„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek már  a címűkben hordozzák az állásfoglalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltra emlékeztetnek, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallóztuk a nyári szünet előtti utolsó ülésén elhangzott szónoklataikat.

Egyre több a munkahelyi baleset, egyre több a kiszolgáltatott munkavállaló, egyre kevesebbet ér az emberi élet?

GÚR NÁNDOR (MSZP): – Képviselőtársaim! 2014 fekete esztendőnek mondható a munkabalesetek tekintetében, hiszen 14 százalékkal nőtt a munkabalesetek aránya. 19 661 ilyen balesetet regisztráltak, és ebből 78 halálos volt. Főleg az a generáció, a 35-45 közötti, amelyik a legaktívabban éli az életét, ők szenvedték el a legtöbb munkabalesetet, a 45-55 év közöttiek pedig legnagyobb részt voltak érintettjei a halálos baleseteknek. Nemcsak a hátrányos helyzetű térségekben, hanem Budapesten, Pest megyében, Győr-Moson-Sopronban hasonlóképpen nőttek ezek a baleseti létszámok. És nem csak az építőiparban, hanem az árufeltöltés és más egyéb szakterületek tekintetében is. A munkaadók által kötött felelősségbiztosítások aránya viszont félelmetesen alacsony ma Magyarországon, 3-4 százalékos mértéket ölt ez az arány. A kérdéseim: 

– Tudják, akkor, amikor egy gépjármű után is kötelező felelősségbiztosítást kell kötni, akkor miért van az, hogy a dolgozók esetében ez a fajta felelősségbiztosítás 3-4 százalékos mértékű?

– Miért van az, hogy a munkavédelmi, munkaügyi szabályok szigorú betartása, betartatása nem lebeg a munkaügyi kormányzat szeme előtt?

– Miért van az, hogy a prevencióra, a megelőzésre nem túl sokat fordítanak?

– Miért nem érték az önök számára az emberi élet?

– Miért nem akarják, hogy elkerülhessék az emberek minél nagyobb számban a munkabaleseteket?

– Miért hagyják, hogy ilyen folyamat erősödjön, ahol a munkabalesetek száma nő, ahol a halálos áldozatok is egyre növekvő trendet mutatnak?

+

CZOMBA SÁNDOR, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Feltételezem, abban egyetértünk, hogy az utóbbi években mind a gazdasági növekedés, mind a foglalkoztatottak száma jelentősen növekedett. A gazdaság élénkülése az elmúlt években leginkább az iparban jelentkezett, s mivel a baleseti kockázatok itt magasak, az ipari termelés növekedése sajnos a munkabalesetek számában is meglátszik. A halálos munkabalesetek száma 2014-ben 78 volt, egészen pontosan tavaly ennyi halálos munkabaleseti jegyzőkönyv feldolgozása történt meg. Nem vitatjuk, hogy ez sok, éppen 78-cal több az elfogadhatónál. Ugyanakkor erősen árnyalja a képet, ha visszatekintünk az elmúlt tíz évre. 2005-ben, az önök kormányzása idején történt a legtöbb halálos munkabaleset: szám szerint 125. De bőven száz fölött volt a tragikus kimenetelű esetek száma 2006-ban, 2007-ben és 2008-ban is. Ha a foglalkoztatás bővülésével korrigáljuk a munkabalesetek számát, akkor azt találjuk, hogy 2014-ben ezer munkavállalóra vonatkoztatva 4,8 munkabalesetet jelentettek be, 2010-ben ez a mutató még 5,3 volt. A halálos munkabaleseti ráta százezer munkavállalóra vonatkoztatva 2,5-ről 1,9-re csökkent. Tehát itt is, azt gondolom, hogy a tendenciát érdemes figyelni.

– Képviselő Úr! Az ellenőrzések 83,6 százalékában került megállapításra szabálytalanság. Ez az arány az ellenőrzések szigorát, szakszerűségét is tükrözi. Csak az idei évben 36 ezer intézkedés született a munkakörülmények javítása érdekében, amelyből több mint 13 ezer azonnali hatállyal végrehajtandó intézkedés volt a munkavállalók biztonságát és egészségét közvetlenül veszélyeztető mulasztások miatt. Tudjuk nagyon jól, hogy jogilag a munkáltató kötelessége lenne az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményeinek a biztosítása. Ez soha nem lesz tökéletes, ezért a munkaügyi szervezet ilyen irányú tevékenységére szükség van. Innen is köszönöm az ilyen irányú munkáját azoknak a munkaügyi felügyelőknek, akik nap mint nap végzik a munkájukat becsülettel, tisztességgel.

Mennyibe került eddig Magyarországnak az újvidéki Európa Kollégium építése?

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): – Miniszterelnök-helyettes Úr! Újvidéken 2009 óta épül az Európa Kollégium nevet viselő diákotthon, amely a tervek szerint több mint 400 magyar egyetemistának fog szállást biztosítani. Ez a kezdeményezés természetesen örömteli és nemes, ezt szeretném leszögezni, de az utóbbi időkben azért komolyabb kérdések is felmerültek az ügy kapcsán. Szerb és délvidéki sajtóinformációk szerint többeknek is szemet szúrt, hogy az építkezés költségei az elmúlt években rendkívül magasra szöktek. A szerbiai médiumok híradásai szerint a szerb állam már körülbelül 5 millió euróval járult hozzá, és már Magyarország is 300 ezer eurót költött erre az építkezésre. Mások azonban még ennél is nagyobb összegeket említenek, akár a többszörösét is. Valójában tehát nem igazán lehet tudni pontosan, hogy Magyarországnak eddig mennyi pénzébe került ez az építkezés.

– Miniszterelnök-helyettes Úr! A Magyar Nemzeti Tanács - a délvidéki magyar autonómia szerve - a legutóbbi ülésén egy további problémára is rávilágított: méghozzá arra, hogy a hatályos törvények nem zárják ki szerb diákok elszállásolását sem, miközben éppen az lenne ennek a kollégiumnak a lényege, hogy magyar nemzetiségű diákoknak biztosítson lehetőséget, adjon segítséget újvidéki tartózkodásukra. Az MNT-ülésen szó volt arról, hogy ezt a problémát orvosolják, és valóban csak magyar diákok lehetnek az intézményben. Ez esetben azonban felmerülhet az, hogy mit szól majd Szerbia ahhoz, hogy nem szállhatnak meg szerb diákok abban a diákotthonban, amelynek az építése legalább 5 millió eurójába került eddig. Felmerül kérdésként az is, hogy amennyiben a tartomány átadja az alapítói jogokat a Magyar Nemzeti Tanácsnak, akkor hogyan, miből fogja tudni az MNT a továbbiakban finanszírozni a kollégium működését. Kérdezem ezért öntől:

– A magyar állam pontosan milyen forrásokkal, mennyivel, milyen összegekkel járult eddig hozzá az építkezéshez?

– Tervez-e még további forrásokkal hozzájárulni a beruházáshoz?

– Van-e arra a kormánynak információja, hogy valós-e az 5 millió eurós szerbiai szám, ami támogatási összegként felmerült?

– Hogyan kívánja a kormány a továbbiakban segíteni a kollégium működését?

+

SEMJÉN ZSOLT, miniszterelnök-helyettes: – Képviselő Úr! Délvidéken nincsen önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézmény, ezért a Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdasági Magyar Szövetség célja, hogy az egyetemi városban, Újvidéken magyar nyelvű, magyar szellemiségű szakkollégium és nagy diákotthon legyen. 214 darab kétágyas, fürdőszobás szállásról van szó, sportlétesítményekkel és a hozzátartozó dolgokkal.

– Az Európa Kollégium alapkőletétele 2008. május 4-én volt. Az építkezéshez a forrást a Vajdaság Autonóm Tartomány nagyberuházási alapja biztosította, körülbelül másfél milliárd forint értékben; persze dinárban volt fizetve. Mivel ez akadozott, mármint a pénz átutalása, ezért volt, hogy az építkezés hónapokra leállt. A magyar állam 250 millió forintot adott a diákotthon berendezésére, főleg bútorokra meg ilyen típusú dolgokra. Eddig 85 millióval számoltak el, és mivel még folyik a műszaki átadás, a fennmaradó résszel a műszaki átadás után fognak teljesen és tételesen elszámolni. A működési költségeket a magyar kormány fogja vállalni. Most az én becslésemet mondom, ez olyan 150 millió forint lehet, a rezsi- és bérköltségeket tartalmazza.

– Kérdésének további részére: a társalapítók, vagyis a Vajdaság Autonóm Tartomány, az Európa Alapítvány és a Magyar Nemzeti Tanács közös elhatározásának köszönhetően az Európa Kollégium kifejezetten magyar érdekeket szolgál, azaz magyar intézménnyé válik. Mivel az intézmény nem válik a szerb ellátórendszer részévé, ezért a kollégiumi férőhelyek betöltése során nem terheli az az egyébként szerb jogszabályokból fakadó kötelezettség, hogy migránsok és egyéb hátrányos helyzetű társadalmi csoportokhoz tartozó fiatalok részére elsőbbséget kell biztosítani a kollégiumi elhelyezés során, tehát ez nem terheli. A társalapítók közös elhatározása alapján viszont, az eredeti szándékoknak megfelelően, érdeklődés esetén pályázat útján kollégiumi elhelyezést biztosítanak az Újvidéken tanuló magyarországi és bánáti szerb fiatalok részére. A 2015/16-os tanévtől vehetik birtokba a diákok. 

Csődbe megy a KLIK?

IKOTITY ISTVÁN (LMP): – Államtitkár Úr! A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ úszik az adósságban, listavezető az állami intézmények köztartozásának listáján. A Magyar Államkincstár nyilvános adatai szerint míg az év elején közel 6 milliárdos adósságot görgetett maga előtt, májusra  a KLIK tartozása megduplázódott. Ennek egyszerű oka az oktatási terület súlyos alulfinanszírozása és a permanens kormányzati szakszerűtlenség, következményei folyamatosan megkeserítik a mindennapokat, az iskolák életét, a pedagógusok munkáját. Már a bérek kifizetésére se futja, országszerte több tanár fizetése késik heteket, vannak, akik még a májusi bérüket sem kapták meg. Ezeket a híreket szakszervezetek is megerősítették, már a sajtóban is olvashatók.

– Államtitkár Úr! A helyzet nagyon súlyos, több más, LMP birtokában lévő információ is alátámasztja ezt. Tudunk olyan KLIK-körlevélről, amely megtiltja az iskoláknak, hogy használják a Magyar Posta szolgáltatásait, már levelet sem lehet küldeni, és hallottuk azt is, hogy közmunkásokkal küldözgetnek küldeményeket. Több intézmény elmaradásban van közüzemi számlákkal, nem fizetnek papír-, írószercégeknek és más szállítóknak, sorban mondják le a szakmai folyóiratok rendelését, erre sincs már pénz.

– Államtitkár Úr!  Magyar Államkincstár nyilvántartja a tárcák adósságát is. Hivatalos adatokból tudjuk, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma toronymagasan a legnagyobb adósságot maga előtt görgető minisztérium. A májusi kimutatás szerint a tárca adóssága a 80 milliárd forintot is meghaladja, ennek majdnem a fele 60 napot is meghaladó adósság. Kérdezem tehát:

– Mit tesz a kormány e súlyos finanszírozási krízis megoldására?

– Mekkora forrással segítik a KLIK-et,  vagy hagyják inkább csődbe menni?

– Milyen tanévkezdésre számíthatunk így szeptemberben? 

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! Biztos tanévkezdésre számíthat mindenki minden iskolában. Hallottuk már ezeket a szólamokat a tavalyi évben is, akkor is kétségbe vonták, hogy működni fog a KLIK és működni fog a költségvetése, mégis működött. Nyilvánvalóan a kormánynak elsődleges érdeke, hogy minden pedagógus számára, minden diák számára biztosak legyenek a feltételek. Sőt, nemcsak úgy fog működni, mint tavaly, hanem azt a béremelést is, amit idén szeptember 1-jétől kapnak a pedagógusok, azt is folyósítani fogjuk, ez is több mint 30 milliárd forintos összeg a tavalyi plusz 120 milliárdon túlmenően.

– Képviselő Úr! Igyekeztünk a költségvetés, a gazdálkodás hétköznapi gyakorlatát is egyszerűbbé tenni. Ön is nagyon jól tudja, hogy azon tankerületek számára, amelyek megyeszékhelyeken vannak, jogosítványokat adott át a budapesti KLIK központ. Ön is nagyon jól tudja, hogy kincstári kártya igénylésére nyílik lehetősége az intézményvezetőknek, éppen azért, hogy pontosan lássák, mekkora keretből gazdálkodhatnak, és ezt erről a kincstári kártyáról költsék el. Nyilvánvalóan függ ez az összeg a tanulók számától, a pedagógusok számától, az intézmény profiljától, az iskola épületének, felszereltségének állapotától, tehát mindez befolyásolja azt, hogy pontosan a kincstári kártyát mennyire lehet költeni.

– Képviselő Úr! Fontos, hogy azokat a területi különbségeket, amelyek adottak voltak az önkormányzati fenntartás több mint húszéves időszakából, tudjuk csökkenteni. Nyilván ahol többletforrásra volt szükség, eddig is megtette a kormány, és ezután is meg fogja tenni, hogy ezeket az egyenlőtlenségeket kiegyenlíti. A KLIK-nek az a küldetése, hogy bárhol születik valaki Magyarországon, gazdag vagy szegény, nyugat-magyarországi vagy kelet-magyarországi településen, ugyanolyan eséllyel tudjon tanulni, és ugyanolyan tudást tudjon szerezni. Úgyhogy ehhez eddig is és ezután is a kormányzat minden forrást biztosított és biztosítani is fog. Amit pedig át kellett alakítani a KLIK rendszerén, azt megtette az előző félévben is.

Így lehet saját lábra állni önálló családtagként?

HERINGES ANITA (MSZP): – Államtitkár Úr! A Tiborcz István és Orbán Ráhel saját lábán álló, önálló családi érdekeltségében álló cégnek az elmúlt időszakban, tudjuk, rengeteg bevétele jött, például a zalaegerszegi közvilágítás, ami 1,8 milliárdba került. Pécsnek még azt is engedélyezte az apósa, hogy hitelt vegyen fel a közvilágítás korszerűsítésére.

–Államtitkár Úr! Tiborcz Istvánt híressé vált cég által több településen is elnyert és megvalósított LED-világítási pályázatok miatt, amelyek igazán felháborítják az embereket, mert igazán érzik, hogy valahol itt kilóg a lóláb. Tavaly óta új LED-es lámpák világítják meg például Budapesten az Árpád fejedelem útján a Margit híd és a Zsigmond tér közötti szakaszon az utcát és a hidat. Ezeknek a modern lámpáknak darabja 139 085 forintba került, míg a keszthelyi Csapás úton a helyi bevásárlóközpont közelében 217 805 forintba kerültek ugyanezek a lámpák, melyek műszakilag ugyanezekkel az adottságokkal rendelkeznek. És mi a különbség a két lámpatípus között? Az, hogy ki szállította. Amíg az olcsóbbat maga a gyártó, addig a drágábbat Tiborcz István cége. Ezért is kérdezem:

– Hogyan lehet ez?

– Az emberek pénzéből, közpénzből, EU-s pénzből semmi sem drága?

– Hol kell jelentkezni egy fiatalnak, ha saját lábra akar állni?

– Tán egy fideszes képviselő vagy államtitkár gyermekét kell elvenni, vagy hozzá kell férjhez menni, ez a recept?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő Asszony! Az állam nem vesz részt az önkormányzatok által kiírt közbeszerzések lefolytatásában és a nyertes kiválasztásában. A közvilágítás fejlesztésével kapcsolatos pályázatok kedvezményezettjei – jelen esetben az önkormányzatok - a szükséges közbeszerzéseket nyílt eljárásban bonyolítják le, az eljárás végén pedig a közbeszerzési törvényben foglalt szabályoknak megfelelően kiválasztott legjobb ajánlat nyer; a döntés ellen jogorvoslatnak helye van. Az önkormányzatok önállóan készítik elő és folytatják le a közbeszerzési eljárásokat, ennek megfelelően az ajánlati felhívás és a dokumentáció, az ezekhez tartozó részletes műszaki mellékletek az önkormányzatok megbízásából készülnek el. Az eredményes közbeszerzési eljárást követően pedig az önkormányzatok a nyertes ajánlattevővel kötik meg a szerződést.

– Képviselő Asszony! A jogszabályokban és pályázati kiírásokban foglaltak szerint a kormánynak nincs és nem is lehet ráhatása az önkormányzat közbeszerzési eljárásaira, illetőleg a nyertesek kiválasztására. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak szerint a helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. A helyi önkormányzatok gazdálkodását, mint ön is tudja, az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Ahogy ezt a miniszterelnök úr korábban egy ehhez hasonló kérdés kapcsán elmondta: Magyarországon senki nem élvezhet előnyt, ugyanakkor nem szenvedhet hátrányt sem származása, sem családi kapcsolatai, sem pedig politikai nézetei miatt. Ehhez a kormány minden döntésében ragaszkodott és fog ragaszkodni a jövőben is.

Mikor teszik életszerűvé a nyugdíjkorhatárt betöltött pedagógusok foglalkoztatását?

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): – Államtitkár Úr! Az 1700/2012. kormányhatározat szerint a KLIK-nek nyugdíjba kell küldenie azt, aki eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt és a szükséges szolgálati időt. A tanév közbeni nyugdíjazások azonban megzavarják az iskolai feladatok ellátását, komoly problémát okozva a tanulók előmenetelében is. Figyelembe véve az említett kormányhatározatot, amely szerint megszüntetett jogviszonyúközalkalmazottak, kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők álláshelyeinek betöltésére közalkalmazotti, kormányzati szolgálati jogviszony nem létesíthető, és a feladat ellátására megbízási vagy vállalkozási szerződés nem köthető, ez még azt is lehetetlenné teszi, hogy a helyettesítésről gondoskodjanak az iskolák. Mivel a KLIK helyettesítési rendszere nem problémamentesen működik, a feladatokat nem lehet mindenhol ellátni. 

– Államtitkár Úr! Az lenne a kézenfekvő megoldás, amit a Nemzeti Pedagógus Kar is javasol: ha azok a tanítók, tanárok, akik elkezdtek egy adott tanítási évet, ha vállalják, be is fejezhessék, hiába töltötték be az öregségi nyugdíjkorhatárt a tanév közben. Ez az elv érvényes például a tankötelezettségi korhatár betöltésének szabályozásában is, tehát nem a betöltés napján, hanem a tanév végén szűnik meg. Célszerű lenne, ha minden tanítási év márciusáig a KLIK tankerületei felmérnék, hogy mely pedagógusok érik el az öregségi nyugdíjkorhatárt a következő tanévben, az érintett munkavállalók nyilatkoztatásával pedig kiderülne, hogy mennyien vállalják a tanév befejezéséig az elkezdett feladatok ellátását.

Mindezek alapján kérdezem:

– Mikor várható, hogy az említett kérdésben előrelépés történik?

– Mikor születik a gyermekek és a pedagógusok érdekeit egyszerre szolgáló, életszerű megoldás?

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Asszony! A nyugdíjba vonulásnak a feltétele a nyugdíjkorhatár betöltése, és ez valóban az esetek jó részében nyilvánvalóan tanítási időben fog megtörténni a pedagógusoknál, hiszen nem június 15. és augusztus 31. között születtek csak arányosan. Éppen ezért magától kínálkozik a megoldás, hogy mivel a megelőző tanévben nem lehet nyugdíjba vonulni, vagy a betöltés időpillanatában, vagy pedig a tanév végén, ahogy ön is mondta. Erre a jogi lehetőség megvan, hiszen maximum egy évvel, minimum három hónappal az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt lehet kérni felmentést a munkáltatón keresztül a kormánytól, amikor valaki a tanév végéig ezt a továbbfoglalkoztatási lehetőséget megkapja. Így az iskolák, a KLIK számára is nyitott ez a lehetőség. Ha előre tervezik azt, hogy ki mikor vonul nyugdíjba, akkor nem év közben kell pedagógust váltani, akár helyettest, akár új kollégát behozni, hanem elegendő a tanév végén.

– Fontos intézkedése a kormánynak, és ezt fenn is kívánjuk tartani, hogy aki az öregségi nyugdíjkorhatárt eléri, vonuljon a megérdemelt pihenése idejére nyugdíjba, hiszen a fiatalok behozatalának ez egy fontos eszköze, és az Európai Unión belül is nagyon sok helyen alkalmazzák ezt. Így teremtenek lehetőséget a fiatalok előmenetelének, hogy ők is munkához, álláshoz és karrierhez jussanak. Tehát magát a fő elvet nem kívánjuk megváltoztatni, de a jogi lehetőséget a törvény elfogadása után a rendeletekben megteremtettük arra, hogy lehessen egy féléves, negyedéves, pár hónapos felmentést kérni az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a munkavégzésre. Bízunk benne, hogy akik jól terveznek vezetőként, azok élnek ezzel a lehetőséggel.

Mennyibe kerül nekünk az elhibázott külpolitika?

SZÉL BERNADETT (LMP): – Államtitkár Úr! A keleti nyitás politikáját igencsak nehéz volna sikerként beállítani, a keleti országokba irányuló exportunk egyenesen visszaesett, holott a kormány másról sem beszél, mint az új piacok megszerzéséről. Eközben az azeri baltás gyilkos, a titkos paksi paktum, a több kinti kereskedőházat is üzemeltető quaestoros Tarsoly Csaba vagy éppen Kóka János diplomata-útlevele és a letartóztatott agrárattasé, Kiss Szilárd ügye mutatja, mit is jelent az úgynevezett érdekalapú külpolitika a kormány számára.

A jelek szerint nem mást, mint a magánérdek külpolitikáját. Ebben a fennen hangoztatott doktrínában önöknél nincs helye sem elveknek, sem értékeknek, nincsenek szövetségesek és nincsenek barátok, legfeljebb rövid távú érdekegyeztetés. Ezt világosan látjuk.

– Államtitkár Úr!  A keleti nyitás beszűkítette mozgásterünket és érdekérvényesítő képességünket, miközben gazdasági eredményt nem hozott. De ez a gyenge színvonalon megvalósított kufárkodás igencsak sok pénzébe kerül az országnak, mint ahogy ez nemrég kiderült. A kereskedőházak hálózata, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. majdnem 2,5 milliárd forint veszteséget termelt 2014 folyamán. Ebből 1 milliárd forint ment el reklámra és úgynevezett szakértőkre, a legnagyobb összeget viszont eközben egy 72 millió forintos gyapjúexport hozott. Emlékeztetném: az eredeti tervek szerint a Kereskedőház Zrt.-nek 2016-ra önfenntartóvá kellene válnia, tehát legalábbis nullszaldóssá. Kicsit aggódom, mert még csak 29 kereskedőház termel veszteséget, de a ciklus végéig önök 117-et terveztek megnyitni. Kérdezem tehát:

– Mit tesznek, hogy a kereskedőházak a jövőben legalább a saját működési költségeiket előteremtsék, és végre valóban segítsenek a kis- és középvállalatoknak?

– Mi a garancia arra, hogy a Torgyán József chilei cseresznyéjét idéző déli nyitás beharangozott programja nem fogja pont ugyanezeket a hibákat megismételni, újratermelni ezeket a helyzeteket?

– Egyáltalán önöknél mi a siker és a kudarc kritériuma, és milyen célszámokat kérhetünk számon önökön rövid távon, egy év múlva, illetve a parlamenti ciklus végére?

+

MAGYAR LEVENTE, külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő Asszony! Az ön által említett számok és érvek, miszerint a keleti nyitás kudarc volna, nevezetesen mert csökkent az exportunk bizonyos keleti országokba, egyszerűen nem állják meg a helyüket, de legalábbis tendenciózusnak minősíthetők. Egy olyan évre vonatkozóan hangoztak el ezek az állítások ugyanis, amikor a Kínába, legnagyobb ázsiai partnerünkhöz irányuló magyar export rekordot döntött, soha nem volt még akkora; Japánba 18 százalékkal nőtt az exportunk, a Fülöp-szigetekre, Dél-Koreába, Malajziába és egy sor egyéb fontos keleti országba irányuló export esetében szintén óriási emelkedést figyelhetünk meg. Természetesen vannak olyan relációk, lásd Oroszország, Ukrajna, lásd egy-két olyan arab országot, ahova a Nokia szállított be, amelyek rajtunk kívül álló geopolitikai okok miatt elveszítették a forgalmunk egy jelentős részét. Azonban ezt semmiképpen nem írnám a kereskedőház rovására. A kereskedőház egy új rendszer, egy új intézmény, két évvel ezelőtt kezdte meg az érdemi működést. Globális hálózatot, 30 irodát működtet. Nem lehet elvárni, de nem is ez a kereskedőház elsődleges feladata, hogy ilyen rövid idő után megtermelje a fenntartásának költségeit, és ezen felül jelentős profitot termeljen.

– Képviselő Asszony! Szeretném a figyelmét felhívni arra a tényre, hogy a közvetett haszon, a közvetett állami, nemzetgazdasági bevétel, amely abból származik, hogy a kereskedőház üzletek százait közvetíti ki, nagyságrendekkel meghaladja a rá fordított állami kiadást. Erre csak egy példát hadd mondjak: tavaly novemberben egy koreai rendezvény nyomán mintegy 21 milliárdnyi üzlet jött létre magyar, illetve koreai vállalkozások között. Ezt teljes egészében a kereskedőház szervezte. Ilyen módon sokszorosan haladja meg a kereskedőház általi állami bevétel az arra fordított kiadásokat.

Mit tesz a kormány, hogy megvédje a magyar bortermelőket az olcsó olasz importboroktól?

FARKAS GERGELY (Jobbik): – Államtitkár Úr! A Jobbik képviselői már többször szót emeltek a bor- és a szőlőtermelő gazdák helyzete miatt. A legnagyobb problémát továbbra is az Olaszországból származó borok jelentik, amelyek az előző években is elárasztották a magyar piacot, holott tudjuk, milyen katasztrofális hatással voltak ezek korábban a hazai szőlő- és borárakra. Sajnos úgy tűnik, hogy idén sem lesz másként, hiszen már lehet hallani a híreket az őszi felvásárlási árakról, amelyek alacsony mivoltát nagy részben az irreálisan olcsó olasz importbor okozza. A magyar szőlősgazdák ráadásul még súlyos veszteségesség esetén sem tudnak kilépni a nehéz helyzetükből, hiszen sokan uniós pályázattal telepítettek szőlőt, amit utána tíz évig művelniük kell. Természetesen az érvényes szerződéseket mindenkinek be kell tartania, de a kormánynak kötelessége lenne megvédeni ezeket az embereket, akár piacszabályozó lépésekkel vagy az importbor ellenőrzésének további szigorításával.

– A tavaly nyári kormányrendelet ugyan a beszerzéstől számítva 90 napra növelte az importból származó bor forgalomba hozatalának legkorábbi lehetőségét, azonban ennek hatása csak átmeneti volt, három hónapig tartott, ahogyan sajnos az ellenőrző védjegy és az import technikai megnehezítése sem látszik a felvásárlási árakon. Azért is tartom különösen szomorúnak, hogy a kormány nem tesz a helyzet ellen, mert több olyan kormánypárti képviselő is az Országgyűlésben ül, akinek a települése vagy éppen saját maga érintett a kérdésben, említhetném szomszéd városom, Soltvadkert országgyűlési képviselőjét, Font Sándort. Kérdezem tehát:

– Mit tesz a magyar szőlősgazdák, a magyar bortermelők megvédése érdekében?

– Mikorra várhatják a gazdák a probléma valós megoldását, mikor ér véget az ígérgetés és a látszatmegoldások időszaka?

– Milyen hathatós lépéseket tesznek még a szüret megkezdése előtt, hogy megállt parancsoljanak a becsületes magyar gazdákat tönkretevő borbehozatalnak, hogy az idei évben már ne törje le ez a felvásárlási árakat? 

+

NAGY ISTVÁN, földművelésügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselőtársam! A Földművelésügyi Minisztérium az importborok magyar borpiacra gyakorolt hatásait 2011 óta kiemelt figyelemmel kíséri. Erről a képviselő úr is tájékozódhat, ha a Mezőgazdasági bizottság Szőlő–bor–pálinka albizottságának nyilvános ülésein elhangzottakat figyelemmel követi. A Magyarország határain kívülről származó, további feldolgozási céllal behozott bortételek ellenőrzési szempontból többletkockázatot jelentenek: így az említett időponttól kezdődően fokozott ellenőrzés alatt tartjuk, a piaci folyamatokat folyamatosan nyomon követjük.

– A magyar borpiac stabilitásának és eredményességének megőrzésében fontos lépésnek tekintjük, hogy 2014 májusában a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szakmaközi szervezeti elismerést kapott. A szakmaközi szervezeti működés egyik fontos eredménye, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a földrajzi jelzés nélküli borok többletellenőrzésének finanszírozása érdekében ellenőrzési díjat vezetett be. Az intézkedést a minisztérium rendelettel terjesztette ki a nem hegyközségi tagokra is, ezzel is biztosítva annak hatékony megvalósulását. A tisztább viszonyok kialakításával a belpiacon a magyar szőlő és a belőle készült borok értékesítési lehetőségei jelentősen javultak. Itt kell megjegyeznem: a magyar borok exportpiaca évek óta stabil, a kisebb terméseredmények ellenére is meg tudtuk őrizni pozícióinkat.

– Az importborok behozatalát, felhasználását, adminisztrációját a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal továbbra is szigorúan ellenőrzi. A szigorú ellenőrzéseket szükségesnek tartjuk fenntartani, mivel az olcsó borok piacán a hamisítás lehetősége továbbra is fennáll.

Ezt bizonyítja - az utóbbi hetekben nyilvánosságra került - egy olasz pincészet esete is, ahol mintegy 30 millió euró értékű hamisítványra derült fény az olaszországi Emilia-Romagna régióban. Fontos lépésnek tartjuk továbbá a borászati hatóság, a vámhatóság és a hegybírók munkájának hatékony összehangolását. A bortörvény legutóbbi módosítása során már a borászati hatóságnak is lehetősége van az országba belépő importborok azonnali ellenőrzésére. Ezzel a módosítással, azt hiszem, jelentősen javítható az importborok nyomon követése.

Semmelweis-nap

KOVÁCS JÓZSEF, (Fidesz): –  Államtitkár Úr! Azt mindannyian tudjuk, hogy minden év július 1-je a magyar egészségügy legnagyobb ünnepe. Ezen a napon született Semmelweis Ignác, az anyák megmentője. Ő volt az első, aki a gyermekágyi lázat nem önálló kórképként, hanem fertőzés következményének tekintette. Rájött, hogy ezt a fertőzést maguk az orvosok terjesztik, a boncolást végző szülész-nőgyógyászok adják át a fertőzést vizsgált nőbetegeiknek. Megoldásként Semmelweis a klórmészoldatos kézfertőtlenítés bevezetéséért küzdött, ám felfedezése élete során süket fülekre talált. Halála után sem figyelt fel találmányára az orvostudomány, csak évekkel később, amikor Lister angol sebész módszerét, a karbolsavas kézfertőtlenítést kezdték alkalmazni, derült fény Semmelweis korszakalkotó felfedezésére. Ma a két módszer kombinációját alkalmazzák a műtéti beavatkozások előtt.

– Látnunk kell, hogy az egészségügy nem csak finanszírozási, gyógyszerellátási, műszerezettségi vagy akár életpályáról szóló kérdés: amennyiben a fentiekből elvész az emberi tényező, nem lesz sikeres az egészségügy, nem lesz olyan, amilyet az ország polgárai megérdemelnek. A hazai egészségügy színvonalát akkor lehet fenntartani, ha jelen van benne az ott dolgozókat jellemző önfeláldozás is. Örömteli, hogy az ez évben elfogadott országgyűlési határozattal a magyar védőnői hivatás, a szolgálat közmegbecsülését is megerősítettük. A Semmelweis-nap kapcsán nem csupán megemlékezésekkel ünnepeljük az anyák megmentőinek születésnapját, hanem országszerte elismeréseket osztanak az egészségügyi dolgozóknak. A magyar egészségügy legnagyobb ünnepén az egészségügyben dolgozók kitartását, munkabírását, elhivatottságát méltatjuk. Tisztelettel kérdezem:

– Ebben az évben miként sikerült megemlékeznünk erről a rendkívüli napról?

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! Ebben az évben is mindazok a kitüntetések átadásra kerültek, amelyek immáron minden évben. Az elmúlt kormányzati ciklusban döntöttünk arról, hogy július 1-je nemcsak egy ilyesfajta emléknap, nemcsak egy ünnepnap, de munkaszüneti nap is azoknak, akik az egészségügyben dolgoznak. Így tudjuk talán még inkább kiemelni az ő munkájukat, hiszen ha valakik látják, hogy ha egyszer hétköznap is az egészségügyben csak ügyeleti rend van, az mekkora különbséget jelent, akkor jobban látják az ő munkájukat is, de elsősorban azért, hogy az itt dolgozók érezzék a fokozott megbecsülést.

– Ugyanakkor az idei július 1-je nemcsak a kitüntetések átadásokról és ünnepről szólt, hanem törvénymódosítások is július 1-jével léptek hatályba. Így például 43 ezer olyan egészségügyi szakdolgozó számára jelentett ez béremelési vagy jövedelemnövekedési induló napot is, akik betegágy mellett dolgoznak. Azoknak a több műszakos ápolóknak vagy orvosoknak a fizetése is emelkedett, akik számára 2012-ben a mozgóbérrészt befagyasztották. Ezt a mostani kormányzat kiengedte, és ezzel több mint 7 milliárd forintos pluszbér jut hozzájuk, a folytatásnak a fedezete pedig a 2016-os költségvetésben szerepel. Úgyhogy a következő hónap, augusztus 1-jén már a béremeléssel megemelt alapilletmény alapján kerülnek kifizetésre a fizetések.

– Szintén július 1-jei törvénymódosulás, hogy új egészségügyi felsőfokú szakképzési rendszer indult el. Nagyon fontos, hogy a rezidenseknek mostantól a fizetését a központi költségvetés állja, így tehát fokozottan érdekeltté váltak a kórházak a rezidensek alkalmazásában, hiszen felszabadult az a pénz, amit eddig a rezidensek bérére költöttek, ugyanakkor, ha több rezidenst vesznek fel, az nekik nem jelent pluszforrást. Az a probléma is megszűnt, hogy a rezidenseknek nem volt hely, fogadó kórház. A 2016. évi költségvetés során összesen 6,8 milliárd forint többletforrás tervezése történt meg a foglalkoztatás és képzés biztosítására szintén. Július 1-je ebben az évben erről is nevezetes.