„Hazának füstje is kedvesebb, mint idegen országnak tüze.

Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek már  a címűkben hordozzák az  állásfoglalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltra emlékeztetnek, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

Hol van a gyermekek mindenekfelett álló érdeke és védelme?

BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): – Államtitkár Úr! Egy internetes hírportálon olvastam azt a cikket, amely arról szólt, hogy miképpen koldulnak egyesek gyermekükkel az ölükben. A cikkben az is szerepel, hogy kábítószerrel és alkohollal érik el azt, hogy a gyermek egész nap nyugodtan aludjon a koldus ölében. A cikkíró szerint a gyermekek emiatt több esetben az életüket vesztették.

– Államtitkár Úr! Köztudott, kisgyermekes gyakorló apukaként magam is megtapasztaltam, hogy egy kisgyermek nem alszik egész nap, sőt egy helyben is ritkán és rövid ideig marad csupán. A koldusoknál lévő gyermekek esetében azonban valóban azt lehet látni, hogy nyugodtan végigalusznak vagy végigülnek hosszú órákat, ami nem tűnik természetesnek. Amennyiben a cikkben foglaltak igazak, nem csupán szabálysértésről van szó, hanem súlyos bűntettről, kiskorú veszélyeztetéséről, maradandó egészségromlást okozó testi sértésről avagy aljas indokból 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szándékos emberölésről.

– Államtitkár Úr! Ezek miatt a bűncselekmények miatt a hatóság köteles eljárást indítani. Semmiféle jogszabályi akadálya nincs annak, hogy a járőrök orvosi vizsgálatnak vessenek alá egy kisgyermeket, ha felmerül a bűncselekmény elkövetésének gyanúja. Ebben az esetben pedig mindez legtöbbször egyszerű szemrevételezéssel is megállapítható, de ha nem, a hatóságnak joga van a helyszínen orvos szaktanácsadó segítségét is igénybe venni.

Államtitkár Úr! Egy újságcikk, tudom, még nem bizonyíték. De ha egy ilyen információval szembesül, kötelessége utánajárni a dolognak. Ha pedig egy képviselő a kormányhoz fordul, úgy illik, hogy a kormány érdemben foglalkozzon a kérdéssel. Ez nem politikai ügy, ez mindannyiunk ügye, minden jóérzésű ember ügye! Elfogadhatatlan és tűrhetetlen, hogy Magyarországon kisgyermekek essenek áldozatul a koldusmaffiának! Kérdezem tehát:

– Tudott-e hasonló jelenségekről, és ha igen, mit tettek ellene, ha nem tudott róla, tervez-e intézkedni ebben a témában?

– Tervezi-e, hogy a járőrök, megismerve ezt az információtcélzott ellenőrzéseket tartanak a gyermekekkel kolduló személyeknél és a gyerekeket orvosi vizsgálatnak vetik alá?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Magyarország Alaptörvénye rögzíti a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz való jogát. A gyermekek jogairól és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény pedig kimondja, idézem: „Az állam szerveinek minden, a gyermeket érintő döntésükben elsősorban a gyermek mindenekfelett álló érdekét kell figyelembe venniük.” A hatóságok a mindennapi munkájuk során ezek szerint járnak el.

A szabálysértési törvény szerint szabálysértést követ el az, aki gyermekkorú személy társaságában koldul. A jogsértőkkel szemben a rendőrség mellett ma már a közterület-felügyelők is jogosultak fellépni és azonnal megkezdeni az intézkedést.Amennyiben azonban az eljáró rendőr azt észleli, hogy a koldussal együtt levő gyermek valamilyen szer hatása alatt áll, mint ahogy az ön által említett esetben is előfordulhatott, azonnal kezdeményezi a büntetőeljárás megindítását, és megteszi a szükséges intézkedéseket a gyermek védelme érdekében.

 Képviselő Úr! Az ilyen és hasonló szabálysértések visszaszorítása, valamint a hatékonyabb fellépés elősegítése érdekében Budapesten már ezer darab közterületi térfigyelő kamera működik. Amennyiben az állampolgárok azt tapasztalják, hogy a koldus gyermekkel együtt koldul, kérjük, azonnal értesítsék a rendőrséget, hogy az eljárás a gyermek védelme érdekében minél hamarabb megtörténhessen.

Meddig hitegetik még a közszféra dolgozóit?

SZÉL BERNADETT (LMP): – Miniszter Úr! Sokakban él még egy olyan kép a közszférában dolgozókról, hogy stabil, nyugdíjas állásuk van, biztos megélhetésük, holott ez ma már sajnos egyáltalán nem igaz. A közszféra dolgozóinak az illetményalapja, mint olyan, hat éve változatlan, köszönhetően a Bajnai- és az Orbán-kormányoknak, miközben az infláció azóta 25 százalékkal nőtt. Ezektől az emberektől minden juttatást elvontak, a korábban meglévő életpályamodell gyakorlatilag megszűnt, méghozzá elég rosszul, mert a bértábla összecsúszott, és ezzel nagyon komoly bérfeszültségek jöttek létre a szektorban.Gyakorlatilag ugyanazt a bért kapja egy pályakezdő, mint egy 18 éve ott dolgozó közalkalmazott, közben nőtt a munkaterhelés, sok a kifizetetlen túlmunka, és ha valaki kiesik vagy nyugdíjazzák, akkor a helyére nem vesznek fel új embert, hanem egyszerűen megszüntetik a státusát.

– Miniszter Úr! Ma a közszférában dolgozó mintegy 630 ezer ember fél, félti az egzisztenciáját, és nagyon komoly anyagi problémákkal küzd. Mindeközben azt látjuk, hogy a közösség érdeke is sérül, hiszen a közszolgáltatások magas színvonalon való ellátása mindannyiunk érdeke. Úgy tűnik azonban, hogy a kormány ezt nem gondolja így, és jó ideje hitegeti a közszféra dolgozóit. Főleg akkor beszél különböző ígéretekről, amikor jönnek a választások. Legutóbb pont miniszter úr volt az, aki olyan ígéretet tett, hogy az új kormány felállása után elkezdenek tárgyalni az érdekképviseletekkel egyrészt a béremelésről, másrészt magáról az életpályamodellről. Én ezekről a tárgyalásokról nem tudom, hogy megindultak volna. Nem látszik semmi, csak a hallgatás!

– Miniszter Úr! Szeretnék információt kérni arról, hogy ebben mi a helyzet. Szeretném arra külön megkérni, hogy ne mutogasson a pedagógusokra és az egészségügyben dolgozókra! Mindannyian tudjuk, hogy ott egy meglehetősen féloldalas béremelés ment végbe: gyakorlatilag a 2008 óta elszenvedett reálbércsökkenést sem sikerült még kompenzálni. És azért sem illendő erre hivatkozni, mert rajtuk kívül több százezer közszolgálati dolgozó van, akinek a bére nem változott.Ezért is kérdezem: 

– Mikor számíthatnak egy átfogó béremelésre a közszféra dolgozói?

+

LÁZÁR JÁNOS, a miniszterelnökséget vezető miniszter:  – Képviselő Asszony! Valóban, 24 esztendő nem volt elég ahhoz a különböző színű és pártállású magyar kormányoknak, hogy tisztázzák: melyik településen milyen közszolgáltatást biztosít a magyar állam, az hogyan érhető el, és az ellátásához hány emberre van szükség. Minden kormány hozzákezdett ennek a kérdésnek a megválaszolásához, de egyiknek sem volt elég ereje, társadalmi támogatottsága ahhoz hogy az átalakításokat, amelyek nyilvánvalóan azt a célt szolgálták, hogy jobbá tegyék a közszolgáltatásokat, végigvigye és befejezze.

– Képviselő Asszony! Nézetem szerint  – és a kormányon belül ezt az álláspontot képviselem - először tisztázni kell azt, hogy Magyarország a jelenlegi gazdasági körülmények között az adófizetők pénzéből milyen közszolgáltatásokra vállalkozik. Amikor ezt tisztáztuk, akkor tudjuk megmondani, hogy 630 ezer vagy egymillió ember él az adófizetők pénzéből közvetlenül közszolgaként, vagy pedig különböző megbízási és egyéb foglalkoztatási jogviszonyokon keresztül.

– A gazdasági kamara azt mondja, hogy hihetetlen nagy méretű a közszféra, le kell építeni, el kell bocsátani, vissza kell metszeni. A közszolgálatban dolgozók pedig azt mondják, hogy elképesztő mennyiségű munkát végeznek, nem győzik már fizikailag, nem győzik már szellemileg a teljesítményt, és ráadásul pedig irreálisan alacsonyan vannak megfizetve.

– Először tehát azt kell tisztázni, hogy melyik magyar településen milyen közszolgáltatást akarunk biztosítani milyen szervezeti formában. Ehhez hozzákezdtünk az oktatási rendszer átszervezésével, az egészségügyi rendszer átszervezésével. Ezután következhetett a pedagógus-életpálya és az egészségügyi dolgozók nem kielégítő, de megtörtént bérkorrekciója, idén pedig  fegyveres testületekről fogunk a 2015. évi költségvetés kapcsán beszélni. De még egyszer mondom: az alapkérdés tisztázása nélkül nem lehet továbblépni, és ez nem 630 ezer, hanem legalább egymillió embert és embert érint.

Miért kell a tranzakciós illetéket a magyar embereknek fizetniük a bankok helyett?

VOLNER JÁNOS (Jobbik):  – Államtitkár Úr! 2012-ben született egy törvény arról, hogy bevezetik Magyarországon a tranzakciós illetéket, más néven, ahogy a lakosság ismeri, a csekkadót, amivel a banki átutalásokat, befizetéseket adóztatja meg a kormány. Ennek az adónemnek a teherviselője a törvény betűje szerint maga a bankrendszer kellene hogy legyen. A törvény azonban még hatályba sem lépett, amikor a kormány már megkétszerezte az eredetileg fizetett adómértéket, majd a 2013. január 1-jétől a hatályba lépés után 8 hónappal mát megháromszorozta az eredeti adómértéket, miközben egyébként jól lehetett tudni, hogy a bankok áthárítják egy az egyben ezt az új adónemet a lakosságra.

– Államtitkár Úr! Mi már fölhívtuk a kormány figyelmét még az adónem bevezetését megelőzően, arra, hogy a bankok kiküldték a módosított üzletszabályzatukat az ügyfeleknek, amelyben arra figyelmeztették őket, hogy a tranzakciós illeték bevezetésével párhuzamosan a tranzakciós illeték mértékével emelik a tranzakciós költségeket. Ilyen módon tehát ennek az adónemnek a teherviselője nem a bankszektor, hanem maga a magyar lakosság. Megkérdeztük a magát nemzetinek mondó kormányt, hogy miért nem kíván az ellen tenni valamit, hogy ne a magyar kisemberek fizessék ezt az új illetéket, hanem úgy, ahogy a törvény betűje is rendelkezett, a bankszektor legyen ténylegesen a teherviselője. A kormány érdemben nem tett semmit. Azok a nevetséges összegű bírságok, amelyekkel sújtották a bankszektort, 1 százalékát nem fedezik az ebből befolyó adóbevételeknek, tehát nyilvánvaló, hogy áthárították a magyar emberekre, és ők lettek a valódi teherviselői a tranzakciós illeték bevezetésének. Kérdezem tehát:

 – Miért kell a tranzakciós illetéket a magyar embereknek fizetniük a bankok helyett?

– Miért nem tesz semmit a banki terhek áthárításának megakadályozása érdekében a kormány?

+

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! A helyzet nem ilyen drámai.A költségvetésnek 2013-ban  valóban 200 milliárd forint többletbevételt hozott a tranzakciós illeték, ebből 59 milliárdot maga a Kincstár fizetett, a különbözet nagy része pedig nem a magyar lakosságot, hanem a magyar vállalkozások, jogi személyek közötti tranzakciót terhelte. Így azt álítani, hogy ez teljes egészében a magyar lakosságot terheli, nyilvánvalóan nem igaz.

– Képviselő Úr! A törvény nem engedi az egyoldalú, az ügyfél számára kedvezőtlen szerződésmódosítást, továbbá a bankok számára nem ad jogi lehetőséget arra, hogy ezt a többletterhet a lakosságra áthárítsák. A kormány 2014 február 1-jétől megteremtette annak a lehetőségét is, hogy 150 ezer forintig díjmentesen lehessen készpénzt felvenni a bankautomatából,. Tehát ebben az évben már egészen biztosan ezt a tranzakciós illetéket nem tudja átterhelni a bank.

– Képviselő Úr! 157 vizsgálatot indított a Magyar Nemzeti Bank, amelyből 35-öt már le is zárt, és bírsággal figyelmeztette a pénzügyi szolgáltatókat, hogy a jövőben ne tegyék. Ezért sem helyes, ha ezt a kormányt a bankok barátjának állítja be a jobbikos képviselő úr, hiszen több mint 400 milliárd forint bevétel érkezik be a bankadóból és ebből a tranzakciós illetékből, ami előtte egyáltalán nem volt. Ez 400 milliárdos megszorító csomag elmaradását jelenti, és közel 300 milliárd forinttal részt vettek már eddig a bankok a devizahitelesek megsegítésében is. Úgy gondolom, mindez ennek a kormánynak köszönhető. Megköveteljük, a bankoktól, – ezt a terhet vállalniuk kell!

Mikor lesz a pécsieknek új tűzoltóőrsük?

CSIZI PÉTER (Fidesz): – Államtitkár Úr! Pécs a Dunántúl legnagyobb települése. A város 155 ezer feletti lakosságának, valamint a környék több mint 50 településének a pécsi tűzoltók szavatolják a tűzzel szembeni védelmét, biztonságát. Éppen ezért a városvezetés kiemelt feladatának tekintette és a mai napig is szem előtt tartja, hogy a tűzoltóság megfelelő színvonalú és kellően felszerelt legyen. A tűz elleni védekezési feladatok jelentős része immáron állami feladat, ezzel együtt Pécsett kötelességnek érezzük a mai napig, hogy lehetőségeinkhez mérten fejlesztéseket hajtsunk végre, és ezáltal megfelelő műszaki színvonalú gépparkkal és állománnyal biztosítsák a tűzoltók a pécsiek védelmét.

– Államtitkár Úr! A most üzemelő laktanyát az 1980-as években a kor színvonalának megfelelően hatalmas, 20 szertáros épületként építették. A telephely a városon belüli elhelyezkedése miatt ma is jónak mondható, de az épület közel egy évtizede életveszélyes állapotú. Korábban ígéretet kaptunk arra, hogy a jelenlegi laktanyánk megújul, és ahogy ez Nyugat-Európában szokásos, egy új őrs is épülne annak érdekében, hogy több helyről tudják ellátni a szolgálatot, így a város nyugati és déli részének biztonsága megemelkedhet.. Ehhez Pécs városa ingyenesen biztosít telket, a víz- és csatorna-közműellátást pedig az építkezés idejére kialakítja. Kérdezem tehát::

– Mikor valósulhat meg mindez?

– Mikor lesz lehetséges az, hogy a pécsiek új tűzoltóőrsöt kapjanak?

+

POGÁCSÁS TIBOR, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! 2012. január 1-jén kerültek át a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok állami fenntartásba. Így történt ez Pécsett is. Már az átadás előtt is ismeretes volt, hogy a pécsi tűzoltólaktanya rendkívül rossz állapotú.  A vagyonátadást követően az OKF megvizsgáltatta az épületet, és a statikai vizsgálat eredménye az, hogy gazdaságosan ezt az épületet felújítani már nem lehet, ezért megszületett a döntés: új laktanya épül Pécsett. Az engedélyeztetési eljárás megindult, és az év harmadik negyedévében várhatóan, ha sikeres lesz a közbeszerzés, az építési munka is megkezdődhet. Átadására 2016-ban kerülhet sor.

– A katasztrófavédelmi rendszer átalakításával döntés született arról is, hogy katasztrófavédelmi őrsök is létrejönnek. Az a cél, hogy Magyarországon valamennyi bajba jutott állampolgár segítségére 25 percen belül érkezzen tűzoltóegység, illetve a lakosság 70 százalékának vonatkozásában ez az idő 10 perc legyen. Jelenleg 35 őrs működik Magyarországon, ebből Baranya megyében kettő - Véménden és Sellyén –, és a tervek szerint 2015-ben további kettő,

– A pécsi hivatásos tűzoltó-parancsnokság elhelyezését biztosító laktanyán kívül tervezés alatt van egy őrs kialakítása is, amely biztosítja, hogy a megyeszékhelyen és a környékén a tűzbiztonság a legmagasabb színvonalú legyen. Mindezek alapján megállapítható, hogy lesz Pécsett új tűzoltóőrs. Először a laktanyát kívánjuk átadni, és a források függvényében 2017-ben nyílik lehetőség az őrs megindítására.

Kellenek-e a Fidesznek a nemzetiségi önkormányzatok?

TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): – Államtitkár Úr! A nemzetiségi jogokról szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 2. § 2) pontja szerint a nemzetiségi önkormányzatok, így a roma nemzetiségi önkormányzatok is arra hivatottak, hogy a nemzetiségi közösségeket megillető jogosultságukat érvényesítsék, elősegítsék. Feladatuk a nemzetiségek érdekeinek védelme és képviselete, a nemzetiségi közügyek települési, területi vagy országos szinten történő önálló intézése. A települési önkormányzat képviselő-testülete a törvény szerint köteles biztosítani a nemzetiségi jogokat, többek közt a közművelődéssel, a tájékoztatással, a szociális alapellátással, illetve helyi közfoglalkoztatással kapcsolatos önkormányzati feladatellátás kapcsán is.

– Államtitkár Úr! Miközben fokozatosan csökkennek a helyi önkormányzat kötelező feladatai, elég csak az oktatás államosítására gondolnunk, ehhez képest mind a települési, mind a nemzetiségi önkormányzatok számára is csökkent az alapfeladatok ellátásának költségvetési támogatása, de lényegesen megcsappantak a pályázati források is. Nem nehéz belátni: minél jobban visszaszorul a településeken az önkormányzatiság, a helyi közügyek köre, annál kevésbé lehet a kisebbségek érdekvédelmét ellátni a helyi közügyek intézése során.

– A nemzetiségi önkormányzatoknak a helyi közügyek megoldásában való közreműködése kapcsán a nemzetiségek jogairól szóló törvény 10. § (5) bekezdése igen pongyolán fogalmaz: A nemzetiségi önkormányzatoknak a helyi önkormányzat kötelező feladatellátásában való részvételt valójában csak ímmel-ámmal teszi lehetővé. Ha nincs például ivóvíz egy falu utcáján, az helyi közügy, ha a romasoron nincs ivóvíz, az nemzetiségi ügy is, aminek megoldásához valójában nem biztosít érdemi szerepet a törvény a nemzetiségi önkormányzat számára. Ezért is  kérdezem államtitkár urat:

– Valójában is kellenek a nemzetiségi önkormányzatok a Fidesznek?

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! A legrosszabb napot választotta arra, hogy ezt a kérdését elmondja, hiszen pár órával ezelőtt napirendi pontként együtt döntöttünk – bár önök ez ellen szavaztak - a nemzetiségi szószólók egyhangú javaslatáról, ami a nemzetiségi törvény módosítását jelentette. Ez az első olyan javaslat volt, amit a szószólók terjesztettek be, nyilván a nemzetiségek képviselőiként. Mind a 13-an egyetértettek itt a parlamentben, mi is egyetértettünk, csak önök nem értettek egyet ezzel a javaslattal. Meggyőződésem, hogy nagy előrelépés, minden nemzetiség számára, hogy itt ülnek közöttünk a szószólók, külön bizottságuk van, és szólhatnak mindazon törvényjavaslatok kapcsán, amelyeknél fontosnak tartják, hogy a saját véleményüket elmondják.

– Képviselő Úr! Olyan előrelépés történt a nemzetiségek saját autonómiája, saját belső szerveződése és a saját érdekeinek közjogi megjelenítése terén, amire 25 évig nem volt korábban példa, pedig az előző ciklusokban az MSZP-SZDSZ-nek volt kétharmada is, mégsem lépte meg azt, hogy akár szószólói rendszerben, akár másként a nemzetiségeknek itt lehetőséget adott volna. Mi azonban kibővítettük a nemzeti önkormányzatoknak is a lehetőségeit. Az új szabályozás révén a társadalmi felzárkózás, érdekében, a  szociális, ifjúsági, közfoglalkoztatási, településüzemeltetési, településrendezési feladatokba is van beleszólási lehetőségük az önkormányzatoknak. Bár én kifejezetten nem tartanám jónak azt az irányt, amit a képviselő úr mondott, mely szerint még az ivóvízellátás is nemzetiségi kérdéssé válna. Azt viszont szeretnénk cáfolni, hogy kevesebb lenne a forrás. 2010 óta folyamatosan növekszik a kisebbségi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzatok támogatása.

Hogy kívánnak úgy harcolni az áfacsalók ellen, ha a csalók motivációját európai szinten is a legmagasabban tartják? 

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): – Államtitkár Úr! Sajtóhírek szerint Fazekas miniszter úr kibővített V4-es együttműködés keretében kíván harcolni az áfavisszaélések ellen, miközben Magyarországon még mindig a rekordmagas, 27 százalékos áfa sújtja az alapvető élelmiszereket is. Adódik a kérdés: elfogadhatónak tartja-e a kormány és minden érintett, hogy e rendkívüli adóteher miatt családok tízezrei nem jutnak megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszerhez, nem jutnak hozzá a fejlődésükhöz nélkülözhetetlen tápanyagokhoz. Számtalan tanulmány bizonyítja, hogy a hiánya milyen hátrányokat okoz,  de ha már ez nem izgatja önöket, akkor kiemelném az államkasszára gyakorolt hatását is.

– Államtitkár Úr! A Jobbik az alapvető élelmiszerek áfacsökkentését már 2010-től javasolta itt a parlamentben folyamatosan, amelynek egyébként azonnali és érezhető, minden érintett számára kedvező hatása lenne. A költségvetésből ugyan  komoly összegek esnének ki, ezt nem tagadja senki, de ellensúlyozná már az a tény is, hogy az ágazat jelentős mértékben kifehéredne. Fontos lenne,  hiszen ma a  tisztességesen dolgozó élelmiszer-ipari szereplők jelentős versenyhátrányban vannak a szürke- vagy  feketegazdaságban tevékenykedőkkel szemben.  És itt az aratások közepén a legfrissebb hír: a búzánál a fordított áfát például úgy igyekeznek kijátszani, hogy darált állapotban rakják a kamion tetejére, és a nagyja, a fordított áfára vonatkozó része pedig alatta található. Vagy más megközelítésből nézve:

– Gondolkodott-e a kormány már azon, hogy mennyi adófizetői forintot lehetett volna megspórolni azáltal, hogy a nagy múltú élelmiszer-ipari üzemek, amelyek tönkrementek az elmúlt években, nem kerültek volna a csőd szélére, ha ezen áfateher nem sújtotta volna őket? 

– Mikor fogadják meg végre meg a Jobbik javaslatát, mikortól csökkenhet radikálisan az alapvető élelmiszerek áfája?

+

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Három dolgot szeretnék önnek mondani. Elsőként: nem igaz, hogy minden élelmiszer áfája 27 százalék, hiszen 18 százalékos a kulcsba a tej és tejtermék, a keményítő, liszt vagy tej felhasználásával készült termékeké, de például 5 százalék alá esik az élő- és félsertés is.

– A második: ön nem jókor mondja ezt, hiszen csökken Európában és Magyarországon is az élelmiszerek ára. Európában Magyarország az ötödik olyan ország, ahol a legnagyobb az árcsökkenés. Például az elmúlt időszakban a liszt ára 17,7 százalékkal, a cukoré 15,2 százalékkal, étolajé 14,2 százalékkal, de például a tojás ára is 4,6 százalékkal csökkent. Ez is bizonyítja, hogy a kiskereskedelmi forgalom is jelentősen bővült, aminek jelentős részét teszi ki az alapvető élelmiszereknek a vásárlása.

 – A harmadik mondandóm pedig: nem igaz, hogy a kormány nem törekszik az élelmiszer áfájának további csökkentésére, ehhez azonban gazdasági növekedés szükséges. Azt viszont biztos: nem a Jobbik ötletére és javaslatára lesz áfacsökkentés, ezt a parlamentben minden párt szeretné, természetesen a kormányzó pártok is, abban az esetben, ha ez élelmiszerár-csökkenést is fog jelenteni.

Gondok vannak a diákmunka körül is!

HERINGES ANITA (MSZP): – Államtitkár Úr! Ön a sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az idén, a múlt évhez hasonlóan másfél milliárd forint áll rendelkezésre a meghirdetett diákmunkaprogramra, amelynek keretében a 16-25 év közötti diákok kaphatnak a helyi önkormányzatoknál vagy önkormányzati fenntartású intézményeknél munkalehetőséget. A tavalyi programban 16 ezer fiatal szerzett munkatapasztalatot. A diákmunkát szervezők állításai szerint azonban idén fele- vagy harmadannyi diák jelentkezik idénymunkára, pedig június 15-től korábban meg szokták rohamozni az irodánkat.

– Államtitkár Úr! Az, hogy az állam támogassa a diákok nyári munkavégzését, egy nagyon helyes cél, amely támogatandó. De az, hogy az önkormányzatok részesülhetnek a zsíros állami támogatásból, a helyi kisvállalkozások, idényjelleggel működő vendéglátó-ipari egységek pedig nem, az nem elfogadható.

– Államtitkár Úr! Állításai szerint a tavalyi tapasztalatok alapján a hátrányosabb helyzetű megyékben nagyobb összegű forrást biztosítanak, és nagyobb létszámú foglalkoztatást terveznek. Ezek azok a térségek, ahol a diákoknak már problémát jelent az is, ha a munkáltató nem tudja biztosítani a szállást, mert akik az ingázást nem tudják megfizetni, pár nap után abbahagyják a munkát. Mindeközben sorra érkeznek a hírek, hogy Magyarország egyik fő turisztikai vonzerejénél, a Balatonnál a vendéglátásban, turizmusban nem találnak a cégek megfelelő munkaerőt. Mára már odáig fajult a helyzet, hogy külföldi vendégmunkásokat toboroznak, hogy egyáltalán működtetni lehessen a vállalkozásokat a nyáron. Ezért is kérdezem:

– Nem kéne megvizsgálni, hogy miért csak az önkormányzatoknál való munkavégzést támogatja másfél milliárd forinttal az állam?

– A diákmunka-támogatás egy újabb kifizetőhely lesz a fideszes önkormányzatok részére?

– Miért nem lehet esetleg a vendéglátást, a turizmust, a kisvállalkozásokat vagy a hiányszakmákra jelentkezők nyári diákmunkáját támogatni?

– Az állam miért nem támogatja a nyári diákmunkákhoz kapcsolódó szállás- és utazási költségeket, ahogy az álláskeresők tekintetében teszik ezt?

+

CZOMBA SÁNDOR, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő asszony azt a címet adta a kérdésének, hogy gondok vannak a diákmunka körül is. Hát kívánom, hogy ilyen gondokkal küszködjön a mindenkori kormány, hiszen ön is úgy kezdte, hogy egyetért azzal, hogy a diákokat segíteni kell, különösen a nyári időszakban. Tavaly indítottuk ezt a programot és ugye 16 ezer, 16 ezer!  diák vett részt benne, másfél milliárd forintos nagyságrendben, és az idei évben is legalább ekkora nagyságrendű diákmunka várható a másfél milliárd forintból. Képviselő asszony szerint az iskolaszövetkezetek panaszkodnak, hogy nem találnak megfelelő számú diákot. Nekem viszont pontosan az ellenkezőjéről számolnak be, és a tények azt bizonyítják, hogy több mint 130 ezer, több mint 130 ezer! diák jelentkezett jelen pillanatban a foglalkoztatásra, de valóban bőven van még keresnivaló ebben a rendszerben.

– Szeretném felhívni képviselő asszony a figyelmét arra is, hogy a balatoni problémák kezelésére nem a diákmunka, hanem az idénymunka alkalmas.  Nyilván, a költségvetés határt szab a tekintetben, hogy mekkora létszámot tudunk segíteni ilyen foglalkoztatási formában. Nyilván több hangszeren kell játszani akkor, amikor a foglalkoztatáspolitikáról beszélünk.  A 2010-es 80 ezres létszámhoz képest most 200 ezer ember, és még egyszer mondom,  200 ezer ember vesz részt idényjellegű munkában. Tehát minden olyan program, amit az elmúlt időszakban a magyar kormány indított foglalkoztatás ügyében, az szerintem abszolút sikeres volt. Természetesen sok még a teendő, de azt gondolom, hogy becsülni kell az eredményeket.

Mi lesz a Vajdahunyadvár sorsa?

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): – Államtitkár Úr! A kormányzati kommunikáció már évek óta arról szól, hogy egy különleges turisztikai attrakció megteremtése érdekében a Városliget rehabilitációs programja során új múzeumi negyed kialakítására kerülne sor, amely a főváros területén szétszórva található múzeumoknak adna otthont, és továbbiak létesítését is lehetővé tenné. Ezek után fogadta el az Országgyűlés 2013. év végén azt a törvényt, amely e koncepciónak megfelelő településrendezést megalapozza. Tény, hogy ezen új jogszabály zárójelbe helyezi a városfejlesztés, várostervezés, építésjog hazai hagyományait, de mindez annak érdekében történt - a kormányzati tájékoztatás szerint - hogy az új múzeumi negyed terve mihamarabb maradéktalanul megvalósulhasson.

– Különösen meglepő volt az a sajtóhír, miszerint a Vajdahunyadvár épületéből majd’ 110 év után költöznie kell a Mezőgazdasági Múzeumnak, mert az épületet kinézte magának valamely érdekcsoport, vélhetően szórakoztató-vendéglátó funkció elhelyezése céljából. Ha ez így volna, akkor igazolódni látszanak azok a feltevések, miszerint a múzeumi negyed koncepciója csak hangzatos kommunikációs fogás, és valójában a Városliget-program csak ingatlanfejlesztési, magánbefektetői érdekeket szolgál. Hozzáteszem: a mai nap szavazott a közgyűlés erről az új településrendezésről, és a kérdés-felelet során felmerült: nem szolgálunk elég adattal. Ezért engedje meg, hogy elmondjam: az építési övezetek több ezer négyzetméter szolgáltató és vendéglátó funkciójú épület megépítését teszik lehetővé, továbbá a beépítési magasság szerint tízemeletes épületek is létrejöhetnek majd a Városligetben, a 2,1-es szintterületi mutató ugyanis rendkívül intenzív beépítést jelent az értelmezésem szerint.

Szóval, kérem államtitkár urat, adjon egyértelmű választ:

– Mi lesz a Vajdahunyadvár sorsa?

– Lehetséges, hogy a kommunizmus gyakorlatát folytatva a jelenlegi kormányzat is kiköltöztetésre fogja ítélni ezt a múzeumot?

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Asszony! Ön is és az önhöz igen közel ülő LMP-s képviselők is magánérdekről meg magánbefektetésekről beszélnek a Városliget kapcsán, holott teljesen egyértelmű: itt egy közpark van szó, amiből egy még nagyobb zöldfelületű közpark lesz. Olyan funkciók lesznek, amelyek közösségi funkciók, legyen szó múzeumokról, legyen szó) sok minden másról. Tehát egy teljesen közfunkciójú park fog megújulni. Önök pedig kézzel-lábbal ellenzik, hogy Budapestnek ez a része, amelynek vannak szebb részei, de azért összességében elhanyagoltság látszatát és érzetét kelti, megújuljon.

– Képviselő Asszony! A Felvonulási téren – ma Ötvenhatosok tere – például egy nagy, lebetonozott parkolóból szép múzeumi negyed jön létre, amely valóban európai hírű már most is, hiszen több mint félezer pályázat érkezett a nemzetközi építészeti tervpályázatra. Eközben igencsak nagy a lehetőség arra, hogy egyszerre növekedjen a zöldfelület, csökkenjen a Városliget terhelése, hiszen ha elkészül ez a projekt, 15 ezer autóval kevesebb fog áthajtani a Városligeten, mint most. Tehát sokkal jobb lesz a környezeti adottság is, és emellett ott lesz  a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria modern és kortárs anyagának egyesítésével, a Ludwig Múzeum, kortárs művészeti múzeum. Innen, a Kossuth térről , a Néprajzi Múzeum is odaköltözik. De, ha már kérdezte: a  kormány tervei között nem szerepel, hogy a Városligetben található Vajdahunyadvára bármilyen más, ön által említett funkciókat kapjon, viszont fejleszteni szeretnénk, és sokkal jobb minőségben tovább működtetni.