Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.
– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva – mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallózunk.

Miért utasították el hamis indokkal kezdeményezésünket?

HARANGOZÓ GÁBOR (MSZP): – Miniszterelnök-helyettes úr! Közel egy esztendővel ezelőtt egy határozati javaslatot nyújtottunk be képviselőtársaimmal, amiben azt kezdeményeztük, hogy a kormány indítson programot a lakossági energiafogyasztás és az energiaterhek csökkentésére, valamint az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások felhasználására irányuló lakásberuházások támogatása érdekében. Erre lett is volna lehetősége a kormánynak, hiszen az uniós szabályok 2010 óta lehetővé teszik, hogy a regionális fejlesztési alap 4 százalékáig az újonnan csatlakozott tagállamokban a meglévő lakásállományban az energiahatékonyság fokozására és a megújuló energiák használatára fordított lakásberuházási kiadásokat támogathassák az érintett tagállamok. Ezt a lehetőséget a korábbi magyar kormány kezdeményezte és harcolta ki az Európai Tanácsban, és az Európai Parlamentben magam voltam az egyik társjelentéstevője ennek a kezdeményezésnek. Ezzel a lehetőséggel hazánkban több mint 300 milliárdos keretet lehetett volna biztosítani akkor még olyan programok megvalósítására, amelyek egyaránt szolgálják a lakossági energiafogyasztás és a lakossági rezsi valós csökkentését, valamint az energiahatékonyságba és a megújuló energiaforrásokba való lakásberuházások támogatását. A kormány ezt akkor azzal az indokkal utasította vissza, hogy nincs módja és lehetősége a programok ilyen típusú átcsoportosítására.

– Miniszterelnök-helyettes Úr! A kormánynak lett volna módja a lakosság és a kisvállalkozások érdekében a megvalósításra. Így viszont egy olyan lehetőségtől estek el, amely több tízezer hazai építőipari kis- és középvállalkozásnak jelenthetett volna megrendelést; egy olyan program megvalósítását szalasztották el, amely egyszerre csökkenti a lakosság terheit, valamint teremt új értékkel bíró munkahelyeket. Ezek alapján nem maradt más, mint hogy megkérdezzem öntől:

• Ki a felelős a lehetőség eltékozlásáért?
• Miért nem léptek korábban, és ami még fontosabb, miért utasították el hamis indokkal a kezdeményezésünket?

+

SEMJÉN ZSOLT, miniszterelnök-helyettes: – Képviselő úr! Ha már a rezsicsökkentésre hegyezte ki a felszólalását, akkor ennek alapján válaszolnék a kérdéseire. Elsőként arról, amit a saját kormányzásuk idején nem tettek meg. Önök voltak azok, akik összeállították a fejlesztési programok szerkezetét, kijelölték, mely területek élveznek előnyt. A fejlesztési programok benyújtása előtt is, majd pedig utána következően is volt jó néhány évük arra, hogy a problémán gondolkodjanak, és megoldást találjanak, tudván azt, hogy a lakáscélú beruházások a vonatkozó uniós előírások szerint sem a kohéziós, sem pedig az európai regionális fejlesztési alapból nem támogathatók. Nem mellékes az sem, hogy 2009-ben módosult a vonatkozó uniós szabályrendszer, az ERFA forrásaiból finanszírozhatóvá vált a meglévő lakásállomány energiahatékonyságának a fokozása, a teljes ERFA-juttatás 4 százalékáig. Mivel azonban önök a KEOP struktúráját úgy alakították ki, hogy az épületenergetikai, energiahatékonysági fejlesztések forrása a kohéziós alap, továbbra sincs lehetőség a lakossági épületfelújítások ilyen forrású finanszírozására. Hiába látták el tehát az adott forrástömeget hatékony energiafelhasználás címkével, energiahatékonysági célú lakásberuházások abból nem támogathatók. Támogathatunk viszont oktatási és szociális intézményeket, ezért tudtunk most plusz pénzforrást juttatni ezekre a területekre.

- Másodszor arról, amit viszont megtettek: 2002-2010 között a gáz árát tizenötször, a villamos energiáét pedig kilencszer emelték. Ennek eredményeként a villamos energia ára 100, a gázé pedig 120 százalékkal nőtt, aminek következtében a magyar családok fizették jövedelmükhöz képest az egyik legmagasabb árat az Európai Unióban.

– Harmadszor: amit mi nem tettünk és nem teszünk meg kormányzó erőként. Nem folytatjuk azt a politikát, mely elviselhetetlen terheket ró a lakosság egyre nagyobb részére. Nem vagyunk hajlandóak teret engedni a közpénzek kezelésével kapcsolatos korrupciónak sem, annak ellenére, hogy az önök által kiépített rendszer alapvetően erre volt kódolva. Hadd emlékeztessem arra, hogy éppen szeptember végén indítványoztuk 3 milliárd forint átcsoportosítását óvodák, iskolák energetikai megújítására a KEOP keretein belül.

– Végül pedig, negyedszer: ami a mi kormányunk alatt lehetővé vált, az az, hogy a 2014-2020-as tervezési időszakban az intézményi jogi keretek átalakításával a kapcsolódó fejlesztési program keretében lakossági energiahatékonysági és megújulós beruházások támogatására is lehetőség nyílik. A kormány történelmi léptékű rezsicsökkentésének eredményeként éves szinten több száz milliárd forint marad az emberek zsebében, akik így jövőre átlagosan százezer forintot tudnak megspórolni. A lépés mind a négymillió háztartást egyszerre érinti.

+

HARANGOZÓ GÁBOR: – Miniszterelnök-helyettes úr! Az előző kormány a panelfelújítási program keretében több százezer lakásnak a korszerűsítését hajtotta végre. Ezt lehetett volna kiterjeszteni az összes lakás energiahatékonysági felújítására, ha önök ezt akarták volna.

Ha megvalósították volna azt, amit mi javasoltunk, akkor 2,5 millió családi házban élő, mintegy 7 millió embernek lehetett volna jelentős könnyebbséget hozni a rezsiszámlákban, amivel 150-200 ezer forinttal is több maradhatott volna ezeknél a háztartásoknál. Ez az Orbán-kormány rezsicsökkentő próbálkozásához képest jelentősen nagyobb eredményt hozhatott volna. Erősítette volna az ország versenyképességét, belső fogyasztást élénkített volna, csökkenthette volna az éves hazai földgázfelhasználást, és jelentős megrendelést lehetett volna adni a hazai építőiparnak, ezzel foglalkoztatásbővítést is eredményezve.

Önök nem ezt tették, és ezzel ártottak Magyarországnak, ártottak a magyar családoknak.

+

A képviselő úr nem, az Országgyűlés látható többsége viszont miniszterelnök-helyettes  válaszát  194 igen szavazattal, 33 nem ellenében, 26 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Hova vezetnek a bajai videó szálai?

 GULYÁS GERGELY (Fidesz): – Államtitkár úr! Az elmúlt egy hét az ellenzék jól sikerült, széles körű összefogást demonstráló október 23-ai rendezvénye ellenére is a hamisítási botrány jegyében telt. Az elmúlt hét sajtóhírei és az azok nyomán nyilvánosságra került videofelvétel, riportok, illetve a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság hivatalos tájékoztatása alapján köztudomású, ma már nem vitás tény, hogy 2013. október 15-én, két nappal a bajai időközi választás után néhány bajai lakos megrendezett és a Demokratikus Koalíció volt párttagja videón rögzített egy jelenetet, amelyben egy férfi magát a helyi Fidesz-szervezettel kapcsolatban állóként tünteti fel. Erre hivatkozással nagyobb összegű jutalmat ajánl fel a jelenet többi szereplőinek azért, ha a megismételt választókerületi szavazáson a Fidesz jelöltjére szavaznak.

– Államtitkár Úr! A videofelvétel sajátosságai, így a szereplők viselkedése, gesztusai, a kontextus és a közlések mesterségessége alapján első megtekintés után is egyértelműnek kellett lennie, hogy a felvétel hamisítvány. Ez a jelenet és a jelenet megrendezése kizárólag arra volt alkalmas, hogy a felvételen folyamatosan ismételgetve megnevezett Zsigó Róberttel és Kovács Csabával, a Fidesz helyi jelöltjével kapcsolatosan azt a hamis látszatot keltsék, hogy szavazásra jogosult helyi lakosokat a választási szándékuk szabad kinyilvánításában anyagi előny ígéretével, illetve ennek nyújtásával befolyásolni kívánnak. A sajtóban megjelent, illetve a rendőrség által közölt információk szerint a szóban forgó jelenet megrendezői és átvevői is ellenzéki párthoz kötődnek: a felvételt Király György, az MSZP sporttagozatának alelnöke vette át, egyes sajtótudósítások szerint ő rendelte meg. Úgy gondolom, a hamisítási botrány kapcsán józan ésszel senki nem gondolhatja azt, hogy a felvételnek csak elkészítői voltak, megrendelői nem. Az ellenzék azt a képtelenséget szeretné elhitetni velünk, hogy a rágalomhadjáratuk állításait alátámasztó bizonyíték meghamisítása nem illeszkedik teljes mértékben abba a kampányba, amelyet az MSZP és szövetségesei Baján folytattak.

– Államtitkár úr! A rendszerváltozás után nem volt még olyan párt, nem voltak olyan pártok, akik politikai haszonszerzés céljából a közvéleményt, illetve a hatóságokat ilyen módszerrel akarták volna félrevezetni, ellenfeleiket ennyire tisztességtelen eszközökkel akarták volna lejáratni, ezért az ügynek különös jelentősége van. Az elhangzottakra tekintettel kérdezem:

• Hova vezetnek a hamisítási botrány szálai?
• Ki lehetett a megrendelő?
• Kinek állhatott érdekében ilyen felvételt elkészíttetni?
• Milyen büntetőjogi következményei lehetnek az esetnek?
• Felkészült-e a rendőrség arra, hogy a jövő évi választásokat hasonló hamisítási botrányok kísérhetik végig, tekintettel arra, hogy nincs okunk feltételezni, hogy a botrányban érintett pártok változtatnak magatartásukon?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Nézzük az előzményeket! A Magyar Szocialista Párt parlamenti képviselője, Harangozó Tamás 2013. október 17-én feljelentést tett a bajai időközi választásokkal kapcsolatban a választás rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt, megítélése szerint választási csalás történt. A feljelentéséhez a későbbiekben egy videofelvételt is csatolt, amely szerinte azt bizonyította, hogy a választások törvénytelen szervezéséért néhány személy készpénzt vett át; vagyis nem amiatt tette a feljelentést, mert álláspontja szerint megrendezett volt a felvétel, vagy mert bizonyítékhamisítás történt. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya a feljelentés alapján nyomozást rendelt el, a nyomozás jelenleg is folyik; eddigi megállapításait csak részben tudom ismertetni amiatt, hogy ne veszélyeztessem annak eredményességét.

A rendőrség tájékoztatása szerint a felvételt október 15-én, tehát a választás után két nappal készítették el, az egy előre megtervezett színjáték volt. A felvételen szereplők tudták, hogy felvétel készül, azt nem titokban rögzítették, hanem minden jelenlévőnek a beleegyezésével, a szerepeket és a feladatokat előre megbeszélték. A videót Gyurcsány Ferenc pártjának tagja vette fel a mobiltelefonjára.

– Tény az is, hogy a videót a Magyar Szocialista Párt székházába vitték fel egy szocialista politikus közvetítésével, ahol azt átadták. A Szocialista Párt vezetőinek nyilatkozataiból kiderült, az MSZP Jókai utcai székházában Szakács László, Mesterházy Attila kabinetfőnökének jelenlétében adták át. Szintén kiderült a szocialista politikusok nyilatkozataiból, hogy más szocialista politikus is látta a felvételt, a szocialista politikusok nyilatkozatai szerint ugyanis Szakács László kabinetfőnök kérésére Harangozó Tamás, a Magyar Szocialista Párt országos elnökségi tagja a videót látta, azt megnézte. Jelen pillanatban ezek az ismert tények.

– Az, hogy kik lehetnek a megrendelők, a nyomozás későbbi időszakában ismertté válhat. Arra a kérdésére, hogy kinek állhatott érdekében ilyen hamis felvételt készíteni, azt a választ tudom felelősséggel adni, hogy egyetlen törvénytisztelő magyar állampolgárnak sem, viszont az tény, hogy a Szocialista Párt ezzel a felvétellel próbált meg választási csalást bizonyítani.

Arra a kérdésre, hogy felkészült-e a rendőrség, hogy a jövő évi választásokat hasonló hamisítási botrányok ne kísérjék, a válaszom egyértelműen igen. A bizonyítékhamisítási ügy nyomozása azt bizonyítja, hogy a rendőrség törvényesen, a rá vonatkozó jogszabályokat betartva, az igazság kiderítése érdekében eredményesen végzi feladatát. Arra a kérdésére, pedig, hogy milyen büntetőjogi következményei lehetnek ennek a bizonyítékhamisítási ügynek, az a válaszom, hogy ennek a meghatározása az igazságszolgáltatás résztvevőinek, az ügyészségnek és a bíróságnak a feladatkörébe tartozik. Minden esély megvan arra, tehát még egyszer mondom, minden esély megvan arra, hogy az igazság kiderüljön, és a felelősök elnyerjék méltó büntetésüket.

+

GULYÁS GERGELY: – Államtitkár úr! Örömmel vettem a tájékoztatását a tekintetben, hogy számtalan érintettel kapcsolatosan már most bizonyítékok állnak a hatóságok rendelkezésére. Azt viszont már szomorúan vesszük tudomásul, hogy a Demokratikus Koalíció politikusai, illetve az MSZP politikusai is érintettek ebben az ügyben, ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy éppen ezért az ő érdekük is az, hogy a valóság a lehető legteljesebb mértékben kiderüljön. Ezért azzal fogadom el a miniszter úr válaszát, hogy kifejezetten azt várjuk a hatóságoktól, hogy amikor a nyomozás lezárul, akkor minden részletre kiterjedő, teljes körű tájékoztatást szíveskedjenek mindenféleképpen az ország nyilvánossága előtt, és ha lehet, akkor itt az Országgyűlés nyilvánossága előtt is adni. Emellett szeretném jelezni azt is, hogy a Fidesz-frakció szándéka az, azt szeretnénk, ha az ilyen jellegű, most is büntetendő cselekményeket a büntető törvénykönyv a jelenlegi szabályozásnál szigorúbban, ha lehet, akkor külön tényállásban büntetné. Köszönöm a figyelmet.

Az egészséghez való jog kikerült az alaptörvényből?

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): – Államtitkár úr! Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár legfrissebb adatai szerint több mint százezren várnak műtétre Magyarországon. Csak néhány példa: szürkehályog-műtétre 43 ezer ember, térdprotézisre 14 ezer ember, csípőprotézisre pedig 13 ezer ember vár. Állítólag van olyan ember ma Magyarországon, aki, ha megkérdezik tőle, mikor lesz a szürkehályog-műtétje, azt válaszolja, hogy 2020-ban. A várólista soha nem volt még ilyen hosszú. Megállapíthatjuk, hogy az önök által létrehozott egységes országos online rendszer nem érte el a célját, amely az egészségügyi ellátáshoz való kiegyenlítettebb hozzáférést tette volna lehetővé.

– Minderről pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkárságának a véleménye, hogy alapvető fontosságú egészségpolitikai célnak tartják a várólisták csökkentését, de csak a kormányzatnál jelenleg zajló, jövő évi költségvetést érintő tárgyalásokat követően tudnak bővebb tájékoztatást adni az ágazatot érintő anyagi források felhasználásáról, így a várólisták rövidítésére fordítható összegekről is. Vagyis leegyszerűsítve: türelem, igyekezzen mindenki túlélni, amíg nem történik valami.

Illetve van másik lehetőség is: egy uniós rendelkezés szerint október 25-től bármely nyugat-európai országban megműttethetik magukat az európai polgárok, ha a saját hazájukban fél évnél hosszabb ideig kell várakozniuk. Igen ám, de a külföldi számlát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hosszas procedúra után csak a hazai árak erejéig vagy maximum 130 százalékáig állják. Tehát igencsak zsebbe kell nyúlnia annak, aki ezt választja. Ráadásul rengeteg járulékos költséget nem fedeznek, vagy csak részben fedeznek, mint például az utazást vagy a kísérő költségeit. Ráadásul csak utólag térítik meg a költségek egy részét. Magyarul: megint csak a leggazdagabb rétegnek kedvez a magyar kormány és az Európai Unió.

– Államtitkár úr! Az Alaptörvény „Szabadság és felelősség” fejezetének 20. cikke szerint mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. Nem szerepel benne olyan kitétel, hogy abban az esetben, ha van rá pénze, vagy mondjuk, marad rá keret a költségvetésben a stadionépítések vagy éppen különböző luxuskiadások mellett. Ráadásul számos panaszt hallani arról is, hogy hiányosak a gyógyszerkészletek, szervizelésre várnak az eszközök, nincs pénz a javításra.

• Az emberek egészsége a nemzet legfőbb erőforrása, egyben a nemzeti célok megvalósításának legfontosabb feltétele, hiszen jövője csak egészséges nemzetnek van, mit tesznek annak érdekében, hogy csökkenjenek a várólisták, és a betegek esélyt kapjanak a valódi gyógyulásra?

+

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! Magyarországon 2012 előtt nem volt egységes és ellenőrizhető kimutatás az intézményi várólistákról, ezért nem tudható pontosan, hogy a korábbi időszakban milyen volt a tényleges helyzet a várakozási időkkel kapcsolatban. 2012 júliusában került bevezetésre az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által működtetett országos intézményi várólista-nyilvántartás. Eszerint a kórházaknak egy országos online rendszerben kell jelenteniük a várólistákat. Fontos tudnunk, hogy soha ilyen pontos várólista-nyilvántartás nem volt az országban, mint jelenleg. A betegek számára így biztosítjuk az egyenlő hozzáférési esélyt és pontos, naprakész tájékoztatást.

– Képviselő úr! Az első időszak célkitűzése az volt, hogy a kórházaknál elérjük, hogy egységes, homogén elvek szerint működő rendszert használjanak. Ez sikeresen megtörtént, minden intézmény folyamatosan használja az országos rendszert. A betegek számára is az első pillanattól elérhető, a visszajelzések, az állandó kontroll is sokat segített a rendszer fejlesztésében. Újabb lépésként az OEP a kórházi teljesítményjelentésekkel hasonlítja össze a nyilvántartás adatait. E szakasz végén olyan várólistaadataink lesznek, amelyekre lehet szakmapolitikai döntéseket alapozni, és olyan döntéseket hozunk, amelyek alapján a várólisták tovább fognak csökkenni.

– Képviselő úr! Súlyosabb ez a kérdés, mint hogy elmúlt nyolcévezéssel elintézzük. Amíg egy ember is van a várólistán, nem nyugodhatunk meg. De kérem, ne fessen rosszabb képet a valóságnál, ne vezessünk félre senkit. Pontosítanom kell a képviselő úr által említett várólistaadatokat. Az OEP nyilvántartása szerint szürkehályog-műtétre nem 43 ezer, hanem 19 491 beteg vár, térdprotézis-beültetésre nem 14 ezer, hanem 9554 beteg várakozik, a csípőprotézis-műtétre várakozók száma pedig nem 13 ezer, hanem 8668. Sajnos, ez is több, mint amit szeretnénk, de ezek a pontos adatok.

– Képviselő úr! Pontosítanom kell a határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó betegjogok érvényesítésével kapcsolatos uniós irányelvekre vonatkozóan elhangzottakat is. Az irányelv még nem tartalmaz olyan szempontot, hogy fél évnél hosszabb várakozáshoz kötött a külföldi ellátások igénybevételi lehetősége. Előírta viszont a tagországok számára, hogy 2013 októberére alkossák meg a nemzeti szabályrendszert, amely a betegjogok érvényesítése szempontjából a tagországok határain túli egészségügyi ellátás hozzáférési szempontjait rendezi. Célunk, hogy a várólisták területén mindenki számára követhetően, transzparens, átlátható módon jelenjenek meg az információk. Az intézkedéseink is ezt a célt szolgálják. Feltárjuk a problémát, és a szükséges beavatkozást időben és megfelelő mértékben meg fogjuk tenni. ee Ezt azonban csak akkor lehet felelősséggel megtenni, ha nem egyéni vagy intézményi érdekek alapján keletkeztetett adatokra, hanem országosan egységesen kezelt, ellenőrzött adatokra építhetünk.

+

SNEIDER TAMÁS: – Államtitkár úr! Azért szeretném jelezi, hogy csípőprotézisre bizony közel tízezer ember vár, ahogy egyébként ön is elmondta, átlagosan 439 napot, van, aki 2018 utánra van előjegyezve; térdprotézis esetében van, aki 2019 nyarára van előjegyezve; vállprotézisnél majdnem 2020-ra vannak előjegyezve. A várólisták csökkentésének egyetlenegy megoldása lehetne: az orvosok itthon tartása. Egyszerűen nem fér a fejünkbe, hogy miért kell fájdalomcsillapítókra és különböző gyógyszerekre költeniük a betegeknek 5-6 éven keresztül, miért nem éri meg a magyar államnak, hogy inkább többet fizessen az orvosoknak, ápolóknak, és ezek a műtétek időben megtörténjenek. Ez egyszerűen csak közgazdasági kérdés is lehetne.

+

A képviselő úr nem, az Országgyűlés látható többsége viszont az államtitkár válaszát  195 igen szavazattal, 34 nem ellenében, 4  tartózkodás kíséretében elfogadta.

Milyen segítséget kínál a kormány a családi támogatást nélkülöző, gyermekvédelmi gondoskodásban élő fiatalok számára?

MICHL JÓZSEF  (KDNP): – Államtitkár úr! Az Orbán-kormány számára különösen fontos a gyermekek és a családok támogatása. A kormány ennek megfelelően számos családbarát intézkedést hozott az elmúlt három év során, amelyek közül hadd emeljek ki néhányat. A gyes időtartamát három évre növeltük, a gyed összegének egyharmaddal történő megemelése is megtörtént, a kismamák részmunkaidős foglalkoztatása utáni járulékkedvezményt vezettünk be, és nem utolsósorban a családi adókedvezmény lehetőségének megteremtését is sikerült elvégezni. A családi adókedvezményt 2011-ben 1 millió 17 ezer, 2012-ben 1 millió 105 ezer szülő vette igénybe. Az igénybevett összeg 2011-ben 180 milliárd forint, 2012-ben 184 milliárd forint volt, tehát a két év alatt összesen 364 milliárd forint volt.

2014 januárjától már nemcsak a 16 százalékos szja-ból, hanem a 10 százalékos nyugdíj- és 7 százalékos egészségbiztosítási járulékból is érvényesíteni lehet a kedvezményt. A kiterjesztés elsősorban a három vagy több gyermeket nevelőknél jelent igazán pluszkedvezményt. Három gyermek esetén bruttó 300 ezer forint nagyságrendű jövedelemnél 51 ezer forint lehet a nettó keresetnövekmény. Az intézkedés eredményeképpen jövőre további 53 milliárd forint marad a családoknál.

– Hosszan folytathatnám a sort, a kérdésem most mégis arra a 21 500 gyermekre és fiatal felnőttre irányul, akik gyermekvédelmi gondoskodásban részesülnek. Ezeknek a gyermekeknek közel 60 százaléka nevelőszülői családokban nevelkedik, és itt kapják meg az érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésükhöz szükséges támogatást, melyre saját családjukban nincs lehetőségük. A nevelőszülők többsége azonban a gyermekek nevelése, gondozása mellett nehezen tud más munkát vállalni, ily módon anyagi biztonságuk és a gyermekek ellátása is veszélybe kerülhet. Ugyancsak fontos kérdés, hogy milyen ellátáshoz juthatnak azok a gyermekek, akik a gyermek- vagy lakásotthonokban nevelkednek, hiszen a család hiányát az intézmények nem képesek teljes mértékben pótolni. A kérdésem tehát:

• Milyen intézkedésekkel segíti elő a kormány a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekekről gondoskodó nevelőszülői családok anyagi és erkölcsi megbecsülését?
• Van-e kormányzati terv a gyermek- és lakásotthonokban élők körülményeinek javítására, annak érdekében, hogy a családban felnövő társaikhoz hasonló esélyekkel ők is felkészülhessenek a felnőtt életre és a családalapításra?

+

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! A gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek számára a családi mintát nyújtó ellátást a nevelőszülők biztosítják, ezért a szaktárcánk kiemelten kezeli a nevelőszülői tevékenység társadalmi megbecsülésének növelését. Úgy véljük, csak a megfelelően felkészített és megbecsült szakemberektől várható el a gyermekek színvonalas ellátása. Az ősszel a parlament elé kerülő gyermekvédelmi törvény módosítása alapján a nevelőszülők a jelenleginél előnyösebb helyzetbe kerülnek a gyermekvédelmi szakma által is évek óta szorgalmazott foglalkoztatási jogviszony megteremtésével. Ma több mint 5500 nevelőszülő tevékenykedik, közülük azonban alig több mint 300-an végzik ezt a tevékenységet foglalkoztatási jogviszonynak minősülő hivatásos nevelőszülői jogviszonyban. 2014. január 1-jétől minden nevelőszülő számára megteremtjük a társadalombiztosítási ellátásra való jogosultság lehetőségét. Ez a nyugdíj-jogosultsági idő megszerzésén túl szinte minden esetben a nevelőszülői díjazás jelentős emelkedésével is együtt jár majd. Idén állami forrásból vásárolt eszközök használatba adásával 89 millió forint értékben támogatjuk a nevelőszülők háztartásának modernizációját azért, hogy egyrészt megkönnyítsük a szülők munkáját, másrészt pedig, hogy a gyermekek minél jobb feltételek között éljenek. Az 1239 nevelőszülő, illetve ennyi család mindennapi életét például új hűtőszekrények, mosógépek, konyhai gépek vásárlásával segítjük.

– Képviselő úr! A nevelőszülők helyzetének javítása mellett a gyermekotthonokban nevelkedő gyermekek helyzetének javítása szintén célja kormányunknak. Vannak ugyanis olyan idősebb, tizenéves gyermekek, akik számára egy családias gyermekotthoni közösség jelenti a megoldást. A gyermekek egyéni szükségleteinek megfelelő körülmények biztosítása érdekében a kormány az Új Széchenyi-terv keretében kiemelt célként kezeli a gyermekotthonok kiváltását és korszerűsítését. A bentlakásos intézmények kiváltása című, már lezárult pályázatban a 11 nyertes program közül 10 gyermekotthon kiváltását és egy speciális gyermekotthon létrehozását valósítjuk meg mintegy 2,7 milliárd forint értékben. Egy másik pályázati lehetőség az önkormányzati, állami, egyházi nonprofit fenntartású bentlakásos intézmények korszerűsítése című konstrukció, melyben 7,1 milliárd forint áll majd rendelkezésre. A nyertes pályázatok közül öt gyermekvédelmi szakellátás területén működő gyermekotthon korszerűsítését szolgálja, több mint 350 millió forint értékben, négy pályázat pedig gyermekjóléti alapellátáshoz tartozó négy gyermekotthon korszerűsítését teszi lehetővé, mintegy 450-450 millió forint elnyert támogatással.

– Képviselő úr! A teljesség okán fontos elmondanom, hogy a kormány a gyermekotthonban dolgozó szakemberek elismerése érdekében 2013. január 1-jétől a speciális otthoni pótlékra való jogosultság körét kibővítette. Bevezettük a különleges otthoni pótlékot és a többcélú gyermekvédelmi intézmény iskolájában dolgozó pedagógusok gyermekvédelmi pótlékát. Ez az intézkedés több mint 1100 dolgozót érint előnyösen. További előrelépés, hogy a 2013. szeptember 1-jétől bevezetett pedagógus-életpálya előmeneteli és illetményrendszerét is kiterjesztettük a gyermekotthonok pedagógus-munkakörben dolgozóira, többletanyagiakkal is elismerve ezzel több mint 2 ezer szakdolgozó munkáját.

+

MICHL JÓZSEF: – Államtitkár úr! Azok a lépések, amelyekről most beszámolt és összefoglalóan tájékoztatást adott, megnyugtató lehet. Köszönöm a válaszát,  elfogadom.

Ki fizetett és mennyit a mai napig a 2003-as paksi baleset miatt?

SZÉL BERNADETT (LMP):– Államtitkár úr! A miniszterelnök úr nemrég Indiában azt állította, hogy négy-öt év múlva a legalacsonyabb áron lesz kapható Magyarországon az elektromos áram az egész Unióban - persze ennek az a feltétele, hogy ő kormányon maradjon, és az atomkapacitásokat ez az ország növelni tudja. Ez a viselkedés, ezek a mondatok az iskolapéldái annak, ahogy az Orbán-kormány viszonyul a magyar lakossághoz, amikor atomügyben kommunikál. Mindez azt mutatja, hogy önök, ha atomról van szó, akkor képtelenek az igazságot elmondani. Ugyanis ha az igazsághoz ragaszkodnának, akkor azt kellene mondaniuk, hogy önök atomerőműveket fognak építeni, mégpedig azért, mert a Fidesz holdudvarában már sokan nagyon vágynak azokra a zsíros feladatokra, amik a 3-4 ezer milliárdos beruházásból csurrannak-csöppennek, feltehetően úgy a Közgép-féle társaságnak, mint az Eliosnak.

– Államtitkár úr! Ha atomot akarnak, akkor én arra kérem önöket, hogy mondják meg az igazat. Mondják meg az igazat, hogy a Fidesz el fogja ezt az országot adósítani, mert egész egyszerűen nincs annyi pénz ebben az országban, hogy ezt a 3-4 ezer milliárd forintot kifizessük. De már tíz éve megszoktuk ezt a viselkedést, hiszen tíz éve volt az, amikor a 2003-as, a magyar nukleáris ipar történetében előfordult legnagyobb baleset történt. Gyakorlatilag önök alapvető információkat hallgattak el előlünk, és a mai napig ezt teszik. Ebben az országban senki nem tudja, hogy pontosan mennyibe került ez az üzemzavar ennek az országnak. Ezért tényszerűen kérek tájékoztatást. Legyen szíves, ne próbáljon mindenféle üzleti titkok mögé bújni. Ha önök védeni szeretnék a francia atommultinak az érdekeit, akkor az egy dolog, de akkor vallják be.

• Ki felelős azért, hogy 2003-ban egy ekkora baleset történt Pakson?
• Mennyibe került a magyar költségvetésnek?
• Mennyit fizetett ebből a Framatome atommulti, mennyit fizetett ebből a biztosító?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő asszony! Kérem, nyugodjon meg. Minden racionális és megválaszolható kérdésére választ fog kapni.

– A Paksi Atomerőműben 2003-ban történt eseménnyel kapcsolatos felelősséget teljes egészében a Framatome viselte. A kártérítési és biztosítási összegek együttesen fedezték mind a helyreállítás, mind a lokalizáció, mind a visszaindítás költségeit. A magyar költségvetést és ezen keresztül a magyar adófizetőket ebből az egyébként valóban sajnálatos balesetből egyetlenegy fillér hátrány nem érte. Az atomerőmű által megtermelt áram árában és a fogyasztói árban sem történt ezért változás.

– Ami az összegeket illeti: nem az üzleti titok mögé bújunk, hanem a jogszabályokat tartjuk be. Mi egy konzervatív párt vagyunk, és úgy gondoljuk, hogy a Magyar Köztársaság törvényeit be kell tartani, és ahol szerződéses kötelezettség titoktartásra kötelez, ott ezt a titoktartási kötelezettséget megtartjuk. Amennyiben önök ennek a feloldását kérik, akkor kérem, hogy azt az erre illetékes bíróságtól kérjék, és amennyiben a bíróság számunkra ezt engedélyezni fogja, úgy természetesen ezeket az adatokat mi, illetve az, akinek a birtokában van a cég, rendelkezésre fogja bocsátani.

– Képviselő Asszony! Én tudom, hogy az atomerőművekkel kapcsolatos megítélés hit kérdése: van, aki hisz benne, és van, aki nem. Ön nem áll egyedül ezzel, hogy nem kedveli és nem bízik az atomenergiában. Európában vannak olyan államok, amelyek az ön nézetét vallják. Magyarország jelenleg - és ebben évtizeden keresztül konszenzus volt a parlament pártjai között - úgy gondolja, hogy a ma is Magyarország villamos energiájának mintegy 40 százalékát a többihez képest messze a legolcsóbb áron biztosító Paksi Atomerőmű megállja a helyét, és ilyetén az atomenergiának a magyar energiaellátásban a jövőben is szerepe lesz. Ismerjük az ezzel kapcsolatos számításokat, tudjuk, hogy más egy már megtérült atomerőműnek a napi költsége és más egy új fejlesztés, csak kérem, ennél az összevetésnél ne hagyják figyelmen kívül, hogy más egyéb energiaforrásnak is vannak beruházási költségei, másutt is egy új létesítmény az értékcsökkenési leírás miatt óhatatlanul többe kerül, mint egy régi. Ez nem az energiaféleségtől, hanem a dolog gazdasági szerepétől függ. Mindezzel együtt személyes meggyőződésem is, hogy a hosszú távon fenntartható, környezetbarát nukleáris energiára biztosan fontos szerep hárul mind az ország energiaellátása, mind a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése területén.

+

SZÉL BERNADETT: – Államtitkár Úr! Én azt egyáltalán nem tartom irracionális kérdésnek, hogy mennyibe került egy üzemi baleset, egy nukleáris üzemi baleset ennek az országnak. Ráadásul mielőtt megnyugodnék, azért azt szeretném tisztázni, hogy a mai napig Magyarország területén vannak azok a sérült elemek, amelyek ebben a nukleáris balesetben keletkeztek. Tehát mielőtt ön még itt nagyon megnyugtatná a magyar lakosságot, azt is mondja el nekik, hogy konkrétan nem történt meg a kár maradéktalan helyreállítása.

– Államtitkár Úr! Az nagyon szép és dicső dolog, hogy ön megpróbál környezetbarát nukleáris energiáról értekezni, de ilyen sajnos egyáltalán nincsen. Kormányok óta szenvedi meg ez az ország azt, hogy képtelenek a hidegháborús szemléletből elmozdulni, és egy XXI. századi energiastratégiát előállítani ezen ország számára. Önöknek egyszerűen nem tűnik fel az, hogy egész Európa nem azért megy ellentétes irányba, mert ott nekik éppen olyan hangulatuk van, hanem azért, mert az a racionális és az a megbízható. Ha önök még itt az atomenergia-kapacitás bővítését tervezik, akkor nem számolnak azzal, hogy minimum háromszoros lesz az ár, a villamos energia ára a mostani paksi áramhoz képest és kétszerese lesz magának az energiának a költsége.

+

A képviselő asszony nem, az Országgyűlés látható többsége viszont az államtitkár válaszát  229 igen szavazattal, 11 nem ellenében, 13  tartózkodás kíséretében elfogadta.