Arisztotelész kívánatosnak tartotta: a beszédmondók használjanak színes történelmi hivatkozásokat és képzeletbeli példákat. Ajánlotta továbbá: az üzeneteket a már meglévő hiedelmek és különböző érzelmek (harag, barátság, félelem, irigység, szégyen) figyelembevételével tanácsos kifejteni. Fontosnak vélte még: a szónok mutatkozzék egyenes jelleműnek és megbízhatónak. Bölcs keleti mondás: „A ki nem  mondott szónak ura vagy, a kimondott szónak rabja vagy.”  Régóta tudjuk: a jó szónok-politikusnak fölöttébb szüksége van arra a képességre, hogy megjósolja, mi fog történni másnap, a következő hónapban, a következő évben, – és utána képes legyen megmagyarázni, miért nem az következett be.

Ötvenöt parlamenti képviselőnk 87 alkalommal lépett az ékes szólás mezejére, s próbálta  meggyőzni nemes ügye igazáról a T. Házat. Minden pártban az adott témához legjobban értő, vagy legjobban értőnek vélt képviselők jeleskedtek.  A Fidesz 20, a KDNP 4,  az MSZP 13 , a Jobbik 12, az LMP 6, remélte, hogy termő talajra hullnak országmentő szózatai.

A vezérszónok a szónokok szónoka! Nem feltétlenül vezér, legfeljebb szűk kocsmai, családi, párt- és gazdasági körben, azt viszont mindenképpen sejteti, hogy az átlagnál jobban „szakért” ahhoz, amihez megbízói, támogatói nevében szólásra emelkedett. Tanácsolták többeknek: ha nem vagy mestere a szónak, írjál inkább hosszan!. - Volt, aki megfogadta, volt aki nem.

A vezérszónokot legfeljebb közbekiabálással, tapssal, füttyel lehetett félbeszakítani. Elmondták mi miért jó, s a másik oldalon, mindez miért ország romboló. – Csettintettek, s tapsoltak az egyik, fütyültek és kivonultak a másik oldalon.

 Volt, akinek csillámlott a szeme, s volt, akinek szikrázott. Volt, aki mindjárt a kezdet-kezdetén körbehordta lázas tekintetét. – Volt, akire már ekkor is figyeltek, és voltak, akikre később sem.  

 Volt, aki  tudatosan nem rejtett fortéllyal, hanem közvetlenül és nyíltan alkotta beszédét, úgy, hogy a szavai – mintegy latra téve - párosával felelgessenek egymásnak, hogy a végső soron összecsengjenek, s szavazáskor azonos hangokat zendítsenek. – És voltak, akik kerek-perec kimondták: mesebeszéd ez az egész, hangzatos étlap csupán, mert hiába a sok szakács, ha üresek a kamrák.

 Volt, aki, szolidan, tudatosan szerkesztve, a meggyőződés erejével hitelesítette beszédét. És volt aki olvasta a mondandóját, akadozva, unalmasan, bele-bele pillantva papírjaiba, s már a közepén elfelejtette, hogy mit is mondott az elején, mert csak a szereplés kedvéért ragadott mikrofont, hogy láthassa befolyásos posztján a rokonság, a baráti- és az üzleti társaság.

Voltak, akik látványos mozdulatokkal sorjázták az igét. Mennydörgő hangon szónokoltak, amikor ostoroztak, majd lágyan, szelíden tompított hangszínezettel, hogy részvétet, megértést ébresszenek. Ember nincs aki összeszámolja ígéreteiket. Könnyen és gyorsan megtalálták a helyzethez éppen illő hangot, mondataik jól kapcsolódtak egymáshoz, személyiségük „kisugárzása” meggyőző erővel bírtak. – Maguk is hinni kezdték: valós, amit mondanak, Cató szép szavával szólva: „A jó szónok csak jó ember lehet!”

Volt, aki szónoklata befejeztével elégedetten körbenézett, a füttyöt halván pedig azzal vigasztalta magát: amikor a sasok hallgatnak, a papagájok kezdhetnek fecsegni. És voltak, akik figyelve szavaik fogadtatására, beszédük végeztével Arisztotelészt idézhették: „szóltam, meghallgattatok, értitek, ítéljetek! ”  A „szóltam-ot” gyakran kísérte: minek? Az „értitek” és „ítéljetek” viszont nem okozott gondot:  tapsoltak, dörömböltek. Amit lelket üdítő dalként üdvözöltek az egyik oldalon, károgásnak minősítettek a másikon. Illyés Gyula szavait juttatták észbe: olyanok voltak, amilyennek látszottak!

Politikát nem kedvelő külső szemlélődők szerint kevesen emlékeztettek Kossuth Lajosra! Kosztolányi Dezső tíz legszebb szavát is fölöttébb elvétve használták, (”láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír“), s ha mégis, egészen más kontextusban.

VEZÉRSZÓNOKOK

A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépéséről és azzal összefüggő egyes adótörvények módosításáról.

vezérszónok
Dr. SZŰCS LAJOS	Fidesz	2014. 07.04.
LUKÁCS ZOLTÁN	MSZP
NOVÁK ELŐD	Jobbik
Dr. SCHIFFER ANDRÁS	LMP

+

Egyes törvényeknek a belügyminiszter feladat- és hatáskörével összefüggő módosításáról.

vezérszónok
Dr. VAS IMRE	Fidesz	2014. 07.04.
Dr. HARANGOZÓ TAMÁS ATTILA	MSZP
Dr. STAUDT GÁBOR	Jobbik
Dr. SZÉL BERNADETT	LMP

+

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról.

vezérszónok
Dr. TAPOLCZAI GERGELY	Fidesz	2014. 07.04.
TELEKI LÁSZLÓ	MSZP

+

Egyes közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról.

vezérszónok
BENCSIK JÁNOS	Fidesz	2014. 07.04.
KISS LÁSZÓ	MSZP
KEPLI LAJOS	Jobbik
Dr. SZÉL BERNADETT	LMP

+

A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről.

vezérszónok
BÁNKI ERIK	Fidesz	2014. 06.30.
BURÁNY SÁNDOR	MSZP
Z. KÁRPÁT DÁNIEL	Jobbik
Dr. SCHIFFER ANDRÁS	LMP

+

Egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról.

vezérszónok
Dr. PÓSÁN LÁSZLÓ	Fidesz	2014. 06.30.
Dr. HILLER ISTVÁN	MSZP
DÚRÓ DÓRA	Jobbik
IKOTITY ISTVÁN	LMP

+

Magyarország Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között Magyarország fegyveres erői és a Németországi Szövetségi Köztársaság fegyveres erői tagjainak a másik állam területén történő ideiglenes tartózkodásról szóló megállapodás kihirdetéséről.

vezérszónok
BALLA MIHÁLY	Fidesz	2014. 06.23.
KULCSÁR GERGELY	Jobbik

+

Egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról.

vezérszónok
HORVÁTH ISTVÁN	Fidesz	2014. 06.23.
Dr. LEGÉNY ZSOLT	MSZP
MAGYAR ZOLTÁN	Jobbik
SALLAI R. BENEDEK	LMP

+

Egyes törvényeknek a kormányzati szerkezetalakítással összefüggő módosításáról.

vezérszónok
DEMETER ZOLTÁN	Fidesz	2014. 06.19.
Dr. HARANGOZÓ TAMÁS ATTILA	MSZP
Dr. GYÜRE CSABA	Jobbik
Dr. SZÉL BERNADETT	LMP

+

 A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről.

vezérszónok
SZATMÁRY KRISTÓF	Fidesz	2014. 06.19.
Dr. JÓZSA ISTVÁN	MSZP
VOLNER JÁNOS	Jobbik
SCHMUCK ERZSÉBET	LMP

+

Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról.

vezérszónok
WITZMANN MIHÁLY	Fidesz	2014. 06.19.
BURÁNY SÁNDOR	MSZP
Z. KÁRPÁT DÁNIEL	Jobbik
SCHMUCK ERZSÉBET	LMP

+

Egyes törvényeknek a sportfogadással összefüggő módosításáról.

vezérszónok
Dr. MENGYI ROLAND	Fidesz	2014. 06.19.
TÓTH CSABA	MSZP
Dr. VARGA CSABA	MSZP
SZILÁGYI GYÖRGY	Jobbik
SALLAI R. BENEDEK	LMP

+

A reklámadóról.

POGÁCSÁS TIBOR	Fidesz	2014. 06.11.
KUNHALMI ÁGNES	MSZP
BURÁNY SÁNDOR
NOVÁK ELŐD	Jobbik
Dr. SCHIFFER ANDRÁS	LMP

+

A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról.

vezérszónok
Dr. VINNAI GYŐZŐ	Fidesz	2014. 06.11.
Dr. VARGA LÁSZLÓ	MSZP
SZILÁGYI GYÖRGY	Jobbik
Dr. SCHIFFER ANDRÁS	LMP
Dr. SIMICSKÓ ISTVÁN	KDNP

+

Egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosításáról.

vezérszónok
Dr. SZŰCS LAJOS	Fidesz	2014. 06.11.
BURÁNY SÁNDOR	MSZP
Z. KÁRPÁT DÁNIEL	Jobbik
SCHMUCK ERZSÉBET	LMP

+

 Az Oroszországi Föderáció Kormánya és Magyarország Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló megállapodás kihirdetéséről.

vezérszónok
CSENGER-ZALÁN ZSOLT	Fidesz	2014. 06.11.
Dr. TÓTH BERTALAN	MSZP
VOLNER JÁNOS	Jobbik
KEPLI LAJOS	Jobbik
SCHMUCK ERZSÉBET	LMP
Dr. ARADSZKI ANDRÁS	KDNP

+

Magyarország Kormánya és Kuvait Állam Kormánya között a diplomata, szolgálati és speciális útlevéllel rendelkező állampolgáraik vízummentességéről szóló megállapodás kihirdetéséről.

vezérszónok
Dr. SCHIFFER ANDRÁS	LMP	2014. 06.10.

+

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításáról.

vezérszónok
Dr. GULYÁS GERGELY	Fidesz	2014. 06.11.
Dr. BÁRÁNDY GERGELY	MSZP
KUNHALMI ÁGNES	MSZP
SZILÁGYI GYÖRGY	Jobbik
Dr. RÉTVÁRY BENCE	KDNP	2014. 06.02.
Dr. SCHIFFER ANDRÁS	LMP

+

Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat módosításáról.

vezérszónok
Dr. GULYÁS GERGELY	Fidesz	2014. 05.26.
Dr. BÁRÁNDY GERGELY	MSZP
APÁTI ISTVÁN	Jobbik
Dr. SCHIFFER ANDRÁS	LMP

+

Egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvénnyel összefüggő módosításáról.

vezérszónok
TUZSON BENCE	Fidesz	2014. 05.26.
Dr. BÁRÁNDY GERGELY	MSZP
Dr. STAUDT GÁBOR	Jobbik

+

Magyarország minisztériumainak felsorolásáról.

vezérszónok
SZIJJÁRTÓ PÉTER	Fidesz	2014. 05.13.
Dr. HARANGOZÓ TAMÁS ATTILA	MSZP
Dr. RUBOVSZKY GYÖRGY	KDNP
BALCZÓ ZOLTÁN	Jobbik
SCHMUCK ERZSÉBET	LMP

+

A Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról.

vezérszónok
BARTOS MÓNIKA	Fidesz	2014. 05.12.
Dr. TÓTH BERTALAN	MSZP
Dr. SCHIFFER ANDRÁS	LMP

KDNP SZÓSZÓLÓK

Magyarország minisztériumairól.

RUBOVSZKY GYÖRGY: – Arra szeretnék emlékeztetni mindenkit, hogy négy esztendővel ezelőtt nehezebb helyzetben volt a T. Ház, mert egyszerre három törvénynek a tárgyalása kellett ahhoz, hogy az új kormány felállhasson. Akkori tárgyalásunk során az alkotmányt is módosítani kellett, nemcsak a minisztériumok felsorolását, hanem az egész államszerkezetre vonatkozó jogszabályi, törvényi rendelkezéseket is.

– Halljuk, az MSZP köreiből, hogy a kormányszövetség nem kapott 50 százalékot, és mégis kétharmados többsége van. Föl kellene csapni a történelemkönyveket, és emlékezni: a Horn-kormány 34 százalékos támogatottsággal szerezte meg akkor az országgyűlési képviseleti mandátumok 54 százalékát. Tehát a választási rendszer sokat nem változott, és a választási rendszer nem ez az eredmény - és nem a 44 százalékot kell lefelé venni. Azon kellene siránkozni a baloldalnak, hogy az ilyen zseniális megnyilatkozások után az országtól miért csak 19, 20 vagy 22 százalékos támogatást kaptak. Azt kellene tudomásul venni, hogy önöket nem 2010-ben, hanem 2014-ben sem tekintették kormányerős pártformációnak.

– A mindenkori kormányzó erőknek a jogköre, hogy a kormány szerkezetét megállapítsák. Közhelynek tűnik, de a magyar alkotmány szerint nem a kormánynak van miniszterelnöke, hanem a miniszterelnöknek van kormánya, és a miniszterelnök felel minden kormánytagért. Ezért teljesen egyértelmű és teljesen jogszerű az a kialakult gyakorlat, hogy a miniszterelnök szabadon formálja a kormányát.

– Tisztelettel, a kereszténydemokrata frakció nevében mi a támogatásunkról biztosítjuk az előterjesztőket, és azt kérjük, hogy ezen megfontolás alapján az Országgyűlés is szíveskedjen az előterjesztett törvényjavaslatot támogatni.  (Megtörtént. – Szerk.)

+

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításáról.

RÉTVÁRI BENCE: – Nagy érdeklődéssel hallgattuk különösen azt a mondatot, hogy a 4-es metró az MSZP sztorija Budapesten. Szerintem Demszky Gábor és sokan fölkapták hirtelen a fejüket, de azt hiszem, hogy ha nem Tarlós Istvánnak hívnák a főpolgármestert, akkor mind a mai napig nem lehetne közlekedni a 4-es metrón.

– Hogy miért fontos a pártpolitikának valamelyest kicsit háttérbe szorítása az állampolgárok érdekeit képviselő, közvetlenül megválasztott polgármesterek bejövetelével azt pontosan az MSZP és az SZDSZ ciklusokon át tartó fővárosi marakodása mutatja meg. Láttuk, hogy az adott területért felelős SZDSZ-es főpolgármester-helyettest, aki a pénzügyekért felelt, és egy másik, egy MSZP-s, aki a városüzemeltetés másik részéért volt felelős főpolgármester-helyettesként, miképpen kerültek politikai csatározásokba, és tolták ki a főváros fejlődéséhez nagyon fontos beruházásokat évekkel vagy akár ciklusokkal. Tehát igenis, ez egy MSZP-SZDSZ-es adok-kapok terület volt nagyon sok ideig. Hihetetlen nagy vétke, MSZP-nek, hogy Demszky Gábort húsz évig főpolgármesterként Budapest élén tartotta...

 – Húsz év Demszky-korszak után igenis szüksége volt a Fővárosi Közgyűlésnek és a fővárosi politikának a vérfrissítésre, hiszen siralmas volt az az állapot, amit az MSZP és az SZDSZ adott Budapestnek. Mi négy évvel ezelőtt egy olyan törvényjavaslattal indítottuk a ciklust, amelyik hozzányúlt az önkormányzati rendszerhez, mégpedig a képviselők, a politikusok számának felezésével. Ehhez képest sokkal kisebb mértékű,  csak a Fővárosi Közgyűlés területét érinti a mostani módosítás….

– Számtalan probléma adódott a főváros tekintetében, amelyekre pontosan azért nem sikerült választ találni gyorsan, a forráselosztástól az útpadkáig, tehát az abszolút nagy mértékűtől a teljesen hétköznapi, tyúklépés méretű problémáig, mert szembenállása volt a Fővárosi Közgyűlésnek vagy a fővárosnak és a kerületi önkormányzatoknak, amit az sem tudott föloldani, hogy olykor-olykor egy-egy polgármester a Fővárosi Közgyűlésnek is tagjává vált. De ez nem oldotta meg intézményesen problémát. Lehet, hogy annak a kerületnek ez egy segítség volt, hiszen jobban tudta a kerületi érdekeket fővárosi szinten is képviselni, és az út, a járda mellett a padka is felújításra került, de rendszerszinten nem oldotta meg azt a problémát, ami a kerületek jogosítványai és a főváros lehetőségeinek az összeütközéséből származik. A közigazgatás elmúlt négy évben történő átalakításával ezeknek a hatósági hatásköröknek vagy akár anyagi lehetőségeknek egy része, például az intézményfenntartás átvételével átkerült állami fenntartásba. A kormányhivatalok, járási vagy kerületi kormányhivatalok ezeknek a problémáknak egy részét levették az önkormányzatoknak a válláról, éppen ezért ennyivel már kevesebb az összeütközési felület, de ettől függetlenül adódik még a főváros és a kerületek között. És ezt valahogy meg kell oldani!

– Azzal, hogy a kerületi polgármesterek bekerülnek a Fővárosi Közgyűlésbe, a legitimációjukat növeli. Közvetlen felelősségük lesz, hiszen sokkal jobban ismerik az emberek a polgármesterüket, mint a Fővárosi Közgyűlés tagjait adott esetben. Tehát sokkal inkább direkt a viszony, sokkal inkább számon kérhetők az egyes képviselők, és a Fővárosi Közgyűlésben ülő polgármesternek is nagyobb a felelőssége, abban, hogy amit vállal, mert nem tudja áthárítani, teszem azt, a Fővárosi Közgyűlésre. Nem mondhatja, hogy a közgyűlés nem engedte, hiszen ő is tag lesz, ő is befolyásolni tudja a folyamatokat. Mindez nem változtatja meg azt, hogy a főpolgármestert természetesen továbbra is a budapesti választók közvetlenül fogják megválasztani.

– Az, hogy az MSZP részéről ismételten eljárási hibákat felrovó szónoklatokat hallunk, az, hogy ismételten magát a rendszert hibáztatják azért, hogy vélhetően majd az őszi választásokon alulmaradnak és nem ők adják a főpolgármestert, nem ők adják a közgyűlés többségét, ez már ismert. Még a CNN tudósítója is azt mondta: a baloldali pártok a vesztesek általános stratégiáját választják akkor, amikor a választási rendszerre mondják, hogy torzít.

De, nem a választási rendszer torzított, hanem a választók küldtek egyértelmű üzenetet mindenki számára: azokat a struktúrákat, amelyek nem működtek húsz évig, vagy inkább rosszul működtek, alakítsuk át. Igenis megfogjuk a nyelét a dolognak, megfogjuk a munka végét, és átalakítjuk azokat a dolgokat, amelyek a korábbi fővárosi politikával foglalkozó képviselők vagy akár politikát követő állampolgárok, szakértők szerint egy rossz, hibás rendszert alkottak és nem hozta ki a legtöbbet Budapestből. Mi bízunk benne, hogy a közvetlenül választott főpolgármester, a közvetlenül választott polgármesterek együtt a Fővárosi Közgyűlésben sokkal eredményesebb politikát tudnak vinni a következőkben, mint tették ezt eddig.

+

Az Oroszországi Föderáció Kormánya és Magyarország Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló megállapodás kihirdetéséről.

ARADSZKI ANDRÁS: – Egy nagyon fontos törvényjavaslat tárgyalásában vagyunk, egy olyan törvényjavaslat tárgyalásában, amely megalapozza és megmutatja azokat a pénzügyi feltételeket, amelyekkel a paksi V. és VI. blokk megvalósulhat, amely remélhetőleg hosszú távon biztosítani fogja Magyarországon az elektromosáram-ellátást.

– Titkos paktumról beszélnek. Nos, ez is egy olyan szerződés, mint a már korábban elfogadott, a magyar jog részévé tett orosz-magyar államközi szerződés, amely a beruházás megindításának a lehetőségét teremtette meg. Olyan titkos paktum, amit itt tárgyaltunk, az Országgyűlés nyilvánossága előtt. Ennél titkosabb paktumot én még nem láttam! Mindenesetre megkíséreljük azt, hogy tárgyszerűen, a magyar érdekek mentén, a jövő energiaellátása biztonságának megteremtése érdekében vitassuk meg az előttünk lévő törvényjavaslatot, illetve a mögötte levő szerződéstervezetet.

– Elhangzott többször ellenzéki oldalról, hogy mi lehet e titkos paktum mögött.  Kérem tisztelettel, semmi más nincs mögötte, mint az, hogy a jelenleg működő paksi blokkok üzemideje le fog járni. Utána valamit kezdeni kell, biztosítani kell a magyarországi termelésű 10 ezer megawattot. Ez világos, és az is világos, hogy a mai magyar erőműállomány állapota, korszerűsége enyhén szólva kétséges. Ahhoz, hogy a magyar ipar, a magyar gazdaság, amely egyre inkább munkaalapú társadalommá fog növekedni, megfelelő biztonsággal tudja az energiaellátást biztosítani, ahhoz szükséges, nyilvánvalóan szükséges a Paksi Atomerőmű V. és VI. blokkjának megépítése.

– Az atomerőmű kapacitásbővítése, az V. és VI. blokk megépítése összhangban a 2011-ben elfogadott magyar energiastratégiával, amely az energiamixben fontos szerepet szán az atomerőművi kapacitásnak, de ugyanilyen fontos szerepe lesz a megújuló energiaforrásoknak, valamint a fosszilis energiából nyerhető energiaforrásoknak. Bizonyos, hogy ezen az úton el kell indulnunk. A parlamenti demokratikus eszközöket alkalmazva kell eldönteni, hogy ezen az úton végigmegyünk-e, azaz megkötjük-e azt a szerződést, amely biztosítja az atomerőmű bővítésének pénzügyi finanszírozását.

– Vajon milyen ez a szerződéstervezet, amely előttünk van, mit jelent ez a magyar társadalom számára finanszírozási oldalról? Először is hangsúlyoznom kell: e mögött a finanszírozási szerződés mögött értékteremtés van. Értékteremtés olyan értelemben, hogy egy nagyon korszerű és remélhetőleg hatékonyan, határidőre elkészülő atomerőmű fogja a magyar vagyont, a magyar társadalom vagyonát gyarapítani. Legyünk precízek: 14,8 milliárdos európai uniós és EKB-s hitelt vettek fel a Gyurcsány-kormány idején, 2008-ban. Nem emlékszem arra, hogy a magyar parlament nyilvánossága előtt vitatták volna meg, és döntöttek volna arról, hogy vajon kell-e ennek az országnak 14,8 milliárd eurós EKB-s, valamint IMF-es hitelt felvenni.  Egy biztos: mi nem úgy használjuk majd fel ezt a 10 milliárd eurót, mint önök a 14,8 milliárdot. A szocialista párti megítélés szerint az egy átlátható döntés volt. Nem tudhatjuk, mert nem tették elénk, nem vált a nyilvánosság részévé, nem vitattuk meg. Ehhez képest a mostani vita erről a szerződésről, amely részletesen tartalmazza az összeget, a felhasználás ütemét, a kamatlábakat, a tőketörlesztés ütemezését, a kamat visszafizetésének módját, módszerét, ehhez képest ez egy titkos paktum. Valahol szerintem újabb szemüveget kellene felvenni azoknak, akik azt mondják, hogy egy titkos paktumról vitatkozunk most itt az Országházban.

– Visszatérve a pénzügyi feltételekre: nagyon kedvezőnek tűnik. Nagyon kedvező abból a szempontból is, mert itt nem az exporthitelezési kamatlábakat kell figyelembe venni, hanem a beruházási eurós hiteleket megvizsgálni. Például egy vállalkozásfejlesztési euróalapú hitel jelen pillanatban 9,75 százalékra vehető fel. Ha kimegyünk a nemzetközi piacra, a legkedvezőbb hitelező ma Európában az Európai Befektetési Bank, az European Investment Bank, annak is magasabb a kamatlába, jelen pillanatban az 5 és 6 százalék között mozog. Ehhez képest gyakorlat az EIB-nél, hogy még részesedést is kérnek az adott vállalkozásból, közvetlen ellenőrzést gyakorolnak a beruházás egészére, és abban a pillanatban, ha egy szikrányit eltérnek a kialkudott feltételektől, akkor az egészet felfüggesztik. Ez egy atomerőmű építésénél sokkal nagyobb kockázatot jelent, mint gondolnák. Ezzel szemben ez a szerződés, ami előttünk van, ilyen feltételeket nem ír elő. Az orosz partner nem kér tulajdonrészt a Paksi Atomerőműből, nem igényli azt, hogy ő állapítsa meg a hitel-visszafizetés garanciáját biztosító áramárat. Ezek mind olyan feltételek, amelyek a pénzügyi feltételeken túl igen előnyössé, átláthatóvá, világossá, számon kérhetővé és megfizethetővé teszik a hitelt. Úgy gondolom, az is normális dolog, hogy előbb a kamatot kezdjük fizetni, és amikor megvalósul a beruházás, amikor elkezd termelni, amikor értéket ad, áfabevételt biztosít a magyar költségvetésnek, akkortól kell a tőkét kiegyenlíteni. Nagyon ritka az ilyen hitelezés a nemzetközi projektfinanszírozásokban. Nagyon ritka azoknak a kedvező feltételeknek az összessége, amelyeket ez az előttünk lévő hitelszerződés tartalmaz; olyannyira ritka, tisztelt képviselőtársaim, hogy nincs is. Gratulálok a pénzügyi feltételeket tárgyaló magyar küldöttségnek, hogy ilyen előnyös jellegű, előnyös tartalmú, előnyös feltételeket tartalmazó hitelszerződést sikerült kialkudni az orosz féllel.

 – Sokan mondják, függetlenül a pénzügyi feltételektől, hogy ezzel kiszolgáltatjuk magunkat Oroszországnak az energiafronton. Valóban van Magyarország számára orosz energiafüggőség, ezt mindenki tudja, ez nem mai, ez több tíz éves, lassan már 60 éves keletű állapot. De ennek alapvető oka nem az atomerőmű létesítése, ez pontosan az ellenkezőjét, a függetlenedést jelenti. Kevesebb olyan földgázt kell felhasználnunk, ami orosz eredetű. Az is igaz, hogy az Európai Unió a földgáz beszerzésének 70-80 százalékát az Európai Unión kívülről szerzi be, és szépen elosztja háromfelé: Északi-tenger, Afrika és orosz beszerzés. Magyarország azonban a gáz beszerzésének több mint a 80 százalékát az orosz féltől kénytelen beszerezni, mert más olyan lehetősége, amit meg lehetett volna korábban teremteni határkeresztező létesítmények kialakításával nem történt meg.

– Jelen pillanatban, a már megkötött szerződés biztosítja, hogy meg tudjuk építeni ezt az atomerőművet. Az orosz fél arra vállalt kötelezettséget, hogy az üzemanyagot, azaz a fűtőtesteket leszállítja, de nem kért kizárólagosságot ebben a kérdésben, sőt vállalta, hogy visszaszállítja a fűtőelemeket. Itt ez a függőség, de ez nem napi függőség, nem naponta kell néznünk, vajon elzárja-e az orosz fél a gázt vagy nem. Ez jelenti a magyar energiafüggetlenséget, a magyar energiatermelés egyre függetlenebb lehetőségeit, ami teljes mértékben összhangban van az Európai Unió irányelveivel, elvárásaival, amely azt mondja: törekedni kell minél erőteljesebben, minél hatékonyabban az energiaellátás önállósítására. Minden államnak megvan a felelőssége, hogy függetlenedni tudjon azoktól az energiaforrásoktól, amelyek a harmadik, tehát az Európán kívüli piacok felé kötelezik el az európai uniós tagállamot. Ezzel a szerződéssel, ezzel a konstrukcióval, és azzal a szakértelemmel, amivel a magyar mérnökök rendelkeznek, és vélhetően fel tudják építeni ezt az erőművet, így hosszú távon biztosítani tudjuk az energiaellátás nagy részének az elfüggetlenedését a külső piacoktól.

– Még egy gondolat az átláthatóságról, a „titkos paktumról”, amit most tárgyaluk. Elvárás az ellenzék részéről, hogy a beruházás minden részletét figyelemmel tudja kísérni. Nos, a hatályos magyar törvények alapján a beruházó, a Roszatom köteles közbeszerzési eljárásokon a beszállítókat kiválasztani, köteles ezeket a beszállítókat olyan módon kezelni, hogy az erre a fedezetkezelésre vonatkozó alvállalkozókat biztosító kormányrendeletnek megfelelően járjon el. Aki arra kíváncsi, hogy ki építi, ki a fővállalkozó, ki az, aki kint van a területen, és ki az alvállalkozó, azt a teljes nyilvánosság előtt meg tudja nézni. Tehát ezeket a dolgokat az építkezés, a beruházás, a konstrukció folyamán követni lehet, úgyhogy minden esélye megvan annak, hogy átlátható, világos és jó célt tudunk szolgálni ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával, - így a KDNP részéről az elfogadást javasolni tudom.

+

A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról

 SIMICSKÓ ISTVÁN: – Bizonyára ebben a körben nem kell megerősíteni azt a tényt, hogy mi, magyarok a sportban nagyhatalomnak számítunk. Sok tehetséges sportoló, kiváló edző volt, van, és lesz a jövőben is. Nyilván, ha nagyhatalom vagyunk valamiben, akkor a kötelezettségeink és a felelősségünk is sokkal nagyobb. Ezért azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az Orbán-kormány tesz a sport erősítése, népszerűsítése érdekében, szerintem mindenkinek értékelni kell. Mi azt valljuk: a sport egy közös nyelv, mindenki érti itthon is és a világban is.

– A sport feltételrendszerét, a sportolás lehetőségét szeretnénk megteremteni és kiteljesíteni. Az elmúlt négy évben sokat tettünk a létesítményfejlesztések vonatkozásában is. Ennek köszönhetően vannak igen komoly eredményeink. ”Csak” az öt látvány-csapatsportágban több mint százezerrel több gyermek sportol, mint korábban. 250 ezer igazolt labdarúgója van Magyarországnak, döntően utánpótlás korosztályú fiatalokból. Szeretnénk továbbhaladni ezen az úton.

– Nagyon-nagyon sokat tettünk annak érdekében, hogy minél több sporteseményt, sportversenyt, világversenyt hozzunk Magyarországra. Ha vannak létesítmények, sportlétesítményeink, akkor nyilván bármikor otthont tudunk adni világbajnokságoknak, Európa-bajnokságoknak vagy akár, a későbbiek folyamán egy olimpiának is. Azért tesszük mindezt, mert a sportnak számos értéke van. Számos értéke van, és ezt az értéket mind az egyének fejlődésében, mind pedig a közösségünk épülésében használnunk kell. Hibáznánk, ha nem tennénk ezt. Hibáznánk, ha a gyermekeink testi-lelki egyensúlyának megteremtésében, fejlesztésében nem használnánk a sportot eszközként, és hibáznánk, ha ugyanezt nem folytatnánk a felnőtt lakosság esetében is. Az elmúlt négy évben 5 százalékról 15 százalékra növekedett a felnőtt lakosság sportolási hajlandósága, ez egy óriási eredmény, szeretnénk ezt is tovább folytatni. Ehhez kell ösztönzés, kell lehetőségteremtés, kell biztonságos, kulturált környezet.

– Azt hiszem, s abban talán egyetérthetünk, hogy akkor mennek ki szívesen családok egy labdarúgó-mérkőzésre, ha jó meccset láthatnak, de leginkább, ha biztonságos és kulturált körülmények között tehetik mindezt. Nem hiszem, hogy sokan mennek ki mérkőzésre, ha ott rendszeresen rendbontást láthatnak és agresszív, verekedő embereket. Az előttünk fekvő törvénymódosító javaslat ezt a célt szolgálja. A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a családok nyugodt körülmények között nézhessenek meg egy labdarúgó-mérkőzést, és természetesen szurkolhassanak is.

– Ez egy előremutató, példaértékű javaslat. Ha belegondolunk a sport eszmeiségébe, az újkori olimpiák történetiségébe, tudhatjuk: a Coubertin bárói gondolat abból származik, hogy a nemzetek békés keretek között vetélkedjenek, versengjenek egymással. Nem a háborúról, nem az agresszivitásról szól, hanem megfelelő keretek, szabályok közepette a tisztességes küzdelemről, a fair playről, a sportszerűségről. Azt hiszem, hogy az irány jó, a szándék egyértelmű. Senkit nem akar kiszorítani a stadionokból, aki szurkolni megy, és tisztességesen akarja buzdítani a kedvenc csapatát..

– A  stadion-korszerűsítési projekteket az Orbán-kormány indította el. A lényeg tehát: mi egy sportbarát kormány vagyunk! Alapvető célunk, hogy egészséges nemzedékeket neveljünk föl, a sportot használjuk eszközként erre, fontosnak tartva , hogy a fair playt, a tisztességes küzdelmet, mindenhol érvényesítsük. Azt szeretnénk, ha családbarát szurkolás lenne, azt szeretnénk, ha kulturált szurkolás lenne. Ezt Nyugat-Európa számos országában meg tudták oldani, szerintem mi is képesek vagyunk arra, hogy megtegyük. Ez a törvénymódosító javaslat, komoly lépés ennek érdekében, úgyhogy a KDNP támogatja!