év alatt vagy akár egy hónap alatt a kormány képes a társadalmi különbségek növelésére. Sőt, hozzátenném: azzal az adórendszerrel, amit a kormány bevezetett, éppen a társadalmi különbségek csökkentését szeretné elérni, és el is tudja vele érni, mert világos üzenete van. Nevezetesen az, hogy munkával lehet előrébb jutni. Aki többet dolgozik, az a 16 százalékos adóval kiszámíthatóan többet fog keresni, és előrébb tud jutni. Ami pedig a munkahelyteremtést illeti: a kormány nagyon fontos lépéseket tett ebben a tekintetben. Ahhoz, hogy 1 millió új munkahely létrejöjjön, a vállalkozásokat meg kell megszabadítani azoktól az adóterhektől, amelyek rájuk terhelődtek. Ilyen például a társasági adó csökkentése. 140 milliárd forint marad a vállalkozóknál, el kell érni, hogy ezt a bérek emelésére is fordítsák.

Mi a korrupció, ha ez nem?

KORONDI MIKLÓS (Jobbik): – 2008 januárjában az osztrák állami vasút leányvállalata, a Rail Cargo Austria megvásárolta a MÁV Cargót 102,5 milliárd forintért. A bécsi Format hetilap közzétette az osztrák társaság és egy 30 ezer forint jegyzett tőkéjű magyar családi vállalkozás, a magyar Geuronet Bt. között létrejött tanácsadói szerződést, amely 7,1 millió euró, akkori áron 1,8 milliárd forint értékű díjazást tartalmazott. Az újság szerint a bt. a lobbi-tevékenységével hozzájárult a MÁV áruszállítási cégének magánosításához. Kiderült: sem a bt., sem tagjai nem jogosultak lobbi-tevékenységre. A MÁV vezetői tagadták, hogy egyáltalán ismerik a lobbistát. 2008 márciusában a Nemzeti Nyomozó Iroda eljárást indított ismeretlen tettes ellen befolyással üzérkedés ügyében. 2010 októberében az osztrák nyomozók házkutatást folytattak több osztrák állami vasúti vezető irodájában és lakásán is. A gyanú szerint az osztrák vasúti vezetők magyar politikusokat vesztegettek meg a MÁV Cargo megvásárlása ügyében. A sajtó sejtetése szerint az ügyletben a Gyurcsány-kormány minisztere, államtitkára, egyéb vezető tisztségviselője is közreműködött. A magyar Nemzeti Nyomozó Iroda 2010-ben közölte: befolyással üzérkedés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen, fokozott ügyészi felügyelet mellett folyik a nyomozás, amelyet az ügyészség október 25-éig meghosszabbított. A cégbírósági nyilvántartás szerint a 2001-ben 30 ezer forinttal alapított Geuronet Bt.-nek 2009. április 25-étől egy, az Egyesült Arab Emirátusokban bejegyzett vállalkozás lett a beltagja. 

•  Mi a korrupció, ha ez nem?  
•  Lesz-e végre felelősségre vonás?

KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: – A képviselő úr szinte minden információt elmondott a MÁV Cargo privatizációja kapcsán indított eljárás állásáról, az ezzel kapcsolatban megtett hatósági intézkedésekről. Szeretném biztosítani önt és a Tisztelt Házat, hogy az igazság kiderítése érdekében a jogállamiság keretei között a nyomozó hatóság, az eljáró hatóságok minden szükséges intézkedést meg fognak tenni, annak érdekében, az igazság kiderüljön. A nyomozás felügyeletét a Fővárosi Főügyészség kiemelt gazdasági ügyek osztálya fokozott ügyészi felügyelet mellett látja el. Jogsegélykérelmet küldtek a magyar hatóságok az Osztrák Köztársaság által több tanú kihallgatásának és iratainak beszerzésére érdekében. Az ön által idézett betéti társaság tulajdonosai által teljesített pénzátutalások vonatkozásában is jogsegélykérelem került előterjesztésére a Svájci Államszövetségnek. Ezen túlmenően a nyomozás során a bt. korábbi beltagja mellett a bt. korábbi kültagjának szerepével kapcsolatban több tanú kihallgatására is megtörtént, különösen a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a MÁV Zrt. részéről. Valamennyi érintett minisztériumtól, állami hivataltól, gazdálkodó szervezettől a tranzakcióval és a betéti társasággal kapcsolatos iratok, nyilatkozatok, állásfoglalások beszerzésére is sor került. Szeretném megerősíteni, hogy kiderül az igazság, és erről majd a Tisztelt Házat és a nyilvánosságot egyaránt tájékoztatni fogjuk.

Mennyit ér egy otthonbiztosítás?

HIRT FERENC (Fidesz): – Hazánkban a múlt évben bekövetkezett ár- és belvíz okozta károk kapcsán komoly problémára hívták fel a figyelmemet a lakosság otthonbiztosításaival kapcsolatban.  Elméletileg a lakásbiztosítás garanciát vállal környezeti katasztrófák esetére, így vihar, árvíz és minden egyéb szélsőséges időjárás, valamint földrengés okozta károk rendezésére is. Sajnos, a tények alapján kijelenthető, hogy a biztosítottak által nemrég vagy akár évtizedekkel korábban megkötött és biztosnak hitt lakásbiztosítások után a biztosítók egyáltalán nem, vagy csak nyögve-nyelve, a bekövetkezett kárérték töredékét hajlandóak csak megtéríteni. A biztosítók a kár kifizetését azzal az indokkal tagadták meg, hogy vizsgálatuk alapján a háznak nincs rendes alapja. Ez már csak azért is aggályos, mert ha valóban így van, akkor nem is kellett volna biztosítási lehetőséget, díjtételt kiajánlani és kalkulálni, majd beszedni azt. A biztosítók közötti, mára eltorzult árverseny a bekövetkezendő károk korrekt kifizetését általában nem teszi lehetővé. Véleményem szerint e terület szakszerű, korrekt vizsgálata és a szigorú jogi szabályozás mára elkerülhetetlenné vált. A helyzet értékelését a fekete- és szürkegazdaság visszaszorításának szükségessége okán is szintén megkerülhetetlennek tartom.

• Mit tervez a kormány a lakásbiztosítás garanciáinak biztosítására és a biztosítással rendelkező emberek védelmére?

CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – A polgári törvénykönyv rendelkezései értelmében a biztosítási ajánlatot a biztosított teszi, azaz a gyakorlatban a biztosított választja ki, hogy mely biztosító mely termékére kíván szerződni. A biztosítottat a szerződéskötéskor és azt követően változás-bejelentési kötelezettség terheli. A kötelezettség megsértése adott esetben oda vezethet, hogy a biztosító mentesül a fizetés alól, kivéve, ha bebizonyosodik, hogy a körülményt biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. Továbbá a biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek az épület avultságával, karbantartásának elmulasztásával vagy az építési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következhetnek be. Nem ismerem pontosan a tisztelt képviselő úr által említett konkrét eseteket, de feltételezhető, hogy a sajnálatos példák ebbe a kategóriába tartozhattak. Ugyanakkor vitathatatlan tény, hogy a biztosító és annak ügyfele között információs szakadék áll. Ezért mind az Európai Unió fogyasztóvédelmi és biztosítási irányelvei, mind a hazai szabályozás vonatkozó rendelkezései szigorúan meghatározzák a biztosító és a biztosításközvetítő tájékoztatási kötelezettségének tartalmát annak érdekében, hogy a biztosítottat ne érhesse hátrány. E szabályok szerint a biztosítónak és a biztosításközvetítőnek a biztosítási szerződés megkötése előtt bizonyítható és azonosítható módon, közérthető, egyértelmű, részletes írásbeli tájékoztatást kell adni a szerződést kötni kívánó ügyfeleknek a biztosítási szerződés jellemzőiről. Az írásos tájékoztatásnak tartalmaznia kell egyebek mellett a biztosító mentesülésének feltételeit is. A tájékoztatási követelmények betartása és be nem tartásának szankcionálása a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének hatáskörébe tartozik.

Megmarad-e a demokrácia a kistelepüléseken?

SZILÁGYI PÉTER (LMP): – Államtitkár úr! Ön január végén azt nyilatkozta, hogy idén újra akarják szabályozni az önkormányzatok helyét és szerepét az alkotmányban, majd az alkotmány elfogadása után az új önkormányzati törvényben is. Az államtitkár úr szerint felmerül az a kérdés, hogy szükséges-e, hogy a legkisebb településnek is önálló polgármestere, képviselő-testülete, bizottságai és jegyzői legyenek. Az Alkotmány koncepciójában nem szerepelt ilyen elgondolás, ezért az LMP nem is érti, hogy ez egyfajta bizonytalanság jelent-e a kormánypártok sorában, hogy a kormánytöbbség által elfogadott koncepciótól gyökeresen eltérő javaslatot fogalmaz meg a kormány egyik tagja. Ezenfelül az államtitkár úr bejelentését egy felülről diktált ultimátumnak is tekinthetjük, hiszen ön nem mint magánember fogalmazta meg ezt a véleményt, hanem államtitkárként. Demagógnak tartjuk azt az érvet, hogy az eladósodottság oka a helyi demokrácia működésében rejlik. Ezek a képviselő-testületek a demokrácia színterei, ezért nem értünk egyet azzal, hogy az államnak a helyi demokrácián kellene spórolnia. Egyetlenegy önkormányzatnál sem lehet felszámolni a demokrácia alapját, a többségi döntéshozatalt. Nem lehet egy elöljáró kezébe tenni a település valamennyi lakóját érintő kérdésekben a döntés meghozatalát. Úgy véljük, hogy az eladósodottság oka sokkal inkább az, hogy az elmúlt húsz évben a kormányok anélkül emelték többszörösére az önkormányzatok feladatát, hogy az ehhez kapcsolódó forrásokat biztosították volna. Úgy véljük, hogy meg kell erősíteni a vidéket, illetve az önkormányzatokat, legfőképpen a kistelepüléseket, hogy a népességmegtartó képesség ezekben növekedjen, és úgy véljük, hogy a helyi demokrácia megerősítése, a döntésekben való effektív részvételi lehetőség csak erősíti ezeket a közösségeket. Kérdezem:

• Meg kívánják-e őrizni ezeken a településeken a helyi demokráciát?

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Ágyúval lő verébre! Egyértelműen biztosíthatom arról, hogy bármilyen kistelepülésen az önkormányzatiság és az önkormányzati demokrácia meg fog maradni. Az általam föltett – hangsúlyozom, elméleti – kérdés olyan kistelepülésekről szólt, példaként mondom, mint Magyarország legkisebb települése, Iborfia, amelynek 11 lakosa van jelenleg. Ha nem költöznek erre a településre, és nem születnek gyermekek, és a lakosság száma tovább csökken, ne adj' Isten, mondjuk, két ciklus múlva ketten vagy hárman maradnak a településen, akkor – fölteszem a kérdést – lehet-e képviselő-testületet, lehet-e polgármestert választani, kell-e az ilyen településekre jegyző, vagy kell-e az ilyen településekre hivatal? Ez az egyik része a dolognak, a másik pedig, ha már itt tartunk: Magyarországon 119 száz fő alatti település van. Valóban: én az önkormányzati demokráciát nemcsak a jelen formájában tudom elképzelni, hanem például úgy is, hogy egy kistelepülésen egyetlen embert válasszanak vezetőnek. Tehát azt gondolom, hogy az önkormányzati demokráciának sokféle válfaja létezik, és akkor, amikor az ember föltesz egy ilyen elméleti kérdést, ne arra gondoljon, képviselő úr, hogy bárki is, a Fidesz-KDNP kétharmados többséggel bármilyen önkormányzati demokráciát is szeretne megszüntetni, hanem valós kérdésekre szeretnénk válaszokat adni, melyből elmondtam most egyet.

Ki nem tudja értelmezni a jogszabályt?

SZŰCS ERIKA (MSZP): – Már sokan jelezték, hogy a családi adókedvezmény új szabályozásával gondok vannak. Azok a családok, ahol a szülők elváltak, és egyikőjük vagy mindkettőjük élettársi kapcsolatba lép, élettársukkal pedig közös háztartást tartanak fenn, ott az élettársak nem jogosultak az adókedvezményre a társuk gyermekei után. Ha a szülők elváltak, akkor még a lehetőségét is kizárják annak, hogy a két szülő együttesen igénybe tudja venni az adókedvezmény teljes összegét, még akkor is, ha a válás után kiváló szülőtársi viszonyban vannak, és az elvált és nem gyereket nevelő szülőtárs hozzájárul anyagilag is a gyermek neveléséhez. Mindez azt jelenti, hogy sok család eleshet a támogatástól, illetve nem jut hozzá a teljes, őt megillető támogatáshoz az érintett gyermek. Amikor Lendvai Ildikó képviselőtársam ezt nehezményezte, akkor arra a Fidesz úgy reagált, hogy nem jól értjük a szabályozást, mert a közös háztartásban nevelt gyermekek esetén igénybe vehetik a kedvezményt az élettársak is. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye mégis arról szólt, hogy igazságosabbá kell tenni a családi adózást, mivel ha a szülők elváltak, és élettársi kapcsolatba lépnek, élettársukkal közös háztartást tartanak fenn, akkor ott az élettársak nem jogosultak az adókedvezményre a társuk gyermekei után.

• Ki nem tudja értelmezni a jogszabályt?
• Kinek spórol az állam azzal, hogy nem a családokat támogatja, a gyermekeket, hanem a házasságot mint jogintézményt?
• Egyetértenek-e az új alkotmány koncepciójából fakadó következtetéssel, hogy a házasságban élők és az élettársi közösségben élők jogai között különbség lesz?

CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Tisztelt Képviselő asszony! Úgy gondolom, egyetérthetünk abban, hogy 2011. január 1-jével Magyarországon egy régóta várt radikális fordulat történt az adórendszerben is és a családpolitikában is. Az új adórendszer egyértelműen a családokat támogatja az adókedvezmények révén úgy, hogy közben a családtámogatási rendszer más elemei is megmaradtak. Megszűnt az az áldatlan állapot, hogy valakit azért ér hátrány, mert gyermeket nevel. A családbarát adózás bevezetésével mindenki, aki gyermeket nevel, függetlenül attól, hogy milyen jövedelmi kategóriába tartozik, egyértelműen nyertese az új adórendszernek. Tisztában kell lennünk azonban azzal, hogy a személyi jövedelemadót jelenleg is az egyénnek kell fizetnie, adótechnikailag nem a család az adóegység, ugyanakkor az adózás figyelembe veszi az eltartott gyermekek számát. Ezért minden új szabálynak, így az új adórendelkezések kezdeti alkalmazásának is vannak nehézségei, vélt vagy valós értelmezési problémák, amelyek megoldásához megfelelő segítséget nyújtott és nyújt mind a nemzetgazdasági tárca, mind pedig az Adó- és Vámhivatal. Képviselő asszony! Úgy gondolom, ön sem vitatja, az adórendszernek nem feladata, hogy a bonyolult családi viszonyokat, azok esetleges változását a legapróbb részletekig figyelembevevően kövesse. Egy kedvezmény érvényesítéséhez egyszerű, átlátható, betartható és ellenőrizhető szabályrendszert kell kialakítani, ezért választotta a kormány azt a megoldást, hogy a kedvezményre való jogosultságot főszabály szerint a családi pótlékra való jogosultsághoz köti. Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy Magyarországon a gyermekek jelenetős része élettársi kapcsolatban nevelkedik, és ezeknek a gyermekeknek a szülei sem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe a klasszikus családban nevelt gyermekeknél és szülőknél.

Lemondott a kormány a zöldbankról?

SZABÓ IMRE (MSZP): – Föl fogunk állítani egy zöldbankot! Egy olyan pénzintézetet, amely finanszírozza és lehetővé teszi a panellakások felújítását. Ez egy olyan konstrukció, amit Matolcsy Györgyék dolgoztak ki, amely úgy teszi lehetővé a panellakások felújítását és energiatakarékos fűtési üzemmódra való átállását, hogy közben egyetlen fillérjébe sem kerül a bentlakóknak. Ezt az önök főnöke, Orbán Viktor miniszterelnök úr ígérte pont egy évvel ezelőtt. A miniszterelnök úr korábbi ígérete ellenére azonban a mai napig nem jött létre sem magánszemélyeknek elérhető uniós támogatás, sem szén-dioxidkvóta-bevétel, sem a zöldbank. Jelenleg úgy tűnik, hogy ezeken a területeken egyetlen fillér sincs az otthonok felújításának támogatására. A kormány jelenlegi otthontámogatási rendszere nagyon távol van attól, amit Orbán Viktor miniszterelnök úr ígért az embereknek. Mindezekre figyelemmel kérdezem:

• Fontos-e önöknek a miniszterelnök úr ígérete?
• Mennyi időt kell még várni arra, hogy otthonaikat az emberek egy fillér nélkül felújíthassák?
• Mennyi idő kell még az Orbán-kormánynak ahhoz, hogy teljesítse az ígéretét, és létrehozza végre a zöldbankot?

FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Egyértelmű a válasz: a kormány nem mondott le a zöldbankról! Egy komplex zöldfinanszírozási rendszer kialakítása, azonban, ahogy ön is tudja, csak megfelelő szakmai előkészítés mellett, megfelelő egyeztetések után járhat sikerrel. A kormány a zöldbank létrehozásának időpontját ezért az Új Széchenyi-tervben és az Európai Bizottságnak benyújtott nemzeti megújuló energia-hasznosítási cselekvési tervben egyaránt 2012. január 1-jében jelölte meg. Ha a képviselő úr elolvasta volna e két dokumentumot, akkor látta volna, hogy a kormány a maga elé kitűzött határidőt tartja. A zöldfinanszírozási rendszer, amely a pénzügyi ösztönzők mellett a támogatási konstrukciókat is magában foglalja, jelenleg is működik. Ennek részeként a kormány 19 200 panellakás felújítására kötött már szerződést, és további 23 ezer panellakás felújítására vonatkozó támogatási döntés előkészítési stádiumban van. A képviselő úr is tudja: a zöldfinanszírozás egyik igen fontos forrása a szén-dioxid-kvóta-bevétel. A kvótaértékesítés éppen az előző kormányzati ciklusban, az ön minisztersége alatt elkövetett súlyos szakmai hibák miatt került nehéz helyzetbe, amely hibák miatt az Európai Unió az kvótakereskedelmi rendszer ideiglenes felfüggesztését rendelte el. Az ön kérdéseinek hitelét rontja továbbá, hogy éppen az ön által korábban vezetett Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hirdette meg, többéves csúszással – a spanyol és belga kvótavevők bizalmát gyengítve – a zöldberuházási rendszert. A nemzeti ügyek kormánya az előző kormány hibáinak helyrehozatala után haladéktalanul eljuttatja a tervezett kvótabevételeket a zöldfinanszírozási rendszeren keresztül a lakástulajdonnal rendelkező magyar családokhoz.

 „Mi lesz a kőszegi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény sorsa?

BANA TIBOR (Jobbik): – A kőszegi Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 1957 óta működik. Az intézmény korábban országos beiskolázással látta el az óvodáskortól a szakmatanulásig bezárólag a sajátos nevelési igényű tanulók speciális nevelését- oktatását. Befogadási hatáskörét néhány évvel ezelőtt szűkítették. A jelenleg nagyjából 400 fős tanulólétszámmal, illetve 169 alkalmazottal működő intézmény fenntartására Vas megye önkormányzata az elmúlt években egyre kisebb összeget tudott fordítani. Az idei évtől tovább csökken a támogatás, helyzete egyre nyugtalanítóbb, további fennmaradása egyre bizonytalanabb, az intézmény a léthatárra ért. A kiutat az jelenthetné, ha a sikeres szakmai munkát folytató intézmény országos befogadási hatáskörrel minisztériumi fenntartás alá kerülne. Az elmúlt 8 év vezetőinek felelőssége vitathatatlan, de most már nem elfogadható, ha rájuk mutogatnak, hiszen már az önök térfelén pattog a labda. Az intézményben tanuló gyerekekkel és az ott dolgozókkal együtt bízom benne, hogy a nemzeti együttműködés kormánya nekiáll végre az érdemi lépések megtételének ezen a területen is.

• Mi lesz a kőszegi Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény sorsa?
• Mi vár az ott tanuló gyerekekre?
• Milyen megoldási javaslatai vannak a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak az intézmény megmentésére?

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Amint az képviselő úr előtt is ismert, a közoktatási törvény 90. §-a alapján a közoktatási intézményt fenntartó önkormányzat határozza meg az intézmény működési-felvételi körzetét. A kőszegi beszédjavító általános iskolában tanuló 189 gyermek közül 174 fő Vas megyei, és az összes tanuló közül 66 fő sajátos nevelési igényét alapozza meg a beszédfogyatékosság. A közelmúltban munkatársaim személyesen megbeszélést folytattak a fenntartó, a város és az intézmény képviselőivel. Egyetértés született abban, hogy sem a helyi önkormányzatokról szóló törvény, sem a közoktatásról szóló törvény nem intézményfenntartásra, hanem szolgáltatás nyújtására kötelezi a helyi önkormányzatokat. Tájékoztatták az érintetteket arról is, hogy a finanszírozási problémák közvetlen megoldásában nincs módunk segíteni, mert önkormányzati fenntartású intézménnyel a minisztériumnak közoktatási megállapodás megkötésére változatlanul nincs sem jogszabályi felhatalmazása, sem egyéb lehetősége. Megbeszélésünkön ugyanakkor megnyugtató választ kaptunk arra, hogy a Vas megyei közgyűlés eltökélt abban, hogy garantálja a beszédfogyatékos gyermekek ellátását, noha az elmúlt évek szocialista kormányai miatt jelentősen csökkentek az iskolák és az oktatási intézmények normatív támogatásai is.

Milyen választ kapott a kormány a délvidéki EMI Tábor és a Kárpátia kitiltása ügyében?

LENHARDT BALÁZS (Jobbik): – A Kárpátia zenekar határnál történő feltartóztatása és indoklás nélküli kitiltása Szerbiából példátlan tett volt, amely megkérdőjelezi, hogy mennyire gondolja komolyan déli szomszédunk az európai uniós csatlakozását, ha alapvető normáit - jelen esetben a személyek szabad mozgására vonatkozó alapelvet - ilyen nyíltan és részrehajló módon rúgja föl. Nem látjuk nyomát sem a kormányunk határozott fellépésnek, és újra fel kell tegyem ezt a kérdést, és addig meg fogom ismételni, amíg nem válik automatikus reflexszé a magyar kormány részéről, hogy minden egyes esetben, ha magyarokat - éljenek a Kárpát-medence vagy a világ bármely pontján - bántalmaznak vagy joghátrány éri őket, addig ne nyugodjanak meg, amíg nem történik maximális jóvátétel az ügyükben. Tanulja meg mindenki, hogy a magyarokba többé nem lehet következmények nélkül belerúgni!

• Milyen alapon tiltanak be egy zenekart egy előzetesen engedélyezett rendezvényen, és tiltanak ki magyar állampolgárokat Szerbiából, mint a Kárpátia mellett Zagyva György Gyula képviselőtársamat?
• Miért vannak még ma is börtönben a felháborító justizmord következtében elítélt temerini fiúk?

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Köszönöm, hogy felvetette a délvidéki magyaroknak egy fájó problémáját, a temerini kérdést, illetőleg azt a kitiltást, amely tavaly nyáron a Kárpátia együttes tagjait érte. Álláspontom: ez egy elfogadhatatlan magatartás a szerb hatóságok részéről. A Külügyminisztérium változatlanul kész arra, hogy ebben a kérdésben eljárjunk. A külügyminiszter januári levelében tájékoztatta önt arról, hogy abban az esetben tud eljárni, ha az érintettek, megfelelő felhatalmazást adva, személyesen fordulnak a Külügyminisztériumhoz, illetőleg átadják a beutazási tilalomról szóló határozatot, amely bizonyítja, hogy milyen indokkal utasították ki őket. Erre eddig nem került sor, így ebben az esetben nem tudunk eljárni, de a készségünk adott. A temerini fiúk ügyét viszont folyamatosan napirenden tartjuk. Határozott és egyértelmű üzenetet fogalmazunk meg a szerb hatóságok irányában, és bízunk abban, hogy előbb-utóbb pozitív hírekről is beszámolhatunk önöknek.

Bartha Szabó József