„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.
– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek már  a címűkben hordozzák az  állásfoglalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltra emlékeztetnek, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): – Államtitkár úr! Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a pénztárgépek adóhatósághoz történő bekötésének előírása és szabályozása teljességgel végiggondolatlan, elhamarkodott, és komoly piaci káoszt eredményezett. Az ügy hátterében nem áll más, mint egy újabb Fidesz-mutyi. A pénztárgépcsere lényegében a pénztárgép-forgalmazóknak és a mobil adatkapcsolatot szolgáltató cégeknek jelent jó üzletet. Az érintett kereskedők aránytalanul magas árat fizetnek, az ő szemszögükből nézve szinte a semmiért. Sorban álltak, rendeltek, fizettek, most futhatnak a pénzük után, és még mindig nincs megoldás. A kereskedők számára olyan lehetetlen időpontot határoztak meg a pénztárgépek cseréjére, amely nyilvánvalóan tarthatatlan volt, hiszen nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű, minőségű pénztárgép.

– Államtitkár úr! A piaci káosz, amelyet önök okoztak, még mindig nem szűnt meg. Most, a karácsonyi szezonban kellene megoldaniuk a kereskedőknek az átállást, hogy jövőre egyáltalán ki tudjanak nyitni. Ha ez nem sikerül, mert, mondjuk, szabálykövető módon nem nyitnak ki január 2-án, vagy ha kinyitnak, akkor milliós bírságokra számíthatnak, Dönteniük kell: ha nem nyitnak ki, akkor előfordulhat, hogy emberek tízezrei a munkahelyüket vesztik el, vagy emberek milliói egyszerűen nem tudnak hozzájutni a szükségletükhöz. A pénztárgépcsere, tehát nem más, mint egy újabb államilag támogatott piaclenyúlás, újabb teher a vállalkozásoknak. A kérdéseim:

• Mikor jut el a kormány arra a felismerésre, hogy ez a határidő nem tartható?
• Módosítják-e a bevezetési határidőt, vagy lehetséges-e, hogy március 31-éig a NAV nem fog bírságokat kiszabni?
• Miért kívánják veszélyeztetni a magyar emberek ellátását?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Úgy látom, nagy előszeretettel használ olyan kifejezéseket, mint lenyúlás, mutyi, de nagyon távol tartja magát a tényektől. Azt mondja, hogy az adatszolgáltatás biztosítása, tehát az online összeköttetés biztosítása valamilyen mutyira ad lehetőséget. Hadd utaljak arra, hogy az adatkapcsolat biztosítását, a szolgáltatást fix hatósági árassá tette a parlament. és fix hatósági árassá. Nem tudom elképzelni, hogy mi akkor ebben a mutyi. Mindenkire ugyanaz a fix ár vonatkozik, bármelyik szolgáltató végzi. Javaslom, hogy az ilyen kifejezéseket kerüljük.

– Képviselő úr! Nem tudom, mi abban a lenyúlás, amikor a kis- és középvállalkozások számára, annak érdekében egyébként, hogy ezt a pénztárgépcserét elősegítsük, a kormány 50 ezer forintos támogatást nyújt a gép megvásárlásához, és eddig több mint százezren éltek már ezzel a lehetőséggel. Úgy gondolom, hogy ez megint egy olyan pont, ahol mindazok a kifejezések, amelyeket említ - lenyúlás, mutyi - egyáltalán nem állják meg a helyüket. Az kétségtelen és erről már korábban is szó volt, hogy egy pénztárgéptípusnál, amelyikre előzetes engedély szólt, később az előzetes engedély visszavonására került sor. Ugyanannak a gyártónak vagy forgalmazónak egy másik típusára viszont az engedély biztosított. Tehát úgy gondolom, hogy mindezek a kifejezések, mint lenyúlás és mutyi, maradjon az önök szótárában!

Miért nem kapják meg bérüket időben a pedagógusok?

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): – Államtitkár asszony! Újabb probléma látott napvilágot. Módosították az eddigi támogatási rendszert: a tanárok bérére kiterjedő állami támogatás váltotta fel az eddigi normatívát. Ez a forma azonban sok esetben nem elégséges az eddigi színvonalon történő további működéshez. Az alapítványi iskolák jelentős részében a szülőknek kell pótolniuk a szolgáltatások összegét, sok esetben rendkívül nehéz helyzetbe hozva ezzel családokat. Ha a gyermeket nevelő szülők ezen többletterhe még nem lenne elég, több internetes oldal információi szerint több ezer pedagógus novemberi fizetése is késett, mivel a magán- és alapítványi iskolák csak egyhetes késéssel kapták meg a nekik járó támogatást.

– Államtitkár asszony! Nem kell mondanom, hogy különösen karácsony közeledtével milyen nehézséget okoz, illetve okozott a pedagógusoknak ez a fizetéskésés, amiről ráadásul senki nem is értesítette őket. Kérdezem tehát:

• Miért nem kapták meg a bérüket időben a magán- és alapítványi iskolákban dolgozó pedagógusok?
• Fognak-e valamilyen kárpótlást adni nekik, hajlandók-e bocsánatot kérni tőlük, és ki a felelős mindezért?

+

HOFFMANN RÓZSA, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő asszony! Engedje meg, hogy egy kérdéssel kezdjem a válaszomat: mitől lennének magániskolák a magániskolák, ha minden költségüket száz százalékban az állam fedezné? Nyilvánvalóan egyértelmű erre a válasz: a köznevelési törvény értelmében a magániskolák pedagógusai is teljes mértékben megkapják a bért az államtól közvetlenül. Mi több: ez a bér az emelt bér, amely a novemberi fizetés esetében valóban késett; nem egy hetet, mint ahogy ön mondta, hanem a törvényben foglalt 10-ei kifizetési határidőhöz képest néhány esetben, ahol nem tudták megelőlegezni, 2-3 napot.

– Képviselő asszony! Ennek az az oka, hogy a magániskolák támogatására egy külön előirányzat van az EMMI fejezetében, amely különböző okok miatt, egyebek között azért, mert sok ilyen iskola létesült, kimerült. Az EMMI időben elkezdte az intézkedést a fejezet megemelése érdekében, októberben ment el a köznevelési államtitkártól az anyag, amely igen komoly adminisztrációt, sok aláírást igényelt, és sajnálatos módon néhány napot csúszott. Tudomásom szerint 12-13-án, tehát a törvényben foglalt határidőhöz képest 2 vagy 3 nap késéssel mindenhová megérkezett. A sokszereplős adminisztratív folyamatban, ha bárki hibázott, azért természetesen elnézést és megértést kérek azoktól, akiknek a pár napos csúszás komoly gondot okozott.

Hol tart a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal munkájának átvilágítása?

LENGYEL SZILVIA (LMP): – Államtitkár úr! Úgy tűnik, hogy az agrártámogatások kifizetése ügyében máris visszaütött a sikerpropaganda. Kollégája, Bitay Márton államtitkár úr a múlt héten arra hívta fel a figyelmet, hogy egyesek azzal a céllal igényelnek jogosulatlanul támogatásokat, hogy kormányellenes hangulatot idézzenek elő a gazdák között. Bizonyára emiatt nem halad tehát az ígéretek szerint a területalapú támogatások előlegeinek a kifizetése.

Felvetődik azonban a kérdések serege:

• Valóban csak a kormányellenes visszaélők lassítják-e az MVH ellenőrzéseit és támogatáskifizetéseit, avagy létezhetnek a kifizető ügynökségen belül krónikus, rendszerszintű problémák?
• Folyik-e a felelősök keresése, avagy folyik átfogó belső ellenőrzés is, legalább az MVH elnökhelyettesének októberi letartóztatása óta?
• Vajon a bűnbakkeresésen túl megtörtént-e a rendszer átvilágítása, a gyengeségek feltárása?
• Megvizsgálták-e vajon, hogy a hivatal eljárásai ki tudják-e védeni a többes jogosulatlan igényléseket, valamint kellően hatékonyak és gyorsak is egyben?
• Megnézték-e, hogy miért ilyen hosszadalmas a problémakezelés, és miért vannak késedelmes döntéseik?
• Tényleg a csalók miatt nem érkeznek meg az agrártámogatások időben, vagy a visszaélés lehetősége csak tünete az MVH kaotikus és rosszul szervezett működésének?
• Vállalja-e ezúttal a felelősséget az MVH igazgatója azért, hogy a hivatal késedelmes kifizetéssel bünteti karácsony előtt a vétlen gazdálkodókat?
• Vajon tényleg elindul-e december közepén a szintén beharangozott AKG és Natura 2000-es támogatások kifizetése?

+

BUDAI GYULA, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő asszony! Nem Bitay Márton mondta, hanem én mondtam, hogy néhány ember kormányellenes hangulatra kívánja felhasználni azt, hogy a földalapú támogatások körül zűrzavaros helyzetet alakítanak ki.

– Képviselő asszony! Önök nem nagyon látnak a dolgok mögé. Ebben az évben 177 ezer támogatási kérelem érkezett be, ebből a MVH 170 ezer támogatási kérelmet fizetett ki, ennyinek fizetett előleget, 140 milliárd forintot. 7 ezer kérelem maradt fenn: a túligénylés, a kettős igénylés, illetőleg a függőben levő földhivatali bejegyzések miatt van. Az MVH folyamatosan dolgozza fel ezeket a túligényléseket, kettős igényléseket, és folyamatosan fizeti ki a gazdálkodóknak az előleget. Egyébként azt gondolom, hogy az MVH rendszere vonatkozásában éppen a Vidékfejlesztési Minisztérium tette meg azt az intézkedést, amelynek alapján az MVH egyik felelős vezetője és másik három nem MVH-s dolgozó a rendőrség szeretetét élvezi. Folyik az ügy kivizsgálása, és folyik annak az ügynek a felderítése, amely vonatkozásában több száz millió forint európai uniós támogatást mentettünk meg a gazdáknak.

Mikorra várható a 86-os út felújításának befejezése?

ÁGH PÉTER (Fidesz): – Államtitkár úr! A 86-os út az elmúlt években észak-déli tranzitúttá alakult át, és folyamatosan növekedett az erre közlekedő járművek száma. A sűrű forgalom növeli a balesetveszélyt, és zavarja az út mentén lakókat. A felújításokra bőven van ok. 1995-ben a napi átlagos járműforgalom 3564 volt, míg a személygépkocsi-egységérték száma 4636. A Magyar Közút Kht. forgalomszámlálási adatai alapján 2010-re ezek a számok 5594-re, illetve 8484-re növekedtek. 2010-ről 2011-re 10,8 százalékkal nőtt az átlagos napi járműforgalom, míg 2011-ről 2012-re már 69,7 százalékkal. Ezzel az ugrással idén már naponta átlagosan 11 244 jármű közlekedett a 86-os úton, aminek egy jelentős hányada tehergépjármű volt. A teherforgalom másfél év alatt több mint duplájára nőtt, amivel felülmúlta az átlagos forgalomnövekedést.

– Államtitkár úr! A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. szerint is jelenleg az átlagot jóval meghaladó forgalom is mérhető a főút egyes szakaszain. A NIF szerint a térség főútjainak számító 85-ös és 86-os úton naponta átlagosan több mint 12 ezer jármű közlekedik. A tranzitforgalom által súlyosan terhelt Csornán pedig naponta több mint 23 ezer gépjármú hajt át. Közútjaink állapota és különösen a 86-os főút helyzete tehát különösen indokolja a felújítási munkálatok gyors haladását. Mindezekre tekintettel kérdezem:

• Mikorra várható a 86-os út felújításának befejezése?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A 86-os számú főúton az utóbbi években megépült a Vát-Szeleste elkerülő, megújult a Csorna-Mosonmagyaróvár közötti szakasz. Megtörtént a Zala megyei szakaszok és idén a Körmend-Egyházasrádóc közötti szakasz burkolatának megerősítése is. Jövőre az M86-os Szombathely-Vát közötti szakaszán és a Körmend-határ közötti szakaszon végezzük el a 11,5 tonnás burkolatmegerősítést. 2015-ben elkészül az M86-os Szeleste-Csorna szakasza Hegyfaluig, a Csorna-elkerülő I. üteme és a 86-, 76-os számú főutak Nádasd-Hegyhát-Katafa közös elkerülője. 2016-ban megépül az M86-os Szeleste-Csorna szakasza Csornáig és a zalalövői elkerülő. 2015-16 között tervezzük az M85-ös autóút Csorna-elkerülő II. ütemét, amely az addigra megvalósuló I. ütemmel együtt teljes mértékben tehermentesíti a települést az átmenő forgalomtól.

– Képviselő úr! A 86-os főúton a 2013-14. évi útfelújítási programban hét kritikus szakaszon történik burkolatfelújítás, összesen mintegy 12 kilométer hosszan. A rendbe tett szakaszok hosszú éveken át megfelelő minőségben állnak majd a közlekedők rendelkezésére. A beruházásoknak köszönhetően növekszik a forgalombiztonság, könnyebben, gyorsabban elérhetővé válnak a térségi központok, csökkennek a környezeti károk. A gumibetonnal kevert aszfaltanyagok kipróbálását szakmailag támogatjuk, a Közútkezelő három útfelújításnál összesen 13 kilométeren már alkalmazta is ezt a technológiát. Egy kötelező előírás azonban sértené a közbeszerzési törvényben megfogalmazott versenysemlegességet. A modifikáló szer, gumiőrlemény vagy egyéb anyag kiválasztására a vállalkozó jogosult.

Tervezi-e a kormány a bérpótlékok átalakítását?

BERTHA SZILVIA (Jobbik): – Államtitkár úr! 2011-ben, amikor az önök által bevezetett új munka törvénykönyvének vitája zajlott, a Parlament falai közt és azon kívül is sokszor elmondtuk, a műszakpótlékok rendszerének átalakítása, a folyamatos munkarendben dolgozók pótlékának elvétele, a munkaközi szünet, például az ebédidő tekintet nélküli ledolgoztatása, a túlóra elrendelésének és szabadidővel megváltási szabályainak megváltoztatása, a munkaidőkeret növelése, az átlagkereset helyett távolléti díj számítása jelentős jövedelemcsökkenést okoz majd egyes szektorokban. Önök akkor ezt nem hitték el, pedig konkrét példákon keresztül, számításokkal próbáltuk meggyőzni önöket. Most nyilván már önök is megkapták azokat a visszajelzéseket, hogy milyen bércsökkenés következett be pont azoknál az embereknél, akik amúgy is az ország leginkább alulfizetett dolgozói. Nem ritka, hogy 20-30 százalékos a veszteségük.

– Államtitkár úr! Még önöknek sem lehet célja, hogy Európa közepén, Magyarországon, saját hazájukban olyan országot építsenek, ahol az embereknek a tisztességes munkáért kapott jövedelme harmadik világbeli életet tesz lehetővé. Különösen tragikus ez, amikor az állam még a saját dolgozóinak munkáját sem becsüli annyira, hogy legalább az alapvető megélhetést biztosító béreket kifizessen. Százezrek keresnek ma annyit, ami még a létminimumhoz sem elég. A munka törvénykönyvének átalakítása is mind a közszférában, mind a versenyszférában még jobban az elszegényedés felé mozdította el az országot. Ezzel nyilván már önök is tisztában vannak, ahogy azzal is, hogy így nem lehet a munka becsületét helyreállítani.

• Tervezi-e a kormány felülvizsgálni a bérek csökkenését okozó munkajogi szabályozási részeket, és visszaadni azt, amit a hibás törvényalkotással elvettek a dolgozóktól?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő asszony! Mielőtt részleteibe mennénk, azért jó dolog egyet tisztázni. Jelen pillanatban reálbér-növekedés van Magyarországon. Ha az első 9 hónapot nézzük, akkor a bérek vásárlóereje nemzetgazdasági szinten 2,8 százalékkal növekedett, és hogyha még megnézzük ezen belül a vállalkozási szférában, ott még ennél is egy picikével magasabb, 2,9 százalékos reálbér-növekedésről van. Tehát, amikor azt a kérdést veti fel, hogy a munka törvénykönyvének változása, ami ellen ön sokszor tiltakozott, hogy annak milyen hatása van a reálbérekre, nos, erre a válaszom: a reálbérek ebben az esztendőben nagyon jelentősen növekedtek.

– Képviselő asszony! Felhívom a figyelmét arra is, hogy az új munka törvénykönyvében rögzített rugalmasabb szabályozás is hozzájárul a foglalkoztatás bővítéséhez, ugyanakkor a változtatások a pótlékok szabályozásának célját és rendeltetését nem változtatták meg. Hadd utaljak arra például, hogy az elmúlt időszakban, a vasárnapi pótlék is fennmaradt, még a bevásárlóközpontok alkalmazottai számára is jár az 50 százalékos pótlék, és emellett egyes különös esetekben sem vonja meg a szabályozás a bér ezen elemét. A pótlékok a régi munka törvénykönyv megoldásaihoz hasonlóan a munkavégzés idejének sajátosságaihoz kapcsolódnak, a hagyományos műszakrendben dolgozók műszakpótlékát nem érintette.

És még egy kiegészítés a végére: az új munka törvénykönyve az aktuális munkaerőpiacok figyelembevételével korszerű megoldást kínál, és nagy teret enged a helyi kollektív megállapodásoknak.

Mi lesz január 1-jétől azokkal a vesztesekkel, akik nem nyertek a trafikkoncessziós pályázaton?

IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): – Államtitkár úr! Van egy olyan mondás, hogy ha valami az elején el van rontva, akkor az az elrontottság időről időre visszaköszön. Úgy gondolom, hogy a trafikkérdésben ez fokozottan érvényes.

– Államtitkár úr! Alig egy éve, hogy ez a bizonyos trafikkérdés napirendre került. Először mifelénk az okozott meglepetést, hogy olyanok nyertek trafikpályázatot, akik addig sem trafikot, sem nyugati határszélt nem láttak. Azóta azt halljuk, hogy akik nyertek plazákban, multi-bevásárlóközpontoknál, benzinkutaknál, azok most előbb-utóbb kénytelenek lesznek megszüntetni ezt a tevékenységet. Ez arra utal, hogy azért a Fideszen belül sem olyan egyszerű az élet, és ezek szerint vannak nem megbízható vállalkozók, akik nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

– Államtitkár úr! A kérdésem konkrétan arról a rétegről szól, akik évtizedeken keresztül trafikkal foglalkoztak, és ezen pályázat következtében elvesztették ezt a kereseti forrásukat. Egy részük kapott lehetőséget, no nem trafikkoncesszióban, hanem úgynevezett tevékenység meghosszabbítását engedélyezte a kormány december 31-éig. Ez is feltétellel került sorra: meg kellett felelni mindazoknak a feltételeknek, amit egyébként a trafikkoncessziót elnyert pályázóknak is meg kellett csinálni. Magyarul: invesztálniuk kellett, át kellett alakítaniuk az üzleteket, meg kellett felelni azoknak a szabványoknak, amit önök előírtak részükre. És most egy el vannak bizonytalanodva. Senki nem foglalkozik velük: vagy elfelejtették őket, vagy nem számolnak velük. Lassan itt lesz december 31-e, és nem tudják, hogy január 1-jétől milyen lehetőségek nyílnak meg előttük, dolgozhatnak e továbbra, meg kell e szüntetniük a tevékenységüket, egyáltalán mi lesz velük. Ezért kérdezem:

• Mi lesz január 1-jétől azokkal a vesztesekkel, akik nem nyertek a trafikkoncessziós pályázaton, de ideiglenesen mégis dohánykereskedelmet folytathatnak?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Ön azzal kezdte, hogy ez jól el van rontva, én meg azt mondom, hogy minden jó, ha a vége jó! A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. 2013. május 13-án jelentkezési felhívást tett közzé azok részére, akik húsz éve döntően dohánytermék értékesítésével foglalkozó boltot üzemeltetnek, nyilvános koncessziós eljáráson érvényes pályázatot nyújtottak be, de koncessziót nem nyertek, és megfeleltek a felhívásban közzétett egyéb feltételeknek. A régi trafikosok felhívására eredménnyel jelentkezők a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 10. § (1) bekezdés b) pontja alapján gyakorolhatják a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységüket. A törvényi rendelkezés a településen lévő bármely dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlásának megszűnése vagy még nem gyakorlása esetén lehetőséget biztosít, hogy a jogosultságot az állam a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-n keresztül vagy a társaság által erre kijelölt személy útján gyakorolja, az új, eredményes pályázat alapján megkötendő koncessziós szerződés aláírásáig.

– Képviselő úr! A kijelölt régi trafikosoknak megküldött levélben a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. tájékoztatta az érintetteket, hogy az előírt kötelezettségének megfelelően megkezdi a helyszíni ellenőrzéseket, a megkötött koncessziós szerződésekben vállalt kötelezettségek betartásának vizsgálatát. A társaság akkor is jelezte, hogy a kijelölés alapján előreláthatólag az említett ellenőrzési folyamat lezárásáig gyakorolható a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság. Mivel a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. által végzett ellenőrzések jelenleg is folyamatban vannak, a régi trafikosok dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultsága az idei év végével nem szűnik meg. A régi trafikosok 2014. január 1. napjától továbbra is a törvény szerinti kijelölés alapján végezhetik a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységüket.

Ha a liberális szóhasználat tiltaná a cigánybűnözés szót, kik és miért akarják bevinni a köztudatba a gyermekbűnözés kifejezést?

BARÁTH ZSOLT (Jobbik): – Államtitkár úr! Elnök úr! Jelzem, egy szó szerinti idézettel kezdem felszólalásomat: „Szabó Máté ombudsman a nyilvánosságot megrázó Cozma-gyilkosság után, amikor kétséget kizáróan kiderült a videofelvételekből, hogy egy kemény bűnözőkből álló cigány banda követte el a gyilkosságot, felvetette, hogy szigorúbban kellene fellépni a lakosság érdekében a cigánybűnözés ellen. Erre a balliberális politikai körök alapítványainak jogvédői olyan támadást indítottak ellene, hogy nem sokon múlott, hogy kikényszerítsék a lemondását.” - írja Pokol Béla Európa végnapjai című, 2011-ben megjelent könyvének 64. oldalán. Pokol Béla jelenleg alkotmánybíró. Többször elhangzott az is a közbeszédben, hogy nem minden cigány bűnöző, ami igaz is, ezért lehet megbélyegző a cigánybűnözés szóhasználat.

– Államtitkár úr! A Hetek című hetilap - ami akár lehet a Hit Gyülekezete orgánuma is, mivel az alapító főszerkesztő Németh Sándor - 2013. november 22-i számának 12-13. oldalán Korhatáros bűnözés című cikkében írja a következőt: „Visszaszorulóban van a gyermekbűnözés Magyarországon a rendőrségi statisztikák szerint”, majd egy kérdés következik: „Fejér megye lett a gyermekbűnözés központja vagy mégsem?” A cikk használja még máskor is a gyermekbűnözés kifejezést. Kikérem minden becsületes szülő és gyermek nevében, önt, önöket pedig arra kérem, határolódjon el a Németh Sándor-i retorikától, és tegye meg a megfelelő lépéseket miniszteri, illetve államtitkári hatáskörében, hatáskörükben gyermekeink védelmében. Kérdezem tehát önt, illetve önöket:

• Fenti logika és a Hetek szerint minden gyermek bűnöző?
• Ha a liberális szóhasználat tiltaná a cigánybűnözés szót, kik és miért akarják bevinni a köztudatba a gyermekbűnözés kifejezést?

+

SOLTÉSZ MIKLÓS, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! Nem határolódom el, mert nincs is mitől részemről és a kormánynak se. Nem használjuk a gyermekbűnözést, vagy pláne nem lehet olyat mondani, hogy a gyermekek általánosságban bűnözők. Tehát ilyen értelemben nem tudom, hogy kinek szánta ezt a kérdését, ezt a felvetését. Szerintem a Hetek című hetilapnak írjon.