A szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkárt szólította meg interpellációjában a Tisztelt Házban Hoffmann Rózsa. Nem először tiltakozott a fogyatékosok sövénykúti speciális szakiskola tervezett megszüntetése ellen. A kereszténydemokrata politikus asszony hangsúlyozta:  

– Elmondtam, hogy az itt tanuló értelmi fogyatékos fiatalok számára a döntés tragikusnak tekinthető, tekintve, hogy az iskola az utolsó esélyt teremti meg számukra, és hogy a közelben nem fognak tudni más lehetőséget találni. Államtitkár úr válaszát annak hiányos és félrevezető volta miatt nem tudtam elfogadni, ezért kénytelen vagyok visszatérni az ügyre. A rendelkezésemre álló rövid idő miatt pusztán csak kérdezek:

1. Államtitkár úr azt mondta, hogy a fenntartó a tanulók lakhelye szerinti közeli hasonló intézményekbe fogja elhelyezni a fiatalokat. Van-e tudomása arról, hogy az egy kivétellel dunántúli tanulóknak mind nyíregyházi és balassagyarmati intézményt ajánlottak fel, illetve néhánynak tatabányait, de kollégium nélkül? Megfelel-e ez a humánusság elvének?

2. Államtitkár úr az ott folyó gyenge szakmai munkával érvelt az iskola bezárása mellett. Kérdezem: végzett-e bárki szakmai ellenőrzést az intézményben? Tettek-e korábban intézkedést a javítás érdekében?

3. Tudja-e államtitkár úr, hogy a 31 tanulóból mindegyik különleges bánásmódot igényel, 22-en értelmi fogyatékosok? Lehet-e ez esetben gyengének minősíteni az ott folyó szakmai, pedagógiai munkát, amikor a szakmai vizsgát két megbukott szakácstanuló kivételével mind sikeresen letették az elmúlt években?

4. Miért maradtak abba a tárgyalások arról, hogy az iskolát átvegye az a közeli regionális képzőközpont, amelynek nagy gyakorlata van a rehabilitációban, és jól ki tudná használni a Sövénykúton meglevő kapacitást?

5. Hogyan gondoskodtak az intézmény munka nélkül maradt mintegy 30 dolgozójának a boldogulásáról?

6. Az iskola bezárásával hogyan kerül vissza a Munkaerő-piaci Alapba, annak rehabilitációs, illetve szakképzési alaprészébe az a mintegy félmilliárd forint, amellyel 12 évvel ezelőtt létrehozták az intézményt?

7. Mi lesz az épületegyüttes sorsa?

8. Végül, érték-e önnek az ember és mennyire, különösen akkor, ha fogyatékos?

Korózs Lajos, szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: - Képviselő Asszony! Tételesen válaszolnék a föltett kérdésekre:

– Az 1. kérdésre adott válaszom: a bakonyoszlop-sövénykúti iskola igazgatója a diákokat minden esetben a szülőkkel és a befogadó intézményekkel egyeztetve helyezte el a 2009–2010-es tanévre, és minden, a tanulmányait folytatni szándékozó diáknak lehetősége van a tanulásra. Hangsúlyozom: minden diáknak lehetősége van a tanulásra. A szülők döntésén múlt tehát, hogy olyan intézményt választanak-e, amely kollégiummal rendelkezik, vagy sem; tehát a szülők döntésén múlott.

– A 2. kérdésre adott válaszom: szakmai ellenőrzés a tagintézményben az előző fenntartó, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány idejében nem történt.  Amióta a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány a fenntartó, 2008. szeptember 1-je óta törvényességi vizsgálat zajlott, amely a működést törvényesnek találta, viszont kiemelte, hogy az anyagi forrás hiánya évek óta problémákat okoz a tagintézményben.

– A 3. válaszom: a 2008-2009-es tanévet 47 tanuló kezdte meg gyorsétkeztetési eladó és parkgondozó szakmában. A 27 végzős évfolyamos tanulóból 11 nem tudja teljesíteni a vizsgáit, így előreláthatóan évfolyamot ismétel, míg az alsóbb évfolyamokon indult 20 tanulóból 17-en folytatják tanulmányaikat a jövő tanévben. Mindebből látszik tehát, hogy a tanulók mintegy harmada kénytelen évet ismételni.

– A 4. pontra adott válaszom: a regionális képzőközponttal folytatott tárgyalásokról sajnos nincs információja sem a közalapítványnak, sem a minisztériumnak, ilyen tárgyalásokba egyikünk sem bocsátkozott.

– Az 5. kérdésre adott válasz: az iskola megszüntetése során a munkavállalókat érintően a munka törvénykönyve 94. §-ának megfelelően járt el a munkáltató. Az intézmény igazgatója a csoportos létszámleépítés előírásait teljeskörűen betartja.

– A 6. kérdésre adott válaszom: az iskola bezárása nem indokolja a létrehozáskor ráfordított összeg visszafizetését a Munkaerő-piaci Alapba, ugyanis a bakonyoszlop-sövénykúti iskola egy tagintézménye a korábbi Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány, most már a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány iskolájának.

– A 7.: az épületegyüttes kezelése a kormány tervei szerint átkerül az alapítványhoz, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítványhoz.

– A 8.: a Szociális és Munkaügyi Minisztérium minden rendelkezésre álló eszközzel igyekszik támogatni a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének megteremtését, számos pályázattal, támogatással segíti a fenti célok elérését.

Hoffmann Rózsa: – Államtitkár Úr! Köszönöm, hogy szám szerint minden egyes kérdésemre válaszolt, ám van itt azért nagyon sok hiány.

– Először: a szülőknek csak a felajánlott lehetőségek közül volt módjuk választani; egy dunántúli gyereknek elkerülni Balassagyarmatra vagy Debrecenbe, ha ezt ajánlják föl nekik, az nem humánus megoldás!

– Másodszor: az adatok között némi eltérés van, meg kell jegyezzem; nagyon szomorú helyzet, hogy miután az iskolából engem megkerestek, egy idő után le kellett mondják a randevút, mondván, hogy a felettes szervek nem nézik jó szemmel, ha egy ellenzéki képviselő kutakodik. De hogy nem ilyen rossz a szakmai munka, mint ahogy ön mondja, arról az információim meggyőznek.

– Harmadszor: a 7. kérdésre, hogy mi lesz az épület sora, ön azt mondta, hogy átkerül a fogyatékos személyek alapítványába. Kérdezem: mit fognak akkor ott csinálni, ha az iskolát bezárják? Miközben évről évre nő a fogyatékosok száma, egy jól működő intézményt bezárnak. Ez bizony azt a gyanút kelti fel az emberben, hogy valakinek nagyon megtetszett ez a szép környezetben levő vadászkastély!

Az Országgyűlés 192 igen szavazattal, 136 nem szavazattal, tartózkodás nélkül az államtitkári választ elfogadta. – Esztendők múltán, érdemes lesz majd megnézni, kié lesz a vadászkastély…