Még a Rákosi-korszakban is…

Megbocsáthatatlan hiányossága a javaslatnak, hogy kimaradt belőle a minden emberi közösség prototípusának, a család védelmének és a házasság védelmének deklarálása. A család a társadalom természetes és alapvető sejtje, és joga van ahhoz, hogy a társadalom, valamint az állam védelmezze őt!

Nagy fába vágta a fejszéjét a Tisztelt Ház. Megkezdték az új magyar polgári törvénykönyv megalkotását. Jóval messzebbre mutató tett a költségvetés napi parttalan vitáinál. Teljes az egyetértés: időszerű és szükséges – az 1959-es Ptk. felett ugyanis eljárt az idő. A diktatúra korszakának terméke volt, és az óta is toldozásra-foldozásra szorul, mert feslik, mint az elaggott gyékény. Abban is teljes az egyetértés, hogy a polgári jogi viszonyok átfogó újraszabályozása jó lehetőséget nyújthat az elmúlt 20 év joggyakorlata során szerzett tapasztalatok újragondolására, tökéletesítésére. 
 
Mégis! Mégis, vajúdnak a hegyek. Igen, vajúdnak, mert célhoz vezető utat egészen másként tervezik kormány- és liberális körökben, és másként a polgári értékrendet vallók. Dr. Lanczendorfer Erzsébet szerint egyenesen botrányos a családjogi szabályozással kapcsolatos része. A kereszténydemokrata politikus asszony már az alkotás folyamatát is „káprázatosan” kiábrándítónak minősítette. Hangsúlyozta: 
 
Ilyen a magyar jogalkotásban még nem volt!
 
– 1998-ban kapott a kormánytól megbízást az új polgári törvénykönyv kidolgozására dr. Vékás Lajos akadémikus professzor vezetésével egy jogásztudósokból és bírákból álló bizottság. Tíz év után, tehát több kormányzati cikluson átívelő munkát követően, a mostani kormány, minden elfogadható magyarázat és indok nélkül szélnek eresztette a jogászgrémiumot a tízéves munkával együtt, és a parlament elé hozta, ezt a mostani, saját törvényjavaslatát.
  
– A 2008. szeptember 9-ei ifjúsági, szociális és családügyi bizottsági meghallgatáson a kormány képviseletében az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból Tóthné dr. Jászai Mária a következőket mondta. Idézem: „Ehhez az óriási munkához mérten, amit ötven év távlatából egy új polgári törvénykönyv jelent, kezdődött meg tíz évvel ezelőtt az az előkészítő munka, amelynek eredményét, gyümölcsét most önök kézben tarthatják.” Az elhangzott mondat szépséghibája az, hogy nem igaz! Nem igaz, hogy a tízéves előkészítő munka eredményét, gyümölcsét tarthatjuk kézben! Nem igaz, hiszen a jogtudósok által készített előterjesztéshez viszonyítva, más irányultságú, sok-sok tekintetben eltérő javaslatot tett a minisztérium a parlament elé. A Fidesz-Kereszténydemokrata Néppárt frakciószövetségnek tartott tájékoztatón maga Vékás Lajos professzor úr foglalta össze róla a véleményét egyetlen szóban, így hangzott: elfogadhatatlan! 
 
– Vékás Lajos professzor úr vezette bizottság könyvben is megjelentette szakértői javaslatként a tízéves munka eredményét, gyümölcsét. Tehát az a furcsa helyzet állt elő, hogy van a kormány által beterjesztett polgáritörvénykönyv-javaslat, és van egy ellen-polgáritörvénykönyv. Ilyen a magyar jogalkotásban még nem volt!
 
„Amilyen a család, olyan a társadalom!”
 
– Megbocsáthatatlan hiányossága a javaslatnak, hogy kimaradt belőle a minden emberi közösség prototípusának, a család védelmének és a házasság védelmének deklarálása. Hallhattuk kormányoldalról: ennek oka az, hogy ezt az Alkotmány úgyis magában foglalja. Az Alkotmányt a törvényeknek kell leképezni! Éppen ezért hiányoljuk, hogy a törvénytervezet nem bontja ki ezt a társadalom szempontjából felbecsülhetetlen értékű alapelvet. Tudniillik: „Amilyen a nő, olyan a család! Amilyen a család, olyan a társadalom!” Ezt a nagy igazságot a XIX. századi nőoktatás apostola, a XIX. század iskolaalapító nagyasszonya, Veres Pálné fogalmazta meg. Neki, tisztelt képviselőtársaim, feltétel nélkül hihetnek, hihetünk!
 
– Barankovics István, a Kereszténydemokrata Néppárt évtizedekkel ezelőtti legendás vezetője megfogalmazása szerint haladónak lenni annyit jelent, mint értékeszmét megvalósítani. Ha azt akarjuk, hogy haladó legyen az új magyar XXI. századi családjogi szabályozás, akkor annak az értéket, értékeket védenie kell. Akkor abból nem maradhat ki annak deklarálása, hogy egy férfi és egy nő közös elhatározásából létrejött, házasságon alapuló családot az alkotmány szellemének megfelelően véd a törvény. 
 
– De hozhatok nemzetközi példát is. Az Egyesült Nemzetek Szervezete, az ENSZ 60 éve ünnepélyesen tette közzé az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. Ez a valóban egyetemes értékű jogkultúrai vívmány megerősíti, hogy - idézem - „a család a társadalom természetes és alapvető sejtje, és joga van ahhoz, hogy a társadalom, valamint az állam védelmezze őt”. Ez a tétel ma is hatályos!
 
Még a Rákosi-korszakban is…
 
– Ezek után kérdezem: van-e mentsége az új családjogi szabályozás megalkotóinak arra, hogy a házasság és család védelmének elvét egyszerűen kihagyták az új tervezetből? – A Kereszténydemokrata Néppárt számára ez elfogadhatatlan! 
 
– Mi magyarázhatja azt a tényt, hogy a házastársi hűség fogalmáról a törvénytervezet egy szót sem ejt, annak ellenére, hogy a jelenlegi hatályos szabályozásban sem szerepel? Sőt, még a Rákosi-korszak alatt, 1952-ben alkotott családjogi törvényben is megmaradt a házastársi hűség fogalma, idézem a 24. §-t: „a házastársak hűséggel tartoznak egymásnak, és egymást támogatni kötelesek.” 
 
– Hatályos jogunkban a hűtlenség úgynevezett bontó ok lehet. És a jövőben? Vagy tényleg csak annyira értékelik a szocialista törvényhozók a házasság intézményét, hogy a tervezet szerint közjegyző is felbonthatja a házasságot? Bírói hatalmat gyakorló állami szervtől, a bíróságtól elvenni a házasság felbontásának aktusát, nemzetközi összehasonlításban szinte példa nélküli! Ez a liberális szemléletű szabályozás a család intézményének szétzilálása irányába mutat, amelyet – kérem, emlékezzenek a már idézett Veres Pálnéra - a társadalom szétzilálása követ! Ezt önök sem akarhatják, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim!
 
Tovább gördül a liberális törvényhozás gőzhengere…
 
– Hiányoljuk továbbá, hogy a törvényjavaslat nem vezetné be a több európai országban elfogadott jegyesség intézményét sem, ami a leendő házastársak elköteleződésének első időszaka; érték, amely a házasság történetiségének szerves része, ezért védenie kell, kellene a jogszabálynak! Ehelyett tovább gördül a liberális törvényhozás gőzhengere, a törvényjavaslat eltörölné a hatályos családjogi törvényben szereplő, a házasságkötés előtti 30 napos várakozási időt is. Pedig az nem egy avítt gondolat, hanem a házastársi elköteleződés előtti utolsó felelős döntéshozatali időszak. 
 
– Érthetetlen: az új családjogi szabályozás mintha utazott volna az értékek kiirtására! Elfogadhatatlan, mert az alkotmány által is védett hagyományos értékek prioritása helyett ez egy abszolút liberális, megengedő törvényjavaslat, amely az erkölcsi relativizmust szolgálja! Elfogadhatatlan, mert a jog és erkölcs teljes és végzetes szétválasztásához vezet!
 
– Mi, kereszténydemokraták, valljuk, hogy bár sem a hit, sem az erkölcs nem kényszeríthető ki, de kikényszeríthető a jogszabálynak megfelelő külső magatartás. Ezért fontos, hogy értékközpontú, erkölcsös törvények szülessenek! Tiszteletben tartva minden ember egyéni döntését a társas kapcsolataiban, a jogalkotónak talán mégsem az éppen divatos kisebbségi elvárásokhoz kellene igazodnia, hanem a hagyományos értékeink megőrzéséhez szükséges mércét kellene felmutatnia! 
 
Sok sebből vérzik, nem javítható!
 
– Nem tudjuk elfogadni a bejegyzett élettársi kapcsolatot, amely az azonos neműek számára kíván burkoltan egy a házassághoz megszólalásig hasonló jogintézményt teremteni, amely alkotmányossági problémákat is felvet. A Kereszténydemokrata Néppárt frakciójának három képviselője, Salamon László, Rubovszky György és Lukács Tamás a bejegyzett élettársi kapcsolatról az Alkotmánybíróságtól normakontrollt kért. 
 
– De megmozdult a civil világ is ez ügyben. Tiltakozik például a Nagycsaládosok Országos Egyesülete is. Elnöke Szabó Endre a következőt mondta: „a házastársi és az élettársi kapcsolat nem azonos szintű, a kettő nem mosható össze, mint az a polgári törvénykönyv tervezett változtatásából következne.” Kijelentette:„a házasság szabályait kiterjeszteni az egyneműek között is megköthető élettársi kapcsolatokra nem más, mint az alkotmány megkerülése.” Ezért orvoslása reményében az Alkotmánybírósághoz fordult a Nagycsaládosok Országos Egyesülete is. 
 
– Tehát két beadvány is van az Alkotmánybíróság asztalán azonos tartalommal. Nem lenne célszerű az Alkotmánybíróság döntését megvárni?
 
– Összefoglalva: az alkotmányossági aggályokat felvető, a civil szféra tiltakozását is kiváltó családjogi törvényjavaslat borúlátó jövőt sejtet. Sok sebből vérzik, nem javítható! Hangsúlyozottan megismétlem: A Kereszténydemokrata Néppárt számára ez elfogadhatatlan! A megoldás az lenne, ha valóban kézben tarthatnánk a tízéves előkészítő munka eredményét, gyümölcsét. Kéznél van, kérem, azt használják!
 
Bartha Szabó József 
Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hosszúhetény
Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Kisirtáspuszta
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!