Nyugdíjas-szövetkezetek: kedvező foglalkoztatási forma az időseknek

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet a munkaerőpiacon még aktív időskorúak számára újbóli munkát, foglalkoztatást, munkaerő piaci reaktivizálást képes biztosítani, tisztességes jövedelem mellett, járulék-kedvezményekkel – hangsúlyozta a parlamentben Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője.

Az „egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról” szóló javaslat  indoklása szerint a gazdasági, társadalmi, környezeti, kulturális fenntarthatóságra figyelemmel a foglalkoztatás minél szélesebb körű, tisztességes, méltányos, a társadalmi szolidaritást érvényre juttató feltételek melletti biztosítása alapvető követelmény, közérdek. A mai gazdaságok és társadalmak keresik  és eltérő eredménnyel, de működtetik azokat az eszközöket, megoldásokat, szabályozási modelleket, amelyek a foglalkoztatási és a szociálpolitikai jellegű gondokat megoldani, de legalábbis kiegyensúlyozni képesek.

A foglalkoztatás körében a munkanélküliség nagy léptéke ellenére munkaerőhiány tapasztalható, ez munkaerő piaci kiegyensúlyozatlanságot eredményez, amit meg kell kísérelni enyhíteni. A tapasztalat és szaktudás hiányzik. A munkanélküliség, a munkaerő piaci kiegyensúlyozatlanság, de az elszigetelődés, és általában véve a közösségtől való elszakadás erőteljesebben mutatkozik olyan társadalmi csoportoknál, akiknek visszasegítése, illetve reaktivizálása a munkaerő piacra erős korlátokba ütközik, így például az időseknél. Ezért különös figyelmet kell erre fordítani, rugalmas, általuk elérhető és teljesíthető, megfelelő életminőséget és életszínvonalat biztosítani képes lehetőségeket kell kínálni.

A törvényjavaslat célja, hogy a szövetkezeti forma egyedi, nagy hagyományokra épülő, komplex eredményeket felmutató előnyeit számba véve, a magyar szövetkezeti jog a nyugdíjas közérdekű szövetkezeti rendszerrel egészüljön ki. A korfát illetően a törvényjavaslat az aktív, még dolgozni kívánó, idősebb korosztály számára is foglalkoztatási esélyt, lehetőséget kíván teremteni.

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet tehát a munkaerőpiacon még aktív időskorúak számára újbóli munkát, foglalkoztatást, munkaerő piaci reaktivizálást képes biztosítani, tisztességes jövedelem mellett, járulék kedvezményekkel. A nyugdíjas szövetkezetnek célja az is, hogy az időskorú tagoknál felhalmozódott tudás, szakmai tapasztalat, élettapasztalat átadásra kerüljön, illetve kerülhessen a fiatalabb korosztály számára (mester-inas kapcsolat), illetőleg az is, hogy a nyugdíjas korosztály közösségi kapcsolatait fenntartsa, annak formálisan is keretet teremtsen.

Mindezen célokra figyelemmel a törvényjavaslat módosítást tartalmaz a különböző jogszabályokban, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet létrejöttéhez és működéséhez szükséges tartalommal, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és tagjai számára célszerű és arányos támogatást biztosítva. (Előterjesztők, KDNP: Harrach Péter. Fidesz: Kósa Lajos, Czomba Sándor, Turi-Kovács Béla; Szövege: PDF.)

 

HARRACH PÉTER (frakcióvezető, KDNP): - Tisztelt Ház! Amikor egy tételt a klasszikus korban bizonyítottak, akkor először az ellenvéleményeket hozták fel. Most én is utalok egy-kettőre. Hadd  idézzem például  a szakszervezeti szövetség alelnökének véleményét, amely így szól: „A szakszervezet nemet mond erre, mondván, a nyugdíjasokat pedig békén kell hagyni, akaratuk ellenére nem dolgoztatni.”

- Hát, aki ebből a törvényből azt olvassa ki, hogy akaratuk ellenére szeretnénk a nyugdíjasokat dolgoztatni, az még akár képviselő is lehetne az MSZP padsoraiban! Úgy gondolom, ha visszatekintünk a nyugdíjasokkal kapcsolatos intézkedésekre, akkor kicsit visszafogottabb lennék az MSZP képviselői helyett. Hiszen ők, akik most 13. havi nyugdíj visszaadását ígérik, elvették azt, és megváltoztatták a nyugdíj-megállapítás szabályait is, melynek révén jelentősen csökkent az induló nyugdíj. Két MSZP-s kormány volt az, amelyik alaposan felemelte a nyugdíjkorhatárt! Folytassam tovább? De talán azt is mondhatnám, hogy csak MSZP-s kormányzat idején volt olyan időszak, amikor jelentős mértékben csökkent a nyugdíjak reálértéke.

- Tisztelt Ház! A nyugdíjasoknak biztosítani kell a nyugdíját, de amellett lehetőséget kell adni arra is, hogy kiegészítsék. Ez a törvénytervezet a nyugdíj-kiegészítésen túl ad adómentességet, ad rugalmas munkaidőt és gondtalan elhelyezkedést, vagyis az ügyintézéstől is megkíméli a dolgozni vágyó nyugdíjast. Lehetőséget biztosít számára, nem is akármilyen lehetőséget, hiszen a diákszövetkezetek, az iskolaszövetkezetek jól kipróbált és még az uniós elvárásoknak is megfelelő lehetőséget jelentenek.

- Az is igaz, hogy a munkaadóknak sem hátrányos lehetőség. Bár nem onnan közelítjük meg a kérdést, hogy mit jelent ez a munkaadóknak, mert számunkra a munkavállaló a fontos, de azért érdemes azt a szempontot megemlíteni, amit a törvény is említ. Amikor mi a munkaerőhiány csökkentéséről beszélünk, akkor elsősorban annak a szakmai tapasztalatnak az átadásáról, aktivizálásáról szólunk, amire azért van nagy szükség, mert nagy tapasztalatokkal rendelkező korosztály vonult nyugdíjba, magával vitte azt a szakmai tudást, ami ma hiányzik ebben a munkaerőhiányos helyzetben. Tehát nem is annyira a munkájuk, a tapasztalatuk átadása a fontosabb.

- Említették többen, hogy nem történt előzetes felmérés és egyeztetés. Kutatás történt. Én magam is két egyeztetésen vettem részt, és ezeken a jelen lévő nyugdíjas-szervezetek elmondták a véleményüket. Tehát attól, hogy az a szakszervezeti vezető, aki azt mondta, hogy akarata ellenére akarják dolgoztatni az embereket, nem vett részt egyeztetésen, hát, annak nagy kára nem volt.

- Szólni kell még arról, hogyan alakult a foglalkoztatás helyzete az utóbbi években. 2010-ben a foglalkoztatás szintje 55 százalék alatt volt, ma 67 százalék fölött van. Akkor a munkanélküliségi mutató 11,3 százalék volt, ma el fogja érni már rövidesen a 4,1 százalékot. Ebben a helyzetben a nyugdíjasok munkája nekik is és a társadalomnak is szükséges.

- Még egy gondolat: a szövetkezeti formáról. Én semmiképpen nem tudom olyan negatívan megítélni ezt a foglalkoztatási formát, mint az előbb a képviselő asszony tette, hiszen bizonyította azt sok évtizeddel ezelőtt, hogy ez egy jól működő foglalkoztatási forma. Az igaz persze, hogy volt olyan időszak Magyarországon, amikor a szövetkezeteket sikeresen lejáratták, hiszen nem tényleges tulajdonosok voltak, mint ennek a szövetkezetnek a tagjai lesznek, hanem kiszolgáltatott emberek, akik félelemben éltek. Itt viszont ‑ ismét mondom ‑ a nyugdíjas-szövetkezet tagjai tulajdonosként, önkéntesként fognak lehetőséget fognak kapni. Akinek ez mindenféle gyanakvást és sanda szándékot juttat az eszébe, úgy gondolom, az nem a valóságot, hanem a saját belső világát vetíti ki.

 

kdnp.hu – Bartha Szabó József