A magyaroknak nem érdekük egy újabb hidegháború - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Diaszpóra Tanács IV. ülésén, Budapesten. Hangsúlyozta: Magyarországnak az a dolga, hogy lojális szövetséges legyen, de mindent megtegyen annak érdekében, hogy a geopolitikai helyzetéből fakadó gazdasági érdekeit megpróbálja megvédeni". Kitért emellett arra is, hogy továbbra is középpontba állítják a demográfiai kérdéseket.
Orbán Viktor a Várkert Bazárban rendezett tanácskozáson tartott mintegy 70 perces beszédében a geopolitikai helyzetről, benne az ukrán válságról szólva közölte: Magyarország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak, és "lojális lesz a szövetségeseihez", még akkor is, ha nem ért egyet bizonyos lépésekkel. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett, Magyarország minden alkalommal elfogadta a szankciók politikájának érvényesítését, akkor is, ha szerinte ez az országnak messze nem a legkedvezőbb politika.
Összegzése szerint: Magyarországnak az a dolga, hogy lojális szövetséges legyen, de mindent megtegyen annak érdekében, hogy a geopolitikai helyzetéből fakadó gazdasági érdekeit megpróbálja megvédeni kellő őszinteséggel és ravaszsággal.
Kijelentette: nem fog hozzájárulni olyan politikához, amely vissza akarja hozni a hidegháborút Közép-Európába, mert nem szeretné úgy befejezni az életét, ahogy elkezdte, hogy a békés együttműködésre épülő Európa egy rövid intermezzo két hidegháborús korszak között.
Nem akarunk semmilyen falat látni – tette egyértelművé a miniszterelnök. Szavai szerint egyébként az, hogy Magyarországot oroszbarátnak minősítik, szamárság, mert „Magyarország magyarbarát”.
A gazdaságpolitika és a nemzetközi viták összefüggéséről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy ha Magyarország gazdaságilag nem lenne sikeres, akkor a szellemi frontokat sem tudná tartani. Azt ugyanis reménytelennek látja, hogy Magyarország behorpadt nemzetközi hírnevét ideológiai vitákkal ki lehessen javítani, mert a magyar kormány számos dolgot a nyugati mainstreamtől eltérően lát.
Ezért kulcskérdésnek tartja Magyarország számára a gazdasági sikerességet, mert "a nemzetközi térben a szellemi alapállásunk miatti negatív megítéléseket csak a gazdasági sikerekkel lehet ellensúlyozni". Ezeket a sikereket tehát meg kell védeni – magyarázta álláspontját Orbán Viktor.
A rendszerváltás utáni Magyarországról szólva a kormányfő arról beszélt, hogy az 1990 és 2010 közötti húsz év – az első polgári kormány négy évének kivételével – arról szólt, hogy kiárusították az országot, majd miután alig maradt valami a közvagyonból, hitelekből tartották fenn a jóléti állam illúzióját, aminek következtében Magyarország másodszor is „a legvidámabb barakká” vált. A vidámságnak azonban vége szakadt a pénzügyi válsággal – mondta.
Szavai szerint a közjogi rendszer és a politikai játékszabályok átalakítására a 2010-es választáson elért kétharmados győzelmük adta meg a felhatalmazást, az akkor megalakult kabinet vezérelve pedig azóta is a magyar érdekek védelme, az ország szuverenitásának helyreállítása.
Így sikerült megalkotni az új alaptörvényt, amely az EU egyetlen átvilágított alkotmánya, továbbá sikerült megteremteni a gazdasági önrendelkezést, és újragomboltuk az uniós kabátot, Magyarország ugyanis rájött, hogy nem az a jó európai, aki mindent lenyel, igenis ki kell állni a nemzeti érdekek mellett – jelentette ki a kormányfő. Hozzátette, Magyarország visszanyerte energiaszuverenitását is.
A következő évek intézkedéseit vázolva azt közölte: megindítják az ország történetének legnagyobb gazdaságfejlesztési programját, amelynek köszönhetően minden magyar lakásban lesz szélessávú internet, és 2018-ig minden autópálya eléri majd az országhatárt. Emellett megindul az Államreform II. nevű program, és jó esély van arra is, hogy 2018-ra elérjék a teljes foglalkoztatottságot. Emellett Európa legrugalmasabb munkaerőpiacát és az adórendszer megszilárdítását ígérte Orbán Viktor.
Kitért emellett arra, hogy továbbra is középpontba állítják a demográfiai kérdéseket. Utalva a jövő évi adótörvényekre kiemelte: a családtámogatási rendszereket erősítik, és a házasságot támogató juttatásokat vezetnek be.
Megjegyezte továbbá, annak érdekében, hogy az államadósság abszolút értékben is csökkenjen, nullás költségvetési szaldóra kell törekedni, ebben a német mintát javasolja követni.
Egyúttal jelezte – utalva a nemzeti konzultációkra –, két választás között is van mód arra, hogy az állampolgárok beleszóljanak a kormány programjába – így volt ez például a gyermekek utáni szavazati jognál vagy az előzetes választási regisztráció esetében is, amiket elutasítottak az emberek –, majd megemlítette, hogy a távközlési adó kiterjesztéséről is azért álltak el, mert az emberek szembefordultak vele.
Orbán Viktor a tanácskozás résztvevői előtt azt is elmondta, hogy folytatódnak a nemzeti regiszter és a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor-programok: a jövő évi költségvetésben is egymilliárd forint áll rendelkezésre, hogy a magyar kulturális szerveződések erősödjenek ezeken a területeken. Tájékoztatása szerint a diaszpóra felhalmozott kulturális értékeinek megmentését célzó Mikes-programra 500 millió forintot különítettek el.
A bevándorlásról szólva a kormányfő azt mondta, a menekültekre költött forrásokból azokat a kontinenseket kellene megerősíteni, ahonnan ezek az emberek érkeznek. Közölte, abban hisznek, hogy a demográfiai hanyatlást nem bevándorlással kell megoldani, létezik olyan családpolitika, amellyel kísérletet lehet tenni a negatív trendek megfordítására.
A diaszpóratanács a világon szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös fóruma.
+
Zárónyilatkozat
A Magyar Diaszpóra Tanács megalakulása óta képviseli a világ magyarságának ügyét, és érvényesíti Magyarország nemzetpolitikájának alapgondolatát, a nemzet összetartozását. 2010 óta közösen dolgozunk a világnemzetté vált magyarság gyarapodásán. Elértük célunkat: megerősítettük Magyarország és a diaszpóra magyarságának kapcsolatát, a Magyar Diaszpóra Tanács keretében gördülékenyen és eredményesen működik a nemzet ügyeit érintő párbeszéd és döntéshozatal, valamint sikeresen működtetjük a diaszpórát érintő programokat. 2014-ben a magyar nemzet közjogi egységének kiteljesedéseként a diaszpórában élő magyar állampolgárok is részt vehettek a parlamenti választáson így immár mostantól össznemzeti parlament képviseli a magyar nemzet közös ügyeit, szolgálja a nemzeti egységet.
A Magyar Diaszpóra Tanács tagjai a következőkben állapodnak meg:
- Örömüket fejezik ki, hogy az Országgyűlés korábbi döntésének értelmében a diaszpórában élő magyar állampolgárok is részt vehettek a magyarországi parlamenti választáson, és a jövőben immár ebben a formában is szerepet játszhatnak a magyarság közös ügyeinek alakításában. Emellett továbbra is kiemelt célnak tekintik a történelmi sikertörténetté vált egyszerűsített honosítás folyamatának népszerűsítését valamint a magyar állampolgárság egyszerűsített megállapításának támogatását.
- Üdvözlik a kiemelkedően sikeres Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjprogram folytatását, amely az ösztöndíjasok kibővített létszámának köszönhetően még eredményesebben szolgálta a diaszpóra magyar közösségeinek megerősítését. Az idei évben a tavalyihoz hasonlóan öt kontinensre, de már 24 országba kiküldött 100 ösztöndíjas eredményesen végezte tájékoztató, közösségszervező, hagyományőrző és identitáserősítő tevékenységét. A tagok örömüket fejezik ki a Program folytatása kapcsán, amely hasznos segítséget nyújt szervezeteik munkája során.
- Üdvözlik a 2013. július 15-én útjára indult Julianus Programot, melynek célja, hogy bemutassa a diaszpórában fellelhető magyar értékeket, és betekintést nyújtson a világban szétszórtságában élő magyar közösségek identitásmegőrző munkájába.
Fontosnak tartják a Program további népszerűsítését, a magyar emlékek tárházának folyamatosan frissítését.
- Üdvözlik a Mikes Kelemen Program működését, amely a diaszpórában fennmaradt magyar hagyatékokról és tárgyi örökségekről való gondoskodást tűzte ki célul. Három kontinens (Észak-Amerika, Dél-Amerika, Ausztrália) hét országának tizenhárom gyűjtőpontjára érkeztek meg az adományok 2014. január 1. és szeptember 30. között, amelyek hazaszállítása jelenleg zajlik. Örömüket fejezik ki, hogy a program támogatja egy gyűjtemény létrehozását a Magyarság Háza közreműködésével, amely megőrzi és bemutatja az értékes magyar hagyatékokat rendszerezve, hogy fennmaradhassanak a jövő generációi számára.
- A másod- és harmadgenerációs fiatalok magyar identitása kulcskérdés az egész nemzet számára, ezért a tagok szorgalmazzák a diaszpórában élő fiatalok anyanyelvi oktatását, az identitást átörökítő foglalkozások megszervezését.
- Elismerik azt a szerepet, amelyet a diaszpóra szervezetei, kiemelten a magyar nyelvű egyházi közösségek játszanak a magyar nemzetpolitika céljainak elérésében, a magyar identitás megőrzésében, valamint kifejezik együttműködési készségüket a további közös munka kapcsán.
- Aggodalmuknak adnak hangot a nyugati sajtóban megjelenő, Magyarországot érő, kettős mércét alkalmazó támadásokkal kapcsolatban. Kérik és szívesen fogadják a magyar kormányzat tájékoztatását ezen ügyekben, és kijelentik, hogy együttműködnek a Magyar Kormánnyal a közvélemény, a sajtó és a politikai szereplők hiteles tájékoztatásában azokban az országokban, ahol élnek.
A Magyar Diaszpóra Tanács tagjai kinyilvánítják elkötelezettségüket a fentiekben foglalt elvek érvényre juttatásában, a kijelölt feladatok elvégzésében. A Tagok bíznak abban, hogy együttműködésük sikerrel szolgálja az egyetemes magyarság egységét, valamint a magyar nemzet teljesítőképességének és megbecsültségének növekedését a világban.
