Híven a hagyományokhoz, menetrendszerűen érkeztek az elmúlt évben is a Tisztelt Házba a parlamenti képviselők mentelmi jogának felfüggesztését szorgalmazó indítványok. A Fidesz 10, a függetlenek 9, a Jobbik 3, az MSZP 1 képviselője szerepelt a listán.

Volt aki izraeli zászlót égetett. Volt aki ittas állapotban gépkocsit vezetett. Volt aki biciklivel ütött el a szabályosan közlekedő állampolgárt és  volt aki gépkocsival. Volt akit  bűnsegédként megvalósított csalásbűntette és magánokirat-hamisítás vétségének megalapozott gyanúja lengett körül. Volt aki  könnyű testi sértést követett el, és volt aki félig agyonverte élettársát. Volt akit leköpte parlamenti  képviselő társát , és voltak, legtöbben voltak, akiket becsületsértésért,  rágalmazásért jelentettek fel, miután kimondták azt amire gondoltak.

A Mentelmi bizottság javaslata nyomán az Országgyűlés volt hivatott a mentelmi jogról dönteni, a jelen levő lépviselők kétharmados többségével. Nyolc képviselő mentelmi jogát függesztették fel. Összeállításunk különlegessége, hogy rákattintva az előterjesztés szövegére a többiek elleni vád is olvasható, a számok pedig elárulják ki mikor és miként voksolt.

FIDESZ

Zajlott az élet. Mohács polgármesterét például esztendők óta szinte havonta feljelenti beszédei után  az önkormányzatában ülő képviselőtársa. Orbán Viktor miniszterelnököt sem kímélte az „egyszerű”  nemtetszés, ám ez sem neki, sem másoknak nem okozta a vesztét. Ketten azonban nehezebb ügyekbe sodródtak, így számukra ez az esztendő is hoz, hozhat még „forró” pillanatokat.

Tiba István

A legfőbb ügyész indítványozta dr. Tiba István mentelmi jogának felfüggesztését közúti baleset gondatlan okozása vétségének megalapozott gyanúja miatt.

„Dr. Tiba István 2012. április 28-án délután kerékpárral közlekedett Balmazújváros belterületén. Figyelmetlensége miatt nem észlelte kellő időben a szintén kerékpáron közlekedő Katona Imréné sértett kanyarodási szándékát, így nekiütközött. Sértett nyolc napon túl gyógyuló, törési sérülést szenvedett . Dr. Tiba István fenti magatartásával megszegte a KRESZ 3. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat.”

A Mentelmi bizottság március 19-i ülésén  dr. Tiba István a balesetért nagyobbrészt való felelősségét elismerve megjegyezte, hogy a sértett nem jelezte kanyarodási szándékát.

A Mentelmi bizottság közvádas ügyekben követett töretlennek mondható gyakorlata, hogy a mentelmi jog felfüggesztését javasolja az Országgyűlésnek, mivel ez szolgálja tekintélyének megóvását és az érintett képviselő érdeke is az, hogy az ügy az erre hivatott igazságszolgáltatási szervek előtti eljárásban tisztázódjék. Mindezekre tekintettel egyhangú, 6 igen szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy dr. Tiba István mentelmi jogát az adott ügyben függessze fel.

+

Az Országgyűlés megfogadta a tanácsot: 294 igennel 3 nem kíséretében,  4 tartózkodás mellett felfüggesztette Tiba István mentelmi jogát, - (2013.03.25.)

Meggyes Tamás

A legfőbb ügyész indítványozta Meggyes Tamás országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette megalapozott gyanúja miatt.

Az indítvány szerint: „Esztergom Város Önkormányzata 2003-ban négy éves időtartamra Meggyes Tamás polgármester és az alpolgármester részére életbiztosítással vegyes befektetési szerződést kötött. A díjakat az önkormányzat viselte. Az ún. elérési szolgáltatásra (amely a befizetett díjak és a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységek aktuális értékének

összege) az önkormányzat lett volna jogosult. 2007-ben Meggyes Tamás polgármester és az alpolgármester Esztergom Város Önkormányzata mint szerződő fél nevében írt levelükben, közmegbízatásuk feltüntetésével kérték, hogy az elérési szolgáltatásra ők legyenek jogosultak, illetve a megtakarítási időszakot 2010-ig hosszabbítsák meg. Kezdeményezték, továbbá, hogy hasonló feltételekkel szerződést kössenek a másik alpolgármesterrel is  A fenti cselekménnyel okozott vagyoni hátrány 13 .549.121- forint, amelyből a biztosító mindhárom esetben kiutalta az elérési szolgáltatást, a Meggyes Tamásnak járót a biztosító tévesen az önkormányzatnak postázta, míg a másik két alpolgármester az általuk felvett összeget utóbb átutalta az önkormányzatnak. Az elkövetéskor hatályban volt jogszabályok szerint a polgármesternek, az alpolgármesternek jövedelmet, vagyoni juttatást csak a képviselőtestület biztosíthatott. Meggyes Tamás tehát hatáskörét túllépve döntött a szerződések meghosszabbításáról, a kedvezményezettek személyének megváltoztatásáról, illetve 2007-ben hatáskörét túllépve kötött az alpolgármester javára szerződést.”

A Mentelmi bizottság az ügyet 2013 . november 12-i ülésén tárgyalta. Közvádas ügyekben követett töretlen gyakorlata az, hogy a mentelmi jog felfüggesztését javasolja az Országgyűlésnek, mivel ez szolgálja tekintélyének megóvását és az érintett képviselő érdeke is az, hogy az ügy az erre hivatott igazságszolgáltatási szervek előtti eljárásban tisztázódjék. Mindezek alapján egyhangú szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Meggyes Tamás országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben függessze fel.

Az Országgyűlés elfogadta a bizottság javaslatát: az adott ügyben:  298 igen, 1 nem és 4 tartózkodás kíséretében Budai Gyula mentelmi jogának felfüggesztette, - (2013.11.18.).

KDNP

Czipfel Tiborné kazincbarcikai lakos feljelentése szerint dr. Rubovszky György a Mentelmi bizottság elnöke  2013. május 13-án az Országgyűlés plenáris ülésén a bizottság előadójaként dr. Daher Pierrementelmi ügyének ismertetésekor a feljelentővel szemben becsülete csorbítására alkalmas kijelentéseket is tett.

Magánvádas ügyekben a mentelmi jogot töretlenül fenntartó gyakorlat az Országgyűlés, illetve a képviselők zavartalan munkavégzését kívánja biztosítani, különösen  a plenáris ülésen történő képviselői tevékenység gyakorlásánál. Mindezek alapján ezt a feljelentést is  elutasították.

MSZP

Mindössze egy képviselőjüket tisztelték meg feljelentéssel, mely szerint állállamtitkári fizetése mellett is engedett a több pénz csábításának.

Simon Gábor

A legfőbb ügyész indítványozta Simon Gábor mentelmi jogának felfüggesztését bűnsegédként megvalósított csalás bűntette és magánokirat-hamisítás vétségének megalapozott gyanúja miatt.

„Simon Gábor a Szociális és Munkaügyi Minisztérium – akkori - általános jogkörű államtitkára megbízási szerződéseket kötött egy pszichológussal 2008. április 1-jétől 2008. december 3-ig terjedő időre, 2009. február 20-tól 2009. december 31-ig terjedő időre és

2010. március 4-től 2010. május 31-ig terjedő időtartamra. A megbízási szerződések tárgya a Simon Gábor részére tartandó, személyes hatékonyság növelésére, vezetői készségek  fejlesztésére irányadó tanácsadás, csapatépítési tréning, coaching szupervízió és rendszeres

konzultáció tartása volt. A szerződésekben foglalt feladatok elvégzéséért a pszichológus részére 2008. és 2009. években naponként  50.000 forint + ÁFA/szakértői nap, míg 2010. évben 60.000, forint + ÁFA/szakértői nap díjazás került megállapításra. A megbízási díjak átutalására havonta került sor, miután Simon Gábor a munka elvégzését a pszichológus által készített 2008. évben "Teljesítés : Vezetői tréning" elnevezés ű iratok és számlák, míg 2009. évben a „Teljesítés igazolás szolgáltatásról” elnevezésű iratok és számlák aláírásával igazolta. A pszichológus a Simon Gábor részére tartandó vezetői tanácsadások elvégzésére vonatkozóan valótlanul tüntette fel a 2008. június 12-ei, 2008. szeptember 18-ai, 2008. október 13-ai és 2008. október 15-ei, valamint a 2009. július 31-i vezetői tanácsadást, mert ezen időpontokban Simon Gábor nem is tartózkodott Magyarországon, mivel hivatalos külföldi kiküldetéseket teljesített. Az el nem végzett vezetői tanácsadások díjazásának a pszichológus részére történőkifizetésével naponként 60.000  forint, az előbbiekben írt öt napra vonatkozóan összesen 300.000 forint kár keletkezett, amely nem térült meg. Simon Gábor a meg nem történt vezetői tanácsadások teljesítésének igazolásával a pszichológusnak az előbbiekben megjelölt bűncselekmények elkövetéséhez bűnsegédként segítséget nyújtott.”

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2013 . március 19-i ülésén tárgyalta. Simon Gábor az ülésen egyéb hivatali elfoglaltsága miatt nem vett részt. Írásban kifejtett álláspontja szerint:

 „A határozatban megfogalmazott vélelmezett vádakkal szemben az alábbi tényszerű állításokat ajánlanám a Tisztelt Bizottság figyelmébe: az SZMM jogutód képviselőjének Réthelyi miniszter feljelentésével indult a kampány ellenem. Azon a címen, hogy a tanácsadásnak nem volt fellelhető teljesítésigazolása a minisztériumban. Az erősen médiaszagú feljelentést követően a gazdasági rendőrség nyomozott, mire hirtelen előkerültek az igazolások. Ennek ellenére nem lezárták, hanem továbbították az ügyet az ügyészségnek. Az ügyészség folyamatos vizsgálatot folytatott, több szakaszban, a nyomozóügyész személyét is változtatva, amelynek során a tanúkihallgatások nem támasztották alá a lehetséges vádat. Ennek során a minisztérium minden vezető beosztású tisztségviselőjét, több munkatársát az államtitkárságon dolgozó egykori munkatársaimat meghallgatták, kivéve személyemet. Mindez azok ellenére történt, hogy a tanúkihallgatások rávilágítottak arra, hogy törvényes, szabályos, a minisztérium szabályzatának megfelelő szerződéskötés történt, amely során a tényleges teljesítés és rendszeresen túlteljesítés is megtörtént… Új fordulatot 2012. végén vett a nyomozás, amely során a közel 3 év 200 alkalmát egyenként vizsgálva, néhány olyan alkalmat találtak, ahol a tanácsadás jelzett időpontjában külföldön tartózkodtam, de nem vették figyelembe, hogy a szerződés nem csupán az államtitkár személyét, hanem az általa irányított szervezeti egységekben dolgozók személyét is kedvezményezettként érinti. A 3 év alatt soha egyetlen alkalommal információt tőlem nem kértek, tanúként nem hallgattak ki. Egyértelműen látható szándék volt arra, hogy mint lehetséges gyanúsítottat vonjanak be az ügybe, és erre ezt a módot találták…Önöknek pontosan tudniuk kell, hogy jogosult voltam a tanácsadásra, a szerződést a minisztérium kötötte a tanácsadóval, amely tartalmazta, Simon Gábor és az államtitkárság munkatársai felé irányuló szolgáltatást…Az ügyészség által megfogalmazott kifogás nélkülözi a szerződésben foglaltak figyelembe vételét. Ezt mutatja a szerződés tartalma és kedvezményezetti köre, valamint a vádban foglaltak közötti tartalmi eltérés. De más elemekben sem a tényeknek megfelelő a vád megfogalmazása. . . Mindezek ismeretében úgy gondolom, hogy az ügyészség nem kellő körültekintéssel, és megalapozottsággal fogalmazta meg kiadatásomat. Ha Önök úgy gondolják, hogy mindez alkalmas méltatlan jogi eljárásra, akkor kérem, döntsenek mentelmi jogom felfüggesztése ellen.”

A Mentelmi bizottság két szocialista képviselője is pontatlannak minősítette a legfőbb ügyész indítványát, a kár összegénél számítási hibát is tartalmaz, mindezekre tekintettel az indítványt zaklató jellegűnek minősítették, ezért a mentelmi jog felfüggesztése ellen voksoltak.

A Mentelmi bizottság közvádas ügyekben követett töretlennek mondható gyakorlata az, hogy szinte kivétel nélkül mindig a mentelmi jog felfüggesztését javasolja az Országgyűlésnek, mivel ez szolgálja tekintélyének megóvását és az érintett képviselő érdeke is az, hogy az ügy az erre hivatott igazságszolgáltatási szervek előtti eljárásban tisztázódjék. Mindezek alapján a Mentelmi bizottság 4 igen, 2 nem szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Simon Gábor mentelmi jogát az adott ügyben függessze fel.

+

Az Országgyűlés 271 igennel 45  nem kíséretében, tartózkodók nélkül elfogadta a bizottság javaslatát, felfüggesztette Simon Gábor mentelmi jogát, (2013.03.25.). 

JOBBIK

Öt képviselőjük ügyét tárgyalta a T. Ház. Háromnak búcsúznia kellet a mentelmi jogtól, a bíróságokon folytathatják tetteik magyarázatát.

Mirkóczki Ádám

Polt Péter legfőbb ügyész indítványozta Mirkóczki Ádám mentelmi jogának felfüggesztését ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségének megalapozott gyanúja miatt.

”Mirkóczki Ádám 2012. november 29-én 04 óra körüli időpontban a Budapest V. kerület Podmaniczky Frigyes téren személygépkocsit vezetett szeszes italtól befolyásolt állapotban, amelyet igazolt a vele szemben alkalmazott légalkoholmérő eszköz 1,31 mg/l értéke. Az eljárás során kirendelt igazságügyi orvosszakértő véleménye szerint Mirkóczki Ádám a cselekmény időpontjában alkoholos befolyásoltság állapotában volt, ezzel megszegte a KRESZ 4. § (1) bekezdés c) pontjában írt tilalmat.”

A Mentelmi bizottság ülésén Mirkóczki Ádám elmondta: előző este második kisfia születését ünnepelték, amelynek során alkoholt fogyasztott. A cselekmény elkövetését a helyszínen elismerte, az ügyészségi indítvány azon részét azonban, amely szerint ekkor egyéb ellenőrzésnek nem kívánta magát alávetni, határozottan cáfolta. Kijelentette: szóba sem került a véralkohol ellenőrzési eljárás.

+

Az Országgyűlés 308 igen mellett voksoló igen ellenére,  5 nem,  6 tartózkodás kíséretében  felfüggesztette Mirkóczki Ádám mentelmi jogát, - (2013.03.25.). 

Zagyva György Gyula

Zagyva György Gyula mentelmi jogának felfüggesztését a bíróság becsületsértés vétsége miatt indítványozta. A jobbik  képviselője ellen Pősze Lajos független kezdeményezett büntetőeljárást a Budapesti Rendőrkapitányság V. Kerületi Bűnügyi Osztályán. Feljelentése szerint január 10-én a Képviselői Irodaház második emeletének lift előtti folyosószakaszán Zagyva György Gyula országgyűlési képviselő minden előzetes szóváltás, illetve konfliktushelyzet kialakulás nélkül arcon köpte.

A feljelentést követően Pősze Lajos január 11-én tanúkihallgatása során magánindítványt terjesztett elő, kérte a sérelmére elkövetett cselekmény miatt Zagyva György Gyula országgyűlési képviselővel szemben a büntetőeljárás lefolytatását.
Zagyva György Gyula tagadta a feljelentésben foglaltakat, állította, hogy nem köpte le Pősze Lajost, csupán szóban tett megjegyzést rá.

+

Az Országgyűlés hatáskör hiánya miatt nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével, viszont szükségesnek ítélte, hogy az ügy a bíróság előtti eljárásban tisztázódjon, különös tekintettel az ismertetett tényállásra. Ezért 319 igen mellett, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás kíséretében Zagyva György Gyula mentelmi jogát felfüggesztette, - (2013.10.14.).  
Ferenczi Gábor

A legfőbb ügyész kezdeményezte Ferenczi Gábor mentelmi jogának felfüggesztését halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége megalapozott gyanúja miatt.

Az indítvány szerint Ferenczi Gábor 2013. május 21-én 7 óra 20 perckor Ajka belterületén gépkocsijával elütött egy 93 éves asszonyt, aki 15 perccel később a baleset következtében a mentőautóban elhunyt. A sértett szándéka az úttesten való átkelést illetően egyértelműen felismerhető volt, szól az indítvány, Ferenczi Gábor ennek ellenére nem kezdett lassító fékezésbe, hanem csak akkor vészfékezett, amikor a lecsökkent távolság miatt a balesetet már nem tudta elkerülni.

A Mentelmi bizottság ülésén megjelent Ferenczi Gábor az ügy körülményeit ismertetve elmondta: a baleset helyszínén gyalogátkelőhely nem volt, továbbá nem lépte túl a megengedett 50 kilométeres sebességet. Fékezett, de nem tudott megállni, álláspontja szerint a balesetet nem lehetett elkerülni.

A bizottságnak közvádas ügyekben töretlen gyakorlata az, hogy a mentelmi jog felfüggesztését javasolja a Tisztelt Háznak, mivel ez szolgálja tekintélyének megóvását, s az érintett képviselő érdeke is az, hogy az ügy az erre hivatott igazságszolgáltatási szervek előtti eljárásban tisztázódjék. Mindezek alapján a bizottság egyhangú szavazattal azt javasolta a Tisztelt Háznak, hogy Ferenczi Gábor országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben függessze fel.

+

Az Országgyűlés elfogadta a bizottság javaslatát: 319  igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett Ferenczi Gábor mentelmi jogát felfüggesztette, -  (2013.10.14.).

FÜGGETLEN

Tíz független képviselő mentelmi jogáról is döntött a T. Ház. Ketten garázdaság illetve súlyos testi sértés bűntettének megalapozott gyanúja miatt vesztették el mentelmi jogukat, a „csak” rágalmazással vádolt  nyolc képviselő viszont megőrizhette.

Lenhardt Balázs

 A Legfőbb Ügyész indítványozta dr. Lenhardt Balázs képviselő (Független) mentelmi jogának felfüggesztését garázdaság bűntettének e megalapozott gyanúja miatt.

Az indítvány szerint: „dr. Lenhardt Balázs 2012. december 14-én a Budapest H. kerület, Bem téren, a Külügyminisztérium előtt tartott demonstráción beszédet mondott. Ennek befejezését követően kérésére Horka Sándor, a rendezvény szervezője átadta Izrael állam zászlaját, amit jól látható módon a magasba emeltek, majd dr. Lenhardt Balázs egy gyújtó eszközzel annak közepébe mintegy 15-30 cm átmérőjű lyukat égetett.”

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2013 . június 11-i ülésén tárgyalta. Dr. Lenhardt Balázs az ülésen elmondta, hogy álláspontja szerint: „ az egész világon egy politikai tüntetésen egy zászló elégetése belefér a tiltakozás kinyilvánításába, továbbá a rendezvényen nem történt semmi egyéb rendzavarás, vagy erőszakra felhívás.” Mentelmi jogával kapcsolatosan kijelentette, hogy lelkiismereti szavazást kér.

+

Az Országgyűlés hallgatott a kérésre: 280 igennel, 1 nem és 7 tartózkodás kíséretében felfüggesztette  dr. Lenhardt Balázs mentelmi jogát, - (2013.06.17).

Balogh József

A legfőbb ügyész súlyos testi sértés bűntettének megalapozott gyanúja miatt kezdeményezte Balogh József országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.

Az indítvány szerint Balogh József április 28-án hajnali 6 óra körüli időben ittas állapotban ütlegelni kezdte élettársát, aki a bántalmazás következtében olyan sérüléseket szenvedett, amelyek közül kettő 8 nap túl gyógyuló volt.

Balogh József az esetről azt mondta, nem emlékszik arra, hogy megverte volna élettársát. Mint fogalmazott, lagziból jöttek haza, be volt rúgva, szerinte az is előfordulhatott, hogy élettársa átesett kutyájukon, és úgy szerezte sérülését.

Rogán Antal frakcióvezető közleményben jelentette be: számára magánemberként, férjként és apaként is elfogadhatatlan, ha valaki bántalmazza szeretteit, családtagjait .  Ezt a véleményét a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának minden tagja osztotta. Ezt követően Balogh József május 2-án bejelentette: azonnali hatállyal kilép a Fidesz-frakcióból, - s tette volt: átült a függetlenek közé.

+

Balogh József mentelmi jogát az Országgyűlés 290  igen szavazattal, 2 nem és 1 tartózkodás kíséretében felfüggesztette, - (2013.09.16.).