A Kereszténydemokrata Néppárt nem hagyhatja szó nélkül, ha akár csak egyetlen elesett ember sorsa is rosszabbra fordul amiatt, hogy az állam nem vagy nem jól teljesíti a kötelességét. Ez nem pártpolitika! Ez más! Ez több annál! Interpellációt nyújtott be dr. Hoffmann Rózsa a szociális és munkaügyi miniszterhez. Kérdezte volt a kereszténydemokrata képviselő asszony az államtitkárt (Korózs Lajos): „Milyen sors vár a sövénykúti fogyatékos fiatalokra?”
– Államtitkár Úr! Valahol a Bakony mélyén, festői környezetben áll egy romantikus épület. (Folyamatos zaj.) A valamikori vadászkastélyban speciális szakiskola működik 100 fős kollégiumi kapacitással. Sérült, többnyire enyhe értelmi fogyatékos fiatalokat foglalkoztatnak. Az intézmény nem kevesebbet, mint az életben való megkapaszkodás lehetőségét teremti meg az ott lakó gyerekeknek. Magam is jártam ott, szemtanúja lehettem a dolgozók áldozatos és eredményes munkájának. (Folyamatos zaj.)
– Az iskola alapító-fenntartója a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány volt 1997-ben, majd a fenntartás átkerült a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítványhoz. (Zaj. – Az elnök csenget.) A három tagintézménnyel rendelkező iskolát a Munkaügyi Minisztérium projektjének keretében a munkaerő-piaci alaprészekből mintegy másfél milliárd forint támogatással hozták létre. (Folyamatos zaj. Az elnök csenget.)
– Április 24-én értekezletet hívtak össze, ahol bejelentették, hogy a tanév végével bezár az iskola, - a tanulók hasonló iskolákba, Balassagyarmatra, Veszprémbe vagy Pétfürdőre mehetnek. Mindezt szóban, elfogadható indoklás nélkül. A diákok, a szülők és az intézmény dolgozói megdöbbentek, majd úrrá lett rajtuk a kétségbeesés.
– Tisztelt Államtitkár Úr! A Kereszténydemokrata Néppárt nem hagyhatja szó nélkül, ha akár csak egyetlen elesett ember sorsa is rosszabbra fordul amiatt, hogy az állam nem vagy nem jól teljesíti a kötelességét. Ezért meg kell kérdeznem a következőket. (Zaj. - Az elnök csenget.)
• Miért kell, és hogyan lehet bezárni egy olyan intézményt, amely a sérült fiataloknak életesélyt képes nyújtani, miközben nemhogy csökkenne, hanem éppen nő a fogyatékkal élők száma, és az ilyen iskolákra fokozódó szükség van?
• Hogyan jutnak majd el ezek a gyerekek a régiótól távol levő más intézményekbe?
• És végül: hogyan talál majd munkahelyet a Bakony rengetegében a jelenleg ott dolgozó mintegy harminc pedagógus és más szakember?
– Tisztelt Államtitkár Úr! Kérem, hogy továbbítsa a miniszter úrnak: személyesen is jó alkalmat teremtene miniszteri pályafutásának, ha megmentené a sövénykúti iskolát! Kérem, tegye meg!
+
Korózs Lajos, szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő Asszony! A teljesség igénye nélkül, de szeretnék néhány nagyon fontos információt elmondani önnek. A létrehozás óta eltelt tizenegy évben az értékek, a szakképzési lehetőségek és a szükségletek jelentősen megváltoztak. Képviselő asszony, azt gondolom, hogy ezt ön is pontosan tudja. A szakképzési lehetőségek megnövekedtek még abban a térségben is, így az országos beiskolázásra ma már nincs szükség. A különböző fogyatékossági csoportba tartozó tanulók egy osztályon belüli, de szegregált oktatása rendkívül szakszerűtlen oktatásszervezési módszer – ez szembemegy minden európai trenddel. A mai cél a fogyatékos tanulók többségi iskolarendszerbe történő integrálása.
– A sövénykúti iskola tanulói közül az idén végző 27 tanulóból várhatóan 11-en évet kell hogy ismételjenek, amely az ott folyó oktatás színvonalát is minősíti. A képviselő asszony pedagógus, ön pontosan tudja, milyen színvonalú lehet az az oktatás, ahol 27 tanulóból 11-et megbuktatnak. Gazdasági szempontból is felmerül a tagintézmény átszervezésének, illetve bezárásának a gondolata. A tagintézmény éves kiadása 130 millió forint, míg a normatív bevétele hozzávetőlegesen 54 millió forint. A bemutatott okok miatt a fenntartó közalapítvány kuratóriuma az intézmény bezárása mellett döntött. (Taps az MSZP soraiban.)
+
Hoffmann Rózsa: – Államtitkár Úr! Ön nem említette a válaszában, pedig tény: 2008 elején tárgyalások kezdődtek arról, hogy az intézmény fenntartását átvehetné az a regionális képzőközpont, amelynek komoly szakmai tapasztalata van a rehabilitáció területén. Ez a szál elhalt! Pedig, meg lehetett volna oldani…
– Másodszor: sorban ajánlják fel ezeknek a szerencsétlen fiataloknak, hogy Nyíregyházára és Balassagyarmatra menjenek, ami azért nem a közelben van. Fogyatékos emberekről, enyhe értelmi fogyatékosakról van szó! Az iskola működését pedig azzal minősíteni, hogy ott néhányan megbuknak, akár ha a fele is megbukik, nem humánus dolog! Ezeknek a gyerekeknek ez az intézmény szakmát tudott adni! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) A hiányzó kapacitást fel lehetne, kellene, tölteni! (Közbeszólás, Korózs Lajos, MSZP: Mindenkiről gondoskodni fogunk, képviselő asszony!) A válaszát nem tudom elfogadni!
+
Csengetett az elnök, és csendesült a Tisztelt Ház. Megállapította: Országgyűlés az államtitkár úr válaszát 203 igen szavazattal, 157 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.
– Demokrácia! – mosolygott elégedetten a kormány szószólója.
– Gyalázat! – mondhatta volna, ha mondhatta volna Hoffnann Rózsa.
|
Bakonyszentkirály-Sövénykút – Ez már múltidő, privatizálják?!
A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány Szakképző, Speciális Szakképző Iskolája és Kollégiuma Bakonyoszlop Sövénykúti Tagintézménye 1998 szeptember 1-jén kezdte meg működését. A tagintézmény a Bakony közepén, gyönyörű természeti környezetben található. Az átadást megelőző években ifjúsági táborként üzemelt.
A közel 2 hektár területből 0.5 hektár gyakorlókert, 1.5 hektár pedig park, mely a szabadidős tevékenységek és a sportolás élettere.
Az egykori vadászkastély jelenleg igazgatási épületként működik. A főépületben találhatóak a tantermek, a tankonyha, a könyvtár, a számítógépterem, valamint a rehabilitációs munkát segítő kondicionáló terem, tornaszoba és szauna. A kollégiumi elhelyezés külön épületben történik, és minden felvett fiatal számára biztosított, azonban igény esetén bejárásra is lehetőség van.
A tagintézmény területén található még az állattartó épület, és egy gyakorlati oktatóterem, amelyekben a leendő állatgondozó szakemberek képzése történik. A cél az, hogy a képzés után a tanulók rendelkezzenek a haszonállatokkal kapcsolatos alapvető szakismerettel. A munkájukat irányítás mellett el tudják végezni és a kapcsolódó technikai berendezéseket képesek legyenek üzemeltetni. A képzés során a tanulókban ki kell alakítani az állatok iránti szeretetet, a türelmet és a pontos, szakszerű munkavégzés igényét. Az elméleti oktatás az állattenyésztési szaktanteremben történik, modern eszközökkel (videó lejátszó, televíziókészülék, diavetítő, írásvetítő). A gyakorlati képzés az iskola saját gyakorló istállójában történik, ahol ló-, sertés- állatfajok találhatók. Az állatok megfelelő színvonalú ellátásához szükséges munkaeszközök is rendelkezésre állnak.
A kerti munkás képzés célja olyan szakképesítéssel rendelkező kerti munkások képzése, akik alkalmasak a legfontosabb kerti haszonnövények - gyümölcsös, szőlő, zöldségfélék-, a leggyakoribb kerti dísznövények telepítésére, felnevelésük alapvető munkáinak elvégzésére. Az elméleti oktatás szaktantermekben történik, amely modern felszereltségű. Az audiovizuális eszközök és a szemléltető anyagok lehetővé teszik a szakmai ismeretek élményszerű elsajátítását, megerősítését. A tagintézmény rendelkezik a szakmai követelmények gyakorlati elsajátításához szükséges földterülettel, és a műveléséhez szükséges kézi és gépi eszközökkel, anyagokkal.
A látás és hallássérültek számára számítógép-kezelő és szakács képzés folyik. A számítógép-kezelő szakma oktatásának célja az, hogy a számítógép-kezelő legyen alkalmas a társadalmi és gazdasági élet különböző területein, az adott területhez kapcsolódó irodai és ügyviteli munkában, a gazdálkodó egységek tartalmi és adminisztratív munkájában alkalmazott számítógépes szoftverek alapszintű kezelésére, üzemeltetésére, használatára. Legyen képes olyan önálló feladatok megoldására, amelyek a mindennapi tevékenysége során előfordulhatnak. A számítástechnikai szaktanterem, tanulónként önálló számítógépes munkahelyeket, és a lokális hálózati hozzáférés lehetőségét teszi lehetővé.
A szakácsképzésre jelentkező tanulónak olyan - orvosok által meghatározott- egészségügyi feltételeknek kell megfelelnie, amelyek a képzésben való részvéteit, valamint a szakképesítés megszerzését követően a folyamatos munkavégzést lehetővé teszik. A szakács szakma oktatásának célja olyan szakemberek képzése, akik a vendéglátó gazdálkodó szervezetek termelői részében fogyasztásra kész ételeket képesek előállítani.
Korlátozott számban - az integrált nevelés pedagógiai, emberi előnyei érdekében- szociálisan hátrányos helyzetű, mentálisan retardált fiatalokat is felvesz az intézmény.
Rehabilitációs tevékenység
A szakmai képzésen túl a rehabilitációs tevékenység is szervezett, ami a szakképzettség megszerzése utáni munkába állást segíti. Olyan optimális szintre fejleszteni a tanulók képességeit, aminek következtében aktív életet élő, nyitott emberekké válhatnak. Ezt a célt speciális nevelési eljárásokkal, egyéni fejlesztési módszerek alkalmazásával próbálja megvalósítani az iskola. A rehabilitációs munka a délutáni, illetve az esti órákban folyik, ahol mentálhigiénés szakember segíti a fiatalokat az önálló életvezetés kialakítására.
Két gyógytornász vesz részt a fiatalok fizikai rehabilitációjában, ezzel segítve elő a tanulók megfelelő testi kondícióját. A speciális helyi adottságoknak megfelelően mód nyílik túrák, kirándulások megszervezésére, lebonyolítására.
|
Bartha Szabó József
