„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. Szezonzáró szónoklataikból szolidan stilizálva - egy alkalmat kivéve udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallózunk.

Meddig ért a „Gépkar”?

BALLA GYÖRGY (Fidesz): – Államtitkár úr! A múlt héten kiderült, mára már a napnál is világosabb, hogy a szocialisták kormányzásuk alatt egész egyszerűen pénzszivattyúként működtették a Paksi Atomerőművet.(Közbeszólás a Fidesz soraiból: Skandalum!) Azt már korábban is tudtuk, hogy Medgyessy Péter mintegy 10 millió forintért látta el bölcs tanácsaival Paksot. Az is kiderült, hogy Gyurcsány Ferenc egyik cége mintegy 80 millió forintot kaszált „az atomerőmű távlati céljaihoz kapcsolódó közvélemény-formáló tevékenységért” című dolgozat megírásáért. Ezt a dolgozatot azóta sem látta senki. Mindegy, a cég akkor még a Gyurcsány-pénzért az atomerőmű távlati jövőjéért aggódott, amióta pedig nincsen pénz, a legnagyobb ellenzője lett. Mindezt tetézi Józsa István képviselő úr cége, a Gépkar kft, amely tíz év alatt 6,6 milliárd forintot szedett ki Paksból. (Dr. Józsa István: Hazudik!) Kiderült, hogy üzlettársa, tulajdonostársa, Gábor József a Fővárosi Közgyűlés képviselője volt, természetesen szocialista színekben. (Dr. Józsa István: Különb, mint te!) A két szocialista politikus cége minden évben sok száz millió forintot szedett ki Paksból az ő kormányzásuk alatt.

– Józsa István az MSZP gazdasági alelnökként dolgozott. A szocialisták erre azt mondták: ez nem más, mint a pártpénztárnok. Ezt az MSZP szóvivője viszont cáfolta: hangsúlyozta: Józsa István feladata az ipar és energiapolitika volt. Nos, tisztelt képviselőtársaim, kövessük el azt a hibát, hogy higgyünk az MSZP szóvivőjének(Derültség a Fidesz soraiból. – Dr. Józsa István: Inkább, mint neked!), és nézzük meg, hogy mit jelent ez. Ez azt jelenti, hogy Józsa István országgyűlési képviselőként az energiapolitikával foglalkozott, minden befolyását latba vetette, amit a kormányzás alatt a parlamenti frakcióban és a kormányban meg tudott tenni (Dr. Józsa István: A Fidesz így szokta, igen!), és eközben a legnagyobb állami tulajdonú energetikai vállalattól 6,6 milliárd forintot szedett ki. (Felzúdulás és moraj a kormánypárti padsorokban. – Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Szégyen! Pfúj! – Tállai András: Józsa Simon! – Zaj. – Az elnök csenget.).

– Persze Józsa István elvégezte az energiapolitikusi feladatát is, hiszen nem volt olyan sajtóorgánum, nem volt olyan kamera, ideértve az ipari kamerákat is, amelyekbe ne mondta volna be, hogy Paks bővítése feltétlenül fontos - mindaddig, amíg dőlt a lé. Amióta viszont a csapok elzáródtak, azóta a legnagyobb ellenzője Paksnak.(Zaj. – Az elnök csenget.)  Állítja, hogy pályázati úton jutott megrendelésekhez. (Dr. Józsa István: Nézd meg!)  Ezért is csupán egy kérdésem van:

• A Gépkar kft minden esetben pályázati úton jutott-e megrendelésekhez a Paksi Atomerőműből?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Ahogy ön elmondta, valóban, a Gépkar kft., amely Józsa István és Gábor József tulajdonában állt, 2000 és 2010 között rendszeresen kapott megbízásokat a Paksi Atomerőmű Zrt.-től, és ezért ebben az időszakban több mint 6,5 milliárd forint díjban részesültek. (Moraj a kormánypárti padsorokból. – Dr. Józsa István: Hányszor? – Zaj. – Az elnök csenget.)  A lényeg az, hogy ezt a munkát a Gépkar kft kapta meg. (Kovács Tibor: Miért nem Simicska? Miért?)

– Kérdezte a képviselő úr, hogy hogyan. 2007-től állnak rendelkezésre dokumentumok. 2007 és 2010 időszakait átvizsgálva: sajnálattal kellett megállapítani, hogy 28 alkalommal közel egymilliárd forint összértékben úgy jött létre szerződés a korlátolt felelősségű társasággal, hogy e munkák iránt semmifajta versenyeztetés nem történt.(Felzúdulás a kormánypárti padsorokban. – Zaj. – Az elnök csenget.) A szakmai korrektség jegyében meg kell jegyeznem: a törvény ad arra lehetőséget, hogy a közbeszerzés alól a nemzetbiztonsági bizottság felmentést adjon. (Dr. Józsa István: Előzménye volt!)2007-től állnak a nyilvános ülések jegyzőkönyvei rendelkezésre, és meg kellett állapítani, hogy 2007 és 2010 között, amikor 28 alkalommal nyert versenyeztetés nélkül a kft., nem szerepel napirenden nemzetbiztonsági bizottsági ülésen a Gépkar kérdése. (Moraj a kormánypárti padsorokban. – Németh Szilárd István: Nemzetbiztonsági kockázat az egész!)

 – Tisztelt Országgyűlés! A tények makacs dolgok! A kérdésben elhangzott, tény az is, hogy Bajnai Gordon és Mesterházy Attila Paks ügyében korábbi kijelentéseikkel kerülnek ellentmondásba. Kormánypárti képviselőként még azt mondták, hogy Paks bővítése nemzeti ügy. Bajnai Gordon 2010-ben állította - idézem -: „Paks teljesítménye meghatározó volt eddig is a magyar energiaellátásban, az erőmű már bizonyított. Paks a záloga annak, hogy Magyarországon viszonylag olcsó legyen az energia. Szükség lesz arra a többletre, amit az új blokkok szolgáltatnak.” Miniszterelnöksége idején, 2010 februárjában a Magyar Villamos Művek kihelyezett igazgatósági ülésén is hangsúlyozta: a kormány a lehető legnagyobb körültekintéssel járt el, amikor az atomerőmű bővítése mellett tette le a voksát. Mesterházy Attila szintén 2010 februárjában Pakson hangoztatta: az MSZP kiemelten támogatta az atomerőmű bővítési és üzemidő-hosszabbítási programját, ebben politikai konszenzus volt és lesz!

– A tények tehát makacs dolgok. Így az is, hogy miközben álszent módon az államadósság növekedésével riogatnak a paksi beruházás kapcsán, elfeledkeznek arról, hogy a központi költségvetés bruttó devizaadóssága másfél paksi bővítés árával növekedett 2002 és 2010 között az Államadósság-kezelő statisztikája alapján. Ez volt az ország jövőjének elpaksolása!

Ezzel szemben reményt és hitet ad mindnyájunknak, hogy a paksi fejlesztés új megvalósulása Magyarországnak hosszú évtizedekre kiszámítható és biztonságos áramellátást ad a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása és további javítása mellett.

+

BALLA GYÖRGY: – Tisztelt Országgyűlés! Azt már tudtuk, hogy a szocialisták saját szlogenjeiket is félreértik, és nem cukrászdát, hanem bankszámlát nyitnak Bécsben. (Derültség a Fidesz soraiból. – Zaj. – Az elnök csenget.) Az is világos, hogy nem két kézzel, hanem egyenesen Gépkarral turkáltak a közpénzekben. (Derültség a kormánypárti padsorokból.) De az az ízléstelenség (Dr. Józsa István: Amit te most csinálsz!), hogy amíg a pénz jön, (Zaj. – Az elnök csenget.), amíg a nemzet energiapolitikája szempontjából az egyik legfontosabb beruházást csak addig támogassam, amíg abban személyesen érdekelt vagyok, és ellenezzem politikai haszonszerzés miatt (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Szégyelld magad! Szégyen!), ha már pénzt nem kapok érte. Ez az ízléstelenség teljesen megdöbbentő!. (Dr. Józsa István: Nézzél tükörbe!)

– Államtitkár Úr! Az ön válaszát természetesen elfogadom, hiszen ön sem tudott mást mondani, csak azt, hogy amit a szocialisták csinálnak Paks-ügyben (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Szégyen! Szégyen!) és az  szégyen és elfogadhatatlan!

Miért védik a főkajmánt?

NEMÉNY ANDRÁS  (MSZP): – Államtitkár úr! Ma már mindenki tudja, hogy több mint 100 milliárd forint értékű olcsó gázt lopott el az emberektől egy off-shore hátterű cégen keresztül a Fidesz. Az állam által a távhőszolgáltatóknak, illetve a közintézményeknek szánt olcsó gáz havonta is milliárdokban mérhető hasznát egy homályos off-shore hátterű társaság - Kajmán-szigetek, Belize, Brit Virgin-szigetek, Ciprus, Svájc - fölözi le, mert az állami MVM az árelőny kihasználásának jogát több gázévre átengedte a részére. A távhőfogyasztók, valamint a közpénzből fenntartott iskolák, óvodák, szociális intézmények energiaköltségei így sokkal magasabban maradtak, mint ha az állam közvetlenül eladta volna részükre az olcsóbb földgázt.

– Államtitkár úr! A botrány kirobbanása után kiderült, hogy a cég mögött jórészt a fehérvári labdarúgócsapat tulajdonosa, Garancsi István, Orbán Viktor miniszterelnök családi ismerőse áll. A miniszterelnök a parlamentben kérdésemre válaszolva a gázüzlet meglétét nem, csak személyes érintettségét tagadta, így hát a miniszterelnök személye nem lehet akadálya annak, hogy a nemzeti vagyonnal történő gazdálkodásért felelős miniszter, illetve annak államtitkára kivizsgáltathassa az állami segítséggel megvalósított törvénytelen off-shore gázmutyit. Miniszter asszony, illetve az önök minisztériuma ugyanakkor - számunkra ismeretlen okból - eddig több alkalommal kiállt a törvénytelen ügyletek mellett.

 – Államtitkár Úr! Miközben a Fidesz ünnepelteti magát azért, mert egy-egy családnak 2-3 ezer forinttal több marad a zsebében a távhőárcsökkenés miatt, addig Orbán Viktor off-shore lovag ismerősei, Garancsi István és társai sutyiban ennek a milliószorosát, 2000-3000 millió forintot keresnek havonta, méghozzá törvénytelenül. Ez annyi pénz, mintha 2011 óta minden magyar háztartás 10 százalék borravalót adott volna Orbán Viktornak és köreinek a gázszámlából. Ez a pénz elég lett volna akár arra is, hogy ma egyetlenegy fűtetlen otthon se legyen Magyarországon. Ezért is kérdezem:

• Miért áll ki az ön és a  minisztere olyan ügyletek mellett, ahol az állam és az emberek hátrányára off-shore hátterű kajmán-szigeteki cégeken keresztül Orbán Viktor közeli ismerősei gazdagodhattak?
• Miért engedte, hogy törvényi tiltás ellenére olyan cégekre ruházzon nemzeti vagyont az állami tulajdonú MVM, amelyek tulajdonosi köre nem átlátható?
• Helyénvalónak tartja-e, hogy állami cégek közpénzből az emberek helyett off-shore tulajdonú vállalkozásokat támogassanak?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Állításai nem felelnek meg a valóságnak. Arra kérem, hogy amennyiben mégis tudomása van arról, hogy bárki gázt lopott volna az emberektől, mielőbb tárja fel ezen állításokat megalapozó információit, forduljon a hatóságokhoz.

– Képviselő úr! Állításaival ellentétben bizonyítható, hogy 2010 előtt a magyarországi gázárakat önök mesterségesen magasan tartották. Az ágazat jogszabályi környezetének átalakításával kormányzásunk alatt a hazai piacon csökkentek a földgázárak, ezáltal lehetővé vált a lakosság és a közintézmények olcsóbb földgázzal történő ellátása. A vádjai alaptalanok egy olyan kormánnyal szemben, amely első lépésként 2010-ben a villamos energia és a földgáz hatósági ára tekintetében ármoratóriumot vezetett be, ezt követően 2011-ben fogyasztásarányos földgáz-árszabályozással garantálta, hogy a kevésbé tehetős rétegek, a nagycsaládosok és a nyugdíjasok terhei ne növekedjenek. Ezen intézkedések jelentőségéről sokat elárul a tény, hogy a fogyasztók már a rezsicsökkentést megelőzően a 2010 és 2012 közötti időszakban is több mint 400 milliárd forintot takarítottak meg..

– Képviselő úr! A MET Zrt.-vel kapcsolatos kételyei ügyében célszerűbb lenne az MSZP-kormány utolsó miniszterelnökéhez fordulnia, aki vezérigazgatója volt annak a Wallis Zrt.-nek, amelynek tulajdonosa érintett az ügyben. Minden bizonnyal ő sokkal pontosabb választ tud adni a témában, tekintettel arra, hogy miniszterelnökként ő nevezte ki a Magyar Energia Hivatal elnökének azt az urat, aki később jóváhagyta egy belize-i érdekeltségű társaság 50 százalékos részesedésszerzését a MET Zrt.-ben. Aki az önök kormányzása idején miniszterelnökként kinevezte a részesedésszerzést jóváhagyó elnököt, most az Együtt-PM vezetője.

– Képviselő úr! Szó sincs arról, hogy bárki állami vagyont adott volna el off-shore társaságoknak. Normál kereskedelmi megállapodások születtek egy magyar, illetve egy svájci céggel. Az MVM Partner Zrt. valamennyi jogszabályi előírást, illetve a szigorúbb belső szabályozásait is betartotta az ügylet során. Az MVM Partner Zrt. az érintett kapacitásokat állami beavatkozástól mentesen, az ágazati szabályok betartásával aukción, illetve pályáztatással értékesítette, és minden esetben a piacon elérhető legkedvezőbb ajánlatot fogadta el. A társaság partnerei között távhő- és kapcsoltan hőtermelő társaságok, közintézmények, illetve ezeket közvetve ellátó kereskedők vannak, amelyek szerződésben garantálták, hogy a megvásárolt földgázt ilyen fogyasztók számára értékesítik. Ugyanakkor a társaság földgázüzletági tevékenysége 2012-ben és 2013-ban is nyereséges volt, annak ellenére, hogy közben a nyugat-európai tendenciákkal ellentétben a hazai fogyasztói gázárak folyamatosan csökkentek.

– Összefoglalva: sikerült a kormányzati célt megvalósítani: a korábban mesterségesen magasan tartott földgázárak 20 százalékkal mérséklődtek a rezsicsökkentésnek köszönhetően. Az állami tulajdonú cég pedig transzparens módon, valamennyi jogszabályi előírásnak megfelelően járt el. Kérem, hogy az elmondottakat mérlegelve válaszomat elfogadni szíveskedjék!

+

NEMÉNY ANDRÁS: – Tudja, államtitkár úr, amikor a múlt héten ugyanerről kérdeztem a miniszterelnököt, akkor figyeltem a testbeszédét. Tudja, elsápadt, a nyakát fogdosta, mintha valami fojtogatná, és egyáltalán nem volt ínyére a válaszadás. Ő nem azt mondta, hogy nincs ilyen törvénytelenség, vagy azt, hogy majd kivizsgálják, hanem „csak” azt mondta, hogy ő maga személyesen nem érintett benne. Már hogyne lenne, hiszen ő a kormány feje, és a kormányban pedig ott van az ön minisztere, aki áldását adta a nemzeti vagyon off-shore cégekbe adásához! Tudja, államtitkár úr, hogy a törvény szigorúan tiltja, hogy a nemzeti vagyon átláthatatlan cégekbe kerüljön, s itt valaki évi 50 milliárd forintot kivett a rendszerből. Márpedig ez bűncselekmény, amiért felelni fog a klubelnök, a miniszter, a miniszterelnök, és az egész csapat!

+

A képviselő úr az államtitkári választ  nem, az Országgyűlés viszont 191 igen, 45 nem kíséretében, tartózkodások nélkül elfogadta.

 „Még kér a nép, most adjatok neki! Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép, Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad?”

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): – Miniszter úr! Alig egy fél évvel azt követően, hogy a hazai termőföldet teljességgel kiszolgáltató földforgalmi törvényt átverték az Országgyűlésen, most kihasználva azt, hogy a választási kampányból eredő híráradat miatt a közvélemény figyelme amúgy is megosztott, újabb módosításokkal véglegesen elárulták az anyaföldet. A földforgalmi törvényt magába foglaló salátatörvénnyel kiárusították hazánkat.

– Miniszter Úr! Az önök négyéves kormányzása alatt megszokhattuk, hogy szeretnek salátatörvényekkel és rövid, a szóban forgó esetben pár órás határidőkkel operálni, hiszen ezzel is biztosítják, hogy a közvéleményt joggal felháborító ügyeket véka alá rejtsék.

A közelmúltban ön primadonnaként tisztelgett a saját, teljeséggel félrevezetett választói előtt azzal, hogy napokon keresztül mást sem hallottunk, mint hogy nem kíván tárgyalni a szomszédos Ausztria agrárminiszterével. A közvélemény azt gondolhatja, hogy ön aztán legény a gáton, micsoda határozott fellépés volt. Aztán, egyszer csak úgy alakult, hogy az osztrák kollégája már nem is akart találkozni önnel. Milyen érdekes! Vajon miért? A mostani módosításból már tudjuk a választ, lássa hát ország-világ is!

– Miniszter úr! Önök éppen ma emelték törvényi szintre, hogy immáron nemcsak az EU-tagállamok polgárai, hanem valamennyi külföldi állam állampolgára és gazdálkodó szervezete Magyarországon termőföldhöz juthat. Jóllehet, eleve botrányos és elfogadhatatlan a már megszavazott földtörvény azon rendelkezése, amely szerint valamennyi EU-tagállami állampolgár belföldi személynek, gyakorlatilag magyarnak minősül, önöknek azonban ez is kevés volt. Immár azt akarják, hogy a világon bármely ország bármely állampolgára bárhol a világon bejegyzett cégén keresztül magyar termőföldhöz juthasson. Ezen túl a külföldieket egyedi azonosító számmal látják el, és milyen érdekes, ez a szám rögtön titkos is. Nyilvánosságra nem hozható, sőt idézem a törvényt „ingatlan-nyilvántartás részeiről kiadott másolaton feltüntetni nem szabad”. Így aztán már azt sem lehet majd tudni, hogy a határban lévő földeket egy osztrák, német, holland tőkéstársaság vagy esetleg az önök kedvencei, a Gibraltáron, a Marshall- vagy éppen a Korall-szigeteken jegyzett társaságok tulajdonolják majd.

– Miniszter Úr! Értjük tehát, hogy miért nincs már szüksége az osztrák miniszternek sem, ahogyan semelyik ország miniszterének sem, hogy az idegen érdekérvényesítésről tárgyaljon. Önök nemhogy kemény legények, de gyáva, képmutató, sunyi alakok! Nemhogy vitába nem szálltak a földünkért, hanem egyszerűen a maradék akadályokat is elhárították az idegen országhódítás elől! Az önök kétarcúságára, férfiatlanságára ez az egész történet pontosan ráillik. Joggal kérdezem tehát:

• Miért tartják teljesen féleszűnek a magyar embereket?
• Önök azt hiszik, hogy bármilyen hazaárulást következmények nélkül elkövethetnek?

+

FAZEKAS SÁNDOR, vidékfejlesztési miniszter:– Képviselő úr! Mindenekelőtt szeretném határozottan, a leghatározottabban visszautasítani a magyarságot sértő, kormányt gyalázó, a kormány munkáját kifogásoló, szerintem igencsak alacsony színvonalúra sikeredett szólását. Azokat a gondolatokat, amiket ebben megfogalmazott, azt hiszem, úgy tekinthetjük, hogy nem méltóak az országgyűlési viták színvonalához.

– Képviselő úr! Mondja már meg, hol ült ön négy évig, részt vett-e az Országgyűlés vitájában, olvasta-e az előkészítő anyagokat, olvasta-e a földtörvényt vagy azt a módosítást, amit most beterjesztettünk? Ugyanis azokból a gondolatokból, azokból a kifogásokból, amiket megfogalmazott, egy sem található sem a mostani földtörvényben, sem a módosításban, amit az Országgyűlés támogatott.

– Képviselő úr! Elhoztam a földtörvényt önnek, érdemes lenne elolvasnia, mielőtt hozzászól. Vagy esetleg alaposabban fölkészülni. Mert, ha valaki a magyar földtörvényt kézbe veszi, szövegkiemeli, cetlizi, megkeresi benne a kifogásolt részeket, akkor, azt hiszem, egy óra tanulmányozás után is sokkal jobban eligazodik ebben a világban, mint amire ön képes vagy amit mutat, vagy esetleg szándékosan állít.

– Képviselő úr! Tehát, ahogy említettem, a földtörvénynek egyetlen sora sem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amikre ön hivatkozik. Sőt! A magyar földtörvény kimondja azt, a magyar történelemben először és egyedülálló módon, hogy csak helyben lakó földműves vehet földet. Magyar földműves vehet földet. Természetes személy, aki ott él az adott településen, és akinek a gazdákból álló, a helyi közösség soraiból álló, általuk megválasztott földbizottság nem vétózta meg a földvásárlási szándékát. Felállít egy speciális sorrendet is a földtörvény, elővásárlási sorrendben az első hét helyen helyben lakó, természetes személyek állnak, családi gazdálkodók, pályakezdő gazdák, harmadik helyen fiatal gazdák, és így tovább. Tessék elolvasni! Tehát nincs arra esély, hogy egy olyan helyzet előálljon, amit ön mond, hogy jogi személy, gazdasági társaság venne földet. Hozzátartozik, hogy a Gyurcsány-koalíció egyik bázisa, a Demokratikus Koalíció viszont megfogalmazta azt, hogy gazdasági társaságok, nagyüzemek vegyenek földet. Ezt akarják. De ezt a vitát, javaslom, az ellenzék sorain belül folytassák le, és tanulmányozzák, hangsúlyozom, a földtörvényt!

– A módosító javaslatról. Elengedhetetlen, hogy egy jól kezelhető nyilvántartásunk legyen valamennyi földhasználóról azért, hogy a földbirtokmaximumokat, a hatósági eljárás keretében a jogosultságokat a földvásárlásra és -használatra, -haszonbérletre ellenőrizhessük. Gondolom, azzal ön is egyetért, hogy itt nem egy azonosító szám a kulcskérdés, mint ahogy a személyi szám sem nyilvános, hanem maga a nyilvántartás tartalma. Ez lehetővé teszi, hangsúlyozom, hogy a földhasználókat ellenőrizzük. Nem a földvásárlókat, hiszen a földvásárlásra a külföldieknek nincs esélyük, éppúgy, ahogy azoknak sincs, akik nem helyben laknak. Sőt, azoknak még kevésbé, akiknél a helyi földbizottság élt a vétójogával.

– Tisztelt Országgyűlés! Ebből is látható, hogy a magyar földtörvény zárt és atombiztos gátját jelenti annak, hogy spekulációs célú vásárlások történjenek. A nyilvántartási rendszer pedig ezt kiegészítő, fontos eszköz. Örülök annak, hogy az Országgyűlés ezt a kezdeményezésünket, javaslatunkat elfogadta.

+

SZILÁGYI GYÖRGY: – Miniszter úr! Ön vagy nem ismeri a törvényt, vagy egyszerűen képes arra, hogy hazudik itt az Országgyűlésben is! Azt mondta például, idézem: csak magyar földműves vásárolhat földet. Ez hazugság! Itt kijelentem! Nem a különböző békemeneteken kell ordibálni, hogy nem leszünk gyarmat, és utána kiárulni a hazánkat! Szégyellhetné magát!

– Miniszter úr! Az elmúlt három és fél évben az önök kormányzásának legbotrányosabb ügye a termőföldünk kiárusítása. Ha valóban a nemzet érdeke lenne fontos a kormánypártok számára, akkor nem rettegnének a Jobbik földügyben kezdeményezett népszavazásától. Hiszünk abban, ha a jelenlegi, a nemzeti érdekek érvényesítésére láthatóan képtelen kormány nem is, a Jobbik, a civil szervezetek sokaságát tömörítő anyaföldvédelmi kerekasztal, illetve a választópolgárok ereje képes lesz megvédeni szülőhazánkat a brüsszeli diktátumokkal szemben és az ilyen vidékfejlesztési miniszterekkel szemben, mint amilyen ön is.

+

A képviselő úr a miniszteri választ  nem, az Országgyűlés viszont 210 igen, 24 nem kíséretében, tartózkodások nélkül elfogadta.

Hogyan válik lehetővé napról napra a mindennapos testnevelés?

SESZTÁK MIKLÓS (KDNP): – Államtitkár úr! Több kutatás szerint is a magyar gyerekek jelentős része küszködik súlyproblémával, nő a testtartási rendellenességek száma, csökken a terhelhetőségük. A sport, a mozgás azonban nem csupán népegészségügyi, hanem nevelési kérdés is, mivel jelentős mértékben hozzájárul a személyiségi jegyek pozitív irányú változásához, kedvezően hat a tanulási képességekre. Egyszersmind az egészségesen felnövekvő generációk gazdaságilag is pozitív hatást érnek el, hiszen a jobb életminőség, az aktív és rendszeres mozgás csökkenti az elégtelen mozgás miatt kialakuló megbetegedések gyógyítására szánt költségeket, mind rövid, mind hosszú távon.

– Államtitkár úr! A nemzeti köznevelési törvény szerint az általános és középiskolákban 2012. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben került bevezetésre a mindennapos testnevelés. A fokozatos bevezetés lehetőséget adott és ad arra, hogy a feltételek, a szakmai továbbképzések, tantárgyi programok, infrastrukturális elemek legalapvetőbb feltételeinek előteremtése megtörténhessen. A kezdeményezés eredményességéhez véleményem szerint három tényező elengedhetetlen: az iskolák infrastruktúrájának megfelelő állapota, a testnevelést tartó pedagógusok felkészültsége és a társadalmat a mozgásra, egészséges életmódra ösztönző programok indítása. Kérdésem arra irányul:

• Milyen eredményeket értünk el, milyen fejlesztések valósultak meg a mindennapos testnevelés feltételeinek megteremtésében?
• Mi várható a következő évben?
• Milyen lehetőségek nyílnak meg annak érdekében, hogy a mozgás valóban a mindennapok részévé váljon a gyermekek körében?

+

SIMICSKÓ ISTVÁN, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! A kormány kiemelt célja, hogy egészséges nemzedékek nőjenek fel, egészséges fizikummal, egészséges szellemiséggel. 2010-ben azt tapasztaltuk, hogy sereghajtók vagyunk a sportolási szokásokat illetően az Európai Unióban. Ezen kívántunk változtatni. Vannak eredmények. Elindultunk egy jó úton, amelynek köszönhetően komoly változások következtek be.

– Képviselő úr! 2010-ben a magyar gyermekek jelentős része küszködött súlyproblémával. Hozzáteszem: a felnőttek jelentős része is küszködik ilyen problémával. A sport tehát a mozgáson keresztül népegészségügyi kérdés is. Azt szoktam mondani, hogy Magyarországon kevés felnőtt ember fejezi be földi életét infarktus vagy agyvérzés miatt azért, mert nem tud, mondjuk, logaritmust számolni, vagy nem ismeri a trigonometria szabályait. Viszont azért, mert nem mozog eleget, azért, mert nem sportol, nem figyel oda az egészségére, azért bizony sokan elhaláloznak idő előtt. 

– A sport tehát népegészségügyi kérdés is, de nem csak az. A sport varázserővel bír, a sport nevelési kérdés is, hozzájárul a személyiségjegyek pozitív változásához, és ebben a nagy munkában számítottunk és számítunk továbbra is a testnevelő tanárokra, akiknek a munkáját ezen keresztül is szeretnénk megbecsülni. Első lépésként – ahogyan képviselő úr említette – 2012. szeptember 1-jétől valóban bevezettük a mindennapos testnevelést az 1., 5. és 9. osztályokban. És nemcsak ezt tettük, hanem megkezdtük a feltételek biztosítását is annak érdekében, hogy minél hatékonyabb legyen a munkavégzés. A Kölyök atlétikai program bevezetésével mintegy ezer pedagógus kapott felkészítést, kiképzést úgymond, pont azért, hogy a gyermekeket színvonalas oktatásban tudják részesíteni. 500 millió forintot szántunk erre, és ez elegendő volt arra is, hogy az első eszközbeszerzést is végrehajtsák ennek érdekében. 2013-ban folytattuk ezt a munkát, és most már az 1., 2., 5., 6., 9. és 10. osztályokban is van mindennapos testnevelés. A gyermekek ezt örömmel fogadják, azt látjuk, hogy ennek hatására jelentős mértékben javul a tanulási képességük is. Egy második ütemben ismét elindítottuk ezer pedagógus kiképzését, felkészítését. Szintén 500 millió forintot szánt erre a kormányzat.

– De nem állhatunk meg félúton. A kormány nem olyan régen döntött annak érdekében, hogy tornaterem- és tanuszoda-építési programot indít el. A 2014. évi költségvetésben első lépésként kétszer 3 milliárd forint szerepel erre a célra. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy valamennyi járásban legyen tanuszoda, legyen olyan uszoda, amely a köznevelés rendszerében képes arra, hogy lehetővé tegye a gyermekeink számára az úszásoktatást Szeretnénk azt elérni, hogy minden magyar gyermek tanuljon meg úszni.

A tornaterem-építések vonatkozásában is elindult a program. Ott szeretnénk bevezetni és megépíteni első lépésben a tornatermeket, ahol jelen pillanatban a mindennapos testnevelés bevezetésére, megszervezésére nincs alkalmas tornaterem vagy nincs olyan sportlétesítmény, ahol ezt meg lehet tenni. Ez a program elindult. A mindennapos testneveléssel elértük azt az említett évfolyamokban, hogy 606 088 gyermek mozog mindennap legalább a testnevelésórák alkalmával.

– Képviselő Úr! A kormány sportbarát. Ennek köszönhetően „csak” az öt látvány-csapatsportágban közel százezerrel több gyermek sportol. A 2010-2011-es bajnoki évadban 234 ezren, a mostaniban pedig az utánpótlás-korosztályban már 331 ezer gyermek sportol rendszeresen.

+

SESZTÁK MIKLÓS: – Államtitkár úr! Az eredmények önmagukért beszélnek. Amit 2012-ben a mindennapos testnevelés bevezetése érdekében a kormány megtett, azt gondolom, mindenképpen üdvözlendő, - csak így tovább! Természetesen a választ elfogadom.

Mire számíthatnak a felsőoktatásba jelentkező fiatalok, mit tervez a kormány a felsőoktatással?

OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): – Államtitkár úr! A Fidesz-KDNP kormányzása alatt a felsőoktatás a folyamatos elvonásokról, a megszorításokról, a felvételizők és hallgatók számának zuhanásáról szólt. Az elmúlt időszak csalódással töltött el mindenkit. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemrég beismerte: a felsőoktatási stratégia elhalt, az átalakításokból ezen kormány alatt semmi nem fog megvalósulni, pedig a jogszabályi változtatásokat még tavaly őszre ígérték, ha emlékeznek. Az iparkamarai elnök és oligarchái tettek keresztbe ennek a reformnak. Jó lenne, ha elárulná végre a minisztérium, hogy mit terveznek a felsőoktatással, ha újra kormányra kerülnek, mert ez eddig nem derült ki senki számára.

– Államtitkár úr! Az LMP nem árul zsákbamacskát. Mi elmondtuk, hogy már rövid távon duplájára növelnénk a finanszírozást: minden költségvetési 100 forintból 15-20 forintot az oktatásra költenénk, szélesre tárnánk a felsőoktatás kapuit. Célunk az, hogy 10 személyből 4 diplomás legyen, eltörölnénk a röghöz kötést, és kiemelten fontosnak tartanánk a vidéki főiskolák megtartását, és végre elindítanánk a felsőoktatási dolgozók bérfejlesztését is.

– Államtitkár úr! Az LMP szerint az oktatás, így a felsőoktatás nagyívű fejlesztése nélkül nem tud ez az ország a válságból kitörni. Erős és minőségi felsőoktatás nélkül pedig nem fogjuk megakadályozni azt, hogy évente több tízezer fiatal meneküljön kényszerből külföldre, mert itthon nem talál boldogulást. Mi nem akarunk unokák nélküli országban élni, de ha önök ezt így folytatják, akkor önök abban fognak. Ezért is kérdezem:

• Mit mondanak önök azoknak a fiataloknak, akik most jelentkeznek a felsőoktatásba?
• Mire számíthatnak ők, ha önök folytatják a kormányzást?

+

DONCSEV ANDRÁS, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő asszony! Megértem az önök heroikus küzdelmét a parlamentbe jutásért, nyilván ezért ragadnak meg minden fogódzót olyan témák előkaparásával, amelyek már valamennyi legitim fél beleegyezését bírják. Úgy tűnik, hogy a képviselő asszony minden bizonnyal Csipkerózsika-álmát alussza. A tandíjat akarja eltörölni, úgyhogy ébresztő, most kapcsolják be a szirénát a párttársai, nincs ugyanis mit eltörölni, ezért ön a már szélesre tárt felsőoktatás kapuit döngeti.

– Képviselő asszony! Most, ha megengedi, lássuk, hogy a kormány valójában mit is vitt végbe az elmúlt 4 évben. Az Országgyűlés 2011-ben a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény elfogadásával megteremtette a jogszabályi alapját a felsőoktatás minőségi fejlesztését és a képzési szerkezet strukturális átalakítását célzó fejlesztések bevezetésének. A kormány a 2012. évi felvételi eljárásban megduplázta a műszaki, informatikai és természettudományos képzések területén az állami ösztöndíjas létszámot, mivel korábban a baloldali kormányok a nemzetgazdaság érdekére fittyet hányva 8 év alatt semmit sem tettek annak érdekében, hogy ilyen irányba orientálják a fiatalokat. 2012 végén a keretszámok rendszerének eltörlésével továbbfinomítottuk a felsőoktatási felvételi rendszert, emeltük és a jövőben is emeljük a ponthatárokat.

–2013. január 21-én részmegállapodást kötött Balog Zoltán miniszter úr a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával, amely alapján a HÖOK is elfogadta a keretszámok eltörlését, és 16 szakban a magasabb ösztöndíjas ponthatárok megállapítását. Ugyanakkor létrejött a felsőoktatási kerekasztal is, amely a felsőoktatás valamennyi legitim szereplőjét tömörítette. Miután a szocialista kormányok mintegy 155 milliárd forint értékű kifizetetlen, többnyire ma is kihasználatlan PPP-beruházást hagytak az oktatási kormányzatra, a kormány tavaly életre hívta a Felsőoktatási Struktúraváltási Alapot. 16 milliárd forintos támogatást juttatott azon egyetemeknek és főiskoláknak, amelyek vállalták szervezeti struktúrájuk és szakszerkezetük racionalizálását. Ez a támogatás döntő mértékben konszolidálta az érintett intézményeket.

– A kormány továbbá két új, nagy jelentőségű ösztöndíjat is bevezetett tavaly ősztől. Az egyik a „Magyar sportcsillagok ösztöndíja”, a másik pedig az osztatlan tanárképzésben részt vevő hallgatók támogatása érdekében létrehozott „Klebelsberg képzési ösztöndíj”. Az ösztöndíj mértéke alapesetben havi 25 ezer forint, de elérheti a havi 75 ezer forintot is. Tavaly ennek köszönhetően nagyságrendekkel nőtt a természettudományos tanárszakokra jelentkezők száma. Szintén 2013 novemberében újabb megállapodást írt alá Balog Zoltán a HÖOK elnökével, amelyben megállapították, hogy az új felvételi rendszer sikeres, és a várt eredményeket hozta.

– Szeretném önt, tisztelt képviselő asszony, emlékeztetni: kormányhatározatban rögzítettük, hogy a 2013-ban felvett magyar állami ösztöndíjas hallgatók létszáma nem lehet kevesebb, mint a 2012-ben felvettek, azaz legalább 55 ezer fő. A 2013-as felsőoktatási felvételi eljárás során összesen 58 844 fő nyert felvételt. Rögzítettük azt is, hogy a 2014-es költségvetés a felsőoktatásra fordított források bővülését jelenti.  Ezen intézkedésekkel a kormány a partnereivel közösen egyértelmű és világos utat jelölt ki a felsőoktatásnak, és eltökélt abban, hogy továbbra is a felsőoktatás valamennyi releváns szereplőivel közösen munkálkodjék a rendszer további minőségi megújításán.

+

OSZTOLYKÁN ÁGNES: – Államtitkár úr! Vagy nem értette a kérdésemet, vagy nem tudja, miről beszélek. Kikérem magamnak, hogy én Csipkerózsika-álmot aludtam volna! Az elmúlt 4 évben markánsan képviseltem az oktatási elképzeléseket, és nem aludni jártam ebbe a parlamentbe, viszont ön biztosan nem értette, hogy miről kérdezek. Arról a bizonyos felsőoktatási kerekasztalról beszélek, amelyen én magam ott ültem Klinghammer államtitkár úr jóvoltából, és a fülem hallatára jelentette ki Parragh iparkamarai elnök úr azt, hogy ő nem hisz a felsőoktatás minőségi reformjában. Innentől kezdve már csak az volt a kérdés, hogy ki tud jobban duruzsolni a miniszterelnök fülébe. Úgy látszik, hogy Parraghnak sikerült. Lehet, hogy ön nem tudja ezt, akkor én ezt nagyon sajnálom, de szívesen megosztom önnel az én tudásomat, miután nem válaszolt a kérdésemre.

+

A képviselő asszony az államtitkári választ  nem, az Országgyűlés viszont 200 igen szavazattal, 30 nem, 1tartózkodás kíséretében elfogadta.