„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

Patriae fumus igni alieno luculentior.”

 

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját. A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek már  a címűkben hordozzák az állásfoglalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltra emlékeztetnek, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat - tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

A földbérletekről.

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): – Miniszter Úr! Elfogadtak egy nemzeti földvagyonnal kapcsolatos törvényjavaslatot, amit az Alkotmánybíróság több ponton kifogásolt, és ebben van egy olyan szakasz, ami a korábban kétoldalú szerződésben alapított előhaszonbérleti jogokkal foglalkozik, azokat törölte el úgymond visszamenőlegesen. Ez a szakasz még nem lépett hatályba, ennek ellenére az elmúlt évek földpályázataiban a Nemzeti Földalapkezelő egyértelműen érvényesítette már ezt a szabályt úgy, hogy erre nem volt törvényi felhatalmazása, és jelenleg is így van a pályázati kiírás.

– Arra kérnék én választ, hogy ilyen alapon a korábban megkötött földbérleti szerződések vajon hatályosak-e, miután egy törvénytelen helyzet alapján készültek, és terveznek-e valamit ezzel kapcsolatban, hogy ott bármilyen jellegű jogorvoslat lehetséges legyen.

– A másik kérdés egy másik típusú törvényre vonatkozik, Győrffy Balázs képviselőtársunk benyújtott egy, a polgári törvénykönyvet módosító törvényjavaslatot, ami alapján új szerződésnek minősülnének a korábban megkötött földbérleti szerződések.

– Arra szeretnék én határozott választ kérni, hogy ebben az esetben, ha itt valóban új szerződéskötésről lesz szó az új tulajdonos és a korábbi földhasználó között, akkor alkalmazni kell-e a mezőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény 5. szakasz 16. § (2), (3) bekezdésében lévő birtokmaximumot, vagyis az 1200, illetve 1800 hektárt, vagy pedig ez a törvényi hely ebben az esetben valami oknál fogva nem lesz érvényben?

– Ez azért nem mindegy, mert ez azt jelenti, hogy az a mondásuk, ami azt mondta ki, hogy a földértékesítés nem érintheti a korábbi bérleti viszonyokat, ez egyértelműen meghalt, tehát erre én kérnék egy határozott választ. Ezt mindenkinek tudni kell, aki most földet akar vásárolni.

***

FAZEKAS SÁNDOR, földművelésügyi miniszter: – Képviselő Úr! Válaszolok az ön által feltett kérdésekre, amelyek alapvető földjogi kategóriákat érintenek. Csodálkozom is, hogy ön ezekben tájékozatlan, meggyőződésem, hogy aki egy aranykalászos gazdatanfolyamot elvégez, már az is tájékozottabb önnél, de szerintem mindenképpen hasznos, ha erről a kérdésről beszélünk. És látom azt, hogy a képviselő úr nagyon ideges lett hirtelen, és elkezdett kiabálni is.

- Miről van itt szó? A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXVIII. törvény határozza meg azt, hogy föld vagy tanya haszonbérbe adása során a jogszabály alapján fennálló előhaszonbérleti jog nem gyakorolható. Ez egy törvény alapján van, és a törvény alapján dolgozik a Nemzeti Földalap, és ez kerül bele a szerződésekbe is, tisztelt képviselő úr. El kell olvasni ezt a törvényt, ahelyett, hogy kiabálna itt a hátam mögött. Tehát ez egy hatályos szabályozás, ami nem változott meg, és benne van a Magyar Közlönyben is.

– A másik kérdés szintén a teljes tájékozatlanságot mutatja, hiszen egy dolog a földhaszonbérlet és a haszonbérleti maximumok. Benne vannak a földtörvényben, és mások a mostani földárveréseknél is aktuális tulajdoni maximumok, ez 300 hektár már esztendők óta, tehát hogyha valaki ezt túllépi, akkor nyilvánvaló, hogy nem szerezhet tulajdont. Megismétlem: a földszerzés felső határa 300 hektár, ha ezt valaki túllépi, akkor nem is léphet birtokba, ezt tehát meg kellett és meg is kell tartani a jövőben. Ez a helyzet, képviselő úr. Javaslom azt, hogy tanulmányozza alaposabban a földtörvényt, a Nemzeti Földalapról szóló törvényt és valamennyi érintett jogszabályt. Erről szólt az ön kérdése, és ez rá a válasz.

Miért nem gyanúsították meg Tiba istvánt?

KULCSÁR GERGELY (Jobbik): - Legfőbbügyész-helyettes Úr! 2013. év végén derült fény arra, hogy az ügyészség nyomoz hivatali visszaélés és vesztegetés gyanúja miatt Balmazújvároson, és a fideszes városvezetés is érintett lehet az ügyben. A Jobbik már akkor felemelte a szavát, és felszólította az érintetteket, elsősorban Tiba István akkori fideszes polgármestert, hogy tisztázza az ügyben játszott szerepét. Hallgatás, majd mellébeszélés volt a válasz. A későbbiekben kiderült, hogy az ügy gyanúsítottja Veres Margit ‑ korábbi jegyző, jelenlegi polgármester ‑, Tiba István bizalmasa. Később az is kiderült, Veres Margit balmazújvárosi jegyzőként egy sötét esti órán, négyszemközt átvett 5 millió forint készpénzt egy vállalkozótól, akinek a cége, minő véletlen, éppen aznap kapott 180 millió forintot a helyi önkormányzattól. A jegyző a pénzt másnap négyszemközt átadta Tiba István akkori polgármesternek, országgyűlési képviselőnek.

– Veres Margit, aki tavaly Balmazújváros polgármestere lett a Fidesz és az MSZP támogatásával, hivatali vesztegetés miatt a közelmúltban bíróság elé állt. A telefonlehallgatások tanúsága szerint Tiba István azt mondta Veres Margitnak, hogy tartson meg 450 ezer forintot a pénzből, és egy autót is kap majd ajándékba a vállalkozótól. Az ügyészséget még dicséret is illetné, hogy egy fideszes korrupciót leplezett le, viszont a nyomozó hatóság nem gyanúsította meg Tiba Istvánt, és a vádiratban nem jelölték meg meghallgatandó tanúként sem, holott a napnál is világosabb, hogy köze van a bűncselekményhez. Őnála kötött ki az ügyészség szerint is a bűncselekményből származó pénz, ő mondta Veresnek, hogy ajándékba kap egy autót is, így valószínű, hogy ő mozgatta a szálakat.

– Legfőbbügyész-helyettes Úr! Azzal kapcsolatban ellentétes információk láttak napvilágot, hogy Tiba Istvánt tanúként kihallgatták-e az ügyben.

– Mi az igazság ezzel kapcsolatban?

– A nyomozás kiderítette-e, hogy mi lett a pénz sorsa?

– Tiba költötte-e el vagy a pártkasszát gyarapította?

– Kérdezem végül: miért nem mernek meggyanúsítani egy kormánypárti országgyűlési képviselőt?

***

LAJTÁR ISTVÁN, legfőbb ügyész helyettese: – Képviselő Úr! A kérdéssel összefüggő ügyben vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás a Központi Nyomozó Főügyészségen. A főügyészség a volt balmazújvárosi jegyző ‑ aki jelenleg a város polgármestere ‑ és egy vállalkozó ellen emelt vádat. Az ügyben az első tárgyalást a közelmúltban tartotta meg a bíróság. A Központi Nyomozó Főügyészség a vádirati tényállást a bűncselekmény elkövetését tagadó vádlottak vallomásával szemben az egyéb bizonyítékok alapján állapította meg. A vádlottak ugyanis vallomásukban arra hivatkoztak, hogy a vádiratban szereplő összeg átadására nem jogtalan előnyként, hanem egy polgári jogügylet keretei között, kölcsönként került sor.

– Képviselő Úr! A büntetőeljárásról szóló törvény 6. § (2) bekezdése értelmében büntetőeljárás csak bűncselekmény gyanúja alapján és csak az ellen indítható, akit bűncselekmény megalapozott gyanúja terhel. A büntetőeljárásról szóló törvény számos rendelkezése tartalmaz olyan szabályt, amely szerint egy adott bizonyítási eszköz nem vehető figyelembe, illetve hogy mikor nem értékelhető bizonyítékként a konkrét bizonyítási eszközből származó tény. Az ügyészi vádnak tehát a törvényi követelményeknek megfelelően beszerzett bizonyítékon kell alapulnia, mert csak ezek alkalmasak bárki bűnösségének alátámasztására, az ártatlanság vélelmének megdöntésére. Minden ügyben a törvényesség az egyetlen mérce, azaz semmilyen relevanciája nincs sem a párttagságnak, sem a képviselői minőségnek.

A béremeléshez hasonlóan már a fizetések is elmaradnak?

IKOTITY ISTVÁN (LMP): – Nem számít már újdonságnak, ha az egészségügy katasztrofális állapotairól hallunk. Mostanra viszont odáig jutottunk, hogy minden hétre jut legalább egy hír arról, hogy az ország valamelyik részén nem fizetik ki a dolgozóknak a túlórákat, mint legutóbb Kalocsán, vagy felügyelet nélkül dolgoztatják a rezidenseket, és most legutóbb tízezer egészségügyi dolgozó várhatott arra heteket, hogy a bérüket kifizessék.

– Mikor szűnnek meg végre ezek az állandósult problémákról a kínosabbnál kínosabb magyarázatok, amelyek szerint technikai hiba vagy az új rendszerre való átállás okozza a késlekedést?

– Ezek elfogadhatatlanok, ezeket ugyanis már nem fogadják el a bérleti díj helyett, és ezért a boltokban sem adnak élelmiszert az érintettek számára, akik például részmunkaidőben dolgoznak. Vagy említhetném akár a mentősöket is, akik elképesztően kevés pénzből kénytelenek amúgy is hónapról hónapra megélni, számukra ez a késlekedés különösen nehéz helyzetet teremtett.

– Ilyen munkakörülmények mellett, ha még azt a kevés bérüket sem kapják meg, ki az, aki nem fog ilyen körülmények között elmenekülni ebből az országból?

– A helyzet azért is súlyos, mert a kormány államosította a kórházakat, az egész rendszer egyre központosítottabb, a dolgozóknak pedig ‑ nyilván, akik közalkalmazottak ‑ ilyen mértékű állami kontroll mellett is rendszeres, hogy elmarad a béreik kifizetése, vagy más hasonló problémák jelentkeznek, így egyértelmű, hogy ezekért a kormányzatot terheli a felelősség. Azért is önöket terheli a felelősség, amiért még nem történt általános béremelés az egészségügyben. Az egészségügyet magára hagyták, a munkateher egyre nagyobb, a hiányzó dolgozók száma növekszik, a bérek az Unión belül jelenleg is a legalacsonyabbak között vannak.

– Meddig kell várni még az általános egészségügyi alapbéremelésre?

***

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Tisztelt folyamatosan beszélő Gőgös Képviselő Úr! Azt hiszem, közös szándéka mindenkinek, nemcsak a politikusoknak, minden jó érzésű embernek, hogy az egészségügyben dolgozók bére emelkedjék. 2012-2013-ban valósult meg egy általános béremelés, idén pedig egy olyan béremelés, amely főleg a betegágy mellett több műszakban dolgozóknak emelte a fizetését. Ennek az egyik alapját pontosan a chipsadó teremtette meg, illetőleg az, hogy a magyar reformok működéséből immáron több bevétele van a költségvetésnek is, így az egészségügyre 2013-ban 75 milliárd forinttal nagyobb bértömeget tudtunk kifizetni. A betegágy mellett dolgozóknak idén további 5,4 milliárd forintnyit, jövőre pedig több mint 12 milliárd forintnyi pluszbérjuttatást tudunk adni a korábbiakhoz képest, ez utóbbit a korábban befagyasztott mozgóbér kiengedésével. Mindez nyilvánvalóan már érezhető, de azt is tudjuk, hogy a későbbiekben folytatandó a béremelés. Tehát amikor ön arról beszél, hogy mikor lesz béremelés, kérem, úgy kezdje, hogy mikor folytatódik az általános béremelés, amely 2012-2013-ban az egészségügyben megkezdődött, és körülbelül egy 27 százalékos szintet ért el.

– Az kétségtelen probléma, és ezért elnézést is kell kérnünk, hogy voltak olyanok, akik nem fedezethiány, hanem informatikai bérszámfejtési problémák miatt valóban késve kapták meg a rendszeres járandóságukat, - tőlük elnézést kérünk. Ahol lehetett, mindenhol előzetesen tájékoztatta őket az intézmény vezetése, és a mi információink szerint azóta meg is kapták azt a juttatást, ami járt nekik. A kellemetlenségért mindenkitől elnézést kérünk, de hangsúlyozom: ez nem azért volt, mert bárhol, bármilyen fedezet hiányzott volna, hanem azért, mert egy informatikai átállásra került sor a kormányzat több szegmensében, és ez okozta a problémát.

– A rezidensekkel kapcsolatban szeretném még elmondani önnek, hogy azért került átszerződésre sor, mert most már nem a kórházak fizetik a rezidensek illetményét, hanem a központi költségvetésből a minisztériumunk háttérintézménye.

Az ügyészség a törvényesség őre vagy a kormányzat védőügyvédje?

VARJU LÁSZLÓ (független): – A Magyar Olimpiai Bizottság 2015. június 10-én közgyűlési határozatot hozott, amelyben támogatta Budapest jelentkezését a 2024-es nyári olimpia megrendezésére. Több héttel ezelőtt azonban ismertté vált, hogy a bíróság jogerősen, a Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlése összehívásának szabálytalan volta miatt, valamennyi közgyűlési határozatot, közöttük a 2024-es olimpiára való jelentkezés határozatát is semmisnek mondta ki.

– A legfőbb ügyész úr biztosan emlékszik arra, hogy az Országgyűlés 2011-ben módosította a sportról szóló törvényt, amely szerint megváltoztatták az egész magyar sportirányítás intézményrendszerét, a MOB-ot felhatalmazták a magyar sport irányítására, működtetésére, a pénzügyi finanszírozásra. A MOB törvényi kötelezettségét, amely a közgyűlés megtartására, az alapszabály módosítására, új tisztségviselők választására irányult, törvénysértő módon hajtotta végre. A felperes a Fővárosi Főügyészséghez fordulva kérte, hogy az általános törvényességi felügyelet jogkörében eljárva, határidő kitűzésével hívja fel az Olimpiai Bizottságot a törvényes működés helyreállítására. A Demokratikus Koalíció az ügyészséggel ellentétesen úgy gondolja, hogy a magyar sportot irányító testületnek törvényesen kell működnie, és az olimpia megrendezésére irányuló szándékot törvényes keretek között kell kinyilvánítani. Kérdezem ezért:

– Miért nem zavarja az ügyészséget, hogy az egész magyar sport irányításáért felelős MOB törvénysértően működik?

–Tiszteletben tartják-e önök a Kúria döntését?

– Kíván-e tenni, és ha igen, annak érdekében mit, hogy a MOB négy év után végre törvényesen működjön?

– Kívánnak-e tenni, és ha igen, mit azokkal szemben, akik a törvénysértő helyzetet létrehozták?

– S ha a kormányról vagy a kormánypártokról van szó, miért ügyvédként járnak el például ebben az ügyben is?

***

LAJTÁR ISTVÁN, legfőbb ügyész helyettese: – A képviselő úr által említett ügyben a 2012-ben meghozott MOB-határozatok bíróság általi megsemmisítésének oka a közgyűlés alapszabálysértő összehívása volt. A Fővárosi Főügyészség törvényességi ellenőrzése során megállapította, hogy a testület még az ítélet jogerőre emelkedését megelőzően közgyűlést tartott, ezen a megsemmisített határozatok tartalmával egyező döntéseket hozott. Az ekkor módosított alapszabályt a bíróság nyilvántartásba vette.

– A főügyészségnek a Legfőbb Ügyészség által is fenntartott állásfoglalása szerint az ítélet végrehajtását célzó ügyészi fellépés törvényi feltételei nem álltak fenn. Ezt követően került kihirdetésre a Kúria felülvizsgálati ügyben hozott határozata, amelynek indokolása a megsemmisítés hatályának kérdésében az ügyészi jogértelmezéstől eltérő álláspontot tartalmazott. A Kúria egyedi ügyben meghozott döntését az ügyészség természetesen tiszteletben tartja. Szükségesnek tartom azonban hangsúlyozni, hogy a képviselő úr által hivatkozott határozatok a 2024. évi nyári olimpia megrendezését nem érintették. Az ezzel összefüggő határozatok hatályon kívül helyezése iránt külön per van folyamatban. Ezen per felperese 2015. október 15. napján ügyészi intézkedés iránti ismételt kérelmet nyújtott be a Fővárosi Főügyészségre. A főügyészség megállapította, hogy az elsőfokú ítélet a MOB határozatainak végrehajtását nem függesztette fel, a bírósági döntés pedig még nem jogerős. Jogerősen megállapított törvénysértés hiányában ügyészi intézkedésre nincs lehetőség.

– Tájékoztatom végül képviselő urat arról, hogy az ügyészség, amely nem védőügyvéd, hanem az igazságszolgáltatás közreműködője, törvényességi ellenőrzési hatásköre a köztestület működésének törvényességére terjed ki, a választott tisztségviselők tevékenységének értékelése a közgyűlés autonómiájába tartozik.

Szolgálják-e hazánk energiastratégiai érdekét az új szénhidrogén-koncessziók?

VARGA GÁBOR (Fidesz): – Hazánk energiastratégiájának központi kihívása az energetikai struktúraváltás, ennek részeként az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-termelés arányának növelése, az energiahatékonysági intézkedések, a megújuló és alternatív hőtermelés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési módok elterjesztése. A stratégiai időtávon belül ugyanakkor nemzetgazdasági érdekünk is a szénhidrogénkészleteink megfelelő hasznosítása. A múlt hónapban újabb nyolc pályázó nyert jogosultságot szénhidrogén-koncessziós szerződés megkötésére. A hazai szénhidrogén-koncessziós lehetőségek iránt élénk a befektetői érdeklődés, ami az iparágban tapasztalható alacsony beruházási aktvitás közepette igen pozitívként értékelhető.

– A nyertes pályázók között szerepel az O&GD Central Kft., amely Berettyóújfalu, Mogyoród, Nagykáta és Ócsa térségében nyert jogosultságot. A MOL, a Magyar Olaj- és Gázipari Nyílt Részvénytársaság két területre, Battonya–Pusztaföldvár-észak és Dány térségében, a HHE Group Kft. Lakócsa térségében, a hazai koncessziós tenderen első alkalommal részt vevő, a régióban aktív kanadai Bankers Petroleum többségi tulajdonában álló PanBridge Hungary Zrt. pedig Püspökladány térségében nyert koncessziós jogot. Mindezekkel kapcsolatban kérdezem:

– Szolgálják-e hazánk energiastratégiai érdekét az új szénhidrogén-koncessziók?

***

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Tisztelt Képviselőtársam! A nemzeti energiastratégia egyik legfontosabb célja Magyarország energiafüggőségének csökkentése. E törekvés elérése érdekében az energiastratégia hosszú távon számol az alternatív és a nukleáris energia mellett a hazai fosszilis energiahordozók felhasználásával is. Jelenleg Magyarországon az energiahordozók bányászatának legmeghatározóbb terepe a szénhidrogén-termelés. Az energiafüggőség csökkentése, a hazai kitermelésű szénhidrogén-felhasználás növelésének érdekében a kormány célja a szénhidrogének kutatásának fokozása és kitermelésének növelése. Ennek érdekében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2013-tól három alkalommal írt ki a nemzetközi ipari gyakorlatnak megfelelően bányászati koncessziós pályázati felhívásokat szénhidrogén kutatására, feltárására és kitermelésére. A koncessziók célja a hazai bányászati beruházások ösztönzése, a kutatási, kitermelési tevékenység elősegítése.

– A koncessziók gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő és -megőrző hatásukkal több évtizeden keresztül járulnak hozzá a gazdaság erősödéséhez, a fenntartható és felelős ásványvagyon-gazdálkodás megvalósításához. A három pályázati körben összesen 18 szénhidrogén-területen hirdettünk meg pályázatot, ezek közül 15 esetben született döntés nyertes pályázatról. A harmadik körben meghirdetett koncessziós pályázatok kapcsán nemrég váltak ismertté a nyertes pályázók, ön is említést tett róluk, és ezzel megkezdődhetett a szerződéskötés folyamata. A 9 meghirdetett területen összesen 17 ajánlat érkezett, ami azért is érdekes, mert egyébként nemzetközi területen e téren alacsony a beruházási szint.

Megoldhatatlan feladat a kulturált mindennapi testnevelés?

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): – Államtitkár Úr! A köznevelési törvénnyel 2012 szeptemberétől vezette be a Fidesz-KDNP-kormány a mindennapos testnevelést. Bevezetése azonban túl gyorsan és nagyon erőszakosan lett megvalósítva. A minimális alapfeltételek hiányát hiába jelezték a szakmai szervezetek, pedagógusok, szülők, gyerekek, önök nem hallották meg ezeket az érveket. Ennek ellenére felmenő rendszerben bevezették a heti 5 tanórát, miközben alig akad olyan iskola az országban, ahol ennek meglennének a minimális alapfeltételei; tornateremről, sportpályákról vagy bármilyen sportolásra alkalmas térről beszélünk.

– A 2015-2016-os tanévben most már minden évfolyamon kötelező a heti öt testnevelésóra, és kaotikusabb a helyzet az iskolákban, mint eddig bármikor. Sikerült a kormánynak ezt a jó célt is alapvetően jól elszúrnia. Tudja-e, államtitkár úr, hogy mi a közös a Kung Fu Panda és a  karate kölyök című film között? Segítek önnek. Mostanában jó néhány iskolában túl sűrűn nézik ezeket a filmeket a gyerekek: elmagyarázom, hogy miért. 2015 augusztusában írták ki a tornaterem-felújítási programot. Ezt is sikerült augusztusban kiírni, majd szeptemberben megnyerették az iskolákkal, megindult a terveztetés, a közbeszerzés, és nem sikerült 2015 decemberét úgy elkezdeni, hogy ezek a tornatermek átadásra kerüljenek. Három-négy hónapja már a meglévő tornateremben sem tudják megoldani a gyerekek mindennapos testnevelését.

- Mikor tesznek ennek a káosznak a végére pontot?

– Mikor hallják már meg a gyerekeknek, a pedagógusoknak és a szülőknek a szavát?

– Sikerült a gyerekekkel megutáltatni a testnevelésórát?

***

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Talán kevesen tudják e Ház falai között is, hogy a 140 évvel ezelőtt született Klebelsberg Kunó nevéhez köthető az iskolai testnevelés bevezetése, ő volt az, aki azt mondta már sok-sok évtizeddel ezelőtt is, hogy az iskolák falain belül szükség van a testnevelésre. Hasonló hangokat nyilván akkor is hallhattunk volna az ellenzék padsoraiból, de most – úgy gondolom – mégiscsak helyes döntése volt Klebelsberg Kunónak, amikor az iskolai testnevelést bevezette.

– Azt hiszem, ismerjük az egészségügyi adatokat mind gyerekeknél, mind felnőtteknél. Ha csak az elhízást nézem, tíz kisgyerekből kettő-három elhízással küszködik, tíz felnőttből hat. Különösen fontos tehát, hogy megismerjenek és megszeressenek egy-egy olyan sportágat életmódszerűen a fiatalok, amit utána hetente akár többször is tudnak gyakorolni. Ehhez természetesen fokozatosságra és fejlesztésre volt szükség, éppen ezért felmenő rendszerben vezettük be a mindennapos testnevelést, másrészről pedig mindemellett infrastruktúra-fejlesztési programot is indított a kormány háromszor 3 milliárd forint értékben, tornaterem, tanterem, tanuszoda-építések támogatására. Most is számtalan helyen van folyamatban. Dabason, Konyáron, Andocson, Bogyiszlón, Görgetegen, Nagyberényben, Bárándon, Nagyrábén, Szomódon, Jászfelsőszentgyörgyön, Dunaalmáson, Zichyújfalun, Tiszatarján, Érd, Pázmánd, Sárrétudvari, Szerep, Gárdony, Kaba, Kistarcsa, Nyírbogát, Tiszabő, Hejőpapi, Csanádpalota, Erk. Itt 3 darab tanuszodával, 14 darab A típusú, 5 darab B típusú és 3 darab C típusú tornaterem-beruházással igyekszünk elősegíteni a mindennapos testnevelés feltételeinek megteremtését.

– Ön is tudja, tisztelt képviselő asszony, hogy sok településen valóban úgy oldották meg átmeneti időre, hogy ha az iskolának adott esetben nincs tornaterme,  csak az udvart tudják használni, akkor sportegyesületektől vagy más intézményektől vettek kölcsön kapacitást, kötöttek megállapodást, ahol a tornaórákat mindenhol meg lehet tartani.

Telik az idő, fogy a türelem, mikor kezdődik meg végre a végrehajtók valódi elszámoltatása?

STAUDT GÁBOR (Jobbik): – Államtitkár Úr! Úgy kezdtük a 2015. évet, hogy önök megígérték a végrehajtói rendszer rendbetételét, a végrehajtók elszámoltatását. El is indult egy folyamat, miniszteri biztost neveztek ki a kamara élére, büntetőfeljelentések megtételére is sor került a kamara gazdálkodásával kapcsolatosan, ezt mind üdvözöltük és támogattuk, de úgy gondoltuk, hogy ezek a lépések még erőtlenek és további lépéseknek kell következniük.

Aztán a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara augusztus 31-ével megszűnt a törvénymódosítások következtében, szeptember 1-jétől a végrehajtói kar állt föl. Ezeket a módosításokat is támogattuk, hátha valami történik. Azóta viszont roppant nagy a csönd, nagyobb annál, mint amit elvárhatnánk egy ilyen szituációban.

– Elmondtuk már akkor, hogy nem szeretnénk, ha csak annyi történne, hogy mások kerülnek a szervezet élére, mások diszponálnak az irdatlan pénzek fölött. Eltúlzott híreket hallhattunk arról, eltúlzottan optimista híreket, hogy megkurtította a tárca a végrehajtók illetményét, de itt csak arról van szó, hogy költségplafont vezettek be. Ez azt jelenti, hogy több tíz millió forint helyett be kell érniük a végrehajtóknak 1 millió forintos munkadíjjal, amihez természetesen, ha a szívükhöz kapnának, hogy ennyiből nem lehet azért kijönni, még 50 százalék költségátalány is jár és egy 4 millió forintos jutalékplafon. Ha ezt összeszámoljuk, egy ügyön akár még így is magasabb lehet a pénzük, mint amennyit a pénzügyi szektorban a megemelt ötmilliós értékhatár alapján kereshetnek az állami pénzügyi intézményeknél a vezetők. Tehát azt látjuk, hogy ezek a költségkurtítások csak az átlagos ügyeket nem érintik. 25 millió forint alatt marad a rendszer a régiben. Kérdezem tehát:

– Mi lett az eredménye a kamara ügyeiben tett feljelentéseknek, a személyi felelősök megnevezését mikor hallhatjuk?

– Hány konkrét bírósági végrehajtót világítottak át?

– Hány feljelentés született, és az adósok jogvédelmével foglalkozó civil szervezetektől érkező javaslatokat mennyiben sikerült megfontolniuk?

***

VÖLNER PÁL, igazságügyi minisztériumi államtitkár: – A képviselő úrnak a végrehajtói rendszer átalakítását övező, állítólagos csendre utaló megjegyzésére hivatkozva szeretném tájékoztatni: a szakmai munka háttere most is folyamatos. A bírósági végrehajtók szervezetrendszerének megújítása, új alapokra helyezése 2014 óta zajlik. Ennek a jogalkotási folyamatnak első lépése volt az Országgyűlés által 2015. június 30-án elfogadott, a bírósági végrehajtásról szóló ’94. évi LIII. törvény és az ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CVII. törvény. A jogalkotási folyamat második lépése a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 35/2015. IM-rendelet megalkotása volt. Ennek alapján egy méltányosabb, a végrehajtók elvégzett munkájához arányosan igazodó díjszabási rendszer került bevezetésre, például egy 5 millió forintot meg nem haladó behajtott követelés után a végrehajtónak járó sikerdíj 10 százalékról 1 százalékra csökken. Tehát a tömeges ügyeknél jelentős módosulás lesz. A jogalkotási folyamat harmadik lépése a bírósági végrehajtás szervezetéről szóló 16/2001. IM-rendelet módosítása, amelyben az álláshelyek száma és a pályázati feltételei módosultak.

– A kamara korábbi átvilágításával összefüggő feljelentésekkel kapcsolatos kérdésre válaszolva közlöm: a feljelentés alapján a nyomozás folyik, annak jelenlegi állásáról kizárólag a nyomozó hatóság tud önnek érdemi felvilágosítással szolgálni.

– A reform kiemelkedően fontos része az önálló bírósági végrehajtók ellenőrzése, amelyet az Igazságügyi Hivatal végez. Az idei évre tervezett 16 ellenőrzésből 14 már lezajlott, 2 folyamatban van. Várhatón a jövő év elején történik ennek a kiértékelése. Tájékoztatom, hogy az Igazságügyi Minisztérium minden, a civil szervezetektől származó, szakmailag értékelhető javaslat megvitatására nyitott, azokat a kodifikációs munka során természetesen megvizsgáljuk.

Ha a Földművelésügyi Minisztérium nem támogatja a földadót, akkor miért nem tett ellene semmilyen lépést?

SALLAI R. BENEDEK (LMP): – Miniszter Úr! Most az egyszer olyan ügyben keresem, amiben elvileg egyetértünk, hiszen a Földművelésügyi Minisztérium korábban kommunikációjában azt mondta, hogy önmagában nem értett egyet a földadó kivetésének eszközével. Ennek ellenére gyakorlatilag lassan már egy éve, hogy ez a lehetőség megnyílott az önkormányzatok előtt, és addig, amíg a 2015. évben viszonylag kevés önkormányzat élt vele, sajtóértesülések arra engednek következtetni, hogy a 2016. évtől újabb önkormányzatok vezethetik be.

– A Földművelésügyi Minisztérium a kommunikációban rendszeresen kiáll a kisebb gazdálkodókért, ezért nyilvánvalóan felmerül az, hogy amennyiben továbbra sem ért azzal egyet, hogy az önkormányzatok finanszírozását ilyen jellegű adóval kellene kiegészíteni, akkor nincs annak meg a lehetősége, hogy kormányon belül a földművelésügyi miniszter esetleg képviselje azt az álláspontot, hogy ezt az eszközt csak birtokpolitikai céllal, nagyobb gazdaságok esetében lehessen kivetni. Nincsen meg annak a lehetősége, hogy a minisztérium élen járjon abban, hogy az önkormányzatok ne ilyen jogcímen és ilyen formában szedjenek be pénzt a gazdálkodóktól, hanem alapvetően segítsék azokat, akik helyi munkahelyeket tartanak fenn, és segítsék azokat, akik önfoglalkoztatóként vagy foglalkoztatóként részt vesznek a vidék foglalkoztatásában.

– Nyilvánvalóan láthatóak olyan jogszabályok, amelyek nagyon nagy gyorsasággal átfutnak a parlamentben. Több ilyen volt az elmúlt hetekben, ezért merül fel a kérdés, hogy lassan egy éve szembesültünk ezzel a problémával, egy éve, hogy a Földművelésügyi Minisztérium kifejezte ezzel kapcsolatos ellenérzéseit, és mégsem látjuk azt a kormányzati törekvést, hogy ezt az ügyet kezelni lehetne. Sőt, mint ahogy az adójogszabályok lehetővé teszik ezt, nyilvánvalóan a következő évben megnövekedett mértékben kell elszenvedniük a helyi gazdálkodóknak. Ezért is kérdezem:

– Nem lát-e lehetőséget arra, hogy a 2016-os adójogszabályok megváltoztatásával, egy normálisabb finanszírozás biztosításával ne kényszerítsük ennek az adónak a beszedésére az önkormányzatokat?

***

FAZEKAS SÁNDOR, földművelésügyi miniszter: – Képviselő Úr! Szeretném ismételten tájékoztatni arról, hogy Magyarországon földadó, illetve termőföldadó elnevezésű törvényi közteher jelenleg nincs. A helyi adókról szóló törvény lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak arra, hogy a helyi sajátosságok mérlegelésével, meghatározott korlátok között, úgynevezett települési adót vezessenek be. Igen szűk feltételek között lehet ennek tárgya a termőföld, de csak akkor, ha azt egyéb közteher nem terheli, viszont alanya mezőgazdasági termelő nem lehet, így mezőgazdasági termelő tevékenység termőföldön keresztüli adóztatásáról nem lehet beszélni. Éppen ezért eleve félrevezető a „földadó” kifejezés használata a mezőgazdasági termeléssel összefüggésben, ez pontatlan és megtévesztő.

– Ahogy arról már korábban tájékoztattam a képviselő urat, nem lehet a települési adó alanya például mezőgazdasági társas vállalkozás, a földterület tulajdonosa, aki a földterületét vállalkozóként hasznosítja, a termőföldet vállalkozóként haszonbérlő, mezőgazdasági termelő magánszemély, jogi személy sem. A kettős adóztatás tilalma miatt föld nem lehet adótárgy sem abban az esetben, ha utána kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére kötelezett a termelő. Látható, hogy a földadó egy olyan kategória, amely sem adójogilag, sem a gyakorlatban nem terheli a mezőgazdasági termelőket, tehát így ellene nem lehet és nem is kell fellépni.

– Remélem, a képviselő úr előtt is nyilvánvalóvá vált, hogy a települési adó nem jelentheti a mezőgazdasági termelés, a termelők adóztatását, állításával ellentétben az nem sújthatja a hazai agrárvállalkozókat, földműveseket. Az önkormányzatiság intézményéből pedig az következik, hogy az önkormányzatok döntését a településen élők és az általuk megválasztott képviselők tudják a leginkább befolyásolni, míg az Országgyűlés és a kormány a működésük kereteit szabhatja meg. De természetesen mi nyitottak vagyunk, hogy akár ebben az évben, akár a jövő évben kiértékeljük, hogy az adórendszernek milyen változtatása szükséges, milyen módosításokra nyílik lehetőség.