„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. Így történik, mindig így történik. Íme, a legutóbbi ülés „főszereplést” kínáló szónoklataikból szolidan stilizálva - udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat -tallózunk.

Hálapénz és röghöz kötés!

TUKACS ISTVÁN (MSZP): – Államtitkár Úr! Naponta, igen  naponta, három orvos hagyja el hazánkat, és máshol akar dolgozni. Ebben nem akadályozza meg őket az sem, hogy egy időben reményeket fűztek ahhoz, hogy az úgynevezett chipsadóból bért fejleszthetnek, és itthon tarthatják őket. Sem az orvosok nem maradtak itthon, sem mi nem lettünk egészségesebbek. Mindeközben az orvosokat, legalábbis nyugdíjhoz közeledőket azzal vegzálták, hogy nekik kötelező nyugdíjba menni, majd amikor rájöttek arra, hogy ez az ellátást veszélyezteti, akkor valami teljesen elképesztő ösztöndíjas ötlettel hátráltak le erről a dologról.

– Államtitkár Úr! Gondolom, abban egyetértünk, hogy a hálapénz, intézményesített korrupció. Az arról szól, hogy engedélyezhető és engedélyhez is kötött, ugyanakkor a beteg azt hiszi, hogy jobb szolgáltatást kap érte, vagy néha jobbat is kap. Ez az intézményesített korrupció önmagában is hungarikum, hiszen sehol nincs olyan, hogy engedélyezik, hogy valaki kerülő úton jusson hozzá szolgáltatáshoz. Ezért tehát az egyik legfontosabb dolog lenne az egészségügyben, hogy a hálapénzt felszámolják. Ebben persze különféle ötletek születnek. A tárcát vezető államtitkára legutóbb azt mondta, megvan a megváltó ötlet: meg kell emelni a fizetéseket, röghöz kell kötni, magyarul, itthon maradásra kényszeríteni és késztetni őket.

– Államtitkár Úr! Nézetem szerint ez nem fog menni, ugyanis  a csak bérfejlesztés ígérete nem tartja itthon őket, miként a munkakörülmények folyamatos, de állandó rosszabbodása sem. Ezért tehát muszáj megkérdeznem a következőket:

– Mi lesz a valóságos eszköze a hálapénz felszámolásának?

– Mit gondolnak önök arról, hogy vajon sikerült-e megakadályozni az egészségügyi dolgozók, az orvosok és a szakdolgozók elvándorlását?

– Mi lenne a valóságos eszköz, hogy ne hagyjanak itt bennünket, és ne tegyék tönkre végképp az egészségügy működését azzal, hogy eltávoznak, mert nem tudnak maradni?

– Mit gondolnak egy betegelvű és egyébként természetesen az egészségügy működését segítő valóságos biztosítóról?

– És végül: mikor hagynak fel az ötleteléssel, az állandó ötletek bedobásával, ahelyett, hogy megbeszélnék ezt az érintettekkel, a betegekkel és a szakmával?

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: –Képviselő Úr! Nem ötletekről, hanem eredményekről és hosszú távú stratégiáról tudunk beszámolni az egészségügy területén. Ön is tudja, hogy az egészségügy, szinte mióta világ a világ, mindenhol forráshiányos, mindig lehet és kell is több pénzt fordítani egészségügyi, egészségmegőrző célból. Az egyik legfontosabb kérdés, amely 2010-ben is ez előtt a kormány előtt állt, pontosan az egészségügyben dolgozók bérhelyzete, az ő bérük növelése. 95 ezer emberről beszélünk, akik orvosként, ápolóként dolgoznak ebben a szektorban, nekik kellett valamiféleképpen valamilyen plusz bérfejlesztést kínálnia a kormánynak az elmúlt időszakban. Ezt meg is tette, hiszen ennek a 95 ezer dolgozónak több mint 70 milliárd forintból átlagosan 27 százalékos béremelést tudtunk adni, ami nyilván kevesebb, mint amennyit szerettünk volna, de jóval több, mint amit korábban, akár éveken keresztül is kaptak. Sikerült új forrásokat is bevonnunk, a chipsadót vagy népegészségügyi termékdíjat a szakorvosoknak, ápolóknak, rezidenseknek a béréhez hozzátennünk forrásként. E béremelés következtében egy rezidens összesen, átlagosan 75 820, míg egy kezdő szakorvos 105 820 forint béremelésben részesült.

– Képviselő Úr! Ön is tudja, hogy az elvándorlás leginkább a rezidenseket érintette. Ez egy olyan folyamat, amely sokkal korábban indult, évekkel vagy akár évtizedekkel korábban, de 2012-től szerencsére csökken azoknak az orvosoknak a száma, akik a külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítványt kérnek. 2012-től kezdve szerencsére egy lassuló tendenciával állunk szemben. A rezidenstámogatási program keretében a szakorvos-, illetve a szakgyógyszerész-jelöltnek vállalnia kell, hogy a szakképesítés megszerzése után legalább annyi ideig, ameddig a részére az ösztöndíj folyósításra kerül, Magyarországon dolgozik és semmilyen módon nem fogad el paraszolvenciát. Ez havi nettó 100 ezer forintos pluszjuttatást jelent a pályakezdő fiataloknak. Összesen 1700-an e program eredménye következtében maradtak Magyarországon. Ez mindenképpen eredmény; ha a korábbi politika folytatódott volna, ezt az 1700 fiatal orvost is elveszítette volna Magyarország.

– Képviselő Úr!  2011. május 1-jétől hatályos szabályok a szakorvosi képzés korábbi kötött rendszerét számos tekintetben feloldották. Ezek a módosítások mind az egészségügyi szolgáltatók, mind a szakorvosjelöltek, mind pedig az egészségügyi felsőoktatási intézmények részére átláthatóbbá tették a szakképzést, a szakorvosképzésbe történő belépésüket folyamatossá tette. A szakorvosjelöltek részére a képzés dologi költségeihez nettó 100 ezer forintot adott;  de megemlíthetném még a háziorvosok idei 10 milliárdos támogatását.

Sok intézkedés van, de nyilvánvalóan  ezen a területen még sok feladat áll előttünk. 

+

TUKACS ISTVÁN:  – Államtitkár Úr! Amit elsorolt, attól a hálapénz nem fog megszűnni! Amiből kevés van, azért az emberek fizetni fognak magánzsebből, hogy előrébb jussanak a sorban. Ezért tehát az, amit elmondott, ehhez egyáltalán nem elegendő, így soha nem lesz változás abban, hogy emberek ne adjanak pénzt azért, ami egyébként nekik ingyenesen jár.

+

Képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 103 igen szavazattal, 42 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.

Az elbukott szabadságharc eredménye: 70-szeresére nő a pálinkafőzés adója?

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): – Képviselőtársaim! Emlékszünk, amikor 2010 nyarán Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány óriási ováció közepette jelentette be, hogy újra lehetőséget ad az otthoni pálinkafőzésre. Sokan, akik ezt a nagyszerű hungarikumot becsüljük, egyetértettünk ezzel a döntéssel, hiszen úgy tűnt, hogy közel százéves tiltás után, megalázó bujkálás, hajnali cefrézés után visszatérhet régi fényébe a magyar pálinka.

– A Jobbik Magyarországért Mozgalom is örömmel fogadta a hírt, meg is szavaztuk természetesen, hiszen a pálinkafőzés igen nagy hagyományokra tekint vissza nemzetünk történetében, maga a fogyasztása pedig kultikus szokássá vált a magyarság életében.

Azonban már akkor jeleztük, hogy az önfeladó módon letárgyalt csatlakozási szerződés okozni fog még problémákat, hiszen sem a Fidesz, sem az MSZP, amikor kormányon volt, és erről tárgyaltak Brüsszellel szemben, nem kérték a pálinkának ezt a kedvezményes otthonfőzési módját, pedig mondjuk ki, a pálinka már akkor is ismert, népszerű hungarikum volt. Hamar jöttek is az első intő jelek. A kormány álláspontja jelenleg pedig már teljesen más, mint a szabad főzés meghirdetésekor volt, hiszen a korábbi adómentességnek már nyoma sincsen. 1670 forint plusz rezsi , plusz haszon áron lehet literenként főzetni.

– Figyelembe véve azt, hogy a házaknál évente mintegy 12 millió liter bérfőzött pálinka készül, az adóemelés egyébként egészségügyi kockázatot is jelent, hiszen az illegális főzdék aránya rohamosan szaporodik. Arról meg ne is beszéljünk, hogy két-három fővel számolva az a 700 működő bérfőzde 1500-2000 munkahelyet teremt, ráadásul pont azokban a körzetekben, ahol a leginkább szükség van ezen munkahelyekre.

És most jön a legfrissebb hír: még ezzel sem elégedett meg Brüsszel; az az 1000 forintos trükk, amivel önök rávették az otthon főzőket, hogy regisztráljanak - tízezren tettek így -, őket átverve most egyetlen mozdulattal 72 ezer forintra növekedhet az az éves összeg, amit be kell fizetniük. Sokak csak egy gyümölcsfa miatt fektettek be ebbe a berendezésbe, és most elvárják tőlük, hogy 72 ezer forintot fizessenek a saját gyümölcsük saját elfogyasztása után. Elképesztő, államtitkár úr!

– Mikortól és milyen módon történik meg a bérfőzdék kártalanítása?

– Hogyan kívánják megmenteni esetleg ezeket a bérfőzdéket?

– Miért most gondolkodnak?

– Miért nem a csatlakozási szerződéskor fektették le, ahogy Ausztria nagyon előrelátó módon ezt megtette a saját gazdái, a saját pálinkásai érdekében?

– Miért hazudtak 2010 óta a magyar embereknek, hogy szabad Magyarországon pálinkát főzni, miközben önök jól tudták, hogy Brüsszel ebbe bele fog szólni, és ez csak egy ideiglenes állapot?

– Ki a felelős ezért?

+

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Lényegében ön nem a magyar kormánnyal vitatkozik, hanem az Európai Unióval, és akkor el kell dönteni önnek is meg a Jobbiknak is, hogy hogyan is áll az európai uniós tagságunkhoz. Mert ha ön úgy gondolja, hogy az Európai Unió elvárásait nem kell betartani, akkor azt ki kell mondani, ki kell lépni az EU-ból.

– Képviselő Úr! Az Európai Bizottság valóban nem fogadta el, amit ajánlott a kormányzat, tehát hogy ezer forintot kelljen fizetni főzőnként, és ezt a helyi önkormányzat szedje be. Február 27-én küldte a levelet, hogy más megoldásra számít. A válasz határideje április 27-e. A kormány olyan javaslatot fog tenni az Európai Bizottságnak, hogy a magyar embereknek megmaradjon az otthoni főzés lehetősége. T természetesen az Európai Bizottság álláspontját is figyelembe fogjuk venni az új rendszer kialakításakor, de semmiképpen nem azt a megoldást, amit ön az interpellációja címének adott, hogy 70-szeresére nő a pálinkafőzés adója.

– Képviselő Úr! Öt évig a magyar embereknek nem kellett bérfőzési szeszadót fizetniük. Most sajnos újra kell, mert kötelezettségszegési eljárás alá vonták volna hazánkat. Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy a házi főzés hogyan fog alakulni tovább: mindent megtesz a kormány, hogy olyan szabályozást alakítson ki, hogy erről ne kelljen az embereknek lemondani, és jogszerűen, törvényszerűen tudják otthon folytatni ezt a tevékenységet, akiknek van saját termésű gyümölcsük, és vállalják az otthoni főzést.

– Képviselő Úr! Van, amiben egyetértünk, mégpedig abban, hogy valóban hungarikum a magyar gyümölcspálinka, és hogy a történelmi hagyományainkban ennek kulturális jelentősége van. A szokásokat fenn kell tartani, hogy az utókornak is megmaradjon, és ezért mindent meg kell tenni a magyar kormánynak, még akkor is, ha az Európai Unióval vitánk van. De sok más olyan téma is volt, amiben az Európai Unióval vitánk volt, és végül mégis a magyar álláspont tudott győzni. Arra kérem önt és önöket, hogy ezt támogassák!

+

MAGYAR ZOLTÁN: – Államtitkár Úr! Természetesen Brüsszellel is bajom van, hiszen egészen elképesztőnek tartom, hogy ha valaki a saját kertjében a saját gyümölcséből pálinkát főz, azért 72 ezer forintot kelljen fizetni. Legközelebb majd a lekvárt fogják, gondolom, megadóztatni hasonló módon. De önökkel is vitám van, mert a csatlakozási szerződéskor, amikor a legegyszerűbb lett volna ezt a történetet legálisan átvinni, akkor sem a szocialisták, sem önök nem gondoltak arra, hogy ezt Brüsszel felé közölni kellene úgy, ahogy nagyon helyesen Ausztria tette. Semmi mást nem kellett volna tenni, csak egy jól működő modellt átvenni, és azt példaképpen beépíteni.

– Államtitkár Úr! És nem válaszolt a lényegre: ki a felelős azért, hogy ez elmaradt? Mik a megoldási javaslatok, amiről semmi konkrétumot nem hallottunk. A Jobbik nem tudja a elfogadni, hogy újra a zugfőzdék korszaka jöjjön el Magyarországon, ezt a hungarikumot igenis meg kell menteni, színvonalát meg kell tartani, ehhez pedig sajnos a kormány semmit nem tett!

 +

Képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 103 igen szavazattal, 28 nem ellenében, 2 tartózkodás kíséretében elfogadta

Milyen intézkedésekkel kívánja gyorsítani a kormányzat a fogyatékos emberek társadalmi integrációját?

VEJKEY IMRE (KDNP): – Államtitkár Úr! A fogyatékkal élők nem kevés akadállyal találkoznak a mindennapokban. Nemcsak a közlekedés jelenik meg akadályként nap mint nap, hanem a munkahelytalálás, az internetezés vagy éppen a közszolgáltatások elérése is. Általánosságban igaz, hogy a kormány kiemelten foglalkozik a hátrányos helyzetűek sorsával, hiszen számos programot dolgozott ki, hogyan támogathatja hathatósan a fogyatékkal élőket. Ilyen például az Erzsébet-program fogyatékossággal élőket támogató része, a rehabilitációs kártya bevezetése vagy autó kedvezményes megvásárlását támogató program.

– Ma Magyarországon mintegy 73 ezer ember gyengén vagy alig lát, 9 ezer honpolgárunk pedig vak. A kormány jelentős erőfeszítéseket tesz azért, hogy a látásukban részben vagy teljesen korlátozott személyek megfelelő körülmények között kaphassanak rehabilitációs ellátást. Ezért a kormány új intézetet épít Tatán. 2010 óta a munkaerőpiacon mintegy 10 ezer fővel több a megváltozott munkaképességű személyek száma. Azok a vállalatok, amelyek fogyatékkal élő személyeket alkalmaznak, esélyt adnak arra, hogy ne szociális támogatásokból, hanem saját erejükből tudjanak a fogyatékkal élők megélni. A cégek nemcsak az üzletbe fektetnek ezzel pénzt, hanem a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásával az emberekkel is foglalkoznak, hiszen így értékteremtő munkát tudnak ezek a személyek végezni. Mindezek alapján kérdezem:

– Pontosan milyen erőfeszítések segítik a fogyatékossággal élők társadalmi integrációját?

– Milyen elemei vannak az országos fogyatékosságügyi programnak, és ezek hogyan segítik a fogyatékkal élők mindennapjait?

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Hogy kérdésére konkrét programokkal válaszoljak, többet is szeretnék itt most ismertetni. A „Nyolc pont” nevű projekt célja országos lefedettségű, autizmus szempontú információs és szolgáltatási követelményrendszer, illetve bázisintézmény-hálózat kiépítése, amelynek végső elemeként létrejön az Országos Autizmus Koordinációs Központ. A második a „Rehabilitáció - érték – változás”, röviden RÉV című projekt, amelynek keretében a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogramot indítunk. A „Kontakt” elnevezésű projekt keretében siket, nagyothalló és siket-vak személyek számára videotolmács-szolgáltatást építettünk ki. Emellett a térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás országos hálózatának működtetésére idén még a tavalyinál is magasabb összegű forrást biztosítunk. Az 5,3 milliárd forintos keretösszegű projekt nyomán megtörténik a kormányablakok, illetőleg a kormányhivatalok egyes szakigazgatási szervezeteinek komplex fizikai és infokommunikációs akadálymentesítése, azaz nem kell jelnyelvi tolmácsot vinni annak, aki kormányablakban akar ügyet intézni. De ez a szolgáltatás más esetekben is igénybe vehető.

– Hosszú idő óta, minden évben hazai pályázatok útján támogatjuk a segítőkutya-kiképzéssel foglalkozó szervezetek munkáját, szülősegítő szolgáltatásokat biztosítunk a fogyatékos gyermekek és felnőttek családjai részére. Kiegészítő támogatást biztosítunk az autista és más fogyatékossággal élő személyek lakóotthoni ellátásához, illetőleg jelentős összegekkel támogatjuk a fogyatékosságügyi szakmai és érdekvédelmi szervezetek tevékenységét. A program hosszú távú célja egy komplex, a fogyatékos személyek teljes életútját végigkísérő keretrendszer kialakítása. Alapelvként kezeli a fogyatékos személyek önrendelkezésének, önálló életvitelének előmozdítását, és részletesen kitér azokra a területekre, ahol a fogyatékos személyek élethelyzetének javítása érdekében beavatkozásra van szükség, az egészségügytől kezdve az oktatáson, foglalkoztatáson, szociális ellátáson át egészen a sportig és a kultúráig.

Azt a szemléletet tükrözi ez a stratégia, hogy közösen kell fellépnünk annak érdekében, hogy a fogyatékos személyek olyan környezetben élhessenek, amely elfogadja és befogadja őket, amely úgy támogat, hogy közben az önálló élet szabadságát a lehető legteljesebb mértékben meghagyja.

– Képviselő Úr! A kormány kitart azon álláspontja mellett, hogy a fogyatékosságügy mindannyiunk közös érdeke. Ennek megfelelően a program végrehajtása széles körű ágazatközi munkacsoport keretében jött létre, amely előkészíti a program céljait megvalósító kormányzati intézkedéseket, amelyeket első lépésben a 2015-18. évekre szóló középtávú intézkedési terv tartalmaz. De ehhez előbb természetesen holnap meg kell hozni itt a döntést a parlamentben a stratégiáról. A kormányzati szakértőkből álló hálózat folyamatos szakmai konzultációs szervként működik közre a megvalósításban.

+

VEJKEY IMRE:  – Államtitkár Úr!  Látom, hogy a kormány fogyatékosságügyi programja tartalmazza azokat az elérendő célokat, szükséges lépéseket, fő irányokat, amelyek a fogyatékos személyek társadalmi hátrányainak leküzdését segítik elő. Fontosnak tartom a kormány azon célkitűzéseinek a megvalósulását, hogy a fogyatékos embereket külön intézkedések útján az oktatáson, nevelésen, valamint a képzésen keresztül, továbbá szociális, egészségügyi, közlekedési és munkaerő-piaci szolgáltatásokkal segítse abban, hogy a fogyatékos emberek a magyar társadalomnak még aktívabb, még megbecsültebb tagjai lehessenek. Köszönöm a válaszát, elfogadom.

Felmenti-e a miniszterelnök a Quaestorba belebukott Szijjártó Pétert, és lesz-e rendes pénzügyi felügyelet?

SALLAI R. BENEDEK (LMP): – Államtitkár Úr! A Quaestorról már sok szó esett , és nem szeretném megismételni az elhangzottakat, hanem inkább rá szeretnék mutatni arra, hogy milyen két kormányzati problémára és kormányzati modellre mutat rá ennek az egész esetnek az ügye.

Az egyik a keleti nyitás néven ismert, a kormánypárti jóbaráti körök üzleti érdekeire lecsupaszított külpolitikára, a másik pedig az ellenőrizhetetlen, elszabadult hajóágyúként működő Nemzeti Bank ténykedésére koncentrál.

– A Quaestor-cégcsoport az elmúlt időszak minden bizonnyal egyik legnagyobb csalását követte el, illegálisan bocsáthatott ki 150 milliárd forintnyi kötvényt. Ezt két okból tehette.  Az egyik a Quaestor tulajdonosainak összefonódása a kormányzat legfelsőbb köreivel. A jelenlegi Külgazdasági és Külügyminisztérium nemcsak állampapírokat vásárolt a cégen keresztül, vagy ott tartotta az Eximbank tőkeemeléséhez szükséges összeget, hanem közös üzleteket is hozott létre a kereskedőházak üzemeltetésére. Szijjártó Péter Tarsoly Csabával együtt nyitotta meg azt a moszkvai vízumközpontot is, amiről ma már tudjuk, hogy ott intézte Kiss Szilárd az orosz bűnözőknek a vízumot. A keleti nyitás politikája tehát a gyakorlatban azt jelentette, hogy Szijjártó Péter és az általa vezetett intézmények szarosan, szorosan összefonódnak a kormánynál jól fekvő üzleti csoporttal, így a magyar gazdasági és politikai érdekek helyett egyre inkább eme üzleti csoport érdekeit képviselte hivatalból.

– A Quaestor-botrány másik szála a pénzügyi felügyelet kudarca. Ez is hosszú időszakra vezet vissza, ám a Fidesz-kormány azon döntése, hogy a Magyar Nemzeti Bankba beolvasztotta a felügyeletet, csak rontott a helyzeten. Elképesztő, hogy hogyan adhatott engedélyt egy tízmilliós alaptőkéjű cégnek a Magyar Nemzeti Bank 70 milliárd forintnyi kötvény kibocsátására, és hogyan nem vette észre, hogy ezen fölül még 150 milliárdnyi is a piacra kerül, ráadásul úgy, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a 2013. évi áprilisi vizsgálatában számos hiányosságot talált, ami miatt a Nemzeti Banknak kötelezettsége lett volna 2014-ben a Quaestort újra vizsgálnia. Ezen törvényi kötelezettségét elmulasztotta, ehelyett engedélyezte a hatalmas kibocsátást. A Quaestor mögött az említett összefonódásokból következő politikai védettség még Matolcsy Györgyön keresztül a pénzügyi felügyeletig is elért. Ez az intézményesített korrupció. Az lenne a kérdésem:

– Levonja-e vajon a miniszterelnök úr a személyi konzekvenciákat ebből az ügyből?

– Véget vet-e annak, hogy a külpolitika címén pusztán néhány üzleti csoport érdekeinek képviselete folyik a Külgazdasági Minisztériumban?

– Véget vetnek-e a Magyar Nemzeti Bank törvénytelen működésének, és elfogadják-e végre a - Lehet Más a Politikának azon javaslatát, ami a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának a visszaállításáról szól?

+

MAGYAR LEVENTE, külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Először is szeretném leszögezni azt a nyilvánvaló tényt, hogy a Quaestorral - sok ezer, sok tízezer kisbefektetőhöz, vállalathoz, önkormányzathoz hasonlóan - a kormányzat, a Külgazdasági és Külügyminisztérium is mint egy komoly céggel számolt az elmúlt években, és nekünk okozta a legnagyobb megdöbbenést, számunkra volt a legváratlanabb az, ami bekövetkezett az elmúlt napokban.

– Képviselő Úr! Moszkvában vízumközpontot működtetett a Quaestor, ez való igaz, azonban kereskedőház szempontjából semmilyen hivatalos kapcsolat, semmilyen jogi kapcsolat nem állt fenn a kormányzat és a kereskedőházi iroda között, amelyet a Quaestor Moszkvában működtetett. Szeretném azt hangsúlyozni, hogy a vízumközpont működését még aznap, amikor a botrány kipattant, felfüggesztettük, mindenfajta szerződést, mindenfajta jogviszonyt azonnali hatállyal felmondtunk a Quaestorral. Ezt jó, ha jegyzi a képviselő úr; mint ahogyan azt a tényt is, hogy a keleti nyitás természetesen sokkal több ennél. A keleti nyitás ugrásszerű gazdasági, illetve kereskedelmi növekedést produkált egy sor ázsiai, afrikai, illetve balkáni ország vonatkozásában. Arra leszűkíteni tehát a keleti nyitást, hogy Moszkvában működött egy vízumközpont, illetve a Quaestor a kormányzattól függetlenül működtetett egy kereskedelmi kirendeltséget Moszkvában, mindenesetre egy durva félrevezetése a közvéleménynek. A kormány mindent megtesz a pénzügyi piacokba vetett bizalom helyreállítása érdekében, így alapvető fontosságú, hogy az elmúlt hetek brókerbotrányai miatt kárt szenvedett befektetők segítséget kapjanak. A Befektetővédelmi Alap március 19-én már közzétette a Buda-Cash Brókerház ügyfeleinek szóló tájékoztatóját, amely tartalmazza a kártalanítás iránti kérelem benyújtásának lehetőségét és módját. Ezt ajánlom szíves figyelmébe.

– Képviselő Úr! Jelenleg közigazgatási és társadalmi egyeztetés zajlik a Nemzetgazdasági Minisztérium által előkészített, a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztését szolgáló törvénymódosítás tervezete kapcsán. A tervezet a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó törvény módosításával megerősíti a felügyeleti jogköröket, a pénz- és tőkepiacok hatékonyabb és átláthatóbb működése érdekében. Előírásra kerül, hogy befektetési vállalkozások esetén is öt év helyett háromévenként átfogó felügyeleti vizsgálatot kell tartani a hitelintézetekhez hasonlóan, biztosítva ezzel a piaci visszaélések gyors kiszűrését, az esetlegesen felmerülő károk elkerülését vagy csökkentését. A tervezet szigorítja a bírságolási szabályokat. A bírságok maximális összegének emelése megfelelő visszatartó erőt jelenthet, és ezáltal a jogkövető magatartásra ösztönöz. A befektetési szolgáltatásokra és a tőkepiaci törvényre vonatkozó módosító javaslatok biztosítják a befektetők és a befektetések biztonságának növelését. A tervezet egyeztetése során további fogyasztóvédelmi szabályok beépítése várható.

– Képviselő Úr! Fontos megjegyezni: a Magyar Nemzeti Bank eddig is határozottan lépett fel, és komoly erőforrásokat fordított arra, hogy kiszűrje azokat a cégeket, amelyek nem a jogszabályok maradéktalan betartása mellett működtek.  Szeretném újra hangsúlyozni: sem morális, sem jogi szempontból, sem az állami vagyonnal való gazdálkodás szempontjából nem történt hiba! Minden egyes állami forinttal el tudunk számolni!

+

SALLAI R. BENEDEK:  – Államtitkár Úr! Azt mondja, hogy a legnagyobb döbbenettel vették tudomásul ezt az eseményt. Vajon nem kormányzati ellenőrzési mulasztás-e az, ha ennyire megdöbbenti önöket egy ilyen, éveken át elkövetett csalás? Ha fogalmuk sincs róla, hogy mi történik, úgy, hogy a Nemzeti Banknak kötelezettsége lenne ezzel foglalkozni és kivizsgálni ezt? Vajon nem szégyen-e az, ha ezen meg kell döbbenniük, és nem tudnak semmiről?

– Államtitkár Úr! Azt mondja, hogy hivatalos kormánypárti kapcsolat nem volt. Pont ezt mondjuk mi is: személyi kapcsolatok és összefonódások voltak, és pont ez az aggály az, ami miatt a problémát felvetettük. Büszkén mondja, hogy azonnal elengedték a Quaestornak a kezét. Nyilvánvaló, hogy ha valaki sárba keveredik, akkor eltávolodnak a barátok, de ez nem jelenti azt, hogy a korábbi kapcsolat ne lenne alátámasztott.

 +

Képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 106 igen szavazattal, 37nem ellenébenelfogadta.

Magyarországot ismét felminősítették, mit jelent ez az ország gazdasága szempontjából?

MENGYI ROLAND  (Fidesz): – Államtitkár Úr! A kormány öt esztendővel ezelőtt indította el a Magyarországot talpra állító és gazdasági növekedést generáló programjait. Ennek megfelelően az ország gazdasági keringése helyreállt, majd következett a makroszintű fellendülés. Mára ott tartunk, hogy valamennyi rangos nemzetközi hitelminősítőnek kedvezőbb a megítélése hazánk gazdasági teljesítményével kapcsolatban. Az OECD, az Európai Bizottság szintén pozitív jelzéseket adott Magyarország irányába, és egyetért a kormány gazdaságélénkítő erőfeszítéseivel. Az előző héten pedig újabb optimista elemzés került ki Magyarországról. Emlékezhetünk rá, hogy korábban a Moody’s és a Fitch - mérvadó minősítők - már nyilatkoztak az ország pénzügyi és gazdasági erősödését illetően, most pedig a Standard and Poor’s döntött a felminősítés mellett. Jelenleg mindhárom szervezetnél a stabil besorolásban van, azaz egy lépésre áll Magyarország a befektetésre ajánlott kategóriától.

– Államtitkár Úr! A felminősítés mellett jelentés is készült hazánkról, amelyben hasonló kedvező gazdasági teljesítményt jósolnak. A dokumentum alapján az ország sokkal stabilabbá vált a devizahitelek kivezetése, az államadósság csökkentése nyomán, valamint megjegyzi, hogy az ország sokkal védettebbé vált a külső hatásokkal szemben. A Standard and Poor’s pénteki elemzése az eddigi 2 százalékról 2,5 százalékra emelte a várható GDP-növekedést is. Várhatóan tovább javul az államadósság finanszírozhatósága, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal kötött megegyezések révén egyúttal az ország hitelképessége is erősödik. A jelentés tehát egyértelművé teszi, hogy az ország gazdaságának erősödése a helyes kormányzati intézkedések miatt következett be.

– Államtitkár Úr! Mindez megerősíti azt, hogy Magyarország jó úton halad, az ország pénzügyi stabilitása és az államadósság csökkentése következtében az Európai Unió és a nemzetközi szervezetek is bizakodók hazánk kilátásait illetően. Ezért is kérdezem:

– A felminősítés milyen hatással van Magyarországra?

+

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr!  Valóban, Magyarország kiváló makrogazdasági mutatókkal rendelkezik. A gazdasági növekedés az elmúlt évben 3,6 százalék volt, ami Európában a legjobb teljesítménynek számít, de ugyanezek a számok jönnek vissza a foglalkoztatás tekintetében is, hiszen több mint 4 millió 100 ezer ember dolgozik. Itt a mögöttem lévők nem örülnek, sem a Jobbik, sem az MSZP sem az LMP soraiban, nem tudom, miért,  mert folyamatosan ordítoznak az interpelláció közben. De ez legyen az ő dolguk. Folytatom. Tovább csökkent az államadósság: most már 77 százalék alatti, és a költségvetés hiánya is tartósan 3 százalék alá került. Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárásból. Az infláció mértéke is nulla százalék alatti. Nyilván ennek a következménye, hogy a Standard and Poor’s hitelminősítő a közelmúltban valóban felminősítette Magyarországot egy fokozattal, mégpedig BB pluszra emelte a magyar államadósság besorolását.

– Természetesen erre már a piacok számítottak, és valahol be is árazták ezt a felminősítést. A meglepetés talán az, hogy a felminősítés valamelyest gyorsabban következett be, mint ahogy az általában jellemző, hiszen először pozitív kilátásba helyezik az országot, és csak azt követően jön a felminősítési kategória. Nyilvánvalóan a hitelminősítő ezzel elismeri Magyarország teljesítményét, és jó esélyünk van arra, hogy az év második felében a két másik nagy hitelminősítő is hasonlóan fogja látni az ország teljesítményét, és ez azt fogja jelenteni, hogy még további felminősítések várhatók. Nyilvánvalóan a Standard and Poor’s figyelembe vett sok tényezőt a felsoroltakon túl is, például a devizaalapú jelzáloghitelek forintosítását, ami a belső finanszírozás erősítésének kedvezett. A hitelminősítő üdvözölte az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal kötött megállapodásunkat is, hiszen ezáltal bővülhet a hitelezés, erősödhet a gazdaság teljesítménye. Ez a felminősítés Magyarországnak egy stabilitást ad, mindazon túl, hogy elismeri a 2010 óta folytatott gazdaságpolitikát, amit helyesnek és sikeresnek tart. A felminősítés a költségvetésnek is pozitívumot jelent, hiszen csökkenni fog a költségvetés kamatterhe, ezáltal a felszabaduló forrásokat más célokra lehet fordítani.

– Képviselő Úr!  Úgy gondolom, Magyarország jó gazdasági pályán van, és ha erről nem kell letérnünk - márpedig miért kellene -, akkor további jó hírek érhetik Magyarországot a felminősítés kapcsán.

+

MENGYI ROLAND: – Államtitkár Úr! A javuló minősítés mind a befektetők, mind a beruházók számára jelzésértékű, hiszen újabb beruházásokat és így munkahelyeket generálhat, jelenthet. Ugyanakkor azt gondolom: akkor járunk helyes úton, ha ezeket a makroszintű eredményeket a hazai kkv-szektor vállalkozói és az ott dolgozó emberek számára is igyekszünk a gyakorlatban megjeleníteni. Köszönöm a válaszát, elfogadom.