„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes Ámadár mindkettő. Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallózunk.

A fogyatékos személyek társadalmi integrációja!

MICHL JÓZSEF (KDNP):  – Államtitkár úr! A kormány az elmúlt három évben, nagyon helyesen, arra is helyezett komoly hangsúlyt, hogy elősegítse a fogyatékos emberek társadalmi integrációját, amihez nélkülözhetetlen a társadalmi szemléletváltás előmozdítása is. Ez nagy kihívást jelent: ugyanis Magyarország nagyon-nagyon hátrányos helyzetből indult. A társadalom ritkán találkozott és találkozhatott a fogyatékos emberekkel, hiszen az intézményeik a városon kívül, szeparált épületekben voltak. A mostani kormányzati szociálpolitika célja a fogyatékos személyek aktív társadalmi részvételének előmozdítása. Ennek egyik legfőbb eszköze a foglalkoztatáspolitika, hiszen a közös munkahelyen közösen végzett munka során szerzett személyes tapasztalatok rendkívül fontos szemléletformáló tényezők, így a társadalmi integráció alapvető eszközei. A megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő emberek mindennapjainak könnyítése érdekében a foglalkoztatási rendszer átalakítása jelenti a legfontosabb és egyben a legnehezebb területet. A cél a korábbi rendszerrel ellentétben, hogy megadják számukra azt a pluszsegítséget, amire szükség van a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatás megteremtése érdekében.

– Államtitkár úr! A fogyatékos személyek önálló életvitele kapcsán fontos az akadélymentesítésről is szólnunk. Ez a közgondolkodással ellentétben nem csupán a rámpát vagy a liftet kell hogy jelentse, hanem az úgynevezett infokommunikációs akadálymentesítést is, illetve az ehhez kapcsolódó szolgáltatásszervezési lépéseket, hogy ne csak az épületek, hanem a szolgáltatások egésze válhasson hozzáférhetővé valamennyi fogyatékos számára. Jó példa erre, hogy az idén több mint 5 milliárd forintos uniós forrás nyílt meg a kormányablakok és kormányhivatalok hozzáférhetőségének javítása érdekében; vagy hogy a kormány több mint félmilliárd forint uniós forrásból fejleszti a jelnyelvi videotolmácsolás rendszerét. Kérdezem:

• Milyen további lépéseket tervez a kormány a szolgáltatások hozzáférhetősége terén?
• Milyen változtatásokról döntött a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rendszerében, és ez milyen eredményekkel járt?
• A foglalkoztatás elősegítése mellett milyen támogatást kínál a kormány a fogyatékos személyek képzéshez jutásához?

+

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! A kormány hivatalba lépése óta számos jelentős intézkedést hozott, amelyekkel a fogyatékos személyek társadalmi integrációját kívántuk elősegíteni. Biztosíthatom önt, hogy ezt a folyamatot a jövőben is folytatni fogjuk. A közszolgáltatások hozzáférhetőségének fejlesztése terén fontos alapot jelent az a folyamatosan bővíthető országos adatbázis, amely 7 ezer intézmény akadálymentességi felmérése alapján jött létre. Ez hamarosan bárki számára hozzáférhető lesz. A kormány emellett a 2014-2020-as uniós tervezési időszakban további jelentős volumenű forrásokat tervez a közszolgáltatások hozzáférhetőségére fordítani. Emellett célul tűztük ki egy olyan információs és szolgáltató rendszer létrehozását, amely felmérési adatok értékelésével, jó gyakorlatok bemutatásával, szakmai tanácsadással segíti az érintett szervezeteket. Olyan fejlesztéseket indítottunk el az elmúlt években, amelyek a különböző fogyatékossági csoportoknak különböző megoldásokat jelentenek. Példaként említeném a Vakok Állami Intézetének korszerűsítését, amely az Új Széchenyi-terv részeként 1,2 milliárd forintból újult meg. Szintén az Új Széchenyi-terv részeként 540 millió forintból valósítjuk meg a videotolmács-szolgáltatást, hogy ezzel is segítsük a siket és nagyothalló emberek életét. Ugyancsak kiemelkedő az Új Széchenyi-terv részeként a látássérült emberek rehabilitációját végző 2000 négyzetméteres bentlakásos intézmény létrehozása. Az 1,3 milliárd forintos program előkészítése már megkezdődött.

– Képviselő Úr! 2011-től az új szabályozás teljeskörűen átalakította a megváltozott munkaképességű, egészségkárosodott személyek foglalkozási rehabilitációs rendszerét. Az átalakult minősítési rendszerben új szemlélet jelent meg, a megtartott egészségi állapot, munkaképesség mértékét vizsgálják orvosi, szociális és foglalkoztatási szempontok alapján. Ennek eredményeként rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást kaphat az érintett. Az akkreditált munkáltatók megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásához bér- és járulék-, valamint többletköltség-támogatásban részesülhetnek. 2013-ban pályázat alapján 324 szervezet több mint 30 ezer fő foglalkoztatását vállalta, munkahelyteremtésre, meglévő munkahelyek átalakítására 46 munkáltató 728 álláshelyre több mint 1 milliárd forint támogatásban részesült.

– Képviselő úr! Új támogatási formaként jelent meg a rehabilitációs kártya is, amely az egészségkárosodott személy foglalkoztatásának teljes időtartamára teljes munkáltatóijárulék-mentességet biztosít, legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százalékáig. A rehabilitációs kártyával 2013 szeptemberében több mint 20 ezer megváltozott munkaképességű dolgozó 5200 cégnél dolgozott, utánuk közel 392 millió forint kedvezményt vettek igénybe. Az átalakításnak köszönhetően az idei évben több mint 10 ezerrel nőtt a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak száma. A kormány a leghátrányosabb helyzetű csoportok munkaerő-piaci képzésére az Új Széchenyi-terv részeként biztosít forrást, amely a szakmai és informatikai fejlesztésekkel, szolgáltatásokkal együtt 9,8 milliárd forint. A másik jelentős program a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációját segíti komplex munkaerő-piaci programokkal. Várhatóan mintegy 5300 embert vonnak be a programba, közel 12 milliárd forint áll erre rendelkezésre.

+

MICHL JÓZSEF: – Államtitkár úr! Nagyon megnyugtatott ez a válasz a tekintetben, hogy a kormánynak nincs szüksége arra, hogy most kapkodjon, az utolsó pillanatban karácsony előtt. Egész éves tevékenysége jól példázza azt, hogy igenis komolyan veszi a leghátrányosabb helyzetben lévőket, a legnehezebb sorban élőket és azokat a fogyatékos polgártársainkat, akiknek az élete nagyon súlyos és nagyon nehéz körülmények között zajlik. Remélem és abban bízom, hogy mindaz, ami most itt elhangzott, a kétkedőket nagy részben meg tudta nyugtatni, és arról meggyőzni, hogy van értelme ennek a munkának, és érdemes ezt így folytatni.  Köszönöm, elfogadom a válaszát.

Mi lesz veled ménesbirtok?

VARGA ZOLTÁN (MSZP): – Államtitkár úr! Több száz éve II. József császár a Habsburg Birodalom lótenyészet-fejlesztése érdekében Csekonics vértesszázados javaslata alapján jelölte ki lótenyésztési bázisul Mezőhegyes mai területét. Az elmúlt közel 230 év alatt a mezőhegyesi ménes, illetve a ménesbirtok 170 évig magyar koronabirtok volt, ezt követően állami tulajdon, melyet vagy szétválasztottak ménesre vagy birtokra, vagy ismét összeszerveztek. A 2004 előtti privatizációval létrejött, és lett magántulajdon a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.

– Mezőhegyes lakossága az elmúlt 230 év alatt nem ismerhette meg sem az egyéni, sem a családi gazdálkodást, hisz a föld nem lehetett magántulajdonban. A téeszesítés az ’50-60-as évek elején Mezőhegyesen megbukott, még az állami presszió ellenére is. Az elmúlt években korszerű gazdaság jött létre, amely komoly sikereket ért el például a vetőmagtermesztés területén. A magántulajdonban lévő társaság jelenleg mintegy 420 főt foglalkoztat teljes munkaidőben, és a nyári idénymunkák során több mint ezer ember jut tisztes jövedelemhez.

Az elmúlt hetekben az NFA több mint 3 ezer hektár földterület 2016 év végétől érvényes bérleti jogát hirdette meg olyan területekre, amelyek a vetőmagtermesztés részei. Ezzel hosszú távon fogják ellehetetleníteni az eredményes gazdálkodást, holott  a mezőhegyesi vetőmagtermesztés és az ezt szakszerűen biztosító termőterület megtartása nemzetgazdasági és kiemelt élelmezésbiztonsági érdek. Ezért is érthetetlen ennek a sikeres ágazatnak az ellehetetlenítése, hiszen a térség ökológiai adottságai, vetőmag-termesztési és -feldolgozási tradíciója, tapasztalatai, logisztikai előnye az ország egyik legsikeresebb kukoricavetőmag-termesztőjévé tette a Ménesbirtok Zrt.-t.

– Államtitkár Úr! Ha megvalósul az önök elképzelése, akkor a munkanélküliek száma több száz fővel nő, mintegy 1500 fővel növekszik a szociális rászorulók száma. Tehát 1500 fővel növekedne a szociális rászorulók száma, mert megszűnik az idénymunka lehetősége, megszűnik a jó genetikai állományú szarvasmarhatartás, mezőgazdasági feldolgozóipar hiányában az elnéptelenedés tovább növekedne, és nem utolsósorban fenntarthatatlan lenne az 1980-as években kiépített öntözőrendszer, nem mellékesen Mezőhegyes és a Ménesbirtok a nagy majorokkal kulturális emlék, a világörökségi cím várományosa. Kérdezzük tehát:

• Milyen érdek vezérelte önöket, hogy a több száz éves hagyománnyal rendelkező gazdaságot tönkretegyék?
• Miért nem látják be, hogy ezzel a döntéssel Mezőhegyes városát és térségét lehetetlenítik el?

+

BITAY MÁRTON ÖRS, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Megbukott a téeszrendszer Mezőhegyesen és máshol is. Szomorúan hallottam, ahogy elmondta: miután ott soha nem volt a helyiek kezében a termőföld, ezért ön azt javasolja, hogy ez a továbbiakban is így legyen. Mi ezzel nem értünk egyet, mi azt gondoljuk, hogy a helyi gazdáké legyen a termőföld.

– Képviselő Úr! Mezőhegyesen legalább három szereplője van ennek a földviszonynak: a helyben élő családi gazdák, a privatizált zrt. és az Állami Ménesbirtok. Nem fogják elhinni, hogy az MSZP-s képviselő melyikért lobbizik: a nagyüzemért. Nem a helyben lévő gazdaságért, nem a családi gazdákért és nem is a Ménesbirtokért, ami azért is nagyon érdekes, mert 2004-ben pont önök privatizálták ezt a céget, tíz másik állami gazdasággal együtt, és e privatizáció kapcsán nagyon sok érdekes információ látott napvilágot. Például az: hogyan csökkent 900 millióval egy hónap alatt a cég értékbecslése, hogyan fordulhatott elő az, hogy egyetlenegy cég tudott csak ezen a pályázaton indulni - amelyet egyébként a pályázat beadását megelőző egy hónapon belül alapítottak -, és jutott hozzá ehhez a nagyon komoly állami vagyonhoz. Mindezt egyébként úgy, hogy azokat az eszközöket, amelyeket felmértek a privatizáció során, meg sem kellett vásárolnia, mert különféle furmányos módon megkapta önöktől. Csak hogy mindenkinek világos legyen: erről a nagyüzemről beszélünk, erről a cégről beszélünk.

– Képviselő úr! Mezőhegyes természetesen fontos a kormánynak, fontos a „Földet a gazdáknak” program is. Elsősorban a helyben lakó, állattartást vállaló családi gazdák a fontosak. A kormány erre a családi gazdasági modellre épít, az egész program róluk szól. Ezt jól mutatja az is, hogy a nyertesek több mint 80 százaléka természetes személy, akik a területeknek közel 75 százalékát kapták bérbe és nagyüzemek ebben a pályázati rendszerben egyáltalán nem is jutnak szóhoz.

– Képviselő Úr! Megértem önt és megértem az MSZP-t, hogy a nagyüzemek pártján emel szót. Mi nem értünk ezzel egyet, közöttünk ebben nézetkülönbség van. Mi a családi gazdaságban, a családi gazdasági modellben hiszünk, és azt gondoljuk, hogy a családi gazdasági modell az, ami a magyar agrártársadalomnak megfelelő hatékony termelési méretet jelent, és a magyar agrártársadalomnak jó. Éppen ezért a kormánynak feltett szándéka, hogy a jelenlegi 50-50 százalékról, ami a nagyüzemek és a családi gazdaságok méretét illeti, 80 százalékra emelje a családi gazdaságok méretét, és csak 20 százalékban legyenek jelen az agrártermelésben a nagyüzemek.

– Képviselő Úr! A Mezőhegyesi Ménesbirtok - és itt kifejezetten a ménesről beszélek - nemzeti érték, nagyon fontos a kormánynak, eddig is fontos volt, ezután is fontos lesz, és minden segítséget meg fog kapni ahhoz, hogy megmaradjon. Az állami föld nem hitbizomány, az állami föld a családi gazdaságok megsegítését szolgálja, legalábbis 2010 óta.

+

GŐGÖS ZOLTÁN – Államtitkár úr! Tudja, hogy a kecske igénytelen állat, de amit most előadott, attól biztos megdöglene, ha megetetnék vele.

– Államtitkár Úr! Ha nekem nem hisz, majd kérdezze meg az állatorvos édesapját, hogy mennyi idő kell egy olyan genetikai állomány kialakításához, mint van Mezőhegyesen. Hányszor tíz év? Tudja, mit tesznek önök most tönkre? Kettőszáz év munkáját! Azért, mert van egy szerencsétlen ideológiájuk, amiben semmit nem néznek. Semmit!

– Államtitkár Úr! Van egy javaslatom: jöjjön el velem, és mondja a szemébe annak a hatszáz embernek, hogy meg fog szűnni a munkájuk. Azért, mert önök nem helyi gazdáknak, hanem fiktív lakcímre bejelentett fideszes csalóknak fogják odaadni azt a földet! Tudja, ezzel az a probléma! Erre adjon a helyi embereknek választ! Ott helyben, egyenesen a képükbe!

+

A képviselő úr nem, az Országgyűlés látható többsége viszont az államtitkári választ 196 igen szavazattal 62nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

 Miért diszkriminálja a kormány a külföldre kényszerülő magyar embereket?

FARKAS GERGELY (Jobbik): – Államtitkár úr! Az új választási eljárási törvény nagyon helyesen megnyitja a kaput határon túli nemzettestvéreink országgyűlési választáson való részvétele előtt. Ők többnyire bejelentett magyarországi lakcím nélküliek, és a törvény szerint levélben adhatják le szavazatukat. Ez egy pozitív lépés, de sajnos nem mondhatók ilyen szerencsésnek azok a honfitársaink, akik tartósan külföldön dolgoznak vagy tanulnak, bár rendelkeznek bejelentett magyarországi lakcímmel is. Ők ugyanis, teljesen érthetetlen módon, nem vehetik majd igénybe a levélben szavazás intézményét a választásokon, kizárólag személyesen, a külképviseleteken lesz lehetőségük szavazni.

– Mit is jelent ez a gyakorlatban? Miért probléma ez sok százezer külföldre kényszerült honfitársunknak? Azért, mert a jelenlegi törvény szerint a külképviseleten való szavazás sok esetben több száz kilométeres utazással oldható csak meg. Mivel ez időben és anyagiakban is jelentős megterhelés, valószínűsíthető, rengetegen nem tudnak majd élni a szavazati jogukkal, hiába szeretnének. De nemcsak a távolság jelenthet problémát, hanem az is, hogy egyes városokban, ahol a magyarok száma kimagasló, technikailag sem lesz lebonyolítható ily módon a voksolás. Felvetődik például, hogy a Londonban élő, sokak szerint akár a százezres számot is meghaladó magyarok esetén a szavazás hogyan bonyolítható le, ennyi ember ugyanis nem tud egy helyen szavazni. Ha mind sorban állnának a magyar nagykövetség előtt, akkor fél London megbénulna. Velük ellentétben viszont vannak olyanok, akiknek nincs Magyarországon bejelentett lakóhelyük, mégis, ők levélben is szavazhatnak.

– Államtitkár úr! Miben különbözik az, ha egy szavazatot Kolozsvárról adnak fel, vagy Bécsből, Berlinből, esetleg Londonból? Úgy gondolom, mivel ugyanarról a módszerről van szó, nem lenne szabad különbséget tenni honfitársaink között csak azért, hogy van-e vagy nincs bejelentett magyarországi lakóhelyük. Önök korábban azzal érveltek, hogy a levélben való szavazás esetében több lehetőség van a visszaélésre. Ebben akár még lehet is igazság, de a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők esetében szintén ugyanekkora a kockázat. Ez tehát nem a lakcímkártyán múlik, ez nem lehet ellenérv!

– Államtitkár úr! Ha már a külföldön élők nagyon nagy többsége nem jószántából, hanem a hazai helyzet miatt, kényszerből vándorolt külföldre, legalább ne büntessék őket! Hadd szóljanak bele ők is a hazai közéletbe, mondhassák el véleményüket az elmúlt 4 vagy akár az elmúlt 24 év politikájáról. Jogos kérés részükről, hogy tegyék lehetővé a levélben szavazást nekik is! Kérdésem tehát:

• Hajlandóak-e változtatni a jelenlegi szabályozáson, ami sok tízezer, de akár százezer honfitársunk szavazását nehezíti meg vagy akár lehetetleníti el?

+

RÉTVÁRI BENCE, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Ön is tudja: a levélben szavazás lehetőségét az új választási eljárási törvény hozta be, korábban senki számára ez nem volt lehetőség. És azért hoztuk be, mert azok számára, akiknek nincs magyarországi lakcímük, megnyitottuk a lehetőségét. Ha tehát valaki azért, mert mondjuk, kolozsvári, nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, nyilvántartásba vetetheti magát, és levélben szavazhat. Levélben viszont nem szavazhat egyéni jelöltre, hiszen nincs magyarországi lakcíme, hanem csak és kizárólag pártlistára.

– Képviselő Úr! Valóban nagyon sokan élnek a határokon túl, nemcsak a Kárpát-medencén belül, hanem akár Nyugat-Európában is. Az ő számukra ugyanaz a lehetőség, mint volt korábban is, hiszen a külképviseleteken adhatják le a szavazataikat, éppen azért, mert úgy gondoltuk, hogy ezen a területen a rendszert nem kell megváltoztatni. Ha valaki levélben szeretne szavazni, és mondjuk, Londonban él vagy Madridban él, azt megteheti azáltal, hogy rendezi a lakcímviszonyait, és nem tartja fönn a magyarországi lakcímét állandó lakcímként, ami már nem a valós állapot, hanem bejelenti azt, hogy megszűnt így immáron Madridban vagy Londonban, vagy Los Angelesben, vagy bárhol máshol is ugyanúgy feliratkozhat a regisztráció során a listára, és ugyanúgy levélben szavazhat, mint bármely kolozsvári magyar állampolgár. Ha nem tartós szándékkal vannak ott éppen ezért szükséges, hogy a saját jogi állapotukat a lakcím tekintetében rendezzék. Ha nem ezt tennénk, és azt mondanánk, hogy szabadon bárki kérhet levélben szavazást, akkor egy eléggé beláthatatlan folyamatot indítanánk el, legalábbis egy nehezen kontrollálhatót. Ez kavarodást jelenthet.

– Képviselő Úr! Ha korlátlanul engedjük mindenki számára a levélben szavazás lehetőségét. elsők között szerintem a Jobbik kezdene el kritizálni. Azt mondanák,  hogy a lényegében belföldről feladott levélszavazatok nem mást segítenek elő, mint a láncszavazás minél szélesebb körben való elterjedését. Ha valaki tehát nem az állandó lakcímén van, és nem ott kíván szavazni, akkor, ha Magyarországon belül tartózkodik, kérheti, hogy ott szavazhasson, egy másik helyen., ott szavazhassanak, ahol erre a lehetőségük megvan. Ha külföldön tartózkodik ideiglenesen, akkor kérheti, hogy a nagykövetségre menjen be, és ott adhassa le a szavazatát, ha pedig tartósan külföldön van, és rendezi a lakcímviszonyait, akkor levélben szavazhat. Ez a három lépcsőfok van, ha valaki nem az állandó lakcíme szerinti helyen tartózkodik. Az állam vagy pontosabban a választási iroda nem tudja eldönteni a távolból, hogy valaki tartós szándékkal, vagy pedig ideiglenes szándékkal gondolkozik. Ezért fontos, hogy ő rendezze a lehetőségét, de mind a három módon van lehetősége a választásokon való részvételre és szavazatának leadására. Kérem, ha megértette a rendszer logikáját, akkor fogadja el a választ.

+

FARKAS GERGELY: – Államtitkár úr! Rossz volt hallgatni az ön magyarázkodását. Itt félig ismertette a jogszabályt, amivel mindannyian tisztában vagyunk, félig meg magyarázkodott, de egyetlenegy érvet sem mondott, hogy miért kellene különbséget tenni határon túli magyar testvéreink, szomszédos országban lakó magyar testvéreink és a külföldre kényszerült magyarok között.

– Államtitkár úr Az az igazság, államtitkár úr, hogy önök félnek. Félnek attól, hogy ítéletet fognak mondani ezek a külföldre kényszerült magyarok az önök kormányzásáról és többek között az előző kormány intézkedéseiről. Tudják nagyon jól, hogy közöttük nincsenek Fidesz-szimpatizánsok, hiszen részben az önök elmaradt munkahelyteremtése, a közbiztonság, az oktatási helyzet és általában véve a Fidesz-kormányzás munkája kényszerített nagyon sok százezer fiatalt és kevésbé fiatalt külföldre. Valójában önök ezeknek az embereknek az ítéletétől félnek, ezért nem tették lehetővé a levélben szavazást számukra.

+

A képviselő úr nem, az Országgyűlés látható többsége viszont az államtitkári választ 194 igen szavazattal 36nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Mikorra válik valóra a kis- és közepes családi birtokok túlsúlya a földterületek használatában?

LENGYEL SZILVIA (LMP): – Államtitkár úr! Kormányzati szállóigévé vált már mára az, hogy a Fidesz-kormány célja a családi gazdaságok megerősítése, támogatása és az, hogy a mezőgazdasági kisüzemek és nagyüzemek arányát a jelenlegi 50-50 százalékról 80-20 százalékra kívánják változtatni a kisüzemek javára. A számok azonban nagyon makacs tények. Ha megnézzük, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2010-ről 2013-ra az egyéni gazdaságok által használt mezőgazdasági területek nagysága mindössze 3,4 százalékkal nőtt, 2,5 millió hektárról 2,6 millió hektárra. Ha ezt a növekedési ütemet nézzük, ha ezzel az évi 1 százalékos növekedési rátával számolunk, akkor igencsak legalább három évtized kell ahhoz, hogy az önök által kitűzött célt elérjük. Netalántán kádári harmincéves kormányzásra készülnek? Ami pedig az állami földeket illeti, az eddig megpályázott földterületek 135 ezer hektárt tesznek ki, ez mindösszesen 2,4 százaléka az összes mezőgazdasági földterületünknek, és ebből is csak 40 ezer hektár talált eddig gazdára.

– Államtitkár úr! Az önök által követett gyakorlat szöges ellentétben áll azzal, amit programként meghirdettek. Egy olyan földtörvényre lett volna szükség, ami a nagygazdaságok feldarabolódása felé hat már ötéves távlatban. Ezzel szemben az új földtörvényben több kiskapu hozza továbbra is előnybe a nagybirtokokat, így a kitűzött kormányzati arányszámokat sem lehet komolyan venni. Úgy látom: nem éltek a kétharmad adta történelmi eséllyel, azzal, hogy tömegesen földhöz juttassák a kis- és közepes gazdálkodókat és családi gazdálkodókat. A fegyelmi idő pedig lassan lejár, jövőre már a külföldiekkel kell versenyezni a magyar földért.

 - Államtitkár Úr! Őszintén azt kívánom, hogy ne kelljen szembesülni vidékpolitikájuk káros következményeivel és az emberek haragjával, de attól tartok, hogy ez a kívánságom nem fog teljesülni. És nehogy azt gondolják, hogy önöket féltem ettől a jogos haragtól! Nem, nem önöket féltem, hanem azokat a  hazai kisbirtokosokat, akiket kijátszottak. Joggal kérdezem tehát:

• Mikorra válik valóra a kis- és közepes családi birtokok túlsúlya a földterületek használatában?

+

BITAY MÁRTON ÖRS, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő asszony! Jelenleg Magyarországon a nagyüzemek és a családi gazdaságok aránya 50-50 százalék. Minden olyan lépés, amit a kormány földkérdésben tesz, abba az irányba hat, hogy ez az 50-50 százalék 80 százalék arányban a családi gazdaságok javára billenjen el. A KSH adatait is növekvő tendenciát mutatnak. Egyetértek önnel abban, hogy akár lehetne ez a növekmény gyorsabb is, de szeretném figyelmébe ajánlani, hogy az államnak a magyarországi termőföldpiacon mindösszesen 10 százalék tulajdona van. Ennek a 10 százaléknak kevesebb mint feléről szól a „Földet a gazdáknak” program. Szólhatna többről is, ha nem lennének hosszú távú szerződéssel lekötve.

– Képviselő asszony! Ennek a kis arányú résznek a megváltozása, ezen belül, hogy kik használják a földterületeket, egyrészről nagyon komoly munka. Nagyon sok támadás éri ezt a programot akár az önök és részéről is, másrészről pedig ez nem egyik napról a másikra fog hatni. Nem azt mondtuk, hogy ezt az arányszámot, amit szeretnénk elérni, holnap, holnapután vagy a következő évben már reálisnak gondoljuk, hogy elérjük. Pusztán arról van szó, hogy a kormány elindult egy úton: azon az úton szeretne végigmenni, amelynek eredményeképpen a  családi gazdaságok aránya növekedni fog. Erről szól a földtörvényben is minden rendelkezés, és erről szól a „Földet a gazdáknak” programban is minden rendelkezés. Ezt mutatja az is - ha már KSH-adatok -, hogy 5 ezer fővel nőtt a mezőgazdaságban dolgozók száma, akik területalapú támogatást kapnak, egyébként 1990 óta ilyenre nem volt példa.

- Képviselő Asszony! Persze, önnek abban igaza van, hogy: mi is jobban örülnénk, ha nem 5 ezerrel, hanem 50 ezerrel, vagy 500 ezerrel nőtt volna. De ennek a programnak van egy kifutása, van egy menete, van egy ritmusa, amit nem tudunk meggyorsítani,. pláne úgy, hogy nem az államnál van a földvagyon, hanem a magánembereknél, az államnál mindösszesen csak 10 százalék 

– Képviselő asszony!  Nincsenek semmiféle nagygazdaságok, nagyüzemek, nincsenek ezerhektáros méretek sem. A szántóföld esetében 25 hektár, legelő esetében pedig 60 hektár az az átlag, amit egy pályázó megnyer a „Földet a gazdáknak” program keretében.

És nagyon fontos az is, hogy minden harmadik érvényesen pályázó fiatal gazda szintén földet kap haszonbérbe az államtól.

 – Képviselő asszony! A földtörvény vonatkozásában nagyon komoly lépéseket tettünk. Mindenesetre a birtokmaximumokat megfeleztük, a kiskapukat bezártuk. Nem tudom, hogy mire említette a külföldi földszerzőket, előttük az elővásárlási sorrendben még a hetedik helyen is helyben lakó magyar családi gazda szerepel. Nem tudom, miből gondolja hogy ez bárkinek a részére kijátszható lett volna. Én azon dolgozom és a kormány is azon dolgozik, hogy a családi gazdaságok megerősödjenek, az agrárközéposztály megerősödjön. Erről szól a földtörvény és a „Földet a gazdáknak” program is.

+

LENGYEL SZILVIA: – Államtitkár úr! Ha felhívja a Nemzeti Földalapkezelő központi telefonszámát, akkor szembesülni fog az általam idézett 135 ezer hektárral. Ajánlom figyelmébe, hogy ezt tegye meg.  De folytatnám:  a 3,4 százalékos egyénigazdaság-növekedéssel szemben viszont ott van az, hogy 2010 és 2013 között a 440 ezer fős mezőgazdasági munkaerő-felhasználás csak 426 ezer lett bizony 2013-ban. Akkor miről beszélünk itt? Hogyan növekedett a munkaerő-igényes családi gazdálkodásban foglalkoztatottak száma? És még egy dolog: ha az összes állami földet odaadnák a kisgazdálkodóknak, akkor csak 63 százalékot tudnának elérni a 80 százalék helyett. Szerintem sokkal egyszerűbb, ha abban maradunk, hogy teljesen komolytalan és hiteltelen az, amit önök ígérnek.

+

A képviselőasszony nem, az Országgyűlés látható többsége viszont az államtitkári választ 191 igen szavazattal64  nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

 A népesedési csomag keretében a kormány milyen lépéseket tervez a GYED Extra bevezetésével?

TALABÉR MÁRTA (Fidesz): – Államtitkár úr! Egyes felmérések szerint, ha a tervezett gyermekek ténylegesen megszületnének, a magyarországi termékenység – változatlan halálozási és migrációs adatok és arányok esetén – elérné a népességfogyás megállításához szükséges szintet. Mint tudjuk, a gyermekvállalási hajlandóságra vonatkozó adatok egészen más képet mutatnak, mint a ténylegesen megszületett gyermekszám. Ha középtávon visszatekintünk, akkor pontosan látjuk, hogy a nyolcvanas évek közepétől a népességfogyás drámai módon felgyorsult. A második Orbán-kormány által tervezett intézkedések célja, hogy Magyarországon egy olyan családtámogatási rendszer alakuljon ki, amely igazodik a különféle családi típusok és élethelyzetek által jelentett eltérő életpályákhoz, ezzel is szolgálva a tervezett gyermekek megszületését.

– Államtitkár Úr! Véleményem szerint a munkahelyi és a családi kötelezettségek összeegyeztetése, valamint a gyermekvállalási tervek megvalósítása kiemelten fontos kell hogy legyen mindannyiunknak. Ezen belül a gyermekgondozási ellátások rendszerét rugalmasabbá kell tennünk, a szülők munkaerőpiacra történő visszatérését könnyítenünk, a munkáltatók bérterheit pedig csökkentenünk kell, és rendkívül fontos, hogy a fiatal, pályakezdő diplomások korábbi életkorban történő gyermekvállalását támogassuk és ösztönözzük. A munkavédelmi akcióterv kiterjesztése érdekében és a demográfiai csomag részeként a munkáltatókat is ösztönözni szeretné a kormány, hiszen a szociális hozzájárulási adókedvezmény időtartamát meghosszabbítaná. Tehát a szociális hozzájárulási adó a visszafoglalkoztatott három- és többgyermekes anyukák esetén az első három foglalkoztatási évben nullaszázalékos fizetési kötelezettséget jelentene, és az azt követő két évben is a munkáltatót 50 százalékos kedvezmény illetné meg. Ez is része lenne a demográfiai és családpolitikai csomagnak, hiszen a munkáltatót is ösztönözné a gyermekeket nevelő anyukák visszafoglalkoztatására.Az általam elmondottak tükrében kérdezem:

• A népesedési csomag keretében a kormány milyen lépéseket tervez a gyed extra bevezetésével?

+

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő asszony! Egyetértek az aggodalmával, hiszen a negatív népesedési csökkentési trend megállítása az egész nemzet és a jövő generációinak érdeke. Ennek érdekében a kormány már számos intézkedést megtett, illetve tesz a közeljövőben is. A már korábban megtett lépéseket egészíti ki a 2014. januártól hatályba lépő gyed extra intézkedéscsomag, ami további csaknem 20 milliárd forintos támogatást biztosít a családoknak jövőre.

 – Nézzük először, melyek is voltak a már korábban megtett lépések. A kormány megalakulását követően azonnal megszületett az a döntés, mely szerint 2010 szeptemberétől ismét a gyermek hároméves koráig jár a gyes. Ezt - mint az mindenki számára ismert - a Bajnai-kormány akarta elvonni a családoktól. Igen jelentős lépés volt az is, hogy 2011. január 1-jétől ismét kibővítettük a szocialisták által 2006-ban csaknem teljesen eltörölt családi adókedvezményt. Az egy- és kétgyermekesek újra jogosultak lettek a kedvezményre, gyermekenként akár havi 10 ezer forintos összegben; a három- és többgyermekesek pedig a korábbi gyermekenkénti 4 ezer forintos összeg több mint nyolcszorosát, 33 ezer forintot vonhatnak le a személyi jövedelemadójukból.

 – Csak címszavakban még néhány fontos döntésről: 2011. január 1-jétől bevezettük az örökbefogadói gyest. A három vagy több ikergyermeket nevelő szülők minden egyes gyermekük után megkapják a gyes összegét. Bevezettük továbbá a kismamák részmunkaidős foglalkoztatása után járó járulékkedvezményt. 2012-től újra lehetőség van a kismamák után adókedvezményt igényelni. A gyermek után járó pótszabadságot mindkét szülő egymástól függetlenül igénybe veheti. 2013. november 11-én pedig az Országgyűlés elfogadta a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvénymódosítást, amely további segítséget jelent a gyermekes családoknak.

 – Képviselő asszony! A gyed extra néven ismert intézkedéscsomagnak négy jelentős eleme van. Először is, 2014-től a gyermekgondozási ellátás, tehát a gyes és a gyed mellett akár napi nyolc órában is lehet majd dolgozni. Aki már most is dolgozik kisgyermek mellett, és le kellett mondania a gyedről vagy a gyesről, az januártól kérheti, hogy újra állapítsák meg neki az ellátást a munka mellett az abból még hátralévő időre. Másodszor: 2014-től jobban járnak azok is, akik jelenleg a gyermekük után ellátásban részesülnek, és jövőre újabb gyermekük születik. Ők az első gyerek után sem veszítik el az ellátást. A harmadik lépés a felsőoktatásban tanuló vagy frissen diplomázott fiatalok gyermekvállalásának nagyobb támogatása. 2014-től számukra is lehetővé tesszük, hogy ha van legalább egy év felsőoktatási jogviszonyuk, akkor a szülés után egy évig részesülhessenek gyedben. Ennek az összege a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 70 százaléka lesz. A negyedik lépés pedig a munkahelyvédelmi akcióterv kiterjesztése. Ez a három vagy több gyermeket nevelő kismamákat kívánja jobb helyzetbe hozni. Az érintett munkáltató három év helyett öt évre kaphat adókedvezményt a kismama után, ha az legalább három gyermeket nevel. Így kettő helyett három évig lesz adómentes a foglalkoztatás, és további két évig csak mintegy feleannyi adót kell majd megfizetni.

+

TALABÉR MÁRTA: – Államtitkár úr!  Az elmondottak alapján , remélhetőleg a vágyott gyermekek nemcsak vágyak maradnak, hanem meg is születnek a jövőben. Ahol pedig már megszülettek, ott a családok bátrabbak lesznek, és vállalni fognak második, harmadik vagy negyedik gyermeket is. Azt hiszem, hogy ez a gyed extra nevezetű csomag erre kiváló lehetőséget biztosít. Köszönöm a  válaszát, elfogadom.