„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.
– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek már  a címűkben hordozzák az  állásfoglalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltra emlékeztetnek, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

A Türr és Klebersberg képzi a téli közfoglalkoztatottakat?

SÓS TAMÁS (MSZP): – Államtitkár asszony! Látszik, hogy görcsösen ragaszkodnak a statisztika kozmetikázásához, és ugye, nem mentes ez az intézkedés attól sem, hogy közeledik a választás. A cél, hogy a munkavállalók képzettsége és tudásszintje nőjön, fontos és támogatandó, de ahogy ez történik, azt gondolom, komoly kritika illeti. Számosan panaszkodnak, gondolom, a minisztériumhoz is eljutottak az ilyen felvetések. A különböző településeken is komoly felháborodások vannak ezzel kapcsolatba.

– Államtitkár asszony! Látszik, önöknek semmi sem drága. Ezt mutatja többek között az is, hogy dömpingszerűen történnek az intézkedések, például a 2013-2014-es tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletet is menet közben felülvizsgálták. Például ősszel még az oktatási szakemberek sem tudták, hogy mi lesz a Fidesz választási programja. A kérdéseim:

• A Türr István Képző és Kutató Intézet, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ rendelkezik-e vagy sem a képzések lebonyolításához szükséges szakmai, infrastrukturális, de főleg személyi és tárgyi feltételekkel?
• Az általános iskolai pedagógusok kaptak-e olyan típusú felkészítést, hogy felnőttképzés keretében milyen módszertani feladatokat kell megoldaniuk?
• Hiányos és rossz képzésekre fölöslegesen kifizetett súlyos milliárdok elköltéséért ki a felelős?
• Ön szerint két állami intézmény jelen állapotában képes-e maradéktalanul ellátni a rájuk bízott feladatokat, télvíz idején biztosítani a külsős szakmai gyakorlati helyeket?

+

HOFFMANN RÓZSA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! Kicsit megdöbbentett. Különösen amiatt, hogy egy önmagát szocialistának nevezett párt képviselője egy ilyen rendkívül fontos, a társadalmi felzárkózás szempontjából pótolhatatlan programból csak annyit tud látni, hogy pénzköltés van, hogy statisztikai adatok kozmetikázása, dömping és így tovább. Örülök azonban , hogy legalább azt elismerte, hogy maga a képzés fontos. Azt kérdezte, hogy alkalmasak-e erre ezek az intézmények. Hogyne lennének rá alkalmasak! A Türr István Képző Központ a felnőttképzésben szerzett tapasztalatot. Többnyire fiatal emberek, akik a képzésben részt vesznek, nem végezték el az általános iskolát, vagy nincsen diplomájuk, felnőttek már, más módszereket igényelnek, mint az általános iskolások. Azokat a fiatalokat, akiknek nincs meg az általános iskolai végzettségük, meg kell tanítani bizony az alapkompetenciákra, és általános iskolai végbizonyítványhoz kell juttatni, erre az általános iskolák képesek.

– Képviselő úr felesleges pénzköltésről beszél. Felesleges pénzköltés az, hogy több száz pedagógust nyugdíjból visszahívtak, vagy délutáni foglalkozásokon végzik ezt a tevékenységet, és ezért külön pénzt kapnak? Persze, hogy pénzbe kerül, de a legfontosabb az, hogy százezer olyan fiatal, akinek semmiféle vagy nagyon alacsony végzettsége volt idáig, ennek a képzésnek köszönhetően megkapta azt a lehetőséget, hogy végre olyan végzettséghez jusson, amelynek birtokában eséllyel indulhat a munkaerőpiacon. Ez a legfontosabb, és igen, erre pénzt kell áldozni. időt energiát fordítani. Sajnos, önök nem tudták megtenni, ezért mi gyors ütemben pótoljuk azt, amit elmulasztottak.

Mit kíván tenni a kormányzat az építésügyi, örökségvédelmi eljárások terén kialakult rendezetlen helyzet felszámolása érdekében?

SUHAJDA KRISZTIÁN (Jobbik): – Államtitkár úr! Jelen kérdésemben a 2013. január 2-a óta fennálló országos szintű építésügyi problémákra szeretném ráirányítani a figyelmét. Ezen a területen dolgozó szakemberek beszámolói szerint van olyan járás, ahol idén még egyetlen építési engedély sem született. A kivitelezők az építési munkákat sem tudják elkezdeni, a beruházók pedig teljesen jogosan türelmetlenek. A legnagyobb baj a pályázati támogatást elnyert beruházások terén van, hiszen a késlekedések miatt a pályázatokat irányító hatóságok már különböző jogszabályokban előírt büntetőszankciókat is kénytelenek életbe léptetni. Általános szakmabeli vélemény, hogy súlyos létszámhiánnyal küzdenek az építési hatóságok, a járási hivatalok létrehozásával a korábbinál jóval több engedélyezési eljárás jut egy ügyintézőre.

– Államtitkár úr! Bevezetésre került az ÉTDR informatikai rendszer, ugyanakkor az ennek használatára való átállásra nem jutott kellő idő, ráadásul az építési hatóságokat sem látták el megfelelő technikai háttérrel. Probléma, hogy az új jogszabályokat ráhúzták a korábban indított eljárásokra: a pályázati renddel képtelenség összehangolni, illetve kiszolgálni annak nagyon szigorú feltételrendszerét, kiemelt tekintettel az időintervallumra. Az állandóan változó jogszabályi környezet az örökségvédelmi hatóságok eljárási szabályozása terén okozta a legnagyobb káoszt. 2013. január 1-jén lépett életbe a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendelet, amely alapján ezek az eljárások különösen is bonyolulttá és időigényessé váltak. Ennek az egyik igen sok kárral járó következménye, amelyet a kalocsai érseki kincstár és a paprikamúzeum vagy a soltvadkerti református templom felújítása kapcsán is meg kell tapasztalnunk. Az elhúzódó eljárások miatt az egyházi épületek használata korlátozott, amely a hitéleti alkalmak, kulturális rendezvények megtartását is gátolja, s ez nemcsak az adott egyházközségi tagok, de az odalátogató turisták számára is komoly veszteség. Kérdezem:

• Mit kíván tenni a kormányzat az építésügyi, örökségvédelmi eljárások terén kialakult rendezetlen helyzet felszámolása érdekében?

+

TÁLLAI ANDRÁS, belügyminisztériumi államtitkár: –  Képviselő úr! Tájékoztatom, hogy tévesek az értesülései: ilyen járás már a júniusban készült statisztikában sem fordult elő. Mind a három településen az építési engedélyezési eljárás folyamatban van. A késlekedések miatt a pályázatokat irányító hatóságok már a különböző jogszabályokban előírt büntetőszankciókat is kénytelenek életbe léptetni. Az építésügyi hatósági eljárásokat 2013. január 1-jétől szabályozza az úgynevezett eljárási kódex, amely a kérelmek megfelelő előkészítettségére helyez nagyobb hangsúlyt. A megelőző évek tapasztalatai szerint az esetek nagy számában az építtető a kérelmét az engedélyezési eljárás során tette teljessé, ezzel elhúzva a kérelem elbírálásának határidejét. E gyakorlat megszüntetése érdekében az eljárási kódex a hiánytalan kérelem benyújtásához rövidített, az eljárás megindulásától számított 15 napos ügyintézési határidőt fűz. Ha a kérelem hiányos, akkor annak pótlására legfeljebb 20 nap teljesítési határidő áll rendelkezésre.

– Képviselő Úr! A kalocsai kérdéssel kapcsolatban pedig azt tudom mondani: a Belügyminisztérium örökségvédelmi főosztályának utasítására az érintett elsőfokú hatóság felügyeleti szerve, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala vizsgálja az eljárások jogszerűségét. Ennek konkrét és általános tapasztalatait természetesen az ügy során figyelembe fogjuk venni.

Sok munkanélküli vállalkozhatna, ha a magas tb-járulékok nem lehetetlenítenék el őket, - mit tesz a kormány ezekért az emberekért?

SZÉL BERNADETT (LMP): –  Államtitkár úr! A „Szólalj fel” programunk keretében az állampolgárok hangját hozzuk be a parlamentbe, az őket közvetlenül érintő problémákra hívjuk fel a figyelmet. Ezúttal egy kényszervállalkozó szavait szeretném önnek idézni: „A munkahelyek megszűnésével  az embernek két lehetősége van: ha nem tud alkalmazottként elhelyezkedni vagy elmegy munkanélküli-segélyre, ami csak három hónapig megoldás, vagy alkalmi munkát vállal, és így 80-90 ezer forintot keresve próbálja eltartani a családot. De ahhoz, hogy orvosi ellátásra, nyugdíjra is majd jogosult legyen, és ne feketén dolgozzon, ki kell váltani a vállalkozói igazolványt. Ez 2010-ig nem is volt probléma. A 80-90 ezer forintos bevételből 2010-ben 32 ezer forint tb-járulékot fizettünk, a maradék 50-60 ezer forintból szűkösen, de megéltünk. 2011-ben a tb-járulékot felemelték 42 ezer forintra, változatlan bevételek mellett. 2012-ben tovább emelték 57 ezer forintra. 2013-ban a minimálbérek emelgetésével a tb-járulékunk már meghaladja a 60 ezer forintot. Közben a kereslet csökkent, az elszegényedő lakosságnak egyre kevesebb pénze marad felújításokra, karbantartásokra és egyéb munkákra, így a kisvállalkozóknak csökkennek a bevételeik, a járulékok viszont ugyanolyan magasak. A havi 80-90 ezer forint bevételből a több mint 60 ezer forint járulék befizetése után marad 20-30 ezer forint. Jelenleg az évtizedek alatt idős korunkra tartalékolt spórolt pénzünket éljük fel. Megéri ezek után kisvállalkozóként dolgozni? Az 50 ezer forint átalánydíjas adózás is csak azoknak kedvez, akik többet keresnek. Azoknak, akik csak havi 89 ezer forintot tudnak a kevés munka mellett megkeresni, az 50 ezer forint átalányadó körülbelül 60 százalékos adóterhelést okoz. Tehát a kisjövedelmű vállalkozóknak ez nem segítség.”

– Államtitkár úr! Ennek az állampolgárnak az esete is jól mutatja, hogy sok, jelenleg munka nélkül lévő ember vergődik a teljes kilátástalanságban,. A kormány nem segíti őket sem munkahelyek teremtésével, sem abban, hogy vállalkozzanak. Kérdezem ezért:

• Mit jelent egy kisvállalkozónál az, hogy garantált bérminimum?
• Ki garantálja nekik, hogy a lakosságtól több munkát kapjunk?
• Senki, akkor miért emelik a járulékfizetési kötelezettségünket?
• Mit tett a kormány ezekért a kisjövedelmű vállalkozókért?

+

CZOMBA SÁNDOR, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:  – Képviselő asszony! Először is szeretném a figyelmét fölhívni arra, hogy a kormány filozófiájában a munkát terhelő adók helyett a fogyasztást terhelő adókra helyezi a hangsúlyt. Ezt azért érdemes itt az elején leszögezni. És egy másik nagyon fontos elem: amikor vitatkozunk itt KSH-adatokról, akkor az intézményi statisztika 2 millió 600-700 ezer embert lát, a másik 3 millió 900 ezret, a kettő közti különbség az 5 fő alatti foglalkoztatásokat jelenti elsősorban. Tehát vegye majd a fáradságot, nézze meg, hogy az egyéni vállalkozók, illetve a kisvállalkozók milyen szerepet játszanak a magyar foglalkoztatásban!

– Szeretném a figyelmét fölhívni a munkahelyvédelmi akciótervre is. Ezt a fajta támogatást 740 ezer ember után veszik igénybe, pont azokban a szegmensekben, ahol a legnagyobb a baj, a 25 év alatt, 55 év felett és a szakképzetleneknél. Nem igaz, hogy csak az álláskeresési ellátás vagy az alkalmi munka áll rendelkezésre. A munkaügyi szervezet minden évben ír ki vállalkozóvá válási támogatási pályázatot, kifejezetten regisztrált álláskeresők számára. Hárommillió forint visszatérítendő, vissza nem térítendő vagy részben visszatérítendő támogatási formában lehet nyújtani ezt a lehetőséget.

– Képviselő asszony! Mondok egy másik pályázati formát is. Ez a 18-35 év közötti fiatalok esetében ugyancsak hárommillió forint, vagy ha bt.-ről van szó, hatmillió forint vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni. Tehát azt tudom önnek mondani: a megváltozott munkaképességűek kapcsán, érezve pontosan a problémájukat, 2012-től a teljes szociális hozzájárulási adót a minimálbér kétszereséig elengedtük. Tehát azt tudom javasolni: aki vállalkozni szeretne keresse föl az a munkaügyi szervezetet a jövő év elején is, és tájékozódjon a lehetőségekről.

Mikor zárják be végre az illegális szociális otthonokat?

KULCSÁR GERGELY (Jobbik): – Államtitkár asszony! A közelmúltban tárgyalta a bíróság azoknak az ügyét, akiket azzal vádolnak, hogy egy debreceni illegálisan működő szociális otthonban sorsára hagytak egy idős férfit, aki ennek következtében elhunyt. Már a Fidesz kormányra kerülésekor, 2010-ben téma volt az illegális idősotthonok ügye, és a kormány szigorú fellépést ígért. Sajnos, a ciklus vége felé sincs komoly előrelépés az ügyben. Debrecenben a mai napig is több mint tíz ilyen intézmény működik. Az említett bűneset is bizonyítja, hogy komoly problémáról van szó, hisz idős honfitársaink életébe kerülhet, ha nem megfelelő szakképzettséggel, hanyagul, embertelen módon bánnak velük azok, akiknek az lenne a feladatuk, hogy az ápolásukról gondoskodjanak. Számos eset bizonyítja, hogy idős emberek százainak utolsó éveit nyomorítják meg ekképpen ezek az aljas bűnözők.

– Államtitkár asszony! Sajnos, az elmúlt években az volt a tapasztalat, hogy a hatóságok nem léptek fel kellő szigorral és hatékonysággal ezen jelenséggel szemben. A havi többmilliós, esetenként több tízmilliós bevételt produkáló, törvénytelenül működő intézmények vezetőit nevetségesen alacsony bírságokkal büntetik. A lebukott működtetők nevetve helyezik át a szerencsétlen sorsú embereket egy másik épületbe, és az ellenőrzések ritka volta miatt évekig folytathatják tevékenységüket, és egy újabb lebukás esetén a körforgás folytatódik.

– Államtitkár asszony! A jelenség egyik fő kiváltó oka a törvényesen működő szociális intézmények zsúfoltsága. Kérdéseim:

• Mikor lépnek fel kellő szigorral az illegális szociális otthonok működtetőivel szemben?
• Kívánják-e gyakoribbá tenni az ellenőrzéseket, radikálisan növelni a büntetéseket?
• A szakképzetlen munkaerőt alkalmazók, az idősekkel embertelenül bánók számíthatnak-e börtönbüntetésre a jövőben?
• Tervben van-e az állami szociális otthonok férőhelyeinek bővítése?
• Új otthonok nyitására is szükség van ahhoz, hogy megszűnjön ez a káros jelenség, erre mikor kerülhet sor?

+

HOFFMANN RÓZSA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:  – Képviselő úr! Az intézmények zsúfoltságával kapcsolatos megjegyzésére elmondom: a központi elektronikus nyilvántartásnak a szolgáltatást igénybe vevőkről készült 2013 szeptemberi adatai szerint az idősek otthona 835 telephelyen 52 545 engedélyezett férőhellyel összesen 49 861 ellátottnak nyújt szolgáltatást. Ha a két számot kivonjuk egymásból, akkor az jön ki, hogy 2684 üres férőhely van ezekben az otthonokban. Mindazonáltal ön egy nagyon fontos problémára irányítja rá a figyelmet, amely mellett valóban nem mehetünk el érzéketlenül, és amelynek megoldásában a kormány megfelelő szervei és a lakosság figyelme egyaránt szükséges.

– Kérdésében azon vállalkozások elleni fellépést kéri számon, amelyek vélhetőleg színlelt szerződések alapján biztosítottak ellátást idős emberek részére. Ezek többnyire üzleti vállalkozások, amelyek lakásbérleti szerződésekkel, tartási szerződésekkel kínálnak lakhatást és egyéb ellátásokat, amelyek a magánjog területére tartoznak. A vonatkozó jogszabály szerint a kormányhivatalokon belüli szociális és gyámhivatalok adják ki a működési engedélyt, ők végzik az ellenőrzéseket is, bírságolnak, illetve bírósághoz fordulnak. A 200 ezer forintos bírságot 500 ezer forintra emelték. Úgy vélem, akkor tudunk ez ellen a probléma ellen fellépni, ha minden ilyen tapasztalt eset ügyében a megfelelő szervekhez fordulunk, amelyek el fognak járni a jelenség megszüntetése érdekében.

Mikor kerülhet sor Budapest és Szentendre között biztonságos és európai szintű kerékpárút kiépítésére?

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): – Államtitkár úr! A Dunakanyar kiemelkedő jelentőségű. Turisztikai vonzerejével kiemelkedik Szentendre épített örökségével, a múzeumok és galériák kínálta művészeti értékek sokaságával, a Skanzen látnivalóival, Leányfalu varázslatos környezetével, Visegrád tájaival, történeti emlékeivel, valamint Pilisszentkereszt, Dobogókő a Pilis nyújtotta kirándulási, pihenési lehetőségeivel. Látogatói nagyrészt a fővárosból érkező, pihenést, kikapcsolódást kereső emberek sokasága, akik zömmel gépkocsival érkeznek, de a közlekedésben jelentős szerepet töltenek be a Budapest-Szentendre közötti HÉV-, autóbusz- és sétahajójáratok is.

– Megközelítése kerékpárúton azonban tragikus. Az elmúlt évtizedek során több lépcsőben és többféle műszaki megoldással ugyan épültek kerékpárutak, de ezek nem képeznek összefüggő rendszert, és állapotuk katasztrofális. A budai alsó rakpart még használható, de a római-parti rész szinte teljességgel használhatatlan. Néhol földúton, máshol göröngyös, murvás, kavicsos járdán kell haladni, a járókelők között, akik egy forróbb nyári napon ellepik a vízpartot, megnehezítve a kerékpárosok dolgát. Továbbhaladva Szentendre felé, a Lupa-szigeti tavaknál szintén megoldatlan a kerékpárút. Rossz minőségű autóúton kell haladniuk a kerékpáros kiránduló családoknak, egészen a város határáig. Szentendrétől Visegrádig pedig nagyrészt a 11-es számú főúton halad a forgalom, nem kis veszélynek kitéve magukat. Mindezek alapján kérdezem:

• Mikor kerülhet sor Budapest és Szentendre, valamint Szentendre és Visegrád között biztonságos és európai szintű kerékpárút kiépítésére?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Bevallom, szentendreiként engem is közelről érint ez a kérdés, úgyhogy nem tudok érzelmileg teljesen elfogulatlanul válaszolni. A kormány már 2011-ben külön határozatban rögzítette, hogy kiemelt fejlesztésnek tekinti az Eurovelo 6 Duna menti kerékpárút Rajka-Budapest közötti első ütemének megvalósítását. Ennek az első ütemnek része az ön által kérdezett szakasz is. A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. és az érintett önkormányzatok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség bevonásával kigyűjtötték az engedéllyel vagy megfelelő készültségi tervi előzménnyel rendelkező szakaszokat is. Szeretném jelezni, hogy ebben budapesti, tehát nemcsak Pest megyei, hanem budapesti szakaszok is benne vannak.

– Az Eurovelo 6-os fejlesztési projekt esetében jelenleg a megvalósíthatósági tanulmányok készítése zajlik, jövő júniusi határidővel. Ennek eredményeként lesz meghatározható a pontos nyomvonal és a műszaki tartalom. A jelenlegi ütemterv szerint a kivitelezés, a kérdéses szakaszok ezen előkészítési munkálatait követően, reményeink szerint 2015 elején megindulhat. A műszaki tartalom mellett megkezdtük a fejlesztéshez szükséges források előteremtését is. 

 – Képviselő úr! Összefoglalva: a kormány kiemelten kezeli és napirenden tartja a kormányhatározatban rögzített kerékpáros útvonalak, közöttük a Budapest-Szentendre között hiányzó szakaszok mielőbbi megépítését. Megtisztelő figyelmét megköszönve remélem, hogy lesz módunkban mihamarabb együtt kerékpározni ezeken az utakon.

A 8-as számú főút Veszprém térségi fejlesztéseiről?

PÁL BÉLA (MSZP): – Államtitkár úr! Nekünk Veszprém megyeieknek kiemelten fontos már évek óta a 8-as számú főút fejlesztése, hiszen nagyon fontos gazdasági, turisztikai szempontból, nemcsak Veszprém megyének, hanem a környező megyéknek is egyaránt. Bár a korábbi kormányzati ciklusban jelentős szakaszokon megindultak, és bár a Fidesz választási ígéreteiben is 2010-ben kiemelt helyen szerepelt a 8-as számú főút fejlesztése, fájlaljuk, hogy az elmúlt két-három évben jóformán egy kapavágás sem történt, holott az előző kormányzat 2010 előtt elkészített ütemezésének megfelelően az említett szakaszok építése már befejeződött volna, de legalábbis már befejezéséhez közeledne. Így tehát örültünk annak, hogy most a választások előtt végre, úgy tűnik, folytatódnak: végre elkezdődött a Veszprém-Várpalota közötti szakasz legrosszabb részein a hajmáskér-sólyi csomópont megépítése. Kérdezem:

• Hogy valósulnak meg a korábban eltervezett fejlesztések, - például a Veszprémet tehermentesítő elkerülő út körgyűrűt érintő fejlesztései, valamint a Gyulafirátótot és Kádártát elkerülő út, amely a 82. számú főút lekötésével valósulna meg a 8. és a 72. számú főutak litéri külön szintű csomópontjában –, mert mind a két fejlesztés rendkívül fontos a 8-as út további fejlesztése szempontjából?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Az ön által feltett kérdésekről a megyei napilapok rendszeresen adnak híradást, de azokon a rendezvényeken is, amelyeket például a megyei kamara szokott tartani, és amelyeken tudomásom szerint képviselő úr is részt szokott venni. Ezzel együtt valóban nagyon fontosak az ön által említettek.

– Képviselő úr! A 8. számú főút fejlesztése kiemelt cél, annak kétszer kétsávossá bővítését és a legfontosabb elkerülő utak megépítését az Új Széchenyi-terv is tartalmazza. A Veszprém  térségi szakaszokat érintő fejlesztések és a 82. számú főúti lekötés a közútfejlesztési program első szakaszában megvalósítandó teendők. A Várpalota és Veszprém közötti kétszer kétsávos szakaszt a burkolatmegerősítés mellett külön szintű csomópontok teszik korszerűbbé és biztonságossá. A kivitelezés egyes szakaszokon, többek között a hajmáskéri csomópont fejlesztésével elkezdődött és a többi szakaszra is folyamatban van a szerződéskötés.

– Képviselő úr! A veszprémi körgyűrűn a Budapesti a  budapesti csomópontot új rendszerré építjük át. Teljes értékű külön szintű csomópontokká alakulnak az almádi, a füredi, a tapolcai és a Csatári úti csomópontok is. A projekt része a veszprémi körgyűrű kapacitáshiányos szakaszainak kétszer kétsávos bővítése, a fizikai elválasztás megvalósítása, valamint a 11,5 tonnás burkolatmegerősítés. Az építési munkák indítása 2015 első félévében várható. A 82. számú főút átkötése a 8. számú főút litéri külön szintű csomópontjába Kádárta és Gyulafirátót települések elkerülésével is előkészítés alatt áll.

 Tragédiák a családban, – másodszor?

BARÁTH ZSOLT (Jobbik): – Államtitkár asszony! Sokkoló hírek következnek az elmúlt hetekből a teljesség igénye nélkül, hátha ez így eljut az ingerküszöbükig. Megölte élettársát és nevelt fiát. Egy 85 éves férfi feltehetőleg késsel megszúrta feleségét. Egy férfi előzetes szóváltást követően végzett 42 éves lányával. Összekaszabolta kislányait a Lajosház utcai férfi. Súlyosan bántalmazta szüleit egy fonyódi férfi. Egy férfi családi veszekedés során megszúrta a látogatóban náluk járó nővérét. És a legsokkolóbb a napokból: halálra szurkálta kisfiát egy füzesabonyi férfi. A szigetszentmiklósi esetet csak azért nem említem, mert annyira borzalmas és tragikus, hogy nem akarom tovább sokkolni senki idegeit.

 – Államtitkár asszony! A legnagyobb problémát abban látom, hogy nem történik semmi: ezek az emberölések mintha szaporodnának. Arra lehet következtetni, hogy a jelenlegi kormány sem tud tenni annak érdekében semmit, hogy megvédje állampolgárait egymástól sem a családon belül, sem azon kívül. Olyan nagyfokú kilátástalanság dúl a társadalom egyes rétegeiben, amit legfőképpen brutális megoldásokkal tudnak csak elkeseredettségükben, kilátástalanságukban levezetni, s úgy tűnik, már a családon belül is egyre nagyobb intenzitással. Joggal kérdezem tehát:

• Mi történik ebben az országban?
• Hová fog ez vezetni?

+

HOFFMANN RÓZSA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! Gondolom, nemcsak az én véleményem, hanem minden tisztességességre törekvő ember véleménye az, hogy ezek az emberi tragédiák fájdalmasak, szörnyűek, jó lenne úgy élni itt a földön, hogy ne történjenek meg. Ugyanakkor megtörténnek, és a statisztikák azt mutatják, hogy az erőszakot elkövetők legnagyobb számban és arányban testi sértést, zaklatást, kiskorú veszélyeztetését és garázdaság bűncselekményét valósítják meg, nagyon sokszor pszichésen terhelten.

– Képviselő úr! Egyetértünk abban, hogy az állampolgárok mentális állapota, lelki egészsége is fejlesztésre szorul. Az is tény, és gondolom, hogy azonos véleményen vagyunk, hogy az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárása az előző kormányzat részéről elhibázott, szakmailag megalapozatlan lépés volt, és hátrányosan érintette a pszichiátriai szakterületet. A kormány éppen ezért kiemelt figyelmet fordít a pszichiátriai, addiktológiai ellátások teljes körű fejlesztésére. Az Új Széchenyi-terv rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése pályázat keretében körülbelül 8 milliárd forintot tudtunk, illetve tudunk folyamatosan fordítani ezen területek fejlesztésére. A projektek biztatóak. A Nyírő Gyula Kórház bázisán már átadtuk az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetet, amely részben a 2007-ben bezárt OPNI feladata. Mindazonáltal a jövőre nézve a nevelés erejében is hihetünk, amely remélhetőleg csökkenti ezeket az erőszakos cselekedeteket, ha megszüntetni nem is tudja.